Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-06-19 / 25. szám
T955. június 19. Földműves 5 Otthonra találtak a határvidéken Reste község kényelmesen pihen a szelíd domb oldalán. Ablakszemeivel szórakozottan nézi a rétjein keresztülfolyó tiszta, kanyargó patakot. A napfénytől csillogó folyóban halak siklónak. A falu zajtalan, csak néha hallani egy-egy ökrös, vagy lovasszekér zörgését, amikor kátyúba zökken. Jurcsák Béla fürgén végigmegy az udvaron, majd az istállóba benyitva egy nyaláb szénát dob a tehén elé. Elgondolkodva, a szénatartónak vetett háttal nagy terveket forgat a fejében... — Fiamra itthon hagyom a gazdaságot. Eddig jól vezettem, vezesse 0 tovább. Erre a pár hektár földre igazán elég egy gazda is. — Gondolataiban csak eddig jutott, mert az ajtóban valaki nagyot köszönt. — Jó napot Béla bácsi. Etetget?! — Jó estét, mit hoztál? — Lucskai Endre — mert ő volt a látogató — leült a fejőszékre és szaggatottan beszélni kezdett. — — Nézze Béla bácsi, maga komoly ember, szeretném, ha tanácsot adna. Hallottam, hogy a határvidéken szükség van dolgos kezekre. Kihez kell fordulni ebben az ügyben? A kevés földemet testvéreim megműtivélik. Én a családommal elmennék a határvidékre dolgozni. — Igazad van, — bólintott Jurcsák. — Helytelen, hogy ezen a kevés földön tespedünk. Hasonló elhatározás érlelődött meg bennem is ... Elmegyek én is a határvidékre, hogy ott segítsek a mezőgazdaságban, ahol a legnagyobb szükség van rám. — Hát maga is jön Béla bácsi? — Igen, holnap Szepsiben a munkaügyi osztályon megérdeklődöm, mi a helyzet, hátha lesz szerencsém. — * * * És szerencséjük is lett. Most éppen erre a beszélgetésre gondolt vissza Lucskai Endre, amint berámázott oklevelét nézegeti. Nem nagyon ért még csehül, de az elismerd oklevél szövegének minden betűjét érti. A rideg borjúnevelésben elért jó eredményeiért kapta. A feleségével közösen jelenleg 30 darab borjút nevel. A borjút ellés után azonnal külön választják, mégpedig egy Steimann-féle bódéba, szabad levegőre teszik. Itt gondozza őket 3 hónapos korukig Lucskai, aki a borjúknál átlagos átadási súlyban eddig 180 kgot ért el. 2800 korona havi fizetést kapnak ketten, ezenkívül naponta — személyenként — fél liter tejet és 3.80 ke. onáért ebédet az üzemi konyhán. Lakásuk kellemes kétsznba-konyhás lakás, vízvezetékkel ellátva, amiért bért nem kell fizetni. Gyermekeik rövid 4 hónap alatt bájosan eltársqlognak a cseh gyermekekkel. Lucskai Endre most ránéz feleségére és ezt kérdi: — Ugy-e végleg itt maradunk Jolánkám? Jó itt nekünk. — Persze, hogy itt, — mondja az asszony mosolyogva, majd így folytatja. — Látod, hogy szeretnek itt bennünket! Szorgalmas munkánkért még ki is tüntettek, mint a legjobb borjúgondozót. Es a keresetünk is milyen szép. Már néztem is Klatovyban szép konyhabútort. Ugy-e megvesszük? * * * — Milyen szerencsénk van. hogy eljöttünk ide — húzza alá munkakönyvében a számokat Jurcsákné, majd a férjére tekint. — Bizony az igaz, — bólint Jurcsák. Tudod-e, hogy én ebben a hónapban majdnem annyit keresek mint te, — huncutkodik az asszony. — Az nem létezik, — mondja színlelt bosszúsággal a férj és a bajusza alatt elmosolyodik. — Na, számolj, adja kezébe a kis könyvet. — A múlt héten esti műszakban fejtem, akkor naponta 78 liter volt, ezt szorozd meg 45 fillérrel. A második héten a délelőtti műszakban fejtem, 'akkor na★ ------------------ ★ -----------------ponta 84 litert, ezt is szorozd meg 45 fillérrel és a két hét összegét add össze. Az összesen 510,30 fillér. — No nem, még kevesebb mint a tied, igen de a jutalmat nem számítottuk, ami pedig szép összeg lesz, mert a napi normát, majdnem megkétszereztem. — így a havi keresetem körülbelül 1500—1600 korona lesz. A tied is annyi lesz. — Nemsokáig fogsz te velem így kukoricázni, akkor számoljuk majd, rneg a fizetést, ha felszaporodik az állami gazdaság sertésállománya. Még csak most vettem át a gondozást, egyszerre nem tudok csodákat művelni, — duzzogta az önérzetében megsértett Jurcsák. — Bizony, akkor majd megvesszük azt a csinos házacskát, ami ott van a dombon. Nem is olyan drága, — mondja az asszony hízelgő hangon. A kisebbik fiú is itt akar lenni velünk, ha elvégzi az iskolát. — Nagyon rossz volna nekünk elmenni erről a kedves helyről. Es mindketten kinéztek villaszerű lakásuk ablakán, látták a közelben levő falucskák tornyait, kedves csinos kis házaikkal a fél lábszárig érő vetés szélén egy mezei nyulat, amelyik lábacskáival mosta' tapsi füleit. Egy kissé távolabb eső fenyőerdőcske szélén egy csapat őzike legelész. Egy közülük, — aki nyilván az őr szerepét tölti be — emelt fővel, mint egy gyönyörű szobor, figyel a gyémántporral behintett országút fe-. lé. — Jó nekünk itten, soha azelőtt nem gondoltam arra, hogy a falum határán kívül is ilyen jól érezzem magam. — Ez nem csoda — feleli feleségének komolyan Jurcsák. — Mi üt is otthon vagyunk, ez a mi hazánk, ahol zöldül a vetés és gyümölcsöt érlel a fa. Restétől egészen a Klatovy járásban fekvő Тупее kis községig. — LÉVAY ERZSÉBET * --------------Minden liter víz, több terményt jelent Csallóköz beláthatatlan rónáit a fölösleges talajvízlevezető csatornák szövik keresztül-kasul. A víz kihasználatlanul folyik a hosszú műmedrekben a Vág, vagy a Duna felé, júliusban és augusztusban pedig majdnem teljesen megszűnik a növényi élet Csallóköz egyes vidékein csapadékhiány miatt. A tavasszal, gazdag termést Ígérő földek kiszáradnak, felületükön kéreg képződik, a növényzet elfonnyad, még mielőtt megérlelné benövését. Nedvesség, víz kellene a földnek. Ez a fontos kérdés már hosszabb ideje foglalkoztatja a vízgazdasági kutatóintézet dolgozóit. Ennek a tudományos intézetnek több állomása van Csallóközben. Ezek egyike a nyárasdi, a Kis-Duna közelében. Az öntözésesrendszer előnyeit és a víz hiányának/ valamint bőségének hatását három hektárnyi területen tanulmányozzák. Figyelmesen szemlélik az állami gazdaság harminc hektárnyi elárasztott területét. Az állomás dolgozói figyelemmel kisérik a csapadék mennyiségét és a talaj nedvességét, mivel ezek a tényezők mind kihatással vannak a növényzet fejlődésére és lehetővé teszik a kutatók számára, hogy helyesen meghatározzák egyes területek csapadékszükségletét és az öntözés formáját. A here és lucernafélék termesztésénél ezidáig legjobban bevált az ún. prelon-elárasztási módszer. A vizet egyenesen a földekre engedik, mely fokozatosan elborítja az egész kívánt területet. A tavalyi takarmányelárasztások eredménye azt bizonyítja, hogy a bő talajnemű területen nemcsak több, hanem jobb minőségű takarmány is terem. Egy hektárnyi elárasztott terület 101 mázsa zöldtermést adott, ezzel szemben az öntözetlen területen csak 20 mázsa termett. Amellett az elárasztott területről nyert takarmánynak 1,3 százalékkal magasabb volt a fehérjetartalma. A kapásnövényeket — különösen a kukoricát és a cukorrépát — barázdás rendszerrel öntözik. Vetéskor, vagy pedig röviddel a növényzet kikelése után barázdákat húznak a sorközökben. Mélységük 15 cm, tehát a növényzet gyökereihez jut az életet jelentő víz. A kukorica elárasztására már a vetéskor kell gondolni és 60- tól 80 cm széles sorközöket kell hagyni. A barázdákat mindig a szélesebb sorközben csináljuk. ф vízgazdasági kutatóintézet dolgozói azzal a gondolattal is foglalkoznak, hogy miként lehetne a gépesítést az öntözéses gazdálkodás szolgálatába állítani. Most próbálnak ki egy alacsony nyomású öntözőkészüléket, amely 126 méter széles területet öntöz egyszerre. A készülék 9 alvázra van szerelve és egy 18 HP Diesel-motor hozza mozgásba. Az öntözéshez szükséges vizet, a közeli csatornából nyeri. A kísérleti állomások dolgozói mindent elkövetnek, hogy a tudomány segítségével minél több vizet adhassanak a szomjas mezőknek. Ahol mindenkinek szívügye a tubbtermelés A tanyi EFSZ tagjai döntő fontosságot tulajdonítanak a pótjutalmazásnak a hektárhozamok és az állatok hasznosságának emelésében. A pótjutalom tudata valóságos hajtóerővé vált a növényápolásban és az egészséges alapokra helyezett munka-versennyel párosulva jó munkaerkölcsöt teremtett .a szövetkezetben. Minden családtag becsületesen dolgozik az egyéni megművelésre (ňztott földeken, hogy a kukorica és a cukorrépa minél előbb és minél többször be legyen kapálva. A tanyi szövetkezet tagjai 42 ezer korona pótjutáimat kaptak tavaly a terven felül kitermelt kukoricáért és cukorrépáért. Azonkívül 589 mázsa kukorica és 35 mázsa cukor volt a tagok szorgalmas munkájának eredménye. Adamik István 52 mázsa kukoricát termelt tavaly egy hektáron a tervezett 30 mázsa helyett. Pót jutalomként 11,60 mázsa kukoricát kapott. A 60 éves Krastonyics Mihály a többtermelésért 8 mázsa kukoricát és 35 kg cukrot kapott. Majer István 7,5 mázsa kukoricát és 40 kg cukrot vitt haza, mint pótjutalmat. Azonkívül a legjobb tagok még külön jutalomban részesültek. Az egyéni megművelésre osztott földek olyan gazdag termést adtak a múlt évben a szövetkezetnek, hogy 41 vagon cukorrépát és 13 vagon kukoricát adhatott be terven felül. Az idén 40 hektárral több cukorrépája van a szövetkezetnek, mint tavaly volt. A növényápolás példásan halad és meg van minden lehetőség arra, hogy a tavalyihoz hasonlóan az idén is elérjék a 405 mázsás átlagos cukorrépa hektárhozamot. A szocialista munkaversenynek köszönhető, hogy a tanyi szövetkezet elsőként fejezte be a cukorrépa egyelését a somorjai járásban. A szocialista munkaversennyel egybekötött pótjutalmazás megteremtette a tanyi szövetkezetben a magas munkaerkölcsöt. Ezen keresztül vezet az út a hektárhozamok, es a tagok életszínvonalának emel iséhez. Új lakóházak Leleszen Űj arculatot öltenek a régi Lelesz utcái. Az egykor szegény földművesekkel lakott község új szocialista szövetkezeti faluvá épü't. A falu melletti Mogyorószögnél egész új utca épül 25 szép világos családi házzal. A kétszobás lakások 1500 négyzetméternyi háztelken épültek. Mindegyikben előszoba, fürdőszoba és kamra van, a házak előtt pedig virágoskert. Az. első 14 új házban már bekötöztek az _ új lakók: a szövetkezeti tagok és az állami gazdaság dolgozói A további 11 családi házon az utolsó simításokat végzik az ácsok és a kőművesek. A következő évben 17 szövetkezeti család épít takaros házat Leleszen. A szövetkezet már kikérte a háztelkeket és segít az építkezőknek az épületanyag beszerzésében. A kendertermelők száma egyre nő Az eperjesi kerületben az utóbbi Időben egyre többen foglalkoznak a kender termelésével. Mind a szövetkezeti tagok, mind az egyénileg gazdálkodó ‘ földművesek meggyőződtek arról, hogy a jó minőségű kender jól jövedelmez, szára pedig iparunknak értékes nyersanyagot nyújt. A vajáni új tiloló-üzem az egész környék földműveseitől biztosítja a felvásárlást. A rostnövénytermelök érdeklődését bizonyltja az, hogy az üzemmel megkötött szerződések "álapján eddig 115 százalékra biztosítottak nyersanyagot az üzem dolgozói számára. A nagykaposi EFSZ eddig 52 hektár parlagon heverő földet vetett be kenderrel. A termés betakarításánál a vajáni keletszlovákiai tilolók dolgozói brigádokban segítik a szövetkezeti tagokat. A vajáni tilolók dolgozói az év elejétől sikeresen teljesítik feladataikat. Május hónapra 104 százalékra teljesítették tervüket. A varsói szerződés megkötésének tiszteletére vállalták, hogy az üzem minden egyes munkahelyén, az előállításnál és karbantartásnál egyaránt 150 brigádórát dolgoznak le 19 000 Kčs értékben. A nyitrai kerületben megkezdték a takarmányfélék beadását A nyitrai kerület gépállomásainak traktorosai az EFSZ-ek és egyénileg gazdálkodó földművesek földjein 10 200 hektárnyi területen befejezték a takarmányfélék kaszálását. A szövetkezeti tagok és egyénileg gazdálkodók pedig most a takarmány szárításával és télire való elraktározásával foglalatoskodnak. Ugyanekkor megindult a nyitrai kerületben a széna és lóhere felvásárlása is. Jelenleg a nyitrai, párkányi és komáromi járásban folyik a takarmányfélék begyűjtése. A legjobb eredményt a nyitrai járásban érték el, ahol a mezőkeszi EFSZ június 10-én — tehát mindjárt a begyűjtés első napján — eleget tett herebeadási kötelességének. A mezőkeszi szövetkezeti tagok ez évben 91 hektárnyi területen termeltek lóherét. A kaszálást, valamint a here szárítását időben végezték el, Most pedig a szénát takarítják be és rakják nagy kazalokba a hizlaldák közelében. 78,5 mázsa jó minőségű lóherét egyenesen a szántóföldről szállítottak a felvásárló üzembe; ily módon sikerült nekik elsőknek a nyitrai kerületben az idei beadást teljesíteni. A párkányi járásban Ebed és Muzsla községekben teljesítik a szövetkezeti tagok beadási kötelezettségeiket, a komáromi járásban pedig a Munkaérdemrenddel és a kormány Vörös Zászlójával kitüntetett Ifjúság Faluja, ahonnan már az első 40 mázsa kitűnő minőségű széna került beadásra. A nyitrai kerületben, ahol már megkezdődött a felvásárlás, az összes járások — a lévai járás felhívását követve — munkaversenybe léptek. Amint megkezdődött a kaszálás a lévai járás begyűjtési dolgozói azzal a kéréssel fordultak a kerület valamennyi begyűjtési dolgozójához, hogy tegyenek meg mindent a takarmányfélék gyors begyűjtése érdekében. Becsülettel teljesítik vállalásukat A kassai kerület szövetkezeteinek tagjai értékes kötelezettségeket vállaltak fe'szabadulásunk 10. évfordulója tiszteletére. A felajánlások túlnyomó többsége a tervfeladatok túlteljesítésére irányul. Például a poprádi járás szövetkezetei közel 4 millió korona értékű kötelezettséget vállaltak, melyből 748 ezer koronát teljesítettek április végéig. Ez az összeg több mint 1 millió koronára emelkedett mostanáig. Május 1-ig 232 ezer liter tejet, 61 ezer tojást, 168 mázsa sertést és 142 mázsa marhahúst adtak be terven felül a járás szövetkezetei. Hasonló a helyzet a rozsnyói járásban is. Különösen a čierna lehotai EFSZ tesz ki magáért: Ezidáig 10 ezer liter tejet és négy darab vágómarhát adott be terven felül. A kötelezettségvállalás értelmében 130 százalékra teljesítette "műtrágya haszná'ati tervét, hogy ezzel is előmozdítsa a hektárhozamok emelését. Ezenkívül az EFSZ dolgozoi feljavítottak 177 hektár rétet és legelőt. A rimaszombati szövetkezet dolgozói egyre szebb eredményeket érnek el a közös gazdálkodásban. Sertéshúsból 50 mázsát, 22 ezer tojást, 844 kg gyapjút és 450 liter tejet adtak be szabad áron, mivel ezekből a termékekből már teljesítették egész évi beadásukat. Nagy igyekezettel, b sülettel teljesítik azokat a vállalásokat, melyeket felszabadulásunk 10. évfordulója tiszteletére tettek. Ezek a kimagasló eredmények arra késztették a rimaszombati EFSZ tagjait, hogy ezekben a napokban újabb felajánlásokkal támogassák két nemzet barátságát a csehszlováknémet barátsági hét keretében. Oj kötelezettségvállalásuk értelmében 100 mázsa sertéshúst, 40 ezer liter tejet és 3 ezer kacsát adnak a közélelmezésnek terven felül, ami 300 ezer korona jövedelemtöbbletet jelent a szövetkezetnek. Emberek, akik mindenütt megállják helyüket A festői látványokban gazdag, híres Šumava mellett, a hegy tövéhez lapulva fekszik egy alig pár házból álló falucska — Vysbohy, Az állami gazdaság egykor elhanyagolt épületén a CSISZ kék színű zászlaját lengeti a nyári szellő. A zászlót a sviti üzem 37 fiatal brigádosa tűzte az épületre ez év márciusában. A határvidékre szólította őket a kötelesség, hogy münkájuk nyomán bő termést adjanak az egykor elhanyagolt parlagok. Az elmúlt három hónap alatt sok változás történt a falucska határában. Nem kevesebb, mint 1300 hektár föld megművelését vállalták a fiatalo|c. A tervezett gabonanemüeket és kapásnövényeket időben elvetették a jó mélyen felszántott földbe. A munkát csoportokban végzik. A „Tatrasvit" nevű csoport, melynek Masiar Mária a vezetője, 200 százalékra teljesíti munkatervét. Elő bizonyíték tehát, hogy akik jó munkások voltak a gyárban, azok a földeken is megállják helyüket. Nagy előrehaladást jelent az is, hogy a brigád május 1-től bevezette a Hozrascsot szerinti gazdálkodást. A brigádosokról példásan gondoskodik a Chemosvit üzem. Bendík elvtárs, az üzem igazgatója, több munkatársával együtt meglátogatta a fiatalokat. Rádiógramofonnal, sportkellékekkel és 150 darab könyvvel ajándékozta meg Őket jó munkájukért. Jól érzik magukat.a fiatalok új otthonukban és Garamszegi, az egyik brigád tagja véglegesen ott marad a vadregényes Šumava vidékén. Örömmel fogadták a belépő új tagokat A svedléri EFSZ tagjai a pontos munka és a gépek jó kihasználása mellett szép gazdasági eredményeket érnek el. Eredményeikre a község egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztjai is felfigyeltek. — Nincsen ezen mit csodálkozni mondogatták a magángazdák, köztük Hristofor János is. — El kell Ismernünk, a gépi munka előnyösebb, hasznosabb, mi pedig a keskeny földjeinken nem tudjuk a gépet használni. így gondolkodtak a magángazdák, mire aztán határoztak. Szövetkezeti tagok lettek. A napokban lépett a svedléri szövetkezetbe Kropkó Ferenc, Simkó Mária és még öten, akik meggyőződtek arról, hogy csakis a nagyüzemi gazdálkodás az egyedüli helyes útja a szebb, a jobb holnap megvalósításának. A svedléri EFSZ vezetősége és tagsága örömmel fogadta az új tagokat és mint jó testvérek dolgoznak a szövetkezet megszilárdításáért és mindannyiuk örömteljesebb életéért. m. P. A parlagföldeken takarmányt termelnek A körmőei járás Janova-Lehota-i egységes földmüvesszövetkezete az elmúlt években takarmányhiányban szenvedett. Ebből kifolyólag a tavaszi hónapokban csökkent az állatok hasznossága és a tagok jövedelme Parlagföldjük e’ég lett volna, csak kevés volt a munkaerő, aki megművelhette volna ezeket. Most ezt a nehézséget is leküzdötték, új tagokkal kibővítették szövetkezetük taglétszámát és új növénytermelési csoportokat létesítettek. Az új tagok kedvvel láttak neki a munkának. Még az ősszel 18 hektár par'agföldet, most tavasszal pedig újabb 15 hektárt műveltek meg. A gépállomás segítségével ebbe a? újonnan szerzett földbe zabot és tak'- mánvkeveréket vetettek. A 33 hektár szántóföld kibővítésével a szövetkezet jó minőségű takarmányhoz jut, amely az állatok hasznosságában és a tagok munkaegységének növelésében meghozza az eredményt.
