Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-06-26 / 26. szám
4 földműves 1955. 'június 26. A baracskai asszonyok vígan ápolják a növényeket Mint a mennyasszonyi koszorún az aranyszínű, gyöngyszemek, úgy csillogtak az éjszakai harmat apró cseppjei a baracskai EFSZ cukorrépáján, kukoricáján. A több mint 30 hektár kukoricatábla viszont úgy tűnt az emberek szemének, mint a virágoskert a különböző nyíló rózsákkal. És ezek a rózsák nem mások, mint a szövetkezet női tagjai, akik a kukorica körül szorgoskodnak. — Ügy bizony, Annuskám! A kapálás nem könnyű munka. Különösen nehéz volt, amikor még nem Holtak gépek. A kemény kapanyél kérgessé tette tenyerünket. Ma már azt mondhatjuk, hogy csak játszunk a régi kapálással szemben. Igaz a kezdet most is nehéz. De aztán, ha megszoktad, megszereted és úgy játszol a kapával, mint a jó prímás a hegedűvel. — — De édesanyám! Hiszen én szeretem a földet, a munkát. Azért is maradtam itthon a szövetkezetben. Együtt akarok vigadni, dolgozni azokkal, akikkel fiatal gyermekéveimet töltöttem. — Így válaszolt a 17 éves Oroszt Annus anyja szavaira. Közben elmosolyodott, kapanyelét szorosabbra markolta és fiatalosan, kedvesen jegyezte meg: — Ha úgy akarja, anyám, versenyezhetünk is. Majd meglátjuk aztán ki ér hamarabb a föld végére. — Jól van, lányom. Csak aztán rendesen! Nehogy a kukoricát kivágd, a gyomot pedig meghagyod. Mert tudod, hogyha jól dolgozunk, több terem és annak először is mi veszszük hasznát. A fiatal, piros arcú kislány annyira hozzálátott a kapáláshoz, észre sem vette, hogy mennyire figyelik őt a szomszédok, köztük a göndörhajú, barna szemű Pista legény is. — Velünk is versenyezel, Annuska? — szólt a fiú A karcsú derekú kislány feltekintett, körülnézett, vajon ki tehet az, aki ráér a másikat figyelni? A kérdésre nem válaszolt. A haragos zöld kukorica fölé hajolva, s kellemes hangon dalolni kezdett: „Ha legény vagy, gyere velem.. — szállt a dal a langyos szellő szárnyán ... * * * Víg kacaj, szórakozás közepette folyik a növényápolási munkd a baracskai szövetkezet földjein. S amilyen vidámak a növényápolók, olyan kövérek a növények. A kukoricát már ezidáig kétszer sarabolták, kétszer kapálták. A cukorrépát szintén kétszer sarabolták, egyelték és kapálták. Aratásig a kukoricát még kétszer sarabolják, a cukorrépát pedig még egyszer megkapálják. És itt meg kell azt is mondanunk, hogy csakis azért lehetséges az ilyen pontos és időben való növényápolás, mert a baracskai asszonyok nem tétlenkednek, hanem egytől-egyig bekapcsolódtak a közös munkába. Hogy mi tette ezt lehetővé? Hadd mondja e. Góri Sándor a szövetkezet fiatal elnöke: — Még a múlt évben is a növényápolás idején, különböző nehézségekkel küzdött szövetkezetünk. Hiába adtuk meg a földnek a mélyszántást és a trágyát, nem tudtuk biztosítani időben a növényápolást: termésünk gyönge volt. Terveztünk, i, idolkodtuvk ... Mit kellene tenni’’ A végén úgy határoztunk, hogy megalakítjuk az állandó csoportokat és a csoportok között elosztjuk a szövetkezet szántóföldjét. Ezt a határozatot még az ősz folyamán megvalósítottuk. Minden egyes csoportnak megállapítottuk a termelési normát és bevezettük a pótjutalmazást. A növények ápolását pedig egyénekre osztottuk fel. Ez az intézkedésünk úgyszólván fordulópontot jelentett szövetkezetünk életében. Ez év tavasza óta már három család jött vissza az iparból a szövetkezetbe. Ugyancsak négy család kérte a szövetkezetbe való belépését. Es addig, amíg az előző években csak еду-két női tagunk volt, ma tagságunk 35 százaléka nő. — fejezte be szavait megelégedetten az elnök. Jó érzéssel és őszinte Szávákkal beszél a szövetkezet fejlődéséről, az eredményekről és bátran rámutat a hiányosságokra Tóth András, az agronómus. — Közös gazdálkodásunk eredményei napról napra nagyobbak — kezdi az agronómus. — Tapasztalataink is egyre jobbak. És, ami a legfontosabb az emberek nézete is sokat változott. Egyre . közelebb kerülnek a közös munkához, megszeretik a szövetkezetét és elismerik, hogy a gépi munka előnyösebb, sok-sok nehéz testi munkától kíméli meg az embert. Mindemellett, azonban nem nézhetünk el a hiányosságok felett sem. Különösen a surányi traktorállomás vezetőjének Mrkvica elvtársnak kell jobb szervező munkát végezni. Az agronómus megjegyzéséből az tűnik ki, hogy a traktorállomáson nincs minden rendben. Amikor körül „tekintettünk” a szövetkezetben, azt tapasztaltuk, hogy a vöröshere már élvirágzott, de még mindig nincs lekaszálva. Ugyanakkor a traktorosok munkaidő alatt napokat töltenek Surányban, olyan dolgok miatt, amelyeket el lehetne más alkalommal is, — például vasárnap és ünnepnapon — intézni. — Mi iparkodunk a munkát úgy megszervezni, hogy mindent időben és pontosan elvégezzünk, nehogy az aratás alatt akadály gördüljön tervünk elé — jegyzi meg az agronómus. — Fontos ez azért is, mert ebben az évben, először arat kombájn községünk határában. A múlt évben még idegenkedtünk a kombájnnal való aratástól, de ez évben már 100 hektárt kombájnnal aratunk le, ennyire kötöttünk szerződést. Megteszünk mindent annak érdekében, hogy szövetkezetünk tagjai megszeressék a gépi munkát. Ugyanakkor Mrkvica elvtárs nem gondol arra, hogy a szerződésben ez áll: „A gépállomás biztosítja a szövetkezet munkájának időben való és pontos elvégzését.” A baracskai EFSZ vezetőségének tervei szépek és azt bizonyítják, hoyy minden a közös vagyon megőrzésére, a szövetkext gazdagodására is a tagok jólétére irányul. Ennek a tervnek a megvalósításához azonban hozzá kell járulni az említett gépállomás vezetőjének Mrkvica elvtársnak is, mert az erő az egyetértésben rejlik. ZATYKÔ JÓZSEF További szövetkezetek és községek < teljesítették a szén a begyűjtést Tovább folytatódik a besztercebányai, bratislavai és a nyitrai kerületekben az idei termés réti szénájának sikeres begyűjtése. A besztercebányai kerületben a poltári járásban levő Zeleno és Rovnaný községek 100 százalékra teljesítették a szénabegyűjtési tervet. A nyitrai kerületben až ifjúságfalvai, mezőkeszi és a štefanovičovoi szövetkezetek szintén teljesítették szénabegyűjtési tervüket A párkányi járásban a köbölkúti, ebedi, búcsi és A királyhelmeci állomás mellett až országút baloldalán egy jókora, rOzsžsal bevetett tábla terül el. Ez a tábla a tavaszon siralmas állapotban volt. Alig lehetett megállapítani, hogy tulajdonképpen mit is vetettek bele. A rozstábla a perbenyiki EFSZ tulajdonát képeži. Nemrégen még a szövetkezet ellenségei rámutogattak a táblára, hogy ,,így van ez a szövetkezeti gazdálkodással csaknem mindenütt”. Nem így látta ažonban Kondás József, a szövetkezet elnöke és Fetyko Mihály, a szövetkezet agronómusa. Fejüket összedugva tárgyaltak, tanakodtak, hogy miként lehetne megjavítani a rozsot. A sok tanakodásnak až lett a vége, hogy a bő fejtrágyázás mellett döntöttek. Az elnök a következőket mondja a rozsról. — A rozstábla 34 hektárnyi területen fekszik. Az elmúlt öt év alatt egy gramm trágyát sem kapott ez a terület. 1954 tavaszán bevetettük tavaszi árpával. Aratáskor bizony nagyon szűkén gyűlt a mag a kombájn tartályába. Aratás után aztán jöttek a sžôgyéni szövetkezetekben javában végzik a szénabegyűjtést. A bratislavai kerületben Szered vezet a szénabegyűjtésben. A patei és a Zemiansky-Sad-i szövetkezetek ugyancsak 100 százalékosan teljesítették tervüket. A patei szövetkezeti tagok már 3 mázsa szénát _ adtak be terven felül. A járás 16 szövetkezete kötelezte magát, hogy a szénabegyűjtési tervet már a tavaszi kaszálásból teljesítik. Azonkívül a járás 5 nappal rövidíti a szénabegyűjtési terv időszakét. a nágy esőzések és annyira megázott a talaj, hogy nem tudtuk megszántani. Végre aztán kapott egy rosszul sikerült tarlőhántást, majd szeptember végén felszántottuk vetés alá. A vetésforgó úgy kívánta, hogy rozzsal vessük be a táblát. Vetés előtt 150 ka szuperfoszfátot, 150 kg kálisót és 100 kg mésznitrogént szórtunk minden hektárra. Utána bevetettük elsőrendű, tisztított vetőmaggal. Pár nappal utána kapott egy kis esőt és szépen, egyenletesen kikelt. Az egerek és a tavaszi fagyok viszont 50 százalékos kárt okoztak benne. De mi nem csüggedtünk el, makacsul folytattuk a megkezdett harcot. Tavaszkor kétszer fejtrágyáztuk a vetést. Ahol foltok maradtak, ott újra, meg újra fejtrágyáztunk. Munkánknak meg is van az eredménye — mondja csillogó szemmel a szövetkezet elnöke. Most minden járókelő megcsodálja a két méter magas rozsot. Hozzá hasonló nincs az egész környéken. Az emberi akarat bebizonyította, hogy mindent lehet, csak akarni kell. Zelenák István Ki készít több silót az idén? A Kassa melletti szenyai szövetkezet a sitózásban versenyre hívja Szlovákia összes szövetkezetét. A felhívásnak az a célja, hogy minden szövetkezet az állatállomány nagyságához mérten minden számosállat számára 25, a növendék állatok számára pedig 10 köbméter silót biztosítson. A szenyai szövetkezet például annyi silót készített a múlt évben, hogy 4 silógödör, kb. 400 köbméter tartalommal még most is tele van. A bő takarmányalap következtében télen sem csökkent a tehenek tejhozama. Knnek pedig az volt az eredménye, hogy a múlt évben 193 ezer liter tejet értékesített a szövetkezet szabad áron. A szövetkezet tagjai ebben az évben is nagy súlyt helyeznek a silózásra. Annyi silót akarnak készíteni, hogy minden szarvasmarhának 20 kg jusson egy napra. így teljesítik pártunknak azt a határozatát, hogy minden számosállat számára 25, a r.övendékállatok számára pedig 10 köbméter silót kell biztosítani. A silói kukoricából, tavaszi- és tarlókeverékböl, kukoricaszárból és egyéb, silózásra alkalmas növényekből készítik. A szövetkezet kötelezettséget vállalt, hogy az év végéig 200 ezer liter tejet ad be terven felül. Melyik szövetkezet készít több silót, mint a szenyai és melyik szövetkezet bátorkodik hasonló kötelezettséget vállalni? Új silógödröket késžítenek Az elmúlt évben az ústi kerület szövetkezetesei körülbelül 40 000 köbméter silógödröt készítettek. A szövetkezeteseknek 25 mázsa silótakarmányt kellett egy-egy fejőstehénre biztosítani. Feladatukat 4 százalékkal túllépték. A legtöbb szövetkezetben késő tavaszig silótakarmánnyel etették az állatokat. Ebben az évben is nagy igyekezettel építik a silógödröket. Három szövetkezetben Chomutovskén, Lounskén és Lovoslbkén több, mint 3600 köbméter silögödröt készítettek idáig. A Roudnicei Chudolazovcén a szövetkezetesek már az újonnan épült gödrökbe silózzák a téli takarmánykeverékeket. r Újabb 640 hektár parlagföldet műveltek meg A X. pártkongresszus irányelvei alapján a plzeni kerületben ebben az évben már pár ezer hektár parlagföldet megműveltél«. A területek nagy részét az állami, főleg a határmenti gazdaságok gondozzák. Az ulicei gazdaság dolgozói %40 hektár földet tettek termővé. Az 585 hektár szántóterületét kevert takarmánnyal vetették be, melyből 232 hektárt mint zöld takarmányt kaszálnak le. A többit vagy silótakarmánynak, vagy pedig magnak hagyják megérni. Bebizonyították, hogy mindent lehet, csak akarni kell Közös munkának közös siker az eredménye — A Kakashegytető alatt művészet zöldséget termelni, különösen az idén, mert bizony még nem érezte meg a meleget. — így kezdi beszédét a chizsnei szövetkezet kertészeti csoportjának vezetője, Rajkó Péter. A kis dombon az idén próbálkoznak először zöldségtermeléssel. Ez Rajkó elvtárs javaslatára történt, aki maga is tapasztalt zöldségtermelő. Jó szakismereteit az is bizonyítja, hogy bár féltek a szövetkezet tagjai a zöldségtermeléstől, mégis szép eredményeket értek el. Ezidáig csak salátáért és retekért 15 ezer koronát kaptak, s ami a legfontosabb, már akkor szállítottak salátát a piacra, amikor még újdonság volt, vagyis áprilisban. Rajkó Péter bolgár nemzetiségű. Munkájáról így nyilatkozik: — Már gyermekkorom óta ismerem a kertészkedés minden csínját-bínjét. A bolgárokról úgyis az a vélemény, hogy a zöldséges kertben születtek, és bizony én is úgy érzem, mintha egész életemben kertészkedtem volna. Munkámban egyáltalán nem akadályoz ötven évem és akármelyik fiatallal felveszem a versenyt. A kertészetben mindenféle zöldséget termelnek. Különös gondot fordítanak a paprikára és paradicsomra, nert — ahogy Rajkó elvtárs mondja — nincs jobb a lecsónál, különösen, ha egy darab kolbász is kerül bele. Szépen telnek a karfiolfejek is, melyekről Rajkó Péter ilyen véleményt mondott: — Ez nagyon értékes zöldségféle, vitamindús és értékes tápanyag, különösen, ha jól el van készítve, ahogyan a feleségem, vagy a lányom csinálja. Olyan jóízű, hogy még a juhtúrós haluskával is felveszi a versenyt. A környék lakói azonban még nem szokták meg ezt a zöldségfajtát, tehát a termést városokba szállítjuk. A karfiolnak szerintem ott van a legjobb keletje, ahol a rózsavíz szagosít, vagyis a városban. A csoportban főképpen asszonyok dolgoznak. Sándor Zsuzsanna, Kovács Mária, Dankó Mária, Grosiar Anna és a többi asszonyok is derekasan dolgoznak: Az idős, örökké mosolygó Topoly bácsi ugyancsak kitesz magáért. Ilyen emberekkel még a Kakashegytető alatt is lehet zöldséget termelni. A közös munka sikerének, közösen örülnek. Mató Pál. A párkányi járásban készülnek az aratásra Közismert dolog, hogy az aratás és cséplés a földműves legnehezebb, de egyben legörömteljesebb munkája, melyre alaposan fel kell készülni és rendkívül nagy gondossággal kell végrehajtani. Az aratás, cséplés és gabonafelvásárlás jó előkészítésére különösen nagy súlyt kell helyezni. Csunán minden erőnk kifejtésével, a gépek és az idd tökéletes kihaszpáľ sóval biztosíthatjuk szövetkezeteink, egyénileg gazdálkodó földműveseink, valamint a gép- és traktorállomásamk dolgozói szorgalmas munkája gyümölcsének veszteségnélküli betakarítását. Ezen feladat teljesítéséért nagy felelősség terheli a szövetkezeti tagokat, a gép- és traktorállomás dolgozóit, az állami gazdaságok dolgozóit, a nemzeti bizottságok tagjait és valamennyi földművest. A párkányi járásban közel 13 ezer hektár gabona vár betakarításra. A köbölkúti traktorállomásnak 10 500 hektár gabonát kell learatnia, mégpedig 4525 hektárt kombájnnal, a többit pedig, önkötözögépekkel. A köbölkúti gépállomás ezidáig 3900 hektárt kombájnnal -való aratására kötött szerződést. Nagy feladat vár tehát a gépállomás traktorosaira és többi dolgozóira. Az 0 kezükben vapnak a nagyteljesítményű gépek, amelyek segítségével rekordidőben el lehet végezni az aratást. Hogy ez a lehetőség valóra váljon, ahhoz szükséges, hogy a GTÁ dolgozói alaposan felkészüljenek az aratásra. A sikeres előkészület megkívánja, hogy minden traktoros, kombájn- és cséplőgép kezelő, valamint a GTÄ összes alkalmazottja előtt ismeretes legyen a nyári munkaterv és tudják, hogy mikor, hol és milyen géppel fognak dolgozni. A nagyteljesítményű mezőgazdasági gépeknek előkészítésében és munkájában politikai küldetést kell látni. A kombájnok, önkötözőgépek és traktorok gyakori üzemzavarai, amelyeket a felületesen végzett javítások okoznak, a földművesek szemében lerontják a mezőgazdaság gépesítésének és magának a közös gazdálkodásnak értékét. Ezzel szemben a gépek jó munkája megnverf a földművesek tetszését és azt eredményezi, hogy lelkesedéssel teszik magukévá a nagy táblákon yaló haladó gazdálkodás ügyét. A köbölkúti gép- és traktorállomás do'gozói tudatában vannak e fontos feladatoknak, melyek az idei aratás során rájuk hárulnak. Az aratásra és a cséplésre alaposan felkészültek. A párkányi járásban tehát 46 kombájn ' áll készenlétben, hogy mihelyt a gabona megérik, teljes ütemben megkezdjék az aratást. Ezenkívül további 12 kombájn jön szövetkezeteink segítségére. X sok gépre való tekintette1 nagy súlyt helyeznek a gépállomás dolgozói arra, hogy minden gépet tökéletesen kihasználjanak, A járás szövetkezeteiben most folyik a szervezés, hogy a lehető legnagyobb területen kombájnná! végezzék az aratást. A kombájnokon kívül 115 önkötözögép ál1 a szövetkezetek, valamint az egyénileg gazdálkodó földművesek rendelkezésére. Ezeket a gépeket már mind kijavították. A cséplésre 89 cséplőgépet helyeznek üzembe, valamint 100 drb kerekes traktort és 44 pótkocsit. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy a cséplőgépek túlnyomó részét traktorok hajtják és a villanymotorok hajtóereje a gyenge villanyhálózatra való tekintettel csak kis mértékben lesz kihasználva. A tarlóhántásról .. is kellőképpen gondoskodtak a GTÁ dolgozói. Harra irköt lánctalpas traktort és agregátokat készítettek elő, hogy a learatott táblákon azonnal megkezdhessék a tarlóhántást. Ez a fontos munka viszont nagyban függ attól, hogy milyen gyorsan hordják be a táolákról a szalmát. A GTÁ gondoskodott szakerőkről is: 53 kiképzett kombájnvezeto végzi az aratást. Szükséges lesz azonban kiegészíteni a traktorosok számát, mégpedig az.on traktoristák sorából, akik a szövetkezetekben nincsenek teljesen kihasználva"!" Ez azért szükséges, hogy ezen keresztül biztosíthassuk valamennyi aratógép tökéletes kihasználását. A GTÄ 10—12 napra tervezi az aratást, a cséplést pedig 18 napra. Ha az aratás és a cséplés tervét sikeresen akarjuk teljesíteni, emelni kell a traktorállomáson a munkaszervezés színvonalát. Biztosítani kell a gépek tökéletes üzemképességét, a róluk való lelkiismeretes gondoskodást, valamint, hogy a traktorok két váltásban dolgozzanak. Javítani kell az együttműködést a GTÁ, valamint az EFSZ-ek és a HNB-ok között, amelyek kötelesek biztosítani minden előfeltételt ahhoz, hogy a GTÁ hiánytalanul tudja végezni aratási és cséplési feladatait. A szövetkezeteken és az egyénileg gazdálkodó földműveseken kívül az állami gazdaságokon 2300 hektár gabona vár learatásra. Szükséges tehát, hogy az állami gazdaságok az aratás és csép'és során igazi példaképei legyenek a gépesített nagyüzemi mezőgazdaságnak és követendő példát mutasson a földműveseknek a munka termelékenységének fokozása és a termelési költségek csökkentése terén. Az állami gazdaságoknak az aratási és cséplési munkákhoz már biztosítva van a kellő munkaerő és gép. Megvan tehát minden előfeltételük arra, hogy a nyári munkák során feladataikat sikeresen elvégezzék. Járásunkban főleg a magánszektorban még nincsenek mindenütt tudatában a tarlóhántás agrotechnikai jelentőségével. ^ Ezt az igen fontos munkát sok községben lebecsülik és évről évre elmulasztják. Ezen helytelen eljárás elien a leghatározottabban küzdenünk kell. Ugyancsak ki kell _ küszöbölnünk azt a bizalmatlanságot és ellenszenvet, amely a kombájnokkal szemben némely községben megnyilvánul. Ahol a kombájnok jó munkát végeztek a múlt evben, ott tudják a földművesek, hogy milyen nagy segítséget jelent szamukra a gépesített aratás. Ahol pedig rossz munkát végeztek, ott a/ idén igyekezni kel! kiköszörülni a csorbát, hogy a gépi munkában segédkezet lásson minden földműves. A gabona cséplőgéptől való elszállítását ugyancsak jól megszervezte a felvásárló üzem. Az aratás és cséplés idején a kora reggeli órákban, a késő esti órákban, valamint vasár- és ünnepnap is átveszik a gabonát a földművesektől. A párkányi járásban tehát, jól felkészültek az aratásra és a családtagok, valamint az asszonyok segítségének igénvbevéteievel a tavalyinál sokkal sikeresebben akarják végrehajtani az aratást. T. M,
