Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-05-01 / 18. szám
1955 május t. Féidmfives Tapasztalatcsere: 0i 0J növényápolással a vízpazarló gyomok ellen Most tavasszal azzal kezdjük a novényápolasi munkát, hogy figyeljük a vetések kelését és ahol hibák mutatkoznak, azonnal pótoljuk. Pótvetéseknél helyénvaló, ha a magvakat (répa, kukorica, bab stb.) beáztatjuk, mert ezáltal megrövidítjük a kikelés idejét. A növényápolási munkák a munkagépek kijavításával, a kapák élesítésével kezdődnek, de készítsünk tervet is, hogy a munkákat hány nap alatt fogjuk elvégezni, s elegendő-e hozzá a gépi- és fogáterőnk. A aövényafiolasi tervet többféle formában készíthetjük el. Mindig arra kell törekedni, hogy reális legyen és a rendelkezésre álló erőket, gépeket minél jobban kihasználjuk. Ahogy rendes talajművelés nélkül nagy termésre nem számíthatunk, ugyanúgy gondos és rendszeres növényápolás hiányában sem várhatunk bő termést. A répa sarabolása Mivel répaföldjeinket vetésre való előkészítésnél erősen lehengereltük, szükséges lesz annak minél hamarabbi sarabolása. A hengerelt talaj ugyanis gyorsan kiszárad. Amint tehát a répa sorolni kezd, késedelem nélkül sarabol.junk. Az első sarabolással ne haladjunk egész közel a répa sorához, nehogy a fiatal, kelő növényeket földdel betakarjuk, avagy azok gyökereit megsértsük. A sarabolást sekélyen kell végezni. Ha a répabolhák már megjelentek volna, úgy a répaföldeket dinocidporral azonnal szórjuk be, nemcsak a répasorokat, hanem az egész földet egyenletesen. A dinocid ugyanis érintke'zésre ható méreg mely kell, hogy mindenütt hasson. Ha csak a sorokat poroznánk be, könnyen megesne, hogy a fiatal, kelő répát a bolhák tönkretennék mielőtt még elpusztulnának. Talajkéreg A tavaszi zivataros esők gyakran annyira megtömik talajainkat, hogy azon kéreg keletkezik. Főleg a hengerelt répatalajoknál gyakori jelenség ez. Ilyenkor megszűnik a talajban a légcsere. Ha a kérget nem távolítanak el, a növény gyökérzete levegőhiány miatt megfulladna. Ilyen kérges talajokat legjobb a Zechetmayer-féle hengerboronával (szöges henger) megjáratni és a légcserét újra megindítani. Ha szöges henger nincs, ökörlánccal körülcsavart síma hengert alkalmazhatunk. Ápoljuk lucernaföldjeinket A lucerna-, here- és füveshere-tarlókat sarjadzásuk megindulása előtt jól meg kell boronálnunk. A boronálást fogas boronával végezzük két irányban. A boronálás célja a talaj átszellőztetése és a felesleges széndioxid eltávolítása. Boronálás után a növényzet erőteljes fejlődésnek indul. A boronálással elkésni nem szabad, mivel elkésett boronálás letördeli a már erősen fejlődő rügyeket, s ez a terméseredmény rovására megy. A lucerna vagy heretariók bo'-onálását minden tremésbetakarítás után meg kell ismételni. Ajánlatos boronálás előtt szuperfoszfát és káli-mútrágyát elszórni. F A A gabona védelme a vadrepce eben SztNoséq szerin? ismétel ük me«? az őszi gabonavetések fejjtráq?ázás^t A kora tavaszi fejtrágyázást követően beállott hűvös idők ellenére a nitrogén-műtrágya kedvező hatása már észlelhető különösen a tevékenyebb talajokon. A kötött földeken gabonavetéseink fejlődésük visszamaradásával és sárgászöld, világos levélzetükkel jelzik, hogy nitrogén hiányban szenvednek. Ez a jelenség főként azoknál a Vetéseknél észlelhető, amelyeknek előveteményei sok, nitrogénben szegény gyökérmaradványt hagynak vissza. Ilyen, a kalászosokra nem kedvező elővetemények: a kukorica, napraforgó, szudáni fű, cukorrépa stb. Még kedvező időjárás esetén is tapasztalható, hogy az említett nem kedvező előveteménvek után a kenyérgabona vetése, bár hibátlanul keltek és jó termést ígértek, mégis április végén, május elején sárgulni kezdenek és fejlődésben igen nagy különbséget mutatnak a pillangósok után vetettekkel szemben. Ennek oka abban van, hogy az elövetemények enyészetét végző baktériumok elhasználják a növények elől a tápláló anyagokat — legfőképpen és legnagyobb menynyiségben a nitrogént. Kevésbé, vagy egyáltalán nem mutatkozik ez a kedvezőtlen hatás, ha például korai kukorica, vagy csalamádé után vetjük a kalászost, mert a korai kukorica után, vagy csalamádé után — ha kedvező volt az ősz — a tarló- és gyökérmaradványok már elenyészhettek. így tavasszal az elhalt baktérium-testek bomlása következtében keletkezhet elegendő felvehető nitrogén. Nagy figyelmet kell fordítani őszi kenyérgaboRa vetéseink állapotára. Amennyiben fejlődésük és színeződésük jelzi a nitrogén hiányát, ügy mielőbb szórják meg nitrogén-tartalmú műtrágyával. A nitrogén-műtrágyából fejtrágyázásához — valamint annak szükségszerinti megismétléséhez általában 50—60 kilogramm igen jó eredménnyel alkalmazható. A műtrágyát célszerű a talaj és növény állapota szerint esedékes fogasolás, ' vagy hengerelés elolt alkalmaznunk. Amennyiben ezen említett növény'" polási munkákat már elvégeztük, vagy már nem szükségesek, úgy a nitrogén-műtrágyák bemunkálás nélkül is kellő eredménnyel használhatók fel. — Ugyanis a legkisebb csapadékkal feloldva, a talajba jutnak s előmozdítják a növény kedvező fejlődését. Gyakori eset. hogy ilyenkor tavaszszal gabonáinkat, különösen a tavasziakat ellepi a vadrepce. A repce igen gyakran olyan sűrűn jelentkezik hogy аса tolással nem udunk ellene védekezni. Ilyenkor 20—30 százalékos, zöldgálic (nem kék- vagy rézgálic). vagy más néven vasgálic oldatot készítünk és azt — kis terület esetén — szőlőpermetezővel, nagy terület esetén viszont fogatos. vagy motoros permetezővel megpermetezzük A permetezést mindig napos időben végezzük és csakis a harmat felszáradása után. mert különben a vasgálic-oldat felhígul és nem adja meg a szükséges 25 30 százalékos töménységet. A vasgálic hatása már egy-két óra múlva mutatkozik. A vadrepce levelei megbámulnák megpörkölödnek és a növény vagy teljesen elpusztul, vagy annyira visszamarad fejlődésében, hogy a gabona túlnövi, beárňyékolja és elnyomja. Vasgáliccal csakis addig hatásos a védekezés, amig a vadrepce kicsi. 4—5 apró levéllel bír Ha időközben cső esne úgy a műveletet meg kell ismételni. Úgyszintén akkor is. ha új repcék kelnének ki. A 25—30 százalékos zöldgálic a gabonának nem árt Lehet a vadrepce elllen úgy is védekezni, hogy hektáronként 5 mázsa finomra őrölt kainitot egyenletesen elszórunk a talaj felületén. A kainit használatánál a vetett gabona is megsárgul egy időre. F. A. A sertéslegelők növényzetéről A létesítendő sertéslegelokön az őszirozs, bükköny, lucerna, zabosbükköny, réti-repce és gyökérnövényeken kívül szükséges a legelők változatosabbá tétele végett eddig indokolatlanul mellőzött növényféleségek beiktatása. Ilyenek: a disznóparéj, feketenadálytő és a csicsóka Disznóparéj. Ismeretes még eperparéj, eperspenót név alatt is. Egys növény. Június végétől a tél beálltáig virágzik. Húsos szára és ievélzete kedvelt eledele a sertéseknek. (Az utak mentén gyűjtött és hazahordott paréjjal a múltban sok szegény család táplálta sertését). A paréj a homokos, laza földet szereti, de hálás a tápanyagokban gazdagabb, nehezebb talajokért is. Termeszthető az igen száraz és az északi, hegyes vidékeket kivéve, mindenütt Jól tűri a tiprást. mint silótakarmány is felhasználható Nyár folyamán két-háromszor vethető. 35—50 cm sortávolságra. Vetőmagszükséglet 2.5—3 kg hektáronként Kikelés után egyszer kapálandó Az elvetés után 50 napra már lehet legeltetni. Magva nem kereskedelmi cikk, de vadonnövő paréjról könnyen szedhető. Miután a mag kemény és nehezen csíraképes, ajánlatos 1—3 napon keresztül csíráztatni. A feketenadálytő. A múltban évelő gyökeres gyomok közé sorolták, amely mind magról, mind sarjadás útján szaporodik. Keresett gyógynövény. Légzési zavaroknál, csontbántalmaknál alkalmazzák Szára, mely 1 méter magasra is megnő vastag, húsos, szőrös levelekkel van ellepve. A sertések nagyon szeretik. Májustól szeptemberig virágzik. Kora tavasszal, vagy ősz elején egyaránt vethető, vagy dugványozható 40x40 cm sor- és tőtávolságra. Magszükséglet 3—4 kg Nem kereskedelmi cikk, vadon növő tőről szedik. Zöldhozama átlag 350 mázsa, de nem ritka az 500 mázsás hozam sem. Tápértéke harmadrendű, gyogyhatása jóval nagyobb. Igényes növény inkább nyirkosabb (alacsonyabb fekvésű). vagy árnyékolt trágyázott helyre ültetjük. Fejlődése során a talajt egyszer-kétszer lazítjuk. A csicsóka Ennek termésével kezdődik és végződik a sertések folyamatos zolcitakarmányzása. Miután a termesztésénél magva nem mindenkor érik be, szaporítása csak gumóról eredményes. Az édeskés, jó ízű és tápláló gumót nemcsak a sertés szereti, hanem a ló és szarvasmarha is szívesen megeszi. Gumója magas cukor, inzulin- és fehérjetartalmú. Talaj és éghajlat iránt eléggé érzéketlen Jól bírja a hideget, a nyári szárazságot. Egyformán termelhető sivár homokon, vagy kemény 'gyagon. Humu-> szosabb talajon kevés gumót, de sok lombot növeszt. Csupán nedves talajt nem kedvel. Vad talajon is virul és az a ritka tulajdonsága van, hogy a talajban a kovasavas (szilikátokat) vegyületeket is képes föltárni, amire más növény képtelen. Hektáronkénti hozama rendes művelés mellett 280—350 mázsa. A rózsaszínű gumójú táplálóbb, de kisebb termést 100—130 mázsát hoz. Legeltetni csak a második évében lehet midőn már helyén megerősödött. Hrádooký J oki. mezőgazda Új élet fakad a felsöszeli határban A tél folyamán szakembereink segítségével vetögépeinket átalakítottuk szúksorosra. Ez lehetővé tette, hogy a 320 hektárt kitevő árpánkat mind sürűsorosan vethettük el. Most gyönyörűen zöldéi a sűrű vetés és ha oeak két mázsával ad többet hektáronként, akkor is nagymennyiségű takarmányhoz jutunk. Őszi vetéseink is szépen fejlődnek. Meghálálják a jól elkészített magágyat és a tavaszi gondozást. Elvetettük a cukorrépát, ami 156 hektárt tesz ki. A korai burgonyát előcsíráztatott állapotban ültettük el. Jól fejlődik a repce- és a kömény-vetésünk, amit már az elmúlt héten bekapáltunk. Szépen kisorolt a mák és a lencse. Megkezdődik a növényápolás, amelyre jól felkészültünk. Ez nagyon fontos, mert az időben megmunkált gyomoktól megtisztított növény gyors fejlődésnek indul. A gyom nem szívja el tőle a talajnedvességet és nem takarja el a napsugarak elöl, erős, edzett lesz. Csak így számíthatunk magasabb hektárhozamra. Jól bevált nálunk az, hogy a területet csoportokra, a csoportok pedig egyénekre, illetve családokra osztották fel a kapásterületeket. A kijelölt részeken az egész család reggeltől késő estig a mezőn dolgozott, így a munkákat időben elvégeztük. Serkenti a tagokat až is, hogy a terven felül kitermelt terményből pótjutalomban részesülnek. Iparkodásunk a jólét emelkedésére irányul, mert azt akarjuk, hogy szabad hazánkban minden munkásnak tete kamrája, s örömteljes élete legyen. Kontár Jenő Felsöszeli. A rétek, legelők gondozása állandó feladat Állattenyésztésünk növelésének egvik legfontosabb tényezőié a tavaszon és nyáron át friss takarmányt nyújtó legelő. Ezért nagy súlyt ke'l fektetnünk annak feljavítására. Kétszáztizenötezer hektárt kitevő lhanvagolt rét és legelő főjavításából eredő haszon szeiénv számítás mellett több millió korona iövedelmet ielent. Ezt a tekintélyes pénzösszeget csekélv befektetés mellett elérhetjük. Már ebben az évben ezzel is emelkedhet az EFSz-ek es egyéni paraszt Gazdaságok iővedehr.e, omelv az állattenyésztés terén további sikert ielent. Ott, ahol a réteket és 'egeiőket rendszeresen gondozzák, bőséges a takaróién valap és jövedelmező az állat•envészlés is. Ahol ezt elhanyagolják, tt a t»rmés is silány lesz. A mezőgazdaság legfontosabb jövedelmi forrása az á! lattenyésztés, melynek eredménye azonban hagv mértékben függ a rétek, legelők termékenységének fokozásától. Jó’ gondozott rétek legelők nélkül erős. edzett. egészséges állatokat a szocialista nagyüzemben sem ’ehet kitenyészteni. Ha ez hiánvzik. abban az esetben a leromlott, betegségekre hajlamos. alacsony termelékenységű állatokat sem á!1 módunkban újakkal felfrissíteni. kicserélni. Hiába számítjuk a legelő-napokat György napjától Mihálv napig, mivel addig annyira kiég a lege'ő a nyári for- ság következtében, hogy a rajta 'evő jószág nem találja meg a szükséges takarmányt és ahelvett, hogy fejlődne, gyarapodna, — leromlik, ígv azután a nyári takarmányozás kétszeres teherrel nehezedik az esetщ leg úgy-ahogy megszervezett futószalagra. Nagyon természetes, hogv a szántóföldi takarmánytermesztésben elérhető magasabb terméseredmények hozzájárulnak állattenyésztésünk minőségi és számbeli megjavításához. Szükséges azonban az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben felhasználni. s a többtermelés szolgálatába állítani a természet nyújtotta lehetőségeket. így például miért ne lehetne nálunk is — hasonlóan a szomszédos államokhoz — bevezetni az öntözéses takarmánvtermesztést. az öntözéses rét- és legelőgazdálkodást. Bővizű patakjaink, folyóink, a kisébbnagvobb tavak sok helyütt rendelkezésünkre állanak, s leginkább rizs, vagv zöldség termelésénél használjak őket. Rétjeinket, legelőinket s egyéb takarmányt nyújtó kultúrnövényeinket se tegyük k-i a természet viszontagságainak. hanem avatkozzunk be mesterségesen. A kiöregedett legelőket, sovány termést hozó réteket szántsuk fel. de ne most. hanem az ősz fo'yamán. A tapasztalat azt mutatja, hogy a tavasszal feltört rétek, vagv legelők száraz nyáron nem hozzák meg a kívánt eredményt. A rétek és legelők rendbehozatala nem . egv évre szőtó. hanem állandó feladat, mind az EFSz-ek. mind az egvéni gazdaságok számára. Tegyenek meg tehát az EFSz-ek és egvéni gazdaságok mindent annak érdekében, hogv az ezen a téren előttünk álló feladatokat maradéktalanul megvalósítsák saját maguk, közös gazdaságuk és a mezőgazdaság fellendítése érdekében. H. J. A műtrágya és használata Ahhoz, hogy kultúrnövényeink rendszeresen táplálkozhassanak és jó termést érjünk el, szükséges, hogy a talajban elegendő mennyiségű, és minden növény életéhez szükséges tápanyag legyen. A növények életéhez szükséges tápanvag-elemek a következők: nitrogén ÍN), foszfor (P). kálium (K), mész íCa), magnézium (Mg), vas (Fe), kén (S). szén (C). oxigén (O) és hidrogén (H). Az itt említett elemek nem hiányozhatnak a talajból, a növény nem nélkülözheti őket. Ezeknek az elemeknek a jelenléte biztosítja elsősorban a jó termést. Szükség van még olyan elemekre is, melyek ugyan igen csekély mennyiségben szerepelnek a talajban, de je'enlétük rendesen emeli a termés minőst ét. Ilyenek például: bőr (B), mangán (M), cink ÍZ), nátrium (Na), alumínium (A1), silicium vagy kovasav (Si), jód (J). titán (Ti), fluor (F). A feltétlen szükséges növényi tápmvag-elemek közül a nitrogénen, átriumon, foszforon és mészen kívül i többi-áítalában-elegendd mennyi- Igben van jelen és nem szorul pótlásra. A nitrogén, kalcium, foszfor és mész ellenben úgyszólván mind pofásra szőrű’, mert ezen tápelemeket ■i termesztett növényekkel állandóan kivonjuk a talajokból. Hiánvuk alacsony termést eredménvez Mikor, milyen trágyát használjon a gazda. A gazdák jelentékeny része nincs tisztában azzal, mikor milyen műtrágyát használjon, s ez bizonytalanná teszi öt a vásárlásnál. Ha véletlenül nem kapja meg azt a műtrágyát, amit igényelt, nem tudja milyen trágyával pótolhatja a hiányt. Ha nem ismeri továbbá a műtrágyáknak a hatását sem. sokszor olyan műtrágyát igényel, ami nem növeli a termését, mert földjének — tápanyagtartalma alapján — nincs is rá szüksége. A rendszertelen trágyázás több kárt okozhat, mint hasznot. A hozzáértő termelő sokszor a növényzet külsejéből is el tudja bírálni, milyen tápanyagra van szükség. Ez az elbírálás azonban csak tájékoztató jelleggel bírhat. Ha pontosabb munkát akarunk végezni, úgy a talaj tápanyagainak vegyi elemzését kell elvégezni. A talaj tápanyagkészletének megállapítását és a talaj esetleges meszezésének szükségességét Szlovákiában a „Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Kutatóintézet” (UKSUP) talajvizsgáló osztálya végzi, Bratislavában, Matušková u. 97. Magángazdák részére az önköltség megtérítése mellett. Az érdeklődők írásbe’i megkeresésére a nevezett intézet pontos felvilágosítást ad a mintavételt illetően. FMDECZKY A. IA köv. számban folytatjuk.) ÉÉ
