Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-08-22 / 34. szám

6 8 Földműves 1051 augusztus 22. TĎrakiorálL oraiiomasaiH k u írét •b) JNem mehetne Muzslán jobban ? A köbölkút' traktoráillomás brigádjai e nyári munkák befejezése felé köze­lednek. Több brigádon ugyan még ja­vában folyik a cséplés, tarlóhántás, a szalma letakarltáse a földekről, de re­mélhetőleg mire e sorok megjelennek, a brigád traktoréi az utolsó barázdát húzzák a szövetkezetek parcelláin s a cséplőgépek is elnyelik a közösen meg­művelt föld nehéz gabonakévéit. Nem tűr mulasztást, sem kése­delmet a tarlószántás, nem különben, a szalma betakarítása, ami nagymértekben hátráltatja a tar­­lőhántás terve teljesítését. Járási mé­retben a tarlóhántásban legjobb ered­ményt a kisújfalusi traktorosok mutat­ták fel, miv-i a szerződésileg vállalt ötszáz hektár területet több mint ötven hektárral túlszárnyalták. Nagy érde­meket szereztek ez eredmény elérésé­ben Simon és Marosi traktorosok, akik DT-54-es erőgéppé' két váltásban szer­vezték meg munkájukat. A terlőhántás kielégítően halad a párkányi brigádon is, ahol Zsidek Imre tüntette ki magát. Brigádja 112 százalékra teljesítette a tarlőforgatást. A sárkányi brigádon ugyancsak jól halad a munka s a helyes munkaszervezés /én most a trágya­­hordást szorgalmazzák, készülnek ez őszi munkák megkezdésére. A párkányi járás szövetkezetei bát­ran tárm szkodnak a traktorállomás segítségére és nem lenne illő e trak­torállomáshoz, ha ezt a segítséget va­lamilyen oknál fogva nem tudná teljes mértékben nyújtani. Ezért helyénvaló lenne, ha a jövő termés biztosítása ér­dekében a tarlóhántás gyönge ütemét lényegesen meggyorsítanák, fezen a té­ren igen szép kezdeményezést muta­tott fel a búcsi brigád, amely augusztus 12-től augusztus 18-ig a tarlóhántás és a szalmaösszehúzás meggyorsítása céljából élmunkás-hetet szervezett és Q járás valamennyi brigádját verseny­re hívta. Némüeg ez javított a tarló­­hántás terve teljesítésében, mégis azt tapasztaljuk, hogy az eredmény nem hozta meg a kívánt emelkedést. A lemaradás okait a traktorállomáson is elemezték, ami felszínre hozta töb­bek között azt, hogy több brigádon, például Bátorkeszin, nem használják ki teljes mértékben az erőgépeket. Külö­nösen a Sztelinyec-hernyótelpas telje­sítménye marad az átlag mögött. Ma­guk a traktorosok azt hangoztatják, hogy ennek a gépnek igen magas nor­mát állapítottak meg s a helyi viszo­nyok nem eléggé alkalmasak a telje­sítmény elérésére. Tényleg, a dologban van valami, de a traktorállomás veze­tősége mégsem gondoskodott arról, hogy az ilyen negyképességű gépeket olyan helyekre helyezze át, ahol a leg­tökéletesebben ki lehetne őket hasz­nálni Nincs igazuk azonban a bátor­­keszi traktorosoknak sem, különösen, amikor kitartanak amellett, hogy a Szteiinyecen nem lehet nagy teljesítményt nyújtani. Erre egyenesen Novák Gyula kezdeményezése ad kie­légítő választ, aki a kerekes-traktorról éppen a Sztallnyec erőgépre ült át, hogy megjavítsa a szántás százalékarányát. Novák elvtárs egyébként saját maga is kijelentette: „Majd én megmutatom a kételkedőknek, hogy a hemyótalpássá! is lehet szép eredményt elérni.” S No­vák elvtárs minden aggodalom' nélkül hozzáfogott a szántáshoz s a kezdeti eredmények is azt igazolják, hogy min­dent lehet, csak akarat kell hozzá . . . A nyári munkákról az őszi munkákra való áttérés, fontos szakasza a mező­­gazdasági év megkezdésének. Éppen ezért traktorállomáseinknak oda kell hatniok, hogy augusztusban minden nyári munkával végezzenek. A köbölkú­ti gépállomás azonban adós még a nyári munkákkal, különösen a szalma össze­húzása terén mutatkozik igen nagy mulasztás. Járási méretben csupán 50 százalékos teljesítményt tud felmutat­ni. Jó lenne, ha ezen a téren is mie­lőbbi javulás mutatkozna. A szalma összevonásában eddig a szögyéni brigád jár az élen. Méry trak­toros például oly heves ütemben végz* a szalmaösszehúzást, hogy a szövetke­zet tagjai nem is gvőzik kazalba rak­ni a szalmát. Napi teljesítménye meg­haladja a 12 — sőt a 15 hektárt is. Ez­zel szemben Búcson nem folyik kielé­gítően a szalma összehúzása. A kom­bájnnal learatott 290 hektárból csu­pán 67 hektár területről takarították le a szalmát. A muzslaiak a brigádot okolják A trakiorálomás leggyöngébb brigád­ja Muzslán van, ahol a nyári tervei augusztus 15-ig alig ötven százalékra teljesítik. Pedig éppen a nutzste! szö­vetkezetnek lenne a legnagyobb szük­sége a gépi segítségre, mivel igen el­maradtak a munkákkal. Még most is több, mint 15 hektár gomboshere ál! lábon kint e határban. A takarmány már javában elvirágzott és így termé­szetesen sokat veszített tápértékéből A tarlóhántás szintén sok javítanivaló: kíván. De most nézzük meg, hogyan állnak a gebonecsépléssel ? Már három hete fo­lyik a cséplés a muzslai szövetkezet­ben. Mindjárt hozzátehetjük, hogy ezen a szakaszon sem kielégítő a szövetke­zeti tagok teljesítménye. A legmagasabb napi teljesítményük alig haladja meg a 100 mázsát, pedig 1200-assal is csé­pelnek. Mi tulejdönképen ennek az oka? Főleg abban mutatkozik, hogy a szövetkezet tagjai reggel nyolc órakor kezdik el a munkát. S naponta a reg­geli, ebéd, ozsonna-szünet is sokáig elhúzódik, így hát sok időt veszítenek A magángazdálkodók ezzel szemben már befejezték a cséplést. Igaz, ők nem nézték az időt, hanem, amint lehetett korareggeltől késő estig folytatták e munkát. Volt eset, hogy hatszor, ső" ennél többször is át keltett állítani a cséplőgépet, de mindez nem befolyá ■ solta a cséplési eredményt. Annak el­lenére. hogy csak 800-as cséplővv! dol­goztak, a legmagasabb napi teljesít­ményük 117 mázsa volt, tehát maga­sabb mint a szövetkezeti tagoké, akik minden átállítás nélkül egyfolytában dolgoznak. Persze a szövetkezet tagjai a hibák gyökereit a br.gád munkájában látják, mind a tarlóhántás, mind a többi mun­kák elmaradásában. Saját magukban e­­zonban nem keresik e hiányosságokat, pedig a munkaszervezés megjavításá­val sokat segíthetnének a lemaradás kiküszöbölésében. Ügy látszik, a muzs­laiak nem emlékeznek azokra az idők­re, amikor csupán egy traktor volt a faluban s az sem üzemképes, mégis minden munkát idejében elvégeztek. Most pedig három, sőt négy traktor is áll rendelkezésükre, de mint a valóság mutatja, nem használják ki tökéletesen э gépi segítséget. Zsidek József brigádvezető a szövet­kezet tagjaira panaszkodik. — Mi. igyekszünk minél nagyobb segítséget nyújtani a szövetkezetnek — mondja — de maguk a tagok nem értenek meg bennünket. A szalma letekerítá&á­­ban is eietettjük a munkát, debát з szövetkezetnek nincs elég munkaereje, hogy erre a szakaszra is állíthatnának dolgozókat. Ez az oka annak, hogy 270 hektár terület helyett csak 35 hektár­ról takarította le brigádunk a szalmát S ez hátráltatja tervünk teljesítését ifi — Itt úgy érzi az ember, s a brigád­­vezetővel való beszélgetésből is az tű­nik ki, mintha a szövetkezet vezetősége sem sokat törődne a brigád és a szö­vetkezet jó együttműködésével. A ba­jok pedig itt vannak. Egyébként errő' sajátmegunk is meggyőződtünk. Len' a Dune-meüetti réteken tarlót forga­tott az egyik traktoros, de oly mé­lyen fúródtak az ekék a földbe, mintha csak őszi mélyszántást végezne. A tar­lóbuktatást legfeljebb 5 cm méiyen ajánlatos elvégezni. Ebben az esetben is azt láthatjuk, hogy a brigád mun­káját nem ellenőrzi a szövetkezet ré­széről még az egronómus sem, sőt ma­guk a csoportvezetők is megfeledkez­nek erről a kötelességükről. Ezeket a rendellenességeket azonban látják a szövetkezet tagjai is, akiknek hite megingott a vezetőségben, mivel keveset törődik a közös gazdálkodás rendes menetével. Itt lenne az ideje, hogy Múzsán felébredjenek és a mun­kák helyes megszervezésével helyrebil­lentsék közös gazdálkodásukat. Ezen­kívül kívánatos lenne, ha a taggyűlése­ken meghallgatnák a tagság javaslatait és ennek megfelelően járnának el a hiányosságok eltávolításánál. Ez egyéb­ként a közös gazdálkodás megjavításá­nak egyedüli járható útja. (Sz. A.) A besztercebányai kerületben levü gépállomások dolgozói „tíz nap példás munka a gépállomásokon” akcióba kezdtek. Némely gépállomás már je­lentős sikereket is elért. A felsösza­­merédi gépállomás ennek a kezdemé­nyezésnek keretében 1.637 tonna ga­bonát elcsépelt. Az ipolysági körzet, ben az aratás végefelé közeledik és már csak 5 kévekötögép arat. A gép­állomás dolgozói összesen 5.028 hektár gabonát arattak le. A hnúJtai gép­állomás a tarlóhántást teljes egészé­ben elvégezte. A fü'eki gépállomás dolgozói pedig gépeikkel megkezdték a len betakarítását. Szlovákiai kombájnosok Csehországban A múlt napokban a hradeci kerü­letbe érkeztek az érsekúivárj gépállo­más traktorosai, hogy résztvegyenek a cseh szövetkezetek termésének mi­előbbi betakarításában. A vendége­ket a kuklenv gépállomás dolgozói nagy örömmel fogadták. A nyolc S 4-es kombájn 16 személyzetével ezen a területen fog aratni A kombájno­sok. ahogv gépeik megérkeztek a vas úti állomásra azonnal kirakták Őket és elindultak mukahelveik, felé. Mólnál- ErnO 3 kombájnból álló munkacsoportja például augusztus 12. én csütörtökön érkezett Cemilovba Az ottani EFSz gondoskodott a kom­­bájnosok teljes ellátásáról. Az érsek­­újvári kombájnosok még a délutáni, órákban gépeikkel kimentek a gabo­naüdülőkre és megkezdték a gabona aratását. A čemilovi szövetkezetesek 15 ha gabonáját 42 munkaóra alatt le­aratták és 300 mázsa szemet csépeltek ki. A szlovákiai kombájnosok gépeik­kel augusztus 19-ig újabb 100 hektár területen végezték el a gabona beta­karítását. A többi kombájnos hradec körnvékén, a praskačkai állami gazda­ságban és a lípei szövetkezetben arat A bratislavai kerületben lévő állam gazdaságok is elküldték utolsó kom bájnosaikat Csehországba.- hogy részt­vegyenek a Iiberec és Ústi nad La­­bem-i kerületben lévtl szövetkezetek aratásában. Az állami gazdaságok Csehországba összesen 19 cséplőgépet 27 kévekötőgépet küldtek 240 szak­képzett munkással. t ---------------­A váciújhelyi gépállomás a ’arlóhántást befejezte A vágujhelyi gépállomás dolgozói gyors iramban befejezték a nyári munkálatokat, augusztus 14-én szom­baton a délelőtti órákban a tarlóhán­tással is végeztek. A 800 hektár tarló­hántás idejében való elvégzése a trak­torosok kezdeményezésének köszönhe­tő, akik saját elhatározásukból meg­hosszabbított műszakban, naponta sok­szor 16 órát is dolgoztak. A tarlóhán­tásban 41 kerekes és hernyótalpas vett részt, amelvek ötös ekéket hasz­náltak. A beckói traktorobrigád leg­jobb traktorvezetője 132 hektáron vé­gezte el a tarlóhántást. Cechvala elv­társ, a éachticei traktorosbrigád tagja kerekes traktorával már eddig 177 szá­zalékos tel.iesítménvt ért el. Ugyanez a traktorosbrigád tartozik a járás leg­jobb brigádjai közé. Fogas Klement brigádvezeto együttesével a nyári munkák tervét 118.3 százalékra telje­sítette. A lenaratásban Maian Iván nyújtott kiváló munkát, aki 8 óra alatt 3 hektár lent learatott. A vágujhelyi gépállomás augusztus 14-én a nyári munkák tervét járási viszonylatban "') százalékra teljesítette. Magyar gyártmányú cukorrépa­szedőgép A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézel szakemberei tavaly ősz óta kísérletez­nek a hatvani cukorgyár gazdaságában a magyar gyártmányú RS-2 félönmű­ködő cuikorrépasz időgép tökéletesíté­sével. Néhány kisebb módosítás után a gép nagyon jól bevált. Napi teljesítmé­nye körülbelül 2 hektár. Az új gép ki­emeli a répát, megtisztítja a rátapadt földtől majd elevátor segítségével a mögéje akasztott pótkocsiba rakja Ősszel már mintegy 100 cukorrépasze­dőgép segíti a betakarítást. A besztercebányai kerületben lévő gépállomások azonban elOirányzott tervüket nem teljesítik száz százalék­ra. aminek az oka főképpen a munka szervezetlenségében, valamint a hiá. nyos meggyőzői munkában keresend” Különösképpen a körmöci és a poltári gépállomások dolgozói maradtak el a nyári tervükkel A poltáriak az ara­tás tervét csak 19.6 százalékra teljesí­tették. A besztercebányai kerületben lévO gépállomások feladata tehát a/ összes lehetőségek latbavetéséve! az aratást megszervezni, hogv az aratás és cséplés mielőbb befejeződhessék. A legiobb gépállomások nyomában Egy váltásban 20 hektár tarlóhántás A kombájnok és aratógépek gyors ütemben végezték az aratást a nád­­szegi EFSz földjein. Az aratógépek munkáját nyomban felváltotta a her. nyótalpas traktor, amely nagy, 5-ös ekét vontatva, vígan végezte a tarló­­hántást. Ezekután nem csoda, ha az aratással egyiddben a nádszegi trakto. rosok végeztek a tarlóhántással is. — Megtörtént az is, hogy nem volt a hernyótalvasnak munkája, tpy történt azután, hogy mikor a kismácsédi EFSz segítséget kért a tarlóhántáshoz a palántái gépállomástól, a gépállomás vezetői a mi DT 54.es traktorunkéi jelölték ki melynek vßzetöje rajtam k'vul Gombos Tibor volt. Mácsédra érve, megállapítottuk, hogy '•sák kismennyiségü tarlót szántottak fél. A honi traktorosok fele voltak panasszal, hogy az ö földjük nagyon kemény, meggyúrták az aratógépek, stb. Nem tudunk szántani, mondogatták■ Persze nem is szántottak, s így utol­sók lettek a járásban. Nekünk sem kellett több, gondoltuk, megmutatjuk. hogy lehet szántani, csak akarni kell lekezeltük a gépet megtöltöttük naf­tával és nekifogtunk a munkának. — Felváltva dolgoztunk reggeltől, reg­gelig. Tjhát 24 órás váltásban. Ment a munka mint a karikacsapás. Volt olyan váltás, amely alatt 20 hektáron végeztük el a tarlóhántást. Sokszor még jobban is ment volna a munka, de zavarta az, hogy a beígért élelme­zés nagyon hiányos volt. A traktoron hamar megéheztünk, az ebéd pedig sokszor csak délután 3—4 órára érke­zett meg. ! Ha már itt tartunk, meg kell mon­danom azt is. hogy nem így volt a honi traktorosoknál. Őnekik nem kel. lett kivinni a határba a reggelit s ebé­det. Rendszerint 6—7 órakor keltek azután a lakásuk elé jártak s nyu­godtan megreggeliztek, hazaidnak ebédre s bizony ez alatt az idő alatt haszontalanul fogyott a drága nafta, mert a traktort reggeli és ebédszü­net alatt is vuffogni hagyták. Este a nap még magasan fenn volt az égen. de az ő traktoraik már bent pihen, tek a brigád udvarán. Csoda tehát ezekután. hogy lemaradtak a munkák­kal ? De bezzeg fájt nekik, mikor egy hét elteltével bejelentettük a vezetőség, nek. hogy végeztünk, minden tarlót felszántottunk' és le is hengereltünk­­még hozzá csigahengerrel. Persze cso­dálkoztak és elismerésüket fejezték ki munkánk iránt, mert egy hét alatt U4 hektár harmadosztályú földet szántot­tunk fel. Azt kérdezték a kismácsédi trakto. rosok tőlünk, hogyha mi a tarlóhán­tással végeztünk, akkor mit fognak dk dolgozni. Mi azt feleltük, azt, amit ed­dig. Ha lemaradtok, hívjatok mi szí­vesen eljövünk újra. Erre azonban nem kerül sor, ha úgy dolgoztok, mint a nádszegi brigád tagjai. Hg nem elég a nappal, megyünk éjjel is. Ha nem elég az éjjel sem, megyünk ünnepe­ken és vasárnap is. Rendben is va. gyünk a munkával, ebből ti is tanul­hattok. Gvöri Boldizsár. Nádszeg. Uj csehszlovák gyártmánýú gabonakombájn A prostéjovi Agrostroj n. v. fejlesz­tési osztályának dolgozói 1949. óta már 65 mindenfajta mezőgazdasági gépet gyártottak. A legutóbb gyártott ŽM- 300 gabonaaratásra készült kombájnt most kísérletezték ki a morvaországi szövetkezetek földjein. Ez az új csehszlovák aratógép 3 mé­ter szélességű rendet vág. A kicsépelt szemet megtisztítja és osztályozza, a hulladék szemet pedig felfogja és zsá­kolja. A gépet fúvóberendezéssel is ellátták, amelv a pelyvát egv pótko­csiba fújja, ami teljesen elegendő egy hektár árpa, vagy háromnegyed hek­tár búza learatására. Az osztályozott szem a fnagtárból fúvás által kerül ki a gép mellett haladó pótkocsiba, vagy teherkocsiba A gép óránkénti sebes­sége 1.5—4.5 kilométer, A szállítási sebessége azonban 14 kilométer. A legnagyobb újdonság a gép 00 'óerős motorja, amely a koprivniceí Tátra-üzemben készült. A gép kevés üzemanyagot igényei és emellett ke­zelése nagvon egyszerű Az új kom­bájn elmés megszerkesztésénél nagyon szerencsésen oldja meg a gazdaságos­ság kérdését is — mondja Josef Za­­hradniéek a gép fő megszerkesztője. Egyetlen gép e'végzi az aratás és csép­lés mindenféle és fajta munkáit.. A szemet nedig nemcsak tisztítja és osz­tályozza hanpm a szalmát is és ч pelyvát is külön osztályozza. A ZM­­•300*as aratógép aratási szélessége ! méterrel kisebb mint az S.4 kom­bájné. a rázok férőhelye ezzel szem­ben viszont nagyobb. A gép vezérlését a lehető legegy­szerűbben oldották meg. Az aratómű­vet hydraulikus vezérléssel irányítják és a kombájnos a gép nyergében ülve a terepviszonyoknak megfefelően ké­nyelmesen vezetheti a gépet. A leg­gyakrabban használt 1.5 kilométeres sebességet menetközben, a gép meg­állása és a sebességszekrény kapcso­lása nélkül szabályozhatják. Jindrich Zedník kombájnos és társa Antonín Vávra. az Agrostroj kombáj­­nosai főképpen a gép könnyen kezel­hetőségét. a menetközben! irányítá­sát és ugyancsak a magtár menetköz­­beni kiürítését dicsérik. A brünni Mezőgazdasági Kutató In. tézet dolgozói az Agrostroj fejlesztési osztályának munkatársaival karöltve, a lutini EFSz dűlőin most kísérleteznek egv „SSK” mintájú, 1,30 m fogású szalmaháritógéppel. A gép a kombájn^ aratás után a megszáradt szalmát ösz­­szegyűjti, csomagokba sajtolja és eme­lőszerkezet révén az ottiévő pótkocsi­ba. vagy teherkocsiba emeli. Ehhez a géphez a traktoroson kívül csak két emberre van szükség, akik a pótkocsin a szalmát gyorsan elrakják. A szalmát szükség szerint háromféle nagyságban lehet sajtolni 3—7 kg-ig terjedő súly-' ban. A zM-300-as kombájnt a kísérlete­zés után szigorú tudományos vizsgá­latnak vetik alá. Idejében, gondosan végezzük el a nyári szántást ! A gépállomások agronómusai ól tudják, hogv a rögös talajba vetett ga­bona nehezen és egyenlőtlenül kel és a legtöbb esetben gyenge termés­sel fizet. Ennek elkerülésére és a tarlóhántás után kikelt gyomok irtá­sára minél nagyobb területen és mie­lőbb el kell végezni a nyári szántást. A nyári szántás után ülepedett és beérett talajba kerülhet a gabonavető­mag. Ez a jó termés egyik alapfel­tétele. Ha ugyanis a gabonafélék ké­sőn megszántott, laza talajba kerül­nek a vetés után megsínylik a talaj ülepedését, mert ja kelés ideje alatt elhúzódik a talaj a növény csíráitól és a gabona bokrosodási csomója vé­delem nélkül, csupaszon marad. Az ilven kinőtt gabonában a téli fagy nagv károkat okozhat. A nyári szántást sokkal figyelme­sebben és gondosabban kell elvégezni, mint akár az őszi- akár a vetőszán­tást A nvári szántás sohasem marad­hat rögösen. Az ekét nyomon kövesse a fogas, hogy a szántás felszíne — de a szántás mélvebbenfekvő rétege te aprómorzsás legyen. Ha az eke rögö­ket hoz fel, a szántás után szükség szerint járassunk hengert, utána pedig fogasoljunk . A szántás időpontját lehetőleg úgy válasszuk meg, hogy az eke után por­­hanyósan omoljon a föld és ne kép­ződhessenek rögök. Ez az idei nyáron nem okoz különös gondot az agronó­­musoknak. mert hiszen bőven volt csapadék. Az EFSz-ek és az állami gazdaságok ezt a munkát lehetőleg eldhántós ekével végezzék el, ígv nem lesz egyenlőtlen a szántás . és jobb magágyat készíthetünk a vetésnek. Az is fontos, hogy a megszántott talajt ne verje fel a gyom. A kikelő gyomokat kultivátormi, vagy tárcsá­val irtsuk. Ezeket a kiegészítő munká­kat ne sajnáljuk az ősszel vetés alá kerülő földektől, mert a kifogástala­nul előkészített, ülepedett és gyom­mentes magágyban egyenletesebben, gyorsabban kel és hamarabb bokroso. dik a gabona. Aratáskor pedig 2—3 mázsával többet fizet mintha elha­nyagoljuk a nyári szántást és az ez* követő esetleges kultivátorozást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom