Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-01-09 / 2. szám
2 Földműves 1955 januär 9. A. Zápolocký köztársasági elnök újévi beszédéből (Befejezés az 1. oldalról). Segítsük elő a mezőgazdaság még gyorsabb fejlesztését V Irta : Viliam Salgovie, a földművelésügyi megbízott első helyettese A tavalyi évben hazánk összes dolgozóinak figyelme nemzetgazdaságunk egvik legfontosabb ágazatára, a mezőgazdaságra irányult. Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa nagy feladatot ttizött ki a mezőgazdasági termelés emelésére. E feladat teljesítésére a mezőgazdaság hatalmas anyagi és műszaki segítséget kapott. Elég. ha megállapítjuk, hogy Szlovákiában az elmúlt évben a mezőgazdaság további 1363 traktort kapott, úgyhogy ma gépállomásainkon az összes üzemképes traktorok száma el éri a 2460-at. Ezenkívül mezőgazdaságunk egyéb gépi segítséget is kapott: 1875 szüksoros vetligépet, 330a műtrágvaszórógépet. 789 istállótrágya-, szórót. 286 gabona- és répakombájnt. valamint egvéb gépeket. Az egységes földművesszövetkezetek építésénél nemcsak azzal értünk el sikert, hogy tavaly tíz új szövetkezet alakult, további 2576 kis- és köz’épparaszt lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára, hanem azzal is, hogy már a meglévő szövetkezeteket politikailag, és gazdaságilag is megerősítettük. Javult . szövetkezeteinkben a murtkaszervezés, ami főleg abban nyilvánul meg, hogy kisebbek lettek az egy hektár terület megművelésélé eső kÖ'tségek, megnövekedtek a szövetkezet pérízbeli bevételei. Tavaly szövetkezeteink jobban biztosították a takarmányt is. Ha összehasonlítást teszünk az 1953-as évvel, akkor most azt állapíthatjuk meg, hogy szövetkezeteink az 1954. évben mindenegyes hektár területről csaknem 119 korona értékű terménnyel takarítottak be többet s emellett az állatok sűrűségének gyarapodása is észlelhető. — Pártunk és kormányunk megnyilvánuló segítsége eredményeként szövetkezeteink egyre kevesebb tartozást mutatnak fel. mintegy 135 millió koronával kevesebbet, mint az előző években. Javult a helyzet az állattenyésztésben is. Míg az 1954-es év elején minden 100 hektár területre 29 szarvasmarha, 9.8 fejőstehén és 62.7 darab sertés jutott, addig az év végén szövetkezeteink minden 100 hektár területen 28.3 szarvasmarhával. 10.5 fejőstehénnel és több mint 79.8 darab sertéssel dicsekedhetnek. A sertésállomány tervét szövetkezeteink ma már jóval túllépték. Az állatállomány fejlődését abban is láthatjuk, hogy szövetkezeteink felel ősségtelj esen kezdték el teljesíteni a X. pártkongresszus irányelveiből reájuk háruló feladatokat. Hogy ezeket az irányelveket az. 1955-ös évben még következetesebben teljesíthessük a mezőgazdasági termelés vonalán, igen sokat kell tenniük szövetkezeteinknek. Az elsők között minden egyes talpalatnvi föld megművelését kell besorolnunk Továbbá a rétek-legelők ]obb kihasználását, termelékenységének megjavítását kell biztosítanunk. Ezekután mulaszthatatlan feladataitok közé tartozik a takarmányai ap kibővítése, amit a kukorica termelésének kiszélesítésével és a tavaszi takarmánykeverékek vetésével biztosíthatunk. Nagv súlvt kell helyeznünk az építkezésekre is, mert ezek nélkül nem lennénk képesek fokozott feladatainkat teljesíteni az ál' atten vesztésben Az 1955. év feladatai között nem szabad egv pillanatra sem elfeledkeznünk a haladó szovjet agro- es zootechnika! módszerek alka1 mazásáról sem. Minél szé'esrbben érvényesíthetjük e tapasztalatokat, annál több termést és nagyobb hasznosságot érünk el a termelés minden egyes szakaszán. Főleg a keskenysoros vetési eliárást. a négyzetes-fészkes ültetési módszert. Malinvina etetési es fejési módszerét, a Surikov és Ljuszkova sertésetetési eljárásokat kell bevezetnünk. Ezek segítségével tudunk több húst, gabonát teiet takarmányt és' egészséges állatállományt nevelni, hogv ez az év még nagyobb örömet hozzon mezőgazdasági dolgozóinknak Továbbá fontos követelmények állanak eő'ttünk a munkaszervezés terén. Oda kell hatniok szövetkezeteinknek, hogy a pótjutalmazás bevezetésével minden egyes tagot érdekeltté tegyenek a magasabb termés elérésében. Mindezt természetesen nem tudnánk biztosítani, ha nem gondoskodunk mezőgazdasági dolgozóink szakmai színvonalának emeléséről. Ide tartozik a szövetkezeti- munkaiskolák és a többi mezőgazdasági kurzusok működésének megjavítása is. Továbbá nagv súlyt kell helyeznünk a szövetkezetek elszámolási és pénzügyi rendjének betartására is és igyekezzünk megteremteni az előfe'tételeket a szövetkezetek között meglévő munkaverseny fejlesztésére. * ★ ★ Mindezek a kérdések most szorosan összefüggnek a II. országos szövetkezeti kongresszu s előkészületeivel, annál is inkább, mivel szövetkezeteink most dolgozzák ki három éves távlati, valamint évi munka- és pénzügyi tervüket, a járási szövetkezeti konferenciákon mérlegelik múlt évi gazdasági eredményeiket és készülődnek a tavaszi munkák sikeres megkezdésére. Az állami közigazgatás a műit évben különösképpen az Ősz folvamán sok olvar intézkedést hozott, amelyek a mezőgazdasági termelés fokozására irányulnak. Többek között biztosította az őszi szántás elvégzését csaknem 600 000 hektár területen. Az 1955-ös termés, fokozása céljából pedig az idén 35 százalékkal több műtrágyát biztosított mint az elmúlt esztendőben. Több takarmánykeveréket vetettünk és többet is silóztunk Például szövetkezeteinknél ez a mennyiség 715 ezer köbméter többletet jelent. Megjavult a mezőgazdaság terme'ési terve is. amelv lehetővé tette szövetkezeteinknek és egyénileg Gazdálkodóinknak, hogv olvan növényeket termesszenek, amelyekre nálunk a legkedvezőbbek a feltételek Egyes termékek felvásárlási árénak szabályzása nagyobb mértékben érdekeltté tette a szövetkezeti tagokat és a magángazdálkodókat a termers fokozásában. Emellett az intézkedések mellett ebben az esztendőben tovább fokozódik mezőgazdaságunk gépes'tése- 1545 traktor. 450 gabonakombájn, 75 répakombájn. 1761 kultivátor, 231.4 szűksoros vetőgép, 765 műtrágyaszóró és egvéb mezőgazdasági gép erősíti meg mezőgazdaságunkat. — Ez majd lehetővé teszi, hogy a gép- és traktorállomások ebben az évben 492.200 átlaghektárral nagyobb területeket művelhessenek meg, mint az elmu't esztendőben. Mezőgazdaságunk munkaerőkkel is megerősödik. Nemcsak 20 ezer dolgozó, hanem a szakemberek százai, akik eddig az üzemekben és egvéb helyeken helyezkedtek el. lépnék át a mezőgazdaság vonalára. Gondoskodunk a kerületi és a járási nemzeti bizottságok illetékes osztályainak munkája megjavításáról is. a begyűjtés .ióbb megszervezésérô'1 hogy dolgozó népünk életszínvonalát tovább emelhessük, több mezőgazdasági terméket nyújthassunk egyre fokozódó szükségleteink kielégítésére. a békéért, Németország,, újrafelfegyverzése ellen, a német Wehrmacht háborús erőinek feltámasztása ellen tovább folytatódik A béke ellenségeinek és a háborús uszitóknak tábora a francia parlament döntésével nem válik egyeségessé és szilárddá. A Franciaországon elkövetett erőszak új ellentéteket és nézeteltéréseket teremt magában az imperialista táborban is. Ezzel szemben a béketábor még jobban felzárkózik és még erősebbé válik. Azokban a napokban, amikor a francia parlament az amerikai és angol háborús uszítok nyomására megszavazta Németország újrafelfegyverzését. Prágában jelentős konferencia ült össze. Összejöttek itt a Lengyai Népköztársaság szejmjének. a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának és a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlésének küldöttei. Azon országok legfelsőbb képviseleti testületéinek képviselői találkoztak itt, amelyeknek érdekeit és biztonságát a párizsi egyezmények és Németország újrafelfegyverzése legjobban veszélyeztetik. Amilyen egységesen figyelmeztettek az utolsó pillanatban a ratifikáció következményeire, olyan egységesen gondoskodnak majd arról, hogy közösen megtegyenek minden intézkedést és megtaláljanak minden eszközt, amelyek segítségével a párizsi egyezmények ratifikálása után is biztosíthatják országaik biztonságát, sérthetetlenségét és a békét. Ma bizonyára egész népünk nevében üdvözölhetem Franciaország hős és derék népét és a többi országok népeit a békéért, és a nemzetek biztonságáért folytatott harcukban és biztosíthatom őket arról, hogy Csehszlovákia népe nem lankad a béke megszilárdításáért és a nemzetek kollektív biztonságának biztosításáért folytatott törekvéseiben, sőt ellenkezőleg. akcióit és törekvéseit, amelyek e célt szolgálják, még fokozni, fejleszteni fogja. ir Csehszlovákia Kommunista Pártjának és a Nemzeti Front kormányának a béke megvédésével és köztársaságunk biztonságával kapcsolatban szilárd, világos az álásfoglalása. Csehszlovákia Kommunista Pártja védelmezte köztársaságunkat, annak önállóságát, függetlenségét és biztonságát a kívülről jövő hódító támadásokkal szemben abban az időszakban is, amikor a köztársaság burzsoá köztársaság volt. Ezért ma nem kell új állásfoglalást keresnie. Ugyanazokat a szavakat használhatja, amelyekkel a háború előtti időszakban szólott a nemzethez: „A munkásosztályhoz, a városok és falvak egész dolgozó népéhez azzal a felhívással fordulunk, hogy politikai és nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül szilárd, törhetetlen egységbe tömörüljön a béke megtartásáért, a köztársaság biztonságáért, sérthetetlenségéért és függetlenségéért.“ Ez állott Csehszlovákia Kommunista Pártja 1938. május 21-én kelt nyilatkozatában. A háborús uszítok elleni határozott fellépéssel és egységesen lehetséges lett volna csírájában megsemmisíteni a hitleri támadók gonosz terveit, a háborút és megszállást meg 'ehetett volna akadályozni. Ami érvényes volt tizenhat évvel ezelőtt, érvényes ma is. Egységesítjük városainkat és falvaink egész népét politikai és nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül szilárd és törhetetlen egységben a béke és haza védelmére. Csehszlovákia Kommunista Pártja ma vezető párt az államban. A kormányunk a Nemzeti Front kormánya, amely a munkások, földművesek és dolgozó értelmiség szilárd szövetségére támaszkodik. Felhívásainkat és a háború megakadályozását célzó akaratunkat tettekre tudjuk váltani. Ezért tekintünk nyugodtan a jövőbe. Nem hagyjuk magunkat idegesíteni, sem megrettenteni. Folytatjuk szorgalmas, békés munkánkat. Teljesíteni fogjuk terveinket, fejleszteni fogjuk akcióinkat, különösen az l. Országos Spartakiád előkészítését, ami ifjúságunk, győzelmünk biztosítéka, feltartóztathatatlan testi és lelki fejlődésének kifejezője. Hiszünk a felszabadított munka teremtő. erejében. Hisszük, hogy azok a tervek és kötelezettségvállalások, amelyeket dolgozóink a gyárakban és mezőkön a bűnös fenyegetésekkel szemben maguk elé tűznek, teljesülni fognak! Hiszünk a szocialista munkaverseny áldásos eredményeiben! Hiszünk barátainkban és szövetségeseinkben ! Hiszünk a Szovjetunióban! Hiszünk népünk egységes akaratának erejében: köztársaságunk biztonságának megvédésében, az ellenség cselszövéseinek megakadályozásában és lehetetlenné tételében! Abban a szilárd elhatározásban, hogy további évtizedekre megtartjuk és kiharcoljuk a békét, üdvözöljük és kezdjük az új évet, az 1955. évet! A nemzeti bizottságok és a mezőgazdasági termelés fejlődésének távlati tervei Milyen előnyök származnak földműveseinknek a terven felül beadott terményekből A mezőgazdasági termelés fejlődése távlati terveinek kidolgozása az elkövetkezendő két-három évre szerfelett fontos feladata nemzeti bizottságainknak. A nemzeti bizottságoknak a községek terveiből kell kiinduiniok, amelyek magukban foglalják mind az EFSz-ek, mind a magángazdálkodók terveit. Hogy a terveket ne csupán néhány mezőgazdasági szakember dolgozza ki, fel kell használnunk mindenekelőtt mindazon dolgozó kezdeményezését, aki ténylegesen résztvesz a mezőgazdasági termelésben. Fontos feladatuk van emellett a járási nemzeti bizottságoknak, amelyeknek kötelességük, hogy a heiyi nemzeti bizottságoknak a tervek kidolgozásában egyenesen a községekben legyenek segítségére. A járási nemzeti bizottságok kioktatták a szakeröket, mint az agronómusokat, zootechnikusokat, állategészségügyi dolgozókat a könyvelésben jártas dolgozókat az építészeti szakembereket és másokat, hogy mily módon kel) ezt a segítséget megvalósítani. Ezeknek a szakerőknek oktatása arra irányul, hogy az egyes községekben hozzá tudjanak látni a mezőgazdasági termelés helyzetének megfelelően a terv összeállításához és képesek legyenek annak valamennyi feltételét megteremteni. A mezőgazdasági termelés fejlődése távlati terveinek kidolgozásában természetesen fontos feladatuk van a helyi nemzeti bizottságoknak is. Teljesen helytelen volna, ha a HNB-k pusztán a járási nemzeti bizottságok segítségére támaszkodnának. Mindenekelőtt a helyi nemzeti bizottság tagjainak feladata lesz, hogy a távlati tervek kidolgozásához és teljesítéséhez felkeltsék valamennyi szövetkezeti gazdálkodó kis- és középparaszt érdeklődését. Ez pedig egyedül abban az esetben sikerül nekik, ha jól meg fogják tudni magyarázni e tervek jelentőségét, megnyernek számukra minden szövetkezeti és magángazdálkodót, az egész községet s ha helyes kidolgozásuk után hathatósan mozgósítják községeik lakosságát a tervmegszabta feladatok érdekében folvó versenyre és kötelezettségvállalásokra A HNB mind maga az üléseken, mind a polgárok közgyűlésem, rendszeresen ki fogja értékelni, hogy teljesítik a kidolgozott terveket és gyakorlati segítséget fog nyújtani minden előforduló nehézség eltávolításában. A község mezőgazdasági termelése iránt érzett felelősségérzet arra kell vezesse a HNB tagjait, hogy maguk keressék és valósítsák meg az orvoslás módjait, hogy a mezőgazda - sági termelés emeléséért folyó akció és erőfeszítés élén álljanak, ne pedig csupán megfigyelők legyenek. Határozottan nem szervező munka, ha a HNB megelégszik annak megállapításával, hogy teszem azt, nincs betakarítva a cukorrépa s nem tesz semmit annak behordására, vagy hogy nem teljesítik az állati termelés tervét a kevés közös istálló miatt, de nem tesz semmit újabb felállítására. A mezőgazdasági termelés feljődésének nem építő irányítása, ha a HNB megelégszik a földművelésügyi bizottság azon állításával, hogy nem lehet teljesíteni a vetésterületek nagyságának kiszélesítését és hasonlókkal. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének terve az elkövetkezendő két-három esztendőben minden község életének tengelyévé kell váljék. Ez azonban nem történhet meg valamennyi szövetkezeti és magángazdálkodó részvétele s minden polgár segítsége nélkül. Ezért hathatósan meg kell szervezni és fe! kell lelkesíteni a HNB tanácsán és az állandó földművelésügyi bizottság dolgozóin kívül a rendszeres munkára a község többi szervezetét is, mint például a nöbizottságot, kultúregyletet, a helyi rádió szerkesztő-bizottságát, a CslSz-szervezetet, a szakszervezet helyi csoportját, a Micsurinköröket és másokat, hogy a szövetkezeti és magángazdálkodók között elterjesszék az állati és növényi termelés valamennyi haladó módszerét s hogy a földműveseknek minden esetben segítséget nyújtson az egész község. A CsKP X. kongresszusa irányelvei teljesítésére irányul mind a tömegszervezési munka, mind pedig s nemzeti bizottság kulturális és nevelő tevékenysége. A nőbizottságok ezen a téren nagyon fontos tényezők. Feladatuk fontosságát megemlítette Široký elvtárs. a kormány elnöke is a prágai lucernában november 23-án tartott beszédében, ahol a többi között a következőket mondotta: „Éppen ma, amikor az előtt a feladat előtt állunk, hogy az elkövetkezendő két-három évben lényegesen emeljük mezőgazdaságunk termelését, jóval nagyobb figyelmet kell szentelnünk a parasztasszonyoknak. Nélkülük nem érünk el semmit, velük mindent. Bátran állíthatjuk, hogy mennél nagyobb mértékben nyerjük meg főképpen a parasztaszszonyokat feladatainknak, annál nagyobb fejlődésnek fog indulni mezőgazdaságunk". Ha a jól megfontolt igyekezetei, hogy a mezőgazdasági termelés fejlődését minden polgár segítségével és a szakemberek tanácsai szerint szervezzük meg, tervszerűen és kitartóan támogatni fogja a propaganda minden eszköze, beleértve a kulturális és nevelő intézményeket, akkor a nemzeti bizottságok a széles tömegek segítségével és közreműködésével hatékony segítséget tudnak nyújtani a mezőgazdasági termelés emeléséhez a CsKP X. kongresszusa irányelvei szerint, sőt tűi is tudják teljesíteni az említett irányelvek megszabta feladatokat. E fejlődés tervének kidolgozása az első lépés e feladatok megvalósításához. A Nemzeti Front kormánya minden tőle telhetőt elkövet, hogy a mezőgazdaság fejlesztését elősegítse. Ennek eredményeként jött létre 1954- ben hozott határozata is, amely az 1953. évről megmaradt köteles beadásokat módosította, eltörölte. Ez az intézkedés a gyöngébb termelési eredményeket feltüntető szövetkezetekben és egyénileg gazdálkodók körében igen nagy visszhangra talált. Mindennek azonban nem szabad már ebben az esztendőben előfordulnia. Kormányunk sokoldalú segítségét mezőgazdaságunk dolgozói nem használják ki tökéletesen. Pedig hatalmas összegeket folyósít az állatállomány, a gazdasági épületek és egyéb felszerelések beszerzésére, kibővítésére Mezőgazdasági dolgozóinktól függ, hogy ezek a támogatások sok-sok kilogramm hússá, liter tejjé érlelődjenek parasztgazdaságainkban és szövetkezeteinkben egyaránt. Ami a köteles tejbeadás túlteljesítését illeti, kormányunk ezen a téren is igyekszik támogatni a földművesek törekvéseit. Minden terven felül beadott 100 liter után, ha annak zsírszázalékaránya meghaladja a 3.5 százalékot, a termelő 110 koronát kap. Ezenkívül, mint túlteljesítési felárat még 130 koronát fizetnek ki a termelőknek. Ilyenformán 100 liter tej után összesen 240 koronát kaphatunk. A túlteljesítésért a pénzen kívül EFSzeink 100 kg malomi takarmányban és 50 kg olajpogácsában részesülnek. Az egyénileg gazdálkodók ugyancsak a hivatalos árakon 75 kg korpát és 35 kg olajpogácsa-kedvezményt kapnak. A Begyűjtési Minisztérium rendelete értelmében ez a kedvezmény 1954. december l-től 1955. május végéig tart. Komáromban december 28-án ünnepélyes keretek között adták át a forgalomnak a Csehszlovákiát és Magyarországot összeköti)- vasúti hidat, amelyet a két ország közösen kifejtett munkája eredményeként a Barátság Hídjának nevezték el. Képünk a két baráti ország képviselőit matatja be az ünnepély megkezdése alkalmával.