Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-12-12 / 50. szám

1954. december 12. Földműves 7 Jobban is mehetne a sókszelőcei szövetkezetben A decemberi fojtó köd szürke fá­tyolként takarta a rónaságot. A Vág vizének tükre meg-megcsillant omla­dozó partjai medrében. Éjszakai nyu­galom, csend honolt a zöldelö búza­táblák és a frissen szántott földek felett. Nem hallatszott semmi nesz csak a Vág vizének csobogása, mely a hegy*k üzenetét tolmácsolja a ró­­nasagnak. A ködből sejtelemszerüen bontakozott ki az első ház, majd az egész falu körvonalai. Öszvégi hideg­től reszkető fénycsóvák törtek ma­guknak utat a ködben. A házak ab­lakaiból fény és béke sugárzott. Sők­­szelöce utcáin nyugalom honolt. A helyi egységes földművesszövet­kezetének irodájában csak az öreg Gyulai bácsi dolgozott' papírjai fölé hajolva íróasztala mellett. Kérésünkre kozott mértékben való használatának is. A hároméves fejlődési terv kere­tében az ideihez viszonyítva tíz szá­zalékkal akarja növelni a szövetkezet a gabonafélék hektárhozamát. Ezt el is lehet érni, csak az egyes idény­munkáknál be kell tartani a határ­időket és nem kell félni az új mód­szerek alkalmazásától Ugyancsak szükséges a jobb termés eléréséhez a gondosabb, jobb munkaszervezés is és az alapszabályok betartása. Ez any­­nyit jelent, hogy minden szövetkezeti dolgozó érdem szerint részesüljön mind pénzbeli, mind természetbeni já­randóságokban. A jobb termés eléré­se érdekében szükséges, hogy a kö­vetkező évben a lehetőségekhez mér­ten több alaptrágyát alkalmazzon a szövetkezet és az arraszoruló veté­seknél egészítse azt ki műtrágyával. Ez 400.000 korona veszteséget jelent a szövetkezetnek. Ez a jövőben nem fog megismétlődni, mert máris épí­tettek új sertésólakat. Ez azonban nem elég, mert hiába vannak új. kor­szerű ólak, ha rossz a munkaszerve­zés. A szövetkezet könyvelője, Kubis elvtárs elmondotta, hogy ez év augusztusáig 10 koronát fizettek ki előlegben minden munkaegységre. Az­után látták, hogy nem lesz meg a tervezett összeg, ami arra a lépésre kényszerítette őket, hogy csak 9 ko­ronát fizessenek ki előlegként egy munkaegységre. Az idén jó volt a cukorrépatermés, ami kissé kedvezőb­bé tette a szövetkezet pénzügyi hely­készségesen szolgált felvilágosítással. — Tetszik tudni, most azért nincs itt senki, mert ma este tartják az előadást a hároméves szövetkezeti munkaiskolában. Odamentek a szövet­­kezet vezetőségi tagjai és mind a 37 j hallgató, akik beiratkoztak az isko- j lába. A felsőjatói állami gazdaság in- i tézője beszél a silózás jelentőségéről, amit mindenki hallani akart. Még az egyénileg gazdálkodó földművesek is kíváncsiak az előadásra. Elindultunk hát a moziterem felé, melyben az előadást tartották. Már kívülről halottuk, hogy odabenn, élénk vita folyik. Az előadás befejezése u­­tán mindenkinek volt megjegyzése, mondanivalója. Az előadó, Bukovszký elvtárs, jó_ szbí.-^nber hírében áll és . a jelenlévők kérdéseire kielégítő vá­laszt adott Sokan voltak a teremben, 1 tanulni akarnak a szövetkezet dolgo­zói Ez igen fontos is a nagyüzemi gazdálkodásban, mert csak a haladó agrotechnikai módszerek szakszerű alkalmazásával lehet jobb eredménye­ket elérni. A gyűlés befejezése után a szövetkezet elnöke, Streba elvtárs barátságos hangulatban beszélni kez­dett a szövetkezet életéről és jövő j terveiről. Sókszelöcén nem megy rosszul a szövetkezeti gazdálkodás, de még sokkal jobban is mehetne. A szövet­kezet tagjai nyugodtan néznek szembe a téllel, mert az összes munkát idő­ben elvégezték. Pedig sok volt ám a tennivalójuk. Négyszáz vagón cukor­répát terveztek és majdnem ötszázai; termeltek. Ezt mind beszállították a surányi cukorgyárba. De azt is meg­oldották sikeresen. Az őszi termények betakarítását már rég el is felejtet­ték. A kukoricaszárból 8000 köbméter silót készítettek. A mélyszántást is befejezik a napokban, aztán jöhet a tél. A szövetkezetben most készítik el a kimutatást a csoportoknak kiadott szerszámokról és eszközökről. Min­denkinek számot kell adnia a terme­lési eszközökről, igavonókról és gé­pekről. Ha valmelyik csoportnak va­lamije hiányzik, azt meg kell fizet­nie, nehogy az egész tagság rovására menjen. Nemcsak dolgozni kell a gé­pekkel, hanem felelni is azok állapo­táért. Ez nagyon helyes, mert az e­­gyéni felelősség a közös vagyon vé­­delmezésére ösztönzi a szövetkezet minden tagját. Számbaveszik a gabo­namennyiséget is, hogy tudják, meny­nyi a vetőmagjuk, kenyérgabonájuk és szemestakarmányuk. Enélkül nem is tudnák összeállítani a jövő évi ter­vet. — Igen fontos ám a leltározás — mondja Streba elvtárs, — mert csak úgy tudja az ember, mije van és mi hiányzik. Legnagyobb hiányt szemes­takarmányban szenved szövetkeze­tünk. Egyéb takarmánnyal, répasze­lettel, takarmánykrumplival és lucer­nadarával fogjuk pótolni. Ennek az az oka, hogy nem min­den csoport termelte ki gabonafélék­ből a tervezett mennyiséget. A legjobb eredményeket Lencsés Alajos csoport­ja érte el. Búzából és zabból elérte a tervezett hozamokat, árpából, kuko­ricából és cukorrépából pedig többet is termelt. A többtermelésért pót ju­talomban részesültek a csoport tagjai. Most a hároméves fejlődési terv keretében azt akarják elérni, hogy a jövő évben minden csoport teljesítse, sőt jlteljesítse a rábízott feladato­kat. Ennek elérésére meg van minden lehetőségük, mert a hároméves szö­vetkezeti munkaiskola új ismeretekkel gazdagítja a szövetkezeti dolgozókat. Ebben az iskolában sajátíthatják el a mezőgazdasági termelés alapelméle­teit, amelyet aztán gyakorlatban is hasznosíthatnak. Ebben zz évben a növénytermesz­tési csoportok munkája nem volt ki­elégítő. Csak azok a csoportok érték el a tervezett hektárhozamokat, amelyek időben elvégezték a szántást, vetést egyszóval betartották az agrotechni­kai határidőket. Továbbá nagy jelen­tősége van a növénytermesztésben az alap- és műtrágyák szakszerű és fo­LENCSÉS ALAJOS csoportvezető Nem szabad sajnálni semmi áldozatot, mert amit a földnek adunk, azt a föld bőven vissza is adja. Hiszen tud­juk, hogy nincs rossz föld, csak rossz gazda. Komoly hiányosságok fordulnak elő a takarmányozás terén is. A nyár fo­lyamán sok volt a takarmány, most pedig kevés. Ez abból ered, hogy sen­ki sem bánik észszerűen, gazdaságo­san a szálastakarmánnyal. Valóságos pazarlás megy. Az is hiba, hogy a te­henek kapják a legrosszabb takar­mányt. A javát a kocsisok etetik meg lovaikkal. Azért a -zövetkezet veze­tőségét terheli felelősség, mert ha a takarmányféléket egy felelős egyén adná ki. minden csoportnak a takar­mányozási terv alapján, akkor nem lenne pazarlás. Ahol nem érint sen­kit az egyéni felelősség súlya, ott lazulás üti fel a fejét. A tervszerűt­len takarmányozás hátránya leginkább a tejhozam állandó csökkenésében mutatkozik meg. Ezeket a hibákat a jövőben úgy lógják orvosolni, hogy minden cso­portnak meglesz a maga mezőgazda­­sági területe és annak nagyságához viszonyítva az állatállománya is. A takarmányt minden csoport a saját szükségleteire fogja kitermelni és ahogy bánik vele, úgy veszi hasznát. A szövetkezet ezidáig még nerp tel­jesítette a kötelező tejbeadást. Még zetét. A fűszerpaprika meg a gyógynövé­nyek is jól jövedelmeztek. Ennek kö­szönhető, hogy a szövetkezetnek je­lenleg 400.000 korona készpénze van. Habár a szövetkezet nem is teljesí­tette a pénzügyi tervet, még akkor is körülbelü öt koronát fognak kifizetni évvégi elszámoláskor minden ledolgo­zott munkaegységre. Ez az összeg jó­val magasabb is lehetett volna, ha a szövetkezetben nem lennének komoly szervezési hiányosságok. A tervezett munkaegységeket nem mindenhol me­rítették ki a szövetkezeti dolgozók, ami szintén jelentős megtakarítás. Ezekből a hibákból tanulnia kell kü­lönösen a szövetkezet vezetőségének és a jövőben számolniok kell minden eshetőséggel, mert csak úgy tudják kiküszöbölni a múlt évben előfordult hiányosságokat. A sókszelőcei szövetkezet vezetősé­gének nagyobb gondot kell fordítania a munkaszervezésre és a szocialista munkaverseny kiszélesítésére. Meg kell szüntetni a jutalmazásnál az e­­gyenlősdit, mert ez nagyban fékezi a jobb eredmények elérését. Minden em­bert, minden szövetkezeti tagot a kitermelt munka mennyisége és minő­sége szerint kell jutalmazni. Aki több és jobb munkát végez, annak ter­mészetesen magasabb jutalom jár, mint aki ellenkezőleg cselekszik. A- nyagilag közvetlenül érdekeltté kell tenni a tagságot, mert csak az ser­kenti őket jobb eredmények elérésé­re. Be kell vezetni a pótjutalmazást, ami ugyan formálisan meg is van a szövetkezetben, de a gyakorlatban nem alkalmazzák. Nagyobb súlyt kell he­lyezni a tagok politikai nevelésére, hogy tudatára ébredjenek: övék szövetkezet. Oda kell hatni, hogy minden tag megbecsülje és óvja a közös vagyont, mint a szemefényét. A hároméves távlati tervet szakasz­­szerűen és reálisan kell kidolgozni, amire meg is van a lehetőség, mert a járási nemzeti bizottság Molnár Ru­dolf, járási zootechnikust és Decsi Istvánt, a járási szövetkezeti osztály dolgozóját küdi segítségül a tervek kidolgozásához. Erre szükség is van, mert hozzáértő emberek segítsége nélkül nem lenne reális a terv. Ez pedig nagyon fontos, mert ez az irányadó az egészévi termelési terv kidolgozásában. Nagy hozzáértés kell KALAP ANNA a szövetkezet egyik legjobb dolgozója az a szerencséjük, hogy igen jó a szövetkezetben a tojáshozam s így tojással pótolhatják a tejet. Ezért Kalap Anna, baromfigondozónö érde­mel dicséretet. Igazi mestere mun­kájának. Már öt éve van a farmon és becsületesen megállja a helyét. A tavaszi és nyári hónapokban 1500-as tojáshozamot is elért naponta. Hét EFSz-tag gondozza a 4200 tyúkot, li­bákat, kacsákat és pulykákat. A szövetkezet legfeketébb pontja, — ahogy a zootechnikus mondta — az, hogy a takarmányhiány következ­tében még 4 vagon sertéshússal tar­tozik a szövetkezet a közellátásnak ehhez, mert csak a jó tervnek van szilárd alapja. A szövetkezet három­éves tevékenységét nemcsak tervezni kell, hanem következetesen harcolni is kell annak teljesitéséért, hogy 1957 végén nyugodt lelkiismerettel mondhassák a szövetkezet dolgozói, hogy a X. Pártkongresszus határoza­tait betartva magasabb színvonalra e­­melték a mezőgazdasági termelést. Ez az egyedüli lehetősége annak, hogy a sókszelőcei szövetkezetben évről­­évre jobb eredményeket érhessenek el és nagyobb örömmel, a jólvégzett munka büszke tudatával várhassák a Jövöévi elszámolást. TAMÄS VINCE Szövetkezeteink tagjai kötelezettségvállalással készülnek a II. országos konferenciára A II. országos szövetkezeti kon­ferencia tiszteletére egymásután születnek a szebbnél-szebb kötele­zettségvállalások. A szenei állami birtok puszta­­födémesi gazdaságában vasárnap 20 szövetkezeti dSlgozó gyűlt ösz­­sze. A gyűlés folyamán meggyő­ződhettek a gazdaságban elért si­kerek legnagy»bb indítóerejéről — a szovjet módszer helyes alkalma­zásáról. Nagy érdeklődéssel hall­gatták meg a gazdaság dolgozóinak eredményeikről szóló beszámoló­ját — hogy aztán a végén a szö­vetkezeti dolgozók büszkén meg­tehessék saját kötelezettségválla­lásukat: a II. konferenciáig 1.5 li­terrel emelik a napi tejhozamot. Hogyan és mi indította őket ilyen szép kötelezettségvállalásra? A Csehszlovák-Szovjet Barátsági Hónap keretében elbeszélgettek a gazdaság legjobb fejőivel a szovjet módszerek helyes elkalmazásóról és a tejhozam növelésének lehe­tőségeiről. Ugyancsak nagy érdek­lődéssel figyelték a takarmány­adagok elkészítését, az etetést és a fejést. A gazdaság dolgozóinak nincse­nek jobb takarmányozási lehető­ségei, mint a szenei járás szövet­kezeti dolgozóinak, mégis jobb eredményeket érnek el. Ezt a Ma­­linyina módszer alkalmazásának, a gondos ápolásnak és tervszerű ta­karmányozásnak köszönhetik. így például november hónapban 170 tehén napi fejési átlaga érte el a 9 litert. Pytel Gáspár, a gazda­ság legjobb fejőse arról beszélt a szövetkezeti dolgozóknak, hogy hogyan gondozza a fejősöket és hogyan tartja be a takarmányozás időpontját. Ezen fontos tényezők segítségével már okt. 20-án telje­sítette tervét, ami 44.000 liter tej kifejése volt 14 fejőstől. Az év vé­géig 10.000 liter tejet fej ki terven felül. Ugyancsak szép eredményeket ért el ebbén a gazdaságban Ha­­zuch Emília, aki 14 tehéntől 42.000 liter tejet fejt ki és egy-egy bor­jút választott el. Az ilyen eredmé­nyek elérésében nagy érdeme van a gazdaság vezetőjének Vacula Jó­zsefnek is, aki igen jártas a ta­karmányozásban. Még a takar­mányhiány idejében sem csökkent 8 liternél alacsonyabbra a tejho­zam. A pusztafödémesi EFSz vezetője, Orísek Lipót is alkalmazza Malinyi­­na módszerét és minden fejősnél elérte a napi 7 liter tejhozamoft. Ennek köszönhető, hogy a szövet­kezet november 22-én teljesítette egészévi tejbeadását. így született meg a szenei járás szövetkezeti dolgozóinak példás vállalása. Vállalták, hogy terven felül 15 mázsa sertéshúst adnak A magyarádi szövetkezet tagjai a II. országos konferencia tiszteletére példamutató kötelezettségvállalást tet­tek. Vállalták, hogy az év végéig tér-, ven felül még 15 mázsa sertéshúst adnak be. A szövetkezet jó munkával bizto­sította nevét a járásban. A nyári munkákat elsőül végezték el az ipolysági járásban. Ezért elnyerték a járási versenyzászlót. De nemcsak a nyár folyamán dolgoztak jól, ha­nem az dszi munka elvégzésében is. Időben betakarították az ífszi termé­nyeket. Mintegy 40 hektár területről kihordták a trágyát és a mélyszán­tást november 15-ig elvégezték. dot fordít arra, hogy a jövt! évben a cukorrépa terméshozama elsőrendű legyen. A cukorrépaföldet jól meg­trágyázták, időben és kellőképpen megszántották. A sertéstenyésztésben Letavaj elv­­táisnü dolgozik. Az (! érdeme, hogy a szövetkezet már régen teljesítette sertéshúsbeadási kötelezettségét, Leta­vaj elvíársnd a malacnevelésben is kiváló eredményeket ér el. Anyadisz, nőnként 13 malacot választ el. Szor­galmas munkáját az ipolysé1* járás dolgozói értékelték és november 23- án megválasztották nemzetgyűlési képviselőnek. A szövetkezet növénytermelő cso­portjának vezetője, Lőrinc elvtárs ki­válóan vezeti a munkálatokat. Lőrinc elviárs. jó szervező képességgel bír. Megtalálja a helyes irányt a szövet­kezet előrehaladásában. Különös gon-Brozdik János, Szumerák János és a szövetkezet többi becsületes dolgo­zója, mind odaadóan dolgoznak a szö­vetkezet felvirágoztatása érdekében. HOKSZA ISTVÁN, Í'poíi/sáp. Nem csökken a tej hozam, mert jóminőségű, élesztősített silótakarmányt etetnek A téli időszakban állatállományunk takarmányozásában elengedhetetlenül szükséges a siló. Különösen fontos ez a nedvdús takarmány a fejőstehenek részére, mert nagyban elősegíti a tej­­képződést. A jóminőségű silótakar­mánnyal teljes mértékben helyettesít­hetjük a nyári zöldtakarmányt. Ezek szerint természetes, hogy nem szabad csökkenni a tejhozamnak a téli idő­szakban sem. Takács Ferenc, a felsőszeli EFSz fejőgulyása is ezt bizonyítgatja, mi­közben előkészíti az állatok eledelét. A gödörből frissen behordott siló szaga betölti a takarmányelőkészítő helyiséget s az egész istállót. A cu­korgyártól visszakapott répaszeletet keverték leveles cukorrépafejjel. Ezt rétegezve egymás fölé rakták, meg­gyúrták és leföldelték. Egy hónapig tartott, amíg az erjedés befejeződött s most a földtakaró alól előkerül a jóminőségű erjesztett takarmány. Ez aztán igazán pótolja a zöldet mondja Takács Ferenc. Mióta silót etetünk, napról-napra emelkedik tej­átlagunk. Míg augusztusban a rámbí­zott tehenektől 55—66 litert fejtem, most 84—85 litert fejek naponta. Hát. ha volna a keverékre egy kis srót, vagy korpa, akkor igazán dőlne a tej. Ott van előttünk nagy rakásban az elkészített abrak. Takács Ferenc be­lenyúl, felvesz egy marékkai s mu­tatja. Egyrész felszecskázott árpaszal­ma búzatörekkel, szelettel silózott ré­pafej, takarmányrépa egy tehénre 5 kilogramm és csalamádéból készült siló. Mindezt egymásra rétegezve rakják össze. — Ezenkívül még megöntözzük va­lamivel. Ezt Juhász András, az EFSz fiatal zootechnikusa mondja, aki most ke­rült ki a kétéves állattenyésztést* is­kolából. Megöntözni, hisz bőven van a szecska között nedvdús takarmány, minek azt még külön öntözni? Juhász elvtárs jókedvűen elneveti magái, mialatt egy nagy hordóról leszedi a deszkadarabokat, amelyekkel az be van födve. Erős szag csap ki a hordóból. Valódi vodkaszag. Talán pálinkának való van a hordóban? — Élesztősítve etetünk — mondja Juhász elvtárs. És tegnap voltak ven­dégeink az egész kerületből s bemu­tattuk nekik, hogyan készítjük elő az élesztösítetl: takarmányt. Minden te­hénre 2 liter langyos vizet teszünk a hordóba. Ezenkívül tehenenként Vi kilogramm melaszt, 2 dkg sót és 2 dkg élesztőt. Ezt jól összekeverjük és 24 óráig, tehát egyik reggeltől a másik reggelig erjedni hagyjuk és mikor előkészítjük a tehenek napi abrakját, ezzel a keverékkel meglocsoljuk. Ez elősegíti az emésztést, fokozza a tej­hozamot is. A tehenek nagyon szere­tik s az eléjük öntött keverékből nem hagynak izéket, mind megeszik. Ezt bátran ajánlom a többi szövetkezetek­nek is, mert így használhatjuk fel gazdaságosan a melaszt. A felsőszeli EFSz a melasz részére külön betongödröt készített, ahol hosszabb ideig tudják tárolni és fo­kozatosan élesztősítve használhatják fel. Mindezek azt bizonyítják, hogy a szövetkezetből nem hiányzik a zöld­­takarmány, mert silójuk és takar­mányrépájuk bőven van s kitart má­jusig. Ezek szerint tehát megvan annak az alapja, hogy a tejhozam se csök­kenjen, sőt emelkedjék. S. G.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom