Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-12-12 / 50. szám
8 Földműves 1954. december 12. Kétféle gazdálkodás — kétféle eredmény Országunkban széltében-hosszában óriási építkezési tevékenységnek vagyunk tanúi. Üj ipari, mezőgazdasági, épületeket és munkáslakásokat építenek. Az elmúlt négy esztendőben majdnem minden járásban új gépállomásokat, korszerű műhely- és raktárhelyiségeket építettek. Fokozatosan építik és bővítik a traktorosbrigádok helyiségeit is. Az új épületekbe nehéz gépesítési eszközöket összpontosítanak, ami lényegében véve a szövetkezeti tagok és egyéni gazdálkodók nagyobb megsegítését jelenti. Ezzel egyidejűleg megteremtődik a mezőgazdaság sikeres fejlesztésének minden előfeltétele. Helytelen volna az a felfogás, ha a gépállomásaink fejlődését csak a gépesítési eszközök számbavételével Ítélnénk meg. Súlyponti kérdésként itt is a gazdaságosságot kell tekintenünk A gépállomásokra nagyon komoly és felelősségteljes feladat hárul. A gazdaságosság szempontjából döntő jelentőséggel bír a gépek kihasználása a nemzeti vagyon kímélése, a termelési költségek állandó csökkentése és a dolgozók tényleges bérének emelése Sok olyan gépállomásunk van, amelyek a termelési tervet teljesítik, sőt túlszárnyalják. Ezzel szemben a termelési költségeket csökkentik és nap mint nap újabb eredményeket érnek el. Jelentős azonban az olyan gépállomások száma is, amelyek szinte állandóan nem teljesítik előirányzott tervüket. A jóváhagyott termelési GTÄ Traktoregység Gépenkénti száma teljesítmény tavasz nyár ősz költségvetést jóval túlhaladják és ennek következtében kedvezőtlen anyagi helyzetbe sodródnak. Hasonlítsunk össze két , ellenkező gazdálkodású gépállomást a nyitrai kerületben. A zsámbokréti gépállomás az egyik, ahol jól gazdálkodnak, az érsekújvári pedig a másik, ahol az eddiginél sokkal jobban kell gazdálkodniok. Ha a két gépállomás termelési feltételeit és egész gazdálkodásukat boncolgatjuk, két ellentétes megállapításra jutunk. Az érsekújvári járás földjei túlnyomórészben Nyitrától éléire, síkságon terülnek el. A dűlőket 69 százalékban tagosították és a második nehézségi osztályba sorolták. A zsámbokréti gépállomás körzetéhez tartozó földek ezzel szemben hegyes-völgyes talajon fekszenek és a harmadik nehézségi osztályba tartoznak. A földek tagosítását 54 százalékban valósították meg. Az összehasonlításból kitűnik, hogy az érsekújvári gépállomásnak sokkal kedvezőbbek a termelési feltételei. Ezt jól tudják maguk a gépállomás vezetői is. A termelési adottságok és az elmúlt év ta'pasztalatai alapján az érsekújvári gépállomásnak kisebb üzemfogyasztással, nagyobb teljesítményt és jobb gazdasági eredményt kellene elérnie. A valóság — amelyet számtalan adat is megerősít — épp az ellenkezőjét bizonyítja. Hasonlítsuk össze e két gépállomás gazdálkodását: Tervteljesítés %-ban összesen tavasz nyár ősz Érsekúivár 208 111.8 173,7 117.1 409.6 83.7 108.9 75.4 Zsámbokrét 83 139 193 141.4 473.4 114.8 135.7 101.4 vák, magyar, érsekújváriak és még sok lehetetlen csoportokra való tagozódását. A dolgozók körében — különösen most a választások győzelmes befejezése után — tudatosítani kell azt a gondolatot, hogy valamennyien egyenjogú polgárai vagyunk az országnak és sikerekben, vagy sikertelenségben egyformán osztozunk. A gépállomás meggyengülését, továbbá nem kis mértékben a felelős vezetők gyakori változása okozta. Hiszen csak 1952 óta három igazgató, agronómus két politikai helyettes, három főkönyvelő, két munkairányító, öt főgépész hagyta el a gépállomást, nem számítva a többi szakembert, akiknek távozása mind nyomot hagyott a gépállomás életében. A harmadik alapvető hiba — amely végeredményképpen szövetkezeteink gazdaságában tükröződik vissza — a gépállomány elégtelen kihasználása. Az érsekújvári gépállomáson az őszi munkák folyamán 37 traktor vált üzemképtelenné. A második műszak kihasználása is elégtelen volt. Abban az időben, amikor a második műszakban 80 traktor dolgozhatott volna, csak 40 dolgozott. A gépállomás ebben az időben 126 üzemképes traktorral és 217 traktorossal rendelkezett, ami azt jelenti, hogy sem gépben, sem traktorosokban nem volt hiány. A gépállomány jobb kihasználásával naponta legkevesebb 100 hektár földdel többet művelhettek volna időben kezdenek — időben végeznek Becsületes munkájukért a kormány Vörös zászlajával kitüntetett szenei traktorállomás dolgozói november 17- én megkezdték a gépek téli javítását. A -zovjet haladó módszer szerint a Zetorok kerülnek a műhelybe, mivel ezekkel a traktorokkal nem lehet őszi mélyszántást végezni. Azután a Skodák következnek és végül, mikor a mélyszántást teljesen elvégezték, megkezdik a lánctalpas traktorok javítását. A terv szerint a téli javításokat 1955 február 15-re kell befejezni. A javítók azonban kötelezettséget vállaltak. hogy február 1-re megjavítják az összes gépeket. Ezáltal a tavaszi munkákat is rendes időben megkezdhetik. Vállalásuk alapján december végére a gépek 70 százalékát helyezik üzembe. A kötelezettségvállalások, a szocialista munkaversenyek eredményei már eddig is szépen megmutatkoztak Szencen. December 1-re a gépjavítók a traktorok 15 százalékát kijavították. A szenei gépállomás javítói a gépek javítását részleges módszerrel végzik. Már tavaly is értékes tapasztalatokat szereztek ezen a téren és az idén újból e munkamódszer mellett döntöttek. Minden alkalmas napot használjon ki a zselizi gépállomás a mélyszántás befejezésére ban 11 mázsával nagyobb hektárhozamot értek el, mint az érsekújvári járásban. A szövetkezetek megerősítésében az ilyen eredmények a legmeggyőzőbbek. Némely szövetkezet, mint például a pazsiti, jánová ves-i, maié uhercei és még jóegynéhány, 30—35 mázsás hektárhozamot ért el gabonában. Ez a gépállomás dolgozóinak nagy sikerét jelenti, megnyerték a szövetkezeti tagok bizalmát és meggyőződtek a hozamszerződések és a természetbeni fizetés előnyeiről. Minthogy a termés alakulása túlnyomó részben a gépállomás munkájától függ, szükségessé válik, hogy az összes gépállomások teljes mértékben felelősséget vállaljanak a szerődések teljesítéséért és a szövetkezetek fejlődésének előmozdítása céljából agronómiái segítséget nyújtsanak nekik. Mindenekelőtt az érsekújvári járásban, éspedig a koltai és fűri traktorosbrigádokon le kell számolni a nemtörődömséggel, amely nagyban fékezi a feladatok teljesítését. Még az olyan jő szövetkezettel szemben, mint például az udvarnoki sem teljesíti, a gépállomás vállalt kötelezettségét. Miben rejlenek az érsekújvári gépállomás lemaradásának okai ? A gépállomás munkáját nagyon sok tényező kedvezőtlenül befolyásolja. Rá kell mutatnunk legalább néhány alapvető hibára. Mindenekelőtt a szakértők hiánya, a munkához való viszony, az emberekről való gondoskodás és a dolgozók nevelésének kérdése nyomul előtérbe. Az elégtelen együttmunkálkodás és a kölcsönös megnemértés nem segíti elő a haladást, sőt egyenesen fékezi az üzem munkáját. A feladatok egyforma teljesítését mindenkitől igazságosan meg kell követelni. Ennek megvalósítása az érsekújvári gépállomáson baráti, rokoni és ádáz nemzetiségi súrlódások miatt szinte lehetetlenné válik. Az üzemi szervezetek nem tudták a dolgozókat olyan egységbe tömöríteni, amely megakadályozta volna a dolgozó szlomeg. Az üzemképtelen gépek nagy számának oka főképpen a traktorok hiányos műszaki karbantartásában keresendő. Ma, amikor az erőgépek közös tulajdont képeznek, megkönnyítik a szövetkezeti tagok munkáját és emelik a traktorosok jövedelmét, a gépkezelőknek is más álláspontot kell elfoglaltok a géppel szemben, mint a múlt kapitalista időkben. A múltban a gépek a dolgozókat kereseti lehetőségüktől fosztották meg. Ma azonban a gép a dolgozók legjobb barátja. A gépállomás élenjáró traktorosai: Baliangó Mihály, Krajčír Sándor, Šilhavý István, Farkas János brigádvezető, Pekárik János körzeti szerelő, Michalik Lajos és sokan mások a gépek elkiismeretes gondozásával szép eredményeket értek el és társainknak követésre méltó példát mutattak. Kívánatos volna, ha a többi dolgozók is hasonló eredményeket érnének el a gépek karbantartásában. Ha az említett két gépállomás tevékenységét összehasonlítjuk, meg kell állapítanunk, hogy az érsekújvári az ország egyik legnagyobb gépállomása és így az ügyvitelére is sokkal nagyobb feladat nehezedik. Ezzel azonban távolról sem akarjuk őket menteni és a lemaradásuknak sem ez a főoka. Habár az érsekújváriak az utóbbi időben alaposan lemaradtak, megvan minden előfeltételük arra, hogy ismét jobb helyezést nyerjenek, ha valamennyi traktoros, brigádvezető, szerelő, agronőmus alkotóképességeit kihasználják. Az érsekújvári járás a legerősebb mezőgazdasági járások közé tartozik. Feltételezzük, hogy a járás vezetőinek szintén érdekük, hogy a szövetkezetek a hároméves fejlődési terv keretében eredményesen működjenek és megerősödjenek. Ha az érsekújvári gépállomás jóhírnevét nemcsak a gépállomás vezetői, de a járás vezetői is a szívükön viselik, az állomás ismét a szövetkezetek megerősítésének leghatékonyabb tényezőjévé válik. A gépállomás valamennyi dolgozója megvan győződve arról, hogy sikerül a fejlődés útjáből eltávolítani minden akadályt, amely eddig a gépállomás fejlődését gátolta. R. N. Még tökéletesebb számológépeket gyártunk Ha mindkét esetben a gépek teljesítményéhez még a szállítást is hozzáadnánk, akkor a zsámbokréti gépállomás gépei még nagyobb teljesítményt mutatnának fel. A tavaszi, nyári és őszi munkák számadatai mindennél világosabban beszélnek. A számok mögött becsületes traktorosok egészévi munkája áll, ami átlagteljesítményre átszámítva 120.000 hektár föld megművelését jelenti. Az adatokból világosan kitűnik, hogy amíg a zsámbokréti gépállomás az előirányzott tervet minden idényben magasan túlszárnyalta, addig az érsekújvári gépállomás — habár nem sorolható a kerület gépállomásai közé — gépállományát nem használja ki eléggé és ennek következtében — a nyári munkák kivételével — tervét egy idényben sem teljesítette. Az összehasonlításból azt is megállapíthatjuk, hogy a zsámbokréti gépállomás traktoregységenként 63.8 hektárral több földet művelt meg, mint az érsekújváriak, habár az utóbbinál a szállítást is beszámították. A végeredmény tehát az, hogy az érsekújváriak majdnem egy munkaidény teljesítményével elmaradtak, nem számítva kedvezőbb termelési adottságukat. Nagyon érdekesen alakul az üzemanyag fogyasztásának költségvetése is. Amíg a zsámbokréti traktorosok az első és második gazdasági negyedben átlaghektáronként 11.5 liter üzemanyagot fogyasztottak, Érsekújváron ugyanebben az időben átlaghektáronként 14 litert fogyasztottak. Mindezeken felül nagy a különbség az érsekújvári és a zsámbokréti földek megszántása között. Ez a tény is az érsekújvári járásban lévő traktorosbrigádok fogyatékos és szervezetlen munkáját bizonyítja. Az összehasonlítást még tovább folytathatnánk. Az egy hektárra eső termelési költség, átlagos kereset és egyebek irányszámait vehetnénk alapul Végül is azonban arra a megállapodásra jutnánk, hogy az újvári gépállomáson még komoly rejtett tartalékok állnak rendelkezésre. Amíg például a zsámbokréti gépállomás a folyó gazdasági év első negyedében a bér-alapnál 82.998 koronát megtakarított, addig az érsekújvári 71.055 koronával túllépte béralapját. Mindamellett a zsámbokréti traktorosok átlagos keresete jóval magasabb. A következő gazdasági negyedben azonban az érsekújvári gépállomás is jelentős megtakarítást ért el a béralapban. A legnagyobb meglepetés számunkra -znnban a hektárhozamok alakulása. Az egész érsekújvári kerületben nem érték el átlagosan a gabonaneműek tervezett hektárhozamát, habár egyes szövetkezetek túlteljesítéséről számolnak be. Ezzel szemben a Dartizánskei járásban — ahol pedig a föld tápanyagban sokkal szegényebb — járási viszonylatban a tervezett hektárhozamot 5 százalékkal túllépték Különösen a zab és az árpa termelésénél értek el magas hektárhozamokat. A gabonanemúek jobb gondozásával és a jó gépi munka következtében a partizánskej járásban árpában 4.22, búzában 2.21, rozsban 2.25 és zab-Az ország legjobb számológép-szakemberei találkoztak december 3-án Podebrádon, hogy megvitassák az új, tökéletesebb számológépek gyártásának kérdését. Az országos értekezlet, — amelyen számos neves külföldi szakember is megjelent, — három napig tartott. Az új számológép megszerkesztésében oroszlánrésze van Antonín Svoboda mérnöknek és munkatársának, Miroslav Vallachnak. A konferencia iránt nagy érdeklődés mutatkozott a gépipari kutatóintézetek dolgozói között, valamint minisztériumok dolgozói és műszaki főiskolai hallgatók körében. Dr. J. Lehmann, a lipcsei számológépipar egyik legjelesebb szakembere beszámolt a jelenlegi Német Demokratikus Köztársaság iparának szervezési kérdéseiről és részletesen ismertette a most gyártásra kerülő német önműködő számológép tulajdonságait és előnyeit. A konferencia részvevői, akik azért jelentek meg, hogy megismerkedjenek a kutató intézet és a laboratóriumi dolgozók legújabb eredményeivel, a kialakult eszmecsere folyamán megállapították az új számológépek gyártásának szükségességét. J. Marek záróbeszédében hangsúlyozta, hogy a tökéletesített számológépek, amelyek sorozatos gyártását rövidesen elrendeli — a legnehezebb számításokat is rövid időn belül egyszerűen és pontosan elvégzik. A gépállomás 166 traktora közül átlag 65 traktorral két váltásban és 101 traktorral meghosszabbított műszakban dolgoztak a zselizi traktorosok. Míg az idő kedvezett, nagyon jól ki lehetett volna használni a gumikerekű traktorokat is mind a két műszakban. De akkor még sem a vezetők, sem a traktorosok nem számoltak a bekövetkező hibákkal, így a mélyszántásnál az agrotechnikai határidőre csupán 75. 2 százalékot, december 1-re pedig 80.6 százalékot értek el a terv teljesítésében. — Tíz nap jó idő kellene még ahhoz, hogy tervünket 100 százalékra teljesítsük, — állapította meg Juhász elvtárs, a traktorállomás igazgatója. A járás szövetkezetei sem takarították be idejében a kapásnövényeket : cukorrépát, burgonyát, dohányt és kukoricát. Még most is sok kukoricaszár, dohánykóró áll lábon, kiszáradva. A kukoricaszárból jó silótakarmány már nem lehet. Egyenlő tápértéküvé vált a szalmával. Ezt a kárt most láthatják a dolgozók, de ez csak az egyik. A kintmaradt kóró akadályozza a mélyszántás idejében való elvégzését. Pedig a késés már a jövőévi hektárhozamokat is befolyásolja. A szövetkezetek vezetői azzal védekeznek a kóró kintmaradása miatt, hogy nincs elegendő munkaerejük. Munkaerejük van, de gyenge a szervezés. A nyári hónapokhoz viszonyítva hanyatlást látunk ezen a téren. A gépállomás dolgozói sokat segítettek a szövetkezeti tagoknak. A járásban önkötöző gépekkel vágták a kórót. Nyolc darab S 6-os kombájn pedig le is aratta, meg fel is szecskázta úgy, hogy azt egyenesen a silógödrökbe szállíthatták. A gépállomás 128.1 százalékra teljesítette a kóróvágási tervet, de mihaszna! Miattuk szántani sem lehet. A lemaradásban a szövetkezet és a gépállomás is hibás. „Szetén a szövetkezetnek még 85 hektár földje nincs leszántva — mondja Callaho István agronómus — igaz, mi is hibásak vagyunk ebben. Lánctalpasunk üzemképtelen, a gumikerekes traktorok pedig a sár miatt nem tudnak dolgozni a földeken. Egy másik 20 hektáros parcellán meg kint van a kukoricaszár. A 17 és a 8 hektáros parcellán is a kukoricaszár késlelteti a munkát. A következő 20 hektáros dűlőn meg dohánykórót zörget a szél. Ez csak egy szövetkezet a zselizi járásból, de a többiekben is előfordulnak hasonló hibák. A zselizi gépállomáson bár késve, de rájöttek a mélyszántás körüli bajok csínjára. Az összes lánctalpas traktort két műszakra osztották be, ennélfogva a gumikerekesekre nem jutott traktoros. A szeteiek azonban segítettek a gépállomásnak. A szövetkezet traktorosai brigádmunkára jelentkeztek. A gépállomás az ajánlatot szívesen elfogadta. A szántás megindult. Először nagyon jól ment, de később az eső is közbe szólt. A talaj csúszóssá vált. A lánctalpasok tovább szánthatnak, de a gumikerekesek nem. — Ha már szántani nem lehet legalább fuvarozni fogunk. Ügyis nyakig vannak a lovak a munkában, a kapásnövények és az építkezési anyagok fuvarozásánál. Addig segítünk, míg szántani nem lehet — mondogatták a traktorosok. Neki is láttak szívvel-lélekkel a munkának. Egy alkalommal azonban, amikor a közbiztonsági szervek ellenőrizték a traktorosokat, a pótkocsikon fék — világítási és egyéb hibákat fedeztek fel. Felelősségre vonták a szabályokat megsértő traktorosokat, de azok a hibákért a javítókat okolták. De ez r.em segített. Minden gépkocsivezetőnek tudnia kell, hogy olyan járművet nem szabad útnak indítani, amelyen nincs rendben a fék, vagy a világítás. Sok olyan jármű van Zselizen, amely nem felel meg a biztonsági követelményeknek. A zselizi műhelyben pedig azzal dicsekednek, hogy a gépeket részleges módszerrel javítják. De ez magában még nem elég. A javítók nemcsak sok munkát adjanak ki kezükből, hanem rendesen javítsák is meg a gépeket. Ezek a hibák nagyban hátráltatják az őszi mélyszántás idejében való elvégzését. A kis hibák tehát igen naggyá nőttek. Az elmondottakból megállapítható, hogy a zselizi járásban miért maradtak el a mélyszántással. Az agrotechnikai határidő már rég lejárt, de szerencsére a kedvező napok lehetővé teszik a lemaradás behozását. A gépállomás dolgozói tehát fogjanak össze és minden igyekezetükkel hassanak oda, hogy a járásban egy hektár föld se maradjon megszántatlanul. CSURILLA JÖZSEF
