Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-06-19 / 25. szám

1955. június 19. földműves 7 ч m %% ^ W A növényápolás és szénabegyűjtés elvégzésével készüljünk az aratasra A munkaegység megtakarításának titka Felsőszemeréden Országszerte a falvak apraja-nagyja a határban szorgoskodik. Minden ép­kézláb ember harcot vív a magas termésért. Ezt tapasztaltuk az ipoly­­sági járásban is. Amikor megkérdeztük a járási nem­zeti bizottság elnökét, Szebellay elv­társat, hogy mi a legnagy'obb jelen­tőségű esemény- a tavaszi munkák során, azt a választ kaptuk, hogy Bencsok elvtársnak, a felsőszemerédi EFSZ tagjának újítása, mely a nö­vényápolási munkák géni megműve­lésével kapcsolatos. Bencsok elvtárs olyan gépet szerkesztett, amely nem­csak növényápolásra, de további mó­dosítással növényvédelemre is kivá­lóan alkalmas. A felsőszemerédi EFSZ már ezzel a géppel végezte el a 20 hektár répa növényápolási munkáit és a 42 hektár kukorica kapálását. A gép előállítása 25 munkaegységébe került a szövetkezetnek s ezzel ugyanakkor a répa egyszeri megmun­kálásánál 176 munkaegység megtaka­rítást értek el. A gép lóvontatású, napi 4 hektár terület növényápolási munkájának elvégzésére alkalmas. A Bencsok elvtárs által szerkesz­tett gép lényege abban van, hogy egyszerre 6 sor répa kapálására al­kalmas s ugyanakkor nemcsak a ta­lajlazítást és gyomtalanítást végzi, de egyúttal — különösen a sarabolás időszakában —, amikor a répa még kicsi, védi azt, hogy földdel be ne szóródjon. Ugyanez a szerkezet kis átalakítással a kapálással egy időben a répát dynociddal, s a tövét pedig műtrágyával szórja be. A répasorokat két oldalról a tárcsák acéllemezéhez hasonló gömbölyű lemezek védik, amelyek forognak, s ezáltal lazítják a répa tövénél a talajt. A lemezek közötti területen a lazítás és a gyom­talanítás munkáját 3 kapa végzi. Bencsok elvtárs cselédszülők gyer­meke, 42 éves, 1949 óta szövetkezeti tag. Szakmája nincs, de ezért olyan ezermesterféle. Most is az EFSZ ko­vácsműhelyében dolgozik, mint kise­gítő munkás, Vítyaz Ferenc kovács­mesterrel. Az újítás terve Bencsok elvtárs agyában született meg és Vítyaz elvtárs hűségesen segített an­nak megvalósításában. — Sokat gon­dolkodtam azon, hogyan lehetne meg­könnyíteni a szövetkezeti tagok leg­nehezebb munkáját a növényápolás­ban — mondja Bencsok elvtárs. — Amikor az EFSZ elnökének, Matuska elvtársnak elmondtam tervemet azt kérdezte kicsit bizalmatlankodva: — Biztos lesz abból valami, Jóska? Hol vesztek hozzá annyi anyagot? Van elég vas és eldobált gépi szerkezet, csak bízza rám, — feleltem neki. A bizalom megkettőzte erőmet és az eredmény nem maradt el. A felsőszemerédi EFSZ a Bencsok elvtárs által szerkesztett géppel már a répa harmadik kapálását végezte el. A répájuk olyan szép, hogy messze környében nincs párja. Levelei elbo­rítják a földet, a talaj tiszta, teljesen gyomtalan. 1950—51-es években a szövetkezetnek brigádosokra volt szüksége a növényápolási munkáknál. Ma erre már nincs szükség. Minden munkát a maga idejében jól elvégez­nek. A kapásokat egyéni művelésre osztották szét s mindenki iparkodik azt időben elvégezni. Az EFSZ tagsá­gának munkaerkölcse jó. A szövetke­zet udvarán mindenütt a legnagyobb rendet látni, látszik, hogy jó gazda van a háznál. A gépeket megbecsü­lik, fedett helyen vannak. Különös gonddal takarítják be takarmányter­mésüket is. Takarmánykazluk úgy néz ki, akárcsak a gyufaskatulya. A szö­vetkezet tagjai nemcsak a takarmány mennyiségére, hanem a minőségére is nagyon ügyelnek. 600 köbméter silót készítenek, hogy ne legyen ta­karmányproblémájuk egész évben. Kapásnövényeiket az egész határban megművelték s azok gyomtalanok. A Bencsok elvtárs által szerkesztett új gép állandóan munkában van. Ápolják a növényt, hogy ezáltal is biztosítsák az ez évi gazdag termést. M. Nagy jelentősége van a kis karóknak Fehér virágdíszbe öltözött a hegyé­­tei EFSZ tízhektáros lentáblája. A szívós len hullámzik, s mint táncoló pár összefonódik, hajladozik a me­leg nyári szélben. Mint fehér pillan­gók százai röppennek a virágszirmok s lehullanak a földre. Távolabb 16 hektárnyi területen cukorrépa zöldéi. Tenyérnyi levelei beárnyékolják a földet. Szép a répa. Egy szál gyomot sem lehet benne látni. Bizonyos, hogy időben elvetet­ték és jól gondozzák. Navratil Vin­ce, az EFSZ agronómusa is ezt bizo­nyítja. — Az idő nagyon kihúzódott ez­ért az árpavetéssel egy időben a cukorrépa földdel is dolgoztunk — mondja az agronómus, — miközben szemét egy pillanatra sem veszi le a haragoszöld cukorrépáról. — Két traktor simította, boronálta a földet, ifjú Nagy Rudolf pedig lófogattal hajnaltól késő estig vetette. Amint a répa kisorolt a sarabolással sem vártunk egy percet sem. Nagy Ár­pád és Domonkos Arpád becsülete­sen megsarabolták mind a 16 hektár cukorrépát. A répasorok között karó fehérük, amely bizonyítja, hogy a répa egyéni művelésre van kiosztva. — Nagy jelentősége van ezeknek a kis karóknak — mondja Navratil elvtárs. Tavaly többször brigádosok dolgoztak nálunk, a munkaegység is elfogyott, a növények mégis gyomo-' sak maradtak. Most, hogy egyénekre osztottuk a kapásokat, megtörtént az is, hogy hajnali 4-órakor kimentem az istállókhoz körülnézni s alig akar­tam hinni a szememnek a répaföl­dön már többen egyeltek. A felelős­ségérzet, a pótjutalmazás jó munká­ra serkenti a tagokat. A kukorica, napraforgó, burgonya ápolása ugyancsak jól halad. Míg a kukoricánál megkezdték a második sarabolást és kapálást, addig a répát már harmadszor sarábcUják. A jó munka bizonyosan megmutatkozik majd a terméseredményben. A csoportok tagjai szorgalmasan dolgoznak, de nem mondhatjuk el ezt Nagy Gábor csoportvezetőről. Többször 8, sőt 10 órakor sétál ki a mezőre megnézni a csoportját. An­nál jobb munkát végez Bíró Vincfe a második csoport vezetője. Ö már 60 éves, mégis mindenütt ott van, ahol szükség van rá. A csoportvezetőnek példát kell mutatni és a rábízott feladatokat lelkiismeretesen el kell végezni. Csak ebben az esetben állhat meg felemeli fővel a csoport előtt és elmondhatja, jó munkát végeztünk, gazdagabb lett szövetkezetünk. S. G. Hordjuk kazlakba a felszáradt takarmányt, Géppel fejnek az ipolyviski EFSZ-ben Az ipolyviski Vörös Lobogó EFSZ tagsága hangyaszorgalommal végzi a takarmánytermés betakarítását. A múlt évről megmaradt 12 vagon szé­na és lucerna, valamint a 30 vagon szalmakazlak mellé újak sorakoznak. Már eddig 60 hektár here- és lucer­natermést hordtak be és hozzáláttak a 190 hektárt kitevő' réti széna ka­szálásához. Mire e sorok nyomtatás­ban megjelennek, a rét is le lesz ka­szálva és fele betakarítva. Eddig már 70 hektár területen végezték el a szénaszárítás munkáit. A gyorsan ha­ladó takarmánybegyüjtéshez nagyban hozzájárul a traktorosbrigád jó mun­kája. Spisok Dezső és Mikus Rudolf, a deméndi brigádtól jöttek a helyi brigád kisegítésére. Napi normájukat több mint 150 százalékra teljesítik, mindamellett kiváló munkát végez­nek. Öt traktorista kaszája vágja az illatos réti szénát, hogy a szövetke­zet növekvő állatállománya számára elégséges és jóminőségű takarmányt biztosítsanak. Az ipolyviski EFSZ vezetősége min­dig nagy gondot fordított a takar­mánytermesztésre és jól gazdálkod­tak vele. A szövetkezetben az állat­tenyésztési munkákat már gépesítet­ték és így a takarmányozás kérdése, s ezzel együtt az új haladó módsze­rek jelentősége még jobban megnö­vekedett. A tehenészetben a napok­ban vezették be a gépi fejést. A fe­jőgulyások mesteri módon bánnak a fejőkészülékekkel és a tehenek olyan nyugodtan hallgatják a gépek egyen­letes kotyogását, mintha mindig azzal fejték volna őket. A szövetkezetben a tehenészet az a terület, ahol a legmélyebben ver­nek gyökeret az új, haladó munka­­módszerek, mint például a Malinyino­­va kiváló szovjet állatgondozó nálunk is sikerrel alkalmazott módszere. A szövetkezet fiatal zootechnikusa azon a nézeten van, hogy most már ha­laszthatatlan az egyedi takarmányo­zás, a napi többszöri fejés és a tőgy­masszázs megkezdése, mert a gépi munka ezt feltétlen megköveteli. Egy hónap alatt a tehenészetben a 220 literes napi tejhozamot 420 literre emelték, ami tehenenként 7 és fél liter átlagot jelent. A napokban 26 legjobb tehénnél vezetik be a hasz­nosság szerinti etetést, a napi három­szori fejést és a tőgymasszázst. . 4 A viski Vörös Lobogó szövetkezet bizonyára példát mutat majd a tehe­nészetben is — az új módszerekkel elért eredményeivel — a dolgozó pa­rasztok és a szövetkezeti tagok ez­reinek a szövetkezeti gazdálkodáson keresztül a boldogabb jövő felé. M. Nagyodon a növényápolás mellett gondolnak az aratásra is Bámul az őszi repce maghozó tok­ja, szőkül a rozs és az őszi árpa. Napról-napra közelebb kerülünk az aratáshoz. Látják ezt a nagyodi EFSZ tagjai is. Nem csoda tehát, hogy Ma­cák István, az első csoport vezetője azon töri a fejét, hogy jó volna hoz­záfogni a kukorica és cukorrépa má­sodszori kapálásához, mert aratásig még harmadszor is meg akarják ka­pálni. Hasonló a gondolata ifjú Ko­vács Gyulának, a második csoport vezetőjének is. Naponta nézegeti a burgonyaföldet, nem lehet-e még feltölteni a szép, dússzárú burgo­nyát. A csoportvezetőket a verseny láza is fűti, mert a két csoport verseny­ben áll egymással. A versenyszerű munka a gépek jó kihasználása már eddig is szép eredményeket hozott. A cukorrépát kétszer megsarabolták, kiegyelték és most megkapálva él­vezi az oly ritkán hulló, de aranyat érő esőcseppeket. A négyzetes-fész­kesen ültetett burgonya és kukorica kövér és gyommentes. A kertészetben is szemetgyönyör­­ködtető növényeket látni. Kara’ábé, saláta, borsó, dinnye, uborka és még ki tudná felsorolni mindazt, ami mindarról tanúskodik, hogy a nagy­odi szövetkezet tagjai jól dolgoznak. Természetes a jó munkának meg van a gyümölcse is. Ezt bizonyítja Csontó István, amikor életéről, mun­kájáról beszél. De nemcsak Csontó elvtárs van megelégedve a mai é'etével, hanem a szövetkezet minden egyes tagja. Ahol pedig elégedettek az EFSZ tag­jai, ott mint a közmondás is tartja: „Megy a munka, mint a karikacsa­pás.” Nagyodon ez így is van. A ta­karmányfélék jó részét már betaka­rították. Ugyanakkor serényen ké­szülődnek az aratásra is. Balázs János agronómus, amikor a szürkülő rozstáblák mellett halad el, azon gondolkodik, mit is lehetne még tenni, hogy az új kenyér beta­karítása zökkenőmentes legyen. — A talajt megműveltük, időben vetettünk, műtrágyáztunk. Azonban hátra van a legfontosabb: a szem­veszteség nélküli betakarítás. Meg­­tettünk-e már mindent ennek érde­kében? — kérdi sajátmagától az ag­ronómus. — Nem! — Villant fel agyában a gondolat. — Nincsenek ponyváink. Hej, pedig az előző évek­ben mennyire zavarta a ponyvahiány a munkák menetét. No, még mindig időben van, hogy ezen a téren se legyen hiányosság. A szövetkezet vezetősége jó gazda módjára előre meggondolja, tervezi a munkák menetét, hogy az aratás zökkenőmentesen, gyorsan megtör­ténjen. — Hidd éli, aranyat ér az eszed — mondotta Kovács Gábor, az EFSZ elnöke .az agronómusnak, mikor az felhozta neki a ponyvahiányt. — Minek nélkülözzük, ha nem szüksé­ges. Hiszen van rá pénzünk. Hol­nap elmegyek és veszek 6 darab ponyvát. Még van idő, jól meg kell gondolnunk, nincs-e valami ami az utunk és célunk elé akadályt gördí­tene. Mindezt az bizonyítja, hogy a nagyodi szövetkezetesek cé'ja az, hogy a növényápolást és a takar­mány betakarítást elvégezve nyu­godtan kezdhessenek az aratási és cséplési munkákba. Z. J. Minden tagnak érdeke . . . A bolyi EFSZ vezetősége szorgal­masan dolgozik. A nap minden per­cét, sőt az éjszakák egy részét is munkában és a munka irányításával töltik. Ez meg is látszik a munka­eredményeken. Bodrogi Bertalan, a szövetkezet el­nöke a csoportvezetőkkel együtt uta­sítást ad, munkabeosztást intéz és elenőriz. A vezetőség vigyáz a munkaegysé­gek kimerítésére, s már előre látha­tó, hogy a tervet nem lépik túl s ugyanakkor a június és július hóna­pokra a munkaegységek után járó ju­talom pénzösszegét biztosították. A vezetők példája nyomán a tagok is szorgalmasan dolgoznak. Ezt nem tapasztaltuk 1953-ban és 1954-ben sem. Edig már három hektár burgo­nyát feltöltöttek, a cukorrépát má­sodszor kapálják, a napraforgó kapá­lását június 7-re elvégezték és a dohányt 16 hektáron elültették. Traktorok, kaszálógépek 15 hektár lucernát lekaszáltak, most szárítják, készül a jó takarmány az állatállo­mány részére. Az állattenyésztésben váratlanul szép eredményeket értek el. llés La­jos, zootechnikus jól beosztotta a takarmányt és így az állatok jó hús­ban kerültek a legelőre. Szépek a kapások A bélyi EFSZ a tagok szorgalmas munkája nyomán egyre jobban erősö­dik, fejlődik. Különösen nagy válto­zás történt a szövetkezet életében, mióta az elnöki teendőket Palkó Jó­zsef elvtárs végzi. — Nagy a különbség a mostani és a régi elnök munkája között — mon­dogatják a tagok. — Jó szervező, meggondolt és szavaálló az új elnö­künk. Bízunk is benne, és ő is bíz­hat bennünk. Ha már ilyen példás megértés van a bélyi szövetkezet tagjai és a ve­zetőség között, úgy egész biztos a munkálatok is időben és pontosan folynak. ,,Ezt mi sem bizonyítja job­ban, mint a jól ápolt növényzet. A kertészetben Liga János 20 tag­ból álló csoportjával szinte csodá­latra való munkát végez. A korai bab és a dinnye megkapálva, a mák feltöltve s a többi növények is mind gondosan ápolva. Az egy hektárt ki­tevő csemegeborső egy része most Bukus János májusban 20 anyako­cától 135 darab 15 kilón felüli ma­lacot választott el. Molnár Sándor 92 kilós ridegnevelésű borjúkat válasz­tott el. Biacskó József keze alól — aki a hízósertések etetését végzi — az elmúlt hetekben 35 drb jó minő­ségű sertés került kötelező és sza­bad eladásra. Mészáros András kocsis, aki az ipar­ból jött haza a szövetkezetbe, május hónapban 80 munkaegységet dolgozott le. Megkérdeztük tőle, hogyan érzi magát az EFSZ-ben, azt feleli: — Jól, mert szeretem a falut, a földet és a lovakat. Iván János, Bodrogi Sándor kocsisok májusban 75 munkaegységet dolgoz­tak le. Andrisko Mihály zöldségter­melő csapata versenyezve dolgozik, s örülnek, hogy szép retket, hagy­mát, kalarábét adhatnak közellátá­sunknak. Szorgalmas munkát fejt ki Szabó Albert is, aki 77 éves, mégis dolgo­zik. Öröme telik a munkában, Sok­szor havonta 30 munkaegységet is ledolgozik. Minden tag a saját munkahelyén megállja a helyét, mert tudják, hogy maguk veszik hasznab VISÍ E. a bolyi EFSZ könyvelője — jól ápolják őket virágzik, de ugyanakkor már olyan is van, amelyről a zöldborsót tóvi­­desen a piacra szállítják. Nem maradnak le a növénytermelő csoport tagjai sem a növényápolás és a gyomirtással. A korai burgonyát, amelyet négyzetes-fészkesen ültettek, már megkapálták s fel is töltötték. Ha végignéz az ember a bélyi EFSZ korai burgonyaföldjén, úgy néz ki, mint egy virágtenger. Ugyancsak szépen fejlődik a kései bugonya és a kukorica is. Nem cso­da, hiszen mindkettőnek elvégezték már az egyszeri kapálását. Nem feledkeznek meg a szövetke­zet tagjai a takarmányfélék időben való betakarításáról sem. A lucernát már lekaszálták és be is takarítot­ták. A többi takarmányfélék betaka­rítása is folyamatban van, hogy az­tán ne legyen semmi akadály, ami fékezné munkájukat az aratásban, az új kenyér betakarításában. Zelenák István

Next

/
Oldalképek
Tartalom