Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-06-05 / 23. szám

1955. június 5.

ftaboü

FÖM

íl..

11

Hogyan értelmezzük helyesen a mezőgazdaság fejlesztésének politikai és gazdasági kérdéseit

(Folytatás a/ 5. oldalról.)

A III. országos szakszervezeti kongresszus

tiszteletére

térium mezőgazdaságunk jelenlegi problémáit nem a kapitalizmusból a szocializmusba való átmeneti időszak alapvető politikai és gazdasági problémáinak tekinti, nem olyan problémát lát benne, amelynek lényege a munkások és dolgozó parasztoknak a munkásosztály vezette szöve-sége szüntelen megerősítése, hanem a mezőgazdasági problémákat a szocializmus építésének többi kérdésétől elszigetelten, lényegében rendi problémákként értelmezi. A mezőgazdasági kérdések e rendi értelmezésének megfelelően a gyakorlatban lebecsüli a mezőgazdasági termelés munkatermelékenységének és belterjességének növelésére irányuló igyekezetét, a gazdasági kérdéseket nem a mezőgazdasági termelés tervszerű fejlesztése eszközének tekinti, és inkább azok ösztönös hatására támaszkodik. A Földművelésügyi Minisztérium egész munkája megsínyli, hogy nem tisztázták a jelenlegi problémákat és megoldásuk módjait, valamint a mezőgazdaság fejlesztésének továbhi távlatait, elszakadtak a mezőgazdasági termelés eleven, konkrét kérdéseitől, a szövetkezetektől és általában a falutól, nehézkesen dolgoznak és halogatják a sürgős feladatok megoldását. A Földművelésügyi Minisztérium nem irányítja kellően a kerületi és járási nemzeti bizottságok mezőgazdasági osztályait, irodai bürokratikus módszereket alkalmaz és általában véve munkája politikailag, szakmailag és szervezetileg egyaránt alacsony színvonalú. Mindez arról tanúskodik, hogy a Földművelésügyi Minisztérium új vezetősége igen komoly feladatok előtt áll.

Hangsúlyozni kell továbbá, hogy a Földművelésügyi Minisztériumot, Illetve egyes dolgozóit csak igen kevéssé késztették arra, hogy teljes felelősséget erezzenek a dolgozók rendszeres élelmiszerellátásáért, az iparnak mezőgazdasági nyersanyagokkal való ellátásáért. A dolgozók ellátásának gondját a Begyűjtési Minisztérium kizárólagos jogának és kötelességének tekintették.

A begyűjtési rendszer és a begyűjtési apparátus a szocializmus építésében igen fontos feladatot teljesít; szervező munkájával gondoskodik arról, hogy a paraszti és szövetkezeti termelők teljesítsék alapvető kötelességeiket az állammal szemben, a mezőgazdasági terménybeadás megszabott normák szerint a lakosság ellátásának legfőbb cikkeivel látja el az állam! alapokat. Világos, hogy jól működő begyűjtő apparátus nélkül nem

teljesíthetjük a begyűjtési tervet, a mezőgazdasági termények begyűjtése nélkül pedig nem válthatjuk valóra a szocializmus építését. Éppen ezért nagy követelményeket támasztunk a begyűjtő apparátus munkájával szemben. A begyűjtés tervét feltétlenül teljesíteni kell és a begyűjtési apparátus felelős a begyűjtési terv teljesítéséért De a begyűjtés egyben elsőrendű politikai feladat is és a begyűjtési terv csak akkor teljesíthető sikeresen, ha helyes politikai módszereket alkalmazunk, kitartóan, lelkiismeretesen dolgozunk és megfelelően együttműködünk a nemzeti bizottságokkal.

Ezért meg kell szilárdítani az együttműködést a Begyűjtési Minisztérium meghatalmazottal és a nemzeti bizottságok, mint a nép választott szervei között. Ennek az együttműködésnek elsősorban abban kell megnyilvánulnia, hogy a kerületi és járási nemzeti bizottságok fokozzák ellenőrző munkájukat és kellően támogassák a begyűjtő apparátust. A nemzeti bizottságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy minden mezőgazdasági terményben teljesítsék az állami begyűjtési tervet, felelősséget kell érezniük azért, hogy a szövetkezetek és egyénileg gazdálkodó parasztok eleget tegyenek az állammal szemben fennálló alapvető kötelességüknek és ugyanakkor biztosítaniuk kell, hogy a begyűjtés módszerei megfeleljenek a pártnak és a kormánynak a munkásparaszt szövetség megszilárdítását szolgáló irányelveinek, A kerületi és járási nemzeti bizottságoknak a helyi nemzeti bizottságokban is fel kell kelteniük a felelősség tudatát a begyűjtési feladatok teljesítéséért és különösen arról kell gondoskodniuk, hogy mindenekelőtt a nemzeti bízott. Ságok tagjai, a különféle nyilvános intézmények és szerveretek funkcionáriusai példásan és felelősségteljesen teljesítsék beadási kötelességüket,

Meg kell állapítanunk továbbá, hoay számos határozat és irányelv ellenére a falusi pártmunka а X, pártkongresszus után sem javult meg lényegesen é§ hogy a párt X, kongresszusának irányelveit a falun végzettmunkáról igen elégtelenül teljesítik A nemzeti bizottsági, nemzetgyűlési és a Szlqvák Nemzeti Tanácsba való választások, 8 párizsi egyezmények ratifikálása ellen indított széleskörűjelentős kampány és más politikai akciók arról tanúskodnak, hogy a parasztság tömegei szorosan összefognak pártunk és kormányunk körűi, bizalommal viseltetnek a párt politikája iránt. Mindez arról tanúskodik, hogy pártunk cselekvőképesen dolgozik a falun. Ha a párt mégis mind ez ideig nem mozgósította kellően a parasztságot a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, úgy ennek fő okát abban kell látnunk, hogy a pártapparátus és sok pártszervezet munkája egyrészt mélyen lebecsüli parasztpolitikánk alapvető politikai és eszmei kérdéseit, másrészt különféle pártszervekben és alapszervezetekben helytelen szerfölött káros nézetek kaptak lábra parasztpolitikánk alapelveiről.

* * *

A CSKP Központi Bizottsága 1955 február 10-én és 11-én megtartott ülésén részletesen elemezte a CSKP X. kongresszusán kitűzött irányelvek teljesítésének jelenlegi állapotát és mezőgazdasági termelésünk további fejlesztésének kérdéseit. Határozatában konkrét és világos feladatokat tűzött ki, am?Iyek megoldásával biztosíthatjuk mezőgazdasági termelésünk lényeges fejlesztését a legközelebbi években. A CSKP KB e határozatát falvainkon igen kedvezően fogadták. A dolgozó parasztok látják, hogy a párt következetesen biztosítja a mezőgazdasági termelés gyarapodásának és ezzel a falu jóléte emelkedésének minden feltételét és készek arra, hogy pártunk és kormányunk vezetésével és támogatásával teljesítsék hazafias feladatukat. E helyzetben rendkívül fontos az a harc. amelyet a mezőgazdaság fejlődését fékező helytelen és káros nézetek ellen vívunk, és amellyel ideológiailag tisztázni akarunk minden fßlusi oolitikánkkal összefüggő kérdést, elsősorban a munkás-paraszt szövetséggel kapcsolatos problémákat. Ezért feltétlenül szükséges, hogy fentről lefelé elvi harcot indítsunk a partvonal elferdítése és eltorzítása ellen, szétzúzzuk a helytelen nézeteket és rendkívüli gondot fordítsunk arra, hogy minden kommunistát a parasztkérdés marxista-lsninista elmélet szellemében neveljünk.

A mezőgazdasági termeié* lényeges fejlesztése biztosításának nagy feladatai megkövetelik, hogy a káderek helyes elosztásával, a feladatok nagyságának megfelelő szervezési intézkedésekkel és mindenre kiterjedő gonddal biztosítsuk falvainkon a politikai tömegmunka hathatóságát és maga* színvonalát,

(Megjelent a Nová mysl

1965, évi 5, számában.)

A bodrogközi állami gazdaság dolgozói a forradalmi szakszervezet Ili. kongresszusának tiszteletére felajánlást tettek, amely szerint a cukorrépát megkapálják és kiegyelik, a rizst pedig 87 hektáron elvetik. A gazdaság dolgozói ezen kötelezettségvállalásuknak május 25-án eleget tettek.

A vállalás teljesítésében a gazdaság minden dolgozója kivette részét, de nagy segítséget nyújtottak a község lakosai is. Petro istvénné asszonytársaival fáradtságot nem ismerve egyenként győzte meg a munkásek családtagjait ezen munkálatok elvégzésének fontosságáról. Szakái János és Szovák István pedig a férfiakat szervezte és így 120—130 személy dolgozott a cukorrépa kiegyelésében Naponta 14—16 órát dolgoztak csak azért, hogy vállalt kötelezettségeiknek időben eleget tehessenek.

A növénytermesztési csoport vezetője, Szakái János munkatársaival egyetemben vállalta, hogy a rizs tavalyi 36 mázsás hektárhozamát ebb n az

A nyitrai kerület szövetkezetei és állami gazdaságai szántóföldjein a kapások gondozása mellett más mezőgazdasági munkákkal Is foglalkoznak, A mezőgazdasági dolgozók itt főképpen az őszi takarmánykeverékek betakarításával és silőzásávfil, valamint a lucerna kaszálásával vannak elfoglalva. Az állami gazdaságokon eddig csaknem 500 hektárnyi területről takarították be az őszi takarmánykeverékeket- 33 hektárnyi területről több mint 8 ezer mázsát silőztak, ami átlag 245 mázsával magasabb hektár-A varannéi gépállomás traktorosai a járás EFSZ-eiben eredetileg 20 hektárnyi területen szándékoztak négyzetesen burgonyát ültetni, A Soltban megtartott kerületi bemutatón azonban olyan érdeklődés mutatkozott a négyzetes vetés iránt, hogy valamenynyi szövetkezet emelte eredeti ültetési tervét, A traktorosok ennek következtében elhatározták, hogy 50 hektáron ültetnek négyzetesen. Azóta már ezt a kötelezettségvállalást is túlteljesítettéit. SK-2 ületőgépekke)

évben 40 mázsára emeli Erre minden feltétel adva van. A talajt úgy elkészítették, ahogy még soha. A magot gyommentes földbe vetették és ahogy mondják — éberen örködnek a felett, nehogy a gyom felüsse fejét. A község asszonyai ezenkívül vállalták,

hogy az állami gazdaság kertészetében 1700 napot ledolgoznak. Ezek a

nők fáradtságot nem ismerve dolgoznak és ahogy Petrovné mondja —

megértették, mit jelent a szocialista haza építése számukra.

Most is itt vagyok közöttük, nótaszóval dolgoznak, majd mikor észrevesznek, kiválik a munkások közül 9 asszony és arra kér, hogy lárjak el a nemzeti bizottság illetékes osztályán és szervezzük meg a napközi-otthont. A kérésüket sajtón keresztül tolmácsolom és meg vagyok 'óla győződve, hogy a helyi nemzeti bizottság mindent megtesz a kérés elintézése érdekében.

Zelenák István

hozamot jelent a tavalyinál. A legtöbb őszi takarmánykeveréket a bajcsi, galgőci és csallóközaranyosi állami gazdaságok takarították be.

A takarmányfélék első termésének betakarításával mindenekelőtt a kerület déli járásainak szövetkezetei járnak élen. A köbölkúti és zselízi gépállomások traktorosai Bátorkeszin, Kisújfalun, Dunamocson, Muzslán és Ipolypásztőn több mint 200 hektárnyi területről takarították be az őszi takarmánykeveréket és lueemát.

és ezekből álló gépcsoportokkal eddig 58 hektárnyi területen ültettek burgonyát. Maguk a soli szövetkezei tagjai is eredetileg csak 7 hektárnyi területen akartak négyzetesen burgonyát ültetni, azonban később elhatározták, hogy a további 14 hektáron ugyanezt a módszert alkalmazzák.

A varannői traktorosok ilyen módon 360 százalékkal haladták túl a burgonya négyzetes-fészkes ültetésének eredeti tervét.

A nyítraí kerületben megkezdték a takarmány betakarítását

Túlteljesítették a burgonya négyzetes-fészkes

ültetésének tervét

3

A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET nyerészkedésre rendezkedett be, hasznát nem osztották föl a részvényes tagok között, és mégis elveszett. A falu vezetése nem volt fejlődő és alakuló községpolitika, hanem a jegyző akaratából való semmittevés. A bíró és a képviselőtestületi tagok részéről csak a tekintélyekhez való mgaszkodás volt és nem a faluért való munka.

Bence Károly, a kiközösítésre csak rántott egyet a vállán és nem látszott meg rajta, hogy valamit nagyon bánna. A fiával egyetemben nekilátott a földjei jobb megmunkálásának, kint a mezőn. Ügy éltek. Feleségének a szomszéd faluban kiterjedt rokonsága volt, hát a vasárnap délutánokat is volt kivel eltöitenie, beszélgetésekben, hogyha a •maga falubéli rokonságával nem is tölthette,

Feleségének olyan gondolatai voltak, hogy idejében és okosan kell biztosítani az életet férje negyven hold földjén. Először gyerekre gondolt, de amikor már biztos volt benne, hogy a férjétől ő nem dajkálhat sohase ivadékot, akkor Bandi körül gondolt ki mindenféle dolgokat.

Elhívta a Вепсе-házba onnan hazulról a szomszéd faluból húgát, a huszonnégyesztendős Ború. lányt.

Oka volt■ a gondoskodásnak.

A MOSTOHA PONTOS asszonyszemével meglátta, hogy Bandi esztendőről, esztendőre jobban férfinek érik, már bajuszka serkedezik az orra datt. Egyszerre csak a rokonság megházasítja, elvéteti véle valamelyik máié unokahugát és Bandi elmegy apja házából, magával viszi anyai jussát is. Harminc hold föld az, fis annyivd szegényebbé teszi аз

apja gazdagságát. Azontúl már csak tíz holdja maradna Bence Káralynak, és a vénülése, amelyikkel még azt a megcsappant birtocskát sem bírná jól megmunkálni, és mindezek miatt szegénységgé válnék az élet. Pedig még az is az élethez tartozik, hogy a vénülő paraszt még jómódot akarhatna teremteni fiatal felesége körül, adósságba keveredne, v-agy eppen eladna .a földjeiből, és mindenképpen megrövidülne az asszony még özvegy korában is, amikor kevesebb föld haszonélvezetét kapná.

Ilyen fenyegetések miatt volt az is, hogy a Вепсе-házba hívta húgát, a huszonnégyesztendős Borist szüleitől, a szomszéd faluból.

Nagydarab testű, derék barna lány volt Boris, olyan volt a Bence-házban, hogy éppen segítségnek lehetett mondani a gazdaságban a betegeskedő Karolín mellett. Szemtakarónak is jó volt az olyan szó, függönynek a falubéli rokonság felé, akik mondottak olyan jelszót, hogy meg kell menteni Bandi földjeit.

De mégsem volt szemtakarás.

Mert Angyela, Bence Károly húga, már az első napokban megállította a tavaszi utcán Bandit, hogy beszélgetést kezdjen vele a zöldelő akácfák alatt.

— No te Bandi, te árva Bandi, hallom, hogy az a tiatalka Karolina anyád nem is ölég erős asszony a munkába se. Hogy még segítség is köll neki, valami cselédlány, vagy éppen a Boris húga. Mire költ az? Hiszen az égvilágon semmit se csinál. se lúdja nincsen, se disznója. Nem nevel baromfit, nem segít nektek gazdálkodni, spórolni, Hanem a székből hord húst. Kész pénzért. Ebbe fognak tönkre menni a te földjeid,

BANDIT MEGÜTÖTTE az ilyen szó.

— Azért nem megyünk tönkre, ha

húst eszünk.

— Vontatva mondotta a szókat, hogy abból is meglátszódjon, hogy nem is szereti, ha mindenféle kötelek béklyózzák, olyanok is, mint Angyela csúfolkodása, melyik miatt éppen szégyenkeznie kell, akár a kislánynak, akitől valami kiméletlenséо megkérdezni, hogy csókolódzott-e már azzal a hamvas szájával.

De Angyela kíméletlenül tovább fújta.

— De a Boris ott van nálatok.

— Ott van.

— Minek köll?

— Beteg az anya.

— Beteg a te híres Karolín anyád. Hát akkor már ott köll lennie? Kinek? Apádnak köll a Karolín helyett.

— Főzni köll.

— Székből, hogy tönkremenjetek?

— Hogy tud ángyi ilyet kérdezni?

— Hát vagy az öcsém fia vagy, vagy nem vagy az. Az apád megvakult, hát én csak megnézhetem az életedet.

Bandiból kitört a harag:

— Hát nézzen meg jól, mert már megyek is.

Fordult is, hogy menjen.

De Angyela megfogta a kabátja szárnyát. És szelíd duruzsoláesá vált a hangja, akár a méhröppenés, hogy mégis szúrást is jelentsen.

— No gyerekem, már tekörülötted is kezd forogni a világ, mert te lettél a világ közepe mostan. A Karolín anyád már szajhát ágyaz alád, hogy legyen kivel lefeküdnöd.

Bandi akkor a kovácstól ment hazafelé. Egy kapa fülét egyenesítette ki ott. De most mégis beleültek a szavak az akácfák árnyékában, ahol Angyela beszélgetésre fogta.

— Mondja meg Ángyi, miért hu■ragszik maga az én mostoha anyámra olyan engesztelhetetlenül?

Angyela fölhúzta a vállait, hogy köpjön

KAZSM1RSZOKNY A VOLT RAJI . cifra sárgásbarna vo ágokkal, blúza is tarka volt, cipő a lábán, mert templomból jött, reggeli miséről,

— Szajha az, csak szajha lehet, aki harmincesztendős volt és lány tvolt még. Boris is huszonnégy esztendős már, de a nyakadba akarják varrni, hiíszesztendős legény nyakába a vénülő csúfságot, mint valami kölöncöt, hogy ne mehess a magad feje után. Hát még ne is haiagudjak rájuk? Hát mi közük hozzád, idegen embereknek?

Nézte Bandi Ángy elát, virágos szoknyáját, de azt is tudta, hogy Angyela is idegenje neki, és mégis ítéletkihirdetés fölötte, amelyik rotor jogán szabná meg az útját. Kijelölné az életét, hogy a soha jó szót nem mondott, soha cirógatást nem adott rokonok szájíze szerint járjon, a rokonok kijelölt lánykáját vegye e' feleségnek, akár van hozzá gusztusa, akár nincsen, de csak rámondhassák, hogy derék ember.

Lám, Angyela rossz szemmel nézi, hogy a mostohája is bele próbál diktálni az életébe, idegennek csúfolja, de a maga idegen voltát nem akarja meglátni.

Olyan ítéletkihirdetés volt Angyela azon a napon Bandinak, ott az akácfás utcasoron, hogy . zsenge szivének. meg kellett undorodnia az emberek között való élettől.

W.

BORIS MÉG HUSZONNÉGY esztendősen is kívánatos szép lány volt.

Baloldalon választotta el a haját, az egyik tincsét leengedte a homlokára, a jobbszeme fölé. A szemei feketék voltak, a fekete ■ hajtincs árnyékában, akár a csillogó szén, és amikor nevetett, fényes sugarak látszottak Művelődni belőlük. Az arca fehér volt, akár a kisasszonyoké.

Tudott kedveskedő módon viselkedni — derékriszálással, é$ nagyon őszintének mutatott és puhán mondott szavakkal tetszelegni, hogy fiatal legényszívet megháborítson.

Hiába wlt Angyala és a rokonság ítéletmondása Bandi sorsa fölött, mert Borig még csak negyedik napja volt a Bence-házban, de Band ma, abban a kom óban aludt éjszakán, ahol tí'ais is.

Abban a kamarában, azon az ágyon.

Szilzlegény mámoros éjszakája volt az.

A fénylő, az ablakon bekukucsk - ló kiváncsi csillagokkal sem törődött,

azzal sem, hogy miket fecseg összevissza.

Pedig Angyela akkor már megmondhatta volna neki, hogy az anyai jussa, a határon elfekvő széles földjei már megeredtek, írtnak indúltak, hogy az élete szorítóbb rokoni kötelekkel kötöződjön a mostohaanyjához, hogy holtig tartó kenyeres biztonságot engedett rájuk ágyazni.

Mindezt megmondotta volna Bandinak Angyela, hogyha reggel találkozott volna véle és meglátta volna karikás szemeit.

De azt még akkor sem kérdezte volna meg, hogy vajon Bandi is úgy akarja-é, avagy ha két egyforma eshetősége volna, az egyik mögött éppen Angyela dirigálná az erőket, hát akkor melyiket választaná. Nem kérdezte volna Angyela, csak éppen rokoni jogára hivatkozott volna.

Akkortól fogva úgy kezdett lenni a világ, hogy Bence Bandinak az éjszakák jelentették az élet értelmét és más semmi.

Mohó volt, mint az éhes farkaskölyök.

És Boris értette a módját, hogyan tekerjen köteleket a legény derekára, amik éppen hozzáérjenek el az élet és a kenyér biztosítása miatt.

TIZEN HAT ÉSZTÉN DOS KORÁTÓL már nagyon sok szeretője volt 9orisna,, de Bandi volt az első, akinél olyan gondolatra szánta rá magát, hogy feleségül is menne hozzá.

Karolín beszélte rá erre.

— Huszonnégy esztendőn túl már mit akarsz? Mit akarhatsz, milyen cifraságot? Meg fogsz csúnyulni, viruló arcod megráncosodik, nem leszel a régi kívánatos, és a legények nem fognak bomolni utánad, hanem éppen elkerülnek. Akik szeretőid voltak, akiknek mostanáig kívánatos voltál, hovatovább mindannyian meghúzásodnak Es jobb lesz néked, hogyha fiatal gyerkőcöt lógsz magadnak arra, hogy lé éri legyen, meri az az éjszakák » .--.м n - 'pn

koron ciróya'n’ • é

be mm wf, h g t

I ’ ■ n.-m váriad őt mty .u.. tvz taságban.

így beszélt Karolín.

És Boris belátta éleire figyelmeztető testvéri tanácsa igazságát.

(.Folytatjuk)