Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-06-12 / 24. szám
8 Földműves 1955. Június 12-A gépi munka bő termést eredményez A szepsi járásban a kapásnövények ápolásában nagy különbséget látunk. Néhol még csak most sorol a cukorrépa, kukorica és burgonya, másutt meg a sarabolást és az egyelést is elvégezték. Sokan a talajra és az időjárásra panaszkodnak, pedig a hibák okait a szakszerű növényápolás hiányosságában és a gépi munka tervszerűtlen alkalmazásában kell keresnünk. A somodi állami gazdasághoz tartozó hetényi részlegen a cukorrépa olyan szép, hogy a dolgozók méltán dicsekedhetnek vele. Kora reggel volt, amikor Közel István növénytermesztési csoportvezető kiment a mezőre. Az egyik parcellán megállt és a répaleveleket nézegette jobbról, balról. Ügy megvizsgálta őket, mint jó orvos a beteget. Használt a dynocid! — kiáltott fel örömében — a répabolháknak még nyoma sincsen. A csoportvezető elmondotta, hogy az egyelő lányok vették észre a bajt, a néhány répabolha megjelenését. A hetényi fiatalok a föld igazi gazdái. Értenek azok mindenhez. A napokban a trágyalével való locsolást vitatták meg és csakhamar megegyeztek, hiszen itt van a legfőbb ideje, hogy a talajba kerüljön a növénynek jó táplálékot adó trágyalé. A répaföld már így is olyan morzsalékos, mint az omlós fehérkalács. Még a múlt éven 400 mázsa istállótrágyát szántottak le hektáronként. A jól előkészített földben a növény oly szépen fejlődik, hogy még a délebbi vidékeken sem láthatunk különbet. A hetényiek már a múlt éven is szép eredményeket érték el a kapésnövények termesztésében, A gazdaság dolgozói mindig odamennek, ahol legsürgősebb a munka. Legelőször Somodiban 16 hektár cukorrépát és 22 hektár kukoricát géppel sarabollak még, Hétényben azonban 5 hektár cukorrépát csak kézikapával műveltek meg, mert a traktorosok hibáztak a vetésnél. Az eredmények mellett a legjobb gazdaságban is előfordul hiba, de a hetényi dolgozók azt mondják, hogy náluk többé ilyen nem történhet meg Szabó Sándor részlegvezető még a tavasszal figyelmeztete a traktorosokat: . — Úgy végezzétek a vetést, hogy nektek is kell azt megkapálni. A traktorosok meghallgatták a jó tanácsot, valamennyi kapásnövényt úgy vetettek el, kivéve a hetényi 5 hektár cukorrépát. Ezt a hibát azonban kárpótolták Mecenzéfen. A felsőmecenzéfi EFSZ 110 hektár földet átadott az állami gazdaságnak mert nem győzte megművelni, óz állami gazdaság több gépet is odacsoportosított és csakhamar bevetették az elhanyagolt földeket. A sikerhez Csmil József csoportvezető jó szervezése s a traktorosok kitartó munkája is hozzájárult. A dombos földeket négy nap alatt felszántották és a következő négy nap alatt pedig minden munkálatot elvégeztek, még a vetést is. A szomszédos szövetkezetek példái vehetnek áz állami gazdaságtól. Jobb munkaszervezéssel és a gépek gazdaságosabb felhasználásával ök is elvégezhetik az összes munkát az agrotechnikai időben és ezáltal az ő hektárhozamuk Is olyan magasra emelkedhet, mint az állami gazdaságé. A hetényiek a kukoricát és burgonyát először megboronélják és csak azután sarabolják. A borona meglazítja a földet a kultúrnövény körül, a gyomok nagy részét pedig kivágja. A boronálás után egy hétre, mikor megkezdik a sarabolást, a föld olyan tiszta és a növény olyan fejlett, hogy sokszor egyelni is lehet. Gazdaságaikban az összes gépierőt felhasználják. Ahol a vetés miatt traktorral nem lehet sarabólni, ott lókapát használnak. Kézikepfit csak a közvetlen, a növény körüli porhanyósitásra egyeléskor használnak. A hetényiek jó példáját érdétties kövéthi. mind a szövetkezeti dolgozóknak, mind a magángazdáknak, Az agrotechnikai időben végzett gépi munka költsége a bő termés által többszörösen megtérül. • CS. J. Megkezdődtek a beiratkozások a sžôlôskei mezőgazdasági iskolába П9Г A szőlőskei szőlészeti és mezőgazdasági mesteriskola igazgatósága felhívja a mezőgazdasági dolgozók figyelmét, hogy a beiratkozások június 30-lg tartanak. Jelentkezhetnek mindazon személyek, akik mezőgazdasági nagyüzemeinkben dolgoznak és legalább 2 éves előzetes mezőgazdasági gyakorlattal rendelkeznek. Jelentkezési korhatár 17—40 év. A kétéves tanulmányi idő végén a hallgatók záróvizsgát tesznek és mint mezőgazdasági szakemberek nyernek beosztást mezőgazdasági nagyüzemekben, elsősorban szőlészeti gazdaságokban, kísérleti állomásokon, valamint kommunális üzemeinkben. Az iskolázás ideje alatt a tanulók volt munkaadójuktól átlagfizetésüket kapják. Azonkívül a tanulók ösztöndíjban részesülnek. Az iskola tanulóotthonában a tanulóifjúság teljes ellátása biztosítva van. A hallgatóknak minden lehetőségük megvan arra, hogy mind elméletileg, mind gyakorlatilag tökéletesen elsajátítsák a szőlőművelés, valamint gyümölcstermesztés tudományát. Az érdeklődőknek közelebbi felvilágosítást nyújt az iskola igazgatója. Meggyőző munka eredmény Négy évvel ezelőtt, amikor Lucca János átvette a kistárkányi állami gazdaság vezetését, a tehenészetben mindössze 2 liter volt a fejési átlag. Lucca Jánost ez nagyon bántotta. Sokszor még éjjel is azon töprengett, hogyan tudna segíteni a helyzeten. Alapos megfigyelés után rájött, hogy az állatgondozók rosszul bánnak az állatokkal. A gondozókat kicserélte, utána alapos meggyőző munkába kezdett. Megmagyarázta nekik, hogyha áttérnek a napi háromszori etetésre, fejesre és emellett a tögymasszázst is gondosan elvégzik, akkor a tejhozam emelkedni fog ... Az állatgondozók eleinte csak kézlegyintéssel fogadták szavait, ő azonban nem hagyta abba munkáját. Minden figyelmét az állattenyésztésre fordította, amíg a tehenészek rá nem jöttek a napi háromszori etetés és fejes bevezetése fontosságára, s amíg meg nem értette velük, hogy a jó bánásmód — fél takarmány jelent. Az elmúlt évben a helyzet már sokat javult. Szilágyi József, Petrík Béla és Kocsi Erzsébet a tervezett 7,9 literes fejési átlag helyett 8,3 literes fejési átlagot értek el. Ahogyan növekedett a tehenészetben a termelés, úgy növekedett a gondozók keresete is. Egy-egy tehenész havi keresete a múlt évben már a 2000 korona körül mozgott. Ekkor már saját maguk győződtek meg róla, hogy a részlegvezető türelmes, meggyőző munkája csak hasznukra válhat. A három állatgondozó most összesen 39 tehenet gondoz. Az istállóban tisztaság, rend honol. Büszkén számolnak be a legújabb eredményekről. Ez év május elsején 10,5 liter volt a napi fejési átlaguk. S május 20-án már 13,8 litert tett ki. De még ennél az eredménynél sem állnak meg. Célul tűzték ki, hogy júniusban elérik a napi 15 literes fejési átlagot. További tervük, hogy 8—10 tehénnél bevezetik a napi négyszeri fejest. Uj takarmányfélét termelnek A holiči állami gazdasághoz tartozó részleg dolgozói jó minőségű vetőmagot és ültetőgumőt igyekeznek kitermelni. Az összes terményeket a bratislávai kerület északi részére való tekintettel termesztik. Fagyelleriállónak termesztik, az északi hegyvidékek zordabb éghajlatához és rövidebb tenyészidejénez alkalmazható vállfajokat akarnak kitenyészteni úgy, hogy a melegebb vidékeken elért hektárhozam itt se csökkenjék. Már néhány éve termelnek cukorrépát vetőmagnak. Az eredmények azt mutatják, hogy a hegyvidéken is lehet cukorrépából 230—250 mázsa hektárhozamot elérni. Hetvennégy hektárnyi területen Elita nevezetű őszi búzát termelnek, mely igen ellenálló a száraz faggyal szemben és hektáronként 20 mázsa magot ad. Az új takarmányfélék közül, melyeket ezen a területen eddig még nem termeltek, az idén 3 hektáron karórépát ültettek. E termény tápértéke olyan, mint a takarmányrépáé, viszont kisebb igényű a melegre és a nedvességre nézve és rövidebb a tenyészideje is. A karórépát magnak szánják, főleg a magasabb vidékeken levő szövetkezeteseknek és egyénileg gazdálkodó földműveseknek. Kombájnos leszek A legnagyobb tejhozamért A kassai kerületben ez év folyamán a királyhelmeci állami gazdaság kistárkányi telepén érik el a legnagyobb tejhozamot. 44 tehéntől 553,3 liter tejet fejnek naponta, tehát egy tehéntől 13,5 liter a napi átlag. A fejősteheneket már május elejétől kinn a mezőn ideiglenes istállókban tartják. Legeltetésen kívül az ivóvízbe 1 kg korpát és 1 kg olajos pogácsát adnak tehenenként. A fejősöket négy etető gondozza: Vojtech Parik, Michal Rapcsák, Szilágyi Béla és Vajda Ferenc, akik odaadó munkájukkal igyekeznek növelni a tejhozamot. A királyhelmeci állami gazdaság kistárkányi telepének fejőstehenei a legelőn. Hív a mezőgazdaság Mikor az iskolából kitekintek a szabadba, a sík róna tarka virágaival és zöldelő növényeivel, mint valami népi hímzésű szőttes, tarka pompával tárul a szemem elé. Az egyik hegyen, ahol a legzöldebb részt a legelő festi, hatalmas juhnyáj legel, méla kolompszó mellett. Távolabb lányok és legények gyűjtik a megszáradt takarmány* A másik oldalon traktorok sarabolják széliében hosszában a nagykiterjedésű kukoricaföldet. Hej, de sokat változott a természet azóta, hogy első nap az iskolába jöttem! — Megváltozott a természet de megváltoztam én is. Bőséges tapasztalatokra és elméleti tudásra tettem szert. Már alig várom, hogy áz iskolaév sikeres vizsgával fejeződjék be. Azután visszamegyek a mezőre dolgozni. Tudom, az S-4-es kombájnom már kijavítva vár engemet, a volt gazdáját és az aratást. A legboldogabb ember leszek, ha felülhetek gépemre és hasznos munkával bebizonyíthatom azt, hogy a mezőgazdasági mesteriskolában megtanultam mindazt, amit dolgozó népünk minden tanulótól jogosan elvár. Gépemet mindig a legkisebb üzemanyagveszteséggel fogom üzemeltetni és jól elvégzem a karbantartást. Az olajcserére és a zsírozásra lesz a legfőbb gondom. Vágyaim megvalósulásáig még néhány hétig az iskolába kell járni. Addig is szorgalmasan tanulók és jói felkészülök a vizsgákra. De nemcsak a magam sikerére gondolok, hanem a többi diákokéra is. Iskolánkban az erősebbek eddig is segítették a gyöngéket, de ezután még több gondot fordítunk arra, hogy jó eredményeket érjünk el. tanév végén, mikor viszszamegyünk a mezőgazdáságba a fizikai munkánál is hasonlóan fogunk cselekedni. A tarka mezőn közösen egyetértésben dolgozunk majd a többi dolgozóval. Most minden vágyam az, hogy a vizsgák sikerüljenek és ígérem, hogy odahaza jó kombájnos leszek. a Kusiczky Imre, f mezőgazdasági mesteriskola tanulója, Bočiar. Mezőgazdaságunkban, hogy még szebb eredményeket érhessünk el szükséges, hogy jó szakembereket neveljünk az ifjúság köréből. Ma már megszűnt az az alapvető felfogás, hogy mezőgazdasági munkára csak azoknak a szülőknek a gyermekei menjenek, akik anyagi nehézségek miatt nem tudnak más életpályát biztosítani. Ma már fordított a helyzet. Mindnyájunk legfontosabb feladata, hogy minél több nagyképességű agroňómušt és zöotéchnikust neveljünk a mezőgazdasági iskolákon, hogy teljesíthessük azokat a feladatokat, amit pártunk és kormányunk állított elénk a mezőgazdaság terén. Az általános iskola 8. osztályának befejezésével a szülők bármelyik mezőgazdasági tanonciskolába beírathatják gyermekeiket. A bratislavai kerületben 11 iskola áll rendelkezésükre, hogy a mezőgazdasági ismereteket elsajátítsák. Például Veľké Kostolany-ban a földműves ifjú‘ ág téli iskoláztatását vezették be és Vödréden (a szenei járásban) mezőgazdasági tanonciskolát létesítettek. A szülőknek, ha szükségük van, hogy gyermekeik otthon is segítsenek a mezőgazdasági munkákban irássák be gyermekeiket a téli mezőgazdasági iskolába, mint pl. V. KoStolanyban, ahöl hetenként egyszer van előadás. Ezeket az iskolákat minden 8-éves ískóla mellett rendszeresítik. Az érdeklődök számára közelebbi felvilágosítást az egyes mezőgazdasági iskolák, mezőgazdasági hivatalok és a járási nemzeti bizottság munkaerő ügyosztályai adják. Šutková Edita Bevezetik az üzemen belüli önálló elszámolást A csallóközaranyosí állami gazdaság udvarában kisebb-nagyobb csoportokban beszélgetnek a dolgozók. A tehénistállók, sertésólak, raktárak, iroda és egyéb épületek előtt ktilönkülön csoportokba tömörültek szakmájuknak megfelelően. Sok a csoport, de a vita tárgya ugyanaz, az önálló elszámolás bevezetése. Az udvar főbejáratától jobbra a fejögulyások, távolabb a sertésgondozók, majd a raktári dolgozók és a szellemi munkások csoportja következik. A gazdaság dolgozói a déli pihenőt kétszeresen kihasználják; ügyes-bajos dolgaik megvitatására és felfrissülésre. A fehérbeborult akácok édes illata a levegő minden részét betölti. Jólesik belőle vita közben mélyet szippantani. Az udvar közepén, ahová a nap legszebben süt erős, edzett férfi siet az iroda felé. Tekintete a messzeségbe egy pontra szegezödik. A homlokát hosszú csontos kezével megtörli és felsóhajt: — Nagy fába vágtuk a fejszét, de ... — A „de” ufón következőket már nem mondja ki, csak gondolja. — Úgy bizony Németh elvtárs — jegyezte meg az egyik dolgozó. Nagy fába vágtuk a fejszét, de sikerül, ha valamennyien összefogunk. Az aranyosi állami gazdaság az ország élenjáró gazdaságai közé tartozik. Szép eredményeket ért el a múltban, de a jövőben még szebbeket érhet el. A dolgozók ezért elhatározták,_ hogy bevezetik az önálló elszámolást á hozraszcsotot. Már többen mltak tanfolyamon és készülnek a palárikovói állami gazdaságot is meglátogatni, azért, hogy meggyőződjenek hogyan alkalmazzák ott az ú] elszámolást. Az önálló elszámolás nem tűri, hogy ne legyünk tekintettel arra, mibe kerül a termelés. A gazdaság egyes ágazatában régi elavult normák és módszerek is létezhettek, sőt néhol egyáltalán nem is voltak normák. Azt még csak megkülönböztették a régi elszámolási rendszerrel, hogy ki mennyit termelt, de hogy mennyiért, azt se a vezető, se' a szakember, de még a termelő maga sem tudta. A gazdaságban a tej kitermelésének átlagos ára, illetve önköltsége 1,98 koronába kerül. Vannak azonban olyan fejőgulyások is. akik 1,50 korona értékű takarmánynyal is kitermelnék, másoknak viszont 2 korona sem lenne elegendő. Ezért fontos, hogy necsak a termelés mennyisége szerint, hanem a termelési költséghez mértén is jutalmazzák a dolgozókat. Az aranyosi gazdaságban az új módszert már elfogadták, de még senki sem tudja, hogy ez az eljárás mit rejteget a dolgozók számára. A tehenészeiben a munkaszervezés is megváltozik és minden istállóba általánosan bevezetik a gépi fejest. Ezáltal a dolgozók munkája megkönnyebbül,- növekedik a termelés, csökken az önköltség és emberi munkaerők egy része felszabadul a termelésnek ebben az ágában. Szabó Elek 25 éve fejőgulyás. A munkahelyén mindig becsületesen dolgozott, a gépi fejésnél azonban nem tudna úgy dolgozni, mint a többi fejőgulyás, mert süketnéma. Nem hallja a gép zúgását és a tej csepegését, így a régi szakmájától meg kell válnia. A gép azonban mégsem veszi el a kenyerét. Ezután nem fejőgulyás, hanem istállómester tesz. A gép által felszabadult többi munkások is alkalmas beosztásban részesülnek. Hubik Lajos, aki 36 éves fejögulyás, szintén örömmel fogadja a chozraszcsotot. A hozraszcsotnak, - ami a legfőbb követelménye, az állami vagyon megbecsülése, őnála mutatkozik meg a legjobban. Fejes közben beszél a terveiről. — A tejhozam akkor is növekedne, ha betegségek terjedését megakadályoznánk, — jegyezte meg a példás fejőgulyás. A fertőző elvetélés nálunk elég gyakori. Teheneim közül is 3 ezért lett meddő'. Ennek a betegségnek a legnagyobb terjesztője a bika. A baj Okát nem elegendő megállapítani, hanem orvosolni is kell. Rendszeres orvosi kezeléssel, a beteg állatok elkülönítésével és a műfedeztetés bevezetésével meg lehet akadályozni a betegség továbbterjedését. A dohány ápolásánál bevezették a gépi sarabdást. Sok dolgozó először a kézi Icapáláshoz ragaszkodott, de később a szakemberek meggyőzték őket, '’-"ni a Qép;. munka a in- ; vukat szolgálja. Egy hektár kezika- j pálásért 16 norma-napot száradnak, ami pénzben 377,33 koronát tesz ki. Gépi sarabolásnál a munkának csak egyharmad részét, a sorok megkapálását végzik kézikapával. Az új munkatervezés mellett a bérezés is megváltozik. A sorok kapálása 236,27 korona, vagyis 8 normanap. Közvetlen a kapálások utáni járulék ugyanaz, mint a múlt éven volt, de a pótjutalmazás megváltozik. Mivel a kapálást idő megrövidült a növény jobban fejlődhet, mert korábban megszabadul a gyomtól és a nedvesség sem párolog el oly gyorsan a talajból, mint ott, ahol két hétig is kapálatlanul hagyják a földet. Tehát ezáltal a hektárhozamok is emelkedni fognak, ami magasabb pótjutalmazással jár. A múlt évben Bugris Imre négy hektáron a tervezett 12 mázsa dohány helyett 17,31 mázsát termelt hektáronként. Tervét 134 százalékra teljesítette. Minden hektár után a pótjutalommal együtt 9570,50 koronát kapott. Ez nagyon szép kereset, de ha az önköltség csökkentését figyelembe vették volna, még nagyobb lett volna. A talaj előkészítése, mint a többi dohánytermelőnél, Bugrisnál is 163 koronába került hektáronként, de mázsára átszámítva nagy a különbség. Az övé 9,41 korona mázsánként, azoké pedig, akik a tervet csak 100 százalékra teljesítették, vagyis 12 mázsát termeltek hektáronként, 13,58 korona az önköltség. Az önálló elszámolás (hozraszcsot) alapelve az önköltség csökkentése és a dolgozók érdemszerinti jutalmazása. Az aranyosi állami gazdaságban is jó eredményeket várhatnak az ú] bérelszámolási és jutalmazási rendszer bevezetésével. Galambos József elvtárs helyesen állapította meg: „Az önálló elszámolás nem egyének dolga, hanem minden becsületes dolgozó közös ügye.” Azonban, hogy a gazdaságban ezt minél többen megértsék, még nagyobb politikai, szakmai nevelésre van szükségünk, mint eddig, mert csak azok a dolgozók tudnak eredményesen gazdálkodni a rájuk bízott állami vagyonnal, akik a közösön keresztül látják az egyéni boldogu- I ást. Ce. J,
