Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-02-06 / 6. szám

k szocialista falwért ? 4za(ŕGd Földműves A fOlDMUVElE SOGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1955. február 6. Ara 40 Hllér V. évfolyam 6. szám А II. Országos Szövetkezeti Kongresszus előtt ..................................................................................................................................11Ш1||1ШШ||||ШШ|||ЩШ1Ш|||Ш|1ШШИШ1П1;1|1||.......11Ш1ШШШ»1Ш1ИШ111Ж11И1111!1|!|1тИ1|1||1ИШ1Ш111ШШ|1 A kongresszus tiszteletére A füleki fárasban a buzitai szövet­kezeti tagok а II. országos szövetke­zeti kongresszus tiszteletére felaián­■1 lották hogv túlteliesítik az állatte­nyésztési tervet Még ebben az évben 100 mázsa sertéshúst. 10 ezer liter te­let és 5 ezer tojást adnak be terven felül. Négyzetes-fészkes ültetéssel 6 hektár kukoricát és_ 4 hektár burgo­nyát ültetnek el. 300 köbméter siló­­gödröt építenek, amelyet a nyári hó­napok folyamán megtöltenek, hogy a téli időszakra elegendő takarmányt biztosítsanak az állatállománynak. Felszabadulásunk '13 5ГИ**' 10. évfordulójára A Csallóközeranyosi szövetkezet tagjai az évzáró taggyűlésen a fel­­szabadulás 10. évfordulójának tisz­teletére szép kötelezettségeket vállaltak. Elhatározták, hogy az idén a gabonaféléket teljes egé­szében sűrűsorosan vetik el. A ku­koricát, burgonyát négyzetes-fész­gazda 3.8 hektár földön gazdálko­dik. Felszabadulásunk 10. évfor­dulójának tiszteletére kötelezett­séget vállalt, hogy ebben az évben 200 kg gabonával terme! többet, mint az elmúlt évben. Állatállomá­nyát 1 darab szarvasmarhával és sertéssel növeli. őecsű/etes munka után szép jutalom Szövetkezeteink évről-évre vagyo­nosodnak, velük együtt a tagok is jómódúkká válnak. Akik becsülete­sen dolgoztak örömmel számolhatják össze múlt évi keresetüket. Brezó /rizsei, a nagygéresi EFSz tagja a következőket mondja: — Örülök, hogy tagja lehetek a szövetkezetnek. mert munkámért megérdemelt jutalmat kapok. Az el­múlt évben majdnem 24.000 korona készpénz bevételem volt. Ezen felül 35 mázsa kenyérgabonát és 35 mázsa takarmány gabonát kaptam a szövet­kezettől. • * * * A galántai EFSz-ben Óvéry Mihály 15 tehenet gondoz és fej. Ezért a múlt évben 1.139 munkaegységet szá­moltak el neki, amiért előlegként 11.390 korona készpénzt, 16.67 mázsa búzát. 8.35 mázsa árpái 569 liter te­jet és 50 liter bort, valamint 1.8 li­ter ötven fokos törkölyt kapott. Ehhez járul még a 4.450 korona osztalék és a háztáji földön termett kukorica. Óvári/ Mihály keresete pénzben át­számítva 28.653 koronát tesz ki. kés módszerrel ültetik és 20 hek­* * * táron bevezetik a kukorica öntö­zéses módszerét, mellyel maga­sabb hektárhozamot érnek el. Vállalták tovább, hogy az év második negyedében 30 mázsa a harmadikben 40 mázsa és a ne­gyedik negyedben pedig 50 mázsa sertéshúst adnak be terven felül. Továbbá 36 ezer tojást, 26 ezer liter tejet, 400 mázsa búzát és 22 mázsa hüvelyest adnak terven fe­lül az ország dolgozóinak. * * * Balázs János, lopesovi magán-Ugyanebben a községben Zimka Ignác, a HNB titkára 3.4 hektár területen gazdálkodik. Felszabadu­lásunk 10. évfordulója tiszteletére kötelezettséget vállalt, hogy ebben az évben 1 mázsával emeli a ga­bonafélék hektárhozamát.. Állatál­lományát 2 drb-al bővíti ki. Azon- 1 vül 72 brigádórát dolgozik le a község kiépítésében. így akarnak Lopesov község la­kosai több terményt bebiztosítani dolgozóink számára. A jó munka szép eredményeket hozott. Bőven jutott a pótjutalomból a farkasdi szövetkezet becsületesen dolgozó tagjainak, akik ledolgozott munkaegységenként 9 korona előleget kap*ak. s \г évvégl iá számadáskor pedig még 4 borona not jut alomban részesültek. Közel egymillió koronát osztottak szét a tagok között. Szabó Lajos, a szövetkezet anyasertésgondozója a múlt év folyamán 1.400 munkaegysé­get szerzett, amiért 12.600 korona elő­leget. 26 mázsa búzát, 7 mázsa árpát. 11 mázsa kukoricát a zárszámadáskor pedig 3:600 koronát kapott.- ★ ★ ★ --------------------------------­Befejezték a téli gépjavítást Felkészültünk a tavaszi munkákra Szövetkezetünk nemcsak elké­szítette a hároméves fejlődési ter­vet, hanem irányt vett annak tel­jesítésére is. Nyugodtan mondhat­juk, hogy jól felkészültünk a ta­vaszi munkákra. Az összes gazda­sági felszerelések kijavítva, bezsí­rozva várják a munkák megkez­dését. A vetőmagot kitisztítottuk. Míg szövetkezetünk az elmúlt év­ben 150 mázsa műtrágyát használt a vetésekre és ültetésekre, addig e: évben 312 mázsát fog elhasz­nálni. Azt is meg kell mondanom, hogy a műtrágyát csak póttrágya­ként használjuk, mert az ősszel vetett gabonáink alá már letrá­gyáztuk a talajt. Az őszieket sű­rűsorosan vetettük, amit a tava­sziaknál is alkalmazni fogunk. Kertészetünkben ugyancsak meg­indult a munka. Elkészítettünk három darab melegágyat, amit korai zöldségfélékkel vetettünk be. Munkaeredményeink láttára a kívülálló dolgozók többen jelent­keznek — szövetkezeti tagok akar­nak lenni. -Szívesen fogadjuk őket, mert tudjuk, hogy becsületesen negállják a helyüket a közös gaz­­tálkodásban. TOMOLYA ISTVÁN Sa jószárnya. A kassai kerületben január 3>l-én teljesítette az első két traktoráHo­­más a téli gépjavítások tervét, még­pedig a királyhelmeci és az iglói. Mindkét gépállomásnak nagy segít­ségére volt a szocialista munkaver­seny. Így pékiául a királyhelmeci gép­állomáson 65 gépjavító és traktoros állott egymással egyéni munkaver­senyben. Az iglói GTÁ-n 14 részleges A X. pártkongresszusnak a mező­­gazdasági termelés fellendítéséről és a szövetkezetek további megszilárdí­tásáról szóló határozata teljesítéséből üzemi dolgozóink is kiveszik részü­ket. Ogy szövetkezeteinket, mint egyénileg gazdálkodó földműveseinket ellátják mezőgazdasági gépekkel, mű­trágyával stb. De segítségük más for­mában is megnyilvánul, mégpedig a védnökség) segítségben. A védnökségi üzemek az eddigi ta­pasztalatok alapján nemcsak a bri­gádmunkák szűkkörű segítségére tö­rekednek, hanem politikai-szervezési és kulturális téren is jelentős segít­séget nyújtanak szövetkezeteinknek. Ilyen segítség szervezéséhez kezd­tek a bratislavai „Béke“-üzem dol­gozói is, amikor szerződés alapján védnökséget vállaltak a dvorníki EFSz-felett. Mindkét fél értékes kö­telezettséget vállalt, ■ melyek teljesí­teti biztos előrehaladást eredményez gépjavító csoportban dolgozlak. Bgyes alkatrészek kijavításával több mint 13 еяег koronát takarított meg az üzem. A téli gépjavítási terv teljesítéséből Lorkó Imre és Bartos József vette ki legjobban a részét. A traktorosok közül Siska András és Sveda József dolgoztak legjobban, akik tervüket több mint 150 százalékra teljesítet­ték. paraszt szövetség majd a szövetkezeti gazdálkodásban. A „Béke”-üzem dolgozói kötelezték magukat, hogy az üzem azon dolgo­zói között, akik a múltban mezőgaz­daságban dolgoztak, meggyőzésre irá­nyuló akciót fejtenek ki oly célból, hegy az üzemi dolgozók mezőgazda­ságba való toborzási akciójának kere­tében térjenek vissza a mezőgazda­ságba és erősítsék a helyi szövetke­zetét. A védnökségi üzem a szövetkezet rendelkezésére bocsát egy szakerőt. aki felszámolja a könyvelésben fel­merült hiányosságokat. A többi köte­lezettségvállalás kulturális természe­tű, vagy pedig csúcsmunkák idején rohambrigádok szervezését és segít­ségét tűzi ki célul. Ez a példa világosan bizonyítja hogy országunkban napról-napra mé­lyül. erősödik a munkás-paraszt szö­vetség, amely mezőgazdasági dolgo­zóinkat közelebb hozza egymáshoz. Szilárdul a munkás Üdvözöljük a Csemadok V. országos közgyűlését E hónap 5-én és 6-án tartja a Csemadok V. országos közgyűlését. Ezeken a napokon a bratislavai Nép­­művelödés Házában megjelennek Szlo­vákia magyarlakta falvainak és váro­sainak küldöttei, hogy beszámoljanak elmúlt évi munkájuk eredményeiről, ismertessék munkájuk sikereit és fo­gyatékosságát, hogy elmondják mind­azokat a tapasztalatokat, amelyekkel az 1954 évben a népnevelési és kul­­túrmunka terep gazdagodtak. Ezek­ből a tapasztalatokból és a már be­vált új munkamódszerek általánosítá­sából l'JD kialakulni a Csemadok 1955 évi tevékenységének firmája, mely pártunk X. kongresszusának népne­velési és kultúrmunkára vonatkozó irányvonalát igyekszik érvényre jut­tatni. Ezen irányvonal, melyet Novot­ny elvtárs a párt központi bizottsá­gának tagja a X. kongresszuson tar­tott beszámolójában felvázolt, fele­lősségteljes feladatokat jelent a Csemadok számára. Ezen feladatok megoldására kell irányulnia az V. országos közgyűlés beszámolójának, vitájának és határo­zatainak. A Csemadok összes tevé­kenységi ágazataiban — úgv a népi színjátszásban, a zene- és táncmoz­galomban, mint a népnevelő előadások és irodalmi viták terén — fel kell majd használni a szerzett tapasztala­tokat és alkotóan kell alkalmazni a szovjet emberek élenjáró kultúrájá­nak és népnevelésének gazdag kin­csestárát. Munkánkban különös figyelmet kell szentelnünk mezőgazdasági dolgozóink kulturális igényeinek, az eszmei ki­vánalmaknak és mindenekelőtt azok­nak a fontos feladatoknak, melyeket a X. pártkongresszus irányvonala tű­zött ki mezögazdasáji termelésünk lényeges emelése érdekében Ami a falusi dolgozók eszmei és szakmai színvonalának fejlesztését il­leti, a Csemadok és a népművelődési otthonok által közösen rendezett elő­adások szervezése, már eddig is ér­tékes tapasztalatokat hozott A mező­gazdasági tárgyú előadások. — ahol azokat jól megszervezték, ahol a hallgatók tömeges részvételét biztosí­tották és szakmailag képzett előadók- I ról is gondoskodtak, — jelentős és kézzelfogható eredményeket értek el. Csak néhány Hyen példát említünk A nagymegyeri járásban a népi közigazgatás népművelodési szakosz­tálya — a Csemadokkal és. a Politi­kai és Tudományos Ismereteket Ter­jesztő Társasággal készített közös terv alapján — rendszeresen tartja meg a járás községeiben az ismeret­terjesztő előadásokat, melyeket a já­rás mezőgazdasági dolgozói nagy számban látogatnak. A jő felvilágosító munka hozzájárult ahhoz, hogy az EFSz-ek, de a magángazdálkodók is teljesítették beadási kötelezettségüket és a nagymegyeri járás e téren a leg­jobbak közé tartozik íme egy másik, még jellegzetesebb példa: a tornaijai járásban az elmúlt ősz folyamán gyakran fordultak elő állatmegbetegedések, melyek súlyos károkat okoztak szövetkezeteinknek, magángazdálkodóknak és természete­sen egész népgazdaságunknak. E ká­ros jelenségre helyesen és gyorsan reagáltak a járási népművelodési és mezőgazdasági szakosztályok, valamint a Csemadok járási vezetősége. Közös aktívára hívták meg a járási előadó testület szakelőadóit, megvitatták a teendőket és elhatározták, hogy fel­használva a Csemadok által kiadott „A gazdasági átlátok megbetegedésé­nek elhárításáról“ szóló előadást, fel­világosítják mezőgazdasági dolgozóin­kat a betegségek megelőzésének és gyógyításának módszereiről. Decem­ber hónap folyamán 9 községben tar­tottak előadást, melyeket tartalmas és heves vita követett. A vita folya­mán élesen bírálták egyes szövetke­zetek helytelen állattenyésztési mód­szereit, az etetők munkáját és az istállók és ólak tisztaságának elha­nyagolását. Az előadások meghozták gyümölcsüket. Jobb munkára ösztö­nözték az állatgondozókat és nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a megbetegedések a járásban lénye­gesen csökkentek. Még sok hasonló példát lehetne felsorolni. Az ismeretterjesztő elő­adások a szövetkezeti szellem meg­erősítését le szolgálják. A szövetke­zeti szabályzatról a teljesítmény sze­rinti jutalmazásról, a munkacsop - tak jelentőségéről, a szövetkezeti letí, a Csemadok és s népművelőddel tagok és magángazdálkodók szociá­lis biztosításáról, a közös vagyon megvédésének fontosságáról kiadott előadások sok szövetkezeti dolgozót győztek meg arról, hogy mezőgazda­ságunk jövője, dolgozó parasztjaink boldogulása, szorosan össze van kötve a gazdálkodás szocialista formájával és csak a szövetkezetben végzett közös és módszeres munka útján érhetik el az ipari munkások anyagi és kultu­rális színvonalát. A megrendezett irodalmi vitaestek közül a legnagyobb érdeklődést Nyi­­kolajeva. a kiváló szovjet Írónő „Ara­tás” című regényéről tartott viták váltották ki. A legényről megtartott vitaest hatására legjellemzőbb az ipolvviski vitaest lefolyása volt A vitában éles ellentétek alakultak ki abban a kérdésben, szabad-e a földet termelési időszakra az egyes dolgo­zók között szétosztani. A felszólalók egy része azt az álláspontot foglalta el. hogy az nem más, mint visszaté­rés az egyéni gazdálkodásra. A vita­vezető és a fejlettebb hozzászóló azonban világos érvekkel győzték meg a jelenlévőket, hogy az egyéni fele­lősség és a személyi érdekeltség ér­vényesítése a termelésben semmiféle összefüggésben sincs az egyéni gaz­dálkodással, sőt hozzájárul a közös szövetkezeti termelés emeléséhez és a szövetkezeti vagyon gyarapításához. A vita eredménye már másnap meg­mutatkozott, még hozzá váratlan for­­: mában. A szövetkezeti asszonyok fel­keresték a szövetkezet vezetőit és kérték a földnek egyes dolgozókra való szétosztását. Még aznap egész családok szállták meg a számukra kiadott parcellákat és soha nem ta­pasztalt buzgalommal álltak munká­ba. A tardoskeddi szövetkezet is so­kat köszönhet az „Aratásnak“. A Csemadok központi titkársága az 1955 évi tervében több mezőgazdasá­gi tárgyú szépirodalmi alkotást sorolt be. A szépirodalmi könyveken kívül megvitatásra kerülnek ebben az évben a leghasznosabb mezőgazdasági szak­könyvek, elsősorban a szovjet mező­­gazdasági szakemberek kiváló művel. A mezőgazdasági tárgyú előadások és irodalmi viták hasznos ismeretek forrását jelentik magángazdálkodóink számára is. Népi színjátszó mozgalmunk, zene-, ének- és tánccsoportjaink irányítása és tematikai tartalma szintén jelen­tős szerepet töltenek be szocialista építésünkben, amit pártunk X kong­resszusának irányvonala határozottan kihangsúlyoz. Bizonyos az, hogy dolgozó népünk anyagi és kulturális színvonala oly magas fokot ért el, mint soha eze­lőtt a kapitalista rendszer idején. Vi­lágosan megmutatkozik ez falvaink­­ban, ahol egyre-másra alakulnak az új ének- és zenekarok, tánccsoportok és színjátszó együttesek. Hogy ez a mennyiségi növekedés nem jelenti egyúttal a minőségi színvonal emel­kedését is, ennek csak az az oka, hogy hiányzik a szakképzett káder zene- és énekkar vezető és a szocia­lista-realista színjátszás elméletével és gyakorlatával bíró színpadi rende­ző. A Csemadok egyik fontos felada­ta, hogy az ilyen káderek nevelésére i megteremtse a szükséges előfeltéte­leket és jól használja fel a meglíWá káderek szakismereteit. A boldog szocialista jövőt vidáman kell építenünk. Itt is tanulnunk kell a baráti szovjet nép kultúrájából, melynek magas színvonala visszatük­röződik a Szovjetunió hatalmas épí­tési eredményeiben is. A szocialista kultúrának vidámnak, színesnek es sokoldalúnak kell lennie, hogy dolgo­zó népünk erőt, életörömei és a jö­vőbe vetett szilárd hitet nyerjen be­lőle. Ez a vidámság nagy segítség a boldog jövőt építő munkában. Ezek a kérdések fognak állni a Csemadok V. országos közgyűlésének homlokterében. Ezeknek megoldását várják a közgyűlés küldötteitől a dolgozó tömegek és kiváltképpen me­zőgazdasági dolgozóink, akikre par­tunk irányvonalának maradéktalan teljesítése vár az elkövetkező évek­ben. A Csemadok tevékenységének súlypontja a népművelési munka te­rén a falun van és a közgyűlés mun­kája csak úgy lesz gyümölcsöző, ha irányvonalával, határozataival és azok teljesítésére buzdító példaadásával dolgozó parasztságunk kulturális fel­emelkedését szolgálja. (P. E)

Next

/
Oldalképek
Tartalom