Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-07-10 / 28. szám

•: - 1955. július 10. Földműves 9 4 Jó kezekbe került az új S-4-es arató-cséplőgép Tücsök Ernő kombájnvezetöt a kar­vai szövetkezet falumögötti 50 hek­tárnyi dűlőjén találjuk éppen akkor, amikor a kombájn a mellette álló te­herkocsiba szórja az idei aratás első termését. Tücsök Ernő S-4-в8 kombájnjával most vizsgázott másodszor. Először ь hónapi tanfolyamon vett részt, mely vizsgával végződött. A mostani má­sodik vizsga itt kint a határban, a Tücsök Ernő, a köbölkúti gépállomás kombájnosa új S-4-es kombájnnal arat. A gép idén arat először, és a karvai szövetkezeti földek ötven hek­tárnyi árpa-dűlőjén most járatják be. — Miért kell a géppel tárürítés közben leállni? Menetközben nem tudnak üríteni? — tesszük fel a kér­dést. — Üríthetünk menetközben is — válaszolja Tücsök Ernő, — de a gép új, ma arat először, és kezdetben nagyon óvatosan kell dolgozni vele. Minden kerülő után leállók és • el­lenőrzőm a gépet, nehogy miamelyik csapágy bemelegedjen, berágódjon. — Állás közben azonban a tárt kiürí­tem. Tücsök Ernő öccsével, Sándorral kezeli a gépet. Körüljárják a hatal­mas szerkezetet, megvizsgálják a csap­ágyakat, nem melegednek-в. Ilyen­kor a szokottnál is jobban kell vi­gyázni és az esetleges bajt idejében kiküszöbölni. Tudja ezt a két testvér is és az új S-4-es kombájnt bátran rájuk lehet bízni. A tár közben ürül. Az emberek egyre markolják a kiömlő szemet és valamennyien saját szemükkel akar­nak meggyőződni: tisztán dolgozik-e a kombájn, nem vagdalja-e össze a szemet. A szövetkezeti tagok, egyéni gazdálkodók, traktorosok és kom­­bájnosok mind erre kíváncsiak. Az aratás megkezdésére eljött a fa­lu minden számottevő embere. Ott tolongnak a hatalmas gép körül. Nem hiányzik a karvai egységes földmű­vesszövetkezet elnöke sem. Egyesek az összegyűjtött szalmát vizsgálják, itt lehet megtudni legkönnyebben, jól csépel-e a gép, nincs-e hiba a cséplésben. Mások meg a kiömlő sze­met ellenőrzik. Kerekes Ferenc elő­ször a szemet vizsgálja. Ügylátszik a gép munkájával elégedett, mert el­ismerően fordul a kombájn vezető­jéhez: — Hát Ernő, ha így fogsz dolgozni egész nyáron, munkáddal meg leszek elégedve. szövetkezeti tagok előtt ment végbe, ez azonban sokkal nehezebb volt. A nap melege egyre fokozódik. Tü­csök Ernő megtörli izzadt homlokát, majd újból megkezdi abbahagyott munkáját. Mielőtt a gépet megindí­taná, Kerekes Ferencnek valami mon­danivalója van: — Csak vigyázz Ernő a gépre, a gabonára, meg az emberekre. A szövetkezeti tagok figyelme most a learatott tarlóra irányul. Až elmúlt években a kombájnok magas tarlót hagytak a földeken és ez jelentős szalma pocsékolást jelentett. — Nem magasabb 5—6 cm-nél — állapítja meg Kerekes Ferenc. A karvai szövetkezet az idén 80 hektár gabonát arat kombájnnal. Az őszi árpa aratásával nem sietnek, mert a rozs és búza körülbelül csak 10 nap múlva érik be. Tücsök Ernő is inkább az új gépe megismerésére, törekszik és arra, milyen a teljesítő képessége. A karvai szövetkezeti tagoknak máskülönben sem sürgős az aratás. Van még a tavalyi termésből 200 má­zsa tartalékjuk és félig telt raktár­ral ■'■árják az új termést Az idén 13 földműves lépett be, a szövetkezetbe. Többnek már a belé­péskor előleget kellett adni. Erre ju­tott bőven a szövetkezet raktárából. A szomszédos szövetkezetnek 60 má­zsa búzát adtak kölcsön. A beadásu­kat pedig 200 mázsával túlteljesítet­tek. Kerekes Ferenc, a karvai s'.dvetke­­zet elnöke beszéd közben az átment, dűlőre mutat.-— Látjátok azt az útmenti búzái, hányféle növés van benne? Némely helyen még haragoszöld, amott már érés felé közeledik, pedig egy napon vetették az egész táblát, a gabona érése mégis különböző. Ilyen táblát nagyon nehéz aratni. A szövetkezet agronómusa azonban megmagyarázza, miért ilyen rendszer­telenül fejlődött a gabona.-— Ezek a földek még nem is olyan régen еду-két hektáros kis- és kö­zépparasztok tulajdonában voltak. — Fogat hiányában a talajt csak hiá­nyosan művelték. Sokan közülük nem is trágyázták a földet és ahá­nyon voltak, annyiféleképpen mű­velték. Ezért üyen tarka ez a búza­tábla. Az egy tagban levő 50 hektárnyi őszi árpa dűlőn a szalmbaboglyák egyre szaporodnak. Tücsök Érnő kom­­bájnos úgy ül a gép nyergében, mint valami hadvezér. A kalászok megha­jolnak a hatalmas gép előtt és egyre közelebb kerülnek a vágószerkezethez. A magtár ismét megtelt, kövérszemű gabonával és most már menetközben ürítik és autóra kerül az idei gaz­dag termés. Füry Józsel A kilenc hónapi munka első gyümölcsét teherautóba öntik. A szemet szérűkbe szállítják, ahol tisztítják és szárítják. kicsépelt A folyamatos aratás lényege Napjainkban sok szó esik a folya­matos (komplex) aratásról. A műit év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy nem elég csak a gabonát learatni és kicsépelni. Ezzel az aratási munkák távolról sem fejeződtek be. Bizonyára sokaknak feltűnt, hogy a kombájnnal végzett aratás után még hosszú hó­napokon keresztül a szalmaboglyák a volt gabonadűlőkön maradtak és szá­mos esetben teljesen kárba vesztek. A szalmaboglyák ezenkívül gátolták a tarló felszántását és ezért gyakran elkéstek az őszi, vagy a tavaszi szán­tással és vetéssel. A folyamatos ara­tás ezeket a fogyatékosságokat sor­ban kiküszöböli. A Szovjetunió tapasztalatai alapján most valósítjuk meg - először r állami gazdaságainkban és egységes földmű­vesszövetkezeteinkben a folyamatos gabonabetakarítás gépesítését. A ter­més learatása, a mag tisztítása, szá­rítása, elszállítása; a szalma, a polyva behordása, kazalba rakása, a tarló­­hántás: egységes összefüggő munka­folyamat. S az a legjobb, ha azon a földön, amelyiken ma a kombájn dol­gozik, másnap, sőt ha van mód rá, néhány óra múlva már a tárlóhántást is befejezik. Mindehhez gondos, körültekintő, ta­lálékony, szervező munka kell. A gép­állomások az állami gazdaságok veze­tői, mezőgazdászai tehát jól elkészí­tett menetirány-terv szerint küldjék munkára a kombájnokat. Ügyeljenek arra, hogy minél kevesebb legyen az üresjárat. — De ha szükséges, ha a gabona érése úgy kívánja, menet közben is változtassanak a terven, ott arassanak először, ahol kombájn alá érett a gabona. Üjból és újból ellen­őrizzék, rendben van-e minden a kombájnszérűkön; kifogástalanul mű­ködnek-e a mag tisztításához, szárí­tásához szükséges gépek, a felszere­lések. Gondoskodjanak elegendő alkat­részről, üzemanyagról. És különösen fontos, hogy a kombájnok mellett te­vékenykedő valamennyi gépállomási, szövetkezeti, vagy állami gazdasági dolgozó jól ismerje és ellássa fela­datát. Elsősorban ettől függ, meny­nyire sikerül az idén jobban kihasz­nálni a kombájnok erejét, mint eddig bármikor. A folyamatos cséplés , egyik igen fontos előfeltétele: a kombájnszérű megszervezése. A kombájn 3—4 nappal későbben kezdi meg a munkát mint az arató­­gépek, mégis a betakarított gabona­szemek víztartalma 16—18 százalék. Ilyen állapotban pedig a gabonát rak­tározni nem lehet, mert csak 12—14 százalékos víztartalom mellett alkal­mas raktározásra. A nedvességtartal­ma tehát raktározás közben a ter­mény . fgjytonos átlapátolásával még tovább kell csökkenteni. A kombájnnal kicsépelt termény magas nedvességtartalma mellett a szemek szennyeződésével is számol­nunk kell, mert, a kombájn tisztító­művé legjobb esetben is csak 3 szá­zalék tisztasággal dolgozik. Természe­tesen, ha a tábla gyomos, a szemek tisztátlansága fokozódik. A legnehe­zebb dolgunk akkor van, ha a gabona között sok a zöldgyom, mert a zöld leveleket a kombájn összetépi és ezek a zöld részek akadályozzák a szemek víztartalmának párolgását. A gabona tisztítását és szárítását tehát szervezetten kell biztosítanunk. A szérűt minden gép részére már most ki kell jelölnünk. A szérű ki­jelölésénél ugyanolyan gondos körül­tekintéssel kell eljárnunk, mint ahogy a kombájn által learatandó terület ki­jelölését végeztük. Fontos, hogy sém az aratandó táblákon, sem pedig a szövetkezet magtáráról ne legyen távol a szérű és kifogástalan jó utak, kü­lönösen jó dűlőutak mellett feküdjék. A szérű sohase legyen az utaktól tá­vol, mert a hosszú üt a szállítójár­művek, a fogatok napi teljesítményét csökkentené. A szérűkön a gabonát a földre te­rítik, tehát gondoskodjunk a szérű feltakarításáról is. Puha, laza földről csak sok munkával, vagy nagy vesz­teséggel lehet a szemeket feltakarí­tani. Ezért a szérű elkészítésénél is körültekintőknek kell lennünk. A szérűk jellegüknél fogva lehetnek ál­landóak és ideiglenesek. Az állandó jellegű szérűk betonból, téglából ké­szülnek és gabonaszárításon kívül más egyéb célra is felhasználhatók. Igen jól felhasználhatók állandó jellegű szérűkként a beton-, vagy téglakifu­tók, sertésetető terek. Az ideiglenes szérűket, szérüsker­­tekben, gyepes területeken, vagy elő­zőleg learatott területek tarlóján ké­szítjük. Mivel az ideiglenes szérű ké­szítése is gondos munkát kíván, he­lyes, ha egy szérűt jelölünk ki több kombájn részére. A földművesek használják ki jobban a gépállomások gépállományát Gépállomásaink évről-évre több és több gépet kapnak, amelyek feladata a földművesek megszabadítása a ne­héz testi munkától. Nem gazdaságos azonban, ha ezek a gépek kihaszná­latlanul hevernek és gyakran tanúi vagyunk annak, hogy kis- és közép­parasztjaink. továbbra is megmarad­tnak a régi munkamódszereik mellett és nem veszik igénybe a gépállomá­sok segítségét. A tormosi gépállomás az idén az aratásra jól felkészült. Valamennyi arató-cséplőgépe, kévekötő gépe in­dulásra készen áll. Az aratási terv azonban elárulja, hogy a kombájnok munkáját mindössze csak 70 száza­lékra biztosították. Még rosszabb a helyzet a kévekötő gépeknél, ahol ki­használásukat csak 52 százalékban biz­tosították. Az egyénileg dolgozó kis- és középparasztok mindössze 430 hek­tár gabona learatására kötöttek szer­ződést a gépállomással. Az elégtelen biztosításnak több oka van. A tormosi gépállomás dolgozói azt állítják, hogy a földművesek nem mutatnak külö­nösebb hajlandóságot a gépi munka iránt éspedig annál az egyszerű ok­nál fogva, hogy nem hisznek a gépi segítségben. A múlt évben ugyanis megtörtént az az eset, hogy a gépál­lomások a megkötött szerződéseket nem tartották be. Amikor az aratás megkezdődött, a gépállomás valameny­­nyi gépe először az egységes föidmű­­vesszövetkezet dűlőin aratott és csak ennek elvégzésével segített a gépekre szoruló kis- és középparasztoknak. A földművesek azonban nem várhattak, amíg a gépállomás befejezi a szövet­kezeti dűlők aratását, hanem maguk is aratáshoz fogtak. A gépállomás el­járása a kis- és középparasztokkai szemben helyte^n volt. Ilyen és ha­sonló eseteknek az idei aratásnál nem srabad megismétlödniök. A tormosi gépállomás az idei ara­tási munkálatokat az eddiginél jobban megszervezte és 30 kévekötő gépet tart fenn a kis- és középparasztok igényeinek kielégítésére. Hasonló- in­tézkedések végrehajtásával gondosko­dik a többi gépállomás is az egyém gazdálkodók gépszükségletének kielé­gítéséről az idei aratásnál. Nem kell tehát a kis- és középparasztoknak at­tól félniök, hogy a gépállomás a megkötött szerződéseknek nem fog tudni eleget tenni. Ellenkezőleg, még olyan földműveseknek is segítséget nyújthatnak, akik idáig még nem je­lentkeztek gépi segítségért és szeret­nének géppel aratni. A gépállomás tekintettel van a kis- és középparasz­tok anyagi helyzetére és kévekötővel végzett hektáronkénti aratásért mind­össze csak 112 koronát számít, amely összeg túlnyomó része — ha tekin­tetbe vesszük a kézi kaszával végzett aratás szemveszteségét — bizonyára jelentős mértékben megtérül. A kis- és középparasztok ne félje­nek a kombájnos aratástól sem. A gép- és traktorállomások ma már ügyes kombájnosokkal rendelkeznek, akikre bátran rá lehet bízni az ara­tást és cséplést. A nyitrai kerület­ben nagyon sok földműves a gabo­náját kombájnnal szeretné learatni.­­Szárítással azonban nehézségeik van­nak. A gépállomások dolgozóinak fel­adata, bogy tanáccsal segítsék föld­műveseinket és meggyőzzék őket a gépi munka hasznosságáról. A tor­mosi traktorosbrigád ifjú dolgozói hangszórón keresztül ismertetik a gé­pi aratás előnyét és ezenkívül sze­mélyes látogatásukkal népszerűsítik az aratva cséplést. Már az idei tavaszi munkálatoknál is ezzel a módszerrel nyerték meg a kis- és középparaszto­kat a szűksoros vetés bevezetésére és csak így sikerült a vetési tervet 200 százalékra teljesíteni. A nyitrai kerület kis- és közép­földművesei a gépállomásokkal a tar- 1,óhántás elvégzésére‘is szerződést kö­töttek. MeglepO azonban, hogy csak nagyon kevesen érdeklődnek a tarló­hántás elvégzése iránt. Az egységes földművesszövetkezetek ezzel szem­ben — habár csak fele annyi föld­del rendelkeznek, mint a kis- és kö­zépparasztok — 4 ezer hektár föld tarlóhántására kötöttek szerződést. — Több mint valószínű egyéni gazdáV ködőink a tarlóhántást saját fogataik­kal végzik majd, de emellett még minőig nagyobb terület marad tarló­hántás nélkül. A kis- és középparasztok a gép­állomásokkal kötött szerződések meg­kötésével megszabadulnak a nehéz testi munkától és a szemveszteség kiküszöbölésével jelentOs anyagi elő­nyökhöz jutnak. RN A jihlavai járás a termény gyors betakarítására 47 konbájnt küld Szlovákiába A bratislavai kerületben megkezd­ték az aratást. Az aratás kezdésének híre eljutott a jihlavai kombájnosok­­hoz is, akik éppen utolsó előkészüle­teiket végezték szlovákiai útjukhoz, hogy segítséget nyújtsanak a nagy­­szombati, szeredi és a többi járás egységes földművesszövetkezeteinek Szlovákiában. A jihlavai járásból 47 kombájn, több taraktor, s minden traktor után 2 pótkocsi segít majd az aratási munkáknál. Némely gépál­lomás, mint például a trebiéi, még szalmasajtoló gépet is küld az itteni földműveseknek. A traktorosok és kombájnosok első csoportja még vasárnap, július 3-án útrakelt. A jihlavai járásból tapasztalt traktorosok indultak Csallóközcsütör­­tökre és Somorjára. Néhányan közü­lük a pozsonyi kerületben már tavaly segítettek a gabona behordásánál. Kozubik Josef kombájnos még elme­netele előtt versenyre hívta Zdeno Hübner kombájnost, aki a tavalyi aratásnál napi átlagos 5 hektár telje­sítményt ért el. A többi jihlavai kom­bájnos is kölcsönösen versenyez majd a learatott hektárhozamok mennyisé­gében. A1 pozsonyi kerületben körül­belül 14 napig maradnak, majd visz­­szatérnek hazájukba, hogy odahaza 617 hektárról a termést betakaríthas­sák. All? mi gazdaságok a nyári munkák küszöbén Az eperjesi kerületben valamennyi állami gazdaság részlegén jó! felké­szültek az idei aratásra. A gabona­begyűjtés tervét jól kidolgozták. Ez évben kombájnokkal sokkal több ga­bonát aratnak és csépelnek, mint ta­valy, ami összgazdasági viszonylatban 50 százalékkal többet jelent. A kom­bájnos aratás javarészét a nagymihá­­lyi, szobránci, varannói járásban vég­zik, ahol mezei szérűket készítettek a gabona szárítására. Ugyancsak gon­doskodtak a magtárak tisztításáról és fertőtlenítéséről. A kerület állami gazdaságainak va­­lamennyi részlegén elvégezték a ta» karmány behordását. Örsúj falun 20 vagon jóminőségű szárított lucernát tároltak téli etetésre. Távbeszélő készülékekkel látják el valamennyi EFSZ-et, ÁG-t és GTÁ-t A Csehszlovák Állami Posta még 1953-ban Szlovákia valamennyi köz­ségével .távösszeköttetést létesített és ezzel lehetővé tette a falu és város közeledését. Távbeszélő készülékekkel látták el az egységes földművesszö­­kezeteket, gépállomásokat és trakto­rosbrigádokat, valamint az állami gaz­daságok részlegeit is. A posta dolgo* zói ez év elejétől május végéig 2S szövetkezetbe vezették be a távbeszé­lőt és a gépállomási vonalon a táv­­összeköttetési tervet 128,1 százalékra teljesítették, a besztercebányai kerü­letben pedig az előirányzott tervet több mint felével túl is teljesítették.­­A terv végrehajtása június hónapban is sikeresen haladt. Például a bra­­'tislavai kerület két EFSZ-ében, és­pedig a récsei és a Galánta melletti Hódi községben szereltek távbeszélő készülékeket. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom