Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-09-18 / 38. szám

* MÉHÉSZÉT A poroztató méhek vándoroltatása A méhfélék megporzó munkájának fokozására kísérleteket folytatnak a dongóméhhel és többi hosszú szipó­­kajű rokonaival is. A pillangós takar­mánynövény közé pásztánként vele egyidöben virító s a pillangós, ajakos, fészkes és az érdeslevelü növénycsa­ládba tartozó mézelőnövényeket, vagy facéliát, pohánkát, mustárt telepíte­nek. Ezeket sűrűn látogató rokonfa­­.Iok jelenléte mintegy 30 százalékkal fokozta a növénytáblát látogató mé­hek számát. Különösen nagy a dongóméhek vi­­réglátogatási tevékenysége. A kora reggeli óráktól alkonyaiig röpdösnek, s egy óra leforgása alatt egyénenként ezernél több virágot meglátogatnak. Az időjárás nem igen zavarja tevé­kenységüket, Fészkeiknek áttelepíté­sét új környezetbe, mondjuk a méh­legelő közelébe, vagy tenyésztő ladi­kéba nagyobb zökkenő nélkül elvise­lik. Hamar kijavítják fészkük egyes sejtjeinek az áttelepítés alatt szenve­dett sérüléseit és megszokják a vál­tozást. Háziállatként való tenyészté­sével m|r többen foglalkoztak, de még nem jutottak kielégítő eredményre. Manapság már magvaikért termesz-Telelési A jövő méhészeti év sikere első­sorban a teleléstől függ. Fiatal, jól petéző anyával, elegendő fiatal méh­­hel, megfeleld építménnyel és élelem­mel betelelt család reasz esztendők­ben is hoz hasznot Rosszul telelt csa­ládtól pedig a legkedvezőbb időjárás mellett sem várhatunk sokat. Hogyan teleljük be melleinket? Ahány ház, annyi szokás. A teleiési teendőket és azoknak idejét a lege­lőhöz és a liléitekhez megfelelően kell megállapítani. Egy helyen az etetés vált szükségessé, másutt a fölösleges méz elszedése. Ez éven Bélnyugat- 5zlovákiában az akác virágzásának nem kedvezett az időjárás, A méhek alig hoztak valami fölösleget. A jól petéző anyával birő családok sok ha­sítás miatt a költőtérbe sem gyűjtöt­tek telelésre elegendő éjeimet. Ahol a mézet kipergették, az ilyen csalá­doktól a méhek saját erejükből nem tudják berendezni a telelésre alkalmas fészket. A másik nagy hordástadó nö­vény, a tisztesfü köd miatt nem mé­zelt. Tehát ezen a vidéken sürgősen etetni keli. Akik más vidékre vándo­roltak, szép eredményeket értek el, de az etetést mégsem kerülhetik el. A fenyőről és egyéb növények méz­harmat méze a telelésre nem alkal más. Az ilyen mézet még a költőtér­­ből is ki kell pergetni és a családot jó mézzel vagy cukorral etessük-Pélkelet-Szlovákia több részeiben pedig a méhek olyan jő! bemézelték mind a mézürt, mind a költőteret, hogy a bőséges méz nemcsak ez év­ben gátolta az anyákat a petézésben, le még a jövő tavaszon is hátrftltat­tja, ha nem veszünk el belőle A qyméretü keretek akkor a legalkal­masabbak a telelésre, ha a mézkoszo­­nj a lép terjedelmének csak a felét teszi ki, A szélső, vagyis a fedőlépek teljesen mézesek is lehetnek. A méz mennyisége és a téli fogyasztás sok mindentől függ. A család nagysága a A S'' ** hirdetés i dó 15 darab Balog-kaptár »né­­.ctu»ei. Är megegyezés szerint. Sebők László Jánovce, p, p. yefké Ulany. tett ipari és olajnövértyek, főzelék-, tökfélék, bogyósgyümölcsüek és gyü­mölcsfák virágjainak megporoztatásá­­ra is felhasználják a méheket. Azokat a méhészeket, akik méheiket a meg­­poroztatás érdekében vándoroltatják, a Szovjetunióban úgy fizetik, mint a mezőgazdasági brigádok tagjait. Összefoglalva: A méhek és rokonaik szervezete a táplálékul szolgáló nek­tárt és pollent nvújtó virágok megta­lálására és a táplálék összegyűjtésére, szállítására sokféleképpen alkalmaz­kodik. Viszont a virágok különleges berendezései is igen változatos móuon segítik elő azt, hogy a virág illatával odacsábított nektárt szürcsölő rovar a testére tapadt idegen virágporral a bibét megporozza és vele a növény maghozamát, s a faj fennmaradását biztosítsa. A rovarok és a virágok eme szoros kapcsolatára az alkotó ember már régóta fölfigyelt. A kölcsönös viszony, az. egymásra hatás apró, rejtett rész­leteit mindjobban felkutatja s_ igyek­szik a kedvező föltételek és kilátások megadásával haszonnövényeink terme­lékenységét egyre nagyobb mértékben fokozni. (Vége) teendők család nyugalma, esetleg nyugtalan­sága, a fiasítás megkezdésének ideje, a tél hosszúsága stb. befolyásolják, A korai fiasítás sok mézbe kerül, de a sok méz a méhész beavatkozása nél­kül még nem biztosítja a korai és terjedelmes fiasitást. A méhészek között szinte általános­sá vált az a szabály, hogy a család minden léputcájában, amely méhekkel van megtelve 2—2,5 kg mézet hagy­nak telelőre. (Ezt a mennyiséget csak szemre becsülik meg. Egy négyzetde­­eiméter befödött méz egy kg.) így a téli fürt minden része lépváltoztatás nélkül áttelel. Ha tehát a család nyolc léputcát borít 8x2 az 16, vagy bőveb­ben 20 kg méz kell. Ebből a nyugal­mi időszakban októbertől februárig kb. 5—7 kg szükséges. Az áttelelásre 7—8 kg méz elegendő, de tavaszuor, ha az időjárás az etetésre nem ked­vez, a fiasitáson ülő méhek éhen pusztulnak. Az eleség minősége között, is kü­lönbséget kel! tenni. Általános véle­mény, hogy mézzel jobban telel a méh, mint cukorral. Mégis többször megtörtént, hegy a mézzel teleltetett méhek vagy hasmenést kaptak, vagy lehulltak: a cukorral etetett méh pe­dig szépen, hiba nélkül áttelelt. En­nek az oka, hogy a méz tápértéke kü­lönösen a méhekre nézve különböző. Kiváló téli élelem az érett akácméz. Virágmézeink közül csak a gyorsan kristályosodók nem felelnek meg (pl. repce, fehér here). A fenyőről, fűzről és cirokról gyűjtött mézharmatméz a telelésre rossz. Az erősen kristályoso­dó virágméz más mézzel, vagy cukor­ra! vegyesen etetve megfelel a tele­lésre, de a felsorolt mézharmat méz semmi esetre. A telelésnél egyes méhészek külön­böző mesterfogásokat is alkalmaznak, amely néha nagyon hasznos, máskor meg káros. Az ilyenek közé tart jzik a késői serkéntöetetés. Ha az Ősz me­leg és hosszú, nagyon elszaporodnék a családban a fiatal méhek, de ha váratlanul hidegre fordul az időjárás és az etetés után a méhek már nem tudnak kirepülni, kitisztulni, könnyen bekövetkezik a vérhas. Tehát a tele­lést a vidékeknek megfelelően vé­gezzük. Cs. j. A GTA főkönyvelőiének segítsége a traktorosbrigádok önelszámolásának bevezetésénél Az önelszámolás segíti a brigádköz­pont traktorosait a terv teljesítésé­ben, az üzemen belüli összes rejtett tartalékok feltárásában és kihaszná­lásában. Ezáltal hozzájárulhatnak a gazdaságosság eléréséhez, az üzem­költség csökkentéséhez és a traktor­állomány teljes kihasználásához. A gépállomások megszervezése és bevezetne a Földművelésügyi Minisz­térium irányelvei alapján az önelszá­molási bizottság feladata. Az önelszá­molás mibenlétét erre vonatkozó uta­sítások szabják meg. A bizottság egyik tagja: a gépállomás főkönyvelője. Fel­adata ugyanaz, mint valamennyi me­zőgazdasági dolgozóé: az önelszámclás feladatainak teljesítését elősegítő és a gazdasáqosságot népszerűsítő köny­velési nyilvántartás szervezési előfel­tételeinek megteremtése. Ez azt je­lenti, hogy a főkönyvelőnek a törvény által feladatul tűzött ellenőrző tiszt­ségének rendes gyakorlásával segíte­ni kell az üzemen belüli önelszámolás megteremtésében. A főkönyvelőnek az ellenőrző tisztséget a traktorosbrigád üzemen belüli önelszámolása beveze­tésének előkészületei munkálatainál kell gyakorolnia, majd az ellenőrzést szábályos időközönként ismételnie. Azok a feladatok, melyek e tiszt­ségből erednek, főbb vonalakban kb. a következők: 1. A gépállomás igazgatójával együtt gondoskodni az önelszámolási bizott­ság munka tervéne к betartásáról. 2. A pénzügyi terv ellenőrzése és biztosítása egészen a traktorosbrigá­­dig és ezzel egyidejűleg biztosítani a nyilvántartás hatékonyságát, mivel et­től függ a nyilvántartás valószínűsé­ge. 3. Egyes traktorosbrigádok üzema­nyag, gumiabroncs, pótalkatrészek és apró, rövid ideig tartó tárgyak gaz­dálkodásának megszervezése és irá­nyítása. Az ellenőrzés az egyes traktoros­­brigád-központok tartalékainak nagy­ságát, az alkatrészek rendjének elosz­tását s az elhasznált olaj gyűjtésére szolgáló hordó biztosítását érinti; itt természetesen meg kell egyezni a „Chema" nemzeti vállalattal. 4. Ellenőrizni a műszaki-gazdasági normákat, esetleg a gépállomás mű­szaki dolgozóinak részvételével kiegé­szíteni és a KNB-nak felterjeszteni. 5. A mérőeszközök bebiztosítása és ellenőrzése, mely nélkül a traktore - brigád számvevőjének jó munkáját le­hetetlen biztosítani. 6. A politikai és szakoktatás ellen­őrzése. Az ellenőrzésnek kellő figyelmet kell szentelni. A helyes és rendszeres el­lenőrzés a legnehezebb feladatok tel­jesítését is eredményesen elősegíti, ugyancsak elősegíti az önelszámolás követelményeinek teljesítését. Az el­lenőrző szerveknek jól kell ismerniök a minisztérium által kiadott utasítá­sokat, ismerniök kel! a könyvviteli nyilvántartást, a terv összeállítására vonatkozó módszeres utasításokat, va­lamint a traktorosbrigád műszaki ki­mutatása összeállításának hatékony irányelveit. Amennyiben az ellenőrzés­nél műszaki kérdések merülnek fel, munkájukban a műszaki dolgozóknak is részt kell venniük. Az illetékes egységet legjobb a könyvviteli és műszaki dolgozók rész­vételével működése közben ellenőrizni. Az önelszámoló traktorosbrigád ter­melési feladatot kap és a gazdasági dolgozó kötelessége e feladat teljesí­tésének ellenőrzése a következő t«u­­tatószámokban: 1. A terv szétírásának és teljesíté­sének ellenőrzése. 2. Az önköltség tervének ellenőrzé­se, amely az ellenőrzés legfontosabb tételét képezi, mivel a traktorosbrigád önelszámolása mindenekelőtt a gazda­gosságra irányul. Az ellenőrzésnek ezt a pontját a kő­­vetkezőkre oszthatjuk: a) ha traktorokra írták szét a költ­ség tervét, egyezik-e a brigádköz­pont tervével, és a brigád terve a gép­állomás tervével. b) A műszaki karbantartás, a folya­matos és főjavítások költségei, vala­mint a szerszámok, üzemanyagok és kenőanyagok költségei vajon tényleg szükséges köitségek-e, vagy csak a brigádközporít dolgozóinak vigyázatlan­sága okozta. c) Az önelszámoló brigád kimuta­tott eredményét a terv teljesítése ál­tal elért eredményre és a takarékos­ság által elért eredményre osztják fel, mivel a traktorosok teljesítményét bi­zonyos időközökben megfigyelik s el­lenőrizni kell, vajon a személyi szám­lán kimutatott takarékosság egyezik-e a könyvelési nyilvántartás kimutatá­sával. d) Vajon a munkakimu taté sokban a KNB által jóváhagyott tereptérkép alapján helyes nehézségi csoportot használnak-e Az ellenőrzésnél tekintetbe kell venni a rossz munka megjavításával keletkezett költségek értékét. A személyi számlák hatásos ellen­őrzése csak akkor lehetséges, ha a brigád valamennyi traktorosa szemé­lyi takarékossági számlával rendelke­zik, máskülönben a személyi számlát vezető alkalmazottak szükségleteiben eltolódások fordulhatnak elő a szemé­lyi számlával nem rendelkező alkal­mazottak javára. Az önelszámoló traktorosbrigad­­üzem általános ellenőrzésének csak néhány pontját említjük meg. Az el­lenőrzőknek azonban a dolog termé­szeténél fogva a kihasználatlan rej­tett tartalékok feltárása érdekében további ellenőrzési szakaszokat kell találniok. A mezőgazdasági szervek, de külö­nösen a vezető könyvelő számára nagy jelentőséggel bír a közvetlen takaré­kosság, a munkahely megfigyelése, a traktorosokkal való eszmecsere, a ta­pasztalatok .és a leg jobb ^dolgozók munkaeredményének tanulmányozása. A könyvelés dolgozóinak tudniok kell, hogy az önelszámolás ellenőrzé­sének mutatószámai távolról sem me­rítik ki a költségek ellenőrzését, fog-' lalkozni kell tehát más mutatószá'.nok ellenőrzésével is és csak aztán lehet az illető traktorosbrigád munkájának minőségét teljesen megítélni. A párthatározat teljesítésének útján .4 galártlai EFSZ irodájában éppen fizetés van. — Juhos Gyula — olvassa a köny­velő. Barna fiatalember lép az asztalhoz s a pénztáros borítékban átadja neki az augusztus havi előleget. — Nyolcszázkét korona? Előlegnek nem rossz — jegyzi meg mosolyogva. Aztán jönnek a többiek. Rehák Fe­renc, 862 korona, Puskás Rozália 891, Chudý Feri bácsi 880 koronát kapóit. Szépen kereseti Hunyadvári és Pifkó Anti is. Az emberek arcán megelégedés lát­szik Csak azok méltatlankodnak, akik a dologidőben elhúzódtak. Ilyen is akad egy pár. Most aztán bosszan­kodhatnak, hogy miért nem látogatták gyakrabban a szövetkezet földjét. A szövetkezeiben 40 korona a mun­kaegység értéke. FJogyan érték el ezt a szép eredményt?-- Menjen csak, nézzen szét a me­zőn és kukkantson be az istállóinkba is, akkor megtudja — tanácsolja az egyik munkás. A bekerített gazdasági udvarban példás a rend. A tiszta karámokban kényelmesen kérödznek a borjak, a kisebbek pedig a Stejmann-bódékból bámészkodnak ki. A korszerű tehénistállóban a terve­zett 67 fejőstehén helyett 80 darab van, azonkívül néhány pár üsző- Nö­vendékből is jóval több van a terve­zettnél. De nincs is baj a beadással­— Marhahúsból már teljesítettük az évi tervet és szabadáron is eladtunk 65 mázsát, — mondja Müller zoo­­technikus. Tejből is 14 ezer litert ad­tunk terven felül. De azért még sincs minden rend­ben. Az istálló előtt ott áll a két nap­ra felhalmozott takarmány, a szabaa ég alatt. —- Fiát ez bizony megázik, ha eső jön — mentegetőzik a zootechnikus. De nem a mi hibánk. Hiába kérvé­nyeztünk, nem kaptunk anyagot egy takarmányozó építéséhez. A sertésólnál Horváth bácsi foglala­toskodik az anyakocák mellett. Szere­ti munkáját és az meg is látszik a jól gondozott sertéseken. Büszke ar­ra, hogy a múlt évben anyánként 14 malacot választott el. Ebben az évben többet akar. A másik istállóban Chudt Feri. bácsi a februári malacokat már 120—150 kg-osra hizlalta. Sertésből 60 mázsát adtak el szabad áron. Jö­vedelmük fö forrását a terven felül nevelt 100 darab sertés képezi. A sok istálló körül nincs trágyate­lep. , — Minden nap kiszállítják a me­zőre — világosít fel Müller zootech­nikus, így sokkal könnyebb a munká­ja és a szarvasokban a jó kezelésre is megvan a lehetőség. Az agronómust az udvar végeben találom. A kazlat rakja. — Nagyon kell vigyázni minden szálra — mondja, mert ebből nem sok van és biztosítani akarjuk a meg­felelő takarmányatapot. Ebben az év­ben ez nem a legjobban sikerült, de bízunk benne, hogy nem lesz hiány, mert lesilózzuk az összes kukorica­­kórót, aztán még az idén vetett 25 hektár lóhere is sokat pótot. A dohányszárítóban javában folyik a munka. — A növénytermesztésben ez a ml aranybányánk, — mondja a szárító­gép kezelője. A megszáradt dohányt 11 koronát kapunk és ez jelentős összeget tesz ki. Az elnök elmondja, hogy a gabona• neműekből jó termésük volt és így idejében teljesítették a tervet, A já eredmény elérésében sokat segített a traktorállomás, az Idejében végzett munka és a sok istállótrágya. Legna­gyobb hiányosság a munkaerőben volt, de azért a munkát időben elvégezték és gyönyörű termésük mutatkozik ku­koricából, répából és a szőlő is jó termést ígér. Már az eddigiek szerint úgy mutatkozik, hogy munkaegyse­genként még 12 koronát fizetnek ki, de lehetséges, hogy több is lese. A fizetésnek vége, tehát nyugodtan beszélgethetünk a könyvelővel. Neki legnagyobb áttekintése van a gazda­ságról, mert az ö kezén megy keresz­tül a szövetkezet pénzügye, így hát ő látja legjobban, hogy miből mennyi a jövedelem és hol vannak hiányos­ságok. — Nem nagy területen gazdálko­dunk — kezdi a beszélgetési — így I hát nem számolhatunk azzal, hogy a I föld kevés munkával к nagy jövedel­met hoz. Egyedüli utunk a belterjes gazdálkodási Már évek óta kísérleteznek, hogy a kevés földred, hogyan érthetnék el a legnagyobb jövedelmet. De ez nem ment könnyen, mert hiába látták, hogy az állattenyésztés hozza a legnagyobb jövedelmet, nem volt hozzá alapjuk. Először építkezni kellett és csak az­tán foghattak az állatállomány növe­léséhez. Most az a legfontosabb, hogy az állatállomány hasznosságát növel­jék. A sertéseknél ezt úgy érik el, hogy keresztezéssel a legerősebb faj­tát tenyésztik, a gondos neveléssel és a jó takarmányozással pedig megte­remtik a gyors növekedést, .a lehető legmagasabb szaporulatot és ezzel párhuzamósan a magasabb jövedelmet is. A növénytermesztésben a takar­­mánytermeUs mellett a dohányra fek­tetik a legnagobb súlyt, mert az ö földjeiken ez a legjobban bevált. A mailt évben 17,6 mázsás hektárhoza­mot értek el, ebben az évben pedig 20 körül mutatkozik. De még ez sem az utolsó. A szövetkezet vezetősége gondosko­dik a káderek képzéséről is. Az őszön 3-éves mezőgazdasági tanonciskola nyílik, ahová a szövetkezet 8 fiatalt küld, akikből képesített mezőgazdasá­gi szakmunkások lesznek. A tehenészetben még sok a javítani való. Itt nem elég csak a takarmány­alap bővítése és javítása, hanem a fajták jobb megválasztásával Is segí­teni kell. Meg azzal is, hogy a gépe­sítés következtében felszabadult mun­kaerőket felhasználják a munka minő­ségi javítására. Ezenkívül még óriási lehetőséget hagyott ki a szövetkezet vezetősége, amivel növelhette volna az állatok hasznosságát. Ez a lehető­ség a munkaverseny és a pótjutalom bevezetése. így tervezgetnek a galántaiak. Ed­digi eredményeik nem rosszak, de még mindig sok a kihasználatlan lehető­ség. Ha a szövetkezet vezetősége a CSKP Központi Bizottságának hatá­rozata alapján szervezi meg a szö­vetkezei gazdálkodását, minden lehe­tőségük megvan ahhoz, hogy a jövő­ben még szebb eredményeket érjenek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom