Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-08-08 / 32. szám

Д szocialista faluért! T zalH íä ~~ Földműves A f OLDMUVELESOGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1954. augusztus 8. Ara 40 fillér V. évfolyam, 32. szám. LAPUNK TARTALMÁBÓL: A Szlovák Nemzeti Felkelés 10. évfordulójának ünnepségei előtt. A pótjutalmazás bevezetésével az EFSz-ek to­vábbi megerősítéséért A kolhozban találtam meg a szerencsémet Magyar filmküldöttség a nyitrai filmfesztivál megnyitásán. Új élet születik a becsületes munka nyomán. Van annak, aki jól dolgozott... A kombájnaratás tanulságai Nagy érték a szalma • ne hagyjuk kárbaveszni AZ ORSZÁG KENYERÉÉRT Minden jó gazda már a nyári hóna­pokban gondol arra, hogy télire legyen elég kenyere, teje és zsírja. Emellett azonban arra is gondol, hogy állatai se szenvedjenek hiányt takarmányban és alomszalmában. Nem jó gazda az, aki csak magára gondol. Meg aztán, ha nem törődik állatállományával, akkor neki sem lesz zsírja, teje. Márpedig a jó takarmányalap a sikeres állatte­nyésztés elengedhetetlen előfeltétele. Hiába lenne tele az istálló állattal, ha nem lenne, amit elibük tegyünk a já­szolba. Nem lesz akkor tej sem, meg a súly sem szaporodik a hízóknál. De még ha takarmány van is, de állataink piszokban sínylődnek, vagyis ha nincs szalma, amivel almozzunk, akkor sem lehet valamilyen magas a hasznosság Ezért a takarmányt és az lomszalmát akkor kell biztosítani, amikor lehet, amikor itt van az ideje, Télen, vagy koratavasszal késő már a takarmányok és az alomszalma utáni futkosás. Ha egységes földmüvesszövetkeze­­telnk, állami gazdaságaink és egyénileg gazdálkodó kis- és középföldmüveseink betakarítják a földről a szénát, herét, lucernát és a különböző takarmányke­verékeket, ez még korántsem jelenti azt, hogy feladatukat teljesítették. Min­den földműves tudja ma már, hogy az állatokat — főleg fejlődésünk jelenlegi szakaszán — nem lehet csupán zöld­takarmánnyal és szemestakarmánnyal etetni. A takarmányaiapnak jelentős részét a szalma, főleg pedig az árpa- és zabszalma képezi. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a szalmát és a száraztakarmányokat szecskázva na­gyon jól lehet értékesíteni az etetés­nél. Ha a szecskához szemestakarmányt és más pótlékot adunk, állataink jóízű­en elfogyasztják. A szalma segítségé­vel tehát kiszélesítjük a takarmányala­pot és nem kell félnünk attól, vájjon kitart-e a száraz szénánk, lucernánk vagy herénk az új takarmánytermésig. De nemcsak ez. A szalmának nagy je­lentősége van az almozásnál is. Ha va­lamely mezőgazdasági üzemnek van elég alomszalmája, nem kell attól tar­tania, hogy nem lesz istállótrágya a földekre. Márpedig azt megint csak tudni kell minden földművesnek, hogy az istállótrágya milyen sokat jelent a hektárhozamok emelése szempontjából. Napjainkban azt mutatják tapaszta­lataink, hogy a takarmányalap szalma­részének és az alomszalmának biztosí­tásában nem a legjobb a helyzet. Itt főleg arra a szalmára gondolunk, amely a kombájnok után kint maradt a föl­deken. Alig van olyan falu, melynek ha­tárában ne lehetne látni egy-egy bog­lya szalmát, kitéve az időjárás szeszé­lyeinek. Elég, ha kimegyünk a szeredi, szenei, vágsellyei stb. járásokba. Bizony nagyon sok szalma szanaszét van még a határban. A bratislavai kerületben a múlt hónap végéig a szalmának csupán a 29,8 százalékát takarították be, an­nak ellenére, hogy ebben a kerületben végeztek a leghamarabb az aratással. Vannak olyan traktorállomások is, ame­lyek a múlt hét végéig egy hektárról sem hordták össze a szalmát. Ilyen például a szenyicai és a vágújhelyi trakt űrállomás. Hol kell a hibát keres­ni? Mindenekelőtt abban van a hiá­nyosság, hogy több traktorállomás nem készített elő elég szalmaösszevonó gé­pet és ha készített is, nem használja k: azokat kellőképpen. A szeredi trak­­(orállomásnak például van 13 szalma­összevonó ja, de több áll belőlük ki­használatlanul Az elvtársak arra hivat­koznak, hogy nincs hozzá traktoruk. Pedighát traktor van, csak a munkabe­osztás helytelen. A hosti határban pél­dául nem volt mit csinálniok a trak­toroknak, ugyanakkor másutt meg a /almaösszevonás égetően sürgős. Helytelen lenne azonban azt állítani, hogy csak a traktorállomások hibásak Bizony nagyon sok eseíjfcm a szövet­kezetek sem szervezték meg megfele­­'óen a munkát. Csak a termés megmen­tésére gondoltak, s emellett teljesen megfeledkeztek a szalmáról. így elő­fordulhat az is, hogy ami „megmarad' a réven, elúszik a vámon”. Természetesen legelső feladat az, hogy a gabona a raktárakba kerüljön. De helyes munkaszervezéssel elérhetjük azt is, hogy a szalma se vesszen kárba Főleg a traktorálomásoknak kell úgy megszervezniük a munkát, hogy legyen elég idejük a szalmamunkákra is. Ezért a traktorállomások terveit úgy kell mó­dosítani, hogy a szalma rendbetételére is legyenek meg az előfeltételek. Ha a szalmát nem hordjuk kazlakba, köny­­nyen megromolhat. Hiába lesz aztán a siránkozás tavasszal, hogy nincs, mivel etetni és almozni. Tavaly például a balázsfai szövetkezeti tagok elhanyagol­ták a szalma összehordását. Bizony rá­fizettek erre. A földeken szétszórt szal­ma értékét veszítette, tönkrement. Ta­vasszal pedig — úgy véljük — szívesen összehordták volna akár szálanként is. Drága pénzért kellett a szövetkezetnek megvennie a szükséges szalmát. Milyen felesleges kiadás ez. Egy kis gondos munkával elejét vehették volna. Káruk volt tehát a szövetkezeti tagoknak is, de kára volt az államnak is. A takarmány- és alomszalma jelen­tősége nagy. Ez a jelentőség azonban nemcsak abban mutatkozik meg, hogy a takarmányalapot kiegészítettük és biztosítottuk az alomnak valót, hanem abban is, hogy ha idejében összehord­juk kazlakba a szalmát, csak akkor le­het elvégezni a tarlóhántást, aminek mind a másodnövények vetése, mind pedig a talaj szerkezetének megjavítása és a gyomok elleni harc szempontjábó! igen fontos szerepe van. Hány helyen késlekedik a tarlóhántás csak azért, mert a kombájnok után még szana-szét van a szalma! A szenei járásban is előbbre lenne a tarlóhántás, és több másodnövényt vethettek volna, ha a szalmát idejében kazlakba rakják. A szalmaösszehordásban lévő mu­lasztásokban természetesen egyes nem­zeti bizottsági dolgozok is hibásak, mégpedig elsősorban azok, akik fele­lősek a nyári munkák megszervezésé­ért. Tudnunk kell, hogy ha nem vé­gezzük el, vagy bármilyen oknál fogva nem végezhetjük el a tarlóhántást, hektáronként 2—2,5 mázsával kevesebb gabona terem. Úgyszintén, ha elhanya­goljuk a másodnövények vetését, hek­táronként több mint 100 mázsa zöld­takarmánytól is elesünk. Ezért egy­szer s mindenkorra szívébe kell, hogy vésse minden mezőgazdasági dolgozó, hogy a munkát úgy kell megszervezni, hogy a kasza után azonnal lehessen végezni a tarlóhántást, utána a má­sodnövények vetését. így lesz több a gabonánk, így lesz állataink számára elég takarmány, és így adnak magas hasznosságot, amire népünk élelmiszer­­ellátásához olyan nagy szükségünk van. Amit elmulasztottunk, azt már tel­jesen behozni nem lehet. Jó munkával azonban még sokat segíthetünk. Főleg a nemzeti bizottságok törődjenek az­zal, hogy azonnal megállapítsák, meny­nyi szalmát kell még kazlakba hordani és ennek alapján gondoskodjanak a hiá­nyosság pótlásáról. A traktorállomások pedig használják ki teljes mértékben a szalmaösszevonó gépeiket. Fejlesszenek ki a traktorosok között szocialista mun­kaversenyt ezen a munkaszakaszon is. De tegyenek meg mindent maguk a szövetkezeti tagok is. Hiszen elsősor­ban is az ő érdekük, hogy ne vesszen kárba egy szál szalma sem. Bocsássa­nak elég dolgozót a szalmaösszevonók mellé, a fáradság hasznát először is ők fogják élvezni. Emellett nemzetgaz­daságunk szempontjából is fontos fela­datot teljesítenek. Legyen becsületbeli ügye minden szövetkezeti tagnak az. hogy földje'ken - szalma is teljesen rendben van. Ugyanez vonatkozik ál­lami gazdaságainkra is. Közös erővel, a nemzeti bizottságok segítségével lénye­gesen meg lehet javítani ezen a téren is a helyzetet. A szorgalmas munka e­­redménye pedig nem marad el, mégpe­dig nem marad el először is a terme­lők szempontjából, másodsorban pedig egész népünk szempontjából sem. I^Cöszönijük a gaiánlai járási Piros hajnal hasad, felhőtlen az ég : falvak édes csöndjét feltöri a gép. Versenyez a falu az egész ország, versenyben a termést népünknek adják. Hosszú betonúton traktor hada zúg, gabonával terhelt pótkocsikat húz. Hosszú betonúton traktor és szekér, megállnak Galántán leszórják terhét. Széltében-hosszában rajtuk a sok zsák, virágos zászlókkal legény és leány. Lerakták a terhet s ahogy átmérték, hatalmas számokat mutat a mérték. integet boldogan ... .» vidám dalba kezd : bőven fizetett a sok búzakereszt. Nem veszett kárba a gépierő, az egész országban Galánta első. Új nótától hangos mező és a rét, új gabonaszemből lesz a jó kenyér. Gaiántai járás köszönt ma a nép, az összeredmény több mint száz százalék! Ma ez a sok zászló néktek integet, kövesse a példát sok szövetkezet!!! CSURILLA JÓZSEF A gaiántai járás elsőnek teljesítette a beadást A bratislavai kerületben lévő gaiántai járás négy nappal a tervezett ha­táridő előtt 100,25 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét — elsőnek az egész köztársaságban. — Ezt a jó eredményt azért érhette el a gaiántai járás, mert az egységes földművesszövetkezetek tagjai, a kis- és középföldmuvesek, a traktoráílomá­­sok, a begyűjtési raktárak, valamint a nemzeti bizottságok dolgozói munkájuk legjavát adták a termés learatásában, elcséplésében és a gabonabegyűjtésben. A beadás teljesítését a járás táviratban jelentette Antonín Zápotocký, köztársasági elnökünknek. A táviratban a dolgozók ígéretet tettek, hogy a gabonabegyűjtést folytatják és mindent megtesznek annak érdekében, hogy а X. pártkongresszusnak a mezőgazdasági termelés fellendítésére vonatkozó Irányelveit, maradéktalanul teljesítsék. Falu a városéri Szövetkezeteink országos viszonylat­­ban mindent megtesznek, hogy az ál­lam iránti kötelességüknek minél előbb eleget tegyenek. Augusztus elejéig Szlovákiában 85 szövetkezet teljesítet­te 100 százalékra a beadást. A begyűj­tésben Szlovákia kerületei közül a leg­jobb a bratislavai kerület, ahol a tervet 36,6 százalékra teljesítették. Utána a nyitrai kerület következik 31.9 száza­lékos tervteljesítéssel. Ittt főleg a komáromi és az érsekújvári járások haladnak élen a begyűjtésben. Teljes ütemben folyik a munka a kassai, besztercebányai és az eperjesi kerületekben is. Sőt a zsolnai kerület szövetkezetei is szállították már első gabonájukat az állami raktárakba, hogy üzemi és városi dolgozóink élelmiszer­­ellátását biztosítsák. Terebesi traktorosok a nyári munka kellős közepén A töketerebesi trektorállomás dolgo­zói közül már 10 traktoros teljesítette tervezett feladatát. Ez annak köszön­hető, hogy a traktorosok minden mun­kát a szocialista verseny jegyében vé­geznek .A versenyben Tripovics Mihály vezet, aki a nyári munkák tervét 110 százalékra teljesítette. A második leg­jobb traktoros a terebesi gépállomáson Popelás János, aki a nyári munkák ter­vének teljesítésében 105 százalékos eredményt ért el. A kombájnosok is jó! haladnak a munkával. Annak ellenére, hogy a ked­vezőtlen időjárás sokszor megzavarja az aratást és csépiést, a kombájnosok 3.500 mázsa aabonát kicsépeltek. A legjobb kombájnos Lajos Mihály, ezek­ben a napokban ment át -a bijacovcei szövetkezetbe, hogy ott is elősegítse kombájnjával a termés gyors betaka­rítását. Az elmúlt héten a cséplési munkákba 6 cséplő-garnitúrát beállí­tottak még, hogy a gabona minél előbb a raktárakba kerüljön. A legjobb csép­lőgépkezelő Petruska elvtárs, már több mint 10 vagon gabonát kicsépelt. Két burgonyatermés 6 hónap alatt A giraltovcei járásban lévő Babie köz­ségben Neuman Emil, kutató, kiváló eredményt ért el a burgonyatermesz­tésben folytatott kísérleteiben. Április 29-én a kísérleti parcellán előcsírázta­tott burgonyát ültetett az alaposan elő­készített földbe. A jó és szaikszerü á­­polás következtében a burgonya jól fejlődött és így Neumann elvtárs július­ban már betakaríthatta a termést. Ez­után a földet újra rendbetette, szak­szerűen megműtrágyázte és ismét beül­tette burgonyával. A fiatal növény már­is szépen fejlődik. A második termést szeptember végén fogja betakarítani. Arra számít, hogy 12 négyzetméteren legkevesebb 100 kilogramm burgonyája megterem. A második legjobb: Augusztus 1-én a nagymegyeri járás teljesítette állam iránti beadási kötele­zettségét. így a bratislavai kerületben és egyben az egész köztársaság terü­letén a gaiántai járás után a második lett. A jó eredmény elérését elsősorban az egységes földművesszövetkezetek se­gítették elő, akik nemcsak teljesítet­ték, de túl is teljesítették beadási kö­telezettségüket. Az egyénileg gazdál­kodó kis- és középföídművesek ugyan­csak iparkodtak a beadással. A szövetkezetek közül az első helyen a nagymegyeri járás a tanyi EFSz áll, amely 120 százalékra teljesítette a beadást. A második hely­re a nyáresdi szövetkezet került bea­dási kötelezettségének 117 százalékos teljesítésével. A harmadik helyen az ekecsi EFSz áll. Állam iránti kötele­zettségét 115 százalékra teljesítette. A többi EFSz-ek sorrendje a követke­ző: Izsap, Füs, Rakottyás, Csicsó. Gel­­lér, Nagymegyer, Csüizredvány, Ko­­lozsnéme és Apáceszakálas. A legjobb eredményt a begyűjtési raktár dolgozói július 24-én értek el, amikor 96 vagon gabonát vásároltak fel. Túlteljesítettük a hektárhozamtervet Jól folyt a munka ez évben a kispakai szövetkezetben, mind az aratásnál, mind a cséplésnél. Ami­lyen nehéznek ígérkezett idén az aratás, olyan könnyen végeztük el. De minek is köszönhetjük ezt a jó munkát ? Először is a ;ó munkaszervezésnek. Aztán nagy segítségünkre voltak az üzemben dolgozó munkások is, akik szabad­idejük alatt segítségünkre siettek. A csépiést is a leheti1 legjobban megszerveztük. Azonkívül a tagok is, akik a cséplőgépnél dolgoztak, a legnagyobb igyekezetüket adták a munkának. A szorgalomnak meg is volt az eredménye. Naponta két­­három vagon gabonát csépeltünk ki. A beadási kötelezettségünk 18 vagon gabona. Ezt mind 100 szá­zalékban teljesítettük, sőt azt is meg kell mondanunk, hogy 13 nap­pal lerövidítettük a beadás határ­idejét. A kombájnnal aratott és csépelt gabonát azonnal tisztítottuk és vit­tük a raktárszövetkezetbe. Azt akarjuk, hogy ez évben is az elsOk közé tartozzon szövetkezetünk. — Iparkodni kell a többi szövetkeze­teknek, ha azt akarják, hogy min­ket utolérjenek. A jó és szorgalmas munka ered­ménye, a hektárok hozamánál is megmutatkozik. Búzánál a terve­zett 22 mázsa helyett 26.34 mázsát értünk el. A többi terményekből is szép eredményeket sikerült fel­mutatnunk. Árpánál például 27 mázsa hektárhozamunk volt. Bő termést takarítunk be ez évben gabonából. Lesz bőven a tagoknak is gabona Azonkívül a többgyer­mekes családokra is gondoltunk, így a szociális alapra 50 mázsa ga­bonát hagytunk meg. Most pedig arról is szeretnék beszámolni, hogy a nemzeti bizott­ság, hogyan járul hozzá, hogy ma­gángazdálkodóink is teljesítsék az állammal szembeni beadásukat. Ezt a munkát Tomics Matus, a nem­zeti bizottság elnöke, kitűnőéit végzi. Gyűlésen ismerteti a beadás fontosságát. Tehát meggyőző mun­kával teszi lehetővé, hogy о terve­zett gabona minden szeme raktár­ba kerüljön. Segítségére van ebben a munkában Jurányi Kálmán, a nemzeti bizottság titkára is. Mind­ketten jó példával járnak el szö­vetkezeti dolgozóink és magángaz­dálkodóinkkal szemben. Minden igyekezetünkkel azon va­gyunk, hogy а X. pártkongresszus határozatait betartva, tovább fej­lesszük szövetkezetünket és emel­jük állattenyésztésünket. Ezt az igyekezetei nagyban elősegíti Fér. dics Júlia és Horvát Rozália, akik a sertéseknél végeznek kiváló mun­kát. POSVANC BÉLA, Kispaka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom