Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-08-22 / 34. szám

1954. augusztus 22. 9 A dunaszerdahelyi ó-llami gazdaságban befejeződtek az aratási és cséplési munkák A dunaszerdahelyi állami gazdaság dolgozói abban az igyekezetükben, hogy ez aratási- és cséplési munkálatokat minél előbb és minél eredményesebben befejezhessék, összüzemi gyűlést hív­tak egybf, még június 26-án, amikor is megbeszélték az elkövetkezendő munkálatok lefolyásának menetét. Már akkor rámutattak egyes gazdaságok dolgozói olyan hibákra, amelyek hát­ráltatták volna a munkák rendes üte­mét. így az alapos megbeszélés után sikerült kiküszöbölni időben a hiányos­ságokat és az aratási, valamint a csép­­lési munkák 1954. július 7-én, alapos felkészültség után, megindultak. Már ae aratási munkálatok első ré­szében megmutatkozott, hogy a szocia­lista munkaverseny az egyetlen helyes út, melyen keresztül, leküzdve minden nehézséget, kimagasló eredményeket lehet elérni. A dunaszerdahelyi állami gazdasághoz tartozó udvarok szocialis­ta munkeversenyben voltak egymással. A vásárúti osztály dunatökéssel, a várkonyiak pedig a malomhelyiekkel álltak versenyben. Csakis a szocialista munkaversenyben részt vevő öntudatos dolgozóknak köszönhető, hogy le tud­tak győzni olyan nehézségeket is, min: például a Duna magas vízállása folytán állandóan emelkedő talajvíz. A gazdaság összes dolgozói megtettek minden tő­lük telhetőt, hogy megmentsék közel­látásunk részére az összes gabonát, de még azt is, amely a vízben állott. Min­den erejük megfeszítésével az állami gazdaság dolgozói két váltásban dol­goztak. Munkájukat siker koronázta. Ebben a nehéz munkában mutatkozott meg legjobban az igazi bajtársiasság. Az összes gazdaságok átcsoportosítot­ták munkásaikat és siettek a malom­­helyi udvar segítségére, ahol legnagyobb volt a veszély ée a talajvíz a legna­gyobb károkat okozta volna. Ilyen ne­hézségek mellett is sikerült, ha egész üzemi méretben nem is, de egyes ud­varokban kiváló eredményeket elérni. összüzemi eredmények: Búzát 450 hektáron termeltünk és 23 mázsás át­lagterméshozamot értünk el. Rozsunk 90 hektáron termett és 19 mázsás e­­redménnyel. Tavasziárpát 390 hektáron termeltünk és összüzemi viszonylatban 24.40 mázsás átlagot értünk el. Zab­­termésünk is sikerült. 132 hektáron 23 mázsás átlagot sikerült elérnünk. Az egyes udvarokon szép eredmé­nyeket értek el. Például Horváth Vin­ce munkacsoportja Vásárúton 18 hek­tár őszibúzából 18 átlaghektárt termelt. Tevasziárpát 17 hektáron vetettek és abból 29.21 mázsa átlagot, zabból pe­dig 10 hektáron 34 méteres átlagot ér­tek el. Ez a csoport úg'- mint a többi cso­portok is, a nekik kiosztott földeket egyedül művelték meg. Az így elért eredmények tehát a csoportok elért e­­redményei. Dicséretet érdemel a várkonyi udvar­ban dolgozó Csóka József csoportja is, amely tavaszi árpából 38« mázsás hek­tárhozamot, expressz-cukorborsóból pe­dig 25,6 mázsás átlagot ért el. Hasonló szép eredménnyel dolgozott Bély Fe­renc melomhelyi udvar csoportja is, amely tavaszi árpából 35.7 mázsás ter­mésátlagot ért el. Ezek az eredmények, a már említett nehézségek mellett tanúságot tesznex a dunaszerdahelyi állami gazdaságok dolgozóinak jó munkafegyelméről ás szocialista hazafiasságáról. A növény­­termelési csoportok munkájában nagy segítséget nyújtottak traktorosaink is, akik közül Herberik Rudolf Š 30-as gé­pén 81 hektárt learatott és 367.74 ko­rona, értékű üzemanyagot megtakarí­tott. Nyírfa Boldizsár 66 hektárt ara­tott le és 355.08 korona értékű üzem­anyagot takarított meg. Sidó János 57 hektárt. Jávorke Pál pedig 52 hektárt aratott le, szintén jelentős anyagmeg­­tákerítás mellett. Nem maradtak el azonban a többi traktorosok sem, akik főképpen az ara­tás befejezése után két váltásban dol­gozva, elvégezték a tarlóhántást. Ezen munkálatokban főképpen Bence János hemyótelpestrakto”0') tűnt ki, aki a megállapított 5,5 hektár helyett 7,26 ha-on végezte el a tarlóhántást napon­ta. Annak ellenére, hogy a duneszerda­­helyi állami gazdaság 463 hektár föld­je, 250 hektár legelője és 300 hektár rétje a víz alatt volt, augusztus 7-én mégis büszkén jelenthettük: készen va­gyunk. A dunaszedahelyi • állami gazdaság dolgozóinak politikai fejlettségére vall az is, hogy amikor gazdaságukban az aratást és a cséplést befejezték, segít­ségére siettek a szomszédos EFSz-ek­­nek is, amelyek az aratási ás cséplési munkákban elmaradtak. Főképpen a kisudvarnoki, nagyudvarnoki és a vá­sárúti EFSz-eknek nyújtottak hathatós segítséget. De segédkeztek a más já­rásokban lévő EFSz-eknek is, az ara­tási és cséplési munkák mielőbbi el­végzésében. Egy cséplőgép 21 ember­rel együtt a losonci állami gazdaságok dolgozóit segítette. A kombájnosok szintén ki akarták venni részüket az ország gabonájának betakarításából és éppen ezért kombájnjaikkal együtt a magasabb fekvésű csehországi földekre mentek aratni. A betakarítási feladatok mellett sem feledkeztek meg az állattenyésztésről, és az állatok gondozásáról. A repcék betakarítása után 135 hektárt tarlóke­verékkel vetettek be és ezzel emelték a téli hónapok takarmányalapját. A gazdaság igazgatósága az üzemi szakszervezeti tanáccsal karöltve most értékeli az aratási és cséplési munkák folyamán lézajlott szocialista munka­­verseny eredményeit. A legjobb dolgo­zók között 3.900 korona értéket osz­tanak ki készpénzben és részben ter­­mészetbeniekben. Dolgozóink tudatában vannak annak, hogy a mostani állandóan emelkedő é­­letszir vonalunk pártunk és kormányunk bölcs gondoskodásának köszönhető. Ezért ígérik, hogy a további munkák­nál is helytállnak és mint öntudatos dolgozókhoz ülik, becsülettel tesznek eleget vállait kötelezettségeiknek. KORNFELD FERENC DUNASZERDAHELY 42.37 mázsa árpa hektáronként A Mladá Boleslav-i állami gazdaság­hoz tartozó Velký Horká-i udvar nö­vénytermelési csoportja az árpa ter­melésében rendkívül nagy sikert ért el. Négy hektár árpa learatása és ki­­cséplése után megállapították, hogy összesen 169.5 mázsa gabonájuk ter­mett, vagyis hektáronként 42.37 má­zsa. Ez határozottan csúcseredmény, azonban az udvar dolgozói más terü­leteken is hasonló eredményeket értek el. így például az egyik 50 hektáros dűlőn 30 mázsás átlagos hektárhoza­mot értek el és így tervezett hektár­hozamukat magasan túllépték. Ez a kiváló siker Václav Stehlíknak és Antonín Kisalának, az udvar veze­tőjének köszönhető, akik az árpa ve­tésétől egészen az aratásig gondoskod­tak annak ápolásáról. Négyszázkét egészséges malac A gombai állami birtok dolgozói a párt és kormány állattenyésztés fej­lesztéséről szóló rendeletét magukévá tették és végrehajtják. Főképpen a sertéstenyészetben értek el dicséretre­­méltó eredményeket. Deszkás Ferenc sertésgondozó egészévi tervét már július végén túlteljesítette. Az első gazdasági félévben 40 anyadisznótól 402 egészséges malacot nevelt fel. A terv teljesítését és túlteljesítését a Ljuszková munkamódszerrel érte el. A gombai gazdaság dolgozói az egéázévi 2.500 darab sertéstenyésztési tervből máp- 2.087 malacot felneveltek és min­den lehetőségük megvan, hogy egész­évi tervüket túlteljesítik. Kitüntették a pelhrimovi állami gazdaságot Ebben az évben már másodszor ju- I talmazták meg a pelhrimovi állami gazdaság dolgozóit eredményes fajál- j iattenyésztésükért. František Kord mérnök a Földművelésügyi Miniszté* rium képviseletében augusztus 14-én nyújtotta át az állami gazdaság dolgo­zóinak a kormány vörös zászlaját, amelyet a fajállattenyésztésben kifej-' tett sikeres tevékenységükért érdemel­tek ki. A gazdaság dolgozói ezenkívül az ál- j lati termékek beadásában is szép pél- j dát mutattak. Április és június közötti időközben tejbeadásukat 118 százalék­ra, sertéshúsbeadásukat 139 százalékra, marhahúsbeadásukat 169 százalékra és tojásbeadásukat 140 százalékra teljesí­tették. A tejtermelés növelésében te­henenként 7.46 átlagliteres hozamot értek el. A sertéstenyésztésben, az első oazdaságt félévben, 0.44 kg-os súly szaporulattá! dicsekedhetnek. A szarvasmarhák súlygyarapodásában még nagyobb eredményt, vagyis napi 0.82 kg-os súlyszaporulatot értek el. Ugyan­csak az első gazdasági F'-vhen minden tnyadisznóra 7.2 egészséges elválasz­tott malac jut. Földműves ш/imi híbel. Az új jutalmazási rendszer első eredményei Csenkén A nap sugarai teljes fénnyel árasz­tották el a vidéket, amikor a közel­múltban a csenke' állami gazdaságban jártunk. A meleg akkoriban szaporán érlelte a dús gabonekelászoket s csak a Duna felől fujdogáló szellő enyhítet­te a hőséget. Most azonban a hőség olyan fokra szökött, hogy a viz felől áramló szél is, mintha csak perzselné «z ember testét. Lélekezni is nehéz ilyen nagy melegben. A gazdaságban azonban a fojtott meleg ellenére is serény munka folyik. A dolgozókat megedzette az aratás és a cséplés. A szocialista munkaverseny pedig, amelyet a nyári munkák alatt a karvei gazdaság dolgozóival folytattak, csak megacélozta bennük az igyekeze­tei. Nemcsoda tehát ha büszkék elért sikereikre a csenkeiek. A nyári munkák alatt kifejlődött munkaversenyből ezúttal is a Csenkei gazdaság került ki győztesen, bár a karvaiak nagyobb eséllyel kezdték meg az aratást. Hiszen három kombájn se­gítette elő munkájukat a betakarítás­ban, míg a csenkeieknek csupán egy kombáj i segítségével dolgoztak. A gaz­daság dolgozói jó munkája nyomán a vezetőség július végén örömmel je­lenthette az igazgatóságon, hogy mind az aratással, mind в csépléssel végez­tek. Ezenkívül a terméshozamokban is emelkedés tapasztalható, mivel a múlt évi hozamokkal szemben ezidén 2.5 mázsával termeltek többet hektáron­ként. Az aratás gyors elvégzése, amelyet 12 nap alatt fejeztek be, lehetővé tette a cséplés mielőbbi megkezdését. Négy cséplőgarnitúra két váltásban reggel 4-től este nyolcig megállás nélkül, fá­radhatatlanul ontotta a gabonát. Goda János, a gazdaság agronómusa jóleső érzéssel mondja el azoknak e nevét, akik derekasan megálltak a helyüket a munkában: Bernát József, Súlák József, Medza József és Dobay Károly, akik úgy együtt dolgoztak, mintha csak egy csoportot alkottak volna. Igaz, már több éve mindig így együttesen végezték a cséplést, úgyhogy szinte egymás gon­dolatát is ismerik. Ők azok, akik az első váltás után sem tették le szerszá­maikat, hanem tovább dolgoztak a má­sodik műszakban is. Ezekután nem is lehet azon csodálkozni, ha keresetük jóval meghaladta az ötszáz koronát egy hét alatt. Bernát József például, ha csak egy hét keresetét vesszük alapul, 637 korona jutalomban részesült. De hasonló összeghez jutottak a többiek is. Az aratás elvégzése mellett sikeresen folyt a tarlóhántás is és a gazdaság másodnövényei már dú­san zöldéinek, nagy hullámokban len­geti őket a nyárvégi szél. Kell a takar­mány, a siló, ettől fejlődnek, izmosod­nak a gazdaság állatai, növendékbor­jai. A tervszerűen elvégzett munka mindig meghozta gyümölcsét s szép sikerrel járt most is, mivel a gazdaság az első félévi tervét magasan túltelje­sítette. Nemcsak a növénytermelésben vannak ám sikerek, eredmények, a jó munka áldásai az állattenyésztésben is fellelhetők. Dehát erről beszéljen csak V Ily elvtárs a zootechnikus: — Állat­tenyésztésünk eredményei kétségkívül a gondozók lelkiismeretes munkáját, odaadását tükrözik vissza. Az állatsza­porulat tervét, ennek egészévi felada­tait már 53 százalékra teljesítettük Tóth Károly például 125 százalékos tervteljesítést ért el. A terv minden egyes anyától 10 darab elválasztott malacot ír elő egy évre. Tóth elvtárs azonban majdnem 8 malacot választott el minden egyes anyától félévig. Az elválasztott malacok átlagsúlye pedig igen szép, 17.5 kg-ra rúg. Az anyako­cák szintén jókarban vannak, hiszen mindegyik átlagsúlya túlhaladja a 170 kg-ot. Tóth Károlyon kívül még Sulci Jó­zsef sertésgondozó érdemel dicséretet, aki 5.5 százalékos választási átlagával ugyancsak nagyban elősegítette a gaz­daság malacszaporulata tervének tel­jesítését. Ugyanilyen eredmények van­nak a tehenészetben is, amit fényesen bizonyít a gazdaság tejbeadási kimuta­tása is. A kötelező beadas több mint ötven százalékát már teljesítették s csak hónapok kérdése, hogy az egész­évi feladatukat is teljesíteni fogják. A fejőgulyások közül Halász Istvánt említjük -meg, aki a gondozásában lévő 12 tehéntől félévig 10.5 literes átlag­gal dicsekedhetik. Az elmúlt hónapban is 3.940 tejet fejt ki. Közel áll Po­­rubszky Ferenc is ehhez a teljesít­ményhez, hiszen nem kevesebb mint 3.621 liter tejet fejt ki a gondozása alatt lévő tehenektől. így nála a tejho­zam kis híján 10 liter átlagot mutat. Tanovszky István fojőgulyás pedig 9,4 literes hozamot ért el a félévi ered­mények megállapításánál. Külön fejezetben emlékezünk meg a gazdaság juhállományáról, ahol Szlo­­bodnyík Pál feleségével kezeli a birká­kat. Sajtbeadási tervét a gazdaság munkálkodásuk nyomán több mint há­romszáz kilogrammal szárnyalta túl, sőt gyapjúból is csaknem hatszáz ki­logrammal adtak be többet. A Szlobod­­nyík-család természetesen anyagiakban és megbecsülésben is megkapta méltó jutalmát. A félévi feladatok teljesíté­sének értékelése során több mint ezer korona pótjuto'lomben részesült. Nánán titkolódznak Ha valaki ezekután érdeklődik az igazgatóságon a gazdaság tevékenysé­ge iránt és kiváncsi, hogy az eredmé­nyek láttán a többi gazdaság között milyen helyezést ért el, nem kap kie­légítő választ. Pedig itt nem iehet, mert a Csenkei gazdaság, bár némely termékben nem érte el a kí­vánt hozamot, hasznosságot, mégis a legjobb és legeredményesebb gazdasá­gok közé sorolható. Az összeredmé­­nyek átlaga az összes többi gazdaság eredményeit túlhaladja. Természetesen ez sem a véletlen munkája volt, ha­nem kitartó meggyőző igyekezet kel­lett itt is ahhoz, hogy a dolgozókat a tervek teljesítésére felsorakoztassák. Minden állami gazdaság és nagyüze­mi gazdaság fejlődése, gyarapodása a dolgozók igazságos jutalmazásában rej­lik. Csenkén sem jártak el másképpen, minthogy a termelésben kiváló ered­ményeket elért gulyásokat, sertésgon­­dozőkat, a növénytermesztő csoportok tagjait munkájuk eredménye alapján jutalmazták. Az új jutalmazási-rend­szer bevezetése pedig, amelyet immár a második hónapban érvényesítenek, még jobb munkára, kötelességtudásra neveli a dolgozókat. Az állatgondozók a terven felül elért eredményeikért közel ezer korona pót­­jutalomben részesültek. De a növény­­termesztő csoportok is megkapják a kijáró pótjutalmezást. Az új jutalmazási rendszer egyebek között jó hatással van Vlahy elvtárs zootechnikuera a termelés irá­nyítójára is. — Ezelőtt — mondja a zootechnikus — bármilyen eredményt is mutattunk fel, nem látszott meg a jutalmazáson. Most azonban lényeges változás következett be ezen a téren nálam is. Lássuk csak miben változott a ju­talmazás aránya Vlahy elvtárs kerese­tében, az új fizetési rendszer alkalma­zása nyomán. A tiszta kereset csak két hónappal ezelőtt is 866 koronát tett ki. A félévi tervek túlteljesítése következ­tében az új jutalmazási rendszer Vlahy elvtárs jutalmazásában 100, mellékesen pedig a pótjutelmazás kifizetése révén nyolcszáz korona többletet jelent. Va­gyis keresete a pótjuitalommel együtt a júliusi hónapban több mint 1.500 ko­ronára növekedett. így jutalmazza tehát szocialista me­zőgazdaságunk a törekvő munkát mind­azok részére, akik közvetlen vagy akár közvetve irésztvesznek a termelés fo­kozásában. Igaz, az új fizetési és ju­talmazási rendszerben, jobban mondva annak gyakorlati alkalmazásában, van­nak még fogyatékosságok. De a min­dennapi munka során ezt ki lehet kü­szöbölni és minden remény megvan a fennálló hibák eltávolítására. Nagyon fontos követelménye ennek, hogy a vágómarhák súlygyarapodását is rend­szeresen vezessék és a gondozókat az elért eredmények arányában jutalmaz­zák. Ebben az esetben itt is lényeges javulás következik be és a gazdaság méltóképpen elfoglalhatja az első he­lyet az igazgatósághoz tartozó többi gazdaságok előtt. Szombath A. A szlovákiai állami gazdaságok zootechnikusainak értekezlete Az állami gazdaságok trösztjeinek zootechnikusai és állategészségügyi dolgozói augusztus 16-án, hétfőn Bra­­tislavában értekezletre gyűltek. A szlovákiai állami gazdaságok állatte­nyésztésének kérdéséről Ján Tomka, a Mezőgazdasági Megbízotti Hivatal mellett működd állami gazdaságok fő­­igazgatóságának fílzootechnikusa szá­molt be. Tomka elvtárs többek között megemlítette, hogy az állattenyésztés­ben elért eredmények, ösjtehasonlítva az 1953-as év első félévével, valamivel jobbak. Az állattenyésztés feladatairól szólva megemlítette, hogy a szarvas­­marháknak hizlalásra fogása után a takarmányozást alaposan meg kell szervezni és külön istállókba kell el­helyezni az állatokat, vagyis úgy mint ezt már egyes bratislava-környéki gazdaságok teszik. Főképpen gondos­kodni kell megfelelő mennyiségű ta­karmányról és silótakarmányról. Szlovákiai viszonylatban a sertés­­állomány 111.6 százalékra emelték. Az anyadisznók fiaztatásában a legjobb eredményt a zsolnai állami gazdaság érte el, amely július végéig 6 malacot, a losonci pedig 5.8 malacot ért el. - A malacok elválasztásában na­gyon szép eredményt ért el a mártoni gazdaság, amely 7-9 ma­lacot ért el anyadisznóként. A légítő választ. Pedig itt habozni nem juhállomány tervét az ál ami gazda­ságok 113.5 százalékra teljesítették és megvan adva minden lehetőség arra, hogy az egész évi tervüket is teljesít­ők. Az időhöz kötött eladási tervet az állami gazdaságok marhahúsban 113 százalékra, a tejbeadást 102 száza­lékra teljesítették. Tomka főzootech­­nikusa beszéde további részében fog­lalkozott a fajállattenyésztéssel, vala­mint á mezőgazdasági állatok takar­mányozásával. Hangsúlyozta az új munkamódszerek bevezetésének szük­ségességét, főképpen pedig Ljuskovo, Surikov munkamódszereinek alkalma, zását. Bejelentette, hogy az állami gaz­daságok között folyó szocialista mun­kaversenyben az első gazdasági fél­évben a legjobb eredményt a bratisla­­vai tröszt érte el. Az értékelés szerint a szenei állami gazdaság került az élre. Az állatgondozók közül Benes Kálmán, a zselízi állami gazdaság dolgozója lett az első, aki naponta fejőstehenenként átlagosan 17 li­ter tejet ért el. Az állami gazda­ságok sertésápolói közül a legnagyobb súlygyarapodást Kohút Mária, a galántai állami gazdaság dolgozónője érte el, aki a gondjaira bízott sertéseknél da­rabonként és naponként 0.69 kg súbyszaporulatot ért el. Birkás Ilona, a palárikovói állami gazda­ságok sertésgondozónöje a mala­cok elválasztásában anyadisznó­ként 9 malac elválasztását érte el, a szarvasmarhák hizlalásában pedig a legnagyobb, 1.36 kg-os súlyszaporula­­tot Kiss Péter, a galántai állami gaz­daság dolgozója érte el. Az állami gazdaságok legjobb dol­gozói közé sorolható még E remiás János, a Munkaérdemrenddel ki­tüntetett tornáéi juhász, aki az 1954. gazdasági év első felében juhonként 7.20 kg-os nyírási át­lagot ért él, valamint Ladislav Luchi mérnök és Emü Bahleda zootechnikusok. A főzootechnikus beszámolója után eszmecsere következett, amelyben a zootlechmkusok és az egészségügyi dol­gozók beszámoltak tapasztalataikról. Kanovsky Ján, az állami gazdaságok főigazgatóságának igazgatója értékelte az értekezlet munkáját. Hangsúlyozta, hogy az állattenyésztés mostani fő­feladata a takarmányalapról való gondoskodás és a fajállatok nevelése.­­Csökkenteni kell a malacok elhullá­sának számát, majd beszédét, végül azzal fejezte be, hogv minden öntuda­tos állami gazdasági dolgozónak telje, sitenie kell a X. pártkongresszus által kitűzött feladatokat. Vetik az Az állami gazdaságok bratislavai trösztje jelenti, hogy a bratislavai ke. rüietben már megkezdték az őszirep­­ce vetését. A nagyszombati állami gazdasághoz tartozó voderadi és po­­tučki udvarokban augusztus 13_án 80 hektár őzirepcét elvetettek. A pöstyéni állami gazdasághoz tartozó kaesovcei őszirepcét udvarban, továbbá a dunaszerdahelyi állami gazdaságon, valamint a szeredi és gombai állami gazdaságok dolgozói szintén az őszirepce vetésével foglal­koznak. A bratislavai kerületben lévő állami gazdaságok eddig 70 hektár ősziárpát vetettek el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom