Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-05-22 / 21. szám
Ух aU-a A szocialista fahrért! Földműves A FÖLDMŰVEL ÉSDGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1955. május 22. Ára 40 tillér VI. évfolyam 21. szám Jól halad a munka a nyitrai kerületben A nyitrai kerület szövetkezeteiben, állami gazdaságaiban és az egyénileg gazdálkodó földműveseknél a mezei munkák súlypontja a kapásnövépyek sorközi megművelésére irányul. Közülük a legfontosabb a cukorrépa és a kukorica sarabolása, egyelése. A kerület állami gazdaságai ezidáig 3 ezer hektáron végezték el a sarabolást. A nánai, zselízi és palárikovói gazdaságokban már 500 hektár cukorrépát egyeltek ki. A palárikovói gazdaság jánoshalmi és rastislavicei részlegein szép eredményeket érnek el az egyelésben. Például Földesy József és Szabó Pál csoportjának tagjai naponta 12 ár. Molnár István, Bella Anna és sokan mások 15 ár cukorrépát is kiegyelnek. Munkaversennyel a növényápolás sikeréért Ápoljuk gondosan és időben kapásainkat Tőlünk függ, hogy milyen lesz a termés Habár az utolsó napokban Szlovákiában a tavaszi munkák első szakaszának menete lényegesen megjavult, a terv teljesítésétől még messze vagyunk. Hiszen május 10-ig a gabonafélék vetését 100 százalékra csak az állami gazdaságok végezték el, míg az EFSZ-ek csak 91,2 százalékos, az egyéni gazdálkodók pedig 95,4 százalékos teljesítést mutathatnak fel. A gabonafélék vetésének elvégzésében a legjobban a nyitrai kerület EFSZ-ei maradtak le, ahol a tervet csak 87,8 százalékra teljesítették, — és a bratislavai kerület EFSZ-ei, amelyek csak 89,8 százalékos terv teljesítést értek el. Az eperjesi kerület egyénileg gazdálkodói a gabonafélék vetési tervét csak 89,2 százalékra teljesítették. Az állami gazdaságok a kukorica vetését már 97,7 százalékban elvégezték, de ezt csak ezért tehették, mert a bratislavai állami gazdaságok 100,2 százalékra, a nyitrai állami gazdaságok pedig 110 százalékra teljesítették tervüket. A többi kerületekben a kukorica vetésével éppúgy elmaradnak az állami gazdaságok, mint az egységes földművesszövetkezetek. Példának okáért az eperjesi kerület állami gazdaságai a kukoricát csak 8,7 százalékban míg a zsolnai kerület EFSZ-ei csak 6,7 százalékban ültették el. A következetek országos méretben a kukoricát 70 százalékra ültették el. A szlovákiai EFSZ-eknek a cukorrépa vetési tervének elvégzéséhez még 11,6 százalék, míg az egyénileg gazdálkodóknak 12,7 százalék hiányzik. Ebből látszik, hogy az eperjesi és kassai kerületekben mind az EFSZ-ek, mind az egyénileg gazdálkodók egyformán lemaradtak. A nyitrai, besztercebányai és zsolnai kerületekben az állami gazdaságok már elvégezték a cukorrépa vetését. A lennek, textiliparunk igen fontos növényének a vetése még mindig igen lemaradt. Az állami gazdaságok május 10-ig a len vetési tervét csak 86,3 százalékra až EFSZ-ek 86,2 százalékra és az egyénileg gazdálkodók csak 30,5 százalékra teljesítették. A kis- és középparasztok nagy lemaradásának až oka abban van, hogy a tilolók és a járási nemzeti bizottságok ügyosztályának dolgozói nem győzték meg kellően az egyénileg gazdálkodókat a len vetésének előnyeiről, mely a helyes agrotechnika betartása, valamint a korai vetés mellett magas jövedelmet jelent. A burgonya ültetése szintén nem kielégítő. Még egyetlen kerületben sem teljesítették a tervet. Országos méretben az állami gazdaságok 67,7 százalékra, az EFSZ-ek 47,9 százalékra, az egyénileg gazdálkodók pedig 57,5 százalékra végezték el feladatukat. A zsolnai, kassai és az eperjesi kerületekben minden szektor egyformán lemaradt. A zsolnai kerületben pedig csak 9,2 százalékra ültették el a burgonyát. Az eperjesi kerületen kívül a többi kerületekben már megkezdték a cukorrépa sarabolását. Az állami gazdaságok eddig 32,7 százalékra, a szövetkezetek pedig 11,5 százalékra végezték el munkájukat. Az előrehaladt idő megköveteli, hogy minden percet kihasználjunk nemcsak a gabonafélék, cukorrépa, len vetésére, a burgonya ültetésére, hanem az eddigi parlagon heverő földek megművelésére is. Emellett fokozott figyelmet kell fordítani, a takarmánytermesztés emelésére, a hüvelyesek, takarmánykeverékek és siló vetésére, mert ezen feladatok elvégzésében is lemaradás van. A szarvai EFSZ tagjai teljes erővel hozzáláttak ч növényápoláshoz. Képünkön a kertészeti csoport részlegét látjuk, amini kapálja a vöröshagj ..iát, Annyit termelünk, mint a csúziak Szövetkezeteinkben, állami gazdaságainkban és egész mezőgazdaságunkban megkezdődött a tavaszi munkák második szakasza, a növényápolás. Nemcsak a gabonafélék nőnek és bokrosodnak, s nemcsak a répa, meg a kukorica nő, hanem fejlődik, terjeszkedik a gyom is. Már pedig, ahol a gyom nő, ott silány a vetemény. Jól tudjuk, hogy a gyom makacs és erős, és ha nem pusztítjuk el, akkor rövid idő alatt annyira ellepi a földet s elnyomja a veteményt, hogy a föld ügy fest, mintha gyomot, nem pedig kukoricát, vagy más növényt vetettünk volna bele. De melyik földműves, melyik szövetkezet, vagy állami gazdaság akar gyomot termelni? Haszontalan és káros a gyom, melyet minden lehető módszerrel irtani kell. Csak a gyommentes földeken terem jó gabona, kukorica és cukorrépa. Könyörtelen harcot kell indítani a gyomok ellen, hogy minden földműves teljesíthesse beadási kötelességét és lábbelivé, ruhává, vagy új házzá válhasson a bő termés, deken. Sürgősen kapa kell most a kapásnövényeknek, különösen a kukorica, és a répa földjének. Ezekben nemcsak a gyomot kell irtani, hanem a földet is meg kell munkálni. A növényápolás^ munkája nem tűr egy perc halasztást sem. Nem lehet a gyomlálást meg a kapálást halogatni, mert a gyom még csapadék hiányában is terjed és elnyomja a veteményt. Jó munkaszervezésre és minden szorgalmas munkáskézre szükség van most falun, hogy mielőbb sikeresen megbirkózhassanak földműveseink ezzel a fontos munkával. Szocialista nagyüzemi gazdaságainkban már nem okoz olyan nagy gondot a növényápolás, mint a múltban. Korszerű gépek állnak szövetkezeteink rendelkezésére, melyek gyors ütemben elvégzik a munka nehezebb részét. Csupán az emberektől függ, hogyan szervezik meg a munkát, milyen alapokra helyezik a szocialista munkaversenyt, hogyan használják ki a gépeket és az időt. A szövetkezetekben jelentős mértékben most dől el, hogy mennyi lesz a munkaegység értéke. Hogyan birkóznak meg a szövetkezetek tagjai a növényápolási munkákkal, egyszer, vagypedig háromszor kapálják-e a kukoricát, cukorrépát és a többi kapásokat. Ezen áll, vagy bukik, lesz-e jó termés, elérik-e a szövetkezetek a munkaegység tervezett értékét, vagy sem. Mindez az embereken múlik. Ebben az évben már elég gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek szövetkezeteink a növényápolás terén. A kapásnövények területének egyéni megművelésre való szétosztása jól bevált módszer. A szocialista munkaverseny kiszélesítésére ennek keretén belül van a legjobb lehetőség. Minden emberben megvan a természetes versengési hajlam, azonban hathatósan támogatni kell minden ilyen megmozdulást. Például a felsőszeli szövetkezetben egyéni művelésre osztották szét a cukorrépa területét. A csoportok a cukorrépa ápolásában és a hektárhozamok emelésében versenyeznek egymással. A csoportok közötti munkaverseny keretén belül kifejlődött a szövetkezet répaföldjén az egyéni munkaverseny is. Szőcs Ernő iparkodik az egyeléssel, nehogy megelőzze őt Hegedűs Viktor. A pótjutalmazás bevezetése igen fontos tényező a tcbbtermelésben, mert elsősorban az készteti versenyszerű szorgos munkára a tagokat. Mezőgazdasági dolgozóink dicséretreméltó, hazafias szokásává vált, hogy kötelezettségvállalásaikat a munka ünnepe, felszabadulásunk évfordulója, valamint egyéb ünnepek és események tiszteletére öntik formába. Ez így is van rendjén. Az ilyen felajánlások mozgósító erővel bírnak és nagyban elősegítik a növényápolás mielőbbi elvégzését. Ezen a tavaszon számos szövetkezet elfogadta a csúzi és a nyárasdi szövetkezetek versenyfelhívását a cukorrépa, illetve a kukorica hektárhozamának emelésére. A gútai EFSZ például versenyben áll az ifjúságfalvai szövetkezettel a cukorrépa és a kukorica hektárhozamának emeléséért. Az ifjúságfalvai EFSZ vállalta a verseny keretében, hogy az állami tervvel szemben 150 mázsával emeli a cukorrépa hektárhozamát. Kukoricából 14 mázsával termel többet hektáronként, mint azt a terv előirányozza. Ehhez azonban szükséges a növényápolás gyors ütemben való elvégzése. Az elfogadott versenyfelhívásokat és a vállalt kötelezettségeket csak akkor változtathatjuk mezőgazdasági termékké, ha minden eszközzel harcolunk a gyom ellen, A cukorrépa és a kukorica hektárhozamának emelése fontosságáról meggyőződtek a búcsi szövetkezet tagjai is. A múlt évben egyéni megművelés mellett 250 mázsa átlagos hektárhozamot értek jel cukorrépából. A pénzjövedelem 75ÖÖ—8000 korona volt hektáronként. A répafejből, szeletből és melaszból kukoricaszárral keverve annyi silót készítettek, hogy még most is van belőle. Az idén még gondosabban ápolják a cukorrépát, hogy magasabb legyen a hektárhozam. A munkák versenyszerű végzése már szinte beleidegződött a búcsi szövetkezeti tagokba és a növényápolást el sem tudják képzelni munkaverseny nélkül. A kukorica termelésnek már komoly múltja van Búcson. Például Marcsa Lajos, a szövetkezet agronómusa a múlt évben négyzetesen ültette el a kukoricát és gondosan ápolta. Fáradsága megtérült, mert 10 mázsával több kukoricája termett hektáronként, mint azoknak, akik a megszokott módszerrel ültették és az i ápolására sem helyeztek kellő súlyt. Kalusz József, a szövetkezet zootechnikusa egy kapálással többet adott a kukoricának, mint szomszédja, és 9 mázsával több csöveskukoricája termett egy hektáron. Ez mindennél meggyőzőbben bizonyítja a bölcs közmondás igazát, hogy: minden kapálás felér egy esővel. Az utóbbi időben egyénileg gazdálkodó földműveseink is bekapcsolódtak a munkaversenybe. A nagykaposi járás Budka községének egyénileg gazdálkodó földművesei versenyre hívták az eperjesi kerület földműveseit a cukorrépa hektárhozamának emelésére. Felhívásukban leszögezik, hogy a cukorrépa növényápolási munkálatait időben és gondosan elvégzik. A növényzetet annyiszor kapálják, ahányszor megkívánja. Ilyen esetben a nemzeti bizottságoknak kell támogatni a nemes kezdeményezést, mert kis- és középparasztjaink versengése is a hektárhozamok emelésére irányul és népünk életszínvonalának emelését szolgálja. A szocialista munkaverseny alapjaira fektetett növényápolás országos érdek. Minél nagyobb lesz a termés, annál magasabb lesz a szövetkezeti dolgozóink, valamint kis- és középparasztjaink jövedelme. A gazdag termésen keresztül válik kézzelfogható valósággá pártunk és kormányunk célkitűzése, a dolgozó nép életszínvonalának emelése. Ne akadjon tehát a szövetkezetekben egyetlen egy munkáskéz sem, amely ne fogna kapát, ne irtaná a növények legnagyobb, legveszedelmesebb ellenségét: a gyomot. Férfiak és asszonyok, fiatalok és családtagok legfőbb feladata most, hogy minden percet alaposan kihasználva a földeken munkálkodjanak. Ezekben a napokban és hetekben nem az órát kell nézni, hanem a földeket és a veteményeket, hogy minden növény időben megkapja a megkívánt jó munkát. Nagyon fontos most, hogy a gép- és traktorállomások minden sorközi megmunkálógénet tökéletesen kihasználjanak. A traktorosok pedig ügyeljenek arra, hogy a rájuk bízott munkát jól és lelkiismeretesen végezzék el. A gép- és traktorállomások vezetőinek biztosítaniok kell a szövetkezetekkel, valamint a kis- és középparasztokkal kötött növényápolási szerződések teljesítését. Csatasorba kell most állnia minden dolgos munkáskéznek s harcba kell menni a gyom ellen a jó termés, a nagyobb jövedelem és a bőséges éleliíiiszereljátás érdekében. Versenyeznek a battyániak A battyáni szövetkezet növénytermelő csoportjai már a múlt évben is kaptak pótjutalmat a többtermelésért. Most az állattenyésztésben is bevfe-, zették a pótjutalmazást. Az eredmény meg is mutatkozik: a sertésgondozók máris versenyeznek egymással a súlygyarapodás emelésében. Kovács Béla és Pribék Lajos sertésgondozók kötelezettséget vállaltak felszabadulásunk 10. évfordulója tiszteletére, hogy a sertések eddigi napi súlygyarapodását 40-ről 70 dkg-ra emelik. Vállalásukat becsülettel teljesítették. Május első hetében már elérték a napi 70 dekás súlygyarapodást darabonként. Hogy a közös gazdálkodás jó kezekben van, azt mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy 13 új tag lépett a szövetkezetbe. Két évvel ezelőtt még hallani sem akartak a szövetkezetről, most pedig maguk kérték felvételüket. Hiába, a „jó bornak nem kell cégér”. Z. I. ★ Egyelik a cukorrépái A nyitrai kerület állami gazdaságaiban az elmúlt hét folyamán meg-kezdték a cukorrépa egyelését. Az egyelésre mindenekelőtt azok a területek alkalmasak, melyeken elücsíráztatott magot vetettek el. A dobogói, palárikovoi, drzjsenicei, lekéri és a karolinai részlegeken ezidáig már 150 hektár cukorrépát egyeltek ki. E gazdaságok do’gozói is az időben és jól végzett növényápolással harcolnak a minél magasabb hozamokért. ★ Az adott szó kötelez Az ógyallai járás Marcelháza községének helyi nemzeti bizottsága e napokban kiértékelte a falu dolgozóinak hazánk felszabadításának 10. évfordulójára tett kötelezettségvállalásait. A vállalások összértéke 117 500 koronát tett ki és azok mérlege valóban eredményes. Községük szépítése céljából Marcelháza dolgozói önkéntes brigádokban 7375 órát dolgoztak le. A szövetkezetesek és a földművesek 300 vállalása a mezőgazdasági termelés fokozására és a beadások egyenletes teljesítésére irányul. Ezekből is már sokat teljesítettek. A köteles beadáson felül 10 mázsa sertéshúst, 6 mázsa marhahúst és 1500 darab tojást adtak a közellátásnak. Ezzel a szép eredménnyel, melyet Marcelháza a 10. évforduló tiszteletére tett, kötelezettségvállalások teliasítésével ért el, a járás járó községei közé került, Az udvardi szövetkezet növénytermelése jó kezekben van. Bekstedt Vilmos az EFSZ agronómusa jó szakember hírében áll, érti a munkáját. Az új növénytermesztési módszereken keresztül új lendületet ad a munkának és nagyobb munkakedvet a szövetkezet dolgozóinak. Erre szükség is van, mert versenyeznek a csúzi szövetkezettel. Ha egyik versenyfél valami újdonságot lát a másiknál, nem nyugszik, amíg meg nem mutatja, hogy „mi is tudunk ám valamit”. Egyszer a csúzi, máskor pedig az udvardi szövetkezeté az elsőség. Ja, kérem, ilyen a verseny. Mindig a kitartóbb, a leleményesebb győz. Az udvardi szövetkezet 100 hektáron termelt cukorrépát. A tavaszi munkák első szakaszában az udvardiak vitték el a győzelmi babért. Az Búgnak a motorok, s zölddel megrakott szekerek állnak a nádszegi EFSZ süógödrei körül. Rozsosbükkönyt silóznak. Már e hó 12-én megkezdték, mert tudják, hogy az elöregedett zöld jóval kevesebb emészthető fehérjét és keményítöértéket szolgáltat, s így értéke a tejtermelésben nagyban csökken. Ezért először azokon a részeken kaszáltak, ahol a zöld már legfejlettebb, a gyengébb részeket pedig utoljára 1 hagyják. állandó munkaversenyen kívül elfogadták a csúzi EFSZ országos versenyfelhívását, a 350 mázsás cukorrépa hektárhozam elérésére. — Tervünkben 250 mázsa cukorrépa hektárhozam szerepel, de azért is megmutatjuk a csúziaknak, hogy mi is termelünk annyi cukorrépát hektáronként, mint ők. Nem akarunk alul maradni a versenyben. A múlt évben 286 mázsás átlagos hektárhozamot értünk el cukorrépából. Az idén jobban előkészítettük a talajt, nagyobb súlyt helyezünk a növényápolásra , magasabb hektárhozamot juharunk elérni. Legalább annyit, mint ‘a csúziak. — mondja a szövetkezet agronómusa. Novemberben majd elválik, melyik szövetkezet nyeri el a „verseny győztese“ címet. A silótakarmányt nagyra becsülik a nádszegiek, mert etetésével kapcsolatban jó tapasztalataik vannak. A tavaly készített siló etetése azt eredményezte, hagy tejátlaguk télen s kora tavasszal sem csökkent, hanem napról napra emelkedett. így beadási tervüket túllépték a terven felül beadott tejért pedig szép pénz jött a kasszába. Hogy ‘ minél több silótakarmányt készíthessenek, új silógödröket építettek, melyeket ez évben kétszer is megtöltenek. Telnek a silógödrök a nádszegi szövetkezetben
