Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-09-04 / 36. szám

T955. szeptember 4. FéMmftws 5 Megkétszerezték a munkaegység értékét Ingoványos bővizű mocsár húzó­dik Kiirt délkeleti határától egészen Kőhidgyarmatig. Több száz hektárnyi területen csak sás és nád terem. A mocsár közepén levezető csatornát ás­tak. melynek medrében szüntelenül folyik a víz már évtizedek óta. • de nem akar elfogyni. A feneketlen ingo­­vány egyre ontja a töméntelen vizet. A kisújfalusi, köbölkúti. sárkányi és a gyivai szövetkezeti tagok élnek is a kínálkozó alkalommal: virágzó ker­tészeteik vannak, a csatorna mindkét partján. A víz keresztül folyik még egy község határán de a falut nem látni az országúiról, mert elrejti az akácok, meg a jegenyék lombsátra. Dombokkal övezett kis völgykatlan­ban fekszik Libád, a párkányi járás egyik kis faluja. A libádi szövetkezet bizony elég gyengén állt a múlt évben. 342 hek­tárnyi földjén 92 tag dolgozott, azok is többnyire öregek. A fiatalság má­sutt keresett magának munkát, hiszen a szövetkezetben csak 7 korona elő­leget fizettek I munkaegységre. A rossz munkaszervezést nyomon-követ­­ie a munkafegyelem lazulása és bi­zony sokan ki akartak lépni a szö­vetkezetből. A helyi pártszervezet, a helyi nemzeti b'zottsó.g dolgozói, va­lamint a szövetkezet vezetősége elha­tározta, hogy a legrövidebb időn be­lül kiemeli a szövetkezetei a „kátyú­ból“. Az Ígéretet valóra is váltották. Ezen a tavaszon 209 hektár szán­tóföldet vett át a szövetkezet az ál­lami gazdaságtól. ,4z úi földdel egyi­dejűleg új emberek is jöttek a szövet­kezetbe. Bencsics Imre, Tóth Géza, Pásztor István és még többen is Meg­győzték fiaikat, *hogy legjobb csak otthon, a szövetkezeiben dolgozni. i Ezek példáját tizek követték és köve- , tik a jövőben is, hogy a szorgalmas j \ fiatalok munkája nyomán egyre gaz­dagabb legyen a szövetkezet. Az új tagok új életet, új lendületei vittek a munkába. л növénytermesztésben és az állat­tenyésztésben fokozatosan bevezették a hozamszerinti jutalmazást, jobban szervezték a munkát, mint azelőtt.. Az eredmény nem is váratott sokáig ma­gúra. A termelési-pénzügyi tervben 103 munkaegységet terveztek egy hek­tár föld megművelésére. A legutóbbi ellenőrzésnél azonban kiderült, hogy I hektár földre csupán 58 munkaegy­séget merítettek ki, *■* Aztán elérkezett az aratás ideje. A keleti fekvésű domboldalak bö gabo­natermést ígértek. Amikor aztán a föld felé hajoltak a kalászok az érett mag súlya alatt, sohanemláíott lendü­lettel fogtak az aratáshoz. Gépekkel dolgoztak, jól haladt a munka. Alig két hétig tartott Libádon az aratás és a cséplés. A cséplést a libátli EFSZ fejezte be elsőként a járásban, a gabonaheadásban pedig második lett a karcai EFSZ után. Természe­tes. hogy nem csupán 100, hanem ПО százalékra teljesítene beadását a szövetkezet. m A jobb munkaszervezés hatása az állattenyésztésben is megmutatkozott. Ez abból is kitűnik, hogy az egész évi tejbeadási tervet már 80 száza­lékra teljesítette a szövetkezet. Azon­kívül 10 ezer liter tavalyi adósságot is lerótt az első félévben. Az egész­évi hús- és tejbeadást november ele­jéig 100 százalékra teljesíti az EFSZ. Azután már szabad áron értékesíti az állati termékeket és különösen sertés­húsból számít szép bevételre. A szövetkezetben 16 koronában ál­lapították meg év elején a munka­egység értékét. Ev közben azonban kellemes meglepetés érte a szövetke­zet tagjait. A tervek félévi ellenőr­zésénél megmutatkozott a jó mun­kaszervezés, a normák megszilárdítá­sának és a hozamszerinti jutalmazás bevezetésének eredménye. A munka­­e8Hség értéke megkétszereződött. A májusban ledolgozott munkaegységek­re már Ili korona előleget kaptak a szövetkezet tagjai. Gabonából ugyan­csak túllépték a tervezett hektárhoza­mokat, ami még inkább szilárdítja a munkaegység értékét. Ennek nagy hasznát tátják a tagok is, mert a ter­vezett 3.5 kg helyett, 5 kg gabonát kaplak minden ledolgozott munkaegy­ségért. « Az EFSZ tagjai anyagilag közvet­lenül érdekeltek a termelékenység fo­kozásában. Munkájuk gyümölcsével elégedettek, a munkához és a közös tulajdonhoz való viszonyuk állandóan szilárdul. De ez érthető is, hiszen Juhász József 6800 koronát és 21,5 mázsa gabonát kapott jutalmul félévi munkájáért. Juhász Béla 5230 koronát és 16 mázsa gabonát, Vojtek József 19 mázsa gabonát és 6000 koronát kapott az első félévben ledolgozott munkaegységekre, pedig májusig csak 8 korona előleget kaptak munkaegy­ségenként. и Ha a másik félévben is ilyen cél­tudatosak lesznek a libádi szövetke­zeti tagok, akkor még inkább növet­­lietik jövedelmüket, még módosabbá válhatnak és még gazdagabbá tehe­tik a helyes útra tatáit szövetkezetei. T. V. Hiába fenték fogukat a kulékok Két évvel ezelőtt történt. A kapos­­kelecsényi szövetkezetben napról nap­ra rosszabbodott a helyzet. A szövet­kezetbe befurakodott kulákok romboló munkája csúcspontjához közeledett. Sunyi, alattomossággal szították az elégedetlenség tüzet a tagok között. A munkafegyelem leromlott, a mun­kakedv annyira csökkent, hogy fel­bomlott a szövetkezet. Nagy öröme volt ebből Persela ku­­láknak, aki azt hitte, hogv számára ismét kisütött a kizsákmányolás le­hetőségének napja. Vass, Bodos és a többi kulák is fente fogát, hogy "ngjd ismét övék lesz a hatalom a faluban. Most azonban kiderült, hogy hiába ittak előre a medve bőrére. Ezekről a kulákokról volt sző nem­régen a kaposkelecsényi szövetkezeti taggyűlésen. Harminc kis- és közép­paraszt jelent meg a taggyűlésen, a­­hol elhatározták, hogy végérvényesen megújítják a szövetkezetei, amely két évig nem működött. „Megújítjuk a szövetkezetét, szorgalmas munkánk­kal új életet viszünk a közös gazdál­kodásba — mondotta Lukács föld­műves. A jövőben azonban kulákok nélkül akarunk gazdálkodni, mert a múlt megtanított bennünket, hogy a kulák örökké kulák marad. A mi gyer­mekeink nem süvegeinek majd a gő­gös kulákoknak, mert a szövetkezet­ben gyermekeink jövőjét is megala­pozzuk.” Ez a tettrekész és a közös mun­káért lelkesedő beszéd visszhangra talált a jelenlévők között. Elhatároz­ták, hogy tovább folytatják a közös -azdálkodást. A szövetkezet elnökévé Medgyesi Gyulát választották. A 120 hektár szántöföldön és a 400 hektár­nyi legelőn megpezsdült az új élet. Hiába fenték fogukat a kis- és kö­zépparasztok legnagyobb ellenségei — a kulákok. A fejlődés keresztül­húzta számításukat. > Érdemes volt feltörni a parlagot A trencséni járásbeli Ivanovce köz­ség határában jó termőföldek vannak. Egy évvel ezelőtt nyolc hektárnyi te­rület még teljesen kihasználhatatlanul hevert. Az alacsony hozamú réteken és legelőkön csak gyom, dudva és csalit termett. Pártunk és kormányunk határozata után, mely arra irányult, hogy földműveseink minden talpalat­nyi földet megműveljenek, az ivanov­­cei szövetkezeti tagok elhatározták, hogy felszántják, megművelik és ter­mékennyé változtatják . a sovány le­gelőket. Az elmúlt ősz folyamán kiirtották a gyomot, a bokrokat, az egész terüle­tet felszántották, tavasszal pedig jól előkészítették a talajt és bevetették zabbal. Gondos munkájuk meg is hozta áz eredményt. Az újonnan meg­művelt termőföldön 29,87 mázsás hek­tárhozamot értek el zabból. így az ivanovcei szövetkezet 259 mázsa ga­bonát tudott beadni terven felül, ami közel 57 ezer koronával emelte a szö­vetkezet jövedelmét. 3-6-Egyszerre ért célba a két veiélytárs Csütörtökön, augusztus 25-én a nyitrai és a bratislavai kerület köz­társaságunkban elsőnek teljesítette a gabonabegyüjtési tervet, 21 nappal a kormány által kitűzött határidő előtt. Ebben a kimagasló sikerben — a párt jó tömegpolitikai és szervező munkája mellett — nagy része van a szövetkezeti tagoknak, az állami gaz­daságok, a gép- és traktorállomások dolgozóinak, az egyénileg gazdálkodó parasztoknak és a begyűjtést szervek dolgozóinak. A nyitrai kerület 100,23 százalékra teljesítette tervét. A járások közül a komáromi, az ógyallai, a vágsellyei, a verebélyi, a zselízi, az érsekujvári, a lévai, a párkányi, a gal­­góci és a tapolcsányi járások túlteljesítették a gabonabegyűjtés tervét és a kitűzött határidő előtt tettek eleget hazafias kötelességüknek. Augusztus 25-ig a kerület 230 szövetkezete 100 százalékon felül teljesítette az idei gabonabegyűjtési tervet. Az egyénileg gazdálkodó földművesek különösen a komáromi, vágsellyei, zselízi, verebélyi és a lévai járásban értek el szép eredményeket. A bratislavai kerület 100.15 százalékra teljesítette gabonabeadási ter­vét. Ebben a kerületben 10 járás teljesítette 100 százalékon felül a beadási tervet. Az elért eredményben különösen nagy része van a kerület 283 szövetkezetének, amelyek magasan túlteljesítették beadási kötelezettségü­ket. Jól végezték feladataikat az egyénileg gazdálkodó földművesek is. Gálszécs A múlt évben a gálszécsi járás tel­jesítette elsőként a gabonabeadási tervet a kassai kerületben. A nagy győzelmet az idén is szeretnék meg­ismételni a gálszécsiek. A begyűjtésre jól felkészültek. Л gabona szárítására betonszérűt készítettek, a kitisztított megszárított magot pedig nagytel­jesítményű szelektorokkal fuvatják az emeletre. Л járás szövetkezetei — mint például a kravani, bacskói, le­choticei- és az állami gazdaságok a cséplőgépektől és kombájnoktól egye­nesen a begyűjtőhelyre szállították a gabonát. Az elmúlt hét folyamán már az egyénileg gazdálkodó földmüvese­­sek is megkezdték a gabonabeadást. Bár szervezési téren is jói felké­szült a gálszécsi járás, és szép ered­ményeket ér el a beadásban, a kassai kerületben a királyhelmeci járás is igényt iart az elsőségre. Kladno A gabonabegyűjtés nagyban folyik a cseh kerületekben is. A kladnoi já­rásban például a makotrasy-i szövet­kezet teljesítette elsőként a gabona­beadást. A szövetkezeti tagok nagyon meg vannak elégedve az idei gabona­­terméssel: minden kalászosból túllép­ték a tervezett hektárhozamokat. Mi­helyt teljesítették a kőtelező gabona­beadást, még ugyanazon a napon be­adtak 40 mázsa árpát terven felül. — De ez még nem minden, csak bizo­­nnyos töredéke annak az öt vagon gabonának, amit terven felül ad be a makotrasy-i szövetkezet. —Zen. Losonc Az apátjaival EFSZ a losonci já­rás azon szövetkezetei közé tartozik, amelyek az elsők között teljesítették gabonabeadásukat. Náluk is vissz­hangra talált pártunk és kormányunk felhívása, s a cséplőgéptől egyenesen a begyűjtöhelyre szállították az első gabonát. A faluban még búgtak a cséplőgépek, de a szövetkezet már 102 százalékra teljesítette idei gabo­nabeadását. Az állati termékek beadásával is igen jól áll a szövetkezet. Tejbeadá­sát például már 102 százalékra telje­sítette s év végéig szabad áron adja be a tejet. Tojásbeadásból is elérték a 100 százalékot, a sertés- és marha­hús beadással pedig 99 százaléknál tartanak. Ezeket a szép eredményeket bizonyosan megérzik majd a tagok is jövedelmükön. S. L. Prerov * A pferov-i járásban lévő lovesicei szövetkezet példásan teljesíti beadási kötelezettségeit mind az állati ter­mékekből, mind gabonából. Bár a szö­vetkezetben még folyik a cséplés, már több mint 100 százalékra telje­sítette gabonabeadását és előrelátha­tólag 200 mázsa különféle gabonát ad be terven felül. Ezt a szép eredményt nagyrészt an­nak köszönheti a szövetkezet, hogy az agrotechnikai határidőben elvetett gabonákat gondosan ápolták. Tizen­három hektár búzájukat kétszer fej­trágyázták a szövetkezet tagjai. Ezen a táblán 41 mázsa búzájuk termett hektáronként. —é—o. Szövetkezetben van a középföldművesek helye A közös gazdálkodás gondolata győzelmesen töri falvainkon a szövetkezet felé vezető utat. Országunknak csaknem minden második közsé­gében felhagytak a földművesek a gazdálkodás régi, elavult módszerével. Szövetkezetekbe tö­mörülve tagosltott földeken dolgoznak a leg­korszerűbb gépek segítségével, pártunk és kor­mányunk hathatós támogatásával. Ma már alig akad földműves, aki ne ismerné el a közös gazdálkodás előnyét, bér egyesek gyakran fennakadnak a szövetkezetekben előforduló kisebb-nagyobb hiányosságokon. Ezekben a hetekben több új szövetkezet ala­kult, többszáz egyénileg gazdálkodó földműves­sel bővült a meglévő szövetkezetek taglétszá­ma. A szövetkezeti mozgalom központi alakja a középparaszt. Jól tudjuk, hogy a közéDpa­­raszt számító, ingadozó természetű. Jogosan mondhatjuk, hogy neki „két lelke” van: egyik az egyéni gazdálkodáshoz húzza őt, a másik pedig azt súgja neki, hogy a szövetkezetben kevesebb fáradsággal többet lehet termelni. Nemzeti bizottságaink és a védnökségi üzemek dolgozóinak feladata, hogy megszüntessék, le­győzzék a középparaszt ingadozását és meg­nyerjék őt a szövetkezeti gazdálkodásra. A kisföldművesek könnyebben legyőzik a téves előítéleteket és egyre többen lép­nek a közös gazdálkodás útjára, ahol új lehe­tőségek távlatai nyílnak meg előttük. Ez azon­ban nem elég, mert a szövetkezetek fejlődése és megszilárdítása feltétlenül megköveteli, hogy a középparaszt a szövetkezeti eszme terjeszté­sének élharcosává váljon. Középparasztjaink művelik meg a legtöbb földet és ők termelik mezőgazdasági terményeink jelentős részét. Legtöbbjük azonban ma még nem szövetkezeti tag. Amellett nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy gazdag tapasztalatokkal rendel­kező középparasztjaink nagy hasznára válhat­nak szövetkezeteinknek. A középparasztok többsége igen jó, szorgalmas, gondos gazda. Számos jól gazdálkodó szövetkezet példája bi­zonyítja, hogv a középparaszt csaknem töké­letesen ismeri a mezőgazdasági termelés min­den csínját-bínját. Például a derzsenyei szö­vetkezetnek Bukoven János, egykori középföld­műves az elnöke. Szorgalmas, hozzáértő és odaadó munkája nyomán olyan szövetkezet létesült Derzsenyén, amely példaképül szolgál­hat a lévai járás valamennyi szövetkezetének. A legkorszerűbb istállói vannak, magas hoza­mokat ér el az állattenyésztésben és a növény­­termesztésben. A szövetkezet tagjai között sok a középparaszt, akik lelkesen beszélnek a szö­vetkezetről és számtalanszor kihangsúlyozzák, hogy amíg egyénileg gazdálkodtak, soha pem volt olyan jövedelmük, mint a közösben. A középparaszt tapasztalt gazdálkodó, akit meg lehet győzni és nyerni a szövetkezeti esz­mének, de csak kézzelfogható, minden ékes­szólásnál többet mondó eredménnyel. Legmeg­győzőbb a jól gazdálkodó szövetkezetekben tett látogatás, a haladó módszerek ismertetése és a szövetkezeti tagokkal szerzett kölcsönös ta­pasztalatcsere. A közös gazdálkodás előnyéről olyan módszerrel kell meggyőzni az egyénileg gazdálkodó földműveseket, amely biztosan el­oszlatja bennük a kételkedés homályát. gűj em könnyű feladat megváltoztatni a kö­­zépparaszt gondolkodási módját. Ember­öltőkön keresztül beleidegzödött az örökséghez, a földhöz való ragaszkodás és az öntötte for­mába minden gondolatát, az szilárdította egyre erősebbé a magántulajdonhoz való viszonyát. Egyszerre eltérni a régi, megszokott életfor­mától, ez a legforradalmibb változás a földmű­velő ember életében. Ezzel kapcsolatban azt írta Sztálin elvtárs, hogy a szovjet falvak szo­cializálása semmivel sem volt kisebb esemény, mint az októberi forradalom. A középparaszt megnyerése tehát hosszú, türelmes meggyőző munkát igényel. Semmiesetre sem szabad őt igazától megfosztani, hanem ha nézete helyes, el kell ismerni. Ezzel szemben viszont fokoza­tosan ki kell forgatni a közös gazdálkodásról alkotott helytelen nézeteit, melyek egyrészt a magántulajdonhoz való görcsös ragaszkodásból erednek, másrészt pedig a kulákoktól, valamint a külföldi és a hazai reakciós körökből szár­maznak. Az ingatag természetű középparaszt nagyon könnyen elhiszi a kisebb sikerrel gazdálkodó szövetkezetekről még a legrosszabb hírt is. A jó eredményeket viszont nem látja s ha látja is, elsiklik felettük, nem értékeli azokat. Ilyen esetben fel kell őt világosítani, hogy mi is az oka egyes szövetkezetek gyenge gazdálkodásá­nak. A legtöbb esetben bizonyosan ezt felelhet­­nök: a rossz munkaszervezés, alacsony munka­­fegyelem — vagyis az emberek hiányosságai, nem pedig a szövetkezeté. Egyes szövetkeze­tekben a kulákok a fejlődés legnagyobb féke­­zői, akik alattomosan belopták magukat a kö­zösbe, hogy lelkiismeretlenül szétrombolják, amit más felépített. Nagyon sok függ a szövet­kezet vezetőségének munkájától, amelynek módjában áll és kötelessége is küzdeni a hibák eiien. Ebbe a nagy alkotásba a nemzeti bizott­ságok dolgozóinak is bele kell szőlniok és he­lyes, egészséges mederbe kell terelni a közép­parasztok gondolatmenetét. Ez nem egyszeri, hanem állandó és központi fontosságú feladat. A középparaszt fürge észjárású ember, aki­” nek sok kérdeznivalója van. Veleszüle­tett természetes nyíltsága és őszintesége meg­követeli, hogy minden kérdésre igaz, helytálló feleletet kapjon. Érdekli őt például a nemzet­közi politikai helyzet, amely nagyban befolyá­solja az 6 ingadozásának megszűnését is. He­lyes szemszögből nézve kell előtte megvilágí­tani a genfi értekezlet jelentőségét, amely a béke megvédésére irányul. Beszélni kell a középparasztokkal a nemzetek közötti viszo­nyok javulásáról, a béketábor legyőzhetetlen erejéről és állandóan ismertetni kell velük a legfontosabb nemzetközi eseményeket. A kö­zépparaszt büszke lesz, ha tudatára ébred, hogy az ő szorgalmas munkája is elősegíti a béke megvédését. Nem szabad szem elöl téveszteni, hogy az új szövetkezetek alapítása közepette kiélező­dött osztályharc következtében fokozódik až osztályeilenség tevékenysége. Ilyen esetben a kisparasztokra kell támaszkodni, akik hívei a szövetkezeti gondolatnak és • ók maguk is egyengetik a középparasztok útját a szövetke­zet felé. Amellett egy pillanatra sem szabad enyhíteni a kulákellenes harcot. Az is igen fontos, hogy a nemzeti bizottságok dolgozói és a kommunisták helyesen megkülönböztessék a középparasztot a kuláktól, hogy a kulákot le­leplezzék a falu dolgozói előtt és így elszige­teljék őt a becsületesen dolgozó kis- és közép­­parasztoktól. Csak ezen keresztül szűnik meg a kis- és középparasztokra gyakorolt kulák befolyás és csakis ezen keresztül válik vilá­gossá az egykor kizsákmányolt zsellérek előtt, hogy számukra nincs nagyobb ellenség, mint a kulák. Sok rosszat okozott a „kiskulákokról“ alkotott elmélet, amely elnevezés egyes közép­parasztokra vonatkozik, de még ennél is töb­bet rontott az úgynevezett „jó kulákról” alko­tott téves elmélet. Jó kulák nincs, van viszont alattomos számító kulák, aki a becsületes szö­vetkezeti tagok között meghúzódva végzi mun­káját. A pártszervezetek és a nemzeti bizott­ságok kötelessége, hogy a középföldművessel és a kulákkal kapcsolatos vitás kérdéseket ala­posan kivizsgálják, kikutassák az illető földmű­ves múltját, vagyoni állapotát és a munkás­­osztályhoz való viszonyát. A középparasztnak nagy befolyása van falun. Véleményére sokat adnak a kisparasztok is. Ha ő rálép egy útra, bizonyos, hogy követik a kis­parasztok is. Ha sikerül megnyerni a szövet­kezeti eszmének a középparasztok többségét, jelentősen meggyorsul szövetkezeteink taglét­számának kibővítése és az új szövetkezetek alapítása. Ezt pedig csakis áldozatkész, türel­mes, mindennapi tömegpolitikai munkával lehet elérni. Az eddiginél sokkal nagyobb fontosságot kell tulajdonítani ennek a kérdésnek és minden meggyőző módszert ki kell használni a közép­­parasztok megnyerésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom