Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-01-16 / 3. szám

8 FÍÍénfives 10ЧЧ i^riMár 16. Nálatok hagyji Barátságos meleg fogadott, amikor beléptünk a galántai gépállomás mű­helyébe. Az udvarról a csikorgó hi­degből a melegbe menni kellemes vál­tozás. de különös tünet. Más állo­más műhelyében is meleg van de valahogy itt többet érzünk belőle. Nemcsak a testünk melegszik, de szí­vünk, lelkünk is. Fiatal dolgozók ja­vítják a traktorokat. Öröm őket néz­ni. hát még velük beszélni, meghány­­ni-vetni hazánk és az egész világ sor­sát. A részleges javításnál heves mun­kaverseny folyik az egyes csoportok között. Az ajtó mellett balról a Flaskár­­részleg dolgozik. A három fiatal sze­relő kezében olyan szabályosan mo­zognak a kulcsok, mintha zene üte­mére végeznének minden mozdulatot. — Nagy a versenytárs, még a ne­ve is Nagy — mondja Flaskár cso­portvezető. — Nem lehet egy pilla­natig sem tétovázni. Sokat beszélgetünk a Flaskár-cso­­port tagjaival. Kérdésünkre szívesen válaszolnak, de a kezük nem szűnik meg dolgozni. Sürgős a munka Győz­ni akarnak A téli javítási tervet már 157 százalékra teljesítették. Nagy Gyula csoportja azonban megelőzi e őket: 158 százalékos teljesítménnyel elnyerte a .versenyzászlót. Most lesz az újabb kiértékelés Flaskárék sze­retnék megszerezni a verseny zászlót Ez a két brigád az esélyes de a lánc­talpasok csoportja is vállvetve küzd a zászlóért. A Flaskár-brigád a motort. Nagyék pedig a kiegyenlítőművet (differen­ciált) javítják. Mindkét javítás alapos szaktudást kíván. Abban se itt. se ott nincs hiány. A szerelők azelőtt is ügyesen dolgoztak, míg a haladó módszert nem vezették be. Most a­­zonban, hogy mindig ugyanazokat a javítási műveleteket végzik kezükbe idegződött a munka. Nem kell gon­dolkodni azon, hogy ez vagy az a rész hova tartozik. Az egyik csoportnak is három tagja van, a másiknak is. Ezek is jó spor­tolók, azok is. Nagy Gyula a múlt év októberében jött haza a katonaságtól A Flaskár-csoport tagjai közül Bosák Gyula szerelt le ugyanakkor Az egyik brigádnak is van egy tanulója, a má­siknak is. Még ha az otthoni környe­zetet mérlegeljük, akkor is nagyon kiegyenlítettek a viszonyok. A Nagy­csoport dolgozói is olyan szívesen be­szélgetnek velünk, akár Flaskárék és ők sem hagyják abba a munkát, ami­kor beszélnek. Minden szavuk meg­к egy-két napig a fontolt. Érezni elhatározásukat, szívük egész melegét. Minden felelet érdekes de a 'legtöbbet mégis Nagy Gyula mondja. Ez talán érthető is. Komoly legény, kiszolgált katona. — Már a katonáskodásom előtt is itt dolgoztam. Munkahelyemmel elé­gedett voltam és most én vagyok a legboldogabb, hogy folytathatom azt. amit két. éve abbahagytam. — A katonaságnál talán nem volt alkalmad a szakmában elhelyezked­ni? — kérdezzük. — Dehogynem. Ott sofőrködtem. — És a műhely? — A műhelybe is elmentem, ha a gépkocsimnak olyan baja akadt amit csak ott lehetett megjavítani. — Tehát a katonaságnál is megta­láltad azt a munkát, amit itthon is a legjobban kedveltél. — Megtalálja azt más is — mondja örömmel Gyula. — Ma már mindenkit oda visznek, ahová való. ahol cttho­­niasan érzi magát. — Ugye. most jó katonának lenni? — kérdezte Kajos Jóska, akit már besoroztak. — Jó de most már gépeket akarok javítani. Pénzt keresniI És ... — És feleségül venni a kedvest — vágott közbe tréfásan Jóska — addig míg valaki meg nem előz. — Nem azért igyekszem a nősülés­sel, hogy félek a konkurrenciátől, hanem azért, mert van mire nősülni Ö is szépen keres, meg én is . .. Nagy Gyula egészen belepírosodott. amikor fészekrakő terveiről beszélt Talán rosszkor is adtuk fel a másik kérdést, mert kedves mosolyát hirte­len harag, mély gyűlölet váltotta fel — Én háborút nem akarok' Ked­vesem is a békét óhajtja de ha a haza úgy kívánja, fegyvert fogok1 Út­jába állok a támadóknak Szerencse, hogy szünet következett mert ez a kérdés idegesítette a dol­gozókat. Nem tudtak oly nyugodtan dolgozni, mint azelőtt. A szünetben mindkét csoport összeverődött és kö­zösen vitatta meg a külpolitikai hely­zetet. Mindkét csoportnak azonos £ nézete: Amíg lehet, a vezetők tárgyalások útján intézzék a nemzetek sorsát. A dolgozók pedig munkahelyükön becsü­letes munkával, tanulással, sportolás­sal harcoljanak a világbékéért. — Nyugaton az imperialisták azt gondolják, hogy félelemből hirdetjük a békét — vette át a szót a Flaskár­­csoport egyik tagja. — A békeharcos­nak erősebbnek, edzettebb katonának versenyzászlót kell lennie, mint annak, aki csak a gyilkoló fegyverekhez ért. A Flaskár-csoport dolgozója után újra Nagy Gyula folytatta a vitat. — A nyugati tőkések sose bízzák el magukat. Nemcsak traktorokat tu­dunk javítani és vezetni, hanem a fegyverforgatáshoz is értünk. Mi is elvezetjük a harckocsit, még jobban mint ők. A dolgozók helyeselték a csoport­­vezető hozzászólását. Aztán a hábo rús dolgokról a békére terelték a szót A tavasz közeledését várják, sze­retnének sportolni. Nagy Gyula már most készül a tavaszi labdarúgó mér­kőzésekre. Régi helyén, jobbösszekö­tőben szeretne játszani. A tanulója asztaliteniszező. Kajós Jóska a Hadsereggel Együtt­működő Szövetség tagjait tanítja azok­ra a gyakorlatokra, melyeket az ’. országos Spartakiád tiszteletére mu­tatnak be. Jóska nemcsak tanít, de tanul is. Rendszeresen jár a 11-éves iskolába az oktatótanfolyamra. A dolgozók még sokat beszélnének de a munka sürgős. A szünet letelt, mindenki megy a maga részlegébe. De Bosák Dani nem állja meg szó nélkül, hogy a búcsűzásra valami tréfásat oda ne mondjon a Nagy-csoportnak. — Nálatok hagyjuk egy-két napig a versenyzászlót. Jól nézzétek meg. mert azután késő lesz. A szerelők újból dolgoznak, vidá­man, újabb munkakedvvel. A tervtel­jesítés magas százalékát már Fekete­vízi László, politikai megbízott ma­gyarázta meg. Az egész állomás még csak 60 szá­zalékra teljesítette a téli javítások tervét. A három részleg: a motor­­kiegyenlítőmű- és a lánctalpas-részleg ügy tudta száz százalékon felül telje­síteni a tervét, hogy amikor a saját munkáját elvégezte, másfajta munká­hoz látott. Például a Nagy-részleg két kiselejtezett traktor kiegyenlítőművét ' javította meg. Ezután, ha valamely traktor hasonló hibával leáll, hamar beszerelhetik a megjavított traktor­részt. Ezenkívül negyedfokű karban­tartást is végeztek, amely abból áll. hogy a szelepet becsiszolják, gyűrűz­nek, csapágyakat ellenőriznek, utána­húzzák a csavarokat stb. A galántai gépállomás fiatal dolgo­zói helyes úton járnak, amely a bé­kéhez vezet. Kövessék példájukat a többi gépállomások dolgozói is. Jó munkával, tanulással és sporttal é­­pítsük hazánkat és ha szükséges, fegyverrel is védjük meg békés csa­ládi otthonunkat. Cs. J. ......................................I.......... ^ -чДг ^ IIIIHMIHHItlIlllHMIIIIMIfMltHMMIlAllllllllHIIIIIIM A „Bújócska“ átütő sikere szlovák színpadon A KÖZÉPSZLOVÁKIAI Ta.jovský­­színház Szilveszter estéjén hatalmas siker kíséretében bemutatta Zólyom­ban Csizmarek Mátyás „Bujócska” cí­mű háromfelvonásos vígjátékát, mely itt a „Három apa egy fia” címet kap­ta. Az együttes az előadás után kör­útra indult Szlovákia egyes városai­ba, járt Besztercebányán, Nagysaom­­batban. Nyitrán, Léván. Szliácson, Fü­leken. Losoncon és még több kisebb­­nagyobb városban. A darab szerzője levélben magya­rázta meg a középszlovákiai színház­nak, miért írta meg a „Bujócskát”. —- A vígjátékíró ma könnyen ta­lál témát — írja, — hisz a témák iga­zán az utcán hevernek. Hivatalokban, üzemekben, otthonokban és másutt is tömegével állnak a vidéki figurák, az átalakuló ember, aki még bele-bele­­téved tegnapi életébe, vagv ha végleg ott is hagyta már, azok a bizonyos csökevények még néha megbolygatják egyéni életét. A „Bujócskát” azért Írtam, mert egynek érzfem magam a mai közönséggel, amely úgy k-rváníja a vidámságot. DARAB MŰSOR BAI'KT-ATÁSA a középszlovákiai színház dramaturgjá­nak. Rell Ferenc elvtársnak az érde­me, 5 fordította le a darabot és И is pendele. A történést a mindennapi éíet-bOl meríti. Kovács Dániel • volt viMamos­­kalauz ma egy' kisebb vasműnek m igazgatója. Szigorúan ügyel az embe­reik munkás- és paraszteredetére, — ez nála a legfontosabb. Nem keresi ma­gát az embert és annak munkáját. így tehát Göncöl Ferenc mérnök is pa­rasztkádernek mondja magát, hogy egy újítását az üzem elfogadja. Mikor azonban Kovács vezérigazgató a mér­nök apjára kiváncsi, Göncöl barátja tanácsára egv volt házmestert öltöztet át EFSz-elnöknek. Megindul a bonyo­dalmak egész áradata és a közönség az egyik nevetésből a másikba esik. Majd megjelenik az igazi EFSz-elnök és az igazi harmadik apa is, aki nem paraszt és nem munkás, hanem középiskolai tanár. A darab végén aztán megoldó­dik a „három apa egy fiának” problé­mája. Tanulság, hogy helytelenül járt el Göncöl mérnök a hamis káderada­tokkal, Kovács igazgató a káderpoliti­kájával, Kovács könyvmoly lánya, aki a szerelmet „burzsoá csökevénynek” látja stb . A PESTI KRITIKA már részletesen megtárgyalta a darab előnyeit és hát­rányait. Nálunk. Szlovákiában a szlo­vák dolgozó sajátjának érzi a darabot, mintha nem is Budapesten, hanem Bratislavában játszódott volna le. Ez természetes is, hiszen a két szomszé­dos országban a szocializmus közös építése ugvanazt a kérdéssorozatot idé­zi elő. Az csak természetes, hogy a serény építőmunkában elkerülhetet­lenül jelentkező fonákságok is nagy­részt azonosok. ,A „Bújócska” elindult tehát, hogy meghódítsa a szlovákiai közönséget. A darabot bemutatja rövidesen a kassai Nemzeti Színház és a népművészeti fesztivál győztese, a komáromi Csema­­dok műkedvelő együttese is. Talán egyszer a komáromi Magyar Területi •Színház is rássán.ja magát a bemuta­tóra. M. L. Képihbk a „Bújócska” egyik szép jeleneiét ábrázolja. Iskolában kezdjük a mezőgazdasági szakemberek nevelését MezOgazdaságunk örvendetes fejlő­dést mutat, különösen ott, аШ nagy­üzemi gazdálkodást folytatnak. Ezek­kel az eredményekkel azonban nem le­hetünk megelégedve. A dolgozók igé­nye egyre növekedik, ezért a jövőben még többet kell termelnünk. A többtermelést jó munkával és a gépek helyes felhasználásával elérhet­jük. A munka megjavítása nem egy­szerű dolog. A gazdálkodónak úgy kell ismernie a föld minden részét, mint ahogy a jó traktoros ismeri a trakto­rát. Több szakembert kéül nevelni. Most'már csak az a kérdés, hol és mi­kor kezdjük meg a nevelést. Erre a kérdésre egyszerű a felelet. Az isko­lában. Ezt a nagy feladatot elsősorban a falusi iskolák tanítóinak kell meg­oldani. Mindjárt az első osztálytól kezdjük a munkát. Lassan és óvatosan vezessük gyermekeinket a mezei mun­ka megbecsülésére. Tápláljuk a gyer­mekekben a mezőgazdaság iránti sze­­retetet. Mi. a bratislava-szöllősi nyolcéves iskolában ehhez a munkához jól fel­használjuk a természetrajzi és termé­szettant órákat s az ott-tanidt elmé­leti tudásunkat összekötjük a gyakor­lattal. Téléin bent az osztályban virá­gokat. különböző növényeket neve­lünk, magokat csíráztatunk. Tavasszal tovább folytatjuk a Micsurin^kertben. Az említett munkát állandóan és tervszerűen végezzük. A magot, mikor elültetjük, minden Micswrin-követő feljegyzi a jegyzetfüzetébe és azután ahogy csírázni kezd, kikéi, tovább je­gyezzük mindazt, ami a növénnyel történik. így a jövőben a saját ered­ményeinkből és hiányosságainkból is sokat tanulhatunk. Hasonló kísérlete­ket a városi iskolákban is végezhetnek. Micsurin-kert nélkül, az osztályban Nem az a legfontosabb dolog, hogy mindjárt a melegégövi növények meg­honosításával vagy növények kereszte­zésével kezdjük a tanítást, hanem az hogy amit csinálunk, terv szerint tör­ténjék. Ha valamit a tervből kihagy­tunk. azt is lehet pótolni. De ha a nö­vények életéről, fejlődéséről nem csi­nálunk jegyzeteket, akkor nem va­gyunk Micsurin-követők, még akkor sem, ha Micsurin áltál kitermelt nö­vényeket termelünk. Tavasztól késő őszig, főleg a Micsu­­rin-kertben kísérletezünk. A munkán­kat nem titkoljuk. Örülünk, ha a falu felnőtt dolgozói is bírálnak vagy elis­merik eredményeinket. A múlt éven mezőgazdasági kiállítást rendeztünk azokból a növényekből, amelyeket a Micsurin-követők termeltek. A kiállí­tás szép eredménnyel zárult. Sok volt a látogató. A gyerekeknek nagy örö­­'möt hozott a nagyok elismerése. A szülők pedig azért voltak boldogok, hogy a gyermekek olyat termeltek, amire az egész falu dolgozója büszke lehet. Az éven még nagyobb gondot fordí­tunk a Micsurin-követők nevelésére és munkánkról a Szabad Földművesnek is beszámolunk. Szeretnénk, ha mások is hasonlóképpen cselekednének. A gyermekek, mikor ilyen cikkeket ol­vasnak. megszületik bennük a gondo­lat. hogy ők is utánozzák azt, ami má­toknak sikerül. A legboldogabbak pe­dig akkor, ha felülmúlják a példát­­mutató Micsurin-kör tagjait. HENNEL K., nyolcéves iskola Bratislava-Dvomík. Uj gépekkel kísérleteznek az erdőgazdaságban Hazánkban a sok, kopár hegyoyom a régi kapitalista rablógazdálkodásnak a leghűbb bizonyítéka. A régi urak egész erdőségeket kitaroltattak és he­lyükre nem ültettek csemetét. A ta­vaszi hóié, a nyári zivatar lemosta a termőtalajt a völgybe és a régi szép erdők he,Ivén ma már csak kopár szik­lákat látunk. Á szocialista erdőgazdálkodás nem csak a kivágott erdörészek helyére űttet csemetéket, hanem olyan új er­dőket is telepít, ahol emberemlékezet óta nem termett semmi. A csemetefák ültetése kétféle. A csemetéket, melyeket előzőleg faisko­lákban neveltek, kézzel vagv géppel elültetnek, vagy pedig az erdők termé­szetes módon létesülnek. A felnőtt fák magvai maguktól kikelnek, önálló fákká nőnek, anélkül, hogy emberi kéz beavatkozott volna fejlődésükbe A második módszer az egyszerűbb és olcsóbb, hátránya abban van. hogy kevés mag tudott bejutni a földbe, a vastag avartakaró alá. Ezt a hátrányt az az új gép küszöböli ki, melyet Ryvola František a vei’komezericsi er­dőgazdaság „Moravec” részlegének al­kalmazottja állította össze, A gép, me­lyet ,,sebesítd”-nek hívnak, nagyon, jól bevált. A talajt szürke ásványi ré­tegig elkotorja, erre a földrétegre es­nek a magvak, megfogamzanak s na­gyon szépen fejlődnek. Elégséges őket gyomlálni és ápolgatni további fejlő­désükben. A gép mindhárom része ol­dalra és felfelé elhajlítható, ígv sem a kövek, sem a fatuskók nem gátolják munkájában. Egy kerekes traktor is könnyen elhúzza, nyolc óra alatt 2—3 hektár erdő javítási munkáját elvégzi.­­A gép próbapéldányát ez évben az erdőgazdálkodás gépesítésének kísérleti állomásán próbálják ki. hogy jóváha­gyása után tömeges gyártását meg­kezdhessék. A jövőben ez a gép lesz az erdők természtes felújításában er­dőgazdaságunk segítségére. Ш készen vagyunk - most segítünk másoknak A zsolnai körzethez tartozó trszte nei gépállomás dolgozói január 10-re teljesítették a téli gépjavítások tervét. Az utoljára megjavított Skoda 30-as traktort Augusztin Lucky szerelő adta át Jozef Kopta technikai ellenőrnek és Jozef Jantosík műhelyvezetőnek. A kormányhatározatban megállapí­tott határidőt 49 nappal rövidítették meg. A trsztenei dolgozók a moszkvai konferencia tiszteletére vállalták, hogy a téli javítások tervét 28 nappal meg­rövidítik. Hazánk felszabadításának 10 évfordulójára vállalták, hogy a tervet újabb 15 nappal megkurtítják. Ezt a vállalásukat teljesítették, mégpédig úgy, hogy nem 15, hanem 21 nappal rövidítették meg a gépjavítások ide­jét. A tavaszi munkákhoz szükséges vontatógépeknek 95 százalékát is ki­javították. A trsztenei javítók kiemelkedő ered­ményei a jól megszervezett közös munkának a gyümölcse. Tizenkét jól szervezett részlegben dolgoztak, meg­hosszabbított műszakban. A munka­­versenyben legjobban Augusztin Kuc­­ky és Anton Kovalcsik tűnt ki jó munkájukkal és kezdeményezésükkel. A téli javítómunkák befejeztével a szomszédos traktorállomás segítségé­re sietnek a trsztenei gépállomás dol- I gozói. A tervteljesítés napján levelet küldtek a vághelmeci gépállomás dol­gozóinak, hogy mielőbb küldjenek 5 traktort, melyet időben és minősé­­gesen megjavítanak. Uj Jégiút nyílt meg Kassa és Prága között Január 4-től közvetlen légivonal köti össze naponta Kelet-Szlová­­kiát hazánk fővárosával, Prágával. Az első légiutat az Iljusin-géppel Kassáról Prágába csupán két óra alatt tették meg az utasok. Azelőtt a bratislavai leszállással együtt több mint három óráig tartott az út. Uj szabkőnYV a trabtorosobnab Ing. J. Martaus — Ing. A. Markó: A gép- és traktorállomások haladó munkamódszerei. A szerzők a kézikönyvben röviden rámutatnak a szovjet és hazai gép- és traktorál 1 omások munkamódszereivel kapcsolatos eddigi szovjet és hazai ta­pasztalatokra. Néhány példával szem­­léltetövé teszik, hogyan valósítható meg az óraütemterv a gépállomások gyakorlati munkájában. A könyv meg­ismerteti a GTÁ dolgozóit Bredjuk módszerének gyakorlati bevezetésével. A könyv ára Kčs 11.20, oldalszám 86. Megrendelhető: Slovenská kniha n. v. bármely könyvesboltjában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom