Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-09-18 / 38. szám
10 f'öMmftvM ^ ,' 4V.VKV4VsV> 1 IC. tvt. ?! 37. «7.ácn ^ 1 ■1*4 VADÁSZATI SZEME miiiMiiiiiMfHHiínHiiiHiiiiiiiinimnti«iiiuuuiHiniMHinii A SZLOVÁKIAI VADÁSZVÉDEGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS MELLÉKLETE. и11>1шт1М1111инпм11М1(1Ж111Ш1П111>11Ншннм(ншшш11М11Ш1 1им1Ш1||||пмп1Ш|н«||М|им1|1ИН1жтмпн1И111Ш111Шмш1тм»т1т«м«1ИМПН11 А I ö d í j а к Az egyes vadnemek szerint a vad elejtéséért, illetve elpusztításáért rendesen lődíjat szoktak fizetni, hogy a vadásztársaság tagjai a lelövésnél használt lőszerért kárpótolva legyenek. E tekintetben elsősorban a szőrmés vad lelövésének a díjazása fontos. A télen elejtett szőrmésvadért csak a beszolgáltatott szőrme alapján fizetnek lődíjat, egyébként értéktelen, el nem adható szőrme esetén elegendő a levágott orr bemutatása, mint lőjegy-A ragadozómadarak lelövése utáni díjat a lőtt vad csőre alapján fizetik ki. Sok helyütt a lelőtt szarka, szürkevarjú vagy szajkó balszárnyának beadását is megkövetelik. Ha valaki nagyobb ragadozómadarat lő, köteles ezt bemutatni a vadászgazdának, hogy megállapíthassa, milyen madárról van szó. Sokszor előfordulnak ugyanis nagy hibák, különösen a vándormadarak húzása közben s ártalmatlan madarat lőnek ragadozó helyett. A ragadozóvad fiataljának elejtéséért rendesen csak a díj felét fizetik ki. A lőjeleket a vadászgazdának kell beadni. Ezt legjobb negyedévenként egyszer megtenni s az elejtett hasznosvadról évenként egyszer beszámolni a már előzőleg megállapított bejegyzések alapján, melyeknek egyezniük kell a vadászgazda bejegyzéseivel. Az átvett lőjeleket az erre kijelölt bizottság ellenőrzése után el lehet égetni. A károsvad utáni lődíj azé, aki a vadat kinyomozta, vagy aki felállította a csapdát, melyben a vadat megfogták, tekintet nélkül arra, hogy ki lőtte, vagy fogta meg a vadat. A hasznos vad utáni díjat csak olyan vad után kell fizetni, melyet értékesítenek. Ha azonban a vadat mint trófeát a lövész megtartja magának, vagy beteg vadról van szó, a lődíjat nem kell kifizetni. A lődíjakat a társaság elnökségének indítványa alapján a taggyűlés állapítja meg. Hogy a vadásztársaságoknak legyen bizonyos irányadó alapjuk a lődíjak megállapítására, közöljük az Erdészeti és Faipari Minisztérium által megállapított lődíjakat. A vadászgazda szeptemberi gondja A szarvas vadászata szeptember elsejével megkezdődött. Ugyanekkor a vadlúdra és a császármadárra is szabad már vadászni. A szarvastehén és borjú vadászata szeptember 16-tól engedélyezett. Szeptember 15-e előtt kellett számbavenni a terület szarvasállományát s a további tenyészetre alkalmat.an bikákat kilövésre kijelölni. Ezeket a kivénült, vagy beteg, rendellenes agancsú korcs bikákat lőjük ki elsősorban. Ugyancsak ügyelni kell a helyes ivararányra is, amely 1, esetleg 1 a ’Á-hez. Tehát egy bika essék másfél tehénre. A fogoly vadászata ez idén csak szeptember 12-ig tartott. Vadászhatunk még vaddisznóra, vadrécére, örvösgalambra, szürkegémre, szárcsára. A muflón és dámvad egész éven át védve van. Hasznosvad: szarvas . . j ( , , Kčs 6 ,— őzbak Kčs . . . ; . 4,— dámvadbika i ä , ; 6,— őzsuta • , , i , b,— muflónkos i . . . s 6,— nyúl . «S.S.3,— vaddisznó vadaskertben 6,— üregi nyúl .Í...3,— szarvastehén .... 8,— fácán . s • • • • 3,— dámvadtehén . , , 8,— fogoly г 5 I S 5 , 3,-muflon juh.......................... 8,— vadlúd v jt • • * 3,— vaddisznó szabad területen 10,— vadréoe . i . 1 . 3,• szárcsa ..........................3,— Károsvad: A róka lódíja télen a gerezna árának megfelelően változik. A kiásott róka darabjáért 5,— Kčs-t fizetnek. Az élve fogott róka d'ja az elért vételár alapján állapítandó meg. Kés Kčs Nyári róka . s s 1 i 5,— kóbor házimacska . . . 6,— nyári görény t » i 1 5,— héja . . i . 10,nyári nyest . -. X I 5,— kánya < í . 10,borz a fácánosban . s 1 5,— karvály . i , ч . Ю,görény a fácánosban • ¥ 10,— szürkevarjú I 4 a . 5,— nyest a fácánosban I i 20,— szajkó . i i . . , 3,— hódpatkány . . 5,— szarka g i . , 3,— hölgymenyét és közönséges gébics . j • , . . 1,— menyét . • 3,— A lődíjakat a lőszer árához viszonyítva kell mindig megállapítani. A hódpatkány bőrét nem kell beadni, csak a lőjelet, mivel ez nem tartozik a vadászható vadnemek közé, de lelövéséről pontos jegyzéket kell vezetni. Az elrontott vizsla javítása А г elrontott, rossz vizsla alatt olyan vizslát kell érteni, mely csak akkor dolgozik, ha kedve tartja s úgy amint éppen akar; a büntetés elől megszökik, gazdája parancsára rá se hederít. Az ilyen rossz tulajdonságokkal egy vizsla sem születik s csakis a rossz nevelés s rendszertelen idomítás, tudatlan vezetés és durva bánásmód eredménye. Az elrontott vizslát nem minden esetben lehet helyrehozni. Az ilyen megrögzött, engedetlen kutyát ha 5-6 éves, nem lehet megjavítani s ezért nem érdemes vele foglalkozni. Másképp áll ez a fiatalabb vizslákkal. Itt az elv az, hogy az, aki elrontotta, ne kezdjen hozzá a javításhoz. Az ilyen kutyának más kézbe s más viszonyok közé kell kerülnie, hogy javítható legyen. Az emberektől félő kutyát azáltal javíthatjuk, hogy belekényszerítjük az emberi társaságba s jó bánásmóddal az emberekhez szoktatjuk, ahelyett, hogy ettől elzárnánk. Azáltal, hogy folyton emberek között van, eszmeköre tágul s természeti hajlamai, melyek eddig szunynyadtak, felébrednek s tökéletesebbek lesznek. A rossz idomítás, vagy hiányos, téves vezetés által keletkezett hibák orvoslása legegyszerűbben oly módon történik, hogy az idomítás megfelelő szakaszát elölről kell fokozatosan végezni. Az ilyen vizslát úgy kell tekinteni, mintha soha semmit sem tanult volna. Ha a vizsla például rosszul apcrü; иг, különösen ha a vadat marcangolja, azonnal erélyes közbelépéssel kell a dolgon segíteni. A felvett vad marcangolasát azonnal meg kell akadályozni s így a vizslát a vad helyes elhozására megtanítani. Az aportírozást. azaz a vad elhozását újra kell tanítani mindaddig, amíg ezt a kutya hiba nélkül meg nem teszi. Sokan megteszik azt a hibát, hogy amikor a fiatal vizslát elhozásra tanítják, nem tartanak a tanításban kellő elővigyázatot. Az eldobott vad utón engedik azonnal a vizslát, még mielőtt ez leesett volna. Ilyen idomítás után rendesen romlik, a vizsla. Mindig ki kell várni, amíg az eldobott vad leesett s csak azután küldjük a hasaló kutyát a vad után. Ha ugyanis a vizsla megszokja, hogy az eldobott vadat máris hozhatja, amikor az még le sem esett, kint a vadászaton sem fogja bevárni sem a parancsszót, sem azt, hogy a vad leessen, hanem utánairamodik, ami pedig már nagy baj. Л nyúl aportírozásánál az a fontos, hogy a kutya a nyulat jó melyen kapja я pofájába, mert hacsak a szélét csípi meg, könnyen kiszakad a nyúl bőre. Mindig a törzs közepén fogja meg a nyulat. Ha hozás közben a bőrénél fogva tartott nyúl kiszakad, nagy hiba ugyan, de legnagyobb baj az, hogy ettől rendesen megtanulja a kutya a vad kikezdését. Kezdetben ne aportíroztassunk vizslánkkal vergődő, élő vadat! Jó vizslát könnyű venni, könynyű elrontani, de nagyon nehéz azután megjavítani! Szeptember a költöző madarak hónapja. Ilyenkor költözik el tőlünk délvidékre a legtöbb fajta vándormadár. Mivel még meleg idők járnak, a lelőtt vadat szakszerűen kell kezelni, hogy meg ne romolják. Az elejtett csülkösvad minden darabjáról jelentést kell tenni az Erdészeti Gazdasági Hivatal közegénél (erdész, erdövédő, esetleg más megbízott egyénnél). Az elejtett vadról pontos jegyzéket kell vezetni, amelyet minden következő év január 15-ig be kell mutatni az illetékes Erdészeti Hivatalnál. (Az 1947. évi 225/47 sz. vadászati törvény 24 § 2. bekezdése alapján). Október 4-ig be kell terjeszteni a III. negyedévi lelövési kimutatást az illetékes járási nemzeti bizottsághoz, illetve Erdészeti Hivatalhoz. Ez a hónap különösen a vadorzás üldözésére alkalmas, mert ilyenkor a vadorzók tevékenysége is növekszik. Ezért elsősorban ezek üldözése legyen fő gondunk, emellett azonban a kóbor kutyák és macskák garázdálkodását sem szabad szem elől tévesztenünk. Figyelni kell az erdőben járó mindenféle erdei bogyó-, gally-, gomba- és gyümölcsszedőket. Ezt az időt használják ki a vadorzók leginkább. A vad téli etetésére való takarmány gyűjtését folytatjuk, vadgesztenye, makk és bükkmag szedésével, begyűjtésével. Ilyenkor fontos a sózók jó karban való tartása is, mert most tér át a vad a téli eleségre. A Vadvédő Egyesületek Országos Szövetsége só beszerzésére 75 százaléknyi segélyt nyújt a beküldött kifizetett számla alapján! Lövészeink győzelme Ez idén Brünnben tartották meg az Ausztria és Csehszlovákia közötti lövészversenyt agyagkorongra. Tavaszszal a Bécsben megrendezett versenyen győztek nagy fölénnyel lövészeink s a csoportok átlagban 98 találatot értek el. 100 közül. A nyáron Brünnben rendezett találkozón ismét bebizonyították vadászlövészeink, hogy tudnak lőni. Az elérhető 100 találat közül első négy versenyzőnk, 91,8 pontot ért el, míg az osztrákok eredménye 82,7 pont. Csapatunk összeredménye 735 pont, az osztrákoké 662 font fett. A második csoportban is a mieink voltak jobbak 672 ponttal 800 elérhető találatból. Itt a fiatal Konček ért el szép eredményt a 200 közüli 174 találattal. Az egyes lövészek eredményei: Zavážal 190, Dr. Treibal 185, Capek 180, Jicha 180 találat. Ausztria lövészei: Schögl 166, Haben 166, Meran 166, Kersztag pedig 164 találatot ért el. A fenti eredmények azt mutatják, hogy sportlövészeink az Európa-bajnokságon meg fogják állni helyüket. 1955. szeptember 18-m—«i. m m гиттптш-п—гпгпттттттгттп—ттгт!пт1г-т-гтппг-г—г-ттл--------i мин minn----------------------------------——-—■——— SPORTHÍREK Szeptember 9. és 11-e között Brnoban rendezték meg az idei országos atlétikai bajnokságokat. A bajnoki küzdelmekre 459 férfi és 133 női versenyzőt nevezett be. Atlétáink az országos bajnokságon jó eredményeket értek el. 100 m: 1. Janeček (ÜDA) 10,6. 200 m: 1. Janeček (ÜDA) 21,8 800 m: 1. Jungwirth (ÜDA) 1:52,8 5000 m: 1. Krištof (Praha ÜNV) -4:45,2 Magasugrás: 1. Kővár (ÜDA) 200 cm. Távolugrás: 1. Procházka (ČH) 734 cm Diszkosz: Merta (ÜDA) 54,40 m Kalapács: Máča (ČH) 58,52 m Nők: 400 m: 1. Müllerová (Üsti nad L.) 59,7 80 m gát: 1. Trkalová (Praha) 11,7 Magasugrás: 1. Modrachová (ÜDA) 164 cm Diszkosz: 1. Fikotová 47,33 m (ČH) 400x100 m: 1. Baník-Vítkovice 49,6 *** Szovjetunió—Anglia 220:141 A moszkvai Dinamó stadionban vasárnap délután nagyszerű időben több mint 70 ezer néző előtt rendezték meg a Szovjetunió—Anglia közötti atlétikai viadalt. Eredmények: 100 m: 1. Bartenyev (sz) 10,5. 400 m: 1. Ignatyev (sz) 47. 800 m: 1. Ivakin 1:48,5 — új szovjet4csúcs. 5000 m: 1. Chataway (a) 14,12. 10.000 m: 1. Kuc (sz) 29:08,2. 3000 m akadály: 1. Disley 8:43,2 angol csúcs. Kalapácsvetés: 1. Krivonosov 61,79 m. Mgasugrás: 1. Kaskarov (sz) 201 cm. Rúdugrás: 1—2 Csernobaj és Bulatov (mindkettő sz) 4,42 m. A nők versenyében a távolugrásban Vinogradova 628 cm-rel, világcsúcsbeállításai lett első, a 3x800 m futásban a szovjet válogatott 6:27,6 idővel új szovjet csúcsot futott. A 4x100 méteren pedig szintén a szovjet válogatott 45,6 mp-cel beállította a világcsúcsot. *** Magyarország—Lengyelország férfiak: 122:89 — nők: 58:46. Szombaton és vasárnap a budapesti Népstadionban bonyolították le a nemzetközi atlétikai viadalt, amelyen kitűnő eredmények születtek. Ezen a találkozón két világ- és kilenc országos csúcs dőlt meg. Iharos az 5000 m-es távot 13:58 p-es, — Chromik a 3000 m-es akadályversenyen 8:40,2 p-es világcsúcsidőt ért el. *** Szeptember 25-én Bratislavában rendezik meg a Csehszlovákia—Magyarország közötti atlétikai viadalt s így a brnói cseh—szlovák—lengyel, valamint a budapesti magyar—lengyel válogatott viadal után a papírforma szerint kiszámíthatjuk a sorrakerülő válogatott viadal eredményét. *** Szeptember 8-án Párizsban megtartották a Nemzetközi Tornász Szövetség évi kongresszusát. Az ülésen hozott döntés értelmében az 1958-ik évi tornász világbajnokságot Moszkvában rendezik meg. Jókai és a sport Sportolt-e Jókai Mór? Miben nyilvánult meg a nagy mesemondó „sportembersége"? ... Íme, néhány egykoriadat. Amikor Kecskeméten jogászkodott, minden reggel felkelés után — amint ő mondotta — „testgyakorlást végzett“. Félmázsás köveket emelt a magasba. Eleinte kisebb súlyú köveket emelt fel egy kézzel, aztán nehezebb köveket két kézzel. Akkor ő ezt testedzésnek nevezte. Ma azt mopdjuk róla, hogy — sportolt. — — Később is „edzett testet", de már szakszerűbben és szabályosabban. Tagja volt Keresztessy József vívóiskolájának. Hetenként háromszor vívóleckéken vett részt. 1856-ban került a vívóiskolába. A feljegyzések szerint 1859-ig rendszeresen vívott. Jól forgatta a kardot, de nem úgy, mint Petőfi. Jókai hivatkozott is Petőfi vívására. Elmondotta, hogy Petőfit nehezen lehetett megverni, mert hamar izgalomba jött. Egy ízben Várady Antal a sarokba szorította Petőfit, aki erre dühös lett, két kézre fogta a kardot s úgy hadakozott. — — Amikor gyűjtést indítottak a Nemzeti Sportcsarnok felépítésére, Jókat az elsők között jelentkezett adományával. És amikor az Ősz utcában a Nemzeti Tornacsarnok megkezdte működését, nem múlt el hónap anélkül, hogy Jókai Mór anyagi támogatást ne juttatott volna el a vezetőséghez. Különösen a vívást pártfogolta, tekintettel a magyar-osztrák vetélkedésre. — -У6— Egy-egy müvéből, különösen a Jövő század regényéből kitűnik, hogy érdeklődött a „testgyakorlás“ iránt, majd amikor hetvenéves születésnapját ünnepelte, nem győzte hangoztatni, sokat köszönhet testi és szellemi frissességének, annak, hogy jogászkorában „súlyemelő" volt, majd pedig az éleslátás, a ruganyosság és a jó idegek sportját űzte, a vívást. Előhangok a magyar-szovjet mérkőzéshez A moszkvai szovjet—nyugat-német válogatott mérkőzés óta az európai, de talán mondhatjuk: az egész világ labdarúgó-szakembereinek érdeklődése a szeptember 25-i Magyarország— Szovjetunió mérkőzés felé fordul. Igen nagy érdeklődés sugárzik a világ különböző részéből érkező sportlapokból és egyéb lapok sportrovataiból. ,,Boldog lehet az. a labdarúgást kedvelő — olvassuk egy svéd szakember véleményét, — aki ott lehet szeptember 25-én Budapesten a két világnagyság, Magyarország és Szovjetunió mérkőzésén!” J. Wolf hamburgi sportújságíró írja: bár sajnálja, hogy nem lehet ott az ugyan azon napon sorra kerülő Jugoszlávia—Nyugat-Németország mérkőzésen, de örül annak, hogy lapja Budapestre küldi „az év nagy labdarúgó találkozójára“. Nem érdektelen, amit Wolf a szovjet és magyar labdarúgással kapcsolatban ír. írásából közlünk néhány részletet: „.. .a magyarok játsszák a labdarúgást, támadnak, rohamoznak, de védőjátékuk nem éri el támadó játékukat ... A szovjet válogatott elérte a magyar válogatott tudását, ha még nem is olyan elegáns a támadó játé- 1<a, de gyorsaságban álló képességben viszont felülmúlja a magyart..., nem ritkán egyszerűen ellenállhatatlan a támadógépezete ... Szinte valószínűtlennek tűnő felkészültség és olyan tartalékok, amelyek akár kétórás erős mérkőzésre is elegendők lennének — ez az alapja a szovjet válogatottnak ... Kíváncsi vagyok a magyar és a szovjet válogatott küzdelmére. Hatalmas viaskodás lesz a Duna mellett szeptember 75-én! ...” „Netto semlegesíteni tudja majd akár Puskást is” — írja H. Fiederer. A magastermetű szovjet fedezet a nyugat-németek elleni mérkőzés második félidejében fölényes ura volt a mezőnynek.” Érdekes lesz az összehasonlítás a szeptemberi mérkőzésen Netto és Bozsik között.” — Állapítja meg a cikkíró. írása befejezésében ara következtetésre jut, hogy a magyar válogatott csak a lehető legjobb formában győzhet még odahaza is. „Lehetetlen lenne megjósolni a magyar-szovjet mérkőzés kimenetelét — olvassuk egy másik cikkben, a saarvidéki H. Neuberger tollából. — A magyarok ötletesen, az ellenfél számára gyakran kiszámíthatatlanul tudnak játszani, náluk azonban nagy szerepet játszik a hangulat. Ha minden rendben megy, akkor úgy játszanak mint kétszer is az angolok ellen, vagy a németek elleni 8:3-asnál, de ha nincsenek kellően hangolva mint a hegedű, akkor úgy mint a svédek elleni 2:2, a skótok elleni 4:2, vagy más mérkőzés alkalmával... Ezzel szemben a szovjet válogatott tagjai, ha talán nem is olyan művészei a labdakezelésnek, mint a magyar válogatott egyik másik kiválósága, de nagy becsvágygyal küzdenek páratlan iramban az első perctől az utolsóig s ezzel bőségesen pótolják azt a kis különbséget, ami a magyar és a szovjet klasszisjátékosok között itt-ott még fennáll.” Hasonló szellemben írnak a svájci, a francia, az olasz, és a svéd lmok is. Természetesen nagy vár ’ j • - sál tekintenek a szeptember 25-i ’''kőzés ele a baráti népi demokráciák szakemberei és a labdarúgás iránt érdeklődők tömegei is. Rendkívül sűk külföldi újságíró jelezte már szándékát, hogy Budapesten szeretne 'enni a nagy mérkőzés alkalmával. Ugyanakkor szakmegfigyelők is érkeznek Európa minden részéből. Valamennyien rendkívül kíváncsiak a szovjet és a magyar élvonalbeli labdarúgás fejlettségére, a két ország legjobbjainak találkozójáwú У
