Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-05-01 / 18. szám
10 földműves Ю55. május f. ^ VADÁSZATI SZEMIH A S :L VÄKIAI VADÄSZVÉDEGYI.ETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNE { 17. ^zám nniiiiiMHiiimiiniihiiliinHOiiiiiiiiiiiii .IIVATAI OS MEI r.ÉKI.ETE. timiitiüMiiiiliiiiiiiHiHiiimiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiniii m i f i......1111111 lllnilltlIIIHIHIIIIMIIIII A magyar vadászok lapja vadászvezetőinkről írt A „Ma.svar Vadász” áprilisi számában beszámol a csehszlovák Földművé' ésütryi Minisztérium és a Vadászati Szövetség képviselőinek magyarországi látogatásáról. Mivel ez a látogatás első lépés a két ország vadász-szervezeteinek baráti egvültműködésében, a cikket egész tartalmában közöljük: A csehszlovákiai vadászati vezetők látogatása és tapasztalatcseréje Magyarországon. „A Magvar Vadászok Országos Szövetsége meghívására február második felében baráti látogatásra érkezett Magyarországra Jaromír Stepánek, a prágai Földművelésügyi Minisztérium Vadászati osztályának vezetője és Gustav Kováčik, a Szlovák Vadászszövetség titkára. A baráti szomszéd népi demokrácia vadászati vezetői megtekintettek több állami gazdaságot, bérelt vadászterületet: el'átogattak az Erdészeti Tudományos intézetbe és a Mezőgazdaság! Múzeumba, majd resztvettek a budapesti „Zalka Máté” vadásztársaság évzáró összejövetelén, egyben hasznos tapasztalatcserére adtak lehetőséget a Földművelésügyi Minisztérium Vadászati osztályán, az Országos Erdészeti Főigazgatóságon és a Magyar Vadászok Országos Szövetségénél. A baráti légkörben lefolyt tárgyalások során megvitatták a vadgazdálkodás gvakorlati, tudományos, igazgatási és egyesületi kérdéseit, a? egves vadfajok mennyiségi és minőségi fejlesztését, a mező és erdőgazdasági vonatkozásokat, a vadászati sajtó, a vadkárügy, a vadászati oktatás problémáit és a vadászati népgazdaság jelentőségét. A magas vadászati kultúrájáról világszerte elismert Csehszlovákia vadászatának reprezentánsaival folytatott, a vadászgazdálkodás minden részletére kiterjedő megbeszélések a magyar és csehszlovák vadgazdálkodásnak egyaránt nagy előnyére válnak. A felszabadulás óta első ízben történt csehszlovák-magyar vadászgazdálkodási tapasztalatcsere — amint ezt a mostani látogatás során közösen elhatározták» — kiindulása a magyar és a csehszlovák vadászat szorosabb együttműködésének, ami nemcsak a két ország vadgazdaságának fejlesztését segíti elő. hanem tovább mélyíti, újabb szálakkal erősíti a két népi demokrácia barátságát is. Kedves csehszlovák vendégeink látogatása feledhetetlen benyomásokat keltett mindazokban akik érintkezésbe kerültek velük Március 1-i búcsúzásunk alkalmával már mint meghitt, régi barátoktól köszöntünk el. ■— a mielőbbi viszontlátásig!” Vigyázzunk a fácánfészkekre Ez idén elép jó telünk volt. A szárnyas vad jól kitelelt, ha egy kicsit vigyázunk rájuk, szépen elszaporodnak. Ha már nem lesz annyi nyúlunk, mint amennyit vártunk, legalább fácán és fogoly legyen. Most kezdődik a fácán és fogoly fészkelésének ideje. Különös gonddal kell védenünk őket, főképpen о káros vadaktól. Sok kárt tesznek bennük a dolgozó parasztokkal a mezőre kijáró kutyák. Azután a nemtörődöm vadászok hagyják cserben a vadat, akik addig nem is gondolnak rájuk, míg el nem jön a nagy nap, a pufogtatások ideje. A fészkelő madarakban a kasza , is nagy kárt tesz. Jó előre meg kell szervezni a fészkek kikaszálása elleni intézkedéseket. * Nagyon sok helyen kizavarják a fészkelő madarakat, azokról a helyekről, ahol a növényt korán lekaszdlják, főképpen a takarmányparcellákról. Másutt a vadászok kimennek a mezőre és egy-egy veszsző leszúrásával megjelölik a fészkeket. Amíg a fogoly- és fácáncsibék ki nem keltek, a fészekaljakat csak személyes ellenőrzéssé1 lehet megmenteni. Legalalkalmasabb. ha a traktorok és a kaszálógépek előtt valaki jár és a talált fészekre figyelmezteti a traktorost. Mivel ilyenkor aránylag csak keskeny sávot kell eVenörízni, nem nehéz a gép előtt megtalálni a fészkeket. A szárnyas ragadozókai szemben sokan úgy védekeznek, hogy a fészek fölé három vasrúdbó1 összekötött kis gúlát állítanak, те1 ütői a ragadozók félnek, viszont a vadorzók ezek után rögtön rátalálnak. Ezért ez az eljárás csak olyan helyén ajánlatos, ahol a vadorzás ismeretlen fogalom. Jó előre elő kell készíteni a keltetést is, ha a csibék kikelését nem tudjuk a fészekben biztosítani. Most már nagyon sok helyen vannak keltető gépek, melyek segítségével különösen a fogolycsibék szépen kikelthetek. Ha a fészkeket megjelöltük, az otthon keltetett csibéket ügyesen hozzá lehet csapni az egyes fogolycsaládokhoz. Fácánkeltetésre a jó kotlós megfelel, mely azután a fácáncsibéket elvezeti a mezőre és ott is marad velük. Középfajd, vagy korcsfajd Tudósaink sokat,, vitatkoztak azon. hogy a fajdfélék szaporíthatnak-e korcsokat (keresztezések). Ismert dolog, hogy a tyúkféléknek nagy a hajlandósága a poligám (többne.jűség) életre. Így a nemi ösztönük is rendkívül ki van fejlődve. Egy régi mondában, a fűrjecske nem csak a jércével, hanem még a békával is párosodik. Ez a valóságban nem történt meg, de a tyúkfélék nemi életére jellemző. A rendetlen párzási ösztön okozza, hogy bizonyos körülmények mellett különböző keresztezésekét, korcsokat szaporítanak. Mivel nemcsak a siket- és a nyírfajd párzásából származnak keresztezések, a korcsok elnevezése között különbséget kell tenni. Minden korcsnak kü'ön nevet kell adni aszerint, hogy mily fajoktól származtak. Eddig a következő korcsokat ismerjük A siketfajd és nyírfajd keresztezéséből: Tetrao medius = középfajdí nyír- és mocsári hófajd keresztezése: Tetrao lagopideá = a norvégek „Ryppe-Orreya”; a skót hófajd és nyírfáidé: a Tetrao tetrid = skóticus; a mocsári hófajd és a közönséges hófa |d korcsa: Lagopus albo mutus. Továbbá ismert a csészárfajd és a mocsári hófa.id korcsa, a skóthófajd és a mocsári hófa.id korcsa, végül legérdekesebb a nyírfajd és a közönséges fácán keresztezése. Egy darabot a csehországi Szelez község vadászterü'etén lőttek. A korcsók felsorolásával csak azt akarjuk bizonyítani, hogy a fajdfélék, ha ritkán is, de kereszteződhetnek. Az egves korcsok preparált állapotban múzeumokban még ma is láthatók. Minket e'sősorban a középfajd érdekel. A középfajd, a siket- és nyírfajd keresztezéséből származik. Atyja a nyírfáid anyja a sike1''-'-’- s tehát ilyenkor korcsok csak ott jöhetnek elő, ahol e két tyúkfaj közel egymás mellett tartózkodik. A siketfajd-kakasoknak tú’ságos számban való ;elövése a tyúkokat — nemi ösztönük kielégítése végett — a nyirfajd-tyúko]$ közé keveredésre készteti, ahol azután. — ha ritkán is — a dürgő nyirfajd-kakasok által megtermékenyülnek; Az ellenkező feltevés, hogy a siketfajdkakas a nyirfajdtyúkokat termékenyítené meg, — több oknál fogva kevésbé valószínű. Az okok egyike mindenesetre az, hogy az erősebb siketfajdtyúk könnyebben keveredhetik a gyöngébb nyirfajdtyúkok közé, mint megfordítva, ahol az erősebbek a gyengébbet hamar elűznék Ezen kívül az ügyesebb s merészebb nyirfa.jdkakas szintén sokka1 könynyebben párosodhatik a testnagyságra nézve vele majdnem egyenlő siketfajdtojóval, mint a nagy kakas.a kis nyirfa.idtyúkkal, melynél lehetetlen, hogy azt tarkóján megcsíphesse, ь magét ígv rajta megtarthassa. A korcsoknál észlelhető eltérések, melyek részint a fej alkotásában, másrészt a tollazat, a fark- alak némi különbségeiben mutatkoznak, a nemző egyéni erejére vezethető vissza. Ennélfogva a középfajd is majd valamivel többet a nyírfajdhoz, majd ismét inkább a siketfa.idhoz hasonlít. Végeredményben azonban a középfajd mind formára, mind természetére nézve határozottan inkább közeledik a siketfajdhoz, mint a nyírfajdhoz. A középfajd-kakas testnagysága a két fájd között van. Hosszúsága 10 75 centiméter. A középfajd-kakas ts dürög, azonban saját, dürgőhelye nincsen. A z liven példányok magtalanokká válnak. Gyűrűzött madár Blahút A., a vágbesztercei Felvásárló-üzem egyik alkalmazottja körútja közben megtudtá, hogy Podsklalie községben a gyermekek hurokkal egy kemdelicét (stiglicet) fogtak. A madár gyűrűzve volt, A lábán 7 milliméteres széles aluminiumgyűrü volt: „Budapest Madártan 38032” — felírással. A madárkát egyelőre fogságban tartják, amíg a budapesti Madártani Intézet nem intézkedik. Felhívás vadászainkhoz A földművelési szaksajtó hasábjain az Országos Szövetség közlést ad az egyes egyesületek munkájáról és er élményéiről. A jó példa nyomán a többi egyesületek is bekapcsolódhatnak a hasznos munkába. A vadászoknak nagyon fontos a szakrovat, mely a Szabad Földművesben hetenként megjelenik. Több vadásztársunk panaszkodott, hogy az írásainknak ez elég szűk hely. Ezek a vadászok megértették a rovat küldetését, munkájukhoz segítséget nyertek belőle. Nagyon sok egyesület van azonban, ahova még nem jár a Szabad Földműves. Komáromban is vannak magyar anyanyelvű vadászok, mégsem rendelték meg a lapot. Ezen kívül Kelet-Szlovákiában is kevés vadász kapcsolódott be az olvasók táborába. Ezután egyes egyesületek munkájáról. versenyfelhívásáról is közlünk híreket. Saját érdekünk, hogy mind a Roľnícke noviny-t, mind a Szabad Földművest olvassuk és terjesszük. Továbbá, hogy a lapokból necsak a vadászati ügyekről szerezzünk tudomást, hanetn tanulmányozzuk át a földművelésről szóló cikkeket is. A nyitrai Vadvédő Egyesület beszámolójából A nyitrai Vadvédő Egyesület hoszszú hallgatás után életjelt adott magáról. Beszámolójukban közük, hogy az 1954-ben a vadbeadásokat 100 százalékon felül teljesítették és vannak .olyan vadásztársaságok is, melyek 170 százalékos tervtel.jesítést is elértek. A járásban 12 vadásztársaság példásan dolgozott. Ez főleg az előadók becsületes munkájának és a jó szervezésnek az eredménye. Hogy ebben az évben is az egyesület minden téren kielégítő munkát végezhessen, több olyan határozatot hoztak, amely biztosítja a munkák sikerét. Ezt nagyban elősegíti, hogy a vadásztársaságok és klubok versenyeznem egymással a káros vad pusztításában, vadkitelepítésben, vadbeadásban s a tagok politikai- és szakoktatása terén. Végül a vadászatokat úgy szervezik meg, hogy ott rend és fegyelem uralkodjon, és megszűnjön az úgynevezett „konyhára” való ’övöldözés. Hogy az illetéktelen vendégeket a körvadászatoktól távol tarthassák, külön meghívókat fognak nyomtatni. melyeken a körvadászatok tízparancscArta is rajta lesz. Csak az vehet majd részt a vadászaton, aki fel tudja mutatni a címére szóló egységes meghívót. Ezzel biztosítják az általános fegyelmet, mely elősegíti az eredményes vadászatot. A rimaszombati egyésü’et versenyre hívta a nyitrai egyesületet, melynek minden egyes társasága elfogadta a felhívást. Az egyesület által kezelt fácánost, amely elég rossz állapotban van, brigádmunkával akarják rendbehozni. Káros vad ellen fogóberendezéseket készítenek, az utakat kitisztítják, etetőket állítanak fel. stb. A tagok nagv örömmel vették tudomásul. hogy a Vadvédő Egyesüllek a járási nemzeti bizottságokkal együttműködve megkezdik az állandó vadászati lövölde építését. A méh teste és szervezete (X'I./l. folytatása) A potrohban van elhelyezve a méh emésztő szerve, a mirigvrendszer, légzőszervének és szívének nagyobb része, az idegrendszer és szaporító szervek. Az emésztő szerv részei: a szájüreg mögött van a nyeldeklö, mely mézhólyaggá szélesedik ki. A végén szelepféle berendezés van. Ennek segítségével szükség szerint bocsátja tovább az élelmet a gyomorba. Az emésztőgyomor folytatása a vékonybél. amely az öblös végbélben végződik. A vékonybélből egész vékony bélszem edények Malgrighi-mirigyek vezetnek a végbélbe. Ezeknek a működése az ember veséjéhez hasonlítható. A végbél egy széles bél, amelyben egész télen bennmarad a bé’.sár, ami testsúlyának körülbelül 46 százalékát is eléri. A szív hosszúkás csőszerű, 5 kamarából áll. A testben majdnem végig nyúlik. Az agyvelőtől egészen a végbélig ér. A szív állandó mozgásban tartja a méh színtelen vérét. A vérhez a gyomorból kapja a szükséges tápanyagot. Tehát a vér közvetítő szolgálatot tesz. A légzőszervek. A méh nem tüdővel. hamm légzőszervekkel lélegzik. A levegő a toron lévő 3- és potroh oldalán lévő 7 pár ’égzönyíláson át jut a méh testébe. Ezek a nyílások (az első pár kivételével) kinyithatok és becsukhatok. A légcsövekből sok apró cső vezet a testnek minden részébe. Ezek segítségével veszi fel a méh a levegőt. Az idegrenszer. Működésük szerint kétféle idegrendszert különböztetünk meg: 1. Érzéki idegeket. 2. A mozgásra érzékelő idegeket. Az érzéki idegek az érzékszervekkel, a mozgást érzékelő idegek az izmokkal és mirigyekkel vannak összekötetésben. Az idegrendszer központja az agyvelő, melyből a szemekbe, csápokba, nyelvbe. belekbe, fullánkhoz, ivarszervekbe és a test fetületére is vezetnek idegszálak. A fullánk a méh fegyvere, az anyának pedig a petelerakáehoz szükséges eszköze. A herének fullánkja nincs. A fullánk két egymás mellett fekvő szurony, a végén visszahalló fűrészszerű horgocskák vannak. Az egymás mellett mozgó szuronyt méregcsatorna egészíti ki. A mérget egy hosszúkás mirigy termeli és a méreghólyagban halmozza fei Az ivarszervek. Az anya szaporftószerve két köralakú petefészek, amely a potroh nagyréseét elfoglalja. A két petefészekből egy-egy petevezető megy a hüvely felé. melynek a jobb oldalán a magtömlő van, a herét® bel öveit mag raktározására. Közelében van a kis méregmirigy. A petefészek 180—200 petecsöböl áll. Ezekben fejlődnek ki a peték és a peték csírái. Egy anya egész életén át félmillió petét is képes lerakni. A mankásméh nemi szervei az anyáéhoz hasonlóak, csupán nincsenek annyira kifejlődve. A dolgozóméh petefészke csak 5—20 petecsőből áll. Magtömlöjének nyoma alig látható. Párzásra képtelen. A here szaporítószerve: a szétágazó herepár, amely körülbelül 200 csatornából áll, melyben a mag teremi Továbbá két magvezető, ikermirigyek és kilövelő csatorna van elhelyezve.. Párzáskor a hímvessző а-z anya méhél. ben szakad, ezért a termékenyítő here elpusztul. SZŤJ'J'ÁVITÔ GWßWb Kasos családok anyásítása Tavasszal a kasos családokról is gondoskodjunk mind az élelem, mind az anyaság tekintetében. Nagyon jó, ha a kasok tetején etetőnyílás van. Ezen keresztül ballonokkal etethetünk és zárkázott anyával is meganyásíthatjuk a családot. Ahol a kason nincs etetOnyüás, a kast félrefordítjuk és az anyát zárkában, vagy szabadon közvetlen a léuek közé helyezzük. Rögtön megfigyelhetjük, hogy a méhek milyen indulattal fogadják a* anyát. Ha még zárkázottan sem fogadják el, a családot felosztatjuk, képeit a kasban hagyjuk és rendszeres kénezéssel rajt üthetünk rája. Azonban, ha a kénezést e! hanyagoljuk, a moly megfertőzi és az ilyen lakás nem előnyös, hanem hátráltatja a méheket. Sok esetben teljesen kiköltözik belőle a raj. <3s. A A méhek védelme a mérgezések ellen A növényvédelemben használatos anyagok némelyike maga is riasztja a méhet, pl. a nikotin, a nikotin tartalmú szerek, a mészkénlé. a rézgálic. Ezeknek egy része erős méreg ugyan, de mégsem veszélyes a mehre, riasztó tulajdonsága miatt. Butler, Finey és Schiele (1944) permetezőszerekbe 1 százaléknyi mészkénlevet, vagy 0,05 százalékos nikotinszulfátot kevert, s a méhek pusztulását a virágok látogatottságának meggátlásával sikerült elérnie. A riasztóhatás még hét nap és egv erős eső után is megmaradt. Turnbull (1945) és Evenius (1949) nvesrs karbolt kevertek arzénes szerekbe sikeres eredménnyel. Kanadában gyümölcsfák kezelésére ólomarzenátből készített 450 liter permet levébe 56 g kreozótot, vagy karbolt kevertek. Mindkettő riasa® hatása jó, mert a kezelt gyümölcsösben elhelyezett családokban semmiféle mérgeaéses pusztulást nem tapasztaltak. Néhány mérföldre, egy másik gyümölcsösben riasztó anyag hozzákeverése nélkül permeteztek, melynek eredménye súlyos mérgezés volt. A kísérletek szerint riasztószernek a karból a legalkalmasabb, mert a kreozótnak perzselő hatását észlelték a lombozaton. Swann, Linslev és Platt (1948») szerint a DDT-nek is van némi riasztó hatása, de ez nem kielégítő. Hildreth (1945) DDT-porba kámfort kevert, melv a méhekre riasztólag hatott. B. R Napsüt hatása a méhek munkájára A száraz és forró Volga melléken végzett kísérlet szerint 1952-ben az árnyékosán elhelyezett méhcsaládok átlag 33,7 kg mézet adtak, a napsütötte kaptárban lévők ellenben csak 21.4 kg-ot. A kísériet 1953-i ismétlésekor a termés árnyékos kaptárban 74.5 kg, naposban 42,8 kg volt. • Áttelelt herék termékenyítő képessége Gluskoy 1953-ban és 1954-ben megfigyelte, hogy az áttelelt herék az anyák megtermékenyítésére képesek; Méhészetében áprilisban termékenyűltek meg az anyák. Fiatal herék akkor még nem voltak, csak az előző évről maradtak. Az ehető gesztenye mézelése Az ehető- vagy szelíd gesztenye a Kaukázusban igen fontos mézelő, 15—18 napig virít. 4—6 kg-os napi hordást ad. Mézelése csaknem minden esztendőben biztos. Méze a családok telelésére kifogástalan, a cukrászipar igen keresi. A geszteny'eméz erős illatú. Illata megszűnik, ha alacsony edényben 2—3 napig takavatlamid hagyják.
