Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-06-19 / 25. szám
1 8 itäfdmäves 1955. június 19. A legkorszerűbb gépekkel indulunk a békearatásra Uj ZN-330 jelzésű cséplőgép készül A szlovákiai állami gazdaságok dolgozói az idei aratásra fokozott figyelemmel készülnek. A tavalyinál nemcsak jobb munkát szeretnének végezni, hanem gyorsabban is be szeretnék fejezni. Ebben az igyekezetükben nagy előnyt jelent a munka jó megszervezése és az aratási munkák tökéletesebb gépesítése. Az állami gazdaságok széles dűlőin ezidén az aratásban 176 kombájn fog dolgozni, ami a múlt évvel szemben 73 géppel többet jelent. A kombájnok eddigi normáját felemelték és idényteljesítményüket 160 hektárban állapították meg. A terv szerint ezzel az intézkedéssel több mint 28 ezer hektárt szeretnének learatni. A kombájnnal végzett aratás minősége a múlt évvel szemben szintén jelentős mértékben javult. A szovjet gyártmányú S-4-es kombájnokon a szeredi gépállomás újítása nyomán a kombájnok szitáján módosítást hajtottak végre és így a gabonából származó zöld keverékek további tisztítása elesik és a rosta ezáltal nem tömődik be. Az állami gazdaságokban végbemenő idei ára tás egyik újdonsága a magyar gyártmányú A C-400 mintájú aratócséplő gépek bevetése lesz, amely a pelyva felszívására is alkalmas. A pelyva ennél a gépnél a szalma tárolójába kerül. A szalma gyűjtését úgy oldották meg, hogy a kombájn sajtolója a szalmát kévékbe köti. A A nyitrai kerület gép- és traktorállomásának javítói szorgalmasan javítják az arató és cséplőgépeket. Minden igyekezetükkel a gépek tökéletes megjavítására és előkészítésére törekednek. Kerületi viszonylatban a mai napig a nyári munkálatokra alkalmas gépek 93 százalékát megjavították. A nyitrai kerületben az EFSZ-ek földterületei évről évre emelkednek és ezekről a termést kombájnok segítségével takarítják be. A kombájnaratás éppen ezért az előkészületek központjában ájl. Hazánk több ezer szövetkezetének tapasztalata azt bizonyítja, hogy a kombájnaratás gyorsabb és olcsóbb, mint az önkötözogéppel végzett aratás és emellett sokkal kevesebb a szemveszteség. A nyitrai kerület gépállomásai az EFSZ-ek földjein 1953-ban 11174 ha gabonát arattak le, ezzel a szövetkezeti tagoknak a termelési költségeit, az akkor érvényben levő díjszabás alapján, az önkötöző-géppel való aratással szemben 920 ezer Kčs-val csökkentették. Az elmúlt évben a nyitrai kerületben a kombájnnal learatott terület 20 680 hektárral emelkedett, ami azt jelenti, hogy pénzügyi eszközökben ilyen módon kétmillió négyszázezer koronát takarítottak meg. Ezenkívül az elmúlt évek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a szemveszteség csökkenése folytán 400 vagon gabonát és 1 millió munkaórát megtaka-AŽ ógyallai határban magasba szökkenő rozsok figyelmeztetik a földműveseket, hogy nemsokára elérkezik az aratás ideje. Az egyéni gazdálkodók készülnek is már lázasan a termésbetakarításra. Előkerülnek a padlásról a kaszák és élesítik őket Sok dolgozó parasztnak azonban erre nincsen gondja és a kasza esetleg csak a körülvágásra szükséges, hogy nyomában megindulhasson az önkötözőgép. A legtöbb egyéni dolgozó kispai-aszt a traktorállomással szerződést kötött, minek is végezné kézzel az aratást. kévéket “ keresztbe rakják és így a területet tarlóhántásra felszabadítják. Az aratási munkálatokban a kombájnok mellett 700 önkötözőgép és több mint 350 szalmahárítógép is fog dolgozni. Az aratás mielőbbi befejezésének egyik előfeltétele: a kombájnok teljesítőképességének teljes kihasználása. Az állami gazdaságokon ezért minden gép számára külön munkatervet készítettek. Meghatározták a dűlőt, ahol a gép aratni fog és feltüntették a hozzávezető legközelebbi utat. A terv szerint 40 kombájn óraütemterv szerint fog dolgozni, és így a gépek teljesítménye még jobban emelkedik. A kerületek állami gazdaságai nem feledkeztek meg a kombájnosok iskoláztatásáról sem. Az aratás közben előforduló üzemzavarok gyors kiküszöbölése érdekében mozgőműhelyeket szerveztek, amelyeket egyes gazdasági részlegekre osztanak be, A traktorosok a tarlóhántást mindjárt a kombájn után végzik. Valamennyi lánctalpas erőgépet két műszakba osztanak, a kerekes traktorokon meghosszabbított műszakban dolgoznak. Ugyanakkor még az aratás megkezdése, előtt kitakarítják és fertőtlenítik az összes magtárhe'yiségeket, nehogy az elraktározott gabonában károsodás essék. rítottak. A rizs, napraforgó, füvesmagvak, dohánymag, szója, őszi repce és más termények kombájnnal való betakarítása is évről évre fokozódik. A kombájnaratásnak óriási gazdasági előnye van a más módon betakarított gabonaterményekkel szemben. Ezeknek a tapasztalatoknak alapján a nyitrai kerület gépállomásainak dolgozói az idei aratási- munkák előkészítésére ég megszervezésére nagy gondot fordítanak. Feladatunk tehát ismét meggyarapodott. A mai napig az EFSZ-ek a termés kombájnnal való betakarítására szerződésileg 28 674 hektárnyi területet biztosítottak, azpi 7994 hektáron több, mint amennyit tavaly learattak. A feladatok sikeres megoldása érdekében nemcsak a kombájnosok és kombájnok jó felkészültsége szükséges, hanem figyelembe kell venni azokat a területeket is, ahol kombájnokkal fognak aratni. A nyitrai kerület EFSZ-einek földjein a terv szerint ebben az évben 350 magasteljesítményű kombájn fog dolgozni. Ezenkívül a cseh kerületek-, bői 81 kombájn és 152 traktor pótkocsival együtt jön segítségre. A pótkocsikkal a gabona szállítását végzik. A szalma összevontatására a gépállomások 145 vontatót készítettek. Sok szövetkezetben az aratást és a cséplést teljesen gépesítik és folyamatosan végzik. Bizony, sok meggyőző munkába került, míg megértették a gépi munka előnyét és olcsóbb voltát. A meggyőző munkát a HNB tagjai végezték a faluban, amelyből Vörös József vállalt legtöbbet magára. Hetvenöt kis- és közéDparaszt kötött a gépállomással szerződést a tavaszi munkák elvégzésére. Az aratási és cséplési munkákra kötött szerződések az eddigi eredmények alapján biztosra vehető, hogy még nagyobb sikerrel fog végződni. Huszonhat távolbalátó készülék egy faluban A prágai dolgozók vasárnaponként gyakran ellátogatnak a szomszédos Hovorőiviö községbe. A legutóbbi kiránduláson figyelmüket a faluban levő televíziós-antenna keltette fel. A falu 210 házzal rendelkezik és június 4-ig a megállapítás szerint 25 távolbalátó készüléket tartanak nyilván ebben a faluban. A helybeli Spartak sportklub az elmúlt vasárnap sorsolással egybekötött mulatságot rendezett. A falu egyik szerencsés játékosa televíziós készüléket nyert és így Hoyorcovicén ,,megszületett” a 26-ik távolbalátó készülék előfizetője. Korszerűsítik a Jindrich- Hradec-i keskeny vasútat Ha az utas Jindrich-Hradecba utazik, meglepetéssel veszi észre, hogy a pályaudvar közvetlen közelében keskenyvágányú vasúton kis kocsik szaladnak be a rendes nyomtávolságú vágányok közelébe. A keskeny vágányú pálya Jindfich-Hradecot Obrataft és Nová Bystricével köti össze. A vasútat az elmúlt évszázad vége felé építették, és fontos közlekedési feladatot teljesített, amennyiben nélküle a környék teherforgalom nélkül maradt volna és elvágták volna a világtól. A vasút öregsége mit sem változtatott küldetésének fontosságán. Ezt legjobban az új Diesel T-470 jelzésű villamos mozdonyok bevetése bizonyltja, amelyek mostan a keskenyvágányú pályán nehéz terhet szállítanak. A Prága Sokolovo-i ČKP dolgozói készítették a mozdonyokat, amelyek teljesen beváltak és bebizonyították a csehszlovák gyártmányok jó hírnevét mind külföldön,, mind idehaza. Elsajátították a forrasztás új módszerét A bratislavai forrasztási kísérleti intézetet megbízták azzal, hogy gondoskodjon a forrasztok iskoláztatásáról és szakképzettségük további fejlesztéséről. Ennek az akciónak a keretében az intézet tanfolyamokat szervez, melyeken a hallgatókat megismertetik az új technikai eljárásokkal és a legújabb kísérletek fejlődéseinek eredményeivel. Az elmúlt hónapban fejezték be a műhelyvezetők és forrasztok számára tartott harmadik tanfolyamot, amelyen a köztársaság különböző üzemeiből 24 hallgató vett részt. Drahomír Ranocha, a Klement Gottwald vítkovicei vasüzem egyik legjobb forrasztója ezeket mondotta: „A tanfolyam sok új ismeretet hozott számunkra. Többek között megismerkedtünk a forrasztás új módszereivel, a hevítéses forrasztással, az ellenállásos hegesztéssel és a védett légkörben történő hegesztéssel. Az itt szerzett tapasztalatokat teljes egészében felhasználjuk műhelyeinkben." A piesoki gépüzem új gyártmányai A piesoki gépipari üzem szerelő műhelyében a napokban a szokottnál élénkebb munka folyik. Gyors ütemben dolgoznak a munkások, 5 gép alapszerkezetén. Ezeket a gépeket a tufa-kocka vágására készítik. Az új gépeket a piesoki gépipari dolgozók tervezett feladataikon kívül készítik. A gépalkatrészek gyártásában szabad idejükben kezdeményezően segítenek Pavol Guzman, Viliam Priesol, Ján Venko mesterek. Géppel szárítják a szénát A keszthelyi Kísérleti Gazdaság üzemegységében négy légturbinás szénaszárító gépet helyeztek üzembe. A négy gép naponta 140 mázsa takarmányt tud megszárítani. A lekaszált füveshere keveréket 5- 6 órán át fonnyadni hagyják s utána kezdik meg a szárítást, A légturbinás szénaszárítógépek hideg levegőt fújnak a szénára, melynek tápanyagtartalma így alig csökken valamit, s a színe is zöld marad. Az ilyen szénának sokkal nagyobb a tápértéke és az állatok is szívesebben fogyasztják. Versenyben az érckutatók A Kelet-Szlovákiai Érckutató Intézet dolgozói májusban a tervet összértékben 103,3 százalékra, az egyes feladatokat pedig 106,5 százalékra teljesítették. Legszebb eredményeket a jolsvai üzemben érték el, ahol a tervet 109,5 százalékra teljesítették, a munkatermelékenységet több mint 18 százalékkal fokozták. A kelet-szlovákiai Érckutató Intézet üzemeiben az év elejétől folyik a tizenegyszázasok versenye, akik egy fúvóberendezéssel évente 110 méter mély réteget akarnak átfúrni. Májusban a legjobb fúrómesterek közé került Martin Minarčík 159,8 méteres teljesítményével. A Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia mezőgazdasági gépesítésének és villamosításának osztálya június 8-án, szerdán Prágában saját épületében az 1954-es év tudományos kutató munkájának eredményeiről vitát rendezett. Az értekezleten megjelentek a prágai mezőgazdasági kutatóintézet gépesítési és villamossági osztályának dolgozói, a felsőbb iskolák képviselői, az Agrostroj nemzeti vállalat dolgozói, kombájnosok, a gépállomások és a Földművelésügyi Minisztérium képviselői. A főbeszámolókat a vokovicei kutatóintézet dolgozói tartották. A csehszlovák magánjáró, arató- és cséplőgépek építéséről és fejlődéséről Karel Koskuba tartott szemléltető előadást. Megemlítette, hogy az arató-cséplő gép első kísérleti példányának létrehozását már 1948-ban kezdték. Az első kísérleti példánynak sok fogyatékossága volt, amelyeket fokozatosan eltávolítottak. A múlt évben kísérletezett ŽM-330 jelzésű aratócséplő gép legutolsó példánya sem felelt meg a várakozásnak és az aratási-cséplési munkákban nem vált be. A vokovicei VUMEZ dolgozóinak feladatául tűzték, hogy az idén az aratócséplő gépet annyira tökéletesítsék, hogy az teljesen megfeleljen a szemveszteség nélküli betakarítás követelményének. A kísérletezők ennek a feladatnak teljesítése folyamán az S-4-es kombájn tökéletesítésének eredménye alapján jártak el. Az űj arató-cséplő gép tökéletesítésére egész sor módosítást javasoltak, amelyeket ebben az évben négy kísérleti példányon végrehajtanak. Az új módosítással megoldották a kasza meghajtását, a kombájn irányítását és megszüntették az aratóasztal rázkódását. A gép motolláját úgy módosították, hogy a kombájnos fekvő és álló gabonát egyaránt arathat. A gabona terelését hidraulikus úton igazítják. Megoldották a pelyva felszívását és a betakarítását is ezeken a kísérleti példányokon. Az új kombájn 3 munkasebességgel 4 hengerrel rendelkezik. A ŽM-330 jelzésű arató-cséplő gépnek 30 cm-el szélesebb fogása lesz, mint az eddigi kombájnoknak. A további feladatok közé tartozik a gép súlyának csökkentése és énért a gép sorozatos gyártására csak könnyű fémet fognak használni. A további beszámolók is érdekesek voltak. Karel Košťál, a száraz kerületekben levő mezei cséplésröl beszél. Az értekezlet részvevőivel ismertette kutatásainak eddigi eredményeit, amelyet a szem előtisztítása, szárítása és utótisztítása terén végzett. Főképpen a betonozott cséplőtér fontosságát hangsúlyozta. A szem a mezei cséplésnél földdel, polyvával keveredik és a föld nedvességét ezáltal magába szívja és rosszul szárad. Beszéde további részében részletesen foglalkozott a szem géppel való tisztításúnak és szárításának kérdésével. Jozef Sedlák mérnök, a burgonyabetakarítógép kísérleteinek eredményeiről, Jaroslava Švendová mérnök a burgonya négyzetes-fészkes ültetéséről, František Hynek a mélyszántás terén végzett kísérletekről tartott előadást. Valamennyi felszólalás eszmecserével folytatódott, amelynek folyamán a ?M-330 jelzésű arató-cséplő gép módosítására számos javaslat született. Z. N. villamosításnál. Ma már e kerületben 270 ezer lakos élvezi a villany előnyeif. Az eperjesi kerületben ez évben is М9У gondot fordítanak a villamosításra. Tervben áll 6 kisebb vízierőmű Üzembe helyezése és 93 község vib lanyhálózatba való bekapcsolása. Év végéig az eperjesi kerületben 450 faluban lesz villany és 1960-ban pedig minden falu villanyárammal fog rendelkezni. Villamosítás az eperjesi kerületben A napokban az eperjesi járásban Trnávkán és Okržnán gyulladt ki először a villanyfény. E két falucska lakosai örömtelt arccal fogadták az első villanysugarat. Ilyen örömtrijes pillanatokat ez év folyamán már 31 falu élvezhetett az eperjesi kerületben. Felszabadulásunk óta a 10 év alatt az eperjesi kerületben 250 községbe vezették be a villanyt, mely villanyhálózat két és félszer nagyobb a kapitalista rendszer 25 év alatti Zsábtőltő állvány A zsákok gabonával, liszttel, burgonyával, szénnel stb. való megtöltésénél ezideig mindig 2 munkaerőre volt szükség. Az egyik tartotta a zsákot, míg a másik lapáttal töltötte azt. Az ábrán vázolt egyszerű, szabadalmazott állvány használata mellett 1 dolgozó töltheti meg a zsákot. A tartó csöállványból áll, melynek magassága rögzítőcsavar segítségével szabályozható. F. L.. Kötény a kukorica tördelésére A „Selskoje chozjajstvo“ 129/55 számában érdekes és ügyes megoldást javasol a kukoricatördelés megkönnyítésére és ezzel lehetővé teszi a kukoricacsövek két kézzel való tördelését. Az újdonság leírását a következőképpen ismerteti: A kukorica tördelésének megkönynyítése céljából a kolhoz dolgozói zsákos kötényt készítettek. A zsák teljesen megfelel a kukoricacsövek elhelyezésére és jelentős mértékben megkönnyíti a munkát. A zsák kapcsokkal és pántokkal van ellátva, alul a kötényhez van erősítve, t'ent pedig a vállhoz. Ezzel a megoldással a kukoricacső súlya egyformán oszlik meg a tördelő testén. Ha a zsák megtelik, lekapcsolják és a csöveket rakásba öntik. Zsákos kötényt bártjiilyen anyagból készíthetünk, anyagszükséglete mindössze 70 cm anyagszélességné! 2,8 méter. A zsákos kötény magából a zsákból, övből és kapcsokból tevődik öszsze. Középen a testhez csatolják. A zsák feneke egyébként tojásdad alakéi és így könnyebben kezelhető. Z. N. A kombájnaratás gazdasági előnyei Jól halad a kapásnövények ápolása A csallóközcsütörtöki gépállomás traktorosai 2280 hektár kapásnövényt megsaraboltak. A kapásnövények sorközi megművelését már 50 százalék-1 ban teljesítették. Eddig főképpen a kukorica; cukorrépa, napraforgó, burgonya sarabolásával foglalkoztak. A sorközi művelésben a legjobb eredményt Német Dezső kispakai traktorosbrigádja érte el, amely két nö-Előnyösebb a traktorral való sarabolás A cukorrépa magas hektárhozamáért folyó küzdelembe bekapcsolódtak/ a nyitrai kerületben levő berencsl szövetkezeti tagok is. A 40 hektár kiterjedésű cukorrépát már háromszor megsarabolták. A cukorrépát két Ízben lófogatokkal sarabolták, nehogy a növényzetet megsértsék. Harmadszor azonban traktorral saraboltak. A berencsi szövetkezeti tagoknak egy hektár megsarabolása lófogatokkal 60 Kčs-ba kerül, a trak-Közösen aratnak az egyénileg dolgozó földművesek vényápológéppel 251 hektárt művelt meg. A gépállomás legjobb traktorosa Kriskovcsiak Mihály, aki az Erzsébetudvari szövetkezet földjein dolgozik és eddig 162 hektáros munkateljesítménnyel dicsekedhetik. Horváth Ferenc a körzet második legjobb traktorosa, aki a féli szövetkezeti tagok dűlőin 141 ha kapásnövényt művelt meg. torral végzett sarabolásért ugyanakkor csak a felét, vagyis 30 koronát fizettek. Ez gyakorlatban annyit jelent, hogy a berencsi szövetkezeti tagok a harmadik sarabolásnál 1200 koronát takarítottak meg, ráadásul a kitűzött feladatot 5 nappal hamarabb befejezték. A szerzett tapasztalatok alapján a szövetkezet tagjai elhatározták, hogy a kapásnövények sorközi megművelését a jövőben a traktorosokra bízzák.
