Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-06-12 / 24. szám

1955. június 12. Földműves 9 Kiráiyhelmecen aratásra készülnek A vágsellyei GTÁ jól felkészült a takarmányfélék begyűjtésére, azonban megfeledkezett az egyénileg gazdálkodó földművesekről Ä királyhelmeci gépállomás dolgozói a napokban befejezik az aratási és cséplési munkák előkészületét. Kelet- Szlovákiában itt kezdődik az aratás a legkésőbben. A termés túlnyomó ré­szét, vagyis 6300 hektár gabonát kombájnokkal szeretnék learatni és éppen ezért az arató-cséplőgépek elő­készítésére a legnagyobb súlyt fek­tették. A királyhelmeci szövetkezeti tagoknak ezidén 30 kombájn fog aratni. Ebben a számban benne van az a 12 kombájn is, amelyek a kerü­let északi járásaiból jönnek segíteni, ott ugyanis az aratás későbben kez­dődik. A javítók valamennyi kombájn, helyhez kötött erőgép és cséplőgép javítását befejezték. Egy hét múlva készen lesznek az önkötözőgépek ja­vításával is. A javításnál különösen Harmunda István és Remák Tibor tűnt ki, akik nemcsak hogy legjobban teljesítették napi feladatukat, hanem munkájukat minőségileg is jól elvé­gezték. Öt S-4-es kombájnt középső részén, a csigameghajtásnál, a leg­újabb magyar gyártmányú kombájnok szerint adagoló fogazattal szerelték fel, amely elősegíti a learatott gabona folyamatosabb szállítását. Az elmúlt héten megkezdődött az egész járásban a szántóföldi takar­mányfélék kaszálása. A közbejött esős Az eddigi eredmények és tapaszta­latok alapján hazánkban előkészületek folynak épületelemekből összeszerel­hető mezőgazdasági épületek készíté­sére. A Szovjetunióban már régebben építenek ily módon mezőgazdasági épületeket, valamint egész lakó- és gazdasági telepeket is. Ezeknek az épületeknek jelentős előnyük van a régebbieknél. Maga az építkezés sok­kal gyorsabb és olcsóbb. Az egyes épületelemeket troszka­­betonlapokból előre gyártják és ké­szen az építkezés helyére szállítják, ahol azokat autódaruval összerakják. A falak mindkét oldalról már előre be vannak vakolva és így csak a fes­tési munkálat marad hátra. Az alap­blokkok pórusos betonból készülnek. A mennyezeti szerkezetet pedig szin­tén troszka-betonból acélrudakkal Az ifjú traktorosok és a CSISZ traktorosbrigádok közötti munkaver­seny folyamán, melyet a CSISZ köz­ponti bizottsága indított meg a Föld­művelésügyi Minisztériummal együtt a CSISZ II. kongresszusa után — a zsolnai kerületben a trstenai gépállo­más traktorosbrigádjának fiatal trak­torosai foglalták el az első helyet. Második helyre a liptóújvári járásban levő vázseci traktorosbrigád került. E brigád traktorosai eddig 631 hek­tár földet müveitek meg és a tavaszi A kapásnövények jó megművelése érdekében a Földművelésügyi Mi­nisztérium Csehországban jutáimat tűzött ki a legjobb eredményt elérő traktorosok, körzeti agronómusok, körzeti szerelők és gépesítük szá­mára. Az a traktoros, aki a legjobb tel­jesítményt éri el, 2000 korona érté­kű televíziós készünket, három trak­toros pedig 1608 korona értékű bőr­kabátot kap. További 14 traktoros bőrkabátot egyenként 1010 Kčs ér­tékben és 21 traktoros szovjet gyárt­mányú karórát kap. idők miatt azonban egyelőre ezt be kellett szüntetni. A gépállomás 31 szövetkezettel kö­tött szerződést. A terv szerint 2520 hektár szántóterületen hereféléket, bükkönyt és 2580 hektár rétről pedig a szénát takarítják be. Erre a célra 90 kaszálógép áll rendelkezésükre. Sok szövetkezetben azonban — annak ellenére, hogy a gépállomással szer­ződést kötött — saját maguk akarják a takarmányt betakarítani. A legtöbb szövetkezetnek ugyanis elegendő ka­szálógép és fogat áll rendelkezésére és az önköltség csökkentése érdeké­ben ezt a megoldást jobbnak véli. A fűkaszálásra a jelek szerint azonban június 10—15-e előtt nem kerül sor. Az idén valamennyi szövetkezet a tavalyinál jobban gondoskodott a ta­karmányalap biztosításáról. A járásban a perbenyéki, kistárkányi és a szen­tesi szövetkezetek mutatnak jó példát a takarmányfélék biztosításában. A perbenyiki szövetkezeti tagok például a gépállomással 40 hektár lóhere, 25 hektár takarmánykeverék, 43 hektár füveskeverék és 15 hektár silókeve­rék lekaszálására kötött szerződést. Céljuk, hogy a fejőstehenek részére 25—30, a növendékállomány részére pedig 15—25 mázsa kiadós silótakar­mányt biztosítsanak. megerősítve készítik. A közfalakat pedig vakolt troszka gipszlapokból rakják össze. A tetőszerkezetet, padló és a többi ács, valamint asztaloské­szítmény szintén üzemben előgyártva kerül az építkezés színhelyére, ahol azokat csak az épületbe illesztik. A közfalak 40 cm vastagok és hő­szigetelő képességük is kitűnő. Az egyes betonelemek fajsúlya 1400— 1500 kg/m3. Meg kell még említenünk, hogy az egyes épületek úgy nyernek elhelye­zést, hogy azokhoz könnyen hozzá le­het férni és így autódarukkal az ösz­­szeszerelésük igazán csak csekély ideig tart. Ennek a gyors építési módszernek különösen a mezőgazdaságban van nagy jelentősége, ahol az építési fel­tételek az évszakokhoz kötöttek. F. t. munkák tervét több, mint 300 száza­lékra teljesítették. A kerekes traktorosok legjobb trak­torosa Veres Albin CSISZ-tag, aki a vágbesztercei gépállomáson dolgozik. Munkateljesítménye átlag 399 hektár, továbbá Perasin Dusán, íiptószentmik­­lósi traktoros és Revák Rudolf pu­­chovi gépállomáson dolgozó CSISZ- tag. A hernyótalpas gépeknél tovább­ra is Valčič Antal traktoros vezet, aki egyébként az ústi traktorosbrigá­don dolgozik. Az első és második díjra csak azok számíthatnak, akik több mint 500 hektár területen végzik el a kapás­növények sorközi megművelését. Va­lamennyi esetben az elvégzett mun­kának kifogástalan minőségűnek kell lenni. A traktorosbrigád vezetői a kerü­letben a legnagyobb teljesítményt e'érő brigádok szerint, az 1—15 HP gépegységre esd teljesítmény után jutalmazzák. A két legjobb brigád­vezető szintén bőrkabátot kap, hár­man pedig „Pobjeda” jelzésű kar­órát kapnak. Hasonlóképpen juta­lomban részesülnek a legjobb körze­ti agronómusok és körzeti szerelők is. A vágsellyei GTÁ-nak a terv sze­rint összesen 1752 hektárnyi terület­ről kell a takarmány féléket betakarí­tani. Az EFSZ és állami gazdasággal kötött szerződés alapján azonban a GTÄ traktorosai két kaszálás folya­mán 3012 hektárnyi területről, tehát csaknem kétszer annyi takarmányt takarítanak be. E feladat teljesítésé­nek szerződés alapján való sikeres biztosításához nem kis mértékben já­rult hozzá az, hogy a GTÄ tavaly jól dolgozott és igen alacsony a GTÁ munkadíja. Egy hektár lucerna, vagy lóhere lekaszálásáért a szövetkezet csupán 18,8 kg búzát fizet. Mivel már nagyobbak a követelmények a GTÄ munkájára nézve, szükségesnek mu­tatkozott a vágógerendák elhelyezésé­nek szabályozása. Ezért a vágsellyei brigádközpontból a sókszelőcei II. bri­gádközpontba Deákiból pedig a sók­szelőcei I. brigádközpontba, Teredről pedig a negyedi I. brigádközpontba adtak át egy-egy vágógerendát. Az állomás 60 traktoros vágógeren­dával rendelkezik, melyből terv sze­rint 40-et helyez üzembe. A többit tartalékban tartják a raktárban. Csu­pán két helyen, ahol a legnagyobbak a feladatok, engedik meg a brigádok­nak a tartalékgerendák használatát is. A kisebb feladatú brigádok vontatott gerendákat kapnak, például a vágki­­rélyfai brigád, ahol 71 hektárnyi te­rületen kaszálnak majd takarmányt. Ha sikeresen akarják teljesíteni fe­ladatukat, okvetlenül jól ki kell hasz­­nálniok az összes gépeket, valamint az alkalmas időpontokat is. A kedve­zőtlen időjárás okozta késést majd az alkalmasabb 5 napos időszakok folya­mán hozzák be. A sókszelőcei EFSZ 758 hektárnyi terület lekaszálására kötött szerződést A galántai gépállomás ez évi fela­datai közé tartozik többek között 400 hektárnyi kukorica négyzetes-fészkes ültetése. A GTÄ dolgozói e haladó módszer nagy jelentőségének tudatá­ban jól felkészültek a négyzetes­fészkes ültetésre. A munkaegyüttes Všetečky mérnök vezetésével 17 hu­zallal ellátott vetőgépet, valamint 8 csoroszlyával felszerelt vetőgépet ké­szített a négyzetes-fészkes ültetésre. Néhány hektár bevetése után már látszott, hogy a gépek jól működnek. De mint minden új módszernél itt is tapasztalatokra volt szükség. Ezeknek a huzallal ellátott vetőgépeknek mun­káját ismertetjük a következőkben: Április 25-én a gépállomás trakto­rosai megkezdték egy 35 hektárnyi dűlőnek kukoricával való beültetését. A munka megkezdése előtt először is a szántóföld hosszabb oldalának irá­nyában a fészekkészítő ekével egye­nes vonalat húztak. Ezzel a vonallal párhuzamosan megkezdték a fészkek készítésit. A vetőgéppel ellátott Z- 25-ös traktor keresztben mozgott, a tárcsás sorjelző által megvont baráz­da mentén a rövidebb irányban. A vetőgép lengő karjainak villáit megfe­szített kötél vezette, amelyen szabá­lyos 70 cm távolságban csomók vol­tak. A lengő karok a csomókba üt­közéskor egy egyszerű készülék mű­ködése folytán kinyílt a vetögép cso­­roszlyáin található retesz. A 420 méter hosszú huzalt úgy fe­szítették, hogy a szántóföld egyenes vonallal kijelölt oldalán egy acélcölö­pöt körülbelül 50 cm mélyre a földbe vertek. E cölöp oldalán levő nyílás­ban a csomó megakadt és ily módon a kötél megfeszült. A kötelet tulaj­donképpen két ember egy egyszerű dobszerkezet segítségével feszítette meg. Az elmozdulás ellen a dobszer­kezetet biztosították. Hogy a kötél munka közben el ne mozduljon, a dobszerkezet közvetlen közelében még egy acélcölöpöt vertek a földbe. Mi­vel a szántóföld aránylag hosszú volt, a dolgozók a szántóföld közepén, te­hát 210 méter távolságban, ellenőrző ★ ★ ★ Agronómus — kombáinos A fenti cím két különböző foglal­kozást jelent, azonban akiről írni akarunk, mind a két foglalkozás mestere egy személyben. Mészáros Imre galántai gépállomás körzeti ag­­ronómusáiól van szó, aki a múlt évi aratáskor beosztásán kívül mint kom­­bájnos 299 hektár gabonát 'earatott és 5521 mázsát kicsépelt. Ezért a rendkívüli szép teljesítményéért, meg­kapta „A bratislavai kerület legjobb kombájnosa” című kitüntetést. Az önköltséget 2 százalékkal csökken­tette és megtakarított 925 liter üzem­anyagot. Az idén újra kombájnnal fog dolgozni, mert mint maga mond­ja. nincs nagyobb öröme, mint ha kombájnra ülhet. Ebben az évben az a terve, hogy 50 hektárral arat le többet gépével mint a múlt eszten­dőben. a gép- és traktorállomással (két ka­szálásban). A GTÁ két traktorosbri­gádja dolgozik itt, amelyek egymás közt felosztották a munkát. Négy­négy vágógerendával dolgoznak és egyet-egyet kapnak még tartalékba. A GTÁ gépeit az idén olyan készü­lékkel szerelik fel, amely megakadá­lyozza, hogy a gép alacsony tarlót hagyjon vissza, tehát a lucerna ka­szálás után gyorsan újrasarjadhat. A szénakaszálás akadálytalan mene­tének biztosításában igen fontos a javítóműhelyek szerepe. Takács Zol­tán 3 tagból álló javítócsoportja a ta­karmány kaszálásában dolgozó gépek karbantartásáról fog gondoskodni. A traktoristák 3 kaszát kapnak vágóge­rendánként, a kaszákat pedig a bri-. gádközpontokon fogják élesíteni. Moz­­gómühelyből elég egy, mivel a legtá­volabb eső brigádközpont csak 18 km-re van Vágsellyétől. A takarmánybegyűjtési tervből azon­ban két fontos dolog kimaradt. Elő­ször is a GTÁ megfeledkezett az egyénileg gazdálkodó földművesekről és egy hektárnyi takarmányt sem ka­szál le azok földjeiről. Másodszor az a benyomásunk, hogy a brigádok hi­bát követtek el abban, hogy már a tervben nem történt megemlítés ar­ról, hogyan kell a lóhere- és lucerna­magok betakarításának módját bizto­sítani. A brigádosok a takarmányok kaszálását úgy tervezik, hogy a terü­let háromnegyed részét az első öt nap alatt, a többit pedig a következő öt nap folyamán kaszálják le. Ha jó minőségű lucernamagot aka­runk biztosítani, ki kell keresnünk a gyommentes földeket é^ezeken mie­lőbb kaszálni, hogy a növényzet gyor­san fejlődjön és a virágzás a forró­­ságok beállta előtt következzék be. A barázdát jelöltek ki maguknak, még­pedig párhuzamosan a kijelölt egye­nessel. A kötél megfeszítésekor a csomónak — melyet feltűnően jelöl­tek — erre a barázdára kellett esnie. A vetéshez közönséges 5 csoroszlyá­val ellátott Agrostroj-gyártmányú, 3 méter szélességű kanalas vetőgépet használtak. Munka közben a kötél a gép jobb oldalán volt. Amikor a vetőgép meg­fordult a kötelet a kezdővonal men­tén is átdobták a vetőgép kétszeres szélességére. A gép- és a traktor egyaránt a kezdővonal mentén levő oldalon a kötélen keresztül jobbra fordult. E vetési módszer előnyeinek ismer­tetéséhez néhány adat szükséges: A kötél átvetése rendes körülmé­nyek között 5 percig tartott. A mun­vetőmag oly módon való biztosításá­val, hogy a terület egy részét a ter­més beéréséig nem kaszáljuk le, szer­vezési-műszaki intézkedések foglal­koznak. Ezek alapján nemcsak a GTÁ részesül feladatokban, hanem a járási nemzeti bizottság tanácsa, mezőgaz­dasági ügyosztályának dolgozói is, akik például szárítók készítésére fa­anyagról gondoskodnak. A kaszálás tuiajdonképpeni tervezése azonban nem mutatja, hogy ez a helyes irány­elv az általános terven kívül másutt is érvényesült volna. Ezeket a terü­leteket azok közül a dűlők közül kell kiválogatni, melyeket a szövetkezeti tagok a zöldtakarmány kaszálásához tartottak fenn, ahol már megkezdték a kaszálást. Már most ki kell jelölni a dűlők legalkalmasabb részeit, ne­hogy a második kaszálásnál tévedés­ből azok is áldozatul essenek. A járási nemzeti bizottságon afelől érdeklődtünk, hogy ellenőrizték-e a GTÁ takarmány begyűjtésére való fel­­készültségét és milyen eredménnyel. Az elvtársak azt válaszolták, hogy ez május 18-ig még nem történt meg. Bíznak a gépállomásban, hogy felada­tát teljesíti. A járási nemzeti bizott­ság háromtagú csoportjának kellett volna május 15-ig elvégeznie ezt az ellenőrzést és május 25-ig pedig a kerületi nemzeti bizottság feladata lett volna ellenőrizni az intézkedése­ket. A vágsellyei GTÁ jó dolgozóinak a bizalomnál nagyobb segítséget je­lentett volna a járási nemzeti bizott­ság dolgozóinak ellenőrzése. Ezen el­lenőrzés megvalósításában a járási nemzeti bizottság segítségére lehettek volna a többi, versenyző GTÁ dolgo­zói is. (Z. N.) katávolságot, vagyis 420 métert ugyancsak 5 perc alatt futotta be a gép egy irányban. A kiindulási olda­lon 3 percig tartott a megfordulás a kötél feldobásával együtt. Ez azt je­lenti, hogy egy üzemképes géppel 7,3 hektárnyi területet lehet 8 óra alatt négyzetesen beültetni. A galántai szö­vetkezetben ez az ültetési módszer összesen 6 munkaerőt igényel. A kö­tél áthelyezéséből keletkezett idővesz­teség 30 százalékot tett ki. A mun­ka minősége kielégítő volt és minden fészekbe 3—5 szem kukorica került. A fészkek mélysége 7—14 cm volt. A magágyak közötti eltérés 1—4 cm között ingadozott. Ennek az ültetési módszernek többek között az is az előnye, hogy hektáronként 20—30 ki­logrammal kevesebb vetőmagra van szükség. (Z. N.) A csatornaásás a legnehezebb és a legfáradságosabb kézimunkák közé tar­tozik. Az utóbbi időben ezt a munkát is géppel végzik. A képen is jól látható csatornaasó-gép 50 munkást helyettesít és 8 óra alatt 400 méter hosszúságban 150 cm mély és 30 cm széles csatornát váj ki. A gépén Lobi Pál és Botyánek Elemér dolgoz ik. Vándorgőzölőket készítenek az állattenyésztési munkák megkönnyítésére. A gyártás még a múlt évben megkezdődött. Kezdetben a régi helyhez kötött katlanokat alakították át. Az első sorozaton hiányosságokat fedez­tek fel, de ezeket a későbbi gyártás folyamán sikerült kiküszöbölni. A gőzölök a mostani állapotukban teljesen megfelelnek. A gépek kezelésének és karbantartásának helyes elsajátítása céljából Malackán bemutatót ren­deztek. A tanfolyam részvevői valamennyien érdeklődéssel kísérik a mun­ka menetét. A gőzölök a rendeltetési helyükre érkeznek, Tartályukat vízzel telítik, tü­zet raknak alá, majd megmosott burgonyával megtöltik. Szerelhető mezőgazdasági épületek Versenyeznek a zsolnai kerület traktorosai Megjutalmažzák a legjobb traktorosokat Tapasztalatok a kukorica négyzetes-fészkes ültetésében

Next

/
Oldalképek
Tartalom