Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-05-15 / 20. szám
Földműves 1955. május 18. Géppel a fejes előnyösebb Népi demokratikus rendszerünkben a kitűzött tervek teljesítésének és túlteljesítésének egyik záloga az, hogy szabad teret kapott a dolgozó tömegek kezdeményezése, alkotnivágyása. Már maga a puszta tény, hogy egy munkás véleményt mond munkahelyéről, munkatársai munkájáról, bírálja — néha talán helytelenül is — vezetőit, feletteseit, arról tanúskodik hogy az illető szívén viseli a rábízott feladatokat, aggódik azok teljesítéséért. A dolgozók munka iránt érzett felelősségérzetének s alkotnivágyásának kibontakozását minden vezetőnek kötelessége támogatni. Különösen nagy feladat hárul e téren a járási nemzeti bizottság dolgozóira, mert az EFSZ-ek megszilárdítása, mezőgazdasági termelésünk növelése csak helyes irányítás, jó vezetés mellett lehetséges. Ez pedig csak a szövetkezeti tagokkal, elsősorban vezetőkkel való szoros kapcsolat s a helyi körülmények alapos megismerése után lehetséges. Szükséges tehát, hogy a járási vezetők olyan új munkamódszerekhez nyúljanak, melyekkel hathatósan tudnak segíteni. Itt elsősorban is az állattenyésztés, az állatok termelékenységének növeléséről van szó. Ezen a téren az érsekújvári JNB állattenyésztési ügyosztályának dolgozói arra a megállapodásra jutottak, hogyha egy szövetkezetben ők maguk ismertetik a másik szövetkezetben elért eredményeket, az sohasem jár akkora sikerrel, mintha az eredményt elérő szövetkezeti tag mondja el ugyanezt. így kezdetét vette egy hasznos vándorlás, amely nemcsak hogy megkönnyíti a járási vezetők munkáját, hanem jelentős eredményeket is hoz.. Ma már e járás szövetkezeteinek zootechnikusai, vagy meghívott állatgondozói az exkurziót (egyes szövetkezetek meglátogatását) nem szórakozásnak, időtöltésnek veszik, hanem úgy néznek erre az eseményre, mint segítő kézre, melyet * további munkájukban használni tudnak. Ezt a megállapítást kellően igazolja a járás szövetkezetei zootechnikusainak, valamint legjobb állatgondozóinak az udvardi EFSZ-ben tett látogatása. Mi történt Udvardon? Egész röviden annyi, hogy Hloták Pál, a tehéntenyésztési csoport vezetője januárban elkezdett géppel fejni, de r vid idő múlva megbetegedett és módszere abbamaradt. Később Sztrida János és Kovács József kezdték meg a géppel való fejést, amely ellen Vt Szinte kivétel nélkül valamennyi fejő A tiltakozott. A gép iránt tanúsított bizalmatlanság csak két hét elteltével engedett, s egy istállóban valamenynyien, megkezdték a géppel való fejést. Ma háromszor fejnek, háromszor etetnek naponta ugyanabból a takarmányból, s a nyolcvan tehéntől naponta húsz literrel többet fejnek. Ez volt a látogatás fő indítóoka, amit bővített még az is, hogy az udvardi FFSZ-ben olyan silógödrök vannak, melyekben a siló még ma is oly jó és ízletes, hogy az arra menők akaratlanul is megcsodálják. A tanulságot és a további feladatokat ebéd után a vita során domborították ki a jelenlevők. Egyhangúlag elfogadták, hogy a géppel való fejes előnyösebb, jobb s könnyebb. A szímőiek felbuzdulva a látottakon, megígérték, hogy még a hét folyamán ők is.megkezdik a géppel való fejést (A gépeket már több EFSZ megszerezte, reméljük azért, hogy használni akarják). Kivétel nélkül szinte valamennyi zootechnikus elmondta véleményét. Zsolnai elvtárs, a jatovi szövetkezőt kitüntetett fejője, igazságosan bírálta az udvardi fejőket, akik pocsékolják a takarmányt, mivel annyit adnak tz állatok elé, hogy még délelőtt 11 -akor is tele van a vályú. Zsolnai úvtárs azután tapasztalatairól beszélt Részletesen elmondta, hogyan gondozza az állatokat, mit etet velük. Bizony egyesek igen csodálkoztak, hogy tavaly a gondjaira bízott 14 iarab tehéntől több mint 2500 liter ejet fejt darabonként. Használja a Malinyinová-módszert, s ma kilenc tehéntől egy kg abrak mellett 100 liter tejet fej ki naponta. Chládek elvtárs, a JNB állattenyésztési ügyosztályának vezetője a vita végén megállapította, hogy az exkurzió sikerrel járt. A jelenlevők sok szépet láttak és hallottak, amit odahaza munkájukban felhasználhatnak. Az udvardiak pedig a bírálatok során kiküszöbölhetik a még fennálló hiányosságokat. Helyes lenne, ha a többi járás <s követné Érsekújvár példáját. Nem elegendő az, amit az egyes járásokban csinálnak, hogy az egymással versenyben álló szövetkezetek vezetői csak a havi kiértékelésnél találkoznak. Figyelembe kell venni, hogy a verseny célja a termelés fellendítése és ennek egyik alapfeltétele a haladó új munkamódszerek bevezetése. A JNB dolgozóinak feladata lehetővé tenni, hogy a szövetkezetek zootechnikusai és legjobb állatgondozói minél többször találkozhassanak és kicserélhessék tapasztalataikat. Igen gyakori jelenség — s ez alapvető hiba — hogy mindig csak a legjobb fejőket hívják az értekezletekre, vagy tanulmányutakra. össze kell hívni járásonként a közepes, sőt a legroszszabb eredményt elérő fejőket is és elvinni őket szép eredményeket elérft állattenyésztésekbe, hogy saját szemükkel győződjenek meg arról, milyen eredményeket lehet elérni az új munkamódszerek használatával. Azt hiszem, a meggyőzésnek ez a formája a legelőnyösebb. A JNB dolgozóinak egy percre sem szabad elfeledniük, hogy nemzetgazdaságunk egyik legfájóbb pontja az állatok termelékenységének növelése, mely csak a dolgozók közös tapasztalatainak kicserélése alapján oldható meg sikeresen. Tegyük ezt tehát lehetővé. Csető János A dolgozók 90 százaléka versenyez a nagymegyeri állami gazdaságban A nagymegyeri állami gazdaság vezetősége és üzemi tanácsa a folyó gazdasági év első negyedében példásan megszervezte a szocialista munkaversenyt. Az üzem dolgozóinak több mint 90 százaléka versenyez az áľfltállomány hasznothajtóságának fokozásában és a hektárhozamok emelésében. A gazdaság dolgozói „a legjobb részleg” és „a legjobb dolgozó” címért küzdenek. , A gazdasági év első negyedében a legjobb eredményt az új udvari részleg együttese érte el. A malacok el. választási tervét, vatemint a súlj^P és fejési tervet teljesítették. A vetési tervüket és a beadásukat is túlha1 adták. A gazdasági részleg etetői például a borjúk tervezett súlyszaporulatát 54 kg-ról 76 kg-ra emelték. A Malinyinova módszer következetes alkalmazásával a gazdaság fejői az év els’l negyedében valamennyi tehénnél 8 literes napi tejhozamot értek el. Azzal, hogy az állattenyésztésben bevezették a haladó módszerek alkalmazását, jelentős mértékben eme11ék az állatok hasznothajtóságát és ennek segítségével Dudkó Péter csoportja elsőbbséget nyert a csoportok közti versenyben. Ugyanezen a részlegen a növénytermelésben Bugár Antal csoportja érte el a legjobb eredményt, a tavasziak vetését a tervezett 6 nap helyett 4 nap alatt végezték el. A nagymegyeri állami gazdaság dolgozói most már a tavaszi munkák második szakaszánál tartanak. A kukorica és burgonya túlnyomó részét négyzetes-fészkesen ültették. A kapásnövények sorközi megművelését tehát gépekkel végzik. Ezzel kímélik munkaerejüket és a béra'ap kimerítésében is takarékosságot érnek el. A na£vkürtösi gép- és traktorállomás segíti az egyénileg gazdálkodó földműveseket A nagykiirtösi gép- és traktorállomás dolgozói hathatós segítséget nyújtanak a kékkői járás kis- és középparasztjainak az idei tavaszi munkák elvégzésénél. Majlig József, Tibor Snopéok, valamint a gépállomás föagronómusa Pavel Vyletel mérnök és mások 36 előadást rendeztek az egyénileg gazdálkodó földművesek részére és 972 szerződést kötöttek velük. Ján Šimko, Juraj Mikes és további 18 traktorista eddig 350 hektárnyi földön végezte el a szerződések értelmében az egyénileg gazdálkodó földművesek részére a tavaszi szántást. Többek között 600 hektárnyi földön kihordták és szétszórták az istállótrágyát, továbbá 80 hektárnyi földön sűrűsorosan vetették a tavasziakat. Szorgalmas munkájuk eredménye, hogy az egyénileg gazdálkodó földművesek Alsó-Palojtán, Balogon és a kékkői járás többi községében a felszabadulás 10. évfordulójának tiszteletére a megszabott agrotechnikai határidőn belül elvetették az összes gabonaneműeket és a napokban már befejezik a kukorica vetését és a burgonya ültetését is. A mezőgazdasági laboratóriumok a korszerű földművelés úttörői A mezőgazdasági kutató intézetek támogatásával az ország valamennyi gépállomásán laboiatóiii'nr kai szerveztek, amelyek főképpen a fö'dbe Az eperjesi KNB mezőgazdasági ügyosztálya értékelte a gépállomások la- j boránsnőinek tevékenységét és Tóth Juditot, a nagykaposi gépállomás laboránsnőjét tüntette ki a kerület csírázóképességet állapítottak meg. A laboratórium ezen kívül megvizsgálja a szem csírázási erejét is, vagyis azt, hogy mennyi időre van szükség, amíg kicsírázik. A magvakról ugyanis tudni kell, hogy csírázási idejük tartama különböző. Mégha egy és ugyanolyan fajta magról is van szó, csírázási erejük nem egyforma. Az adott esetben a beküldött heremag csírázó erejét a laborató.ium 35 Százalékban állapította meg. Az előbb elmondottakban arról volt szó, hogy a nagykaposi szövetkezet tiszta magot küldött be és 94 százalékos csirázó-képességet állapítottak meg. A laboratórium azonban ' ezzel a megállapítással sem elégszik meg. Tudni akarja, miért nem csírázott ki az a 6 százalék mag is, ami a teljes mennyiséghez hiányzik. Tóth Judit szorgos és lelkiismeretes vizsgá'attal arra a megállapításra jutott, hogy a nagykaposi szövetkezeti tagok heremagjának 4 százaléka teljesen életképtelen és 2 százaléka pedig penészes, ami elfojtja és megakadályozza a csirázást. A jónak elismert magvakat is még külön ellenőrzi és ahogy a vizsgálatból kitűnik, megszabja, hogy a beküldött vetőmagból — tekintettel a vizsgálat eredményére — mennyi a hektáronkénti vetésszükséglet. Hasonlóképpen történik vaJamenynyi mag laboratóriumi vizsgálata, amelynek .eredményéről minden esetben értesítik annak beküldőjét. A jövőben rátérnek a talajvizsgálatra is, de ehhez még be kell szerezni a szükséges műszereket. Tóth Judit, a nagykaposi gépállomás laboránsnője alig 18 éves és már ilyen komoly, felelősségteljes feladatra vállalkozott — „Eddig mint könyvelő dolgoztam — mondja, de a száraz, semmitmondó számok sehogy sem tudták figyelmemet lekötni. Számomra jobb és kedvesebb foglalkozást el sem tudok képze'ni. Figyelem a növények életét és tudományos alapon birálom el a magvak fejlődés- szaporodási képességét” Tóth Juditot az eperjesi kerületi mezőgazdasági szakosztály az eddigi sikeres munkájáért „A kerület legjobb gépállomási laboránsnője'' címmel tüntette ki és jutalmazásban részesítette. Tóth Judit a kitünbizonyára rászolgált, hiszen tetésre legjobb gépállomási laboránsa címmel. Tóth Judit a képen a heremag csirázóképességét ellenőrzi. kerülő magvak csírázó képességének megállapításával, talaj vizsgá’attal és növényvédelemmel foglalkoznak. Habár a laboratóriumi szolgálat mégcsak fejlődési kezdetén tart, nem szabad 1; becsülni azt a segítséget, amit már eddig is az egységes fö'dművesszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak és egyéni gazdálkodóknak nyújtott. A nagykaposi EFSZ például azzal a kéréssel fordult az ottani gépá’lomás laboratóriumához, hogy vizsgálja meg. heremagját, amelyet később akarnak elvetni. Tóth Judit, laboránsnő á beküldött mintát gondosan megvizsgálta, majd kísérleti csíráztatást hajtott végre. Az eredményről írásban értesítette az EFSZ vezetőségét és közölte, hogy a vetésre kerülő mag 99,2 százalékban megfe'el a tisztaság követe'ményeinek. Ez is bizonyítja, hogy a szövetkezeti tagok a földbe kerülő mag minőségére nagy súlyt fektetnek. A mag csírázó képessége >- -mnontiábói is megtelek mert a L.vé) sze int 94 százalékos Szitás Margit, a zselizi gépállomás laboránsa a körzeti agronómussal a csapadékmennyiséget ellenőrzi. 20 százalék keményebb fajtájú mag- az ott látottakból csak azt tehet vat talált. Ez azonban csak annyi- megállapítani, hogy hivatását szereti ban jelent hátrányt, hogy lassabban és a reábízott feladatot lelkiismerecsírázik. A laboratórium -végül azt Is tesen végzi. A zselizi gépállomáson szintén megszervezték a laboratóriumi szolgálatot. A felszere'és tekintetében jobb mint a nagykaposi, mert analitikus mérleggel is rendelkezik és és így feladatát jobban tudja teljesíteni. Itt Szitár Margit végzi a szükséges vizsgálatokat. A gépállomások laboránsai a főagronómus közvetlen felügyetete alatt dolgoznak. Kellő felszerelés hiányában talajelemzéssel egyelőre nem foglalkoznak, ha azonban valamelyik dűlőn a föld összetételét, a talajszerkezetet meg akarják állapítani, mintát vesznek és felküldik a kerületi Mezőgazdasági Kutató Intézetnek, ahol az elemzést a lehető legrövidebb idő alatt elvégzik. A gépállomások mezőgazgasági laboratóriumai és a kerületi Mezőgazdasági Kutató intézet fiókjai szoros kapcsolatot tartanak fenn egymással. Jelentőségük egyre fokozódik Lehet vetni — állapítja meg Szitás Margit. A talajhőmérsékletét naponta | jövőben háromszor ellenőrzik. Most 12 fok melegséget állapított meg, ami a gya- j rájuk, korlatban azt jelenti, hogy a talaj vetésre alkalmas. és a még nagyobb feladat vár FÜRY JÓZSEF A takarmányozási technika alapja Az állatok a létfenntartásukhoz szükséges tápanyagokat takarmány formájában veszik fel. Az állati test felépítéséhez szükséges legfontosabb tápanyagok a fehérjék, zsírok, szénhidrátok, lipoidok, oxigén, ásványi sók, víz és vitaminok. Az állat a felvett növényi, vagy állati táplálékot emésztés útján készíti elő, hogy azt testében értékesíthesse. Az emésztés folyamatai nagyon fontosak, mivel ezek biztosítják az állati test gyarapodását, fejlődését és működését, valamint az állat termelékenységét és munkaképességét is. Az állatok takarmányozásánál a fősúlyt a takarmány minőségére kell helyezni. Ami a mennyiséget illeti, ügyelnünk kell, nehogy túl kevés, vagy túl sok takarmányt adagoljunk. Figyelembe kell vennünk a táplálék étrendi hatását, vagyis azt a kedvező befolyást, amelyet a takarmányok gyakorolnak az emésztésre a felvett tápanyagok felszívódási képességét és bizonyos tenyészirányokat. Például bizonyos takarmányok élénkítik a tejkiválasztást, fokozzák a tejtermelést ilyen táplálékok a zab- és kukoricadara, továbbá a földimogyoró, vagy szójabab-pogácsa. A tej zsírtartalmát pálmapogácsa, kókusz-, vagy lenpogácsa és szárított szeszgyári kukoricamoslék adagolásával növelhetjük. Takarmányféleségeinket származásuk szerint növényi, állati és ásványi — eredetű takarmányokra, súlyegységenkénti tápanyagmennyiségük alapján, terimés, vagy tömegtakarmányokra és abrak- vagy töménytakarmányokra osztjuk. A takarmány előkészítési módja nagyon fontos. Célunk, hogy a takarmányok emészthetőségét, ízességét és élettani értékét fokozzuk. A takarmányokat különféleképpen izletesíthetjük. Külön figyelmet érdemel az élesztősítés, ami által a takarmányokat élesztőfehérjével gazdagítjuk. Az állatok helyes takarmányozására vonatkozó ismereteket megtaláljuk Herzig, Knor, Koudela, Podhradský és Rechka tudományos dolgozók feldolgozásában. A könyv, melynek címe: A takarmányozási technika alapjai A gazdasági haszonállatok táplálásával és takarmányozásával összefüggő tudományos ismereteket, módszereket és tapasztalatokat tartalmazza. A könyv szerzői részletesen foglalkoznak a tápanyagok jelentőségének magyarázatával az állati szervezet szempontjából, majd a takarmányféleségek ismertetésére térnek át. Értékes tanácsokat adnak a takarmányok tárolására vonatkozóan, különféle bevált módszerek leírásával. Útmutatást nyújtanak az állati táplálék elkészítésére és a takarmányadagok összeállítására is. Majd különböző állatfajták, mint szarvasmarha, sertés, juh, ló és baromfi takarmányozásának technikáját tárgyalják. Könyvükben feldolgozták háziállataink gondozásának istállózásának és takarmányozásának egészségtanát és útmutatást adnak a takarmányozási terv összeállítására, amelyet gyakorlati példákon tettek szemléltetővé. A háziállatok egyes fajainak szervesanyagszükségletét takarmánytáblázatokon tüntették fel és tették hozzáférhetővé. Ez a szakkönyv sok értékes gyakorlati tanácsot tartalmaz, s a tudományos ismereteket, korszerű módszereket és tapasztalatokat hozzáférhető stílusban tolmácsolja. Állattenyésztési dolgozóink ezen új ismeretek gyakorlati alkalmazásával jelentősen növelhetik gazdasági állataink hasznosságát és termelésünk gazdaságosságát. L. Máté Irén
