Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-10-16 / 42. szám

/Ьв^оа 6 1955. októbef ľl. s/lJíalsad ELSŐ MEZOGAZDASAGI VERSENYE A válaszokkal együtt be kell küldeni a szelvényeket is Lapunk mezőgazdasági versenyébe több ezer olvasónk bekapcsolódott. Ez érthető is, hiszen a versenynek az a legfőbb célja, hogy kölcsönös tapasztalatcsere útján gya­rapodjon mezőgazdasági dolgozóink tudása. Naponta száz számra érkeznek a levelek szerkesztőségünkbe, de sajnos még többszöri felhívásunk ellenére is kerülnek olyan levelek, melyek írói, vagyis a versenykérdések megfejtői megfeledkeztek a szelvényekről. Például Stefan Jözsefné, Mátis Mária, Geleta István, Mikóczi József, Patasi Alfréd, Tóth Jenő és még több olvasónk szelvény nélkül küldi be a feleleteket. Némelyikük egészen jól válaszol a kérdésre, de szelvények nélkül leveleiket nem sorol­hatjuk az érvényesek közé. Ezzel a kérdéssel elég bőven foglalkoztunk lapunk előbbi számaiban, de mivel egyes olvasóink figyelmét ez elkerülte, ismételten felhívjuk figyelmüket, hogy a levelekhez csatoljuk az illetékes számú szelvényt is, mert anélkül a felelet érvénytelen. Felhívjuk tehát a fent nevezetteket is, hogy saját érde­kükben mielőbb juttassák el a szelvényeket szerkesztő­ségünkbe. Ugyancsak felhívjuk a versenyben résztvevő többi olvasónk figyelmét, h ogy válaszaikat lehetőleg külon­­külön, vagyis az egyes számok megjelenése után küldjék be, ne pedig egyszerre. Ezzel egyszerűsítik saját és meg­könnyítik szerkesztőségünk munkáját is, mert ezáltal elkerüljük a levéltorlódást és időben figyelmeztetni tud­juk azokat a versenyzőket, akik esetleg szelvény nélkül küldik be feleleteiket. Szerkesztőség A nagycétényi postáról írják Kónya Lajos, postai kézbesítő mindig szeretett újságot olvasni. Este, amikor elvégezte napi munkáját, kéz bevette az Üj Szót, vagy a Szabad Földművest és nagy érdeklődéssel olvasta az ipari és mezőgazdasági dol­gozóink munkasikereiröl szóló írásokat. Három héttel ezelőtt azonban a Szabad Földművesben különös írás ragadta meg a figyelmét. A lap terjesz­téséről, a mezőgazdasági versenyről és a legtöbb előfizetőt szerző postai kézbesítők megajándékozásáról volt szó. A cikket gyorsan átfutotta, aztán elolvasta mégegyszer. Aztán megértette, hogy mint postai kézbesítőnek, neki is kötelessége a mezőgazdasági sajtó terjesztése. Igaz, hogy az aján­dékok is kecsegtették őt, hiszen a százkilós hízó. vagy bármelyik díj ig°n szép ajándék. A lap terjesztésébe azonnal bekapcsolódott és rövid idő alatt 23 előfizetőt szerzett lapunknak. A lap terjesztését szorgalmasan foly­tatja, mert tudja, hogy ez olyan alkalom, amelyet minden postai kézbesí­tőnek ki kell használnia. Ritka alkalom ez és lehet, hogy Kónya Lajosra ránevet a szerencse. Hudeková, Nagycétény Olvasóink kérdezik a versennyel kapcsolatban Lapunk október 9-i számában fel­hívtuk a versenyben részvevő olva­sóink figyelmét, hogy az esetleg hi­ányzó számokat beszerezhetik szer­kesztőség nkből. Ezidáig már több ilyen tárgyú levelet kaptunk és ismé­telten felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a Szabad Földműves hiányzó számait beszerezhetik szerkesztősé­günknél. Értesítjük Kelemen Sándor szlovákgyarmati olvasónkat, hogy a kért számokat elküldjük a levélben feltüntetett címre. Ez vonatkozik min­den olvasónkra, de a többi számot már a postai kézbesítőnél kell besze­rezniük. — — Buzik István egyénileg gazdálkodó földműves kérdezi: Kérem a szerkesztőséget, hogy a legközelebbi számban közölje a Sza­­ban Földművesben, hogy egyszerre, vagy pedig külön-külön kell-e bekül­deni a versenykérdések megfejtéseit. Azt is szeretném tudni,, hogy zárt levélben, vagy pedig nyitott lapon küldjem-e a feleleteket. A mezőgadasági verseny kérdései­vel foglalkozó eddigi számokban tájé­koztattuk olvasóinkat a verseny ösz­­szes feltételeiről. Több olvasónk kér­désére azonban megismételjük, hogy a feleleteket ajánlatos külön-külön be­küldeni, zárt borítékban, és hozzá kell csatolni a megfelelő számú szelvényt is. Enélkül még a legjobb megfejtés is érvénytelen. Szívesen vesszük, ha a feleleteket külön-külön küldik be olvasóink, de lehet egyszerre is. — ")f — Pásztor István, kővári olvasónk is bekapcsolódott a versenybe. A követ­kező kérdést intézte hozzánk: Hol tüntesse fel pontos címét a verseny­ben részvevő egyén? A borítékon-e, vagy pedig a szelvényen? Erre a kérdésre válaszolva, választ adunk több olvasónk hasonló kérdé­sére. A versenyben részvevők ne a szelvényre, hanem a levélpapírra, a borítékra is, írják rá pontos címü­ket. Szerkesztőség A verseny harmadik kérdése Hiába kerestük volna a tér­képen öt évvel ezelőtt. A szé­les, kihalt rónaság csendjét csak az átvonuló vándormada­rak ri' oltása törte meg. Vad­­libák és szárcsák hazája volt a láp világa, télen pedig csupán a dunai homokról idetévedt je­her sirály cikázó repülése tar­kította a táj egyhangúságát. A nap sugaraitól kiszáradt pusz­ta föld, évtizedek óta pihent. Senki nem gondolt arra, hogy bő búza, kukorica, árpa és egyéb termést adhatna ez a föld, hogy gyümölcsfákat tele­píthetnének ide, s zöldelő ker­tek t varázsolhatna a szik he­lyé e az emberi akarat és hogy boldogan, elégedetten élhetné­nek itt az emberek. Arra pedig még távolról sem gondolt sen­ki, hogy távol őshazájától még a rizs is megterem a szikes talajban. Egyszer aztán emberek jöttek ide, nagy, bátor tervekkel. Utá­nuk új ismeretlenek jöttek, hogy a nagy terveket valóra váltsák. Voltak köztük olyanok, akik nem bírták felvenni a har­cot a mostoha természet vi­szontagságaival, voltak, akik feladták a harcot, de voltak olyanok is, akik kitartottak és itt maradtak. így 1951-ben a Kis Duna és a Vág torkolatá­nál, ahol a széles rónaság te­remni kezdett, új falu épült. Az új lakosok, akik mint CS/SZ b ■'ádosok, vagy mint állandó munkások jöttek ide, határozot­tan mondották: „Itt lesz a mi új otthonunk, itt lesz a mi fa­lunk." Akik nem féltek a nagy mun­kától, akik nem hátráltak meg a terr észel akarata előtt, akik kitartottak a nagy cél mellett, győztek. A terméketlen rónasá­­got termékennyé változtatták. Az ember leigázta mindkét fo­lyót, vizét csatornákba és mű medrekbe terelte, hogy így víz­hez jusson a kiszáradt föld minden darabja. A víz most mesterséges csatornák segítsé­gével — óriási rizstelepet, zöld­ségültetvényt és egyéb növény­zetet lát el vízzel. A föld ara­nyat rejt méhében. Az új telepesek nem sokáig gondolkoztak a közös gazdál­kodáson. Azonnal megértették és tisztában voltak a közös gazdálkodás előnyeivel az egyé­ni gazdálkodással szemben: a gépesítés tökéletes kihasználá­sa, a gépállomás segítsége, az idénymunkák gyors elvégzésé­nek lehetősége, a legnehezebb fizikai munkáktól való mente­sülés gépek segítségével nem­csak a földeken, hanem az ál­lattenyésztésben is. Miután az új telepesek lerakták a közös gazdálkodás alapjait, azonnal jobbra fordult a sorsuk. A me­zei munkákat agrotechnikai ha­táridőre elvégezték, jobban megművelhették a földet, a ka­pásokat, jobban gondozhatták állataikat. Mindez igen kedve­zően visszatükröződött a hoza­mokban és az állatok hasznos­ságában. Jó munkaszervezéssel, éssze­rű gazdálkodással és szorgal­mas munkával nemcsak a já­rásban és a kerületben szerzett elsőséget ez a gazdaság, ha­nem elnyerte a Földművelés­­ügyi Minisztérium és a Föld­művelésügyi Megbízotti Hivatal vándorzászlaját is, s 1955-ben pedig Munkaérdemrenddel tün­tették ki. Sokat beszéltek és sokat ír­tak ezekről az emberekről, a természet átalakítóiról. A mi újságunk hasábjain is többször írtunk munkájukról és sikereik­ről. Nemrégen pedig az első oldalon riportban foglalkoztunk a gazdaság dolgozóinak öröm­teli aratási ünnepségével. Ves­sünk legalább egy futó pillan­tást a ra, miként gazdálkodnak ezek az emberek. Ha összeha­sonlítjuk az 1954-es és az 1955- ös évet, a búza hektárhozama 26-ról, 39,68 mázsára, az őszi árpa hektárhozama 29,32-ről 39,28 r-ízsára, a rozs hektár­hozama pedig 21,47-röl 43,38 mázsára emelkedett. Ebben az évben terven felül 39 vagon gabonájuk termett. Ugyanilyen kimagasló ered­ményeket értek el az állatte­nyésztésben is. Érdekességből csupán felszabadulásunk 10. év­fordulója tiszteletére tett fel­ajánlásaikat és azok teljesítését tüntetjük fel. Vállalták, hogy 22 200 kg marhahúst adnak közellátásuáknak és ezzel szem­ben beadtak 22 900 kg-ot. To­vábbá vállalták, hogy 30 000 liter tejet adnak be, amit 15 181 literrel túlteljesítettek. Minden vasárnap, sőt hét­köznapokon is látogatók jönnek ide a környékbeli falvakból és Szlovákia csaknem minden vi­dékéről. Nem bánja meg, aki körülnéz ebben a faluban. Bi­zonyosan érdekelné kedves ol­vasóinkat is és sok érdekessé­get találnának itt. Aki verse­nyünkben megnyeri a motorke­rékpárt, könnyűszerrel eljuthat ebbe a faluba. Kérdés: melyik községről és milyen gazdálkodásról van szó versenyünk harmadik kérdésé­ben? Megjegyzés: Hálásak leszünk, ha olvasóink megírják, hogy náluk is hasonló módszerrel gazdálkodnak-e és milyen ered­ményeket értek el ez ideig. A tömör megfejtés mellett írjanak arról is néhány sorban, hogy milyen előnyei vannak az ilyen gazdálkodásnak. Élményeink a nagy megyeri mezőgazdasági kiállításról Az októberi nap szelíd sugaraival bearanyozta Csallóköz beláthatatlan rónaságait. Utunk Nemesócsa felé irá­nyult, ahol a járási mezőgazdasági kiállításra készülődtek. A nagymegyeri, dunaszerdahelyi és somorjai járás mutatta be a kiállításon egész évi mun­kájának eredményeit. Termelésük évről-évre eredményesebb lett. Ezen a kiállításon pedig kézzelfogható és szemmellátható bizonyítékokkal igazol­ták a szövetkezeti termelés előnyö; - ségét és biztos jövőjét. A kiállítást a nagymegyeri járás nemzeti bizottságának elnöke nyitot­ta meg, aki példákkal bizonyította be a szocialista nagyüzemi gazdálkodás feltartózhatatlan előretörését. Szövet­kezeteink évről évre gazdagabbakká fejlődnek. Terméshozamaik minden be­gyűjtésnél magasabbak néhány mázsá­val, s állatállományuk hasznossága is jelentékenyen fokozódik. A megnyitás után a szép számban összegyűlt dolgozó parasztok sorjában látjuk. Negyven mázsa lektárhozamii rostlent, 450 mázsa hektárhozamú ta­karmányrépát és 350 mázsa hektár­hozamú cukorrépát hoztak a kiállítás­ra. A kiállításra hozott állatok is meg­nyerték a látogatók tetszését. Az em­berek nagy érdeklődéssel olvasgatták a táblákon feltüntetett adatokat és kérdezősködtek az elért eredmények módjai iránt. A tanyi EFSZ fejőstehe­neinek tábláin 21,2—30 literes tej­hozamot Ettünk feltüntetve. A kiállításon bemutatott hízóserté­sek, anyakocák, juhok és lovak s ál­talános elismerést váltottak ki a szemlélődőkből. A mezőgazdasági munkák megköny­­nyít.ését szolgáló gépeket olyan szere­tettel simogatták a gazdák, mintha azok élők iettek volna. Ebből látjuk, hogy a. gépek ma már ’ő barátai э dolgozó oarasztoknak. A kiállításon nemcsak látni, de hal­lani való is volt. A kiállítás keretében A kiállítás részvevői érdeklődéssel szemlélik a répakombájnt. megtekintették a három járás föld­művelő népének munkaeredményeit. Figyelmesen olvasgatták a termelésnél alkalmazott agrotechnika leírását, a­­mely által a feltüntetett magas hek­tárhozamot elérték. A nagylégi EFSZ az őszi búza ter­mesztésénél 31,50, a tavaszi árpánál pedig 29,20 mázsás hektárhozamot ér: el. A kalinovoi EFSZ-ben jól megy a zöldségtermelés. A „Prágai >riás’' zeller hektárhozama oéldául 200 má­zsa. A gútori szövetkezet hektáron­kénti cukorrépahozama 540 mázsa. Ennek előveteménye búza volt s a talajelőkészítésnél hektáronként 400 mázsa istállótrágyát adagoltak a föld­be. A gyönyörű eredmény azt bizo­nyítja, hogy érdemes volt a befek­tetés. A blahovoi EFSZ az idén olyan burgonyatermést vár, amilyen még nem volt a szövetkezetben. Mostmár meggyőződtek a négyzetes-fészkes ve­tés előnyéről. A burgonya hektárho­zama 155 mázsa. A Micsurin-körök is kitettek magukért és a kiállított ter­mékeikből látható, hogy a gondosan és korszerűen megművelt parcellák v a nemes magok bő termést biztosíta­nak majd a nagy szövetkezeti táblá­kon is. A nyárasdi kutató és nemesítő ál­lomás szebbnél szebb gyümölcsöt és kultúrnövényt hozott a kiállításra. A vaskos cukorrépa melletti cédula azt hirdette, hogy az éven hektáronként 450 mázsát várnak, a hibrid kukori­cából pedig csövesen 115 mázsát. De az óriás takarmánytök sem marad el, mert 600 mázsás hektárhozamot nyújt. Egy másik pavilonban a szakállas! EFSZ 8-as vetésforgójának terve kel­tette fel figyelmünket. Ha ez a terv megvalósul, a tiszta, gyommentes tápanyagokkal jó! ellátott földből ma­gas hektárhozamot várhatnak. Odébb a nyárasdi szövetkezet terményeit megrendezett szakbeszélgetés sok ér­tékes ismerettel és tapasztalattal gazdagította a részvevőket. A beszél­getésen részt vett Dr. Laurenčík, az „Első segélynyújtás a háziállatoknál” c. könyvecske szerzője, aki elmondta, hogy mi vezette tapasztalatainak és ismereteinek továbbadására. Dolgozóink sokszor tanácstalanok az állatok gyors megbetegedéseivel és sérüléseivel szemben. Ebben segít és tanácsot ad a könyvecske. Dr. Öllős állatorvos, aki kiváló szak­ember hírében áll, értékelte a könyvecs­két. Véleménye szerint a könyvecske sok olyan kérdésre ad feleletet, amely­nek dolgozóink nagy hasznát vehetik az állattenyésztésben. A helyes takar­mányozásról Dr. Bayer járási állat­orvos adott kimerítő, értékes felvilá­gosítást. Előadásának befejezése után élénk vita fejlődött ki s a kérdések és tapasztalatok közlése nem akart véget érni. Víg elvtársnő a badažov­­cei EFSZ dolgozója ismertette szövet­kezetünk sikerének titkát. Elmondta, hogy legjobb tanácsadóik a szakköny­vek és a belőlük merített ismeretek és tapasztalatok gyakorlati alkalma­zása szövetkezetüket az elsők közé emelte. Náluk mindenki olvas, tanul s ez termelésünk fokozatos növekedé­sében visszatükröződik. A Csehszlo­vák Rádió magyar osztálya hangfelvé­teleket készített az értékes szakbe­szélgetésekről. Majd a kultúrszámok következtek s így a hasznos a kellemessel vál­takozott. A látogatók elismerő taps­sal jutalmazták a szép kultúrfellépe­seket. Szép emlékkel és gazdag tapaszta­latokkal távoztak a kiállítás látoga­tói. A látottakból új erőt és buzdítást merítettek további munkájukhoz. L. Máté Irén. Eperjesen megnyílt a kerületi mezőgazdasági kiállítás Vasárnap, október 9-én a Csehszlo­vák Hadsereg Napján az eperjesi Bé­ke-parkban ünnepélyes keretek között megnyitották a kerületi mezőgazdasági kiállítást. A kiállítás igen tartalmas és a ki­állított tárgyak a kerület mezőgazda­­sági termelésének eddig nem tapasz­talt fellendülését igazolják. A szövet­kezeti tagok és az egyénileg gazdál­kodó földművesek nagy érdeklődést tanúsítanak a Kerületi Kísérleti In­tézet, a. állami gazdaságok és a pél­dás EFSZ-ek kiállított növényi és ál­lati példányai iránt. Igen kíváncsiak a borjak hideg nevelésének módszeré­re, a Malinyina módszerre, a négyze­tes-fészkes ültetésre és egyéb jól be­vált módszerekre. Az érdeklődés kö­zéppontjában a kiállított gépek állnak, különösen a len- és a répa, kombáj­nok, traktorok, valamint egyéb gépek. A kiállítás látogatóit különösen ér­dekli az Ortasi Állami Gazdaság proszenyicei mozgalom alapján meg­művelt cukorrépája, mely hektáron­­ként_ 550 mázsás termést adott, A ki­állításon a Malý Sariš-i kisérletiállo­­más bemutatta a „bučiansky žltý va­lec“ takarmányrépa fajtát, amely 900 mázsás hozamot adott hektáronként. _ Ez a kerületi mezőgazdasági kiállí­tás szemléltetően megmutatja az EFSZ tagoknak és az egyénileg gazdálkodó földműveseknek, hogyan emelhetik a mezőgazdasági termelést az új mun­kamódszerek és a korszerű gépek se­gítségével.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom