Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-08-01 / 31. szám

12

Гения a

"0^1 3UQtl*rHlc 4

A szovjet kormány jegyzéke Franciaország, Nagy-Británnia és az Egyesült Államok kormányaihoz

Franciaország, Nagy-Britennia és az Egyesült Államok 1954. május 7-i jegyzékére a szovjet kormány 1954. július 24-én válaszjegyzéket küldött.

A szovjet kormány válaszjegyzéke

Franciaország kormányának jegyzékéből kitűnik, hogy Franciaország kormánya nem osztjc a szovjet kormány március 31-i jegyzékében foglalt nézeteket, sem az összeurópai kollektív biztonsági szerződésre vonatkozóan, sem pedig árra vonatkozóan, hogy э szovjet kormány késznek nyilatkozott az érdekelt kormányokkal együtt megvizsgálni a Szovjetuniónak az Észekatlanti Szerződésben való részvétele kérdését. Emellett Franciaország kormány», semmiféle olyan javaslatot sem terjesztett elő, amely Európa veiamenny’ országa biztonságának szavatolására irányul. Franciaország kormányának a/ európai biztonság szavatolása fontos kérdésében elfoglalt, ilynemű álláspontja- nem menthető, ha a béke megszilárdításának érdekeiből indulunk ki.

Az említett jegyzékből kitűnik, hogy Franciaország kormánya az európai biztonság biztosításában való érdekelt voltára hivatkozva, olyan álláspontot védelmez, amely valóban nem szolgálhatja ezt a célt, hiszen az európai biztonság biztosításának örve alatt olyan szűr, zárt államcsoportosulások szerveződnek, amelyekben való részvételtől minden'más államot távoltartanak. Ezt jelenti tehát Franciaországnak az Északetlanti Szerződés Szervezete és az „európai védelmi közösség” típusába tartozó „egyfor ián gondolkodó államok társulására" vonatkozó álláspontja. Az ilyen agresszív jellegű, zárt csoportosulások létesítése ellentétes az Egyesü't Nemzetek Szervezetének elveivel, hiszen az Egyesült Nemzetek Szervezete azon az alapon létesült, hogy az államok társadalmi és politikai berendezésüktől függetlenül tömörülnek. Az ENSZ-nek az a hivatása, hogy az államok egy ittműködésére és kollektív erőfeszítésére támaszkodva fönntartsa a békét és a népek biztonságát. Az ilyen zárt katonai csoportosulások aláaknázzák az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapjait és nemzetközi tekintélyét.

Franciaország május 7-i jegyzéke úgy tünteti fel a dolgot, mintha a Szovjetunió az Észekatlanti Szerződés Szervezetéhez való csatlakozása esetén erre használhatná fel tagsági jogait, hogy „annak minden határozatát megvétózza” és ezzel „szétzúzza” ezt a szervezetet.

Az ilyenfajta érvek mesterkélt és tarthatatlan volta azonban nyilvánvaló,

minthogy a Szoyjetunió nem tart igényt a szerződés más részvevőivel szemben semmiféle különleges helyzetre.

A szovjet kormánynak újból hangsúlyoznia kell, milyen különleges veszélyt rejt magában az „európai védelmi közösség"-nek nevezett új katonai csoportosulás most előkészítés alatt álló létesítése. E csoportosulás programmja és tervei az Európa és különösen a Nyugat-Németországtjal szomszédos államok biztonságát fenyegető német militarizmus újjászületésére vezetnek. Franciaország kormányának május 7-i jegyzéke azt az állítást tartalmazza, hogy „az európai védelmi közösség" olyan szervezet, amely „természetébö’ kifolyóan megakadályozná, hogy Németország bárminő egyoldalú fegyveres akciót kezdhessen." Ez az állítás alaptalan. Aki azt hiszi, hogy a németmilitarizmust ezúttal sikerül a párizsi és a bonni egyezmények segítségével valamilyen keretek között tartani, az nem számol a történelem tényeivel. Hiszen a történelem tapasztalata azt mutatja, hogy amikor Németország sorsát a militaristák, a revansisták vették kezükbe, Németország mindannyiszor az agresszió útjára lépett, papírronggyá tépte a többi állam biztonságára vonatkozó megállapodásait és kötelezettségeit. Az „európai védelmi közösség” megalakítása, terveinek megvalósítása éppen ezért feltétlenül az új európai háborús veszély fokozódására vezet. Az új háború első áldozatai Nyugat-Németország legközelebbi szomszédai lennének. Nem az „európa' Védelmi közöss'g”-hez hasonló típusú szervezet, hanem az összes európa' államokat átfogó nemzetközi szervezet szolgálhat az európai béke és biztonság garanciájául.

A-» ilyen európai rendszer megteremtené az európai biztonság reális feltételeit. Komoly lépés lenne e fontos ügyben és előnyösebb körülményeket teremtene a német probléma rendezésére az egységes Németországnak mint békeszerető; füc~4len és demokratikus államnak megt remtése «'apján. Ebben az esetben elhárulnának Németország egyesítésének útjából azok a komoly akadályok, amelyeket az utóbbi években Nyugat-Németország remiütarizálásának politikája és Nyugatnémetországnak az úgynevezett „európa: védelmi közösségbe való bevonásának tervei teremtettek.

Az összeurópai kollektív biztonsági rendszer megteremtése a megszálló csapatoknak Németországból való kivonásával és a német rendőrség létszámának a Németországgal kötendő bé' eszerződés megkötéséig történő megegyezéses csökkentésével együtt ennek megfelelően biztosítaná Németország semlegesítését és - zze! megakadályozná, hogy háborús tűzfészek ke-I letkezzék ( Európa szivében. A német militarizmus újjáteremtése ugyanis el- I kerülhetetlenül erre vezet.

Az összeurópai szerződés megkötése kétségtelenül elősegítené az osztrák -kérdés megoldását is, amelynek rendezetlen voltáért a francia jegyzékben foglalt állítások ellenére F-ranciaorszáq. az Egyesült Államok és Anglia kormánya a felelős. Ugyan's ezek a kormányok akadályozták meg az osztrák ál'emszerződésnek a berlini értekezleten történő megkötését és nem hagynak fel Ausztria katonai csoportosulásukba való bevonásának terveivel.

A népek félelme mindenekelőtt az atom- és hidropénfegyver alkalmazásának veszélyével kapcsolatos, különösen amiatt, hogy e tömegpusztító fegyver ú.i fajtáinak romboló ereje egyre növekszik. Emellett számolni kell olyan fegyverfajták fejlődésével is, mint a rakétafegyver, amelynek hatótávolságé, ezer kilométerekre tehető, nem is szólva arról, hogy az atomtöltetü, irányítható rakétalövedékek rombolóerejüket tekintve, nem hasonlíthatók Hitler „V" szárnyesbombáihoz, amelyekkel a pusztításra ítélt hitleristák a második világháború végén megpróbálták meg-1- semmisíteni a kultúra és a civilizáció néhány világszerte ismert központját Ilyen körülmények között rendkívül fontos feladat az atom- és hidrogénfegyverek feltétlen eltiltásáról és az államok fegyverzetének, valamint fegyveres erőinek csökkentéséről szóló nemzetközi egyezmény megkötése.

Mint ismeretes, Franciaország politikáját támogatja az Egyesült Államok kormányának atom- és hidrogénfegyvert felhalmozó intézkedései. Az atom- és hidrogénfegyver agressziós fegyver, amelynek felhasználására épülnek az Egyesült Államok összes katonai tervei. amelynek fő hely jut az Egyesü't Államok fegyvertárában. Az ilyen politika nem segíti elő „a biztonsáq és a bizalom légkörének” megteremtését.

Emellett az amerikai sajtó hasábjain különböző olyan terveket propagálnak, hog' a katona1 támaszpontokat használják fel a -Szovjetunió, a Kjnai Népköztársaság és a népi demokratikus országok elleni támadás előkészítésére. A sajtóban nyíltan utalnak arra, hogy az Egyesült Államok légitámaszpontjai a Szovjetunió iparának szétzúzására hivatottak.

A szovjet kormány a lenntiekbő! kiindulva javasolja, hogy az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének kérdésében folytatandó eszmecsere végett, a legközelebbi hónapokban hívják össze minden részt venni kívánó európai állam, valamint az Egyesült Államok tanácskozását, A szovjet kormány kívánatosnak tartja, hogy a Kínai Népköztársaság elküldje erre a tanácskozásra megfigyelőjét.

Pandit Szunderlál, az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt egyik legrégibb tagja, július 22-én a de'hi-i kormanvklubban előadást tartott a Szovjetunióban tett látogatásáról.

Pandit Szunderlal leleplezte a „vas. függönviül” szóló rágalmakat- Ezi mondotta: Telies mozgási szabadságot élveztünk. Odamentünk, ahová akartunk." Szunderlal megjegyezte hogy „fezidíiszerint kommunista-e'lenes személveknek könnyebb vízumvt kapni Moszkva meglátogatásához, mint a kommunista barátoknak az Egyesült Államokba utazni. A legnagyobb vas függönyt éppen ’az Egyesült Államok, ban állítják fei,” Pandit Szunderla' ezután viharos tetszésnyilvánítás közepette ie'entette ki: „Nem kétséges hogy ha valahol a világon a népek kormánya a népből és a népért van akkor a Szovjetunióban ez a helyzet A szovjet kormányt minden munkás és paraszt a saját kormányának tekinti". Szunderlal beszélt a Szovjetunióban tapasztalt teljes vallásszabadságról, a nemzeti égvén íiségrü! megjegyezte. hogv csak a Szovjetunióban nem találkozott faji megkülönbözte. téssel. A szoviet kultúra eredményeiről szólva hangsúlyozta: „Űj civilizáció születik Oroszországban ... Üdvözlet Oroszországnak!"

* * *

Pakisztán egész területén, törvényen kívül helvezték a kommunista pártot A fővárosba érkezett jelentések szerint Pashaverban a kommunista párt hét tagját, köztük a helvi békebizottság elnökét és titkárát, Lahore. ban a párt 13, Haiderabadban pedig 8 tagját letartóztatták.

* * *

A francia nemzetgyűlés pénteken este szavazott a genfi megegyezések jóváhagyásáról. A szavazást megelőzően felszólalt Mendes-France. - A szavazásban 475 képviselő vett részt. A francia küldöttség .genfi tevékenységét és eredményét 462 képvisel hagvta jóvá, köztük 95 kommunista. 104 szocialista,- 74 radikális szocialista, 57 URAS (volt gauHeis. ■ tákj, 15 MRP és 4 haladó képviselő. I 13 képviselt! nem hagvta lóvá a géni francia küldöttség tevékenységét. 134 képviselő tartózkodott a szavazástól

* * *

Bedeü-Smith amerikai külügyminiszterhelyettes pénteken visszaérkezett Washingtonba. Bede'l-Smitli megérkezésekor újságírók előtt nyilatkozatot tett. „Bár a genfi értekezleten

létrehozott megállapodások olyan elemeket tartalmaznak — mondta - amelyek az Egvesült Államoknak nem tetszenek, mégis meggyőződtem arról. hogv az elért eredmények a legjobbak, amelyekre a jelenlegi körülménvek között számíthattunk.” _ Bedell-Smith ezután azt a véleményét felezte ki. hogv „a diplomácia ritkán képes a tárgyalóasztalnál megnyerni azt, amit a harctéren nem sikerült sem megnyerni, sem megtartani.’’

* * *

A Béke-Világtanács titkársága az indokínai béke helyreállfásáról szóm egyezmény, megkötésével kapcsolatban üzenetet intézett a Vietnami Bérbizottsághoz. Az üzenet a többi között ígv hangzik: _

Üdvözöljük önöket a fegyverszüneti egyezmény aláírása alkalmából, ameiv véget vet az évek óta tartó háborúnak Vietnam, Patet Lao és Khmer területén. Üdvözöljük ezt az egyezményt. amelyet a tárgyalások módszerének diadaláért vívott hosszú er(5- fesz'tések és harcok után értek el. Ez az összes békeszerető erők közös győzelme.

A Béke-Világtanács titkársága megemlékezik a Vietnami Békebizottság tevékenységéről és kiemeli, hogy a genfi értekezlet sikere fontos lépés a nemzetközi feszültség enyhülésének útján.

A Béka Világtanács titkársága a Francia Országos Béketanácshoz intézett üzenetében kiemeli, hogy a genfi értekezlet sikere „az ázsiai béke fenntartására, megszilárdítására és az arrairányuló ei"feszítések folytatására ösztönöz, hogv biztosítsák1 a békét Európában a hémet kérdésnek a nemzetek szuverenitása, függetlensége _ és biztonsága alapján történő megoldása útién.”

* * *

A kambodzsai kormány nyilatkozata- „A kambodzsai királyi kormány, nak szilárd elhatározása, hogv soha sem vesz részt semmiféle agresszív politikában és sohasem engedi meg, hogy Kambodzsa területét üven politika szolgálatába állítsák.

A vietnami ellenségeskedések megszüntetésének időpontjától az ország politikai kérdéseinek végleges rendezéséig terjedő időszakban Kambodzsa királyi kormánya nem kér külföldi segítséget sem hadianyagban sem katonai személvekben, vagy kiképzőkben, kivéve a terület tényleges védelmének céliából.”

VIETNAM

Indokmát, mely az indokínai félszigeten terül el, három állem, Vietnam, Laosz és Kambodzsa alkotja. Területük összesen mintegy háromnegyed mill négyzetkilométer, másfélszer akkora, mint Franciaország. A három állam közül a legnagyobb Vietnam, területe 329.000 négyzetkilométer, lakosainak száma mintegy 34 millió. (A lakosság számára vonatkozó adatok elég különbözőek, számban 27 és 35 millió között említik őket.) A fegyverszüneti egyezmény értelmében a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe 165 ezer négyzetkilométer lesz, s lakosainak száma 21 millió. Dél-Vietnamé 164.000 négyzetkilométer, amelyen 13 millió ember él. Kambodzsa területe 181.000 négyzetkilométer, 4 millió lakossal, Laosz területe 220.000 négyzetkilométer, 2 millió főnyi lakossággal. Indokinánek több mint 1.000 kilométeres hátára van a Kínai Népköztársasággal, határos még Burmával és Thaifölddel: A félszigetnek óriási, 3.000 kilométeres partvonala van a Csendes-Óceán délkínei tengerrészén. Legnagyobb városai Hanoi és Szaigon. Hanoi a fegyverszüneti egyezmény szerint a Vietnami Demokratikus Köztársasághoz tartozik.

Indokína a világ egyik leggazdagabb területe, Franciaország legfontosabb, legnépesebb gyarmata volt. A mezőgazdaság első terméke a rizs. a megművelt föld 82 százaléka rizsföld. A második világháború előtt mintegy 7 millió tonna rizst termeltek, ebből a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe 6 millió tonnát adott. A rizs az ország exportjának 50 százalékát tette ki. így Indokína a világ harmadik rizs-exportőre volt. Kukorica, ree, dohány, kávé, cukornád mellett még sok egyéb mezőgazdasági terméket is ad a gazdag indokínai föld. A nyersgumitermelés 1939-ben 80.000 tonnát tett ki s ezt a

mennyiséget megközelítette az Indokínában termelt kaucsuk is. 1938-ban még Indokína volt Ázsia és a Távol-Kelet harmadik legnagyobb gumitermelő országa; azóta azonban erősen csökkent gumitermelése.

Ásványi kincsekben is bővelkedik Indokína. A vietiami Demokratikus Köztársaságban lévő Kveng En szénmedence szénkészletét 20 milliárd tonnára becsülik. Különös előny, hogy a gazdag szénrétegek x egyes helyeken oly közel fekszenek a .elszínhez, hogy nyilt fejtést is alkalmazhatnak. Gazdag színesfém- és vasérckészletek találhatók — nagyrészt Tonkinban, a Vietnami Demokratikus Köztársaság területén — feltártak továbbá ón-, cin-, mangán-, réz-, ezüst-, arany-, foszfát-, wolfram- és krómlelőhelyeket.

Indokína a francia nagytőke^ hírhedt 200 családjának a kezében volt.'A vietnami ültetvényekből, üzemekből és a külkereskedelemből az Indokínai Bank és néhány más monopólium hatalmas profitot húzott. Az Indokínai Bank profitja 1951-ben 502 millió frankot

tett ki, 45 francia társaság tiszta nyeresége ugyanebben az évben együtesen meghaledta a 10 milliárd frankot.

Az amerikai tőkebehatolás is nagyarányban emelkedett a második világháború befejezése óta. Az United Steel, a Shell, a Standard, a Celtex a Florida Phosphate Company, főleg a tonkim gazdag lelőhelyeket ragadta magához, Rohamosan növekedett az Egyesült Államok Indokmába irányuló exportja is.

1951-ben az amerikai export már 3 millió dollárra rúgott.

Vietnam képe a felszabadító háború éveiben lényeges változásokon ment át. A népet örökös rettegésben tartó árvízveszély ellen, amely minduntálán elvitte a termést, elsodorta, rombedöntötte a házakat, gátak és csatornák építésével védekeznek. 1946 és 1953 között Észak- és Közép-Vietnam néhány tartományában 14 millió mun★ ★ ★

ANNA SEGHERS:

ARATOUNNEP

kanapot fordított ' gát- és csatornaépítésre, 10 millió köbméter földet mozgattak meg. A szárazság, az aszály leküzdésére csatornahálózatot építettek, amelynek eredményeként az öntözömüvek 1953-ban már 631.440 hektárt láttak el ví .el.

S megszületett a Vietnami Demokratikus Köztársatság iparának alapja is az őserdő mélyén. Természetesen a gépgyárak fejlődtek elsősorban, mivé' ségük. Az első kézigránát készítésétől a mai konszerii fegyverek előállításáig igen rövid idő alatt nagy utat tett meg a vietnami ipar, amely ma már a legmodernebb aknákat, páncéltörőket, gépfe vvereket és aknavetőket is képes előállítani. Hatalmas eredményeket ért el a vegyiipar is. A textil- és élelmiszeripar például 1951-ben 1949- hez viszonyítva 200 százalékkal növelte termelését.

A Vietnami Demokratikus Köztársaságban a hosszú évek harca ellenére is 1945-től, 1952-ig 14 mülió ember tanult írni-olvesni. Egyre újabb és újabb iskolák, egyetemek nyitják meg kapui- ' kát, hogy a nép tudásszomját kielégíthessék. A kilnikák és kórházak számá* megtízszerezték. 1948-ban csak 327 kórház működött, jelenleg a 3.900-at is meghaladja számuk. Szülőotthon, óvoda, napközihálózat teszi lehetővé, hogv a hazájukat forrón szerető, a hazáért harcoló és dolgozó nők gyermekei biztonságban legyenek. A rendszeres oltások eredménye, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaságban nem volt nagyobb járvány.

A genfi értekezlet történelmi eredménye, hogy' kivívta a békét és a további fejlődéshez utat nyitott a vietnami nép számára. Az ország északi része teljesen belszabadult (beleértve ezokat a nagyvárosokat is, amelyek eddig francia megszállás alatt álltak) és megnyílt az út az ország későbbi teljes békés egyesítése felé.

Anna Seghers, német írónő, egyike azoknak a nagy művészeknek, akik tollúkat fegyverként forgatják a béke megvédésének harcában. Nemzetközi Sztálin Békedíjjal tüntették ki. Nagy regényei mellett apróbb írásaiban is a békéért küzd.

* * *

MIKOR VÉGE LETT A HÁBORÚNAK, Anton Lorenz és halálra kimerült felesége rongyosan, mocskosán érkezett meg a brandenburgi Hagewald községbe. Cipője dara„ boícra Szakadt, lába vérzett, félelem és kétségbeesés töltötte el, átitatta a hazugság mérge. Belül úgy marta, égette minden, mintha rühes lenne. Gyűlölettel, gúnya, san válaszolt, ha szóltak hozzá, a feléje nyújtott kezet úgy lökte el magától, mintha emelték volna. Ha segítséget ajánlottak neki, visszautasította. Bizalmatlan volt mindennel és mindenkivel.

A földosztáskor, mint újgazdának hét és fél hektár föld jutott neki, mivel a szovjethatalom felosztotta a földet a falu szegényei között. Csak a felesége unszolására kezdte el művelni a földjét, de azt is úgy, mintha ráparancsolt kényszermunkát végezne. Megkapta hozzá a szükséges felszerelést egy tehenet az uradalmi istállóból, meg növendékállatot is.

AZ ŰJ TÖRVÉNYEK A KEZÉRE JÁRTAK, s az újgazdáknak nyújtott kölcsönből felépü’t számára a

tanyai lakás. Most már végre égé. szén abbahagyta a káromkodást- Továbbra is szófukar és mogorva maradt, mintha a mérges beszéddel együtt a beszélöképessége is elhagyta volna. Némán, ingerülten dolgozott a földjén, teljesítette az előírt „kötelezettséget”, sőt végül az azon felülit is.

Emberek közé nem járt, sem gyűlésre, sem a kocsmába és rnég a saját feleségének sem árulta el soha a gondolatait, úgyhogy mél. tán gyaníthatta mindenki, hogy nincseneke is gondolatai. Belseje kiszáradt, közömbös, mindegy neki minden.

IDÉN AZONBAN, AMIKOR HAGEWALD községben ünnepséget rendeztek a békés aratás örömére. Anton Lorenznek az az ötlete támadt, hogy kifejezésre juttatja gondolatait. A vidám aratási felvonuláson régi rongyokban jelent meg. bősz ábrázattal. Nyomo. rúságos kézikocsit húzott maga után, csupa lim-lommal, rongyos cipővel, ócskasággal rakta meg, tetejébe pedig táblát erősített:

„Ezt köszönhetem Hitlernek és a háborúnak.”

Mögötte gabonával tetézett szekéren, szépen felöltözve a felesége ült, megelégedett arccal. A szekéren tábla függött:

„Ezt köszönöm a Szovjetuniónak és a Német Demokratikus' Köztár. saságnak”.

Szabad Földműves, a Földművelésügy Főszerkesztő' Major Sándor. — Kiadja — irányító postahivatal: Bratislava, 2.

Megbízotti Hivatal hetilapja. — Kiadó hivatal. Bratislava, Krížková 7, — Telefon 332-29. - Szerkesztőség, Bratislava Križková 7. - l„i„i 16 -: az „Stót. pMoh(»p^ naWadatefetyo". n. p závod Bratislava. Križková 7.-------Nyomja: Merkantilné йайате, n. p. zz„ Bratislava. Ul. Nár. Povstania 41.

bví előfizetés Кее 20.80, félévre Kcs 10.40 A lap felmondható minden év végén okt. elsejéig. — Eng. szám: PIO 566/52. IV. 2. D-51304