Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-09-04 / 36. szám
1955. szeptember 4. Virágzik Gömörbena kultúra iája Kettesben ballagtunk az elnök lakóháza felé. Előttünk az úton szövetkezeti asszonyok szaporázták a lépést — szintén hazafelé siettek ... Otthonában hellyel kínált ez a kultúráért rajongó ember, majd levetette kőműves-ruháját, megmosdott... Nem sokat váratott magára. Vasalt nadrágban, tiszta ingben ült az asztalhoz. Csendesen beszélgettünk... A nyári • tizenhárom fellépés élményeit sorolta volna talán reggelig is az elnök. Az egész helyicsoport nevében beszélt, Szavaiból kiéreztük az öszszekovácsolódott, lelkes népiegyüttes nagy tettrekészségét, jövő terveit, azt a szeretelet, amellyel az ötezerhetven néző fogadta vendégfellépéseiket... Gömöri tánccsoport szabadban mutatja be a gömöri népi táncot. a felszabadulás vetett véget. Az úri bitangokat ebből a Sajó-menti községből is kisöpörte a történelem szabadságot hozó vihara. Gömör népe az új élet lehetőségeit kihasználva a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépett, л. Szorgalmas munkája révén egyre gondtalanabb, megelégedettebb az egykori jobbágyok megannyi déd- és ükunokája. A régi főúri kastélyban — mély azelőtt a sötétség, a kíméletlen népelnyomás fellegvára volt — ma jól berendezett népkönyvtár, olvasóterem és nagy rádió a világosságot, a kultúra fényét sugározza. Itt tanul, művelődik a gömöri lakosság. Elismeréssel emlegetik a járásban, a gömöri CSEMADOK helyi szervezetének ténykedést. Ez a helyicsoport egyre magasabbra emeli a kultúra fáklyáját. Ez év tavaszán alakították meg a népiegyüttest, hogy működésükkel ápolják, terjesszék és továbbfejleszszék Gömör és környéke haladó népi hagyományait. Az együttes megszer- -evezése után nemsokára nagy dologra szánták el magukat: versenyre hívták pbfa járás összes CSEMADOK helyi csoportjának aratási kultúrbrigádjait.... * CSALA JÁNOST, a gömöri CSEMADOK elnökét újonnan épülő házában éppen munka közben találtuk. Kőműves-kanállal verte a habarcsot a falra — csak úgy csattogott. Vidám hangulata elárulta, hogy örül a találkozásnak. Keményen kezet fogott... — Mi újság? — igyekezett a kérvégignézte napi munkája eredményét. — Szép munka volt — ismertük el kultúrtevékenységüket. — De nem maradtak el ám a szárnyaiak se — jegyezte meg az elnök. Sajószórnyai — Azok is tíz alkalommal léptek fel a járás falvaiban szép sikerrel. — Méltó versenytársak a szárnyfiiak — toldottuk meg a beszéd fonalát. Csala elnök közben összeszedte szerszámait. Jó ideje elbújt már a nap a hegyek mögé. A legnagyobb sikert a „Gömöritánc“-cal aratta az együttes. A szíves megvendégelésből is kijutott nekik mindenütt, amerre jártak. Méhiben például a szövetkezetesek finom, párolgó borjúpörköltet tálaltak fel részükre a fellépés után. Sikereik további jó munkára serkentik a gömörieket. Gazdaggá teszi őket a sok-sok siker. Fáradozásuk nem hiábavaló: jólvégzett kult úr munkájukat elismerik. Erről tanúskodik a négy dicsérő oklevél, melyhez sok szép emlék és öröm is fűződik. A GÖMÖRI EGYÜTTES nem áll meg félúton..-. Máris lázasan készülődik a CSEMADOK járási kultúrszemléjére. Szeretné megszerezni a járási vándorzászlót... A Rimaszombatban megrendezett kultúrszemlén a gömöriek és szárversenytársak nyaiak mellett ott lesznek a tornaijai járás többi CSEMADOK-kultúrcsoportjai is ... Bízunk abban, hogy a kultúra fája még sok szép gyümölcsöt terem majd a hírneves Gömörben. Rados Pál, Losonc. A TORNAU AI JÁRÁS legrégibb és leggazdagabb történelmi múltú községe: Gömör. Bőven termő földjei és a környező vidék valamikor mind a grófoké volt. A kastélyban Cinka Panna hegedűje mellett hetekig dőzsöltek, mulattak az urak a nép verejtékgs munkájának gyümölcséből. Szolgasors — ez volt a rend ezer évig, melynek déssel, de választ sem várva, folytatta. — Mit szólsz hozzá? — akadt versenytársunk! — S melyik helyicsoport? — Hát a szárnyai! — Majd elújságolta, hogy a járás községeiben tizenhárom esetben léptek fel az aratás idején. Beszéd közben elsimította a falra vetett habarcsot. Elégedetten IVAN NYEHODA: A TANÍTÓNŐ (Részlet) A tanítónő szeme — jóság és vidámság Kitüntetése csillog, mint a színarany. Hazánk térképén lassan vonja át a pálcát És változó, szép szovjet tájainkat látják, Kik hallgatják meséjét némán, boldogan. A barna rajzú hegyek mind életre kelnek, A kék folyók is mind s a tenger végtelen . .. — Tanulj, Iván, tanulj csak, bontsd ki szárnyad gyermek Motort szerkesztesz majd még s megvalósul terved, Mikor magasba röppensz búgó gépeden ... Tanított engem is, Jevgényija Petrovna! Ön híven teljesíti, amit kér hazánk: Kertésze Ön a tájnak s ők megannyi rózsa, Tanítja ifjainkat á-ra, í-re, ó-ra S hogy védjék ezt a földet, bárki tör reánk. Ö, tiszta gyermek-álmok! Mennyi sok merész szem! Reménnyel telt, ábrándos, nyugtalan szívek! Ivánnak minden vágya: bajnokság az égen, Petrusz — kombájnt vezet majd hullámzó vetésben, Jegor — tudós lesz s győz a zord halál felett! Hét hétre gyorsan múlik, tűnnek sorra évek S egy napon újra látja mindenik fiát: Iván kemény harcosként gépmadáron tér meg, Petrusz — ágasbúzával, mely sárgára érett, Jegor — halált-pusztító gyógyszert nyújtva át. S mind szól: — Köszönjük, jó Jevgényija Petrovna! Öntől tanultuk meg, hogy milyen a világ, Hogy edzenünk kell izmunk, mert ha hív az óra, Csak így taposhatunk rá minden támadóra, így nyerhetünk felettük győzelmes csatát. — Köszönjük — szólnak újra halkan, meghatottan, Hogy álmaik valóra válnak könnyedén! Világos útra léptünk végtelen sorokban ... Hazám, szívünk szíveddel együtt dobban! Magasba törhet itt fel minden vágy s remény! A holnap hősei, kik Önnél nevelődnek, Csapongva képzelődő, lázas tervezők. Tanítsa álmodozni és alkotni őket, Nevelje mindet hűnek, hazaszeretőnek, Hogy Sztálin útját járva vívják a jövőt! Mosolygó, tarka térkép. Hajnal pírja rajta — Hazánk aranyló napja dúsan önti el. Őrségbe lép a harcos; mélyül, zúg az akna, Megyünk a biztos úton s nincs, ki elmaradna. A kommunizmust látjuk — itt van már közel! Polgár István fordítása ★ ★ * De szeretnék gyermek lenni Az iskola udvarába’ Viháncolás, vidám lárma. Megállók és el-el nézem; Sütkéreznek a napfényen. Habár köztük nem lehetek, Velük együtt felnevetek. Gondtalan mind a sok gyerek, Az arcuk szép, pufók-kerek. Szemük élet, kedves szájuk, Barna kislány vigyáz rájuk. Óvja, inti őket jóra, Hallgatnak is mind a szóra. De szeretnék gyermek lenni, üjabb iskolába menni. Tanítónő kézen fogna, Enreám is mosolyogna. Tóth Gyula, Farkasd Az ARANYEMBER a komáromi szabadtéri színpadon... alakítás volt Husvár Ferenc Sándorovics pópája. A másik legjobb alakítás Király Dezső AU Csorbadzsija volt. Turner Zsigmond úgy látszik nem tud kivetkőzni Figaróból. Fekete Gyula Rózsás János nevéhez fűződnek. Az első szabadtéri előadás szép időben pergett le. A langyos nyári éj sötétjének bársonyát terítette Komáromra és egész a színpadig hangzott Tímea (Udvardi Anna), Brazovics (Fazekas Imre) és Tímár Mihály (Konrád József) a Dunaparti, második jelenetben. HENRI BARBUSSE Pár nappal ezelőtt múlt húsz éve annak (1935. augusztus 31), hogy elhunyt 62 éves korában Henri Barbusse, „A tűz“ írója. Döbbenetes erejű, háborús regényéből a XX. század egyjk legnagyobb könyvsikere lett, több mint 50 külföldi kiadásban jelent meg. Az átélt valóság erejével vádoló regény milliók előtt leplezte le az imperialista háborút, s megmutatta a véres-szennyes tömeggyilkosság igazi arcát. De az író nem állott meg a szenvedélyes költői tiltakozásnál: azt hirdette, hogy a mérhetetlen öldöklésből új, tisztult, szocialista világnak kell kiemelkednie. Húsz, megpróbáltatásokkal teli esztendőn át beteg testének és lángoló lelkének minden erejével küzdött a békéért és a szocializmusért. Egymás után írta regényeit, útleírásait, lapokat szerkesztett.. Megalakította a volt frontharcosok szövetségét, később a frontharcos Internacionálét, harcba szólította, Romain Rolland oldalán, a világ valamennyi haladó íróját a háború és a fasizmus ellen, felemelte szavát a fehér terror ellen. 1927-ben Moszkvában résztvesz a Forradalmi Írók Nemzetközi Szövetsége megalakításában, megismerkedik a Szovjetunió népeivel, melynek ettől fogva harcos, nagy barátja lesz. 1932-ben egyik elindítója az ún. Amszterdam- Pleyel-mozgalomnak, beválasztják a Háború és Fasizmus Elleni Harc Világbizottságába. Utolsó leheletéig küzdött a fenyegető háború ellen, s példát mutatott minden írónak, minden értelmiségnek: hogyan lehet és kell harcos egységbe kovácsolni tettet és gondolatot. (MN.) A Komáromi Magyar Területi Színház augusztus 4-én új darabot mutatott be, Jókai Aranyemberének színpadi változatát. Jókai ezt a regényét tartotta a legnépszerűbbnek s azt írta róla, hogy angolul két kiadásban is megjelent. Németországban pedig per folyt a tulajdonjog miatt két kiadó között. „Színdarabot is írtam belőle — jegyezte fel Jókai, — s ez egyetlen színművem, mely húsz éven át fenntartotta magát s a német színpadon is sikert aratott”. Jókain kívül a regénynek még két dramatizálása ismert: a Hevesi és a Kárpáti- Faragó féle. A színház azonban új dramatizálásában mutatta be, amely, ha általában igazodik is Kárpáti-Faragó kompozíciójához, több eltérést mutat. Bár a dramatizálás még sok munkát és csiszolást igényel, a bemutató ebben a formában is fényesen sikerült. Ehhez a sikerhez csak a győri Kisfaludy Színház sikerét lehet hasonlítani, amely Komáromban a „Kőszívű ember fiait“ játszotta. Meg vagyunk győződve arról, hogy ez a siker a darab újabb átdolgozása után még fokozódni fog. Az új MATESZ-darabban sok szép színészi teljesítményt láttunk Lőrinc Magda gőgös Atháliája és Buday Mária Teréziája a Senki szigetéről — megállják helyüket a legkényesebb kritika tükrében is. Noémi igényes szerepében Cséffalvay Kató mutatkozott be, aki a Népesből lépett új erőként a színház kötelékébe. Udvardy Anna különösen Tímea imádkozó jelenetében fogott meg. Lelkes Magda Brazovichné szerepében nein volt a „régi”. A férfi szereplők között az I .gyík legsikerültebb alakítást Fazekas Imre nyújtotta Brazovich szerepében. Konrád József Tímár Mihály szerepében kissé nehezen „engedett” fel. Jó Fabulája sem hagyott kívánni valót maga után. A rendezés nehéz munkáját Martin Gregor, a bratislavai Nemzeti Színház művésze végezte, mint vendég, aki a „Kiváló munkáért" érdemrend viselője. Segítőtársai Štefan Munk és Riszdorfer László voltak. A díszletek Vécsey József és a dunai hajók kürtölése. Az Aranyemberben Brazovich hajói kizsákmányoló üzleteket bonyolítottak le, ahol, a szegény Fabula még a megszolgált bérét sem kapta meg, ezek a hajók pedig a szocialista kereskedelmet szol- I gálják, hogy minden ember boldogan I és jólétben éljen. Mártonvölgyi L. Külföldi KULTÚRHÍREK A Szovjetunió kalinyink területén élő 75 esztendős Vaszili Ivanovics Szimakov rendkívüli szorgalommal százernyi orosz népi csasztuskát gyűjtött össze élete folyamán. Körülbelül hatvan gyűjteményt adott ki, a régebben megjelentek már a bibliográfiái ritkaságok közé tartoznak. * * * BETILTOTTÁK Egyiptomban a „SAADIYAH“ című amerikai filmet. Az arab sajtó véleménye szerint ez a film sérti az arabok nemzeti önérzetét, megrágalmazza a marokkói népet, szokásait és vallását és ugyanakkor a gyarmati uralom fenntartását népszerűsíti. * * * Havonta megjelenő új folyóiraloi adnak ki Münchenben, a Jugendliteratúr-t, amely Németország mindkét részének fiatal íróitól közöl cikkeket és szépirodalmi müveket. * * * ♦ VERES PETER „Próbatétel“ című elbeszélését francia szöveg alapján koreai nyelvre fordítja Cső Dong Hjap koreai író, aki már régóta foglalkozik Veres Péter irodalmi munkásságával. * * * A NARODNA KULTÚRA bulgáriai könyi siadó Lazar Cvetkov fordításában kiadta Jókai Mór „Az aranyember" című regényét.
