Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-12-19 / 51. szám
földuraves W54. ďeeerrrber T9. IO » I ť. évi. 13. «»m ^ VADÁSZATI SZEMLE A .SZLOVÁKIÁI vadAszvédegylet EK országos szövetségének MniiMUiiiiiimiiHHiiHiitiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiniuiiiniHmíiiiMHiiiiiniiMitiHix HIVAT Aľ OS MFT I ÉKI RTE iiiiiiiMiMmitiiiNiuiiiiiiii ltuiiiiiiiiHiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii II Аши Illlll lllllll ШИН I III lllllllllllllll Hogyan vadásszunk vadludakra Ha este vadludakra lesünk meg kell várnunk amíg az elsd csapat vizre eres/kedik Az olvan vadász, aki ezt nem várja be _s elhamarkodottan mindjárt az első csapatra 10. ne várion további csapatot. Csak akkor lehet további "sanatokra számítani. ha az első csapat vízre _bocsáitkozott s ilvenkor már a további csapatokat a lövés nem igen zavarja. Víz mellett lódra csak ió kutyával érdemes vadászni mert a meghitt vádlód rendesen a vízbe huppan, az ár elviszi s ha nem akkor is nehéz hozzáférni Pedig a vádlód elég értékes vad s ezért kár minden darabjáért. Húsa nagyon ízletes, csak az öree lód húsa rágós s ezért az ilyent meg • kell nyúzni tollastól. Legszebb a vadászat vadlódra ökrös, vagy lovasfbgatról, melytől a ludak nem félnék. Ma már ott tartunk hogy a traktort is megszokták. Az a vadász aki a kocsis mellett ül, messzelátóval keresi a' legelő csapatot. Ha megtalált* azt, a szekérrel körbe-körbe lassan megközelítik a lódakat, közben ahol ügyesen le lehet szállni a kocsiról hogy a lódak ne vegyék észre, néhány vadász kiszállhat s a már előkészített főállást elfoglalhatja, itt türelmesen be kell várniok, amíg a lódak elhúznak felettük. Ha a kocsi már közelebb ért a csapathoz, a lódak elkezdenek gyanakodni s készülnek felszállni Közben a nyakukat nyújtogatlak Ekkor kell rájuk lőni s a kinvóitott nyakukat kell megcélozni. Ilvenkor az egyik vadász mindig a csapat közepébe céloz a másik kettő pedig -i csapat széleit veszi célba A lódak nagy gágogással szállnak fel s ilyenkor a közelben várakozó vadászok hihetnek rájuk Azonban ügyeskedni kell ilvenkor s egv alkalmas lövéssel a csapatot á lesálláson levő vadászok fete terelni. Mivel a csapat még nem repül magasan nem nehéz belőle egynéhányat kilőni. Van a libázásnak egv másik módja is. Erre az ehPő napon meglödözött lódat használnak mint csalitot. Ezt a vádlódat — ha nincs, jó a házi lód is. csak olyan színe legyen, mint a vádlódé — odakötözik a lábánál fogva egy karóhoz. A lód állandóan gágog; odacsalía a felette elhúzó ysapatot, melv lejjebb ereszkedik s ilvenkor egyetkettőt ki lehet lőni a csapatból. Sok helyütt a vádlód vadászatához fehér köpenvt használnak, melynek csak két kis nvilása van hogv a vadász láthasson A p/adlúdak tavaszra visszatérnek északra de ez nem történik egyszerre, hanem elhúzódik s az elköltözés ideje évenként változik. Van olyan esztendő, amikor március végén, sőt április eleién is lehet vádlódat lőni s van olvan év is hogv február vét gével már híre sincs a vádlódnak Tavaszra szinte megnémul az olyan határ ahol vadlúdak teleltek s mipden igazi vadász azzal a jókívánsággal búcsúzig a távozó csapatoktól hogv őszre szerencsésen visszaérkezzenek HANZL RUDOLF Van a nyúlnak esze? Aki a vöd fogásával foglalkozik, vágy hivatása fólytán állandóan a határt járja s alkalma van megfigyelni a vad életét, sok ielbői következtethet arra. hogy bizony a vadnak is van esze. így a mi fülesünk is gondolkozik az ö nvóleszével és sikerül neki néha még a legokossabb teremtménvt az embert is lóvá tennie. Csak néhánv példát hozok, fel ennek bizonyítására: 1949-februárjában egv szép napos délután megindult a nyúlfogás az egyik Nagyszombat melletti területen. A háló bal végén álltam, hogy az oldalt kitörni akaró füleseket visszatereljem a háló közepe felé E«fv hatalmas kannyúl éppen ki akart tömi, de nagvnehezen sikerült viszszakergétnem a háló behajtása mellett s megnyugodva mentem vissza a helyemre. Amikor már ott voltam visszanéztem mit csinál az én fülesém? Az bizony szépem visszabaktatott a háló mellett s az utolsó fob rőt megkerülve futva ment el a szemem előtt a másik, szabad oldalon. Télen volt, havon fogtunk Itt sokszor megesik, hogv a nvól átugorja a hálót de hogy az ugrásnak neki is készülődjön az nem mindennap: eset. Néztem a hajtást, szépen iramlottak a fülesék a hálónak, egyikmásik már a fogó kezében nyafogott, de egv öreg nvól nem ment neki a hálónak hanem leült előtte, megszagolsz t te. azutan vagy hat lépést viszszabaktatott, megfordult s szép iramodással ugrotta át a hálót Hát még az erdőben miiven ravasz a niról? Hogv meg tud lapulni a hajtők között; csendesen- kivárta, anug elhaladnak meitette egy két lépésnyire s csak azutárt ugrik Fel Olyan ravaszul csinálta ezt a? öreg nyú’ hogy még a rókának is dicséretére válnék. Hanem azután ha kutva ’S kerül a hajtásba, akkor nem gondolkozik, hanem mindennek nekiszalad. mert tudia hogv csak a két hátsó Iába védi meg a veszedelemtő Hasas nyulat mindig lehet fogni, ez nem ritkaság hanem olvan nyulat, amelynek kölvkei vannak s teje van nem igen találni a fogott nvól között. Egyetlen olyan nyulat fogtunk az egész idényben, melynek teje volt ezt vissza is engedtük, mert a kölvkei elpusztultak volna. Ha az anvanyól kölvkeket hagyott vackán nem hagyja magát megfogni hanem mindennek nekiszalad csak a hálóba bele nem megy. Egy alkalommal a hajtás szélén haladó öreg vadőr lába között Ugrott ki a hajtásból s az öreget hanyatt is taszította. Már csak vagv 20 lépésnyire voltunk a hálótól. A másik nyúl meg két hajtó között. akik talán 25-30 lépésnyire voltak egymástól, a háló előtt úgy 20 lépésnyire, megvárta a hanthoz lapulva amíg a hajtó-sor áthalad mellette s akkor ugrott föl és tört ki az ellenkező irányba. i Minden vadásznak szüksége van rá... A VADÁSZVIZSGA KÉZIKÖNYVE Nagyon sok szunk van, aki bár a kötelező vadászvizsgát sikeresen letette, még sincs tisztában a vadászat problémáival Ezért nagyon fontos hogy a vadászvizsga kézikönyvét beszerezze, mert a tanultakra nagy szüksége van. , A kézikönyv nemcsak a fiatal vadászoknak felel meg, az öregek is találnak benne tanulságos dolgokat. Ezért felhívunk minden egyes vadászt, hogy addig rendelje meg a könyvet, míg a készlet el nem fogy. A könyv megrendelhető: Sväz poľovníckych ochranných združení na Slovensku — Jirás'kova 3. — Bratislava címén A könyv ára 7 korona 60 fillér A farkas élettana A farkas a móló világ itt maradt képviselőié Igazi hivatása a természet háztartásában az volt, hogy az őstulok a vadló, a jávor és őzszarvas, valamint néhánv már kipusztult állatfalnak, ma pedig erdei vadjainknak selejtezője legyen A farkas tulajdonképpen a lapályok és lankák, nem pedig a hegyek és havasok vadja. Száz évvel ezelőtt az Alföldőn is. a hegyvidéken is még falkaszámra kóborolt. Jó] emlékszem nagyanvám elbeszéléséi«: a falunkban tél víz idején országos vásár volt, közvetlenül a község fölött a meredek hegyoldalon ógv háromszáz méternyire egy farkasfalka faron ülve nézte a völgyben hullámzó vásáros embertömeget s hallgatta a különböző emberi és állati hangokat. Ha valakit bántottak volna, azt hiszem a mesemondóm ezt is elmondta volna nekem. A terjeszkedő civilizáció azonban a farkast teljesen felszorította a Kárpátok erdeibe. Európában már a legtöbb országban teljesen eltűnt. Nálunk a kárpáti erdőségek bujdosója s miként a kárpáti szarvas, ez is bizonyos hegycsoportok vadja. Kárpáti szarvasunk élettere egyegy hegycsoport középpontja, a belőle elágazó főgerincek és az azokból kiinduló fővölgyeknek felső körzete. A farkas vándorlásai is ugyanezen helyeken vezetnek keresztül. Még télen is. amíg csak lehet ebben a körzetben tartózkodik. Csak ha a hóviharok kérődző vadjainkat a völgyekbe szorítják, akkor keresi fel ô is ezeket a vadászterületeket időnként azonban vissza-vissza tér szemlét tartani. _ A farkas a területeket bizonyos tervszerűséggel, az egyes, részeket sokszor csak több heti időközökben járja be. Olyan mint a havasok gonosz kisértete: ma itt tűnik fel, másnap már sok kilométerrel odébb, másutt riaszt. Ö a havasok bolygó vadja. mert itt ritkán kerül össze legnagyobb ellenségével: a civilizált emberrel! A pásztorokat, favágókat, fuvarosokat viszont éppen úgy megszokja mint a kárpáti szarvas, de azért ezeknek mindig kitér! Kóborló természetének szertelenségét jellemzi, hogy naponta sokszor 20-30 sőt 50 kilométert is látszva megtesz. 1914 telén, amikor a kárpáti front megmerevedett. egv farkas egész Szlovákián át, a Kiskárpátokig nyomult, betört Stomfán (Bratislava mellett) a vadaskertbe, ahol 1915 január Iáén lőtték le ezt az 54 kilós ordast Ezután 28 év múlva megismétlődött az eset, 1943-ban újra a vadaskertbe tört be egy farkas, a személyzet rémzsinórral bekerítette és sikerült ezt is elejteni. Pofája mélyebben bevágott, mint a medvéé, fogazata pedig rettenetes fegyver. Egyetlen harapással az öreg marha farkát a töve közelében leharapja 1940-ben a vizsgálatra kiküldött állatorvos hihetetlenül csóválta a fejét, amikor a havasi legelőn farkas által megcsonkított farkú öreg marhákat megvizsgálta. Fáradhatatlan üldöző, de a legkisebb gyanú elegendő, hogv az üldözést abbahagyja. Alattomos, bizalmatlan állat, gyáva s az epibert csak akkor támadja meg ha megvész. Sztárav Gábor rég kárpáti vadász- leírt egy esetet 1916- ból, amikor Mármarosban egv veszett farkas egymástól távoleső tanyákon karámokban 24 óra alatt 16 embeit mart meg Kétanyás vagy többanyás méhészkedés Kétcsaládos méhészkedést lehet mind rakodó. mind fekvő kaptárba* űzni, csak arra kell ügyelni, hogy a válaszfalon, vagy mellette valamilyen lyukon, vagy repedésen át ne juthasson a másik családhoz egy méhecske sem Énnek következménye az lehet, hogy a kaptár egyik része üres lesz. mert a méhek átpártolnak a másik családhoz — egyesülnek, a fölösleges anyát természetesen eltávolítják. Épp ezt tapasztaltam magam ezidén Egy válaszfalat ruberoidból csináltam A méhek kis lyukacskát rágtak át rajta és épp kedvezőtlen időben egyesültek Az ilyen kettős kaptárakat nagy röpdeszkákkal lásuk el és a választódeszkák a fekvő kaptárak röpdeszkája közepén is jó szélesek legyenek A két család egyesítése után tanácsos az anyátlanitott család iépjeit átnézni és ha találunk rajtuk anyabölcsőt. el kell távolitanunk. A két. vagy többanyás méhészkedés a kétcsaládostól csak annyiban különbözik, hogv itt a családok nincsenek egymástól elkülönítve válaszfallal, csak az anyák anyaráccsal, a mézkamra oedig közös [gy tehát 2 anya népe 1 mézkamrába gyűjt Betelelésnél is csak az anyarács választja a két anyát Fbben az esetben az a veszély áll fenn, hogy sokszor a nép egy gomolyagba tömörül az egyik anya körül, a másik anya meg elpusztul Ebből fejlődött ki a tökéletesebb formájú többemeletes, többanyás méhészkedés melynek lényege az. hogy itt 2—3, vagy 4 anya is petézik kb. május elejéig, azután ebből egy óriási műraj lesz, amely új anya-nevelésre csak egy petefiasításos keretet kap. Ilyen állapotban ez >z anyátlan óriás műraj bámulatos eredményt tud elérni. Ez a hatalmas műraj rengeteg fiatal dajkaetető méhhel rendelkezik ezért az itt nevelt anya a legnagyobb bőségben táplálkozott, minősége tehat a legkiválóbb. RAJOZTATÄSOS EGYESÍTÉS Dr. örösi P. Z. magyarázatából kissé eltérően alkalmazom. Rajzó vidéken méhéS7kedem, törzseim amúgyu rajzó tulajdonságúak. Többnyire akáchordás vége felé amikor már a méztér tele van, rajzik családjaim nagy része. Ekkor már nem káros a rajzás, mert főhordás után vagyunk és az a fontos, hogv még tovább is legalább serkentő hordás legyen. Mondjuk, hogy kirajzott egy család A rajt beütöm egy üres méztérbe és egymástól elkülönítve felteszem l család fölé. A méztéren ideiglenes röpnyilást csinálok. A raj egész műlépet kap. Ha valami hordás van. egyesítem őket Az öregebb anyát eltávolítóm. Eddig a törzs fiatal anyja szépen be szokta petézni a költőfészket. A méztérben kikelt méhek sejtjeiben szépen szaporodik a méz Ilyenkor a második pergetésnél még jobb eredményt szoktam elérni ezzel a móddal, mint a tavaszinál pedig a hordás nyáron és nyárutó idején gyönge szokott lenni. így a családok jól be vannak telelve, elég élelemmel és sok néppel Rajzó vidéken és ahol van nyárutói hordás, ez a módszer nagyon jól bevált. Szijjártó Gyula A mézkamra kiürítése karbollal Az Amerikai Egyesült Államokban sokan karbollal űzik ki a méheket a rakodókaptár mézkamrájáből. A lesöprést tehát el lehet kerülni Mraz 20 éves tapasztalatát foglalja össze a következőkben A karbolt keretre feszített kendőre öntve használják. A keret a mézkamrára illik, a kaptár éfén nyugszik, középen merevítő léce van, hogy a rászegezett kendő le ne hajoljon. Magassága legalább 4 cm. Ha nagyon magas, kényelmetlen kezelni Mraz ötrét muszlint szegez a keret felső részére. Egyrét nem elég, mert gyakran kell karbolozni. Többrétű kendőből a karból is kevésbbé csöpög le. Egyszeri karbolozás kb. egy napig hatásos. A keretet legfölül horgonyozott vasbádog takarja. Más fedő. pL kemény papíros, nem olyan jó. A kendőt gyógyszertári tisztítót! karbollal kell átitatni. Nyers, tisztítatlan karbolt nem szabad használni, mert szagosítja a mézet. Ugyanannyi vízzel kell hígítani. Némelyek borszeszt is töltenek hozzá, hogy hatásosabb legyen, de fölösleges, mert hamar elpárolog. A kendőt nem kell teljesen átitatni karbollal. hanem csak foltokban kell rálocsolni Magára a keretre ne jusson karból Kaptárszolgával vagy más hasonlóval szét keH kenni, hogy jól beleszívódjék a kendőbe. Ez fontos, mert a párolgó karból nem árt a méznek, a kaptárba csöpögő ellenben olyan kellemetlen szagot ad neki, hogy használhatatlan lesz. Két ember munkájához öt karbolos borító elég. ha alacsony a mézkamra. Magas mézkamrához íz is szükséges. A karbolos borító leghatásosabb meleg időben. A borítókat egymásután fölrakják a mézkamrákra keretfedő és tető helyett. Mire az utolsó is fölkerül, az első kaptár legfelső mézkamra-fiókjából a méhek lehúzódnak a keretekről. Ezt tehát el lehet venni, a borítót pedig a következő mézkamra fiókra helyezni. (Amerikában általános, hogy egy kaptár fészkére több mézkamra fiókot lehet tornyozni). így folytatják ezt a többi kaptárnál is. A borítókat végül elszedik és a következő kaptárakra teszik. Melegben legjobb átlósan rakni fel - borítót, hogy a sarkoknál 1—2 ujjnyi hézag maradjon. A méhek így fölfelé is távozhatnak. Hűvös időben a karból gyenge hatásához járul még, hogy a méhek is lassabban mozognak. ■lémelyek lánggal megmelegítik a boritó bádogját Helyesebb a borítót felbillenteni. alája füstölni és a szokottnál tovább várni. Ha mégis marad méh a lépeken, az elvett mézkamra-fiókot végére kell állítani, az utcákba be kell füstölni, aztán a méheket lesöpörni. Az ismertetett módon óránként 50 mézkamrát lehet kiüríteni. Megfigyelések az anyák párzásáról Nagy Boczonádi, hűszkeretes fekvő kaptárakkal méhészkedem. Méheimtöl távol dolgozom s így csak ritkán nézhetem meg a családokat. A korszerűbb anyanevelést és rendszeres anyaváltást fontosnak tartom. Anyákat csak erős családokkal neveltetek. Az .anyanevelési módot Örösi Pál Zoltán Egyszerű anyanevelés c. könyvéből választottam Osztott sejtből neveltetem az anyákat. Pároztató kaptárt nem használok. A leváltásra szánt öreg anyákat elveszem a családtól A család fészkét kettéosztom és a kaptár két szélén helyezem el A két fészekrész közé Kerülnek az' üres és a félmézes keretek Választófalat nem használok. A kaptárban lévő két fészekbe teszem a fedett anyabölcsőket. Az anyák itt kelnek ki és innen párzanak meg. Ha az egyik anya ei is vész a párzás alatt, a család nem lesz álanyás, mert a kaptár másik felében ott van a másik anya. Ha azonban mind a két anya megpárzik, az egyiket tartalékként használom fel. Kaptáraim egy részén csak egy kijárónyílás van, középen. Érdekes, hogy az anyák ezekben a kaptárakban is megpárzottak és párzás után visszamentek a kaptár két végén lévő fészekbe. Sajnos, az anyákon külön ismertetője! nem volt és így nem tudható. hogy ugyanarra az oldalra mentek-e vissza a párzás után. ahol kikeltek Suhayda Jenő, Gödöllő Méhészetből
