Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-05-08 / 19. szám

1955. május 8. ^SídBiftves § A gépek lelkiismeretes karbantartásának eredménye Az erőgépek műszaki karbantar­tásának fontosságával tisztában van minden traktoros. A gép élettarta­ma, üzemképessége, teherbírása mind a jó vezetőtől függ. A gép teljesítményétől függ azonban a traktoros keresete is. Ebből termé­szetesen a gép- és vezetője egy­másra utaltsága következik. Ha a traktoros nem adja meg a gépnek azt, ami neki jár, a gép sem adja meg azt a teljesítményt, mellyel a traktoros nagyobb keresethez juthat. A lelkiismeretes műszaki karbantartással megőrizzük az erő­gépek teherbíróképességét. Ez nem­csak a vezető szempontjából játszik fontos szerepet, de a gépierő jó kihasználásával az egy hektárra eső tnegművelési költséget is esök­­kentjük. A gépállomások dolgozói az idén olyan teljesítményeket értek el, amilyen a mezőgazdaság szakirodai­mában eddig még nem fordult elő Most történt először, hogy jól meg­szervezett munkával, a gépek szak­szerű megjavításával és műszaki karbantartásával a tavaszi gabona­féléket 5—6 nap alatt elvetették Ezt a sikert lényegesen előmozdí­totta a nehéz talajmegmunkáló gé­pek fokozottabb kihasználása is. A nehéz talajmegmunkáló gépek i952-ben jelentek meg először me­zőgazdaságunkban. A gyengébb tel­jesítményű kerekes traktorokat na­gyobb teherbírású DT-54-es és S-80-as gépek váltották fel. A gé­pek kihasználása eleinte elégtelen volt. Nem rendelkeztünk kellő szá­mú szakemberrel. Hiányoztak a jó + gépvezetők. Elhanyagolták a gépek karbantartását, amely végül is a gép üzemképtelenségéhez vezetett. Az elmúlt években a gépcsoportok használatának jelentőségével sem voltak mindenütt tisztában. A gé­pek erejét nem használták ki és sokszor csak „félteherrel” dolgoz­tak. Ma ez már mind a múlté. Gépállomásaink dolgozói felismerték a gépek erejének jelentőségét és döntő szerepet vállaltak a mező­­gazdaság termelésének fokozásában. Hogy a gépek erejének kihasználá­sával, lelkiismeretes műszaki kar­bantartásával, a gépcsoportok be­vetésével és jó munkaszervezéssel milyen eredményeket lehet elérni, azt legjobban a zselízi gépállomás traktorosai tudják megmondani. kezett a gépállomásra, hogy elsajá­títja a mezőgazdasági erőgépek keze­lését és ő is traktoros lesz. Akkor 47 éves volt. Ilyenkor a tanulás is nehezebben megy, nehezebben érti meg az ember a dolgokat. Kozma azonban fiatalos lendülettel, erős el­határozással tanuláshoz fogott és esti tanfolyamokon rövidesen megismer­kedett a gépek bonyolult szerkezeté­vel. Hogy mennyi tudást, szakismere­tet és tapasztalatot szerzett, azt sa­ját szavaival árulja el: — „Amilyen gép csak létezik, mind ismerem és dolgoztam rajtuk". Legutoljára 1953 tavaszán találkoz­tunk vele, amikor résztvett a bru­­novcei hathónapos kombájnosokat képző tanfolyamon. Az átképzésre csak olyan traktorosokat küldött a aépállomás vezetősége, akik már ed­digi munkájukkal is bebizonyították, hogy érdemesek a legértékesebb gép, az arató-cséplő kombájn kezelésére Kozma Ernő itt is megállta a helyét Kombájnnal már két ízben aratott Tavaly idehaza 130 hektárt, Csehor szágban pedig 820 hektárt learatott Kozma azonban másutt is megállta a helyét. Ezzel a lánctalpas géppel érte el sorozatos sikereit Kozma Ernő. Most társa, Holec Sándor veszi át a gépet és folytatja a megkezdett munkát. látták, milyen módszerrel érte el ezt a csúcseredményt, hittek szavaiban. Kozma Ernő ugyanis tárcsákból, si­­mítókból és fogasokból 2x7 méteres szélességű gépcsoportot állított össze. Ezt a 14 méter szélességű gépegysé­get vontatta DT-54-es traktorával. Ezzel a háztelek szélességű gépegy­séggel nyerte meg a versenyt és mind a tavaly őszi, mind ez évben a Ostrolurky György és Gáspár János traktorosok egymást váltják. A gép műszaki karbantartását mindig közösen és rendesen végzik. Tudják na­gyon jól, hogy keresetük is a gép üzemképességétől függ. különösen nagy súlyt kell helyezni és az adott körülményekhez mindig al­kalmazkodni kell. Sokszor az előké­szület, a szükséges vontatott eszkö­zök, fogasok, símítők és a tárcsák megszerzése és összeszerelése tovább tart, mint a talaj megművelése. Ez így van rendben és csak úgy érhe­tünk el jő eredményt, csak úgy hasz­nálhatjuk ki teljesen a gépeket, ha a munka elvégzésére már jó előre fel­készültünk”. Kozma tehát nem idegenkedik az újítások, a haladó módszerek beveze­tésétől. ő maga is már sok gépcso­port összeállítását gondolta ki és ahogy az eredmények mutatják ■ jól beváltak. A gépállomás vezetősége azonban ennek a szorgalmas, tettrekész em­bernek a munkáját úgy látszik nem méltányolja kellőképpen. Juhász elv­társ, a gépállomás vezetője és Kajtár Pál az üzemi tanács elnöke is a leg­nagyobb elismerés hangján nyilatko­zik Kozma munkájáról, de ez az elis­merés nem nyilvánul meg kitüntetés, vagy jutalmazás formájában. Már többször szó esett arról, hogy ezt az érdemes, nehézségeket nem ismerő példás dolgozót munkája elismerése­képpen külön is megjutalmazzák. Ed­dig azonban ez nem történt meg, jól­lehet erre több alkalom is adódott. Reméljük, hogy ennél az esetnél is bebizonyosodik annak a régi közmon­dásnak az igaza, hogy .ami késik nem múlik”. tavaszi verseny idején őt ismerték el a járás legjobb lánctalpas vezetőjé­nek. — Még a múltkor meglátogattak a gépállomás vezetői és figyelmeztet­tek, hogy mivel versenyben vagyok a pozsonyi kerület legjobb hernyótalpas vezetőjével, legyek résen — mondja a továbbiakban Kozma Ernő. A ver­seny feltételei között ugyanis a gép karbantartásáról és üzemképességé­nek tartamáról is szó esik. Részem­ről azonban ez nem számít feltétel­nek. A gépet karbantartom és ha csak egy kis időm is adódik, letör­löm“. A siker nem adódik magától Kozma Ernő jelenleg a nagysallói szövetkezeti tagok földjeit műveli. Odahaza Váradon munkáját már el­végezte. A nagysallói brigád a járás legnagyobb brigádja. Feladata 2000 hektár föld megművelése. A gépállo­mánya nem kielégítő és ezért a szomszéd brigádok is segítenek a megszaporodott feladatok elvégzésé­ben. — Sokan azt hiszik — szólal meg ismét Kozma Ernő, hogy a siker csak úgy magától, véletlenül adódik. Sok eredeti és sajátságos megoldásra van szükség, amíg az ember eredményt ér el. A gépcsoportok összeállítására „Amilyen gép csak létezik, már mindegyiken dolgoztam” Kozma Ernő DT-54-es lánctalpas vezetőjét nemcsak Váradon, de az egész zselízi járásban jól ismerik. Közepes, inkább alacsonytermetű, zö­mök, 50 év körüli ember. Arcvonásai erős akaratról tesznek tanúságot. A gépállomáson éppen abban az évben kezdett dolgozni, amikor megérkeztek az első nagyteljesítményű lánctalpas traktorok, vagyis az 1952. év elejé­től. Kozma Ernő azzal a szándékkal ér-Hatvan hektár tárcsázás, hat­van hektár simítás és hatvan hektár fogasolás meghosszab­bított műszakban Hány órából áll a meghosszabbított műszaki ? — kérdezheti valaki jogosan. Máshol másképp lehet, de Kozma Er­nőnél 24 órát jelent. Ennyi idő alatt pedig 60 hektár tárcsázást. 60 hek­tár simítást és 60 hektár fogasolást végzett a váradi szövetkezeti tagok földjein. — Amikor hazatértem a dűlőről — mondja többek között Kozma Ernő — az eredményt jelentettem Szerák elv­­társnőnek, a brigád számadónőjének, aki a teljesítményemet vonakodott elismerni. — Nézze Kozma — mondotta a számadónő — engem nem lehet ilyen valószínűtlen eredményekkel ugrasz­tani. Nem ma jöttem a brigádra. Tu­dom mit lehet és mit nem Hát tudja milyen teljesítmény lenne ez? Ha a 60 hektár tárcsázást, 60 hektár simí­tást és 60 hektár fogasolást össze­adom, akkor nekem 180 hektár föld megművelése jön ki. Ez pedig lehe­tetlen”. Kozma Ernő eddig igazmondó em­ber hírében állott. Most azonban az emberek fejüket rázták és kételked­tek szavában. Kételkedtek, de amikor Alkalmazzuk a négyzetes-fészkes ültetési módszert A haladó módszerek bevezetésében ezen a tavaszon nagy haladást értünk el. Földműveseink véget vetettek a régi téves előítéleteknek és nem riad­tak vissza áz újítások , bevezetésétől sem, amit legjobban a nyolcezer hek­tár burgonya és a 16 900 hektár ku­korica ültetési tervének a túlteljesí­tése bizonyít. Ebben az évben a gép­állomások is bekapcsolódtak a haladó módszerek bevezetésébe és 447 vető­gépet alakítottak át különleges talaj­vezérlésű vetőcsoroszlyákra és 514 SK-2-es mintájú burgonyaültető-gé­­'pet gyártottak. A terv kidolgozásánál azonban nem számítottak a gépállomás dolgozóinak olyan nagy kezdeményezésre, mint amilyen a gépeknek a négyzetes­­fészkes ültetési módszerre való át­alakításánál tapasztalható volt. Ép-­­pen ezért a tervet alacsonyra szab­ták. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának 1955. február 24—25-i határozata a tervnek 10 szá­zalékos emelését írja elő. E feladat teljesítéséért mindenekelőtt a gépál­lomások igazgatói és pártszervezet i felelősek. A tavaszi munkák eddigi teljesítéséből látható, hogy ezt a ha­tározatot kielégítően hajtják végre. 1955. április 25-ig a szlovákiai EFSZ- e! ben 2037 hektár kukoricát vetet­tek, és ebbői 1099 hektárt négyze­tesen. A pozsonyi kerületben ezzel a mód­szerrel 237 hektár napraforgót is ve­tettek. E módszerek érvényesítésében a legjobb eredményt a következő já­rások érték el: Őgyalla, Surány, Léva és Párkány. Az előzetes hírek arra engednek következtetni, hogy a ku­korica és a burgonya négyzetes-fész­kes ültetésében sem Észak-Szlovákiá­­ban, sem pedig Közép-Szlovákiáhan nincs lemaradás. A verőfényes tavaszi napok nem­csak e két fontos takarmány elveté­sét teszi sürgőssé, hanem siettetik a talajelőkészítési munkák mielőbbi el­végzését is. Nem szabad megfeled­keznünk arról, hogy a meleg napsugár naponként fogyasztja a talaj nedves­ségét. A négyzetes-fészkes módszerű ültetésnél a munkát úgy kell meg­szervezni, hogy a megvonalazott, vagy előfészkelt földet még ugyanazon a napon be is vessük. Ezt úgy érjük el, ha a fészket készítő gépek kora reg­­.geltől dolgoznak, az ültetést végző traktorok pedig késő estig. Egy dűlő­re lehetőség szerint több gépet osz­­szunk be. E haladó munkamódszer bevezetése azt jelenti, hogy a növényápolásnál a megerőltető kézi munkát majdnem teljesen kiszorítjuk, emeljük a hek­tárhozamot, győzelemre segítjük az új módszer a régivel szemben, és nem utolsó sorban jelenti a gépek győzel­mét is a kézi munka felett. (Pravda) A tavaszi munkák első szakaszát befejezték A bazini gépállomás traktorosai hétfőn, május 2-án befejezték a ta­vaszi munkálatok tervének e’ső sza-1 kaszát. A legjobb brigád címéért fo­lyó versenyben a budmericei trak­torosbrigád győzött, akik traktoregy­ségenként 69 átlagos hektár teljesít­ményt értek el. A bazini gépállomás dolgozói ebben az évben 1060 egyé­nileg gazdálkodó földművessé1 kö­töttek szerződést. A vállalt kötele­zettségek alapján 970 hektár földet kell az egyéni'eg gazdálkodóknak megmüvelniök. Minél gyorsabban ... A kassai kerület gépállomásainak dolgozói a verőfényes tavaszi napo­kat a kukorica és a burgonya gyors elültetésére használják ki. E héten a magasabb fekvésű területeken is megkezdték a burgonya ültetését. A burgonya ültetésére 215 ültetőgépet használnak. A kassai kerületben le­vő gépállomások dolgozói az elmúlt négy nap alatt összesen 272 hektáron végezték el a burgonya ültetését, ebből 94 hektáron négyzetes-fészke­sen ültettek. Elkészült az új magyar kístraktor kísérleti példánya A mezőgazdasági munkák további gépesítésére a Járműfejlesztési Inté­zetben kistípusú traktorokat tervez­tek. Két kísérleti példány elkészítésé­re a győri Autó-Szerszámgyár dolgo­zói kaptak megbízást. A felszabadulási verseny során az egyik traktort ösz­­sze is szerelték és a sikeres motor­próba után a napokban átadták a Jár­­müfejlesztési Intézetnek. A másik gép szerelését április 6-án kezdték meg és május 1-re tervezik a sok figyel­met, gondosságot kívánó munka befe­jezését. A KN-18-II. jelzésű, 18 lóerős trak­tor elsősorban sormüvelésre alkalmas. A gumikerekek nyomtávolsága 1200, 1300, valamint 1650 és 1750 mm-re állítható. A motor és a sebességváltó a hátsó kerék felett van. Itt ül a ve­zető, kényelmes, rugózott, párnázott ülésben és előtte az első kerékig nyúló gerendelyre fel lehet szerelni a különböző munkagépeket: kapát, töl­­tögetőt, palántázót stb. A kis traktor kétvasú ekével szántásra is alkalmas. Külön szíjtárcsájávai pedig cséplőgép­hez, szecskavágóhoz szolgáltat hajtó­erőt. „Amilyen gondot fordítok a gépre — olyan a kereset” A zselízi gépállomásnak nagy gon­dot okoz a jó munkások közül a leg­jobb dolgozók kiválasztása és mun­kájuk értékelése. A szó szoros értel­mében vett rossz munkásról beszélni nem is lehet és az ilyen ember meg sem maradhat a gépállomáson. így hát a jók közül a legjobbak munkáját értékeljük. Nehéz volna megmondani, ki a jobb? Gáspár János, vagy Ostro­­lucky György, Nagy László, vagy An­­talik Pál. Ostrolucky György és Gáspár János a mikulai traktorosbrigádon dolgoz­nak. Ma éppen szünetjük van. A gép­állomáson gyűlés van, ünneplőbe öl­töztek és ők is megjelentek. Ahogy állunk a gépállomás udvarán, a két traktoros gépéről beszél, amelyet a brigád udvarában hagytak. Ostrolucky azonban minden áron meg akarja mu­tatni DT-54-es lánctalpas gépét. Mi magunk is kiváncsiak vagyunk. Ju­hász igazgató rendkívüli előzékenysé­ge folytán vadonatúj személyautón robogunk és nem egész 5 perc múlva már a traktorosbrigád udvarában va­gyunk. Az erőgépet a traktorosok még tavaly, az őszi munkák megindulása előtt kapták újonnan Ahogy ott áll az udvarban, mindent elárul és még most is, az őszi és tavaszi munkák elvégzése után olyan, mintha csak tegnap jött volna ki a gyárból. A gép minden egyes alkatrésze — a futó­művet Is beleértve — csak úgy ra­gyog a tisztaságtól. Elárulja, hogy rendesen karban Látják. — Minden gépet szeretek — mond­ja Ostrolucky elvtárs — de azt sze­retem legjobban, amelyiken dolgo­zom". Őszintén hangzanak ennek a ma­gastermetű, szelíd nézésű embernek a szavai. Maga is gondolkodik mon­dásán és amit mond, meggyőződésből mondja: — Amilyen gondot fordítok a gép­re, olyan a kereset. Až új géphez sokan ragaszkodnak és azzal szeret­nének dolgozni. Az újjal sem lehet lelkiismeretes karbantartás nélkül eredményeket elérni. Gáspár János, aki Ostroluckyt vált­ja, ugyanígy beszél: — Lelkiismeretes karbantartás nél­kül minden munka hiábavaló. A gép­nek meg kell adni, ami neki jár — mondja meggyőződéssel. A váltás mindig a barázdában tör­ténik. Ezzel elkerülik a fölösleges járatokat, a munkaidőt pedig kihasz­nálják. A két jó barát a gép karban­tartását a váltásnál mindig együtt végzi. Ha valami rendellenességet észlelnek, a bajt egymás közt meg­vitatják és eltávolítják. Jó úton haladnak A gépek élettartamának meghosz­­szabbítására és az üzemképesség tar­tósságára törekednek ezek a derék traktorosok. Lelkiismeretes gépgon­dozás, a gépek teljes kihasználása a legjobb út az önköltség csökkentésé­hez. Ha a zselízi gépállomás körzeté­hez tartozó valamennyi traktoros ezen az úton fog haladni .akkor rövi­desen teljesítik a párt és kormány kívánságát, amely szerint az 1955. évben az egy átlag hektárra eső költ­ségeket országos átlagban legalább 8 százalékkal kell csökkenteni az 1954-es évhez viszonyítva. Kozma Ernő és társainak példáját kövesse tehát ne csak minden zselízi, de az ország valamennyi traktorosa. Fűry József I ' "1*1 и шшМ

Next

/
Oldalképek
Tartalom