Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-01-16 / 3. szám

-эгп

Í555. JfiwŕÔr Í6.

wl£íém$Wi%

Palárikovo és Zselŕz állami gazdaságainak dolgozói aláírták az 1955-ös versenyszerződést

A palárikovói állami gazdaság — mint Szlovákia legjobb álllami gazdasága — nem régen nyerte el a kormány Vörös Zászlaját. .Az új év kezdetén több. mint 130 palárikovói dol-A palárikovói ÄG egyik részlegének növénycsoportvezetője, Morvay elvtárs vita közben.

gozó gyűlt össze a csúzi állami gazdaságban. ahol a kerületi szervek és a nyitrai/besztercebányai és a bratislavai kerületi vendégek jelenlétében értékelték az 1954-es tervteljesítést Megtárgyalták az új kollektív szerződés feltételeit és jóváhagyták a palárikovői és zselízi állami gazdaságok közötti munkaversenyszerződést 1955- re.

A palárikovói állami gazdaságok igazgatója, Matejev elvtárs beszámolójában értékelte a feladatok teljesítését az „ elmúlt év folyamán. Szavai arról tanúskodtak, hogy a palárikovói ÁG dolgozói igazán becsületesen helytálltak а X. pártkongresszus határozatainak teljesítésében.

Munkasikereik közé tartozik, hogy terven felül 388 vagon cukorrépát termeltek. Az aratást és cséplést 3, illetve 4 nappal lerövidítették Gabonafélékből majdnem 20 vagonnal termeltek terven felül. Az őszi szántásvetést határidő előtt befejezték, ami/ a jövőévi bő termés alapja.

Helyes takarmányozással állandóan fokozzák az állatok termelékenységét Ennek .köszönhető, hogy 400 ezer liter tejet, 17 ezer kg sertéshúst és 24 ezer kg marhahúst tudtak beadni terven felül. Baromfibeadásukat 111, gyapjúbeadásukat 136, mézbeadásukat 136 százalékra teljesítették. Jelentősen túlteljesítették a tervezett malac- és borjúszaporulatot is.

A gazdaság dolgozói nemcsak a termelést fokozzák, hanem csökkentik az önköltséget^is. Például egy liter tejet 0,30, egy kg marhahúst. 0,19, egy kg hízóállatot 6.03, egy kg sertéshúst pedig 1,69 koronával olcsóbban 'érmeinek ki. mint ahogyan a terv előírja

Ebben az örvendetes számadásban nagy része van a szocialista munkaversenynek. amelyben 137 szakasz és 40 csoport vett részt. A munkaverseny segítségével különösen Csúzon és Palárikovőn' értek el szép eredményeket. A szocialista munkaverseny helyességét leszögezte az összüzemi értekezlet is, amelyet a múlt év utolsó napjaiban hívtak össze a kötelezettségvállalások és a kollektív szerződés jóváhagyására. Az 1955-ös terveket és beadási kötelezettségeket ismertették az állami gazdaság összes dolgozóival és az üzemi bizottságokkal Bár nagyobbak a feladatok, mint az elmúl* évben, mégis kötelezték magukat a dolgozók, hogy a feladatokat túlteljesítik.

A kollektív szerződésben foglalt Jtötelezettségvállalások pénzértéke meghaladja a 2,730.000 koronát. A gazdaság legjobb gazdaságai ingyenes kirándulásokat rendezhetnek és hangszereket, valamint egyéb kultúrfelszereléseket kapnak ajándékul.

A csúzi gazdaság sertésgondozója, Kecskés elvtárs kötelezettségei vállalt, hogy 670 darab malacot választ el terven felül. Ezenkívül több egyénkötelezettségvállalás is született

A kollektív szerződés jóváhagyása

I után a palárikovói és zselízi gazdasá- I gok igazgatói és a politikai szervezetek képviselői aláírták az 1955-ös versenyszerződést. Ha a többi állami gazdaságok is követik ezt a kezdeményezést. akkor példát mutatnak szövetkezeteinknek és egyénileg gazdálkodó földműveseinknek a szocialista nagyüzemi gazdálkodás terén. Fz lesz a legszebb ajándék hazánk felszabadításának 10. évfordulójára.

A traktoros évvégi bizonyítványa

A palárikovói és zselízi állami gazdaságok kiküldöttjei aláírják a munkaversenyszerződést.

A gyűlés résztvevői egyhangúlag jóváhagyják a palárikovói és zselizi állami gazdaságok 1955 évi munkaverseny szerződését.

Csökkentsük a tej termelési költségét

Állatállományunk eltartása és hozamának növelése nem megoldhatatlan feladat, ha tervszerűen fogunk munkához.

A gondolkodó gazda jobban eteti a tejet, húst, zsírt termelő vagy munkát végző állatját, mint azt, amelyik tejet nem ad, nem hízik és nem is dolgozik. Jobban eteti azt a tehenét, amely 10—20 liter tejet termel, mint azt, amelyiktől csak 1—2 liter tejet fej, vagy teljesen elapadt. A vemhes tehenet is jobban eteti, mint az üresét, mert tudja, hogy annak vemhét kell fejlesztenie és elő kell készíteni a borjazásra, a tejelés időszakára,

Azzal a tevékenységünkkel, hogy állatainknak több és jobb takarmányt adunk, vagyis kedvezünk nekik, tulajdonképen egyedi etetést végzünk. Az egyedi etetés tehát háziállatainknak -Olyan táplálási módja, amelynél az illető állatfaj egypdeit érdemük szerint több vagy kevesebb, jobb vagy gyengébb takarmányozásban részesítjük. Ahhoz, hogy az arra érdemes tehén többet kaphasson, ismernünk kell teheneink tejelékenységét. Ennek érdekében végezzünk 10—15 naponként próbafejést. A próbafejés alapján szálas és nedvdús takarmányokból olyan alaptakarmányt állítsunk össze, amelyik a teheneknek nemcsak életfenntartó szükségletét fedezi, hanem bizonyos mennyiségű, mondjuk

8—10 liter tej termelésére is elegendő. Azoknak a teheneknek, amelyek ennél több tejet termelnek, annyi pótabrakot adunk, amennyit tejelésük alapján megérdemelnek.

Vezessük be a tehenek egyedi takarmányozását

De hogyan adjuk a jól tejelő tehénnek ezt a pótabrakot, póttakarŕnányt, hogy a melette álló, esetleg gyengén tejelő tehén el ne egye előle. Legegyszerűbb, ha a jászolra felemelhető létrarácsot készítünk, amelv a jászlat részekre osztja és mégaka-I dályozza, hogy a rövidre kötött tehe- I nek egymás elől elegyék a takarmányt i vagy abrakot.

Megoldhatjuk az egyedi etetést a jászolnak deszka-, tégla-, vagy betonfallal való elválasztásával, esetleg s jászol elé készített álló ráccsal is. De valamilyen módon feltétlenül oldjuk meg az egyedi etetést, mert eredményei igen jelentősek.

Az egyedi etetésnek kezdetleges formája, hogy azokat a teheneket, amelyek egyformán tejelnek, a jászolhoz egymás mellé kötjük és szükségletüknek megfelelően egyforma tnenynyiségü és minőségű takarmányt adunk nekik. Az elapadó, elapasztot*. vagy kevés tejet adó teheneket szintén egymás mellé kötjük és egyformán érdemük szerint takarmányozzuk őket.

Ha azonban az istálló egyedi etetésre rendezkedett be, tehát az állatok előtt ráccsal, fallal vagy más módon elválasztott jászol áll, minden tehenünknek tejtermelése vagy vemhességi foka arányában adhatunk enni anélkül, hogy helyéről elmozdítanánk

Tudjuk, hogy a tehén csak „kölcsön" ad. Nagyon helytelen tehát a jáem egyformán tejelő teheneket egyformán etetni, mert a rossz tejelők többletként adott takarmányt nem fizetik vissza tejükkel.

Sem a népgazdaság, sem a szövetkezeti tagok, sem az egyén szempontjából nem mindegy, hogy a 15 liter tejet adó tehénnek annyit adunk enni, mint annak, amely 2—3 litert ad. Mert az eredmény az lesz. hogy a 15 literes tehén teje rövidesen fogyni kezd és mivel saját testállománya rovására adja egy ideig a több tej termeléséhez szükséges táplálóanyagokat testsúlyából sokat veszít Ha azonban a kevés tejet adó tehenet csak a saját testállománya fenntartásához szűk - séges takarmánnyal látjuk el. a 15 litereset pedig 15 liter tejre elegendő termelőtakarmánnyal, akkor termeié sét mindegyik hosszú ideig megtart

ja, sőt esetleg testsúlyának csökkenése nélkül növeli is.

Ha az említett példa szerint a 15 literes tejeléken.ységü tehénnek szükséges takarmánymennyiséget adiuk a

2—3 liter tejet adó tehénnek is naponta kb. 3 kg kukoricadarának megfelelő értéket etetünk meg feleslegesen. A túletetett tehén hízik, könnyen meddő lesz és ki kell selejtezni. Ilyen pazarló etetés mellett 300 napos tejelési időszak alatt a rosszul tejelő, 2—3 literes tehén szükségletén felül 900 kg kukoricának megfelelő takarmányértéket fogyaszt el, amelyért nem kapunk vissza tejet. Mivel az elhízó tehén esetleg meddő is marad, kiselejtezése következtében még értéket is veszítünk.

Az 1H49—50-es években nagy újság volt, ha valaki traktoros lehetett. A szepsi gépállomásnak akkor még csak 12 traktora volt. Én is abban az időben jelentkeztem traktorosnak. A kevés géphez sok volt a jelentkező. Mi lesz most? Még a gondolattól is remegtem; hátha nemet mondanak Márpedig én traktoros leszek, ha a kutya a kovászba ugrik is! — bátorítottam magamat. A „nagy konkurencia" azonban mégis csak bosszantott. A jelentkezők között akadtak olyanok is. akiknek azelőtt traktoruk és cséplőgépük volt.

A szerencse kedvezett-e vagy azt látták-e hogy nagyon akarok traktoros lenni? Nem tudom, de felvettek. Már az első nap kikühl'tek szán• tant. Azelőtt is szántottam, de csak ökörrel. A vezetéshez jogosítványom volt. de tehergépkocsival tanultam. Az autó meg nem traktor. Szerencsére Spisák Endrét, a szerelőt is velem küldték, hogy mutasson meg egyet-mást. Egyet kerültünk közösen a bodollói határban. Azután ÍJ lefeküdt a föld végére, figyelte a barázdákat és hallgatta a motor zúgását. Hiba nem történt. A normát is túlteljesítettem. Első nap bíztam, ha nem is a magam erejében, de ott ■volt Endre. Másnap és azután hónapokig nem küldtek hozzám senkit, pedig akadt elég bajom a kimustrált amerikai traktorrokkal. Egy évre rá az állomás nagyot fejlődött. Üj gépeket kaptunk, mégpedig hazai gyártmányú Skodákat és Zetorokat. A gépekhez új 'embereket vettek fél, de csak olyan magunkfajm parasztokat. No meg a kúlákok nagy csodálkozására napszámosokat, régi béreseket és cigányokat is. & kulákok örültek. mi meg féltünk. Ilyen sok géphez kevés a szakember, hiszen még mi sem voltunk azok. pedig az újoncok azoknak néztek. Szántani-vetni és kisebb hibákat kijavítani megtanultunk. de a komolyabb javítást már Kassán végezték. • A vezetőségnek mégis minden bizalma bennünk, az öregekben volt. Beosztottak minket brigádvezetőknek az újoncokhoz. AZ újonc nemszakemberek között is voltak régi gépészek, akár csak. a mi körünkben. Az én brigádomba csak nemszakemberek kerültek. Nehezen kezdtünk, de késObb jóra fordult minden. Azóta sok év eltelt és a parasztkáderek felülmúlták a régi gépészeket.

Egy alkalommal a csécsi határban szántottunk. Egy öreg bácsi állt meg a dűlő végén. Gyönyörködött a munkánkban. Amiken- hozzá értünk azt

mondta:

— Fiaim, úgy betanultatok, mint kiskutya az ugatásba.

— Hát nem egészen úgy, mert a kiskutya csak az anyjától tanul, mi meg szaktanfolyamokon fejlesztettük a tudásunkat. Sokat olvastunk, követtük a haladó szovjet tapasztalato'kat és egymástól is tanultunk.

Szabados Géza magas termetű, fiatal, izmos legény a napszámosmunkából jött hozzánk. Azelőtt a motort csak úgy ismerte, ha az rádudált a kanyarban vagy nyáron a géphez vizet hordott. Szaktudása kevés volt, de olyan akarat volt benne, mint amilyen nagy volt 0 maga. Gézát tartottuk szakmailag a leggyengébbnek. ö mindenkitől tanácsot,

kért, neki mindenki parancsolt, de íl senkinek.

Egyszer a traktorunk hátsó kereke megcsúszott. Egy földön dolgoztam vele. hát elmentem hozzá.

— Géza nem segítenél egy kicsit, hogy ne ártogatnék sokáig a többiek előtt.

— Mit tudnék én neked segíteni — •mondta szerényen.

— Nem a motornak van hibája, csupán a kerék csúszott meg, fel kell

hévérezni.

Géza háttal nekiállt a traktornak, megfogta a kereket és kiemelte a sárból.

— Gyorsan tégy alá valamit, hogy ne tartsam - soká!

— Tedd le inkább! —

Géza azonban nem tette le. Addig tartotta, míg aláraktam a burgonyaszárat.

Sokáig vártam, hogy valamiképpen visszafizessem Gézának a segítségét, de nem került rá sor. Nála soha egyetlen dugulás, vagy kisebb géphiba nem akadt. A villamosberendezések úgy működtek a traktorán, akár az óramű. Sokan megcsodálták, Ilyen bivalyerős/ ember mit is csinálhat a traktor finom berendezéseivel? Még az ujja sem áll úgy, mint a javítóknak. Gézának pedig éppen az ujja szokta meg legjobban ezt a kényes munkát. Amikor a mezőről hazamentünk, első dolga volt. hogy üzemanyaggal megtöltötte a tartályokat. kimosta a levegöszurOt. olajat öntött a szűrő csészéjébe, minden nap zsírozta és ápolta a gépét. Még a porlasztót is szétszedte, kitisztította és gondosan összerakta. Egyetlen csavart sem találturik az ő traktorán, amely laza lett volna. Minden nap ellenőrizte a csavarokat, egyszóval minden bajt megelőzött. Az állomáson nem volt olyan traktoros, akinek a gépe olyan sokáig bírta volna a munkát, mint az övé. Géza akkor még nem volt szakember, de tudta mi a kötelessége. Ma már ő is brigádvezető és jó szakember. Azonban most sem parancsolgat, hanem jó példával tanítja és nmikor csak lehet, segíti a hozzá beosztott traktorosokat:

Traktorállomásaink sokat fejlődtek. Több a szakember, mint azelőtt.

' Nagy hibákat is ki tudnak javítani. Ez kedvező a fejlődés szempontjából, viszont nagyon szomorú, hogy most is akadnak olyan ‘ traktorosok, akik elhanyagolják a napi karbantartást: A haladó javítási módszernél a traktorosok is meggyőződhetnék a hibák okáról. Tapasztalatokat szerezhetnek, és azok segítségével a jövőben kisebb javításokkal és jó karbantartással megakadályozhatják a nagyobb bajt.

/ A javításban álló gép egyúttal a traktoros évvégi bizonyítványa is: Ahol, a zsírzó fejek herozsdásodtak, a levegdszűrő csészéjéből az olaj kiszáradt és helyette a lerakódott iszap megkeményedett, ott a lógó kábelek, laza csavarok, idegen gépekről összelopkodott 'alkatrészek híven tanúskodnak a traktoros hanyag munkájáról. A másik traktort még huzatni sem kellett a műhelybe. Egy alkatrész sem hiányzik róla. A tiszta, gondosan zsírozott, jól karbantartott traktor is bizonyítvány, de ez már az éltanulóé, a jó traktorosé. A téli idényben használja■ fel minden traktoros tapasztalatait úgy, hogy a jövőben ne kelljen szégyenkeznie, amikor traktora javításra szorul.

<*SANÁDY JÓZSEF

Egyre több gép segíti dolgozóinkat a mezőgazdasági munkákban

A nyitrai munkások a gép- és traktorállomások állandó fejlesztésével és bővítésével nagy segítséget nyújtanak a kerület mezőgazdasága szocialista szektorának rohamos növekedésében. A nyitrai kerület mezőgazdasága a győzedelmes február óta 1954-ig 8.9-szer több önkotözőgépet, 15.5-szer több cséplőgépet, 2063 traktorral, vagyis traktoregységekre átszámítva 15 HP-vel többet kapott, mint 1949- ben, nem is említve a különböző -untatott felszerelések ezreit. A gépesítés növekedésének ereje a legjobban az eredményekben tükröződik vissza. A kerület gépállomásai 1949-ben csupán 57.127 átlaghektárt dolgoztak meg, míg 953-ban a megművelt hektárok száma 815 ■zerre emelkedett, ami 14.2-szer többet jelent. Az 1950-es átlaghektár-íeljesítmény 183-ról 1953-ban

455.7 átlaghektárra melkedett, vagyis a 2.4-szeresére.

A gépállomások jó eredményei egyre több földművest győznek meg a gépesített mezőgazdasági munkák előnyeiről. Állandóan nő a földművesek igénye a gépmunkákat illetőleg. Példának okáért 1955-ben a szövetkezeti földek 97.6 százalékát, az egyénileg gazdálkodók földjeinek pedir 42.2 százalékát a gépállomások fogják felszántani. Az elmúlt esztendőben a földművesek bizonyos idegenkedéssel nézték a gépállomásoknak a kapások sorközi sarabolásánál végzett munkáit. 1955- ban a gépállomások csupán 4.500 hektáron végezték el a kapások sarabolását. 1954-ben lényegesen emelkedett a gépállomások által sarabolt kapásnövények területe. Járási viszonylatban 17.800 hektárra növekedett, amellett a munkákat hasonlíthatatlanul jobban végezték el, mint az előző években. Éppen ezért az állami terv a nyitrai oén-és traktorállomások elé az 1955-ös évre 65.000 hektár föld sarabolását tűzte ki.

A mezőgazdasági munkák gépesítése egyre nagyobb tért hódít. A legjobban bizonyítják ezt azok az új gépek, melyeket a nyitrai kerület gépállomásai kaptak és kapnak. Többek között az istállótrágya felrakására szolgáló hidraulikus traktorok, melyeket már a kerület több szövetkezetében sikerrel alkalmaznak. a kukorica betakarítását végző kombájnok, a traktoros fűkaszálók és a szénagereblyézök és egyéb gépek, amelyeket a nyitrai kerület traktorállomásai a jövő évben kapnak.

A nyitrai kerületben a mezőgazdaság fokozottabb gépesítése következtében széles lehetőségek nyílnak szövetkezeteink, kis- és középparasztjaink terméseinek emelésé-T

__l.iY .. MIK*