Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-05-22 / 21. szám

4 Földműves 1953. május 22. A Varsóban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés szövege ANYÁMHOZ Már nem voltam fiatal, csak bohó, Nem láttam anyám szívét, mely oly jó. És komiszul mindennek neveztem, Pedig, de sok jót tett érettem. Nappal úraknak tűrte a szavát, Este meg dúdolta bölcsődalát. Nyugalma anyámnak nem volt soha, A szegények sorsa oly mostoha. Még ma is emlékszem, hogy sírt szegény, Mikor az asztalon nem volt kenyér. Ilyenkor azt hittem, ő a hibás, Mindig őt okoltam sohase mást. És csak most tudom, hogy nem ő volt rossz, Báró és földesűr volt a gonosz. Míg e bitang fajzat dőzsölt, henyélt, Nekünk nem jutott csak száraz kenyér. Most már elismerem súlyos hibám, Bocsáss meg fiadnak édesanyám. Amikor a múltra emlékezem. Érzem, hogy mindennél több vagy nekem. zatyko József A Szerződő Felek, újból leszögezve, hogy olyan euró­pai kollektiv biztonsági rendszer megteremtésére törekszenek, amely valamennyi európai állam részvéte­lén alapulna, függetlenül társadalmi és államrendszerünktől, és amely le­hetővé tenné erőfeszítéseik egyesíté­sét az európai béke biztosítása érde­kében, figyelembe véve egyszersmind a pá­rizsi egyezmények ratifikálása követ­keztében Európában előállt helyzetet, amely egyezmények kilátásba helye­zik a „Nyugateurópai Unió" nevű új katonai csoportosulás létrehozását, Nyugat-Németország részvételével és Nyugat-Németországnak az északat­lanti tömbbe való bevonásával, ami fokozza egy újabb háború veszélyét és veszélyezteti a békeszeretó államok nemzeti biztonságát, meggyőződve arról, hogy až európai békeszeretó államoknak ilyen körül­mények között meg kell tenniük a biztonságuk biztosításához szükséges és az európai béke fenntartásának ér­dekét szolgáló intézkedéseket, szem előtt tartva az Egyesült Nem­zetek szervezete alapokmányának cél­kitűzéseit és elveit, a barátság, az együttműködés és a kölcsönös segélynyújtás további meg­szilárdításának és fejlesztésének ér­dekében az államok függetlensége és szuverenitása tiszteletbentartásának, valamint a belügyeikbe való be nem avatkozásnak elveivel összhangban, elhatározták, hogy megkötik a je­len barátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerződést. Az Albán Népköztársaság nemzet­­gyűlésének elnöki tanácsa — Mehmet , Shehut, az Albán Népköztársaság Mi­­nisztertanácsának elnökét, a Bolgár Népköztársaság nemzet­gyűlésének elnöksége — Valko Cser­­venkovot, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — Hegedűs Andrást, a Ma­gyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnökét, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke — Otto Grotewohlt, a Német Demokratikus Köztársaság miniszter­­elnökét, a Lengyel Népköztársaság Állam­tanácsa — Jozef Cyrankiewiczet, a Lengyel Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökét, a Román Népköztársaság nagy nem­zetgyűlésének elnöksége — Gheorge Gheorghlu-Dejt, a Román Népköztár­saság Minisztertanácsának elnökét, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának El­nöksége — Nyikolaj Alekszandrovics Bulganylnt, a Szovjetunió Miniszter­­tanácsának elnökét, a Csehszlovák Köztársaság elnöke — Viliam Širokýt, a Csehszlovák Köz­társaság miniszterelnökét küldte el meghatalmazottként. A fentiek mi­után bemutatták meghatalmazásaikat, s ézek kellő formájúaknak és teljes rendben találtattak, megegyeztek az alábbiakban! Első cikkely: A Szerződő Felek kötelezik magu­kat arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának megfele­lten nemzetközi kapcsolataikban tar­tózkodnak az erővel való fenyegető­zéstől, vagy az erő alkalmazásától, és nemzetközi vitáikat békés eszközök­kel oly módon oldják meg, hogy ne veszélyeztessék a nemzetközi békét és biztonséqnt. Maoriik cikkely: A Szerződő Felek kijelentik, hogy az őszinte együttműködés szellemében készek részt venni minden nemzet­közi akcióban, amelynek célja a nem­zetközi béke -és biztonság biztosítása és minden erővel e célok megvalósí­tásáért fognak dolgozni. A Szerződő Felek egyben arra fog­nak törekedni, hogy más olyan ál­lamokkal való megegyezés alapján, amelyek hajlandók ebben együttmű­ködni, hatékony intézkedéseket foga­natosítanak a fegyverzet általános csökkentésére és az atom-, a hidro­gén- és a többi tömegpusztító fegy­ver betiltására. Harmadik cikkely: A Szerződő Felek a nemzetközi bé­ke és biztonság megerősítésének ér­dekét szem előtt tartva tanácskozni fognak egymással a közös érdekeiket érintő minden fontos nemzetközi kér­désről. A közös védelem biztosítása és a béke és a biztonság fenntartása vé­gett haladéktalanul tanácskozni fog­nak egymással mindannyiszor, vala­hányszor valamelyikük véleménye sze­rint a szerződés egy vagy több tag­államát fegyveres támadás fenyegeti. Negyedik cikkely: Ha valamely állam, vagy valamely államcsoport Európában fegyveres tá­madást intéz a szerződés egy vagy több tagállama ellen, a szerződés min­den tagállama az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmánya 51. cikkelyé­nek megfelelően, az egyéni vagy kollek­tív önvédelemhez való jog megvaló­sításaképpen egyénileg és a szerződés többi tagállamával való megegyezés szerint, a fegyveres erők alkalmazá­sát beleértve, minden szükségesnek mutatkozó eszközzel azonnali segít­séget nyújt a támadás által sújtott államnak, vagy államoknak. A szerző­dés tagállamai haladéktalanul tanács­kozni fognak a nemzetközi béke és biztonság helyreállítására éa fenntar­tására szükséges közös Intézkedések­ről. Az e cikkely alapján tett intézke­désekről az Egyesült Nemzetek Szer­vezete alapokmányának rendelkezései szerint tájékoztatni fogják a Bizton­sági Tanácsot. Ezeket az Intézkedése­ket azonnal felfüggesztik, amint a Biztonsági Tanács megteszi a nem­zetközi béke és biztonság helyreállí­tására szükséges intézkedéseket. ötödik cikkely: A Szerződő Felek megállapodtak abban, hogy megalakítják azon fegy­veres erőiknek közös parancsnoksá­gát, amelyeket a felek megegyezés alapján a közösen megállapított el­vek alapján működő parancsnokság vezényelete alá rendelnek. Védelmi képességük megerősítésére szükséges más megegyezésen alapuló intézkedé­seket is tesznek, hogy megvédelmez­­zék népeik békés munkáját, biztosít­sák határaik és területük sérthetet­lenségét, és az esetleges agresszióval szembeni védelmet biztosítsák. Hatodik cikkely: Avégett, hogy a szerződés tagál­lamai között megvalósítsák a jelen szerződésben előirt tanácskozást, és megvizsgálják az e szerződés végre­hajtásával kapcsolatban felmerülő kér­déseket, politikai tanácskozó bizott­ság létesül, s ebben a szerződés min­őén tagállamét miniszter, vagy más külön kinevezett delegátus képviseli. A bizottság, ha ilyenek szükségesnek bizonyulnak, kisegítő szerveket ala­kíthat. Hetedik cikkely: A Szerződő Felek kötelezik magu­kat arra. hogy nem vesznek részt semmilyen koalícióban, vagy szövet­ségben és nem kötnek semmilyen egyezményt, amelynek céljai ellenté­tesek a jelen szerződés céljaival. A Szerződő Felek kijelentik, hogy az érvényes nemzetközi szerződések­ben leszögezett kötelezettségeik nem ellentétesek a jelen szerződés rendel­kezéseivel. Nyolcadik cikkely: A Szerződő Felek kijelentik, hogy a barátság és az együttműködés szel­lemében, az egymás közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok továbbfej­lesztése és erősítése céljából függe'­­lerségük és szuverenitásuk kölcsönös tiszteletben tartásának és az egymás belügyeibe való be nem avatkozásnak az elveit követve fognak cselekedni. Kilencedik cikkely: A jelen szerződéshez társadalmi és államrendszerünktől függetlenül csat­lakozhatnak más államok, amelyek ki­fejezik azt a készségüket, hogy a jelen szerződésben velő részvétellel hajlandók elősegíteni a békeszerető államok erőfeszítéseinek egyesítését a békének és a népek biztonságának biztosítása céljából. Az Ilyen csatla­kozás a szerződés tagállamainak be­leegyezésével lép életbe, miután a csatlakozásról szőlő okmányt a Len­gyel Népköztársaság kormányánál le­tétbe helyezték. Tizedik cikkely: A jelen szerződést ratifikálni kell és a ratifikáció okmányokat a Lengyel Népköztársaság kormányánál kell le­tétbe helyezni. A szerződés az utolsó ratifikációs okmány letétbe helyezésének napján lép életbe. A Lengyel Népköztársaság kormánya minden ratifikációs okmány letétbe helyezéséről tájékoztatni fog­ja a szerződés többi tagállamát. Tizenegyedik cikkely: Jelen szerződés 20 évig marad ér­vényben. A szerződés a következő 10 évre is érvényben marad azon Szer­ződő Felek számára, amelyek legké­sőbb egy évvel e határidő lejárta e­­lőtt nem tesznek a Lengyel Népköz­­társaság kormányának a szerződést felmondő nyilatkozatot. Ha létrejön az európai kollektív biztonsági rend­szer és e célból általános európai kollektív biztonsági szerződést kötnek — amire a Szerződő Felek állandóan törekedni fognak — a jelen szerző­dés az általános európai szerződés ér­vénybe lépésének napján érvényét veszti. Készült Varsóban, 1955 május lé­én egy-egy orosz, lengyel, cseh és német példányban. Minden szöveg egyenlő érvényű. A jelen szerződés hitelesített másodlatait a Lengyel Népköztársaság kormánya eljuttatja a szerződés valamennyi többi tagjához. Fentiek hiteléül a meghatalmazot­tak aláírták és lepecsételték a jelen szerződést. Az Albán Népköztársaság nemzet­gyűlés elnöki tanácsának meghatal­mazásából Mehmet Shehu; a Bolgár Népköztérsuség nemzet­gyűlése elnökségének meyhatalmazá­­sáből Valko Cservenkov; a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának meghatalmazásából He­gedűs András; a Német Demokratikus Köztársaság elnökének meghatalmazásából Otto Grotewohl; a Lengyel Népköztársaság Állam­tanácsának meghatalmazásából Jozef Су rankle wicz; a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlése elnökségének megha­talmazásából Gheorghe Gheorghiu-Dej; a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsa Elnök­ségének meghatalmazásából Nyikolaj Alekszandrovics Bulganytn; a Csehszlovák Köztársaság elnöké­nek meghatalmazásából Viliam Široký. „Szőlőmben minden tavasszal nagy károkat tesz a szölőilonca. Nemcsak a fiatal hajtásokat rág­ják le, hanem tőkeszámra sem­misítik meg a termést is. Milyen szerrel lehet ellenük hatásosan védekezni" — kérdezi Szabó Já­nos olvasónk. A szőlőiloncát a sárgaméreg töké­letesen Irtja. Két százalékos oldattal közvetlenül bontás után és metszés előtt kell permetezni. A tőkéket és a szőlőkarókat a permetével csurgáslg áztatjuk, hogy a bennük éttelelő her­nyók elpusztuljanak. Homokos terüle­ten különösen fontos, hogy bontás után azonnal permetezzünk, mivel a szél a kiszáradó homokot újra ráfúj­ja a tőke kiásott részére. Egyébként is amennyire lehet, takarítsuk le a tőkeanyagről az odatapadt földet, mert ez megvédheti a kéreg alatt lapuló hernyókat a méreg hatásától * * * Meggyfáim minden évben nagyon dúsan és kövéren hajtanak, de virág­zás után elrúgják a termést. Most Is nagyon szép termés mutatkozik, de félek, hogy az idén is úgy járok, mint az eíözö években. Mi az oka annak, hogy nem teremnek ezek a szép meggyfák? — érdeklődik Tóth L. ol­vasónk. A meggyfának általában az a tu­lajdonsága, hogy egymagában nehe­zen termékenyül meg. Ahhoz, hogy a sok virágból termés Is legyen, feltét­lenül szükséges más meggyfajták vagy cseresznyefajták virágpora, amely a meggy virágait megtermékenyíti. Ha nincs a közelben más meggy­vagy cseresznyefa, azt tanácsoljuk, hogy ültessen Ilyen fát, vagy Szemez­zen a meggyfák koronájába, összesen 4—5 ágba más meggyfajtát. Így leg­hamarabb tudna gondoskodni a meg­termékenyítés elősegítéséhez szüksé­ges idegen virágporről. * * * P. L.-né olvasónk kérésére közöl­jük, hogyan lehet dlsznóbendőből tej­oltót készíteni. Eljárás a következő: A széthasított bendőt melegvízzel kimossuk. Utána fél marék sóval A Földművelésügyi Megbízotti Hi­vatalhoz a helyi nemzeti bizottságok­tól eddig beérkezett jelentés szerint Szlovákiában Összesen 1189 hektár parlagföld megművelését végezték el. Ez a teljes feladatnak azonban csak együtt tányérba tesszük és egy hétig állni hagyjuk. Egy hét múlva kivesz­­szük a sősléböl és egy ága-bogas faágra terítve a tűzhely közelébe, vagy szellős padlásra állítjuk szárad­ni. A bendőt mindaddig szárítjuk, míg csontkemény nem lesz. Ekkor apró darabokra vagdaljuk és bőszájú, bedugható üvegbe rakjuk. Félliternyi erős borecetet öntünk rá és az üve­get jól bedugva, meleg szobában tart­juk. Két hónap múlva az oltó annyi­ra megérik, hogy használni lehet. Tíz liter tehéntejhez egy kis kanál oltó szükséges. Ha az oltó elég erős, egy őrá alatt megalszik tőle a tej. * * * Szekeres János olvasónk az akác­mag ültetésére és a kikelő csemeték ápolására kér tanácsot. Az akácmagot leghelyesebb, ha a májusi fagyok előtt egy-két héttel veti el. Az akác talaj tekintetében nem igényes, tehát bármilyen talaj­ban elültetheti. A vetés sortávolsága 40—45 centiméter, A sorban sűrűn kell vetni a magot. Kelés után leg­fontosabb tennivaló a kapálás, a cse­metéket egész nyáron át, a kiülteté­­sig gyommentesen kell tartani. * * * „Tavaszra mindig megvirágosodik és penészedni kezd az edényben elő­ző évben elrakott uborkám. Van, aki­nek két-három évig is eláll az ubor­kája, de én nem tudom, mi ennek a titka, hogyan kezeljem az eltett sa­vanyúságot” — írja Nagy Ferencné. Ha az edényben virágosodni, pené­szedni kezd az elrakött uborka, ad- 4 lg kell gyorsan segíteni, amíg a pe­nésztől meg nem puhul A levét le­öntjük, az uborkát pedig hideg vizzel kétszer, háromszor jól megmossuk és utána kissé megszikkasztjuk. Ha az uborka ecetes volt, akkor az ecetes levet éppen úgy, mint elrakSskor, új­ból elkészítjük és tárkonnyal, literen­ként 4—5 deka cukorral ízesítve fel­forraljuk. Az uborkát tiszta forrázott üvegekbe rakjuk és az ecetes lével forrón leöntjük, aztán nyomban me­legen lekötjük. Vizesuborkánál forró sósvízzel öntjük le és frissítjük fel a romlani kezdő savanyúságot. a 11 százalékát teszi ki. Ezért min­den járás és helyi nemzeti bizottság tegyen meg mindent annak érdeké­ben, hogy a parlagon heverő földek megművelését mielőbb biztosítsa. Műveljék meg haladéktalanul a parlagon heverő földeket I

Next

/
Oldalképek
Tartalom