Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-01-09 / 2. szám
■■j HMI 1966. január 9. fSsäbüw s Példás gazda házatáján ... MÁR CSAKNEM EGÉSZEN besötétedett. amikor a kőkeszi faluvégen Iévű Nászalu József pc/rtájára betértünk. A ház gazdájával már az utcán találkoztunk. Barátságos tekintetű, sudár termetű, hatalmas szál ember. Kezünk feje szinte elveszett széles, munkától kérges tenyerében. A szorgos háziasszonyt munka közben' találtuk. Ilonka lányuk — aki most tölti be tizennegyedik évét — vedig orosz leckéje írásában volt elmélyedve. * * * KISSÉ VONTATOTTAN indult a beszélgetés ... Nászáig gazda szavaiból tapintatosság. s nyugodtan állíthatjuk. egy kis' bizalmatlanság is kiérződött. De nem is csoda! Hiszen soha se láttuk egymást, s egyszeriben, váratlanul megleptük meleg, családi ■ otthonában... . Ahogy belemelegedtünk a beszélgetésbe, a bizalmatlanság is eloszlott a gazda szívéből, mint hirtelen támadt széltől a köd. Ez az értelmes, éleseszű gazdálkodj most negyvenhét éves. Még igen jó erűben van. Kilepc hektár föld tulajdonosa. Hetvenéves édesanyja felesége és serdüld kislánya segít neki a munkában. Az említett földterület megművelése elég sok munkát :.d e kis létszámú család részére. Kizárólag szorgalmas igyekezete eredménye, hogy az őszi munkát idejében befejezték. Megfeszített munkája ellenére is talál módot arra, hogy társadalmi munkát végezzen. A CSEMADOK helyi szervezetének az elnöke. Ugyanakkor a kis falucska helyi nemzeti bizottságának növényegészségügyi előadója is. NÁSZALY JÓZSEF szavainak hitelét a mindennapi életben megnyilvánuló tettekkel támasztja alá. Nyugodt lelkiismerettel lépte át az újév küszöbét: nem tartozik államunknak egy liter tejjel, egy kiló hússal, egy darab tojással sem. Sőt, állampolgári kötelességét, vagyis 1954-re szóló beadását 100 százalékon felül teljesi-. tette. Amikor a beadás részletezésében a tejhez, tojáshoz értünk, a gazda közbeszólt: —Ez már az asszony gondja! Ha már ilyen feladat-megosztás van férj és feleség között, nézzük meg, hogyan állt helyt saját posztján a Háziasszony? — Kétszáznegyven tojást adtam be terven felül... A tej-kvótát pedig november végére teljesítettem — sietett választ adni az asszony s közben a jól végzett munka örömpírja ülte meg arcát. N ászai у-mama december elsejéid minden nap 6 liter tejet vitt a be- 9 у üj főhely re. amellyel apósukat segítették Ы a tejbeadás teljesítésében. Nászaly Józsefnek sem kell egy csöppet se szégyenkeznie felesége — no meg dolgozó népünk előtt: sertéshúsból kettő és fél mázsával, marhahúsból pedig fél mázsával adott 'terven felül közellátásunknak. A PÉLDÁS GAZDA gondosságát tükrözi az is, hogy az 1955. első negyedévéremár biztosította sertéshúsból a beadását. Erre a célra két sertése van hizlalásra beállítva. Ebben a hónapban várja az anyakoca éllését is. ami további tartalékot biztosít. Ugyanakkor biztosította családja részére is a hússzükségletet. A leölésre szánt hízója• megközelíti már a két mázsát. Szinte reng rajta a jó vastag zsíros szalonna. A hatalmas állat már egész aprókat lépeget — s alig hallatja hangját, oly kövér. Egészen magunk elé képzeltük a közelgő disznóölés napját: egy szép. fagyos téli reggelen izmos, erős kezek megragadják, s az ólból kivonszolva a földre teperik. Az éles disznóölő kés vedig pontot tesz élete végére. Erre gondolhatott Nászaly gazda is. amikor a „szemét hizlalta.” ezen a gyönyörű állaton. Szájában érezhette már a jól kifagyott, paprikás szalonna ízét is ... EZ A TÖREKVŐ GAZDA idejében. jóminOségü munkát ad a földnek. A terméshozammal azonban csöppet sincs megelégedve. — Minden szem gabonát, minden darab krumplit úgy keU itt nálunk a földből kicsikarni — mondja mintegy kihangsúlyozva szavaival a mostoha talaj-. éghajlat és időjárásvisionyokat. — Jó termés 1933-ben. 1944-ben és 1951-ben, vagy 52-ben vdt ezen a vidéken — emlékszik vissza, s .megtoldja szavait a következővel: „Átlagosan 7 mázsa gabona terem itt holdanként.” — S mi az oka, hogy a talaj en.ynyirre fösvényen viszonozza a fáradságos munkát? — A mi talajaink általában mészben és foszforban nagyon szegények Ha minden hektárra legalább 10 nwízsa mésziszapot kiszórhatnék — válaszol nagyot sóhajtva, legalábbis -------- ★ ★ * -------olyan hangnemben, mint aki igen nagy vágyát szeretné megvalósítani. — A hiba az. — folytatja, — hogy nagyon messze esik félünk a vasútállomás. Ennélfogva a szállítás nagy nehézségekbe ütközik. Pedig, ha ez sikerülne, akkor hektáronként 2—3 mázsával több gabonát tudnék termelni. S ezáltal a mezőgazdaság' 2—3 éven belüli fejlesztéséhez a magam módján én is hozzá tudnék: járulni. — A talaj foszforhiányát könnyebben lehetne pótolni, hiszen abból nem kel! olyan sok. De az ilyen tartalmú műtrágya beszerzése igen nehéz, mivel ac értékesítő vállalat helytelenül osztja szét a műtrágyákat. A foszfor-trágya hiánya aztán nagy kihatással van а да- * bonu gyorsabb érésére, sőt ha esős időjárások állnak be a gabona megdől és így nagy szem-veszteségnek vagyunk kitéve Ebben az évben mezőgazdaságunk 35 százalékkal több műtrágyához jut, mint tavaly s Naszály Józsefnek is módjában lesz meffréltufetmi a keH’ti tartalmú ‘ műtrágyákat ahhoz, hog*i földjei termését még tovább fßkozhassa. Ezzel kapcsolatban további kérdést intéztünk hozzá: — Gondolt-e már arra. hogy korábban beérő gabona-fajta kitermelikésével kellene kísérletezni?. — Igen! Erre gondoltam már, sajnos, nem int rá időm. Pedig tenni kéne miamit. .. * * * NÁSZALY GAZDÁNAK és а ШЫ egyéni gazdálkodónak aef ajánlhatjuk, hogy az egységes fötéméévesszövetkekezetek példája nyomán ők is foglalkozzanak a vidékük sajátos éghajlati és időjárási vésooimáéhoz jét alkalmazkodó növények és magas haszm&sságú áltatok kísérletezésével. A hosszú téli estéket használják ki gazdaságosain.- mezőgazdasági szohkönyvelc, ölesé brosúrák, яглккцеок tanulmányozásával emeljék szaktudásukat. így könnyebben, kevesebb erőfeszítéssel több termést tudnak elérni. Ugyanakkor a nehézségeket is jobban el tudják hárítani gazdaságunk úhjából. Bátran kezdeményezzenek: и szomszédok hívják fel egymást termelési versenyre: seerve-z-zenek a helyi nemzeti bizottság segítségével tanulmányi- kirándulásokat példás szövetkezetekbe, áHami gazdaságokba, traktorMomásokm, hogy az így szerzett tapasztalatokkal gazdagítsák tudásukat. KOVÁCS ISTVÁN Az állattenyésztés fokozásával emelik bevételeiket a féli szövetkezetben Az áláttenyésztés fejlesztésének előfeltétele a tervezett állomány fokozásának biztosításától függ. Ezenkívül az, állatállomány hasznosságának növelésére is nagy súlyt kell fektetnünk. Ezt tudatosították a féli szövetkezet tagjai is a somorjai járásban, ahol eddig nem volt meg a tervezett állatállományuk s ennélfogva az állomány tervét 78 százalékra tartották be, míg a fejősteheneknél 89 százalékot mutattak ki. Ez aztán kihatással volt a köteles húsbeadás alacsony teljesítésére is. A szövetkezet tagjai nem tulajdonítottak nagy fontosságot az állatok hizlalásának s a köteles beadásokra szánt vágómarhát igen alacsony súlyszázalékban adták be. Ezenkívül elhanyagolták a tehenek és 'Mzők fedeztetését és a borjak elválasztását is. A multévi tapasztalatokból kiindulva azonban arra a meggyőződésre jutottak, hogy ezidén több figyelmet kell szentelniök az állomány minőségének feljavítására. Ezt semmiképen sem biztosítják, ha nem vezetik be a borjak szellős nevelését. A beadásra szánt vágómarhák átlagsúlyát is emelni fogják, miáltal javul a hús minősége, ennek következtében nagyobb bevételeket biztosítanak. A féli szövetkezet tagjai tehát a multévben elkövetett hibák nyomán ezidén az említett alapelvek alkalmazását szorgalmazzák, ezzel megteremtették az idei tervfeladatok teljesítésének előfeltételeit. Amikor a hároméves fejlesztési tervet és az évi termelés- és pénzügyi terveket összeállították, pontosan irányt szabtak, hogy állományukat mily módon fejleszthetik. A következőképpen számítottak : 1955. január elsejével 370 darab szarvasmarhát terveztek. 120 tehénből 82-t fedeztetnek be. A 170 darab üszőből ezévben 70-t fedeztetnek. A 82 darab befedeztetett tehéntől 90 százalékos megtermékenyülés mellett 72 kisborjúra számítanak. Ezek közül 36 darabot az első, 22-t a második és 14 darabot a harmadik negyedévben. A 70 darab befedeztetett üszőtől ez évben 56 darabot választanak el. A szövetkezet egyes tagjaitól 40 darab növendákmarhát vásároltak meg. Ami a köteles vágómarha-beadást illeti, a szövetkezet ezidén 344 mázsát ad közellátásunknak tekintettel arra, hogy az alia un terv a szarvasmarhaállomány növelését irányozza elő (22.4 százalékkal) minden továbbtartásra alkalmas borjút felnevelnek. A közellátás számára pedig 25 borjút terveztek 52 kg átlagsúlyban. A beadásra szánt borjak súlya 13 mázsára rúg. A hizlalásra szánt szarvasmarhák idejében való besorolásával a szövetkezet biztosítja az élő átlagsúly emelkedését. Bár a szövetkezet vezetősége úgy döntött, hogy 1955-ben az átlagsúlyt 400 kg-ra emelik, a tervek elemzésekor kitűnt, hogy csupán 375 kgra számíthatnak. A féli szövetkezet tagjai, hogy a tervben kitűzött feladataikat teljesíthessék, állományuk fejlesztésének tervét negyedévi részletekre írták szét. Így pontosan tudják, hogy állományuk negyedévenként mily fejlődést mutat fel. Ezekből a példákból láthatjuk, hogy a féli szövetkezet tagjai következetesen és reálisan állították össze terveiket. Az a meggyőződésük, hogy csakis ezen keresztül alapozzák meg tervük teljesítését az állattenyésztésben. Példájukat érdemes követniük főleg azoknak a szövetkezeteknek, amelyekben nagy fogyatékosságok vannak az állattenyésztés vonalán. R. N. Meghalt Frafto Kráľ Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szlovák Nemzeti Tanács és a Megbízottak Testületé mély szomorúsággal közük', hogy 1955. január 5-an, hétfőn súlyos betegség után meghalt Frano Kral elvtárs, nemzeti művész, író, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője, Szlovákia Kommunista Pártba Központi Bizottsága irodájának tagjelöltje Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szlovák Nemzeti Tanács, a Megbízottak Testületé Ä vscsáoapáti HNB tevékenyen támogat fa a szövetkezetei Vicsápapáti község igen kedvező termelési adottságokkal rendelkezik s itt van a nyitrai járás egyik legjobban gazdálkodó szövetkezete is. A falu nagy többsége közös gazdálkodást folytat. Immár négy éve működik az EFSz, amely bár nem tekinthet régi múltra vissza, mégis szép eredményeket könyvelhet el a szövetkezeti nagytermelésben. Nagy része van ám ebben a helyi nemzeti bizottságnak is, amely tulajdonképpen támogatója és lelkesítője volt a közös gazdálkodás megszervezésének. A HNB segítségével a szövetkezet már elkészítette hároméves fejlesztési tervét. Ezek szerint 1957-ben ugyanolyan területről mint ma — csaknem 3.716-ról — 6.494 mázsára emelik a búza hektárhozamait. —• Továbbá gyarapodik a közös gazdálkodás bevétele is, amely a tavalyi 3.029.000 koronáról 4.252.000 korona növekedést mutat. — Ez pedig azt mutatja, hogy a tagok jutalmazása is emelkedni fog, mégpedig fél millió koronával fizetnek majd ki többet, mint 1954. esztendőben. Ezek a konkrét kitűzött feladatok mozgósítják a szövetkezet tagjait további munkájuk sikeres elvégzésére. De a szövetkezettel szorosan épül a falu is és a helyi nemzeti bizottság teljesíti a választások alkalmából tett akciósprogrammját. Például a határban folyó rakoncátlan Nyitra folyó, ha egy kis eső esik, már kilép medréből és veszélyezteti a közös munka, összefogás eredményeit. Ezért gátakat emelnek a folyó két partján, nehogy tönkre tegye a föld dús termését, a falu dolgozóinak igyekezetét. A község dolgozói a helyi nemzeti bizottság kezdeményezésére népgyűlésre jöttek össze és megvitattákd a bel- és a külpolitikai esefnényeket. A gyűlésről táviratot iptéztek a Csehszlovákiai Békevédők Bizottságához, hogy tiltakozásukat juttassák el az illetékes helyre a Nyugat-Németország újrafelfegyverzése ellen. Népünk nem akar többé háborút, de nem ijed meg a kapitalista fenevadak fenyegetésétől sem. (Sz) íé Szovjet tapasztalatok alapjan, modernül berendezett szülészeti osztályt nyitottak meg Brno város első kórházában. Az osztálynak külön kivizsgálási-. operációs-terme, szülészeti szobája és ambulanciája van. A szülészeti osztály együttműködik a kórház 16 osztályával, úgyhogy az orvosok állandóan figyelemmel kísérik az anyák és a többi beteg állapotát. Ez évben felépül az első mezőgazdasági állatkórház a kutno-hory-i járásban. Az álptorvosi szolgálat ilyen módon könnyebben végezheti a nehezebb operációkat a kisebb és a nagyobb állatokon egyaránt. * * * Sikeresen vesznek részt a szénbányákba való toborzásban a CSISZ-tagok. Szlovákiában eddig a CSISZ-esoportok üzemi és helyi szervezeteiben 683 személy jelentkezett az akció keretében a szénbányákba. * * * A besztercebányai kerületben, főleg a losonci járásban a szövetkezetek dolgozói 9600 köbméter kukoricakórót és egyéb takarmányt silóztak le, úgyhogy tervüket 119.3 százalékra teljesítették. I ■■■■
