Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-09-18 / 38. szám

10 f'öMmftvM ^ ,' 4V.VKV4VsV> 1 IC. tvt. ?! 37. «7.ácn ^ 1 ■1*4 VADÁSZATI SZEME miiiMiiiiiMfHHiínHiiiHiiiiiiiinimnti«iiiuuuiHiniMHinii A SZLOVÁKIAI VADÁSZVÉDEGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS MELLÉKLETE. и11>1шт1М1111инпм11М1(1Ж111Ш1П111>11Ншннм(ншшш11М11Ш1 1им1Ш1||||пмп1Ш|н«||М|им1|1ИН1жтмпн1И111Ш111Шмш1тм»т1т«м«1ИМПН11 А I ö d í j а к Az egyes vadnemek szerint a vad elejtéséért, illetve elpusztításáért ren­desen lődíjat szoktak fizetni, hogy a vadásztársaság tagjai a lelövésnél használt lőszerért kárpótolva legye­nek. E tekintetben elsősorban a szőrmés vad lelövésének a díjazása fontos. A télen elejtett szőrmésvadért csak a beszolgáltatott szőrme alapján fizet­nek lődíjat, egyébként értéktelen, el nem adható szőrme esetén elegendő a levágott orr bemutatása, mint lő­­jegy-A ragadozómadarak lelövése utáni díjat a lőtt vad csőre alapján fizetik ki. Sok helyütt a lelőtt szarka, szür­kevarjú vagy szajkó balszárnyának beadását is megkövetelik. Ha valaki nagyobb ragadozómadarat lő, köteles ezt bemutatni a vadászgazdának, hogy megállapíthassa, milyen madárról van szó. Sokszor előfordulnak ugyanis nagy hibák, különösen a vándormadarak húzása közben s ártalmatlan madarat lőnek ragadozó helyett. A ragadozóvad fiataljának elejtésé­ért rendesen csak a díj felét fizetik ki. A lőjeleket a vadászgazdának kell beadni. Ezt legjobb negyedévenként egyszer megtenni s az elejtett hasz­nosvadról évenként egyszer beszá­molni a már előzőleg megállapított bejegyzések alapján, melyeknek egyez­niük kell a vadászgazda bejegyzései­vel. Az átvett lőjeleket az erre ki­jelölt bizottság ellenőrzése után el le­het égetni. A károsvad utáni lődíj azé, aki a vadat kinyomozta, vagy aki fel­állította a csapdát, melyben a vadat megfogták, tekintet nélkül arra, hogy ki lőtte, vagy fogta meg a vadat. A hasznos vad utáni díjat csak olyan vad után kell fizetni, melyet értéke­sítenek. Ha azonban a vadat mint tró­feát a lövész megtartja magának, vagy beteg vadról van szó, a lődíjat nem kell kifizetni. A lődíjakat a társaság elnökségének indítványa alapján a taggyűlés álla­pítja meg. Hogy a vadásztársaságok­nak legyen bizonyos irányadó alapjuk a lődíjak megállapítására, közöljük az Erdészeti és Faipari Minisztérium ál­tal megállapított lődíjakat. A vadászgazda szeptemberi gondja A szarvas vadászata szeptember el­sejével megkezdődött. Ugyanekkor a vadlúdra és a császármadárra is sza­bad már vadászni. A szarvastehén és borjú vadászata szeptember 16-tól en­gedélyezett. Szeptember 15-e előtt kellett szám­­bavenni a terület szarvasállományát s a további tenyészetre alkalmat.an bikákat kilövésre kijelölni. Ezeket a kivénült, vagy beteg, rendellenes a­­gancsú korcs bikákat lőjük ki első­sorban. Ugyancsak ügyelni kell a helyes ivararányra is, amely 1, eset­leg 1 a ’Á-hez. Tehát egy bika es­sék másfél tehénre. A fogoly vadászata ez idén csak szeptember 12-ig tartott. Vadászha­tunk még vaddisznóra, vadrécére, ör­vösgalambra, szürkegémre, szárcsára. A muflón és dámvad egész éven át védve van. Hasznosvad: szarvas . . j ( , , Kčs 6 ,— őzbak Kčs . . . ; . 4,— dámvadbika i ä , ; 6,— őzsuta • , , i , b,— muflónkos i . . . s 6,— nyúl . «S.S.3,— vaddisznó vadaskertben 6,— üregi nyúl .Í...3,— szarvastehén .... 8,— fácán . s • • • • 3,— dámvadtehén . , , 8,— fogoly г 5 I S 5 , 3,-­muflon juh.......................... 8,— vadlúd v jt • • * 3,— vaddisznó szabad területen 10,— vadréoe . i . 1 . 3,­• szárcsa ..........................3,— Károsvad: A róka lódíja télen a gerezna árának megfelelően változik. A kiásott róka darabjáért 5,— Kčs-t fizetnek. Az élve fogott róka d'ja az elért vételár alapján állapítandó meg. Kés Kčs Nyári róka . s s 1 i 5,— kóbor házimacska . . . 6,— nyári görény t » i 1 5,— héja . . i . 10,­nyári nyest . -. X I 5,— kánya < í . 10,­borz a fácánosban . s 1 5,— karvály . i , ч . Ю,­görény a fácánosban • ¥ 10,— szürkevarjú I 4 a . 5,— nyest a fácánosban I i 20,— szajkó . i i . . , 3,— hódpatkány . . 5,— szarka g i . , 3,— hölgymenyét és közönséges gébics . j • , . . 1,— menyét . • 3,— A lődíjakat a lőszer árához viszonyítva kell mindig megállapítani. A hódpatkány bőrét nem kell beadni, csak a lőjelet, mivel ez nem tartozik a vadászható vadnemek közé, de lelövéséről pontos jegyzéket kell vezetni. Az elrontott vizsla javítása А г elrontott, rossz vizsla alatt olyan vizslát kell érteni, mely csak akkor dolgozik, ha kedve tartja s úgy amint éppen akar; a büntetés elől megszö­kik, gazdája parancsára rá se hederít. Az ilyen rossz tulajdonságokkal egy vizsla sem születik s csakis a rossz nevelés s rendszertelen idomítás, tu­datlan vezetés és durva bánásmód eredménye. Az elrontott vizslát nem minden esetben lehet helyrehozni. Az ilyen megrögzött, engedetlen kutyát ha 5-6 éves, nem lehet megjavítani s ezért nem érdemes vele foglalkozni. Más­képp áll ez a fiatalabb vizslákkal. Itt az elv az, hogy az, aki elrontotta, ne kezdjen hozzá a javításhoz. Az ilyen kutyának más kézbe s más vi­szonyok közé kell kerülnie, hogy ja­vítható legyen. Az emberektől félő kutyát azáltal javíthatjuk, hogy belekényszerítjük az emberi társaságba s jó bánásmóddal az emberekhez szoktatjuk, ahelyett, hogy ettől elzárnánk. Azáltal, hogy folyton emberek kö­zött van, eszmeköre tágul s termé­szeti hajlamai, melyek eddig szuny­­nyadtak, felébrednek s tökéletesebbek lesznek. A rossz idomítás, vagy hiányos, téves vezetés által keletkezett hibák orvoslása legegyszerűbben oly módon történik, hogy az idomítás megfelelő szakaszát elölről kell fokozatosan vé­gezni. Az ilyen vizslát úgy kell tekin­teni, mintha soha semmit sem tanult volna. Ha a vizsla például rosszul apcrü; иг, különösen ha a vadat mar­cangolja, azonnal erélyes közbelépéssel kell a dolgon segíteni. A felvett vad marcangolasát azonnal meg kell aka­dályozni s így a vizslát a vad helyes elhozására megtanítani. Az aportíro­­zást. azaz a vad elhozását újra kell tanítani mindaddig, amíg ezt a kutya hiba nélkül meg nem teszi. Sokan megteszik azt a hibát, hogy amikor a fiatal vizslát elhozásra tanítják, nem tartanak a tanításban kellő elővigyá­­zatot. Az eldobott vad utón engedik azonnal a vizslát, még mielőtt ez le­esett volna. Ilyen idomítás után rende­sen romlik, a vizsla. Mindig ki kell várni, amíg az eldobott vad leesett s csak azután küldjük a hasaló kutyát a vad után. Ha ugyanis a vizsla megszokja, hogy az eldobott vadat máris hozhatja, amikor az még le sem esett, kint a vadászaton sem fogja bevárni sem a parancsszót, sem azt, hogy a vad leessen, hanem utánaira­modik, ami pedig már nagy baj. Л nyúl aportírozásánál az a fontos, hogy a kutya a nyulat jó melyen kapja я pofájába, mert hacsak a szélét csípi meg, könnyen kiszakad a nyúl bőre. Mindig a törzs közepén fogja meg a nyulat. Ha hozás közben a bőrénél fogva tartott nyúl kiszakad, nagy hiba ugyan, de legnagyobb baj az, hogy ettől rendesen megtanulja a kutya a vad kikezdését. Kezdetben ne apor­­tíroztassunk vizslánkkal vergődő, élő vadat! Jó vizslát könnyű venni, köny­­nyű elrontani, de nagyon nehéz az­után megjavítani! Szeptember a költöző madarak hó­napja. Ilyenkor költözik el tőlünk dél­vidékre a legtöbb fajta vándormadár. Mivel még meleg idők járnak, a le­lőtt vadat szakszerűen kell kezelni, hogy meg ne romolják. Az elejtett csülkösvad minden da­rabjáról jelentést kell tenni az Er­dészeti Gazdasági Hivatal közegénél (erdész, erdövédő, esetleg más megbí­zott egyénnél). Az elejtett vadról pon­tos jegyzéket kell vezetni, amelyet minden következő év január 15-ig be kell mutatni az illetékes Erdészeti Hivatalnál. (Az 1947. évi 225/47 sz. vadászati törvény 24 § 2. bekezdése alapján). Október 4-ig be kell terjeszteni a III. negyedévi lelövési kimutatást az illetékes járási nemzeti bizottsághoz, illetve Erdészeti Hivatalhoz. Ez a hónap különösen a vadorzás üldözésére alkalmas, mert ilyenkor a vadorzók tevékenysége is növekszik. Ezért elsősorban ezek üldözése legyen fő gondunk, emellett azonban a kó­bor kutyák és macskák garázdálkodá­sát sem szabad szem elől téveszte­nünk. Figyelni kell az erdőben járó mindenféle erdei bogyó-, gally-, gom­ba- és gyümölcsszedőket. Ezt az időt használják ki a vadorzók leginkább. A vad téli etetésére való takarmány gyűjtését folytatjuk, vadgesztenye, makk és bükkmag szedésével, begyűj­tésével. Ilyenkor fontos a sózók jó karban való tartása is, mert most tér át a vad a téli eleségre. A Vadvédő Egyesületek Országos Szövetsége só beszerzésére 75 százaléknyi segélyt nyújt a beküldött kifizetett számla alapján! Lövészeink győzelme Ez idén Brünnben tartották meg az Ausztria és Csehszlovákia közötti lö­vészversenyt agyagkorongra. Tavasz­­szal a Bécsben megrendezett verse­nyen győztek nagy fölénnyel lövé­szeink s a csoportok átlagban 98 ta­lálatot értek el. 100 közül. A nyáron Brünnben rendezett találkozón ismét bebizonyították vadászlövészeink, hogy tudnak lőni. Az elérhető 100 találat közül első négy versenyzőnk, 91,8 pontot ért el, míg az osztrákok ered­ménye 82,7 pont. Csapatunk összered­­ménye 735 pont, az osztrákoké 662 font fett. A második csoportban is a mieink voltak jobbak 672 ponttal 800 elérhető találatból. Itt a fiatal Konček ért el szép eredményt a 200 közüli 174 ta­lálattal. Az egyes lövészek eredményei: Za­vážal 190, Dr. Treibal 185, Capek 180, Jicha 180 találat. Ausztria lövészei: Schögl 166, Ha­ben 166, Meran 166, Kersztag pedig 164 találatot ért el. A fenti eredmények azt mutatják, hogy sportlövészeink az Európa-baj­­nokságon meg fogják állni helyüket. 1955. szeptember 18-m—«i. m m гиттптш-п—гпгпттттттгттп—ттгт!пт1г-т-гтппг-г—г-ттл--------i мин minn----------------------------------——-—■——— SPORTHÍREK Szeptember 9. és 11-e között Brno­­ban rendezték meg az idei országos atlétikai bajnokságokat. A bajnoki küzdelmekre 459 férfi és 133 női ver­senyzőt nevezett be. Atlétáink az or­szágos bajnokságon jó eredményeket értek el. 100 m: 1. Janeček (ÜDA) 10,6. 200 m: 1. Janeček (ÜDA) 21,8 800 m: 1. Jungwirth (ÜDA) 1:52,8 5000 m: 1. Krištof (Praha ÜNV) -4:45,2 Magasugrás: 1. Kővár (ÜDA) 200 cm. Távolugrás: 1. Procházka (ČH) 734 cm Diszkosz: Merta (ÜDA) 54,40 m Kalapács: Máča (ČH) 58,52 m Nők: 400 m: 1. Müllerová (Üsti nad L.) 59,7 80 m gát: 1. Trkalová (Praha) 11,7 Magasugrás: 1. Modrachová (ÜDA) 164 cm Diszkosz: 1. Fikotová 47,33 m (ČH) 400x100 m: 1. Baník-Vítkovice 49,6 *** Szovjetunió—Anglia 220:141 A moszkvai Dinamó stadionban va­sárnap délután nagyszerű időben több mint 70 ezer néző előtt rendezték meg a Szovjetunió—Anglia közötti at­létikai viadalt. Eredmények: 100 m: 1. Bartenyev (sz) 10,5. 400 m: 1. Ig­natyev (sz) 47. 800 m: 1. Ivakin 1:48,5 — új szovjet4csúcs. 5000 m: 1. Cha­­taway (a) 14,12. 10.000 m: 1. Kuc (sz) 29:08,2. 3000 m akadály: 1. Dis­­ley 8:43,2 angol csúcs. Kalapácsvetés: 1. Krivonosov 61,79 m. Mgasugrás: 1. Kaskarov (sz) 201 cm. Rúdugrás: 1—2 Csernobaj és Bulatov (mindkettő sz) 4,42 m. A nők versenyében a távolugrásban Vinogradova 628 cm-rel, világcsúcs­­beállításai lett első, a 3x800 m futás­ban a szovjet válogatott 6:27,6 idővel új szovjet csúcsot futott. A 4x100 mé­teren pedig szintén a szovjet váloga­tott 45,6 mp-cel beállította a világ­csúcsot. *** Magyarország—Lengyelország férfiak: 122:89 — nők: 58:46. Szombaton és vasárnap a budapesti Népstadionban bonyolították le a nem­zetközi atlétikai viadalt, amelyen ki­tűnő eredmények születtek. Ezen a találkozón két világ- és kilenc orszá­gos csúcs dőlt meg. Iharos az 5000 m-es távot 13:58 p-es, — Chromik a 3000 m-es akadályversenyen 8:40,2 p-es világcsúcsidőt ért el. *** Szeptember 25-én Bratislavában ren­dezik meg a Csehszlovákia—Magyar­­ország közötti atlétikai viadalt s így a brnói cseh—szlovák—lengyel, vala­mint a budapesti magyar—lengyel vá­logatott viadal után a papírforma sze­rint kiszámíthatjuk a sorrakerülő vá­logatott viadal eredményét. *** Szeptember 8-án Párizsban megtar­tották a Nemzetközi Tornász Szövet­ség évi kongresszusát. Az ülésen ho­zott döntés értelmében az 1958-ik évi tornász világbajnokságot Moszkvában rendezik meg. Jókai és a sport Sportolt-e Jókai Mór? Miben nyilvánult meg a nagy mesemondó „sport­embersége"? ... Íme, néhány egykoriadat. Amikor Kecskeméten jogászko­­dott, minden reggel felkelés után — amint ő mondotta — „testgyakorlást végzett“. Félmázsás köveket emelt a magasba. Eleinte kisebb súlyú köveket emelt fel egy kézzel, aztán nehezebb köveket két kézzel. Akkor ő ezt test­edzésnek nevezte. Ma azt mopdjuk róla, hogy — sportolt. — — Később is „edzett testet", de már szakszerűbben és szabályosabban. Tagja volt Keresztessy József vívóiskolájának. Hetenként háromszor vívó­leckéken vett részt. 1856-ban került a vívóiskolába. A feljegyzések szerint 1859-ig rendszeresen vívott. Jól forgatta a kardot, de nem úgy, mint Pe­tőfi. Jókai hivatkozott is Petőfi vívására. Elmondotta, hogy Petőfit nehe­zen lehetett megverni, mert hamar izgalomba jött. Egy ízben Várady An­tal a sarokba szorította Petőfit, aki erre dühös lett, két kézre fogta a kardot s úgy hadakozott. — — Amikor gyűjtést indítottak a Nemzeti Sportcsarnok felépítésére, Jókat az elsők között jelentkezett adományával. És amikor az Ősz utcában a Nemzeti Tornacsarnok megkezdte működését, nem múlt el hónap anélkül, hogy Jókai Mór anyagi támogatást ne juttatott volna el a vezetőséghez. Különösen a vívást pártfogolta, tekintettel a magyar-osztrák vetélkedésre. — -У6— Egy-egy müvéből, különösen a Jövő század regényéből kitűnik, hogy érdeklődött a „testgyakorlás“ iránt, majd amikor hetvenéves születésnap­ját ünnepelte, nem győzte hangoztatni, sokat köszönhet testi és szellemi fris­sességének, annak, hogy jogászkorában „súlyemelő" volt, majd pedig az éleslátás, a ruganyosság és a jó idegek sportját űzte, a vívást. Előhangok a magyar-szovjet mérkőzéshez A moszkvai szovjet—nyugat-német válogatott mérkőzés óta az európai, de talán mondhatjuk: az egész világ labdarúgó-szakembereinek érdeklődése a szeptember 25-i Magyarország— Szovjetunió mérkőzés felé fordul. Igen nagy érdeklődés sugárzik a világ kü­lönböző részéből érkező sportlapokból és egyéb lapok sportrovataiból. ,,Boldog lehet az. a labdarúgást ked­velő — olvassuk egy svéd szakember véleményét, — aki ott lehet szeptem­ber 25-én Budapesten a két világ­nagyság, Magyarország és Szovjetunió mérkőzésén!” J. Wolf hamburgi sportújságíró írja: bár sajnálja, hogy nem lehet ott az ugyan azon napon sorra kerülő Ju­goszlávia—Nyugat-Németország mér­kőzésen, de örül annak, hogy lapja Budapestre küldi „az év nagy labda­rúgó találkozójára“. Nem érdektelen, amit Wolf a szov­jet és magyar labdarúgással kapcso­latban ír. írásából közlünk néhány részletet: „.. .a magyarok játsszák a labda­rúgást, támadnak, rohamoznak, de vé­dőjátékuk nem éri el támadó játéku­kat ... A szovjet válogatott elérte a magyar válogatott tudását, ha még nem is olyan elegáns a támadó játé- 1<a, de gyorsaságban álló képességben viszont felülmúlja a magyart..., nem ritkán egyszerűen ellenállhatatlan a támadógépezete ... Szinte valószínűt­lennek tűnő felkészültség és olyan tartalékok, amelyek akár kétórás erős mérkőzésre is elegendők lennének — ez az alapja a szovjet válogatott­nak ... Kíváncsi vagyok a magyar és a szovjet válogatott küzdelmére. Ha­talmas viaskodás lesz a Duna mellett szeptember 75-én! ...” „Netto semlegesíteni tudja majd akár Puskást is” — írja H. Fiederer. A magastermetű szovjet fedezet a nyugat-németek elleni mérkőzés má­sodik félidejében fölényes ura volt a mezőnynek.” Érdekes lesz az össze­hasonlítás a szeptemberi mérkőzésen Netto és Bozsik között.” — Állapítja meg a cikkíró. írása befejezésében ar­­a következtetésre jut, hogy a magyar válogatott csak a lehető legjobb for­mában győzhet még odahaza is. „Lehetetlen lenne megjósolni a ma­gyar-szovjet mérkőzés kimenetelét — olvassuk egy másik cikkben, a saar­­vidéki H. Neuberger tollából. — A magyarok ötletesen, az ellenfél szá­mára gyakran kiszámíthatatlanul tud­nak játszani, náluk azonban nagy sze­repet játszik a hangulat. Ha minden rendben megy, akkor úgy játszanak mint kétszer is az angolok ellen, vagy a németek elleni 8:3-asnál, de ha nin­csenek kellően hangolva mint a he­gedű, akkor úgy mint a svédek elleni 2:2, a skótok elleni 4:2, vagy más mérkőzés alkalmával... Ezzel szemben a szovjet válogatott tagjai, ha talán nem is olyan művészei a labdakeze­lésnek, mint a magyar válogatott egyik másik kiválósága, de nagy becsvágy­­gyal küzdenek páratlan iramban az első perctől az utolsóig s ezzel bő­ségesen pótolják azt a kis különb­séget, ami a magyar és a szovjet klasszisjátékosok között itt-ott még fennáll.” Hasonló szellemben írnak a svájci, a francia, az olasz, és a svéd lmok is. Természetesen nagy vár ’ j • - sál tekintenek a szeptember 25-i ’''kő­zés ele a baráti népi demokráciák szakemberei és a labdarúgás iránt ér­deklődők tömegei is. Rendkívül sűk külföldi újságíró jelezte már szándé­kát, hogy Budapesten szeretne 'enni a nagy mérkőzés alkalmával. Ugyan­akkor szakmegfigyelők is érkeznek Európa minden részéből. Valamennyien rendkívül kíváncsiak a szovjet és a magyar élvonalbeli labdarúgás fejlett­ségére, a két ország legjobbjainak ta­­lálkozójáwú У

Next

/
Oldalképek
Tartalom