Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-05-01 / 18. szám

1955 május t. Féidmfives Tapasztalatcsere: 0i 0J növényápolással a vízpazarló gyomok ellen Most tavasszal azzal kezdjük a novényápolasi munkát, hogy figyeljük a vetések kelését és ahol hibák mutat­koznak, azonnal pótoljuk. Pótvetéseknél helyénvaló, ha a magvakat (répa, kukorica, bab stb.) beáztatjuk, mert ezáltal megrövidítjük a kikelés idejét. A növényápolási munkák a munkagépek kijavításával, a kapák élesítésével kezdődnek, de készítsünk tervet is, hogy a munkákat hány nap alatt fogjuk elvégezni, s ele­gendő-e hozzá a gépi- és fogáterőnk. A aövényafiolasi tervet többféle formában készíthetjük el. Mindig arra kell törekedni, hogy reális legyen és a rendelkezésre álló erőket, gépeket minél jobban kihasználjuk. Ahogy rendes talajművelés nélkül nagy termésre nem számíthatunk, ugyanúgy gondos és rendszeres nö­vényápolás hiányában sem várhatunk bő termést. A répa sarabolása Mivel répaföldjeinket vetésre való előkészítésnél erősen lehengereltük, szükséges lesz annak minél hamarabbi sarabolása. A hengerelt talaj ugyan­is gyorsan kiszárad. Amint tehát a ré­pa sorolni kezd, késedelem nélkül sa­­rabol.junk. Az első sarabolással ne haladjunk egész közel a répa sorá­hoz, nehogy a fiatal, kelő növényeket földdel betakarjuk, avagy azok gyö­kereit megsértsük. A sarabolást seké­lyen kell végezni. Ha a répabolhák már megjelentek volna, úgy a répaföldeket dinocid­­porral azonnal szórjuk be, nemcsak a répasorokat, hanem az egész földet egyenletesen. A dinocid ugyanis é­­rintke'zésre ható méreg mely kell, hogy mindenütt hasson. Ha csak a so­rokat poroznánk be, könnyen megesne, hogy a fiatal, kelő répát a bolhák tönkretennék mielőtt még elpusztul­nának. Talajkéreg A tavaszi zivataros esők gyakran annyira megtömik talajainkat, hogy azon kéreg keletkezik. Főleg a henge­relt répatalajoknál gyakori jelenség ez. Ilyenkor megszűnik a talajban a légcsere. Ha a kérget nem távolíta­nak el, a növény gyökérzete levegő­hiány miatt megfulladna. Ilyen kérges talajokat legjobb a Zechetmayer-féle hengerboronával (szöges henger) megjáratni és a lég­cserét újra megindítani. Ha szöges henger nincs, ökörlánc­cal körülcsavart síma hengert alkal­mazhatunk. Ápoljuk lucernaföldjeinket A lucerna-, here- és füveshere-tar­lókat sarjadzásuk megindulása előtt jól meg kell boronálnunk. A boroná­­lást fogas boronával végezzük két irányban. A boronálás célja a talaj átszellőztetése és a felesleges szén­dioxid eltávolítása. Boronálás után a növényzet erőtel­jes fejlődésnek indul. A boronálással elkésni nem szabad, mivel elkésett bo­ronálás letördeli a már erősen fejlő­dő rügyeket, s ez a terméseredmény rovására megy. A lucerna vagy heretariók bo'-oná­­lását minden tremésbetakarítás után meg kell ismételni. Ajánlatos boroná­lás előtt szuperfoszfát és káli-mútrá­­gyát elszórni. F A A gabona védelme a vadrepce eben SztNoséq szerin? ismétel ük me«? az őszi gabonavetések fejjtráq?ázás^t A kora tavaszi fejtrágyázást kö­vetően beállott hűvös idők elle­nére a nitrogén-műtrágya kedve­ző hatása már észlelhető különö­sen a tevékenyebb talajokon. A kötött földeken gabonavetéseink fejlődésük visszamaradásával és sárgászöld, világos levélzetükkel jelzik, hogy nitrogén hiányban szenvednek. Ez a jelenség főként azoknál a Vetéseknél észlelhető, amelyeknek előveteményei sok, nitrogénben szegény gyökérmarad­ványt hagynak vissza. Ilyen, a ka­lászosokra nem kedvező elővete­­mények: a kukorica, napraforgó, szudáni fű, cukorrépa stb. Még kedvező időjárás esetén is tapasz­talható, hogy az említett nem ked­vező előveteménvek után a ke­nyérgabona vetése, bár hibátlanul keltek és jó termést ígértek, még­is április végén, május elején sár­gulni kezdenek és fejlődésben igen nagy különbséget mutatnak a pil­langósok után vetettekkel szem­ben. Ennek oka abban van, hogy az elövetemények enyészetét végző baktériumok elhasználják a növé­nyek elől a tápláló anyagokat — legfőképpen és legnagyobb meny­­nyiségben a nitrogént. Kevésbé, vagy egyáltalán nem mutatkozik ez a kedvezőtlen hatás, ha például korai kukorica, vagy csalamádé után vetjük a kalászost, mert a korai kukorica után, vagy csala­mádé után — ha kedvező volt az ősz — a tarló- és gyökérmarad­­ványok már elenyészhettek. így tavasszal az elhalt baktérium-tes­tek bomlása következtében kelet­kezhet elegendő felvehető nitrogén. Nagy figyelmet kell fordítani őszi kenyérgaboRa vetéseink álla­potára. Amennyiben fejlődésük és színeződésük jelzi a nitrogén hiá­nyát, ügy mielőbb szórják meg nitrogén-tartalmú műtrágyával. A nitrogén-műtrágyából fejtrá­gyázásához — valamint annak szükségszerinti megismétléséhez általában 50—60 kilogramm igen jó eredménnyel alkalmazható. A műtrágyát célszerű a talaj és növény állapota szerint esedékes fogasolás, ' vagy hengerelés elolt alkalmaznunk. Amennyiben ezen említett növény'" polási munkákat már elvégeztük, vagy már nem szükségesek, úgy a nitrogén-mű­trágyák bemunkálás nélkül is kellő eredménnyel használhatók fel. — Ugyanis a legkisebb csapadékkal feloldva, a talajba jutnak s elő­mozdítják a növény kedvező fej­lődését. Gyakori eset. hogy ilyenkor tavasz­­szal gabonáinkat, különösen a tava­sziakat ellepi a vadrepce. A repce igen gyakran olyan sűrűn jelentkezik hogy аса tolással nem udunk ellene védekezni. Ilyenkor 20—30 százalékos, zöldgálic (nem kék- vagy rézgálic). vagy más néven vasgálic oldatot ké­szítünk és azt — kis terület esetén — szőlőpermetezővel, nagy terület esetén viszont fogatos. vagy motoros permetezővel megpermetezzük A per­metezést mindig napos időben végez­zük és csakis a harmat felszáradása után. mert különben a vasgálic-oldat felhígul és nem adja meg a szüksé­ges 25 30 százalékos töménységet. A vasgálic hatása már egy-két óra múlva mutatkozik. A vadrepce levelei megbámulnák megpörkölödnek és a növény vagy teljesen elpusztul, vagy annyira visszamarad fejlődésében, hogy a gabona túlnövi, beárňyékolja és el­nyomja. Vasgáliccal csakis addig hatásos a védekezés, amig a vadrepce kicsi. 4—5 apró levéllel bír Ha időközben cső esne úgy a mű­veletet meg kell ismételni. Úgyszin­tén akkor is. ha új repcék kelnének ki. A 25—30 százalékos zöldgálic a ga­bonának nem árt Lehet a vadrepce elllen úgy is vé­dekezni, hogy hektáronként 5 mázsa finomra őrölt kainitot egyenletesen elszórunk a talaj felületén. A kainit használatánál a vetett gabona is meg­sárgul egy időre. F. A. A sertéslegelők növényzetéről A létesítendő sertéslegelokön az őszirozs, bükköny, lucerna, zabosbük­köny, réti-repce és gyökérnövényeken kívül szükséges a legelők változato­sabbá tétele végett eddig indokolatla­nul mellőzött növényféleségek beikta­tása. Ilyenek: a disznóparéj, fekete­­nadálytő és a csicsóka Disznóparéj. Ismeretes még eper­­paréj, eperspenót név alatt is. Egy­­s növény. Június végétől a tél be­álltáig virágzik. Húsos szára és ievél­­zete kedvelt eledele a sertéseknek. (Az utak mentén gyűjtött és haza­hordott paréjjal a múltban sok sze­gény család táplálta sertését). A pa­­réj a homokos, laza földet szereti, de hálás a tápanyagokban gazdagabb, nehezebb talajokért is. Termeszthető az igen száraz és az északi, hegyes vidékeket kivéve, mindenütt Jól tűri a tiprást. mint silótakarmány is fel­használható Nyár folyamán két-há­­romszor vethető. 35—50 cm sortávol­ságra. Vetőmagszükséglet 2.5—3 kg hektáronként Kikelés után egyszer kapálandó Az elvetés után 50 napra már lehet legeltetni. Magva nem ke­reskedelmi cikk, de vadonnövő paréj­­ról könnyen szedhető. Miután a mag kemény és nehezen csíraképes, aján­latos 1—3 napon keresztül csíráztatni. A feketenadálytő. A múltban évelő gyökeres gyomok közé sorolták, amely mind magról, mind sarjadás útján szaporodik. Keresett gyógynövény. Légzési zavaroknál, csontbántalmaknál alkalmazzák Szára, mely 1 méter ma­gasra is megnő vastag, húsos, szőrös levelekkel van ellepve. A sertések na­gyon szeretik. Májustól szeptemberig virágzik. Kora tavasszal, vagy ősz ele­jén egyaránt vethető, vagy dugvá­­nyozható 40x40 cm sor- és tőtávol­ságra. Magszükséglet 3—4 kg Nem kereskedelmi cikk, vadon növő tőről szedik. Zöldhozama átlag 350 mázsa, de nem ritka az 500 mázsás hozam sem. Tápértéke harmadrendű, gyogy­­hatása jóval nagyobb. Igényes növény inkább nyirkosabb (alacsonyabb fek­vésű). vagy árnyékolt trágyázott hely­re ültetjük. Fejlődése során a talajt egyszer-kétszer lazítjuk. A csicsóka Ennek termésével kez­dődik és végződik a sertések folya­matos zolcitakarmányzása. Miután a termesztésénél magva nem mindenkor érik be, szaporítása csak gumóról eredményes. Az édeskés, jó ízű és tápláló gumót nemcsak a sertés sze­reti, hanem a ló és szarvasmarha is szívesen megeszi. Gumója magas cu­kor, inzulin- és fehérjetartalmú. Talaj és éghajlat iránt eléggé érzéketlen Jól bírja a hideget, a nyári szárazsá­got. Egyformán termelhető sivár ho­mokon, vagy kemény 'gyagon. Humu-> szosabb talajon kevés gumót, de sok lombot növeszt. Csupán nedves talajt nem kedvel. Vad talajon is virul és az a ritka tulajdonsága van, hogy a talajban a kovasavas (szilikátokat) vegyületeket is képes föltárni, amire más növény képtelen. Hektáronkénti hozama rendes mű­velés mellett 280—350 mázsa. A ró­zsaszínű gumójú táplálóbb, de kisebb termést 100—130 mázsát hoz. Legel­tetni csak a második évében lehet midőn már helyén megerősödött. Hrádooký J oki. mezőgazda Új élet fakad a felsöszeli határban A tél folyamán szakembereink segítségével vetögépeinket átalakítottuk szúksorosra. Ez lehetővé tette, hogy a 320 hektárt kitevő árpánkat mind sürűsorosan vethettük el. Most gyönyörűen zöldéi a sűrű vetés és ha oeak két mázsával ad többet hektáronként, akkor is nagymennyiségű takarmány­hoz jutunk. Őszi vetéseink is szépen fejlődnek. Meghálálják a jól elkészí­tett magágyat és a tavaszi gondozást. Elvetettük a cukorrépát, ami 156 hektárt tesz ki. A korai burgonyát előcsíráztatott állapotban ültettük el. Jól fejlődik a repce- és a kömény-vetésünk, amit már az elmúlt héten bekapáltunk. Szépen kisorolt a mák és a lencse. Megkezdődik a növény­ápolás, amelyre jól felkészültünk. Ez nagyon fontos, mert az időben meg­munkált gyomoktól megtisztított növény gyors fejlődésnek indul. A gyom nem szívja el tőle a talajnedvességet és nem takarja el a napsugarak elöl, erős, edzett lesz. Csak így számíthatunk magasabb hektárhozamra. Jól bevált nálunk az, hogy a területet csoportokra, a csoportok pedig egyének­re, illetve családokra osztották fel a kapásterületeket. A kijelölt részeken az egész család reggeltől késő estig a mezőn dolgozott, így a munkákat időben elvégeztük. Serkenti a tagokat až is, hogy a terven felül kitermelt terményből pótjutalomban részesülnek. Iparkodásunk a jólét emelkedésére irányul, mert azt akarjuk, hogy szabad hazánkban minden munkásnak tete kamrája, s örömteljes élete legyen. Kontár Jenő Felsöszeli. A rétek, legelők gondozása állandó feladat Állattenyésztésünk növelésének e­­gvik legfontosabb tényezőié a tava­szon és nyáron át friss takarmányt nyújtó legelő. Ezért nagy súlyt ke'l fektetnünk annak feljavítására. Kétszáztizenötezer hektárt kitevő lhanvagolt rét és legelő főjavításá­ból eredő haszon szeiénv számítás mellett több millió korona iövedel­­met ielent. Ezt a tekintélyes pénz­összeget csekélv befektetés mellett elérhetjük. Már ebben az évben ez­zel is emelkedhet az EFSz-ek es egyéni paraszt Gazdaságok iővedehr.e, omelv az állattenyésztés terén továb­bi sikert ielent. Ott, ahol a réteket és 'egeiőket rendszeresen gondozzák, bőséges a ta­karóién valap és jövedelmező az állat­­•envészlés is. Ahol ezt elhanyagolják, tt a t»rmés is silány lesz. A mezőgazdaság legfontosabb jöve­delmi forrása az á! lattenyésztés, melynek eredménye azonban hagv mértékben függ a rétek, legelők ter­mékenységének fokozásától. Jó’ gon­dozott rétek legelők nélkül erős. ed­zett. egészséges állatokat a szocialis­ta nagyüzemben sem ’ehet kitenyész­teni. Ha ez hiánvzik. abban az eset­ben a leromlott, betegségekre hajla­mos. alacsony termelékenységű álla­tokat sem á!1 módunkban újakkal fel­frissíteni. kicserélni. Hiába számítjuk a legelő-napokat György napjától Mihálv napig, mivel addig annyira kiég a lege'ő a nyári for- ság következtében, hogy a rajta 'evő jószág nem találja meg a szük­séges takarmányt és ahelvett, hogy fejlődne, gyarapodna, — leromlik, ígv azután a nyári takarmányozás kétszeres teherrel nehezedik az eset­щ leg úgy-ahogy megszervezett futószalagra. Nagyon természetes, hogv a szán­tóföldi takarmánytermesztésben elér­hető magasabb terméseredmények hozzájárulnak állattenyésztésünk mi­nőségi és számbeli megjavításához. Szükséges azonban az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben felhasz­nálni. s a többtermelés szolgálatába állítani a természet nyújtotta lehe­tőségeket. így például miért ne le­hetne nálunk is — hasonlóan a szom­szédos államokhoz — bevezetni az öntözéses takarmánvtermesztést. az öntözéses rét- és legelőgazdálkodást. Bővizű patakjaink, folyóink, a kisébb­­nagvobb tavak sok helyütt rendelke­zésünkre állanak, s leginkább rizs, vagv zöldség termelésénél használjak őket. Rétjeinket, legelőinket s egyéb takarmányt nyújtó kultúrnövényein­ket se tegyük k-i a természet viszon­tagságainak. hanem avatkozzunk be mesterségesen. A kiöregedett legelőket, sovány ter­mést hozó réteket szántsuk fel. de ne most. hanem az ősz fo'yamán. A tapasztalat azt mutatja, hogy a ta­vasszal feltört rétek, vagv legelők száraz nyáron nem hozzák meg a kí­vánt eredményt. A rétek és legelők rendbehozatala nem . egv évre szőtó. hanem állandó feladat, mind az EFSz-ek. mind az egvéni gazdaságok számára. Tegyenek meg tehát az EFSz-ek és egvéni gaz­daságok mindent annak érdekében, hogv az ezen a téren előttünk álló feladatokat maradéktalanul megvaló­sítsák saját maguk, közös gazdaságuk és a mezőgazdaság fellendítése érde­kében. H. J. A műtrágya és használata Ahhoz, hogy kultúrnövényeink rendszeresen táplálkozhassanak és jó termést érjünk el, szükséges, hogy a talajban elegendő mennyiségű, és minden növény életéhez szükséges tápanyag legyen. A növények életéhez szükséges táp­­anvag-elemek a következők: nitrogén ÍN), foszfor (P). kálium (K), mész íCa), magnézium (Mg), vas (Fe), kén (S). szén (C). oxigén (O) és hidrogén (H). Az itt említett elemek nem hiányozhatnak a talajból, a nö­vény nem nélkülözheti őket. Ezeknek az elemeknek a jelenléte biztosítja elsősorban a jó termést. Szükség van még olyan elemekre is, melyek ugyan igen csekély mennyi­ségben szerepelnek a talajban, de je­­'enlétük rendesen emeli a termés mi­nőst ét. Ilyenek például: bőr (B), mangán (M), cink ÍZ), nátrium (Na), alumínium (A1), silicium vagy kova­sav (Si), jód (J). titán (Ti), fluor (F). A feltétlen szükséges növényi táp­­mvag-elemek közül a nitrogénen, átriumon, foszforon és mészen kívül i többi-áítalában-elegendd mennyi- Igben van jelen és nem szorul pót­lásra. A nitrogén, kalcium, foszfor és mész ellenben úgyszólván mind pof­ásra szőrű’, mert ezen tápelemeket ■i termesztett növényekkel állandóan kivonjuk a talajokból. Hiánvuk ala­csony termést eredménvez Mikor, milyen trágyát használjon a gazda. A gazdák jelentékeny része nincs tisztában azzal, mikor milyen műtrá­gyát használjon, s ez bizonytalanná teszi öt a vásárlásnál. Ha véletlenül nem kapja meg azt a műtrágyát, amit igényelt, nem tudja milyen trágyá­val pótolhatja a hiányt. Ha nem is­meri továbbá a műtrágyáknak a hatá­sát sem. sokszor olyan műtrágyát igé­nyel, ami nem növeli a termését, mert földjének — tápanyagtartalma alapján — nincs is rá szüksége. A rendszertelen trágyázás több kárt okozhat, mint hasznot. A hozzáértő termelő sokszor a nö­vényzet külsejéből is el tudja bírál­ni, milyen tápanyagra van szükség. Ez az elbírálás azonban csak tájékoz­tató jelleggel bírhat. Ha pontosabb munkát akarunk végezni, úgy a ta­laj tápanyagainak vegyi elemzését kell elvégezni. A talaj tápanyagkész­letének megállapítását és a talaj eset­leges meszezésének szükségességét Szlovákiában a „Központi Mezőgaz­dasági Ellenőrző és Kutatóintézet” (UKSUP) talajvizsgáló osztálya végzi, Bratislavában, Matušková u. 97. Ma­gángazdák részére az önköltség meg­térítése mellett. Az érdeklődők írás­­be’i megkeresésére a nevezett inté­zet pontos felvilágosítást ad a minta­vételt illetően. FMDECZKY A. IA köv. számban folytatjuk.) ÉÉ

Next

/
Oldalképek
Tartalom