Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-05-08 / 19. szám
1955. május 8. ^SídBiftves § A gépek lelkiismeretes karbantartásának eredménye Az erőgépek műszaki karbantartásának fontosságával tisztában van minden traktoros. A gép élettartama, üzemképessége, teherbírása mind a jó vezetőtől függ. A gép teljesítményétől függ azonban a traktoros keresete is. Ebből természetesen a gép- és vezetője egymásra utaltsága következik. Ha a traktoros nem adja meg a gépnek azt, ami neki jár, a gép sem adja meg azt a teljesítményt, mellyel a traktoros nagyobb keresethez juthat. A lelkiismeretes műszaki karbantartással megőrizzük az erőgépek teherbíróképességét. Ez nemcsak a vezető szempontjából játszik fontos szerepet, de a gépierő jó kihasználásával az egy hektárra eső tnegművelési költséget is esökkentjük. A gépállomások dolgozói az idén olyan teljesítményeket értek el, amilyen a mezőgazdaság szakirodaimában eddig még nem fordult elő Most történt először, hogy jól megszervezett munkával, a gépek szakszerű megjavításával és műszaki karbantartásával a tavaszi gabonaféléket 5—6 nap alatt elvetették Ezt a sikert lényegesen előmozdította a nehéz talajmegmunkáló gépek fokozottabb kihasználása is. A nehéz talajmegmunkáló gépek i952-ben jelentek meg először mezőgazdaságunkban. A gyengébb teljesítményű kerekes traktorokat nagyobb teherbírású DT-54-es és S-80-as gépek váltották fel. A gépek kihasználása eleinte elégtelen volt. Nem rendelkeztünk kellő számú szakemberrel. Hiányoztak a jó + gépvezetők. Elhanyagolták a gépek karbantartását, amely végül is a gép üzemképtelenségéhez vezetett. Az elmúlt években a gépcsoportok használatának jelentőségével sem voltak mindenütt tisztában. A gépek erejét nem használták ki és sokszor csak „félteherrel” dolgoztak. Ma ez már mind a múlté. Gépállomásaink dolgozói felismerték a gépek erejének jelentőségét és döntő szerepet vállaltak a mezőgazdaság termelésének fokozásában. Hogy a gépek erejének kihasználásával, lelkiismeretes műszaki karbantartásával, a gépcsoportok bevetésével és jó munkaszervezéssel milyen eredményeket lehet elérni, azt legjobban a zselízi gépállomás traktorosai tudják megmondani. kezett a gépállomásra, hogy elsajátítja a mezőgazdasági erőgépek kezelését és ő is traktoros lesz. Akkor 47 éves volt. Ilyenkor a tanulás is nehezebben megy, nehezebben érti meg az ember a dolgokat. Kozma azonban fiatalos lendülettel, erős elhatározással tanuláshoz fogott és esti tanfolyamokon rövidesen megismerkedett a gépek bonyolult szerkezetével. Hogy mennyi tudást, szakismeretet és tapasztalatot szerzett, azt saját szavaival árulja el: — „Amilyen gép csak létezik, mind ismerem és dolgoztam rajtuk". Legutoljára 1953 tavaszán találkoztunk vele, amikor résztvett a brunovcei hathónapos kombájnosokat képző tanfolyamon. Az átképzésre csak olyan traktorosokat küldött a aépállomás vezetősége, akik már eddigi munkájukkal is bebizonyították, hogy érdemesek a legértékesebb gép, az arató-cséplő kombájn kezelésére Kozma Ernő itt is megállta a helyét Kombájnnal már két ízben aratott Tavaly idehaza 130 hektárt, Csehor szágban pedig 820 hektárt learatott Kozma azonban másutt is megállta a helyét. Ezzel a lánctalpas géppel érte el sorozatos sikereit Kozma Ernő. Most társa, Holec Sándor veszi át a gépet és folytatja a megkezdett munkát. látták, milyen módszerrel érte el ezt a csúcseredményt, hittek szavaiban. Kozma Ernő ugyanis tárcsákból, simítókból és fogasokból 2x7 méteres szélességű gépcsoportot állított össze. Ezt a 14 méter szélességű gépegységet vontatta DT-54-es traktorával. Ezzel a háztelek szélességű gépegységgel nyerte meg a versenyt és mind a tavaly őszi, mind ez évben a Ostrolurky György és Gáspár János traktorosok egymást váltják. A gép műszaki karbantartását mindig közösen és rendesen végzik. Tudják nagyon jól, hogy keresetük is a gép üzemképességétől függ. különösen nagy súlyt kell helyezni és az adott körülményekhez mindig alkalmazkodni kell. Sokszor az előkészület, a szükséges vontatott eszközök, fogasok, símítők és a tárcsák megszerzése és összeszerelése tovább tart, mint a talaj megművelése. Ez így van rendben és csak úgy érhetünk el jő eredményt, csak úgy használhatjuk ki teljesen a gépeket, ha a munka elvégzésére már jó előre felkészültünk”. Kozma tehát nem idegenkedik az újítások, a haladó módszerek bevezetésétől. ő maga is már sok gépcsoport összeállítását gondolta ki és ahogy az eredmények mutatják ■ jól beváltak. A gépállomás vezetősége azonban ennek a szorgalmas, tettrekész embernek a munkáját úgy látszik nem méltányolja kellőképpen. Juhász elvtárs, a gépállomás vezetője és Kajtár Pál az üzemi tanács elnöke is a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozik Kozma munkájáról, de ez az elismerés nem nyilvánul meg kitüntetés, vagy jutalmazás formájában. Már többször szó esett arról, hogy ezt az érdemes, nehézségeket nem ismerő példás dolgozót munkája elismeréseképpen külön is megjutalmazzák. Eddig azonban ez nem történt meg, jóllehet erre több alkalom is adódott. Reméljük, hogy ennél az esetnél is bebizonyosodik annak a régi közmondásnak az igaza, hogy .ami késik nem múlik”. tavaszi verseny idején őt ismerték el a járás legjobb lánctalpas vezetőjének. — Még a múltkor meglátogattak a gépállomás vezetői és figyelmeztettek, hogy mivel versenyben vagyok a pozsonyi kerület legjobb hernyótalpas vezetőjével, legyek résen — mondja a továbbiakban Kozma Ernő. A verseny feltételei között ugyanis a gép karbantartásáról és üzemképességének tartamáról is szó esik. Részemről azonban ez nem számít feltételnek. A gépet karbantartom és ha csak egy kis időm is adódik, letörlöm“. A siker nem adódik magától Kozma Ernő jelenleg a nagysallói szövetkezeti tagok földjeit műveli. Odahaza Váradon munkáját már elvégezte. A nagysallói brigád a járás legnagyobb brigádja. Feladata 2000 hektár föld megművelése. A gépállománya nem kielégítő és ezért a szomszéd brigádok is segítenek a megszaporodott feladatok elvégzésében. — Sokan azt hiszik — szólal meg ismét Kozma Ernő, hogy a siker csak úgy magától, véletlenül adódik. Sok eredeti és sajátságos megoldásra van szükség, amíg az ember eredményt ér el. A gépcsoportok összeállítására „Amilyen gép csak létezik, már mindegyiken dolgoztam” Kozma Ernő DT-54-es lánctalpas vezetőjét nemcsak Váradon, de az egész zselízi járásban jól ismerik. Közepes, inkább alacsonytermetű, zömök, 50 év körüli ember. Arcvonásai erős akaratról tesznek tanúságot. A gépállomáson éppen abban az évben kezdett dolgozni, amikor megérkeztek az első nagyteljesítményű lánctalpas traktorok, vagyis az 1952. év elejétől. Kozma Ernő azzal a szándékkal ér-Hatvan hektár tárcsázás, hatvan hektár simítás és hatvan hektár fogasolás meghosszabbított műszakban Hány órából áll a meghosszabbított műszaki ? — kérdezheti valaki jogosan. Máshol másképp lehet, de Kozma Ernőnél 24 órát jelent. Ennyi idő alatt pedig 60 hektár tárcsázást. 60 hektár simítást és 60 hektár fogasolást végzett a váradi szövetkezeti tagok földjein. — Amikor hazatértem a dűlőről — mondja többek között Kozma Ernő — az eredményt jelentettem Szerák elvtársnőnek, a brigád számadónőjének, aki a teljesítményemet vonakodott elismerni. — Nézze Kozma — mondotta a számadónő — engem nem lehet ilyen valószínűtlen eredményekkel ugrasztani. Nem ma jöttem a brigádra. Tudom mit lehet és mit nem Hát tudja milyen teljesítmény lenne ez? Ha a 60 hektár tárcsázást, 60 hektár simítást és 60 hektár fogasolást összeadom, akkor nekem 180 hektár föld megművelése jön ki. Ez pedig lehetetlen”. Kozma Ernő eddig igazmondó ember hírében állott. Most azonban az emberek fejüket rázták és kételkedtek szavában. Kételkedtek, de amikor Alkalmazzuk a négyzetes-fészkes ültetési módszert A haladó módszerek bevezetésében ezen a tavaszon nagy haladást értünk el. Földműveseink véget vetettek a régi téves előítéleteknek és nem riadtak vissza áz újítások , bevezetésétől sem, amit legjobban a nyolcezer hektár burgonya és a 16 900 hektár kukorica ültetési tervének a túlteljesítése bizonyít. Ebben az évben a gépállomások is bekapcsolódtak a haladó módszerek bevezetésébe és 447 vetőgépet alakítottak át különleges talajvezérlésű vetőcsoroszlyákra és 514 SK-2-es mintájú burgonyaültető-gé'pet gyártottak. A terv kidolgozásánál azonban nem számítottak a gépállomás dolgozóinak olyan nagy kezdeményezésre, mint amilyen a gépeknek a négyzetesfészkes ültetési módszerre való átalakításánál tapasztalható volt. Ép-pen ezért a tervet alacsonyra szabták. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának 1955. február 24—25-i határozata a tervnek 10 százalékos emelését írja elő. E feladat teljesítéséért mindenekelőtt a gépállomások igazgatói és pártszervezet i felelősek. A tavaszi munkák eddigi teljesítéséből látható, hogy ezt a határozatot kielégítően hajtják végre. 1955. április 25-ig a szlovákiai EFSZ- e! ben 2037 hektár kukoricát vetettek, és ebbői 1099 hektárt négyzetesen. A pozsonyi kerületben ezzel a módszerrel 237 hektár napraforgót is vetettek. E módszerek érvényesítésében a legjobb eredményt a következő járások érték el: Őgyalla, Surány, Léva és Párkány. Az előzetes hírek arra engednek következtetni, hogy a kukorica és a burgonya négyzetes-fészkes ültetésében sem Észak-Szlovákiában, sem pedig Közép-Szlovákiáhan nincs lemaradás. A verőfényes tavaszi napok nemcsak e két fontos takarmány elvetését teszi sürgőssé, hanem siettetik a talajelőkészítési munkák mielőbbi elvégzését is. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a meleg napsugár naponként fogyasztja a talaj nedvességét. A négyzetes-fészkes módszerű ültetésnél a munkát úgy kell megszervezni, hogy a megvonalazott, vagy előfészkelt földet még ugyanazon a napon be is vessük. Ezt úgy érjük el, ha a fészket készítő gépek kora reg.geltől dolgoznak, az ültetést végző traktorok pedig késő estig. Egy dűlőre lehetőség szerint több gépet oszszunk be. E haladó munkamódszer bevezetése azt jelenti, hogy a növényápolásnál a megerőltető kézi munkát majdnem teljesen kiszorítjuk, emeljük a hektárhozamot, győzelemre segítjük az új módszer a régivel szemben, és nem utolsó sorban jelenti a gépek győzelmét is a kézi munka felett. (Pravda) A tavaszi munkák első szakaszát befejezték A bazini gépállomás traktorosai hétfőn, május 2-án befejezték a tavaszi munkálatok tervének e’ső sza-1 kaszát. A legjobb brigád címéért folyó versenyben a budmericei traktorosbrigád győzött, akik traktoregységenként 69 átlagos hektár teljesítményt értek el. A bazini gépállomás dolgozói ebben az évben 1060 egyénileg gazdálkodó földművessé1 kötöttek szerződést. A vállalt kötelezettségek alapján 970 hektár földet kell az egyéni'eg gazdálkodóknak megmüvelniök. Minél gyorsabban ... A kassai kerület gépállomásainak dolgozói a verőfényes tavaszi napokat a kukorica és a burgonya gyors elültetésére használják ki. E héten a magasabb fekvésű területeken is megkezdték a burgonya ültetését. A burgonya ültetésére 215 ültetőgépet használnak. A kassai kerületben levő gépállomások dolgozói az elmúlt négy nap alatt összesen 272 hektáron végezték el a burgonya ültetését, ebből 94 hektáron négyzetes-fészkesen ültettek. Elkészült az új magyar kístraktor kísérleti példánya A mezőgazdasági munkák további gépesítésére a Járműfejlesztési Intézetben kistípusú traktorokat terveztek. Két kísérleti példány elkészítésére a győri Autó-Szerszámgyár dolgozói kaptak megbízást. A felszabadulási verseny során az egyik traktort öszsze is szerelték és a sikeres motorpróba után a napokban átadták a Jármüfejlesztési Intézetnek. A másik gép szerelését április 6-án kezdték meg és május 1-re tervezik a sok figyelmet, gondosságot kívánó munka befejezését. A KN-18-II. jelzésű, 18 lóerős traktor elsősorban sormüvelésre alkalmas. A gumikerekek nyomtávolsága 1200, 1300, valamint 1650 és 1750 mm-re állítható. A motor és a sebességváltó a hátsó kerék felett van. Itt ül a vezető, kényelmes, rugózott, párnázott ülésben és előtte az első kerékig nyúló gerendelyre fel lehet szerelni a különböző munkagépeket: kapát, töltögetőt, palántázót stb. A kis traktor kétvasú ekével szántásra is alkalmas. Külön szíjtárcsájávai pedig cséplőgéphez, szecskavágóhoz szolgáltat hajtóerőt. „Amilyen gondot fordítok a gépre — olyan a kereset” A zselízi gépállomásnak nagy gondot okoz a jó munkások közül a legjobb dolgozók kiválasztása és munkájuk értékelése. A szó szoros értelmében vett rossz munkásról beszélni nem is lehet és az ilyen ember meg sem maradhat a gépállomáson. így hát a jók közül a legjobbak munkáját értékeljük. Nehéz volna megmondani, ki a jobb? Gáspár János, vagy Ostrolucky György, Nagy László, vagy Antalik Pál. Ostrolucky György és Gáspár János a mikulai traktorosbrigádon dolgoznak. Ma éppen szünetjük van. A gépállomáson gyűlés van, ünneplőbe öltöztek és ők is megjelentek. Ahogy állunk a gépállomás udvarán, a két traktoros gépéről beszél, amelyet a brigád udvarában hagytak. Ostrolucky azonban minden áron meg akarja mutatni DT-54-es lánctalpas gépét. Mi magunk is kiváncsiak vagyunk. Juhász igazgató rendkívüli előzékenysége folytán vadonatúj személyautón robogunk és nem egész 5 perc múlva már a traktorosbrigád udvarában vagyunk. Az erőgépet a traktorosok még tavaly, az őszi munkák megindulása előtt kapták újonnan Ahogy ott áll az udvarban, mindent elárul és még most is, az őszi és tavaszi munkák elvégzése után olyan, mintha csak tegnap jött volna ki a gyárból. A gép minden egyes alkatrésze — a futóművet Is beleértve — csak úgy ragyog a tisztaságtól. Elárulja, hogy rendesen karban Látják. — Minden gépet szeretek — mondja Ostrolucky elvtárs — de azt szeretem legjobban, amelyiken dolgozom". Őszintén hangzanak ennek a magastermetű, szelíd nézésű embernek a szavai. Maga is gondolkodik mondásán és amit mond, meggyőződésből mondja: — Amilyen gondot fordítok a gépre, olyan a kereset. Až új géphez sokan ragaszkodnak és azzal szeretnének dolgozni. Az újjal sem lehet lelkiismeretes karbantartás nélkül eredményeket elérni. Gáspár János, aki Ostroluckyt váltja, ugyanígy beszél: — Lelkiismeretes karbantartás nélkül minden munka hiábavaló. A gépnek meg kell adni, ami neki jár — mondja meggyőződéssel. A váltás mindig a barázdában történik. Ezzel elkerülik a fölösleges járatokat, a munkaidőt pedig kihasználják. A két jó barát a gép karbantartását a váltásnál mindig együtt végzi. Ha valami rendellenességet észlelnek, a bajt egymás közt megvitatják és eltávolítják. Jó úton haladnak A gépek élettartamának meghoszszabbítására és az üzemképesség tartósságára törekednek ezek a derék traktorosok. Lelkiismeretes gépgondozás, a gépek teljes kihasználása a legjobb út az önköltség csökkentéséhez. Ha a zselízi gépállomás körzetéhez tartozó valamennyi traktoros ezen az úton fog haladni .akkor rövidesen teljesítik a párt és kormány kívánságát, amely szerint az 1955. évben az egy átlag hektárra eső költségeket országos átlagban legalább 8 százalékkal kell csökkenteni az 1954-es évhez viszonyítva. Kozma Ernő és társainak példáját kövesse tehát ne csak minden zselízi, de az ország valamennyi traktorosa. Fűry József I ' "1*1 и шшМ