Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-05-01 / 18. szám
8 t Földműves Új munkalendület a csécsi Győzelmes Február EFSz-ben A távoli hegyek kíváncsian tékintgetnek a csécsi patak két partján elterülő gazdag síkságra. E földeken 1949-ben kezdődött meg a közös munka. Egy bátor kis csapat nagv lelkesedéssel rakta le a csécsi EFSz alapköveit. A megalapítástól kezdve 62 taggal 460 hektár szántóföldön gazdálkodtak 1951-ig. Ekkor az EFSz életében lényeges változás következett be. Úgyszólván az egész falu az EFSz bátor tagjaihoz csatlakozott. így földterületük 1441 hektárra növekedett. A szövetkezet tagjai hosszú és akadálymentes utakon törekedtek a szocializmus útjára térni. Munkájukat sokszor hátráltatta, hogy alkalmatlan vezetőket választottak. Minden évben megalakították a munkacsoportot, de csak papíron. A közgyűléseken a tagok nyíltan kifejezték, hogy nem hajlandók csoportokban dolgozni. Ez kihatott a munkák menetére, a minőség rovására ment s bizony évrölévre nem értek el kielégítő eredméneyeket. Az évvégi zárógyúlés után csalódva, bosszankodva beszélgették egymás között, hogy a csécsi gazdagnak nevezett szövetkezetben miért nem került sor a jövedelem elosztására. Rájöttek, hogy a jövedelmet felemésztették a munkaegységék. Nem kellett nekik most már felvilágosítás, maguk kérték a csoportok megalakítását, úgyszintén a vezetőséget, hogy lépjen fel szigorúan azok ellen, akik a szövetkezet termését jog nélkül, felelőtlenül hazaviszik. Bizonv kemény iskola volt a csécsi Győzelmes Február szövetkezet tagjainak a múlt évi e1- számolás. Nem azért, hogy talán valamit is nélkülöztek anyagiakban, hanem büszkeségük szenvedett csorbát. — Ejnye, ejnye — mondogatták — a mi szövetkezetünk így lemaradt, hogy a gyengébb szövetkezetben is mint Jászó, vagy Komaróc sor került jövedelem elosztásra s éppen nálunk nem. Ez így tovább nem mehet. Jól szervezett munkával meg ke1! előznünk a többieket — fogadkoztak. Ez az elhatározás nemcsak szóbeszéd, most már tettekben nyilvánul meg, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szegény zárszámadás után az EFSz élére új vezetőség került. Szaniszló elvtárs, az EFSz fiatal elnöke, — CsISz-tag, aki csak nemrég került a szövetkezet élére, minden alkalmat megragad a terméshozam állandó emelésére. Ritkán találni őt az irodában. A határt járja s mindenütt ott van, ahol segítségre, vagy tanácsra van szükség. Konkoly István zootechnikus szakszerű tanácsai alapján a malacok elhullásának számát a havonkénti 26-ról 3-ra csökkentették. Az elválasztott malacok súlya átlag 20 kg. A hízóban levő sertéseknél a napi súlygyarapodás meghaladja a 0,64 kg-ot. A sertésállományukat felfrissítették 16 törzskönyvezett anyakocával és 1 darab apaállattal. Céljuk a törzskönyvezett állomány növelése. A törzskönyvezett állatokat Csacsovszky Imre, a legjobb sertésgonozó kezeli. Sz. Bartkó Imre és Pelegrin Dezső istállójában 170 darab egészséges malac futkos. SZANISZLÓ elvtárs, a csécsi EFSz elnöke A jó állatgondozásnak meg is van az eredménye. Ezt élethűen visszatükrözi negyedévi beadásuk. A mai napig marhahúst 102 százalékra, sertéshúst 128, tojást 103, a tejbeadást pedig 100 százalékra teljesítették. Tavaly a korszerű, hatalmas tehénistálló körül az év bármely szakában nagv rendetlenséget találtunk. A trágya kisebb-nagyobb dombokban szétszórva hevert, így sokat veszített értékéből. a napon kiszáradt s a mezőre csak a szalma került. A trágyáié szintén kárbaveszett. Ma már ez nem ígv van. A trágyadomb messziről úgy fest, mint egy óriási szabályos gyufásdoboz. Nem csoda, mert a 2-es számú tehénistáljló dolgozói versenyre hívták az 1. számú istálló dolgozóit a minőségi trágyakezelés terén. Az EFSz vezető* ---------------- * ---------------sége támogatja a versenyt és a győztes csoport dijaként egy fiatal kost tűzött ki. A szövetkezet állattenyésztésében a rideg borjúneveléssel való kísérletek nagyon szépen sikerültek. A múlt év októberétől 4 borjút neveltek fel ezzel a módszerrel, amelyek márciusban elérték a 250 kg-ot. Ezután minden továbbtartásra szánt borjút ezzel a módszerrel nevelnek fel. A borjúk rideg nevelését Bartkó János kezdeményezte. Az EFSz egyik büszkesége a Szovjetunióból hozatott és itt jól meghonosodott „Stavropoli” merinó juhállomány. — 406 darab van belőle, az utóbbi időszakban 100 darab anyajuhtól 110 darab bárányt neveltek fel. melyeket Székelv Sándor, a juhállomány vezetője példásan gondoz, hogy a juhok gyapjú- és sajthozama nagyobb és jobbminüségű legyen. A csécsi szövetkezetben 130 asszony és leány dolgozik, akik közül »46-nak a munkaegysége jóval meghaladta a 150-et. Jó példával járnak elől a Nőbizottság tagjai. Palencsár Anna és Kovács Istvánná kötelezettséget vállaltak, hogy 250 munkaegységet ledolgoznak az idénymunkában és versenyre hívták ki a többi asszonyokat is a minőségi munka terén. A csécsi EFSz-ben otthonra találtak a haladó módszerek is. mert 15 hektár burgonyát s 10 hektár kukoricát ültettek el négyzetes ültetéssel. A szövetkezet másik büszkesége a tvúkfarm. ahal Bábás Irén vezetése alatt 700 tyúkot és 300 kakast gondoznak. A tyúkok napi tojáshozama 480 darab. Márciusban a keltetőgéptői ezer darab csirkét vettek át. Tudnivaló, hogy a keltetőgépbül kikerült csirkére 40 százalék elhullást számítanak. A tyúkfarm gondozói kötelezettséget vállaltak, hogy ezt a magas elhullást 30 százalékra csökkentik. — Vállalásukat túlteljesítették, mivel a mai napig az ezer darab csirkéből csak 84 darab pusztult el. Az eredmény titka: a tisztaság, fertőtlenítés, a takarmánvadag összetételének helyessége, az egyenletes hőmérséklet betartása. A tyúkfarm gondozói, Bábás Irén. Csáji Zsanett és Vanvó Istvánné, nagyon büszkék erre a szép eredményre. Az állattenyésztésben elért eredmények serkentsék jobb munkára a növénytermelő-csoport tagjait is, hogy a gazdaság minden ága meghozza a tervezett pénzösszeget. A vezetőség pedig az ellenörzőbizottság tagjaival lelkiismeretesen végezze a reájuk bízott feladatokat, hogv az év végén gazdag zárszámadásban legyen része a szövetkezet minden tagjának. Lévai/ Erzsébet Büszkén mennek a május 1 -i felvonulásra A nyitrai kerületben csaknem minden község, járás, EFSz és egyénileg gazdálkodó földműves bekapcsolódott a szocialista munkaversenybe, a mezőgazdasági termékek felvásárlási tervének mielőbbi teljesítéséért. Most, a dolgozók nagy ünnepe előtt különösen a vágsellyei, komáromi és az érsekújvári járás mezőgazdasági dolgozói és felvásárló szervei tekinthetnek büszkén elért eredményeikre. A nyitrai kerület ezen járásaiban folyik legsikeresebben a mezőgazdasági termékek begyűjtése. Ezek a járások a felvásárló szervek helyes módszereinek és a szövetkezeti tagok, valamint az egyénileg gazdálkodó földművesek szocialista hazafiságának köszönhetik jö eredményeiket. Polgár elvtárs, a vágsellyei járás begyűjtési meghatalmazottja tömör egységgé kovácsolta a begyűjtési dolgozókat. Helyes módszereivel megnyerte a földművesek bizalmát. Ebben a járásban a nemzeti bizottságok is elősegítik a begyűjtést. A járási földműves újság ugyancsak foglalkozik ezzel a kérdéssel és közli a begyűjtésben élenjárók neveit. Melicher Ferencet, a vágsellyei járás begyűjtési hivatalának dolgozóját kedvelik a földművesek. Tanácsokat kérnek tőle és vele tárgyalják meg nehézségeiket. Ennek a szoros baráti együttműködésnek až az eredménye, hogy Melicher elvtárs körzete magasan túlteljesítette a mezőgazdasági termékek első negyedévi beadását. A komáromi járás mezőgazdasági dolgozói ugyancsak szép eredményekkel feszonthetik május elsejét. Lehotžky Pál, a járás begyűjtési meghatalmazottja sokat jár a községekbe és elbeszélget a földművesekkel. Azonkívül szocialista munkaversenyben áll a komáromi járás az ógyallaival a begyűjtésben, de az utóbbi, nem veszélyes versenytárs, messze lemaradt Komárom mögött. A komáromi járás begyűjtési tervének teljesítését nagyban elősegítik a szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó földművesek kötelezettségvállalásai. A járási begyűjtési hivatal legjobb dolgozója I.ichtenberg elvtárs, aki helyes módszerrel és segítő készségével megnyerte a földművesek bizalmát. Saját körzetében elérte, hogy már ezidáig a termelők túlnyomó része teljesítette egész évi tojásbeadását. Szép eredményeket ért el a sertés- és marhahús begyűjtésében is. Körzetében már sokan teljesítették egész évi húsbeadásukat. A mezőgazdasági termékek begyűjtésében nem marad el az érsekújvári járás sem. A* marhahús-, tojás- és a tejbéadás tervét magasan túlszárnyalta az első negyedévben. Csupán a sertéshús-beadásban észlelhető lemaradás, de a következő hónapokban kiegyenlítik tartozásukat a járás földművesei. A párkányi járás ugyancsak azok egyike, ahol a felvásárló szervek jó munkája következtében a mezőgazdasági dolgozók szívügyévé vált a beadási kötelezettségek időterv szerinti teljesítése. A bratislavai kerület mezőgazdasági dolgozóinak sem kell szégyenkezniök, hiszen sok helyen még szebb eredményeket értek el a beadásban, mint a nyitrai kerületben. Ebben nagy érdeme van a nagymegyeri, és a szenei járás földműveseinek, akik példásan gondoskodnak ^városi dolgozóink ellátásáról. Ez azt mutatja, hogy ahol a termelő és a begyűjtési dolgozók között megvan a kölcsönös bizalom, ott jö eredmények születnek. Büszkén, emelt fővel vesznek részt a szövetkezeti dolgozók és az egyénileg dolgozó parasztok a május 1-i felvonuláson, hogy az ipari dolgozókkal és a haladó értlemiséggel karöltve kifejezésre juttassák óhajukat: építeni hazánkban a szocializmust és tömör egységben őrködni a béke bástyáján. ANTON VRABEC Egyre több rizs terem hazánkban Kelet-Szlovákiában, a bodrogmenti járásokban évről-évre több rizstelepet építenek. A rizstermelés évekkel ezelőtt honosodott meg ezen a vidéken és egyre nagyobb tért hódít. A királyhelmeci járásban például 158 hektárral bővítik ki az idén a rizstermelő területeket. Az űj rizstelepeken szorgos munka folyik. Nehéz gépek egyengetik a föld felületét és szinte szemlátomást nőnek a gátak, a rizstelepek körül, Az elárasztó csatornák, melyeket kézi szerszámokkal ásnak a szövetkezet dolgozói, már készen vannak. A bodrogszerdahelyi szövetkezetnek 70 hektáros rizstelepe volt a múltban. A termés általában jól sikerült az elmúlt években. Tavaly például 32 mázsás átlagos hektárhozamot értek el és egymillió hatszázezer koronát kaptak érte. Ez a jó eredmény arra Ösztönözte a szövetkezet tagjait, hogy ebben az évben 28 hektárral kibővítik a rizstelepüket, melynek munkálatait Jablonský, kassai mérnök és a rizstermelő csoport vezetője, Urbáncsek Viktor irányítja. Hét földműves lépett a százdi szövetkezetbe Az ipolysági járás nemzeti bizottságainak és tömegszervezeteinek tagjai a SZLKP kongresszusa időszakában a szövetkezetek taglétszámának emelésére irányították tevékenységüket. Helyes meggyőző munkájuk eredményeként 88 asszonyt nyertek meg állandó munkára a szövetkezetekbe. A SZLKP kongresszusa megnyitása előtt hat egyénileg gazdálkodó földműves kérte felvételét az ipolynyéki szövetkezetbe. A százdi szövetkezet taglétszáma hét egyénileg gazdálkodó földművessel növekedett. Ezenkívül további négy kis- és középparaszt választotta a közös gazdálkodás útját az ipolysági járásban. 1955. május í. A nagydaróci EFSz élre tör a füleld járásban Domb, lapály, síkság alkotja a nagydaróci EFSz szántóterületét. Ezeken a földeken a szorgos kezék nyomán egyre magasabb a hektárhozam, több a tagok jövedelme. Ez év elején nagy elhatározással a 3-éves fejlődési tervnek megfelelően jól felkészültek a munkák elvégzésére. Most megy is az mint a karikacsapás. Nincs megállásra, gondolkodásra idO, mert amit vállaltak teljesíteni is akarják. Ugyanis kötelezték magukat, hogy terven felül beadnak 150 mázsa sertést, 50 mázsa marhahúst, 3 ezer darab tojást és 100 darab választott malacot. A növénytermelés fokozása érdekében pedig elfogadták a nt/árasdi, csúzi és a mlynicei EFSz-ek versenyfelhívását. Ezenkívül párosversenyre hívták a guszonai és várgedei szomszédos szövetkezeteket. — Mi megmutatjuk, — mondják az EFSz vezetői, hogy sokkal nagyobb jövedelemre teszünk szert, mint az egyéniek, akik bizony még elég szép számmal vannak a járásban. Erre meg is van minden feltétele a szövetkezetnék. A sertésólak tömve vannak szebbnél szebb fehér és pirosbőrű sertésekkel. Rohamosan szaporodnak, fejlődnek. Már nincs helyük, új ketrecekre van szükség. Szalag Gézáné, Knoska Mária és Herceg Józsefné munkáját dicsérik az anyák, növendékek és a hízók. Jól bevált náluk a hízósertéseknél Suríkov módszere, mellyel napi 60—70 dkg súlygyarapodást érnek d. Főleg ennek is köszönhető, hogy már eddig 50 mázsa sertést adtak közeüátásunknak terven felül. A tehenészetben az dmúlt hetekben óriási változás állt be. Ugyanis két héttel ezelőtt összpontosították az állatokat, amelyek 11 helyen vdtak szétszórva a faluban. Két hét alatt a tej az új istállóban 2,5 literről 5 literre emelkedett, ami ezután is napról-napra egyre több és több lett. A gazdasági épületektől nem messze fekszik a tyúkfarm. Messziről, mint vastag hólepel fehérít a többezer csirke a bekerített udvarban. Piacra vihető, kirántanivaló ptrostaréjú kakasok verekszenek, futkosnak. Rövidesen szép összeget kap értük a szövetkezet. A jó gondozás következtében naponta a fehér tyúkok 60—70 százaléka tojott. Ennek köszönthető, hogy tojásbeadásukat egész évre már majdnem teljes egészében teljesítették, azon kívül 1500 darabot adtaié terven felül. Ezekkel az eredményekkel azonban még nincsenek megelégedve a nagydaróciak. A dblgozók nagy ünnepe, Május 1, felszabadulásunk 10. évfordulója ünnepének küszöbén jó munkával még jobban fokozzák terméseredményeiket a gazdaság minden vonalán. Elhatározásuk, hogy az élre törnek és az elsők * leggazdagabbak lesznek a fáileki járásban. Ehhez az elhatározásukhoz mi i* sok sikert kivártunk. S. G. A szövetkezeti könyvelő a jólét úttörője A földművesszövetkezetek gazdasági létezésének egyik alapja a könyvelés és a nyilvántartás pontos vezetése, szocialista rendszerünk és mezőgazdaságunk tervszerű fejlesztésének előmozdítója. Ha azt akarjuk, hogy a szövetkezeti könyvelés szocialista építésünk előmozdítója legyen, és a különféle gazdasági nyüatkozatok helyes és időben való feljegyzése eszközévé váljon, nagyon körültekintőnek kell lennünk a szövetkezeti könyveld megválasztásánál. A könyvelőnél összpontosul az egész szövetkezet gazdasági tevékenysége. Megállapíthatjuk tehát, az eddigi tapasztalatok szerint, hogy amely szövetkezetnek jó könyvelője van, az a szövetkezet sikeresen halad előre és teljesíti évi tervfeladatait. Az egész évi termelési, pénzügyiterv, amely a szövetkezeteknek fővezérfonala, elvesztené óriási jelentőségét nemzetgazdaságunkban, ha a könv- és a nyilvántartás valóságos adatai nem tiik^ődnének vissza a szövetkezetek gazdasági életében, a terv mindennapi teljesítésében. Éppen ebben az értelemben van nagy jelentősége a szövetkezeti könyvelésnek, mivel ez hatásos eszköze az egész évi terv folyamatos teljesítésének. A járási nemzeti bizottság az államtervből kiindulva, minden évben meghatározza szövetkezeteinknek a termelési terv legfontosabb tényezőit. E tényezők alapján dolgozza ki minden szövetkezet saját termelési pénzügyi-tervét, amely csak akkor lesz hatékony, ha aünden egyes szövetkezeti tag tökéletesen ismeri és harcolni fog annak megvalósításáéit. Ezzel kapcsolatban nem szabad megfeledkeznünk a szocialista versenyről sem, melynek segítségével hatásosan előmozdíthatjuk a munkateljesítmény fokozását és ezen keresztül a tervben meghatározott, feladatok teljesítését. Csak így válik az egész évi termelési terv hatásos eszközévé, a termelési tartalékok feltárásának afepforrásává. Jó nyilvántartás és pontos könyvelés nélkül ma mar elképzelhetetlen és lehetetlen, hegy szövetkezeteink teljesítsék feladataikat. A pontos és rendszeres könyvelés szükségességének bevezetésére a marxismus klaszszikusai is rámutattak. A szocialista könyvelés és nyilvántartás kell, hogy tökéletes képet adjon az év bármelyik szakában, szövetkezeteink pénzügyi és gazdasági helyzetéről. Meg kell említenünk, hogy még ma is több szövetkezetben nem teljesíti küldetését a könyvelés és a nyilvántartás, nem hatásos eszköze falvaink szocialista építésének, mivel vezetését nem értékelik, felületesen végzik azt és ezzel alkalmat adnak nemzeti vagyonunk lelkiismeretlen eltulajdonításárai. A nyilvántartás és a könyvelés keik hogy helyes alapot nyújtson szövetkezeti tagjaink igazságos jutalmazására. Biztosítania kell továbbá a pénzjövedelem és a természetbeni járandóságok szétosztását az elvégzett munka alapján, a kimutatott munkaegységek szerint. Ezzel a pontos és igazságos eljárással megerősíti a szövetkezeti tagok munkafegyelmét. Ä rendszeres könyvelés vezetése adatokat nyújt továbbá a termelés növelésének mérésére, az önköltségek ellenőrzésére és a termelési tartalékok, valamint a pénzügyi eszközök célszerű felhasználására és végül biztosítja a szocialista tulajdonjog vagyonvédelmét. A fentiek megvalósításának és a szövetkezeti alapszabályok betartásának egyik úttörője a szövetkezeti könyvelő. Éppen a szövetkezeti alapszabályok értelmében, amelyet az első országos szövetkezeti kongresszuson hagytak jóvá, a könyvelés és nyilvántartás vezetésének nagy jelene tőségére is rámutatnak és előírják: „A szövetkezeti könyvelést a szövetkezeti vezetőség által kinevezett és a szövetkezeti taggyűlésen jóváhagyott könyvelő végzi. A könyvelő köteles a szövetkezeti köriyvelést és nyilvántartást rendszeresen, időben a fold-' művesszevetkezeteinknek előírt szabályok értelmében az egységes könyvelési terv szerint vezetni!” Tudatában kell tehát lennie mm~den szövetkezeti könyvelőnek, hogy szocialista építésünk egyik hathatós eszköze van kezében, melynek célszerű, lelkiismeretes és gondos vezetésével biztosíthatjuk földművesszövetkezeteink további sikeres építését FÜRY LÁSZLÓ, Vágüjheht Túlteljesítették beadásukat A szenei és a galántai állami gaz- \ daság dolgozói, akik versenyeznek egymással, szép eredményekről számoltak be a pártkongresszusnak. A galántai állami gazdaság például 78 ezer liter tejet és 27 ezer kilogramm húst adott be ezidáig terven felül. A szenei állami gazdaság 50 ezer kg terven felül beadott hússal járul hozzá közellátásunk megjavításához. A tavasziak vetését mindkét gazdaságban időben elvégezték. A cukorrépát és az ipari növényeket is elvetették. A burgonya és a kukorica négyzetes-fészkes ültetését is megkezdték.
