Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-06-05 / 23. szám
10 1955. június 5. Ft 11 IL ért. I 22. чъЬт Jj VADÁSZATI SZEMLE A3" VARIA! VADASZVÉDEGYI E l EK ORSZÁGOS SZŐVE I SÉGÉNEK .UVATAIOS MEI I ÉKI ELE. wiiiiirniiimiiiiiHniiiiminiinMiiiHiniiiMHiiiiniinfiiiiiiiiiHniMnininMnniiiimiiiiiiiiniiíKMiiiiiiiiHiiiiifinniiiiiiiiiininiiuiiHHitttiiiimiiiiiiiiitiiiiiiniiiiitiiiiHHiiiniimiiiiiiiiiiiiiiiiiuriiiiiiiiiiiHiiiTiiMiHfiiuiiiuiiMiiiiiiiiHiitiiiii * Ф IRODALMI PALYAZAT A Vadvédő Egyesületek Országos Szövetsége pályázatot hirdet, szaklapunkban közlésre alkalmas cikkek megírására. A legjobb cikkeket díjazzák. A pályázati müvek a következő tárgyúak lehetnek: 1. Vadászati álattan és madártan 2. A vad védelme és tenyésztése. 5. Vadászati kinológia. 4. Vadászat) lövészet. 5. Vizsgálati anyag. 6. Vadászati jog. 7. Vadászati elbeszélések. A legjobbnak ítélt cikkek írói között a következő díjakat osztják ki: Egy I. díj 300 korona pénzösszegben. Két II. díj 200 korona pénzösszegben. Három III. díj 100 korona pénzöszszegben. És öt — negyedik díj vadászati szakkönyvekben. A beküldött cikkeket a Szövetség szakelőadóiból és szerkesztőkből álló bizottság bírálja meg. A pályázaton részt vehet minden csehszlovák állampolgár. A cikkek legalább 3 gépeit oldal terjedelműek legyenek, meg lehet írni szlovákul, csehül, vagy magyarul. A cikkeket, ha újságban is közük, a szerzők a pályázati díjon kívül külön pénzjutalomban Is részesülnek. A pályázat titkos. Minden cikket jelszóval (jeligével) kell beküldeni. Ezt a jelszót rá kell írni arra a zárt borítékra is, melyben a pályázó teljes nevét és címét küldi be. A pályázat 1955. szeptember végéig tart. Az eredményt két héttel később a Poľovnícky obzor és a Szabad Földműves közli. Fénykép-pályázat Az Országos Szövetség a vadászattal foglalkozó fényképezés fellendítése és képgyűjtemény gazdagítása érdekében pályázatot hirdet. A pályázat feltételei a következők: 1. A pályázatra azok a fényképek alkalmasak, melyek a vadat a természetben mutatják be. Továbbá kinológiai tárgyú képek, a lövészetre és vadászati életre vonatkozó fényképek általában. A pályázatból kizárták a megszokott trófeákról s a vad elejtéséről készült fényképeket. 2. A pályázaton minden csehszlovák állampolgár részt vehet. 3. A pályázatra kizárólag 15—18 cm nagyságú képeket lehet beküldeni fényes papíron, fekete színben. Más fajtát csak kivételes esetben fogadnak el. A beküldő köteles minden beküldött képhez egy 8x9 cm mgyságú másolatot- is csatolni az Országos Szövetség képgyűjteménye számára. 4. Ha valamely tárgyat nem lehet egy képpel kifejezni, illetve ismertetni, egész képsorozatot beküldhetnek, amely az eseményeket összefüggően ábrázolja. ■ 5. A fénykép hátlapjára írjuk: A. A jelszót, melyet a beküldő ne-I vét és pontos címét tartalmazó zárt ] borítékra is rá kell írni. B. A képhez csatoljunk egy rövid magyarázatot, a felvétel évét, esetleg közelebbi dátumát, a felvétel helyét illetően. 6 A pályázat titkos. A fényképeket ajánlott levélben. Svä' poľovníckych ochranňý"h združení na Slovensku, Jiráskova ul. č. 3 v Bratislave, kell beküldeni „Fotosúíaž" megjelöléssel. 7. A legjobb fényképekért a következő d’lakat kapják: Egy I. dij 390 korona. Két II díj 200 korona. Három III díj 100 korona. Öt IV díj 50 korona. 8. A beküldött fényképeket a Szövetség titkárából, szakelőadóiból és a megnívott szakemberekből álló külön bizottság bírálja. 9. Az Országos Szövetség kéri a vadasztársakat, hogy minél több fényképet küldjenek. Minden képet, ha nem is fognak jutalmazni a pályázat keretében, de külön díjazás ellenében megtartják őket a képgyűjtemény számára az esetleges későbbi közlésre. Országos Szövetségünknek szüksége van Jó képekre, egyrészt a szaklapok számára, másrészt kiállítási verseny díszítésére és a vadászat népszerűsítésére. A fényképekért a lapban való közlés esetén külön törvényes díjazás jár. 10. A pályázat kiírója fenntartja magának a jogokat a pályázat feltételeinek módosítására, esetleg kibővítésére. Készítsünk költőgépet Ez idén nagyban megindult a fogoly és fácán fészekaljak megmentési akciója a. kikaszálás elől. Mivel sok helyen ‘ nincs a közelben kcltőgép, Így elég nehéz ennek az akciónak a sikerét biztosítani. Több helyről kérdés érkezik, hol lehet olcsó költőgépet venni, esetleg, hogyan lehet otthon elkészíteni. A költőgép elkészítése elég egyszerű dolog. Egyszerű ládáeska az egész, csak természetesen jól kell megépíteni, hogy a meleget jól tartsa s ne legyen rajta rés. Elsősorban a beszerzési forrás a fontos. A „ZVEREX"-üzem Praha И., Václavské nám. 62 sz. szállít kis villanyárammal fűthető költögépekei 120 voltos feszültségre. A költőgép ára 12G0.— Kčs. Aki tehát gyorsan akar költőgéphez jutni, s van rávaló pénze, ennél az üzemnél megrendelheti. Vannak azonban olyan vadásztársak. nek így otthon kell a költőgépet elkészíteni. így cselekedett a horousam vadásztársaság vadászgazdája. Hasonlóképpen Malý elvtárs is, aki egyszerű kis költőgépet készítet. Ennek a kis költőgépnek leírása s ábrázolása igen időszerű, mivel ez a kis gép olcsó, s megépítése és kezelése egyszerű. Az egycolos deszkákból készült ládikó, hogy a meleget megtartsa, kívülről bakelitburkolattal van bevonva, sarkai pedig vasaltak. A gép egész eleje ajtó, lehet kettős üvegfalú ajtó is. Malý elvtárs deszkából csinálta az ajtót s ez is jó! megfelelt. A gép két oldalán szellőztető nyílások vannak. A gép fenekén ti! van körülbelül 50x40 nagyságban, hogy vizet lehessen tartani a költőgépben s így a levegő elég párás legyen. Az előrebillenő ajtó alsó fordulatának magasságában van a rácsozott fenék, melyre a tojást rakják. A lécek fél centiméter szélességűek, köztük a távolság is ennyi. Szélesebb hézagot nem szabad hagyni, mert a kikelő fogolycsibék könynyen beleeshetnek a vizestálba, ahol megfulladnának. Nagyon fontos, hogy a gépben tiszta és a szükséges páratartalommal ellátott levegő legyen. Ha túl párás a levegő, a keltés lassúbb lesz, a csibék gyengék. A levegő, ha száraz, a költés meggyorsul ugyan, de a fejletlen csibék nem igen életképesek s a száraz tojás héját nem bírják áttörni és a tojásba fulladnak. E fölött a rács fölött van az önműködő etherikus kikapcsoló-szer-11 } M I 1 4d aoana s»obtbb< I * -» e a a o d в q c 1 6ío Wü, kezet, melyet a felső deszka alá szerelt fütőspirálra kapcsolnak. Oldalon egy villanylámpaégőt, a külső oldalra pedig a kapcsolót szerelik. Az égőt nem szabad bekapcsolni a fütőspirál áramkörébe, nehogy ennek melege a megengedettnél nagyobb meleget termeljen a gépben. Ezt csak akkor kapcsoljuk be, ha a gép nyitva van. A gép lezárása előtt el kell oltani. Az automatikus kapcsolót a rászerelt tekercs segítségével szabályozni lehet. A gépben lévő meleget a legkönnyebb orvosi hőmérővel ellenőrizni. Az így megépített költőgépben egyszerre 350 fogolytojást is lehet kelteni. Malý A. elvtárs szerint a költőgép körülbelül 240 koronába kerül, a munkát nem számítva. A hozzávaló kikapcsoló-szerkezet és melegítőberendezés a „ZVEREX” üzemnél, Praha II., tf. Politických véznü 13. szerezhető be. A költőgépnek nyugalmas, jól szellőzött helyen kell állni. Nagyon fontos, hogy a tojások megtalálási helyéről és pontos idejéről jegyzetet készítsünk. Az így megjelölt tojásokat lehetőleg a gépben is egy csoportban tartsuk. A keltetés a csibetojáséhoz hasonló módon történik A hőmérséklet ne szálljon 38 Celsius fok alá, de több sem lehet 40 Celsius foknál. A fácántojások keltetésére valamivel nagyobb hőségre van szükség, mint a fogolytojásnak. Ha valami hiba miatt a gép nem kap áramot, a szclelőnyílásokat azonnal el kell zárni s a gépet pokróccal jól letakarni. A költőgépet állandóan huzatmentes, meleg helyen tartsuk. Ez a mellékelt kis rajz segítségére lehet mindazoknak, akik költőgépet akarnak készíteni s ha a tojást gondosan kezelik s vigyáznak a költésre, az öröm nem marad el. Malý elvtárs példát mutatott, hogyan lehet keveseb kiadással, saját eszközeink felhasználásával sikereket elérni. Az Országos Szövetség elnökségének üléséről Az elnökség jóváhagyta a kultúrelőadóknak az irodalmi- és fényképpályúzatra vonatkozó indítványát. A szocialista munkaverseny az utóbbi időben egyesületeink és vadásztársaságaink között szépen fellendült. A kultúr előadások indítványára az elnökség a rimaszombati egyesületet elért eredményeiért 20 kötetből álló könyvajándékkal jutalmazta meg, s a verseny győztesének, a rimaszombati vadásztársaságnak 5 könyvet ajándékozott. A rozsnyói és terebesí egi/esületek példás működésükért 20- 20 kötet könyvet kaptak. A vadbe ingó szakosztály íelentése szerint az elmúlt télen az országos szövetség a sok nehézség ellenére szép sikert ért el. 38 vadban gazdag területen majdnem 12 000 darab vadat fogott s a vecsei kamrázó telepen több mint 14 000 darab vadat kamrázott. Az élő vad egy részét kiszáll tták. Vadtelepítésre 427 vadásztársaság, ületve vadászklub kapott élő vadat. A vadászati előadók indítványára úgy határozott az elnökség, hogy a kikas zu ms elől felszedett tojást felvásárolja. Az olyan helyeken felszedett fácán- és fogolytojásokról van szó, melyeket kaszálás alá kerülő területeken szednek fel. A fácántojás darabjáért 70 fillért, a fngolyto]ásért pedig 50 fillért fizetnek. Különösen fontos a sellyei és galánlai járás tekintetben, mert ezek szoros kapcsolatban vannak az Országos Szövetség verséi kamrázótelepével, ahol a tojások kiköltését máris megszervezték További egyesületeknek is ad a Szövetség kölcsön költőgépet s támogatást nyújt a tojás felvásárlásánál és keltetésénél. Az eddig előkészített berendezés 4000 tojás keltetését és a kikelt csibék felnevelését teszi lehetővé. A csibéket a nevelőkakassal együtt olyan területen engedik ki, ahonnan a tojásokat felszedték. Az akció költségeit a Földművelési Megbízotti Hivatal segélyéből fedezik A matúskovoi vadásztársaságnak 1440,- Kés segélyt szavaztak meg csenderes létesítésére. A pozsonyi egyesület választmányát az elnökség bizonytalan időre felfüggesztette s az egyesületben uralkodó lehetetlen állapotok szükségessé teszik az egyesület azonnali átsze nézését, mert csaknem minden mozgalom és munka szünetel. A: ezekért az állapotokért, valamint a vadbeadás be nem tartásáért felelőt, egyének ellen a fegyelmi bizottság megteszi a szükséges intézkedéseket. A mesterséges rajoztatás (Folytatás) A ketté osztott családnak azt a részét pedig, mely az anyával s a kijáró bogarak legnagyobb részével, építmény és vagyon nélkül várja a közelgő nagy hordást, addig is, míg ez elérkezik, segíteni, etetni kell, különösen akkor, ha a méhek a nagy hordást megelőző Időszakban a napi élelmüket sem bírnák begyűjteni. Ogy is szaporíthatjuk a méhállományt, ha a gazdag gyűjtés után. amikor a mézelésre berendezett nagy családok fölöslegesen kiterjedt Hasítással rendelkeznek, ezek egy részét élévé, új családokat alkotunk. S mivel a méz elszedése miatt úgy is kibontjuk a kaptárt, ez a munka nagyon könnyen megejthető a következő módon: A mézelő családnak 5—6 fiaskeretet hagyok az anyával, a többi — lehetőleg boltozott — fiaskeretet népestől egy üres kaptárba helyezem. Aztán a második, a harmadik s a többi mézelő családdal is ugyanígy cselekszem, míg 6—7 fiaskeret összegyűlik anya nélkül a fent említett üres kaptárba. S ha ezekhez adok még néhány mézes keretet, megalkottam egy igazán népes és gazdag családot anélkül, hogy a többi nagy családra nézve, — melyektől a népet, építményt, fiasítást és vagyont összeszedtem, — a legcsekélyebb mértékben is káros hatású lenne az így okozott veszteség. Az egyesített nagy családnak a művelet után 48 őrá múlva, amikor árvaságának tiszta tudatára ébredt s több kaptárból összerakva, békével egyesült, adunk neki egy nyílt fiaskeretet, hogy abból neveljen anyát. Még jobb, ha fiatal termékeny, tartalék-anyával rendelkezem, mert így azonnal rendbe jön s jövője biztosítva van. De ebben az esetben 5 fiaskeret elegendő a mesterséges raj megalkotásához; mert itt a termékeny anya azonnal megkezdi a petézést. A nagy hordás előtti műrajkészítésnél a ketté választott család anyás része vagyon és építmény nélkül marad. Ezt azért teszik, hogy a nagy hordás alatt építsen és begyűjtse az évi élelmét. A nagy hordás után azonban kell, hogy a méhész biztosítja az újonnan alkotott család jólétét teljes vagyonnal és építménnyel. Méhészeti vándorgyűlés Ipolyhélen A zselízi Járási Méhészegyesület május 22-én Ipolyhélen, a mezőgazdasági Iskola nagytermében szakelőadással és szakfilmek vetítésével egybekötött vándorgyűlést rendezett. A gazdasági iskola 64 tanulóján és ezek tanítóin kívül a nagy termet zsúfolásig megtöltötte az ide sereglett környékbeli méhészegyesületi tagság. Mikus Lajos, az egyesület új, tevékeny elnöke meleg szavakkal üdvözölte a jelenlévőket. Kijelentette, hogy hasonló vándorgyűlést terveznek még Nagyölveden, Nagysallén és a járás székhelyén Zselizen Is. Ezután dr. Unger a bratislavai Méhészeti Kísérleti Állomás tagja szakelőadásban ismerteti a méhészet jelentőségét és hasznosságát mind gazdasági, mind méhészeti szempontból. Felhívja a jelenlévők figyelmét a következő filmeken látható méhbetegségekre és azok elleni védekezés módjára. A filmek vetítése után Csemák Lajos, a Járási Méhészegyesület szaktanítója és egészségi felügyelője még néhány időszerű méhészegyesületi hírt közölt. A gyűlésről azzal a jó érzéssel távoztunk, hogy nem is gyűlésen, hanem egy olyan tanfolyamon vettünk részt, amely sokban hozzájárult ahhoz, hogy a szocialista mezőgazdaság eme hasznos ágának, a méhészetnek, ezután még tapasztaltabb dolgozói leszünk és sajnáljuk azokat, akik méhészkednek és hasonló tanfolyamokon nem jelennek meg. Csontos Vilmos Zalaba Az anyancvclés Ha valamely családtól elszedjük az összes lépépltményt lép nélkül, ezt a műveletet rajállapotba való helyezésnek nevezzük, mert az ilyen — mindenéből kifosztott család, — bár ha a lakásába lépkezdéses keretekre vissza is seperjük, éppen olyan, mint a régi otthonától, vagyonától megvált természetes raj. Ennek a műveletnek az a valódi célja, hogy így lépépítményhez jussunk, ha tartaléklépünk nem volna, a mézelő családok számára, (amelyeket ugyanis építkezéssel terhelni nem akarunk), hogy azok minden erejüket tisztán mézgyüjtésre fordíthassák. Mivel pedig a rajállapotba helyezett családoktól elszedett építmény egy része fias, hogy ez be ne zápuljon, nemcsak rögtönösen kell azt behelyezni a mézelő családokhoz, hanem úgy, hogy takarhassák, ápolhassák, melengethessék is. Más szóval a fiaslépeket a mézelő családokhoz közvetlenül a fészek szomszédságába helyezzük a fészek kiterjedése szerint a felső- vagy a középső szakaszba, lehetőleg annak középtájára. Rajállapotba helyezett család Ha egy családtól akár a nép egy részével, akár nép nélkül elvettük az anyát, ez mint árva család, ha van arra alkalmas nyílt Hasítása, új anyákat nevel, de ezek nem egyenlő értékűek. A méhészre nézve pedig éppen nem közönbös, hogy milyenek lesznek a nevelt anyák. Éppen ezért az öreg anya elvétele után az 5-ik napon ki kell bontani az ilyen kaptárt és ha már ekkor is találnánk benne fedett, vagy a befedéshez közel álló anyabölcsőket, pusztítsuk el, mert ezek idősebb álcából nevelődve nagyon kevés ideig élvezték az anyaivadéknak szánt gazdag táplálékot. Hagyjuk meg a nyitott anyabölcsőket, mert ezekből fejlődnek a tökéletesebb anyák, amennyiben ezek fiatalab álcákból nevelődtek s már úgyszólván fejlődésük kezdetétől fogva az anyaivadéknak szánt gazdag élelemmei táplálkoztak. Az anyanevelés céljaira mindenkor lehetőleg fiatal építményben levő nyílt fiasítást válasszunk, mert a befiasított s anyanevelésre kiválasztott fekete, megvastagodott munkássejteket a méhek nem bővitik ki fenékig, mint a világosabb építményeket. Az Ilyen elöregedett sejtekben tehát sohasem nevelhetnek oly szépen fejlett anyákat, mint a fiatalabb építményekben Ha nyílt fiasitás helyett befiasított anyabölcsőket adunk az anyanevelő családnak, legalább 7—8 napot nyerünk, sőt az anyák is jobbak lesznek, különösen, ha az anyabölesők már befödöttek, mert ezek egy-egy rajzás küszöbén állő nagy családban bővebb táplálkozással és magasabb hőmérsékban fejlődtek. De azért is előnyösebb ez, mert a méhek az anyabölcsőkhöz jobban ragaszkodnak és nem szélednek el annyira, mintha csak nyílt fiasítást kaptak volna. Sőt ebben az esetben az idő előtt érett, fölösleges anyagbölcsök kimetélésével járó munka is, elmarad. Ha ugyanabból az anyanevelő családból több anyára is számítunk, nap nap után vegyük el és használjuk fel a legjobban kifejlődöttet, nehogy a család ehhez pártolva, a többi oölcsőt elhanyagolja, vagy éppen kiürítse avagy a legkifejlettebb anyával kirajozzék, esetleg kiköltözzék. Hogy a fiatal anyák legközelebbi rokonaikkal ne párosodhassanak, mind azokban a családokban, melyekből anyákat szándékozunk nevelni, lehetőleg akadályozzuk a herék nevelését, más kiváló jó családoknál pedig segítsük elő azt. Ámbár ez nem sokat használna, ha maga a természet is nem gondoskodott volna arról, hogy a fiatal anyák vérrokonaikkal ne, hanem inkább idegen hímekkel párosodjanak, mert a párossodó anya nem a lakása közelében, hanem attől távolabb keresi a hímet, sőt idegen családból származó hímmel hajlandóbb is párosodni, ami abból is kitűnik, hogy vegyesen tenyésztve a különböző fajtákat igen nehéz fenntartani, mert a fiatal anyák rendszerint — mint Berlepsch mondja, — 30 eset közül 2S- ben hímeket cserélve párosodnál?! Jfe
