Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-07-03 / 27. szám

Wte. ъш s. fSidnüves 11 Végnélküli gyűlés MACS JÓZSEF OJ ÉLETÜNK írói közt is a legifjabbak közé tartozik. Néhány évvel ezelőtt még középisko­lás diák volt. Ma az Üj Szó szerkesz­tője és a Pedagógiai Főiskola hallga­tója. Első könyvével, amely a Cseh­szlovákiai Magyar Könyvkiadó kia­dásában jelent meg és szatírákat, fa­lusi történeteket tartalmaz, bekerült j szlovákiai magyar ellette ión csapa­tat-a. fi kezdő író első könyve mindig bemutatkozás, de útkeresés is. Mács a falu ábrázolásában, a szebb holnap felé, sok nehézséggel, viharos küz­delmekkel haladó parasztság kérdései­nek felmutatásában keresi az utat. Aligha akad olvasó, aki ne tudná, mennyi nehézség adódik parasztsá­gunk életének mai történelmi fordu­lópontján. Tudjuk, hogy számos EFSZ-ben rossz a munkához való viszony, vezetőink gyakran elhanya­golják a nevelést, a meggyőzést. A hibák még fokozottabb mértékben nyilvánulnak meg az egyénileg dol­gozó parasztok között. Ezeket a kér­déseket tárgyalja, a hibákat a szatíra a gúny fegyverével segíti kijavítani a „Végnélküli gyűlés." Érdekes kis történetek kisebb-na­gyobb falusi kérdések tömegével is­merkedik meg az olvasó. Foglalkozik Mács azzal, miért olyan nehéz az egyénileg dolgozó parasztnak belépni a szövetkezetbe, hogyan vonják ki magukat egyes szövetkezeti tagok a közös munkából, hogyan akadályoz­zák vezető pozíciókba jutott törte­tők és bürokraták a becsületes dol­gozókat. Valóban nagy szükség van kíméletlenül leleplező bírálatra, éle­sen gúnyoló szatírára, erre a sokat használt irodalmi fegyverre a hibák, a visszaélések elleni küzdelemben. A könyv első erénye talán az élet­­hűség. Az olvasónak nincs kétsége afelől, hogy a valóságban a szlová­kiai magyar falvakban vannak ilyen is hasonló kérdések. A Jó SZATÍRÁNAK EGYIK jel­legzetessége, hogy rendkívül kedveit műfaj, mindenkit érdekel, mert a hibákat általában at ohvsó ** iamari és szívesen látja azok bírálatán. Més kérdés azonban, milyen mélyen,, mi­lyen alaposan foglalkozik Máes etek­kel a kérdésekkel, H tudja-e úgy ragadni a hibákat, hogy kiáltó elien­­tév’fcet lássanak, mindig megtalálw-e a megfelelő választ, befejezésié —, Ezekre a kérdésekre nem felélhe­tünk teljes igennel. A „Végnélkül gyűlés” szatírái dl­­fbIában apró-cseprő dolgokkal foglal­koznak, de néha éppen ezeknek a látszólag nem nagy jelentőségű ügyeknek az elmondásában mutatko­zik Mács tehetséges, eredeti elbeszé­lőnek, Három tojás beadásáról van szó a „Vágási engedély" című seetí­­rában, de ezt a látszólag kis ügyet az író úgy beszéli el, hogy az olvasó világosan látja, valóban akadnak még „járási főnökök”, akik ilyen semmi­ségekkel keserítik a parasztok életét. A kis ügyekkel kapcsolatban szinte programszerűen hat Mács kijelentése a „Hitler és Bandi” című szatírában: „Halljátok-e vezetők, az apró-cseprő ügyekre is gondot fordítsatok. Mert kicsiből lesz a nagy, ami a tagokat kilépésre kényszeríti, de ezt necsak én tudjam, ti is tudjátok, az ebad­­tát!" Mács könyvében a humor kevere­­d'k a szatírával; a „Végnélküi gyű­lésben” ez gyakran a szatíra rovásá­ra történik. A humor és a szatíra nagyon közeli rokonok, de míg a hu­mor elnéző, megbocsátó hangon bírál, addig a szatíra éles, metsző gúnnyal gyakran csattanós megsemmisítő be­fejezéssel támad. Általában ez hiány­zik Mács szatíráiból, amelyek így in­kább humoreszkek, mint szatírák. A SZATÍRÁK EGY RÉSZÉ nem teljes értékű irodalmi alkotás, inkább jóízű falusi történet, amilyet kocs­mai borozgatás, kukoricafosztás köz­ben lehet hallani. A falusi elbeszé­lés, történetmondás, természetesen magában is lehet érdekes. Az első Csehszlovák Köztársaság magyar pa­rasztírója, Sellyéi József egyenesen ebből származtatta írói fejlődését: „Az apám született elbeszélő volt, de többi ismeretlen ősöm között is sok lehetett az elbeszélő hajlamú ember. Bennem annyiban módosult ez a családi örökség, hogy éppen papírra is tudom vetni monáaniva­­lóitnat," — írja önéletrajzában. Ez a „papírra vetés”, „megfésülés” azon­ban feltételezi tíz igazi művészi munkát, az alkotni tudást. Ezt a szempontot kell Mácsnak is mindig szem előtt tartania, hogy a kiadó következő könyvének círruapjára a falusi történetek helyett ráírhassa a novellák, vagy elbeszélések magasabb igényű címét. A kötet egyik leghosszabb írása a „Két mulatság” című, jóízű színes népies stílusban irt történet. Akad­nak olvasók, akik szemére vetük az írónak, hogy a közös gazdálkodástól húzódó egyéni gazdálkodó, aki a múltban csak emberfeletti nehézség­gel küzdve bírt szerezni négy hol­dat. csupán a fiatalok szerelmének megőrzése végett lép be a szövetke­zetbe. Egy rövid elbeszélésben az író aecmban nem ábrázolhatja asz egész kérdéskompicmimot, csupán egy hely­zetet mutat meg, amelyből a legjel­lemzőbb okot ragadja ki. Hibája az elbeszélésnek, amint a kötet szatí­ráinak is, hogy ac ábrázolt konflik­tust ríem mutatja elég élesen, az ellentétek kiélezése, megoldása he­lyett a hibáknak csaknem öncélú emlegetésével találkozunk. Az olvasó az ellentét megmutatását szinte csak kisebb döccenőnek, közbeiktatott akadálynak érzi, amelyről, előre tud­ja, hogy nem olyan tragikus, néhány sorral, vagy oldallal tovább könnyen megoldást nyer. Az ellentétek elsikkadásához tarto­zik az is, hogy egyes szatírákban az egyénileg gazdálkodó parasztok, akik előzőleg ellenségei voltak a szövet­kezetnek, nagyon könnyön,, furcsa kis meggyőzés után sietnek belépni a szövetkezetbe. Az ellentétek a va­lóságban sohasem tűnnek el !ilyen könnyen, ilyen maradéktalanul. Az „Anyaggyűjtő úton” című sza­tírában az író azt a tudatlan újság­írót akarja kigúnyolni, aki tapaszta­latok és kellő felkészültség nélkül jár falura riportokat írni. A történet befejezése azonban kissé suta, elve­szik a szatíra éle. Ezt a témát bát­rabban, teljesebben kellett volna ki­fejteni. MACS STÍLUSÁRA JELLEMZŐ, hogy szívesen használ vaskos, sőt durva kifejezéseket, melyekkel a vi­déki ember beszédét próbálja utá­nozni: „Azért nagy a zacskója, mert meghúzta magát — okosítgat engem” (Az anyaggyűjtő úton). „Nem akar­tam többet mondani neki, példálódz­­ni, hogy mije van még (ti. a lány­nak), nem akartam én, az apja rosszra terelni a figyelmét. (Két mu­latság). Hasonló kifejezések bőven fordul­nak elő az egész kötetben, de önma­gukban nem jelentenek népiességet és gyakran'éppen ártanak az elbe­szélés hitelességének. ’ Alig tudom el­képzelni például, hogy idősebb falu­si asszony t úgy enyelegne férjével, mint a „Mokány Kis” című elbeszé­lés parasztasszonya. Hiba lenne azonban az említeft hiányosságok miatt nem látni Mács szatíráinak nevelő és irodalmi érté­keit. A cimudó elbeszélés újságcikk­­szerű rövidsége és egyszerűsége el­lenére nagyon ötletesen és humoro­san gúnyolja ki az időrabló gyülé­­sezést, amelynek csak az az eredmé­nye, hogy „a határozóiból nem lett más, mint hajbakapás, verekedés. Bél Pált néhányszor a kapufélfához szo­rították. Áz őszi munka pedig se­hogyan se ment. Nem is mehetett, mert a vezetőség tagjai a gyűlésen egyszer hallgattak, másszor meg nem a tárgyról beszéltek." A magántulajdonhoz tapadó pa­rasztok egyik jellegzetes vonásának élvezetes leírását találjuk a „Szekér­­vásár" című elbeszélésében. A „Mar­tern úr zenebonája” című ötletes kis történetből megismerkedünk a nép­nevelés egyik rákfenéjével azzal a ténnyel, hogy a vidéki értelmiség egy része elhanyagolja a kultúrmun­­kát. , AZ ÜGYESEN . -MEQFOSi.AJLM A-, ZOTT ötletes történetek sorát hosz­­szan folytathatnánk. Bíztató jelen­ség az is, hogyha az írásokat megje­lenési sorrendben olvassuk, fokozatos és határozott írói fejlődést láthatunk. A „Végnélküli gyűlés" minden hiá­nyossága ellenére figyelemreméltó, érdekes а1кЛв: élő emberek, mulat­ságos, tanulságos írások szórakoztat­ják benne az olvasót. Mács József ezzel a könyvével megtette az első lépést a Parnasszus felé; kezdetnek nem rossz, de nagy utat kell még megtennie a teljes írói érvényesü­lésig. CSANDA SÁN'DÖ* ■ ..................■ mni*ii i.«» * # " ......................... MI ÚJSÁG AZ ORSZÁGBAN? ♦ Az eperjesi kerületben folynak az előkészületek a „Duklai harcok" kiállítás megrendezésére. A kiállítás anyagát a svidniki plébánián helye­zik el, melyben a hire* orosz tábor­nok, Kutuzov lakott a stávkoví asa­­táből való hazatérte közben. ♦ Ez évben ünnepli Besztercebánya városa alapításának 7.00-ifc évfordu­lóját. Ez alkalomból Andreánský filmrendező dokumentáris filmet ké­szít a város történelmi nevezetességű bányász; forradalmairól és múltjáról. A film foglalkozni fog Gottwald és Široký elvtársak Besztercebányám ki­fejtett tevékenységével is. ♦ Hazánk felszabadulásának le. év­fordulója tiszteletére rendezett vá­ros- és faluszépítő akeió keretében Ostraván 7 900 000 korona értékű befektetést eszközöltek a szépítő munkálatokra. ♦ Pártunknak, kormányunknak dr­ee ős ég, hála — Összekötve Moszkva— Prága!" Ezzel az, örömteli jelszóval rakták le a Szövetségi Vasútvonal utolsó sínpárait a Kysak—Margecany közti szakaszon ez év június 25-én. ♦ A bratislavai Nemzeti Színház művészei tiszteletére a Kulturális ügyek Minisztériuma baráti összejö­vetelt rendezett. A szlovák művésze­ket dr. Karol Bedma szívélyes, me­lee szavakkal köszöntötte és sok si­kert kívánt prágai vendégszereplé­sükhöz. ♦ A besztercebányai kerületben ez év elejétől 1751 ipari munkás lépett át a mezőgazdaságba Ebből 217 dol­gozó ment a GTÁ-okra, 299 ÄG- okra, 1197 pedig a mezőgazdasági munkába. A mezőgazdaságba jött dolgozók között 879 nő van. ♦ Kružberkben a Morva folyón nemsoká ejjfög&l a h^.ja|tgas Щ: Ezáltal mesterséges víztároló létesül, amely bőségesen ellátja vízzel a kör­nyékbeli városokat és falvakat. ♦ Június 24-én repülőgépen meg­érkezett Prágába a szovjet sporto­lók, tornászok és döntübírák 15 ta­gú küldöttsége. A Szovjetunióból ér­kezett kedves vendégek között van Boris Nikolajevics Polevoj, az ismert Sztálin-díjas aeovjet író, a Szovjet­unió Legreteö Szovjetjének képvise­lője JB. ♦ Friedrich Schiller halálának 150- ik évfordulója alkalmából Kulturá'is .ügyek Megbízotti Hivatala ée a Bé­­■kevédők Szlovákiai Bizottsága meg­hívta Bratíslavába a martini Hadse­reg Színházat, amely a Nemzeti Szín­ház szinptján bemutatta a Schiller „Ármány я saerelem” «mű drámá­ját. ♦ Június 24-én a Csehszlovák Saj­tóiroda prágai épületében az amnesz­tia alapján Csehszlovákiába vissza­térő személyekről gondoskodó bizott­ság indítványára saj tóértekezletet ren­deztek Aleš Molin, volt osztravai gazdag kereskedővel, aki a aßzabad Európa” munkatársa volt. ♦ A bratislavai Sto'Jwerck termé­kek minőségükkel jó hírnévre tettek szert a külföldön, Így a népi Kíná­ban is. ♦ E napokban a Malá-Fátra kör­zetében geológiai kutatásokat végez dr. Miroslav Ivanov munkacsoportja. ♦ A zsilinai Vágmenti Vegyiüze­mek dolgozói június 23-án 100 száza­lékra teljesítették a félévi tervet. ♦ A hazánkban tartózkodó kinai vendégek Prágában megtekintették a Klement Gottwald mauzóleumot és koszorút helyeztek el Klement Gott­wald kőkoporsójára. ♦ 4 félévi tervüket június 24-én 100,3 százalékra teljesítették. Az üzem dolgozóit az első negyedévi jó mun­káért a kormány Vörös Zászlajával tüntettek ki. ♦ Napról-napra nő a szolidaritási alap, amellyel hazánk ifjúsága és polgárai sok kapitalista és gyarmati állam küldöttének lehetővé teszi, hogy részt vegyen a varsói Világif­júsági- és Diáktalálkozón. Június 20-ig már több mint 2 rmftió korona gyűlt össze. ♦ A sztrahovi stadion nézőinek százezreivel együtt Csehország kü­lönböző részeiben több mint 250 000 polgár televíziós készülékkel nézi az I. Országos Spartakiád gyakorlatait. ♦ A Trencséni Merina dolgozói jú­nius 25-én az utolsó rakomány el­szállításával teljesítették a testvéri Szovjetunióba irányuló gyapjúanyag­­kivitel féléves tervét. A Trencséni Merina a következő félévben Ausz­triába, Finnországba, Görögországba, Szíriába, Irakba és Iránba szállít árút. ♦ 1955. június 25-én Prágában aláírták a Csehszlovákia és Francia­­ország közötti új kereked el mi szer­ződést, amely a két ország közötti árúesereforgaiom 1955-0$ év második felére es 1956-ik év első félévére szól. ♦ Befejeződött az eperjesi Zenei Nyár, melynek kieme’kedő számát a kínai művészek fellépése képezte, akik régi hangszereken népi- és mű­vészeti számokat adtak el'J. ♦ 1955. június 25-én az orlovi te­rületből a Csehszlovák Pionírok és a Ludvig-bányák teljesítették félévi tervüket. Ezzel egyidejűleg az osztra­­va-karvini körzetben 9 bánva teJjje­idő el&it a — RÁDIÓMŰSOR 1955. július 4-től 10-ig. A csehszlovákiai rádió állandó magyar adása: A 427,9 m hullámhosszon: Hétfő, Kedd, Csütörtök, Péntek: 5,15: Hírek, 13,00: Hírek. 1310: Falu-híradó. 18,00: Hírék, hangos híradó. Szerda: 5,15: Hírek. 13,00: Hírek. 13,10: Falu-híradó. 18,00: Hírek, hangos-híradó. 18,15: A serdülő ifjúságnak. Szombat: 10,00: Ifjúsági műsor. 10,15: Gyermekműsor. 13,00: Hírek. 13,10: Hangos híradó. 16,50: Pionírműsor. 18,00: Irodalmi félóra. Vasárnap: 6,40: Mezőgazdasági tanácsadó. 13,30: Vidám mű­sorral köszöntjük a falu és város dolgozóit. Hétfő BRATISLAVA — 5,15: Zenés műsor. 6,20: Zene a munkába indulóknak. 7.20: Reggeli koncert. 8,00: Vidám zenés műsor. 10,00: Beszámoló a sparta­­kiádról. 13,00: Népdalok és táncok. 14,00: Prága I. közvetítése. 20,00: Hangosújság. 22,50: Táncok és hall­gatók. KOSSUTH-RÁD1Ö — 4,35: Reggeli zenés műsor. 8,30: Zenekari hangver­seny. 9,20: Gyermekrádió. 10,10: Régi muzsika. 11,00: Operarészletek. 12,10: Operettzene. 13,00: MR népi zenekara. 14,15: Ottörő-.híradó. 15,10: Heti ze­nés kalendárium. 16,25: Folyóvizek mentén. 17,10: Válaszolunk hallga­tóinknak. 17,30: Egy falu — egy nóta. 18,15: Holland kamarakórus. 18,40: Gyermekrádió. 20,00: Esti híradó. 20,20: Tánczene. 21,20: Nagy meste­rek műveiből., 22,25: Bécsi filharmó­nia. 23,40: Tréfás népdalok. Kedd BRATISLAVA — 5,15: Zenés műsor. 6,15: Zene a munkába indulóknak. 7,15: Reggeli koncert. 10,00: Beszá­moló a spartakiádról. 11,00: Felolva­sás. 11,20: Zene. 13,00: Balett. 14,00: Prága I. közvetítése. 20,00: Hangos­újság. 22,50: Táncok és hallgatók. KOSSUTH-RÄD1Ö — 4,35: Reggeli zenés műsor. 8,30: Orosz népdalok. 9,00: Indulók. 9,40: Gyermekrádió. 10,10: Zenével a világ körül. 11,00: Nők negyedórája. 11,40: Petőfi Sándor verseiből. 12,10: Mezei csoport. 13,00: Könnyű hangszerszólók. 13,30: Rész­letek a Maláji Lány c. rádióoperett­ből. 14,15: Hangverseny gyermekek­nek. 15,30: Opérarészletek. 17,10: Vá­laszolunk hallgatóinknak. 17,30: Szív küldi... 18,00: Vidéki színészek a pesti színpadon. 18,20: Székely nép­dalok és táncok. 19,02: Színházi köz­vetítés. 20,00: Esti híradó. 20,20: Színházi közvetítés folytatása. 22,00: Hírek. 22,15: Színházi közvetítés foly­tatása. 23,00: Előadóművészeink. Szerda BRATISLAVA — 5,15: Zenés műsor. 6,20: Zene a munkába indulóknak. 7,15: Reggeli koncert. 8,00: Vidám zenés műsor. 10,00: Beszámoló a spartakiádról. 11,00: Nők félórája. 12,00: Zene. 13,00: Kassai rádió zene­kara. 13,15: Munkahelyek hősei. 14,00: Ifjúsági műsor. 14,40: Zene. 16,00: Prága I. műsorából. 20,00: Hangosúj­­ság. 20,30: Kedvelt melódiák. 22,00: Zene. __ KOSSUTH-RÁDIÖ — 4,35: Reggeli zenés műsor. 8,30: Népszerű opera­részletek. 9,20: Ifjú kutató expedíció­ja. 10,30: Óvodások műsora. 11,00: Rádiókórusok. 12,10: Tánczene. 13,00: Szülőknek — nevelésről. 13,20: MR népi zenekara. 14,15: Ottörő-híradó. 15;15: Emlékezz proletár! 16,40: Vá­laszolunk hallgatóinknak. 17,10: Ri­porterszemmel. 17,25: Szovjet népek dalaiból. 16,15: Szív küldi... 18,45. A virágzó mezőgazdaság útján. 19,15: Jó munkáért — szép muzsikát. 20,00: Esti híradó. 21,25: Tánczene. 22,25: MR szimfonikus zenekara. 23,30: Éj­inél előtt. Csütörtök BRATISLAVA — 5,15: Zenés műsor. 6,20: Zene a munkába indulóknak. 7,15: Szórakoztató melódiák. 8,00: Vidám zenés műsor. 10,00: Beszámoló a spartakiádról. 10,20: Népszerű kon­­oert. 11,10: Tarka zenés műsor. 13,00: A rádió együttesei játszanak. 14,00: Szatirikus és vidám részletek a spar­takiádról. 14,40: Tánczene. 15,00: Film- és operettmefödiák. 16,15: Szó­rakoztató zene. 17,30: Moszkva beszél. 18,00: Fúvószene. 19,00: Hangosűjság. 20,15: Kedvelt melódiák. 21,00: Szlo­vák filharmónia, koncertje. 22,45: Tánczene. 23,20: Kamarazene. KOSSUTH-RÄDIÖ — 4,35: Reggeli zenés műsor. 8,30: Zenekari hangver­seny. 9,20: Kis iskolások műsora. 10,10: Nagy népi zenekarok. 10,50: Szimfónikus táncok. 11,30: Becsületes Gyuri története. 12,10: Operarészle­tek. 13,20: Mai operettekből. 14,15: Gyermekújság. 15,10: Gyermekrádió. 15,25: Az épülő kommunizmus nagy országában. 15,55: Csehszlovák fúvós­­zene. 16,40: Szív küldi... 17,10: Vá­laszolunk hallgatóinknak. 17,25: Egy falu — egy nóta. 18,00: Nyári tábor­ban. 18,20: Részletek Zeller, Madarász áe Sjdßgy Gesak e, operettjéből. 19,30 Tánczene. 20,00: Esti híradó. 20,28: Werdi: Rigoletto. 22,00: Hírek. 22,15: Operaközvetítés folytatása. 22,45: Könnyű zene. Péntek BRATISLAVA — 6,15: Zene a mun­kába indulóknak. 7,15: Reggeli koncert. 8,00: Vidám, zenés műsor. 10,00: Be­számoló a spartakiádról. 10,20: A rá­dió zenekara játszik. 11,00: Nők fél­órája. 11,30: Jó hangulatban. 12,00: Szovjet együttesek dalolnak. 13,00: Fűvószené. 13,30: Kedvelt melódiák. 14,40: Operazene. 16,00: Orosz nyelv­­oktatás. 16,45: Orvos hangja. 17,00: Morva táncok. 17,30: Moszkva beszél. 18,00: Esztrád zene. 18,30: Kívánság­­hangverseny. 19,00: Hangosújság. 19,30: Zene. 21,10: Szlovák népdalok. 22,00: Kivánsághangverseny. 22,45: Szlovák filharmónia koncertje. KOSSUTH-RÁDIÖ — 4,35: Reggeli zenés műsor. 8,30: Vidéki népi zene­karok. 9,00: Tömegdalok. 9,20: A mi utcánk csapata. 10,10: László Margit énekel. 11,00: Nők negyedórája. 11,20: Filmzene. 11,30: Rossini operáiból. 12,10: Verbunkosok. 13,00: Tánczene. 14,40: Mozart: E. Dur szonáta. 15,10: Egyrőlrmásról. 15,30: Régi magyar operettekből. 16,00: Min nevet a diák? 17,30: Szív küldi... 18,25: Ma­gyar népi muzsika. 19,15: Jó munká­ért, szép muzsikát. 20,00: Esti híradó. 20.25: Nagy szimfóniák. 21,00: Sport­­híradó. 22,25: Táncoló billentyűk. 23,00: Mesélő muzsika. 23,37,: Könnyű zene. Szombat BRATISLAVA — 5,15: Zenés műsdis 6,20: Zene a munkába indulóknak. 7,15: Szórakoztató zene. 8,00: Vidám zenés műsor. 10,10: Beszámoló a spartakiádról. 10,20: Szórakoztató együttesek játszanak. 11,00: Dominik Tatarka: A mongol nép. 11,20: Ope­razene. 12,00: Népi hangon. 13,00: Szórakoztató zene. 13,30: Népi zene­kar játszik. 17,00: Operazene. 17,30: Moszkva beszél. 18,30: Kivánsághang­verseny. 19,00: Hangosűjság. 20,15: Kedvelt melódiák. 21,00: Földműve­seinknek. 22,45: Táncok és hallgatók. KOSSUTH-RÁDIÖ — 4,35: Reggeli zenés műsor. 8,30: Táncok fúvószene­karral. 8,50: Operettmuzsika. 9,45: Gyermekrádió. 10,10: Zenekari hang­verseny. 10,58: Kamarazenfe. 14,40: Népdalkórusok. 12,10: Zenés hétvége. 13,20: Toki Horváth Gyula és zeneka­ra. 13,40: Fúvós együttesek. 14,15: Oj zenei újság. 15,10: Szív küldi... 16,00: Könyv, muzsika, színház. 16,55: Jáhn: Román rapszódia. 17,10: Ko­dály: Magyar népzene. 17,35: Szere­nád. 17,40: Válaszolunk hallgatóink­nak. 18,00: Tánczene. 18,20: Az épülő kommunizmus nagy országában. 19,02: Üton-útfélen'. 19,07: Zenés esték Bu­dapesten... 20,00: Esti híradó. 20,20: Tarka-barka. 22,15: Tánc éjfélig. Vasárnap BRATISLAVA — 6^)0: Vidám V#S«b napreggel. 6,40: Reggeli koncert. 7,00: Mezőgazdasági beszámoló. 7,20: Szó­rakoztató melódiák. 8,00: Božena Némcová: Ördög és a Kácsa. 8,40: Ritmikus együttesek. 9,00: Vasárnapi operakoncert. 10,00: Hazai dalok. 10,45 Zdenék Nejedlý: A nap mar­gójára. 11,00: Klasszikusok hagyatéka. 12,05: A heti eseményekhez. 12,25: Esztrád melódiák. 13,00: Dalok és táncok. 13,30: Fúéószene. 14,00: Rádió népi együttese játszik. 15,10: Opera­­nyitányok. 16.00: Táncoljatok velünk. 17,00: A falu dalol és játszik. 17,30: Moszkva beszél. 18,00: Mi tetszik a mi hallgatóinknak. 19,00: Heti híradó. 19,40: Eduard Weidinger együttese játszik. 20,20: Kedvenc melódiák. 21,00: Sportközvetítés. 21,30: Táncok és hallgatók. 22,40: Éjjeli koncert. KOSSUTH-RÁDIÖ' — 4.30: Reggeli zene. 6,00: Népzene. 8.10: Egy falu — egy nóta. 9,00: Zenés fejtörő. 10,10: Csim-bum. 11,00: Zenés vasár­­napdélelőtt. 12,15: Jó ebéhez, szól a nóta. 13,00: Jó munkáért, szép mu­zsikát. 14 15: MR szimfónikus zene­kara. 15 40: Szív kü’di ... 17,15: Szó­­>'.iko:t'<ó ;>tr\ 17 40: Kin kalen­dárium. 10 20: Az é: Tő l:o arianiz­mus nagy o. szágában. 20.0J: Esti hí­radó. 20,20: MR népi zenekara. 21,30: A vasárnap sportja. 22,10: Klasszikus operettek. 23,00; Zenekari hangw %en* *' ' ’ ‘

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom