Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-06-26 / 26. szám

4 földműves 1955. 'június 26. A baracskai asszonyok vígan ápolják a növényeket Mint a mennyasszonyi koszorún az aranyszínű, gyöngyszemek, úgy csil­logtak az éjszakai harmat apró cseppjei a baracskai EFSZ cukorré­páján, kukoricáján. A több mint 30 hektár kukoricatábla viszont úgy tűnt az emberek szemének, mint a virágoskert a különböző nyíló ró­zsákkal. És ezek a rózsák nem má­sok, mint a szövetkezet női tagjai, akik a kukorica körül szorgoskodnak. — Ügy bizony, Annuskám! A ka­pálás nem könnyű munka. Különö­sen nehéz volt, amikor még nem Holtak gépek. A kemény kapanyél kérgessé tette tenyerünket. Ma már azt mondhatjuk, hogy csak játszunk a régi kapálással szemben. Igaz a kezdet most is nehéz. De aztán, ha megszoktad, megszereted és úgy ját­szol a kapával, mint a jó prímás a hegedűvel. — — De édesanyám! Hiszen én sze­retem a földet, a munkát. Azért is maradtam itthon a szövetkezetben. Együtt akarok vigadni, dolgozni azokkal, akikkel fiatal gyermekévei­met töltöttem. — Így válaszolt a 17 éves Oroszt An­nus anyja szavaira. Közben elmoso­lyodott, kapanyelét szorosabbra mar­kolta és fiatalosan, kedvesen jegyez­te meg: — Ha úgy akarja, anyám, verse­nyezhetünk is. Majd meglátjuk az­tán ki ér hamarabb a föld végére. — Jól van, lányom. Csak aztán rendesen! Nehogy a kukoricát kivágd, a gyomot pedig meghagyod. Mert tudod, hogyha jól dolgozunk, több terem és annak először is mi vesz­­szük hasznát. A fiatal, piros arcú kislány annyi­ra hozzálátott a kapáláshoz, észre sem vette, hogy mennyire figyelik őt a szomszédok, köztük a göndör­hajú, barna szemű Pista legény is. — Velünk is versenyezel, Annus­­ka? — szólt a fiú A karcsú derekú kislány feltekin­tett, körülnézett, vajon ki tehet az, aki ráér a másikat figyelni? A kér­désre nem válaszolt. A haragos zöld kukorica fölé hajolva, s kellemes hangon dalolni kezdett: „Ha legény vagy, gyere velem.. — szállt a dal a langyos szellő szár­nyán ... * * * Víg kacaj, szórakozás közepette fo­lyik a növényápolási munkd a ba­racskai szövetkezet földjein. S ami­lyen vidámak a növényápolók, olyan kövérek a növények. A kukoricát már ezidáig kétszer sarabolták, két­szer kapálták. A cukorrépát szintén kétszer sarabolták, egyelték és ka­pálták. Aratásig a kukoricát még kétszer sarabolják, a cukorrépát pe­dig még egyszer megkapálják. És itt meg kell azt is mondanunk, hogy csakis azért lehetséges az ilyen pon­tos és időben való növényápolás, mert a baracskai asszonyok nem tét­lenkednek, hanem egytől-egyig be­kapcsolódtak a közös munkába. Hogy mi tette ezt lehetővé? Hadd mondja e. Góri Sándor a szövetkezet fiatal elnöke: — Még a múlt évben is a növény­­ápolás idején, különböző nehézsé­gekkel küzdött szövetkezetünk. Hiá­ba adtuk meg a földnek a mélyszán­tást és a trágyát, nem tudtuk bizto­sítani időben a növényápolást: ter­mésünk gyönge volt. Terveztünk, i, idolkodtuvk ... Mit kellene ten­ni’’ A végén úgy határoztunk, hogy megalakítjuk az állandó csoportokat és a csoportok között elosztjuk a szövetkezet szántóföldjét. Ezt a ha­tározatot még az ősz folyamán meg­valósítottuk. Minden egyes csoport­nak megállapítottuk a termelési nor­mát és bevezettük a pótjutalmazást. A növények ápolását pedig egyének­re osztottuk fel. Ez az intézkedésünk úgyszólván fordulópontot jelentett szövetkezetünk életében. Ez év tava­sza óta már három család jött vissza az iparból a szövetkezetbe. Ugyan­csak négy család kérte a szövetke­zetbe való belépését. Es addig, amíg az előző években csak еду-két női tagunk volt, ma tagságunk 35 szá­zaléka nő. — fejezte be szavait megelégedetten az elnök. Jó érzéssel és őszinte Szávákkal beszél a szövetkezet fejlődéséről, az eredményekről és bátran rámutat a hiányosságokra Tóth András, az ag­­ronómus. — Közös gazdálkodásunk eredmé­nyei napról napra nagyobbak — kezdi az agronómus. — Tapasztala­taink is egyre jobbak. És, ami a leg­fontosabb az emberek nézete is sokat változott. Egyre . közelebb kerülnek a közös munkához, megszeretik a szövetkezetét és elismerik, hogy a gépi munka előnyösebb, sok-sok ne­héz testi munkától kíméli meg az embert. Mindemellett, azonban nem nézhetünk el a hiányosságok felett sem. Különösen a surányi traktor­állomás vezetőjének Mrkvica elvtárs­nak kell jobb szervező munkát vé­gezni. Az agronómus megjegyzéséből az tűnik ki, hogy a traktorállomáson nincs minden rendben. Amikor kö­rül „tekintettünk” a szövetkezetben, azt tapasztaltuk, hogy a vöröshere már élvirágzott, de még mindig nincs lekaszálva. Ugyanakkor a traktorosok munkaidő alatt napokat töltenek Su­­rányban, olyan dolgok miatt, ame­lyeket el lehetne más alkalommal is, — például vasárnap és ünnepnapon — intézni. — Mi iparkodunk a munkát úgy megszervezni, hogy mindent időben és pontosan elvégezzünk, nehogy az aratás alatt akadály gördüljön ter­vünk elé — jegyzi meg az agronó­mus. — Fontos ez azért is, mert ebben az évben, először arat kom­bájn községünk határában. A múlt évben még idegenkedtünk a kom­bájnnal való aratástól, de ez évben már 100 hektárt kombájnnal aratunk le, ennyire kötöttünk szerződést. Megteszünk mindent annak érdeké­ben, hogy szövetkezetünk tagjai meg­szeressék a gépi munkát. Ugyanak­kor Mrkvica elvtárs nem gondol ar­ra, hogy a szerződésben ez áll: „A gépállomás biztosítja a szövetkezet munkájának időben való és pontos elvégzését.” A baracskai EFSZ vezetőségének tervei szépek és azt bizonyítják, hoyy minden a közös vagyon megőr­zésére, a szövetkext gazdagodására is a tagok jólétére irányul. Ennek a tervnek a megvalósításához azon­ban hozzá kell járulni az említett gépállomás vezetőjének Mrkvica elv­­társnak is, mert az erő az egyetér­tésben rejlik. ZATYKÔ JÓZSEF További szövetkezetek és községek < teljesítették a szén a begyűjtést Tovább folytatódik a besztercebá­nyai, bratislavai és a nyitrai kerüle­tekben az idei termés réti szénájának sikeres begyűjtése. A besztercebányai kerületben a poltári járásban levő Zeleno és Rov­naný községek 100 százalékra telje­sítették a szénabegyűjtési tervet. A nyitrai kerületben až ifjúságfal­­vai, mezőkeszi és a štefanovičovoi szövetkezetek szintén teljesítették szénabegyűjtési tervüket A párkányi járásban a köbölkúti, ebedi, búcsi és A királyhelmeci állomás mellett až országút baloldalán egy jókora, rOzs­­žsal bevetett tábla terül el. Ez a tábla a tavaszon siralmas állapotban volt. Alig lehetett megállapítani, hogy tulajdonképpen mit is vetettek bele. A rozstábla a perbenyiki EFSZ tulaj­donát képeži. Nemrégen még a szö­vetkezet ellenségei rámutogattak a táblára, hogy ,,így van ez a szövet­kezeti gazdálkodással csaknem min­denütt”. Nem így látta ažonban Kondás Jó­zsef, a szövetkezet elnöke és Fetyko Mihály, a szövetkezet agronómusa. Fejüket összedugva tárgyaltak, tana­kodtak, hogy miként lehetne megja­vítani a rozsot. A sok tanakodásnak až lett a vége, hogy a bő fejtrágyá­zás mellett döntöttek. Az elnök a kö­vetkezőket mondja a rozsról. — A rozstábla 34 hektárnyi terü­leten fekszik. Az elmúlt öt év alatt egy gramm trágyát sem kapott ez a terület. 1954 tavaszán bevetettük ta­vaszi árpával. Aratáskor bizony na­gyon szűkén gyűlt a mag a kombájn tartályába. Aratás után aztán jöttek a sžôgyéni szövetkezetekben javában végzik a szénabegyűjtést. A bratislavai kerületben Szered ve­zet a szénabegyűjtésben. A patei és a Zemiansky-Sad-i szövetkezetek ugyancsak 100 százalékosan teljesítet­ték tervüket. A patei szövetkezeti ta­gok már 3 mázsa szénát _ adtak be terven felül. A járás 16 szövetkezete kötelezte magát, hogy a szénabegyűj­tési tervet már a tavaszi kaszálásból teljesítik. Azonkívül a járás 5 nappal rövidíti a szénabegyűjtési terv idő­szakét. a nágy esőzések és annyira megázott a talaj, hogy nem tudtuk megszánta­­ni. Végre aztán kapott egy rosszul sikerült tarlőhántást, majd szeptem­ber végén felszántottuk vetés alá. A vetésforgó úgy kívánta, hogy rozzsal vessük be a táblát. Vetés előtt 150 ka szuperfoszfátot, 150 kg kálisót és 100 kg mésznitrogént szórtunk min­den hektárra. Utána bevetettük első­rendű, tisztított vetőmaggal. Pár nap­pal utána kapott egy kis esőt és szé­pen, egyenletesen kikelt. Az egerek és a tavaszi fagyok viszont 50 száza­lékos kárt okoztak benne. De mi nem csüggedtünk el, makacsul folytattuk a megkezdett harcot. Tavaszkor két­szer fejtrágyáztuk a vetést. Ahol foltok maradtak, ott újra, meg újra fejtrágyáztunk. Munkánknak meg is van az eredménye — mondja csillogó szemmel a szövetkezet elnöke. Most minden járókelő megcsodálja a két méter magas rozsot. Hozzá ha­sonló nincs az egész környéken. Az emberi akarat bebizonyította, hogy mindent lehet, csak akarni kell. Zelenák István Ki készít több silót az idén? A Kassa melletti szenyai szövetke­zet a sitózásban versenyre hívja Szlovákia összes szövetkezetét. A fel­hívásnak az a célja, hogy minden szövetkezet az állatállomány nagysá­gához mérten minden számosállat számára 25, a növendék állatok szá­mára pedig 10 köbméter silót bizto­sítson. A szenyai szövetkezet például annyi silót készített a múlt évben, hogy 4 silógödör, kb. 400 köbméter tartalommal még most is tele van. A bő takarmányalap következtében télen sem csökkent a tehenek tejhozama. Knnek pedig az volt az eredménye, hogy a múlt évben 193 ezer liter te­jet értékesített a szövetkezet szabad áron. A szövetkezet tagjai ebben az év­ben is nagy súlyt helyeznek a siló­­zásra. Annyi silót akarnak készíteni, hogy minden szarvasmarhának 20 kg jusson egy napra. így teljesítik pár­tunknak azt a határozatát, hogy min­den számosállat számára 25, a r.ö­­vendékállatok számára pedig 10 köb­méter silót kell biztosítani. A silói kukoricából, tavaszi- és tarlókeverék­­böl, kukoricaszárból és egyéb, siló­zásra alkalmas növényekből készítik. A szövetkezet kötelezettséget vál­lalt, hogy az év végéig 200 ezer liter tejet ad be terven felül. Melyik szö­vetkezet készít több silót, mint a szenyai és melyik szövetkezet bátor­kodik hasonló kötelezettséget vállal­ni? Új silógödröket késžítenek Az elmúlt évben az ústi kerület szövetkezetesei körülbelül 40 000 köb­méter silógödröt készítettek. A szö­­vetkezeteseknek 25 mázsa silótakar­mányt kellett egy-egy fejőstehénre biztosítani. Feladatukat 4 százalékkal túllépték. A legtöbb szövetkezetben késő tavaszig silótakarmánnyel etet­ték az állatokat. Ebben az évben is nagy igyekezet­tel építik a silógödröket. Három szö­vetkezetben Chomutovskén, Lounskén és Lovoslbkén több, mint 3600 köb­méter silögödröt készítettek idáig. A Roudnicei Chudolazovcén a szövetke­­zetesek már az újonnan épült göd­rökbe silózzák a téli takarmánykeve­rékeket. r Újabb 640 hektár parlagföldet műveltek meg A X. pártkongresszus irányelvei alapján a plzeni kerületben ebben az évben már pár ezer hektár parlagföldet megműveltél«. A területek nagy részét az állami, főleg a határmenti gazdaságok gondozzák. Az ulicei gazdaság dolgozói %40 hektár földet tettek termővé. Az 585 hektár szántóterületét kevert takarmánnyal vetették be, melyből 232 hek­tárt mint zöld takarmányt kaszálnak le. A többit vagy silótakarmánynak, vagy pedig magnak hagyják megérni. Bebizonyították, hogy mindent lehet, csak akarni kell Közös munkának közös siker az eredménye — A Kakashegytető alatt művészet zöldséget termelni, különösen az idén, mert bizony még nem érezte meg a meleget. — így kezdi beszédét a chizsnei szövetkezet kertészeti cso­portjának vezetője, Rajkó Péter. A kis dombon az idén próbálkoznak először zöldségtermeléssel. Ez Rajkó elvtárs javaslatára történt, aki maga is tapasztalt zöldségtermelő. Jó szak­ismereteit az is bizonyítja, hogy bár féltek a szövetkezet tagjai a zöldség­­termeléstől, mégis szép eredményeket értek el. Ezidáig csak salátáért és retekért 15 ezer koronát kaptak, s ami a legfontosabb, már akkor szállítottak salátát a piacra, amikor még újdonság volt, vagyis áprilisban. Rajkó Péter bolgár nemzetiségű. Munkájáról így nyilatkozik: — Már gyermekkorom óta ismerem a ker­tészkedés minden csínját-bínjét. A bolgárokról úgyis az a vélemény, hogy a zöldséges kertben születtek, és bi­zony én is úgy érzem, mintha egész életemben kertészkedtem volna. Mun­kámban egyáltalán nem akadályoz öt­ven évem és akármelyik fiatallal fel­veszem a versenyt. A kertészetben mindenféle zöldséget termelnek. Különös gondot fordítanak a paprikára és paradicsomra, nert — ahogy Rajkó elvtárs mondja — nincs jobb a lecsónál, különösen, ha egy darab kolbász is kerül bele. Szé­pen telnek a karfiolfejek is, melyek­ről Rajkó Péter ilyen véleményt mon­dott: — Ez nagyon értékes zöldség­féle, vitamindús és értékes tápanyag, különösen, ha jól el van készítve, ahogyan a feleségem, vagy a lányom csinálja. Olyan jóízű, hogy még a juh­túrós haluskával is felveszi a ver­senyt. A környék lakói azonban még nem szokták meg ezt a zöldségfajtát, tehát a termést városokba szállítjuk. A karfiolnak szerintem ott van a legjobb keletje, ahol a rózsavíz sza­­gosít, vagyis a városban. A csoportban főképpen asszonyok dolgoznak. Sándor Zsuzsanna, Kovács Mária, Dankó Mária, Grosiar Anna és a többi asszonyok is derekasan dol­goznak: Az idős, örökké mosolygó To­poly bácsi ugyancsak kitesz magáért. Ilyen emberekkel még a Kakashegy­tető alatt is lehet zöldséget termel­ni. A közös munka sikerének, közösen örülnek. Mató Pál. A párkányi járásban készülnek az aratásra Közismert dolog, hogy az aratás és cséplés a földműves legnehezebb, de egyben legörömteljesebb munkája, melyre alaposan fel kell készülni és rendkívül nagy gondossággal kell végrehajtani. Az aratás, cséplés és gabonafelvásárlás jó előkészítésére különösen nagy súlyt kell helyezni. Csunán minden erőnk kifejtésével, a gépek és az idd tökéletes kihaszpá­­ľ sóval biztosíthatjuk szövetkezeteink, egyénileg gazdálkodó földműveseink, valamint a gép- és traktorállomása­­mk dolgozói szorgalmas munkája gyümölcsének veszteségnélküli beta­karítását. Ezen feladat teljesítéséért nagy felelősség terheli a szövetkezeti ta­gokat, a gép- és traktorállomás dol­gozóit, az állami gazdaságok dolgo­zóit, a nemzeti bizottságok tagjait és valamennyi földművest. A párká­nyi járásban közel 13 ezer hektár gabona vár betakarításra. A köböl­kúti traktorállomásnak 10 500 hektár gabonát kell learatnia, mégpedig 4525 hektárt kombájnnal, a többit pedig, önkötözögépekkel. A köbölkúti gépállomás ezidáig 3900 hektárt kom­bájnnal -való aratására kötött szer­ződést. Nagy feladat vár tehát a gép­állomás traktorosaira és többi dol­gozóira. Az 0 kezükben vapnak a nagyteljesítményű gépek, amelyek segítségével rekordidőben el lehet végezni az aratást. Hogy ez a lehe­tőség valóra váljon, ahhoz szüksé­ges, hogy a GTÁ dolgozói alaposan felkészüljenek az aratásra. A sikeres előkészület megkívánja, hogy minden traktoros, kombájn- és cséplőgép kezelő, valamint a GTÄ összes al­kalmazottja előtt ismeretes legyen a nyári munkaterv és tudják, hogy mikor, hol és milyen géppel fognak dolgozni. A nagyteljesítményű me­zőgazdasági gépeknek előkészítésében és munkájában politikai küldetést kell látni. A kombájnok, önkötöző­gépek és traktorok gyakori üzemza­varai, amelyeket a felületesen végzett javítások okoznak, a földművesek szemében lerontják a mezőgazdaság gépesítésének és magának a közös gazdálkodásnak értékét. Ezzel szem­ben a gépek jó munkája megnverf a földművesek tetszését és azt ered­ményezi, hogy lelkesedéssel teszik magukévá a nagy táblákon yaló ha­ladó gazdálkodás ügyét. A köbölkúti gép- és traktorállomás do'gozói tudatában vannak e fon­tos feladatoknak, melyek az idei aratás során rájuk hárulnak. Az ara­tásra és a cséplésre alaposan felké­szültek. A párkányi járásban tehát 46 kombájn ' áll készenlétben, hogy mihelyt a gabona megérik, teljes ütemben megkezdjék az aratást. Ezenkívül további 12 kombájn jön szövetkezeteink segítségére. X sok gépre való tekintette1 nagy súlyt helyeznek a gépállomás dolgozói ar­ra, hogy minden gépet tökéletesen kihasználjanak, A járás szövetkeze­teiben most folyik a szervezés, hogy a lehető legnagyobb területen kom­bájnná! végezzék az aratást. A kom­bájnokon kívül 115 önkötözögép ál1 a szövetkezetek, valamint az egyéni­leg gazdálkodó földművesek rendel­kezésére. Ezeket a gépeket már mind kijavították. A cséplésre 89 cséplő­gépet helyeznek üzembe, valamint 100 drb kerekes traktort és 44 pót­kocsit. Ezek a számok azt bizonyít­ják, hogy a cséplőgépek túlnyomó részét traktorok hajtják és a villany­motorok hajtóereje a gyenge villany­hálózatra való tekintettel csak kis mértékben lesz kihasználva. A tarlóhántásról .. is kellőképpen gondoskodtak a GTÁ dolgozói. Har­ra irköt lánctalpas traktort és agre­­gátokat készítettek elő, hogy a le­aratott táblákon azonnal megkezd­hessék a tarlóhántást. Ez a fontos munka viszont nagyban függ attól, hogy milyen gyorsan hordják be a táolákról a szalmát. A GTÁ gondoskodott szakerőkről is: 53 kiképzett kombájnvezeto vég­zi az aratást. Szükséges lesz azonban kiegészíteni a traktorosok számát, mégpedig az.on traktoristák sorából, akik a szövetkezetekben nincsenek teljesen kihasználva"!" Ez azért szük­séges, hogy ezen keresztül biztosít­hassuk valamennyi aratógép tökéletes kihasználását. A GTÄ 10—12 napra tervezi az aratást, a cséplést pedig 18 napra. Ha az aratás és a cséplés tervét sikeresen akarjuk teljesíteni, emelni kell a traktorállomáson a munka­­szervezés színvonalát. Biztosítani kell a gépek tökéletes üzemképessé­gét, a róluk való lelkiismeretes gon­doskodást, valamint, hogy a trakto­rok két váltásban dolgozzanak. Javí­tani kell az együttműködést a GTÁ, valamint az EFSZ-ek és a HNB-ok között, amelyek kötelesek biztosítani minden előfeltételt ahhoz, hogy a GTÁ hiánytalanul tudja végezni ara­tási és cséplési feladatait. A szövetkezeteken és az egyénileg gazdálkodó földműveseken kívül az állami gazdaságokon 2300 hektár ga­bona vár learatásra. Szükséges tehát, hogy az állami gazdaságok az aratás és csép'és során igazi példaképei le­gyenek a gépesített nagyüzemi me­zőgazdaságnak és követendő példát mutasson a földműveseknek a mun­ka termelékenységének fokozása és a termelési költségek csökkentése terén. Az állami gazdaságoknak az aratási és cséplési munkákhoz már biztosítva van a kellő munkaerő és gép. Megvan tehát minden előfelté­telük arra, hogy a nyári munkák so­rán feladataikat sikeresen elvégez­zék. Járásunkban főleg a magánszek­torban még nincsenek mindenütt tu­datában a tarlóhántás agrotechnikai jelentőségével. ^ Ezt az igen fontos munkát sok községben lebecsülik és évről évre elmulasztják. Ezen hely­telen eljárás elien a leghatározottab­ban küzdenünk kell. Ugyancsak ki kell _ küszöbölnünk azt a bizalmat­lanságot és ellenszenvet, amely a kombájnokkal szemben némely köz­ségben megnyilvánul. Ahol a kom­bájnok jó munkát végeztek a múlt evben, ott tudják a földművesek, hogy milyen nagy segítséget jelent szamukra a gépesített aratás. Ahol pedig rossz munkát végeztek, ott a/ idén igyekezni kel! kiköszörülni a csorbát, hogy a gépi munkában se­gédkezet lásson minden földműves. A gabona cséplőgéptől való elszál­lítását ugyancsak jól megszervezte a felvásárló üzem. Az aratás és csép­lés idején a kora reggeli órákban, a késő esti órákban, valamint vasár- és ünnepnap is átveszik a gabonát a földművesektől. A párkányi járás­ban tehát, jól felkészültek az aratás­ra és a családtagok, valamint az asszonyok segítségének igénvbevéte­­ievel a tavalyinál sokkal sikereseb­ben akarják végrehajtani az aratást. T. M,

Next

/
Oldalképek
Tartalom