Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-01-09 / 2. szám
Ш-rSiteives %|з Hőre, iŕfl кй»у#|и>к gépeinket EREDMÉNYEK, HIBÁK, TAPASZTALATOK Gép- és trakíorúllomásmnк dolgozói már most készülnek a tavaszi munkák sikeres megkezdésére. Ennek előfeltétele természetesen a jól kijavított és üzemképes gép, amely ebben az évben sokoldalúbbon fogja támogatni dolgozó parasztságunk és szövetkezeteink munkáját. Képünk a Csehországban távit královiči gépül omás javítóit mutatja be munka lőcsben. Sok tennivaló van még a gépállomások üzemi életében Az osztály harc politikai és gazdasági síkon íolyik a szocializmus megva- j lósításáért. Ezért kell a felvilágosító munkának egyforma erővel folyni, J mind a politikai munka, mind a termelés területén. Kettős feladat hárul a gépállomások dolgozóira: dolgozni kell a gépállomáson belül és a parasztság között. A feladatok meghatározásánál két szempontot kell figyelembe venni. Az egyik, hogy az üzemen belül biztosítanunk kell az igazi szocialista termelőmunkát, a másik, hogy a falun dolgozó parasztság között végzett nevelőmunkánkkal segítsük elő a falun is a szocializmus építését. Sok tennivaló van még a gépállomások üzemi életében, sok még a hiba a munkák elvégzésénél. A legfontosabb feladatok : Szilárdítsuk meg a munkafegyelmet A szocialista munkaverseny egyik döntő kérdése a munkafegyelem. Azok a dolgozók, akik politikailag nem elég fejlettek, nem elég tanultak és nem foglalkoztak behatóbban a Párt politikájával, nem értik meg egészen, hogy a dolgozók országát építik Nem értették meg, hogy megváltozott a dolgozók viszonya a munkához. Nem a tőkésnek dolgoznak és termelnek többet, hanem maguknak és az egész dolgozó népnek. Éppen ezért a munkafegyelem megszilárdítása egyik fontos feladatunk. Azok, akik hanyagul dolgoznak, nem végzik pontosan munkájukat, nem törődnek a munkagépek karbantartásával, ártanak a dolgozó népnek, ártanak a szocializmus ügyének. Építő kritikával, konkrét példákkal kell megvilágítani azt, hogy milyen súlyos károkat okozott hanyagságával,nemtörődömségével, pontatlanságával. Gépeink állandó ápolásával becsüljük meg a közvagyont Az ellenőrzések során találkoztunk olyan traktorral, melyet az emberi lustaság elhanyagolt, meglazult csavarokkal dolgoztak és így fordulhatott elő, hogy a traktorról elvesztették a gép egyik nemes alkatrészét és beszántották a földbe. Gondatlanságból származik például a hengerfejrepedés is. Ha az erőgépet munkábaállítása előtt nem vizsgálja meg a gépvezetö, hogy rendben van-e az erőgép, előfordulhat az, hogy feledékenységből nem szereli bele a gumitömítéssel a réztartóhüvelyt és ennek hiányában a gumi átmelegszik, összezsugorodik, elzárja a vízteret a hengerfejtől, s ezért reped szét. Figyelmesen átvizsgált gépeknél ez nem fordulhat elő. Oda kell hatni, hogy minden traktoros magáénak érezze a rábízott gépet, mint a saját tulajdonát. A vápsellyei gépállomás dolgozói az 1953/54 évi téli gépjavításokkal aránylag könnyen megbirkóztak, főleg azért, hogy alaposan megtárgyaltuk, áttanulmányoztuk pártunk és kormányunk téli javításokról szóló határozatát. A helyes politikai és szakmai felkészülés, valamint a szocialista munkaversenyek eredménye az lett, hogy a traktorok javítási tervét 13 nappal megrövidítettük. A kombájnokat pedig egy egész hónappal kor-ábban javítottuk meg. Az alkatrészek beszerzésénél nálunk is voltak hibák, de azokat .dejében kiküszöböltük. Sok régi alkatrészt megjavítottunk és voltak olyanok is, amelyeket magunk készítettünk. Az idejében és jól megjavított' gépek és dolgozóink igyekezete meghozta az eredményt. A tavaszi munkákat agrotechnikai határidőben, 11 nappal hamarább végeztük el, mint ahogy azt terveztük. A tavasziak vetésénél föley a szűk- és a keresztsoros módszert alkalmaztuk. Ezen a téren is jót tett a meggyőző munka. Elsősorban Drobný István szakaszagronómust illeti a dicséret. Szakaszához tartozó Sládeckovcén, Vecsén és Felső-Királyfán minden földet szőksorosan vetettek be. A tavaszi munkákat elsőnek a deáki traktorosbrigád végezte el, amelynek Tuska Pál a vezetője. A brigád a sikert a jó munkaszervezésnek ?s a szövetkezetekkel való szoros együttműködésnek köszönheti. A Tuska brigád helyesen alkalmazta a gépcsoportokat és a traktorosok két műszakban dolgoztak a tavaszi munkáknál. Hogy a brigád munkamódszerét át tudjuk vinni a többi brigádokba is, megkértük Tuska elvtársat, mondja el, hogy érték el szép eredményüket. Tuska elvtárs mosolygó arccal felelte: — Nagy segítségünkre volt a szocialista munkaverseny, melyből a brigád minden tagja kivette a részét. A verseny eredményét minden reggel a politikai tízpereeken ismertettük. Már az újságbeszámolót is úgy választottuk meg, hogy a cikkek a mi munkánkkal összefüggnek legyenek. A munkabeosztást az ötnapos munkaterv szerint állítottuk össze. Helyes iránymutatónk a hozamszerződés volt, melynek betartásáért traktorosainkkal közösen harcoltunk.- A munkák értékelését a brigád bizottsági ülésén végeztük. Az eredményeket a brigád számvevőnője a helyi hangszórón is kihirdette és a versenytáblára naponta felfegyezte. Ilyen módszerek alkalmazásával harcolta ki az elsőséget a Tuska-brigád. Traktorállomásunkon sokan tanultak tőle. Példáját követték, de akadt olyan is mint Garai Vilmos brigádja Farkasdon, amely pontosan az ellenkezőjét csinálta. Az EFSz földjein a jóminőségű munkát elhanyagolta és helyette az egyénileg gazdálkodóknak burgonyát fuvarozott. Mivel ilyen munkákra a gazdák az állomással szerződést nem köthettek, megegyeztek a brigádvezetövel A hibák orvoslására a közbiztonsági szervek is beleavatkoztak. Azonban teljes javulás csak az aratási munkáknál következett be, amikor a brigádvezetőt leválaz, hogy a csoport milyen sikerrel fogja teljesíteni feladatát. Az állattenyésztésben dolgozó munkacsoportok tervében megszabják az állatállomány létszámát és az állatok hasznosságának növelését. A feladatokat szétírják brigádokra é^ egyénekre. Ügy a mezei, mint az állattenyésztés állandó munkacsoportjainál nagyon fontos, hogy az egyes brigádok és szövetkezeti tagok anyagilag is érdekeltek legyenek a terv teljesítésében. Továbbiakban az EFSz felosztja tervét azokra a munkacsoportokra, melyek az építkezésnél dolgoznak. Az EFSz-nek a termelési terv-, nél szüksége van jelentős pénzösszegre is. Ennek érdekében kidolgozzák a pénzügyi tervet. A pénzügyi terv négy részre oszlik: A. A pénzügyi terv első részét az EFSz bevételeinek és azok elosztásának költségvetése alkotja. B. A költségvetési terv második része a beruházási eszközök felhasználásának költségvetése. Ez a rész kifejezi a szövetkezet oszthatatlan alapjainak fejlődését magábanfoglaija a gazdasági épületek építéséhez,"átépítéséhez, gyümölcsösök létesítéséhez szőlészet alapításához és a villamosításhoz szükséges pénzügyi eszközöket C. A harmadik rész a kulturális és szociális élokra előirányzott összegeket foglalja magában, ide tartozik a káderek iskoláztatása, tanulmányi látogatások szervezése, politikai és szakkönyvtárak létesítése és egyéb kultűrcélok. A szociális részben gondolnak az aggsegélyre, betegsegélyzői biztosításra és ч munkaképteleneknek nyújtandó segélyre. D. A pénzügyi terv utolsó része a pénzügyi kötelezettségek kiegyenlítésére szolgáló költségvetés. Beletartozik a kölcsönök visszafizetése, kamatok törlesztése és az esetleges múltévi munkaegységek túlfizetése. A pénzügyi terv teljesítésének érdekében az ellenörzőbizottság minden hónapban ellenőrzést hajt végre és ehhez járul még az Állami Bank ellenőrzése is. Az ellenőrzés megnyilvánul az EFSz tagságának részéről is akiket a vezetőségnek állandóan meg kelll ismertetnie a pénzügyi gazdálkodással. Az EFSz költségvetésének az a célja, hogy pénzben kifejezze, alátámassza az EFSz gazdasági és termelőtevékenységét, mert a termelési tevékenység és a pénzügyi terv összhangjától függ az EFSz gazdálkodása Ennek különösen nagy jelentősége van. Ahol a szövetkezet pénzügyi tervét nem a reális termelés lehetőségein belül állítja fel, ott könnyen megtörténhet, hogy a bevételek és kiadások között aránytalanság keletkezik a kiadások rovására, melynek következtében csökken a munkaegység pénzértéke. Habár az egészévi termelési tervben a feladatokat felosztották egyes munkacsoportokra. brigádokra és egyes személyekre, mégsem foglalja magában az összes csúcsmunkát és az agrotechnikai határidő tervét. Az EFSz vezetősége ezért kidolgozza a csúcsmunkák tervét, amely rendszerint a tavaszi aratási és az őszi munkák tervéből tevődik össze. Itt főképpen az agrotechnikai időszak betartásáról van szó. Hogyan fest például a tavaszi munkák terve? Az állandó munkácsoportok az egészév termelési terv alapján kidolgozzák a tavaszi munkák tervét, ami a csoportok tervéből tevődik össze. így tervbe foglalták a műnké fajtáját, az elvégzéséhez szükséges eszközöket, megnevezik azokat az embereket, akik a munkákat időpontra elvégzik. A terv magába foglalja, hogy milyen munkát fog az EFSz maga elvégezni, és milyen munkának elvégzésére fog szerződést kötni az állami gépállomásokkal. Ezt aztán munkaegységekben fejezik k. Hogy minden tag pontosan tudja, milyen munkáért milyen jutalmat fog kapni. Pl. a tavaszi szántást 116.50 hektáron elvégzi az állami gépállomás, az agrotechnikai határidő február 5—20-ig tart. Lófogatolással 34 hektáron végeznek szántást, egy napi munka 0-34 hektár, 10 normát kell teljesíteni а IV. osztályban, munkaegység szükséglet 12.5, a munkát 8 szövetkezeti tag és 8 fogat végzi, agrotechnikai határidő február 3—20-ig Ilyen módszerekkel állítja fel az EFSz a csúcsmunka tervét az aratás és az őszi munkák időszakára is. A szövetkezet vezetőségének mindig arra kell gondolnia, hogy az időben és jól kidolgozott egészévi termelési terv nélkül nem érhetnek el jő eredményeket. A terv számadataira nem szabad úgy nézni mint száraz számokra hanem úgy, mint élő valóságra, amelyet alá kell támasztani a szövetkezet tagságának felelősségérzetével és jő munkájával. ÍV. J.) tották. Az EFSz legjobb dolgozói közül Bogár Pált és Mákos Mihályt választották brigádvezetönek. A Tuskabrigád példájára ók is a legnagyobb gondot a traktorosok politikai és szakmai nevelésére fordították. Bevezették a rendszeres újságolvasást és Vörös sarkot létesítettek. A jó munka eredménye hamarosan megmutatkozott a tervek teljesítésében, főleg a gépesített sorközi kapálások, sarabolások alkalmazásában. ’ Gépállomásunk az egyik legszebb és legfontosabb időszakra, az 1954-es évi aratásra sokkal jobban felkészült, mint az előző években. Nagy érdeklődést keltett a szovjet kombájn a szövetkezeti dolgozók, valamint a magángazdák között. A múlt éven arattunk először kombájnnal a vághosszűfalusi EFSz földjein. A falu népe kíváncsisággal várta a kombájn munkáját. Sokan kételkedtek benne és ezért személyesen akartak meggyőződni róla. Nemsokáig várattak magukra a I Simkó K., Vágsellye. kombájnosok. Ahogy kimentek a mezőre Sloboda kombájnos mindjárt munkához látott. Kombájnja gyönyörűen dolgozott. Aratta, csépelte a dús gabonát, a érett kalászokat. A fala dolgozói egy szót sem szóltak, csupán fejük bologatásával fejezték ki, hogy az a hír, amit a traktorosok terjesztettek a kombájnról, nem kigondolt mese, hanem valóság. Az EFSz dolgozói nem elégedtek meg egy kombájnnal, hanem másikat is kértek a traktorállomástól. A két új kombájn sikeresen bemutatkozott Vághosszúfalun. Az aratást az eddigieknél sokkal kevesebb szemveszteséggel végezte' és emellett kimagasló teljesítményeket értek el a dolgozók. Legjobb kom»bájnosok Kalina Mihály és Rocskár Pál voltak, akik tervüket magasan túlteljesítették. A jóminőségű munka azonban nemcsak a traktorosok érdeme, hanem a központi javítóműhely dolgozóié .'s, akik a javításból becsületesen kivették a részüket. A kombájnok után szalmagyűj tőgépeket szereltek, arae' lyek lehetővé tették, hogy a tarlóhántást nyomban a kombájn után elvégezhették a traktorosok. A nyári munkákat amikor elvégeztük, osszüzemi gyűlésen kiértékeltük a munkaversenyt és a legjobb dolgozókat megjutalmaztuk, például Kollár Gyulát, Mittlik Vincét, Fülöp Györgyöt, Hudák Mihályt és a többi traktorosokat, továbbá más beosztásban dolgozó elvtársakat. Az egyik legszebb és felejthetetlen ajándék a négynapos kir rándulás volt, amelyet a Forradalmi Szakszervezet üzemi bizottsága rendezett a vágseljyei gépállomás dolgozóinak Hazánk leggyönyörűbb helyén, a Tátrában voltunk kirándulni. — Érdemes volt iparkodni — jegyezte meg Suh bácsi, a gépállomás legidősebb traktorosa — a Tátrát fiatal korban szerettem volna meglátni, de akkor nem volt pénzem. Most jólesett, hogy a vágyam — ha ‘későn is, de teljesült. Az ős/i munkákat: már nehezebben kezdtük meg, mint a tavasziakat és a nyárit Gépeink nagy százaléka üzemképtelenné vált. A hibák elhárítása nagy és fáradságos munkát kivár* a javítóktól, akik sok éjszakán át dolgoztak azért, hogy az őszi tervüket is határidőre tudják teljesíteni. A sok akadály ellenére is sikeresen elvégeztük a javítást, az őszi munkánkat, valamint egészévi tervünket pediy túlteljesítettük A legszebb eredményt a farkasdj brigád érte el 146 százalékos tervteljesítéssel. A traktorosok közül Cibula Ferenc DT 54-es traktorral 256 százalékra, Kollár Gyula 25-ös Zetorral 200 százalékra teljesítette tervét. A heves munkaversenyben a kultúráról és a nevelömunkáról sem feledkeztünk meg. A /álasztásokra 25 tagú agitációs csoportot szerveztünk az üzemi pártszervezet, CsISz és a szakszervezet legjobb dolgozóiból. Az agij tációs csoport a választások után sem hagyta óbba a működését. Dolgozóinkkal közli a nap legfontosabb eseményeit. Politikai és szakmai tanácsokat i ad. Ilyen alapos meggyőző munka 1 mellett nem kellett külön ismertetnünk a mostani téli javításokra a haladó módszer alkalmazását. A dolgozók maguk akarták és az ö kérésükre vezettük be a részleges javítást. A legjobb szakembereink álltak az egyes csoportok élére. A sulekovói gépállomás dolgozói versenyre hívtaK a éli javításokra. A felhívást elfogadtuk. Ennek alapján az összes gépeket 1955. január 51-ig kijavítjuk. A vállalásunkat teljesítjük. Minden dolgozó érdeke, hogy a gépeket korán megjavítsuk"', mert így nagyobb keresethez jutnak és a tavaszi munkákat is korábban megkezdhetik a traktorosok. Eddig csak az eredményeket említettük, de vannak hiányosságaink is. Gépállomásunknak van olyan brigádja is, ahol a munkaversenyt és a politikai meggyőző munkát csak másodrendűnek tekintik. Ebből a munkából nemcsak a kommunistáknak kell kivenni részüket, hanem a pártonkívüii szakembereknek is. Például a munkaverseny ellenőrzésénél és irányításánál pótolhatatlanok a főgéptechnikus, mesterek és agronómusok. Vágsellyén ezek a dolgozók sokszor vonakodnak az ilyen munkáktól. Ezenkívül a gépállomásunk főkönyvelőjének és számvevőjének is érdeke kellene, hogy legyen a ■ munkaverseny irányítása. Az 1954/55 évi téli javítások másik komoly akadálya, hogy az új műhelyek még nincsenek rendben. Az építkezést már 1952-ben befejeztük, de a központi fűtéshez szükséges berendezéseket még most sem, szerelte be a nyitrai épületszerelő vállalat. Ezért őket terheli a felelősség. Ez évben még több üzemi iskolázást vezetünk be, mint a múlt évben, hogy minél több szakképzett traktor s és kombájnos dolgozzon jobban в szövetkezet és az egyénileg dolgozó parasztok földjein. Simkó Mihály, a vágsellyei gépállomás politikai megbízottja Az 1955 évi I. Országos Spartakiád Dolgozó népünk a dicső szovjet hadsereg által való felszabadításunk 10 éves évfordulóját ünnepli. Az ünnepségek keretében rendezzük meg az I. Országos Spartakiádot, mely hatalmas seregszemléje lesz a csehszlovákiai sportolóknak. Ez a Spartakiád úgyszólván folytatása a burzsoáköztársaságban megrendezett spartakiádoknak, melyek akkor, az elnyomatás .idején mozgósították a munkás-sportolókat kizsákmányolóik ellen. A felszabadulás óta az I.# Országos Spartakiádot február 26-án ünnepélyes akadémiával nyitják meg a prágai Smetana színházban. Utána kezdődnek a februári és márciusi téli sportversenyek. Az ifjúság iégkorongozásban és síelésben méri össze az erejét. Áprilistól májusig nyilvános tornagyakorlatokat tartanak a járások testnevelési körzeteiben. A körzeti Spartakáidok május 29-Ю1 június 12-ig tartanak Az if.júsági nyári könvnvűatlétikad versenyeket, gimnasztika kosárlabda, kerékpár és úszóversenyeket júniusban valósítják meg. A tanulóifjúság főfellépése .június 24-én, kezdí&ik, amikor közös tomagyakorlatokat tartanak. A felnőtt tornászok nagyszámú közös tornagyakorlatokkal lépnek fel, melyeket a testnevelési főiskolások fellépéséivel egészítenek ki. Ugyancsak a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és a Szokol szervezetek tornászai és sportolói, mintegy 60.000 férfi és női mutatnak be különböző gyakorlatokat. A Spartakiád utolsó napján a Vörös Csillag és a hadsereg fegyveres alakulatai lépnek fel a strahovi stadionban. Ezzel azonban még nem fejeződik be a Spartakiád, mert nyilvános tornagvakorlaton .kívül, melyeket a stadionban mutatnak be. még a Vltava folyón rendeznek vízisportversenyeket. Ezen a napon, az úszást, evezést és a kanoe-versenyeket bonyolítják le. G. 1. NotSHStHI
