Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-01-30 / 5. szám
8 rSídművi» 1955 január 30. A dunaszerdaftelyi gépállomás dolgozóinak felajánlása A Csehországban lévő Hor*éherápitzei gép- és traktorállomás példája nyomán a dunaszerdahelyi gépállomás dolgozói elhatározták, hogy a ťelszabadulás X. évfordulójának tiszteletére felajánlásokat tesznek a magasabb hektárhozamok elérésére. Az agrotechnika! határidők betartásával biztosítják a járás szövetkezeteiben a tervezett hektárhozamokat: búzából 24.59 mázsát, rozsból 21.55 mázsát, árpából 23.50 mázsát, zabból 20.40 mázsát, kukoricából 28.50 mázsát, cukorrépából 247 mázsát, burgonyából 125 mázsát. Ezek elérésére többek között a következő intézkedéseket foganatosítják: A tavaszi munkák kezdete előtt minden szövetkezetnek elegendő mennyiségű vetőmagot biztosítanak. Megvizsgálják a vetőmag csíraképességét, a tavasziakat kereszt- és sűrfisorosan vetik el; a kukorica és burgonya 30 százalékát négyzetes-fészkes vetési módszerrel ültetik. A cukorrépát 45 cm széles sorokban vetik, hogy a gépesített munkálatokat könnyebben elvégezhessék. A jarovizált vetőmagot Burján mérnök tapasztalatai szerint 50 hektáron használják és 150 hektáron a cukorrépát sarabolóval egyelik. A kapásnövényeknél 700 hektáron elvégzik a sorok közti gyomtalanítást és ezzel lényegesen gépesítik a növényápolási munkákat. A cukorrépa betakarítását a gépállomás 80 százalékban hajtja végre. A dunaszerdahelyi gépállomás dolgozói ígérik továbbá, hogy a gépcsoportok minél nagyobb szám ban való összeállításával biztosítják a gépek és a vontatott bérén dezés célszerű kihasználását amelynek segítségével növelik a munka termelékenységét és csökkentik az önköltséget. A takarmányféléknek agrotechnikai határidőben való lekaszálásával és 500 hektárnyi termésnek teherkocsikkal való fuvarozásával, a másodnövényeknek aratás utáni 1000 hektáron lebonyolítandó azonnali vetésével, a szilázs takarmány gyűjtésének biztosításával elősegítik a szövetkezeti állattenyésztés fokozását. Azokban a szövetkezetekben, ahol az istállómunkát még nem gépesítették, a gépállomás dolgozói a bevált tapasztalatok alapján bevezetik a gépesítést igyekezni fognak az önköltségekéi csökkenteni, szervezési intézkedésekkel pedig még ez évben 3 százalékkal apasztják az üzemanyagfogyasztást, ami 294.855 korona megtakarítást jelent. E célkitűzések elérése jegyében 1955-re szocialista versenyre hívták fel a csallóköz-csütörtöki gép- és traktorállomást. Levél a bábelsbergi mozdonvgvár dolgozóinak A plzeni V. I. Lenin-moadonygyár dolgozói a szovjet kormánynak a német kérdéssel kapcsolatos kijelentése közzététele után elhatározták, hogy levelet írnak a bábelsbergi Kari Maxmozdonygyár dolgozóinak. „A szovjet kormány nyilatkozata — írják — újra emlékezetünkbe hozza hozzátok fűződő barátságunkat. Tudjuk azt is, hogy hoeaétok intézett levelünk — amelyet Potsdamban nyilvános gyűlésen olvastak fel nektek — milyen nagy segítséget nyújtott a párizsi egyezmény ellen. Igazak legjobb dolgozótoknak, Reuter elvtársnak szavai, aki az ülésen a következőket jelentette ki: ..Valamennyien a béke megvédésére törekszünk és közösen építjük a háborús gyújtogatok elleni bástyát.” Uj elet a határvidéken Sok ezer hektár parlagon heverő föld vár a határmenti kerületekben gondos megművelésre, becsületes munkáskezekre, melyek tudják, hol kell segíteni a mezőgazdaságnak. Az új betelepültek, akik a múlt évben az állami birtokokon, gépállomásokon és az egységes földművesszövetkezetekben kezdtek dolgozni, sok ezer hektár begyomosodott földet tettek termővé, melyről a múlt évben már a termést is ők takarították be. Az ország különböző kerületeiből 4785 mezőgazdasági dolgozó telepedett le a határ mentén, hogy ott új otthont alapítsanak. Ezekből 2347 az állami gazdaságokban, 603 a traktorállomásokon, 1808 pedig az egységes földművesszövetkezetekben dolgozik Ezenkívül további 4595 munkaerőt kap az elhanyagolt határvidéki mezőgazdaság, mégpedig a határmenti járások különféle ipari ágazataiból Az áldozatkész dolgozók munkája nyomán új élet pezsdül az elhagyatott határmenti községekben. Az új mezőgazdasági dolgozók részesei a mezőgazdasági termelés fellendítésének, ami minden mezőgazdasági dolgozó becsületbeli ügye. A bevándoroltak új otthonra találtak; szép, újjáépített, nagykertes házakban laknak. Az ő érdemük, hogy a határvidéken a múlt évben 1100 hektárral nagyobb területet műveltek meg az idei tavaszi vetésre. Bevezetik az új jutalmazási rendszert Az új esztendőben új reménnyel, bizakodva fogtak munkájukhoz a nánai állami gazdaság dolgozói. A múlt évbetr, elért eredményeik jó munkájukat bizonyítják. Sokat mond az a tény is. hogy avgazdaság tavaly csaknem 70 ezer koronát fizetett ki dolgozóinak a terven felül elért eredményeikért. Ez is azt bizonyítja, hegy a dolgozók a kitermelt javak után kapták fizetésüket és a pótjutalmat is. A múlt évi jutalmazási rendszer azonban mégsem volt helyes. Vonatkozik ez különösen az állattenyésztésre, ahol szervezési téren Is I voltak hibák. Például a fejőstehej neket helytelenül osztották szét az I állatgondozók között. Az egyik fejőgulyás jobb mig a másik roszszabb tejelékenysrgü állatokat kapott. Ennek következtében a fejési eredmények is eltérőek voltak. Ez aztán kihatott a gondozók keresetére és a nótjutalom kifizetésére is. Nem csoda tehát, ha leromlott a munkafegyelem. Az állatokat úgy kellett volna elosztani, hogy minden egyes fejőgulyás arányosan kapjon a jó és gyöngébb hozamú tehenekből. Ezzel elejét lehetett volna venni az évközben fennálló visszásságoknak. Az állatgondozók ezen a téren már régen szerettek volna rendet teremteni. De ezt számukra csak a közelmúltban megjelent új jutalmazási rendszer tette lehetővé. A gazdaság vezetői és dolgozói, amikor ezévi termelési tervüket kidolgozták, közösen úgy döntöttek, hogy a gazdaság minden szakaszán érvényesítik az új jutalmazási rendszert. Az új jutalmazási forma pontjai anyagilag is érdekeltté teszik a gazdaság dolgozóit, megszüntetik az eddig előforduló egyenlősdit, ezért jelentős szerepük van a többtermelés biztosításában. Az új jutalmazási rendszer bevezetésével kapcsolatban a gazdaság állattenyésztésében sok tennivaló akad. A hasznosság, a tehenek állapota szeri..,, kell szétosztani az állatokat, hogy mindenegyes fejőgulyásnak egyenlő lehetőségei legyenek a fejési átlag növelésében. Ez lesz a biztosíték arra, hogy nem fordulhatnak elő olyan esetek, mint az elmúlt esztendőben. A termelésben való közvetlen anyagi érdekeltség pedig arra fogja serkenteni a fejőgulyásokat, hogy az ú i munkanormák tökéletesítésével a lehető legmagasabb tejhozamot biztosítsák. A nánai állami gazdaságban a terv szerint évente minden tehéntől 2680 liter tej kifejését irányozták elő. Ez gondos munkával, szakértelemmel, helyes takarmányozással elérhető, sőt túl is teljesíthető. Egyébként Barti Ferenc fejőgulyás példáján erről világosan meggyőződhetünk Decemberben 14 tehéntől 3126 lit. szemben 3853 liter tejet fejt ki. Az új jutalmazási rendszer értelmében terven felül kitermelt 229 liter tej után 127 korona pótjutalomban részesül. Ha ehhez hozzáadjuk még a tervfeladata teljesítése után kapott 1487 koronát, akkor látjuk, hogy érdemes iparkodni és többet termelni. Nem csak Barti Ferenc, de Kocsis Miklós és sokan mások is elérnek ilyen szép eredményeket. Az új jutalmazási rendszer bevezetése a többtermelés lehetőségeinek eddig ismeretlen távlatait nyitja meg a nánai állami gazdaság dolgozói Nőtt is. Ha a dolgozók tudják, hogy a kitermelt javak arányában kapják jutalmazásukat, akkor bizonyára mindent elkövetnek a hasznosság emelésére, Az új jutalmazás nagy ereje többek között abban rejlik, hogy kiküszöböli az olyan eseteket, amelyek a múltban bizony sokszor előfordultak. — Például az állatgondozók vasárnap egyszerűen nem jelentek meg munkahelyükön. Ha most ez mégis előfordul, ennek kárát csakis saját maguk könyvelhetik el. Most minden fejőgulyásnak alkalma nyílik szakértelmét, képességeit gyümölcsöztetni, hiszen munkájának anyagi előnyeit csakis egyedül élvezi. Ugyanúgy a sertéstenyésztésben is jobb eredmények elérését segíti elő az új jutalmazási rendszer érvényesítése. A sertésgondozóknak illik tudniok, hogy az odaadó munka, a leleményesség és az új meglátás meghozza eredményeit. Nagy hiba lenne, ha a sertésgondozó leellett 16 malacból csupán tizet választana el. Ez semmiesetre sem járulna jövedelme gyarapodásához. Itt is a példák bizonyítanak. Kollár János az elmúlt évben 25 anyakocától 331 malacot választott el. A terven felül elválasztott 81 malacért 2758 korona pótjutalmat és egy 130 kg-os hízót kapott. Bizonyos, hogy a jövőben még jobban fog igyekezni, mert az új jutalmazási rendszer még nagyobb előnyöket biztosít számára. Nem szabad elfelejteni, hogy a takarmány előkészítése , az etetés, az állatok gondozása, sőt a fejés is mind összefüggésben állanak a többtermeléssel. Ehhez jó munkaszervezés és az idő észszerű kihasználása szükséges. A gazdaság dolgozói szép eredményeket értek el a múltban, a mivel sok szövetkezetnek mutattak példát a párkányi járásban. Ez az év — az új jutalmazási rendszer bevezetése után — még nagyobb eredményekkel kecsegtet. Az anyagi érdekeltség, a gazdaság minden dolgozóját arra fogja serkenteni, hogy tudásg legjavát nyújtsa elsősorban saját érdekében és mezőgazdaságunk fellendítéséért folyó harcunkban. Ez által teljesítjük a X. kongreszszus irányelveit. Tamás Vince 1*2 Illemben a Horná Streda-í erőmű Január 22-én a délutáni órákban helyezték üzembe a horná stredai erőművek további víziberendezését és az áramfej lesztőgépeket a hálózatba kapcsolták. Ugyanezen a napon Truneček Antal és Krček Rudolf, az „Elektrostroj” szerelői, valamint Luskovan Péter, az ..Elektrovod-míívek” szerelője munkatársaival együtt az utolsó gépcsoport szerelését is befejezték. Az áramellátás ezzel jelentős mértékben megjavul és a háztartásokat is ellátják elegendő árammal. Az erőmű építői most eltávoznak és tovább folytatják a nosicei. kružberki és a nyitrarudoai gátak építését. aaacaaaaaiv A szovjet tudósok sarkvidéki kutatásainak tudományos eredményei A világ tudományos fejlődésének van egy szakasza, amelyet a nagy földrajzi fölfedezések korának neveznek. Ez a korszak a XV. század végére és a XVI. század elejére esik. Ebben az időben fedezték .fel az Európát Afrikával és Ázsiával, Észak- és Dél-Amerikával összekötő legfontosabb tengeri utakat. Ezek az utak igen nagy szerepet játszottak a mai világgazdaság és a civilizáciö kifejlődésében. Van azonban még egy fontos tengeri út, a legrövidebb Európa és Ä- zsia, illetve Amerika között: a Nagy Északi-út, amely Európa és Ázsia északi partjai mentén keresztülhalad a szovjet Sarkvidék tengerein, pontosabban a Barents-tengeren, a Kara- és Laptyev-tengeren, a Kelet-Szibériai- és a Csukcs-tengeren. A Nagy Északi-út tanulmányozása A szovjet tudósok jelentősen kivették részüket a Nagy Északi-út tanulmányozásának és felderítésének munkájából. Az a tudományos anyag, amelyet a Sarkvidéken szereztek, a- Iapvetően megváltoztatja több korábbi elképzelésünket a Sarkvidék természeti világáról. Most például teljesen új képünk van a sarkvidéki medence dóm borza tárói. F. Nansen, norvég tudós klasszikus munkáinak ideje óta az Északi Jeges-tengert, rendszerint Ázsia és Észak-Amerika között fekvő óriási egyenletes fenekű medencének képzelték. Ez az elképzelés helytelennek bizonyult. Szovjet tudósok, akik 1948-ban mélységméréseket végeztek az Északi Jeges-tengeren, megállapították, hogy az óceán mélyének domborzata teljesen egyenetlen. Középső részén, a Novoszibírszki-szigetektől az Ellesmere-földig (Kanada) húzódik végig az óriási víz alatti Lomonoszov-hegygerinc, amely átlagosan 3000 méterrel emelkedik ki a tengerfenékből Csúcsai legalább 954 méter mélyen vannak a tenger színe alatt. E fő hegylánc mellett számos más kiemelkedés és medence is van a tengermélyben. A sarkvidéki medence domborzatának tanulmányozása, valamint az ázsiai partok geológiai felépítésének és partvidéki zátonyos részének kutatása feljogosít arra a feltevésre, hogy a Sarkvidék központi részén — a geológiai múltban — hatalmas szárazföld terült el, amely összekötötte Grönlandot. Észak-Amerikát, Európát és Ázsiát. Ezt a szárazföldet a későbbiekben nagy tektomikus erők szétszakították; egyes részei a tengerszint alá kerültek. Az Északi Jeges-tengert tehát nem szabad egyetlen óriási óceáni medencének tekinteni, hanem az egykori szárazföld tektónikus úton kialakult egyes medencéinek sorozatát kell látnunk benne. Amellett a legfőbb vízalatti hegygerincek mentén, a Sarkvidék legnagyobb domborzati töréseinek vbnalán erős szeizmikus tevékenységet figyelhetünk meg, amely vízalatti földrengések (tengerrengések) formájában jelentkezik. Jéghegyek, szigetek A szovjet földrajztudósok sok fontos új anyagot szolgáltattak a jégtakaró szerkezetére, eloszlására és jellegére vonatkozólag. A sarki tengert borító jégtakaró részeinek különböző a kora, a szilárdsága és a felépítése. A jégtakaró erősen mozaikszerű, állandó mozgásban van. sodródik. A Sarkvidék csendes-óceáni részén a jég általában véve az óramutató járásával egyező irányban ú+ Irta: I. Geraszimov akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Földrajzi Intézetének igazgatója. ★ szik. A medence atlanti részén a jég általában véve a Grönlandi-tenger irányában halad. Oszása közben a jégréteg fölül olvad, alul növekszik; összetételében és szilárdságában jelentős változások mennek végbe amelyeket a jég gyakori torlódása kisér. így a jégréteg felszíne igen egyenetlenné válik. Ha a jég éveken át zárt cirkulációban sodródik, előfordulhat, hogy teljesen „meglfjodik”. A szovjet földrajztudósoktól érdekes és fontos tudományos anyagot kaptunk a sodródó „jégszigetekről“. Mint ismeretes, a sarkvidéki tengerekre igen jellemzőek a „jéghegy“ néven ismert úszó jégtömbök. Ezek a jégtömbök a szárazföldekről a tenger fölé kiugró hatalmas jégnyelvekből törnek le, amelyek jellemzőek a sarkvidéki szigetekre és szorosokra, mint például Grönland, a Spitzbergák, a Ferenc József-föld és az Északi-föld A jéghegyektől meg kell különböztetnünk a jégszigeteket. Ezek a jégszigetek (a jégtömeg mennyiségét és vastagságát tekintve) jóval nagyobbak, mint a jéghegyek: felületük hullámos. A szovjet tudósok találkoztak jégszigetekkel, amelyek hossza 35 szélessége 20 kilométer volt. Az ilyen jégképződmények lehetnek szárazföldi és tengeri eredetűek is óriási jégmezők darabjai, vagy különösen nagy jégtömbök, amelyek a szigetekről kinyúló, vagy a tenger mélyében fekvő jégnyelvek végéről váltak le. A „sarkvidéki” földek Könnyen lehetséges, hogy a jégszigetek és a legendás „sarkvidéki földek” között valamilyen kapcsolat van. Ismeretes, hogy sok sarkvidéki hajós titokzatos „földekkel“ találkozott a Sarkkör különböző vidékein, s ezeket a földeket a későbbi ellenőrzés nem találta az eredeti felfedezés helyén. Ilyen volt például a Szannyikov-föld. az Andrejev-föld, a Gillisföld stb. A „Giilis-földet“ például egy holland bálnavadász fedezte fel 1707- ben, a Spitzbergáktól északra. Fel is vették a térképre, azonban 250 éven keresztül sok kutató hiába kereste. Andrejev, orosz őrmester 1763-ban új „földet“ fedezett fel a Csukcs-tengerben, a Medve-szigetektől északra. Később ez a „föld” is eltűnt. 1811- ben Szannyikov. orosz gyáros új- „földet” látott a Kotyelnyij-szigettől északra. (Novoszibirszki szigetek). Később külön expedíciók keresték ezt a földet, de nem találták. Könnyen lehetséges, hogy ezek a legendás sarkvidéki földek, vagy legalábbis egyesek közülük. állandóan sodródó óriási jégszigetek voltak. Egyébként nincsenek kizárva más lehetőségek sem: a „felfedezések“ körül elkövetett hibák kapcsolatosak lehetnek tükrözés! jelenségekkel, vagy később elolvadt jeges konglomerátumok felhalmozódásából létrejött, egykor valóban létezett földekkel. Oj tudományos felfedezések A szovjet földrajztudósok rendkívül fontos adatokat szereztek az Északi sark környékének éghajlatára és hidrológiájára vonatkozólag. Ma már végérvényesen megcáfolták azt az elképzelést, amely szerint a nehéz hideg levegő állandóan összegyűlik a Sarkvidéken, s ott állandó anticiklont képez. Ellenkezőleg: mint kiderült, az Északi-sark vidékén aktív ciklonos jelenségek mutatkoznak, amelyek hirtelen időváltozást okoznak. Az Atlanti-óceán felül ugyanis periodikusan légtömegek törnek be, s ennek következtében a hideg levegő a Sarkvidékről nagy tömegben zúdul Európába és Ázsiába. A szovjet geográfusok munkája megcáfolja azt a korábbi elképzelést is, amely szerint a sztratoszféra alsó határa a Sarkvidéken viszonylag alacsonyan van. Fizikai megfigyelések lehetőséget adtak arra, hogy tanulmányozzák a földmágnesség irányának változását a Sarkvidéken és a világ legnagyobb mágneses anomáliáinak (a földmágnesség eloszlásában tapasztalt zavarok) jellegét az Északi-sark közvetlen környékén. A szovjet tudósok hidrológiai megfigyelései elég változatos planktonszervezetek (plankton: a vízben lebegő apró élőlények csoportja) felfedezését tették lehetővé a sarkkörüli tengerben; a planktonok közt vannak újabb rákocska-fajták, amelyeket a tudomány azelőtt nem ismert A Szovjetunió tudományos intézeteiben most folyik a sarkkutatók hősies munkája során szerzett óriási új tudományos anyag feldolgozása. Ez egyre újabb tudományos adatokat hoz felszínre a Sarkvidék földrajzára vonatkozólag. Az új adatok egyre jobban kiterjesztik és pontosabbá teszik elképzeléseinket a Sarkvidék óriási területének természeti világáról. A Sarkvidék nem marad meg a világ földrajzi térképének utolsó „fehér foltjai“ közt.
