Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-07-11 / 28. szám
1954. július 11. 9 _AU/ AVIIIIAMMIII €А\7/ЮАУ*А\ШК A nyitrai kerületben teljes erővel megindult az aratás A nuitrai kerületben lévő állami gazdaságuk, a kedvezőtlen időjárásnak ellenére, már mindenütt megkezdték az aratást. Az ősziárpán és az őszirepcén kívül már a búzát, rozsot és a tavaszi árpát is aratják. A július 5-i jelentés szerint az ősziárpából még 150 hektár, az őszirepcéből pedig még 30 hektár vár learatásra. A 179 hektár kicsépelt tavaszi árpa átlagos hektárhozama 25 mázsa, 45 hektár őszirepce átlag-hektárhozama pedig 13.50 mázsa. A lévai, bajcsi és a nánai állami gazdaságok az ösziárpa aratását már befejezték. A napokban kezdték meg a búza, rozs és a tavaszi árpa kaszálását. A nánai állami birtok július 5-ig IS hektár búzát, 169 tavaszi árpát és 7 hektár rozsot learatott. A 38 hektáros árpadüUln. amelyen kombájnokkal arattak, 25 mázsás átlaghozamot értek el. A bajcsi állami birtokon a rozs szintén beérett és megkezdték annak kaszálását. E. dig 34 hektárt learattak. Ezen az állami birtokon 2 hektár tavaszi árpából 66 métermázsa tiszta szemet kaptak. A nyitrai kerület állami gazdaságai a tarlóhántásban is szép eredményeket értek el. Eddig 650 hektáron véqezték el ezt a munkát. 214 hektár földbe takarmánykeveréket vetettek Az avatás és cséplés meggyorsítása érdekében a kedvezd időjárás minden percét kihasználják. A bajcsi állan.i gazdaság dolgozói vasárnap is egész nap lolgoztak. A munka lendületét nagyban fokozza a szocialista munkaverseny, amelyet a traktorosok és kombájnosok egymás között megszerveztek. Varga László az aranyosi állami gazdaság traktorosa halad az élen. Hatos kévekötőgépével, 9 órás műszakban átlag 6 hektár gabonát learatott. A kombájnosok közül Seifert Ferenc tűnt ki, aki a bajcsi állami gazdaságban eddig 26 hektárt learatott Nem sokkal maradt ei mögötte Tóth József, a nánai állami gazdaság dolgozója, aki eddig 23 hektárt learatott. Ki szerzi meg az elsőséget ? CSENKE vagy KARVA — ezt a nyári munkák eredménye mutatja meg. A közelmúltban megduzzadt, hömpölygő Duna mellett terül el a csenhet állami gazdaság, amely már a múlt évben a növénytermelésben és állattenyésztésben egyaránt is kiemelkedő terméseredményeket ért el. A gazdaság dolgozói sikereiket ezidén jó munkájukkal folytatták, mivel minden tavaszi munkát, sőt a növényápolásokat is az agrotechnikai eljárások betartása melleit, idejében elvégezték. De szorgalmas munkájuk legjobban most a nyári munkáknál, a gabona betakarításánál mutatkozik meg, aminek e - végzésére minden előkészületet megtettek. Az aratási munkákat július 3-án az ösziárpa learatásával kezdték meg. Az első nap is a gazdaság dolgozóihoz méltó eredmények születtek. Ölveczky Ferenc, Szlamka István és a többi traktoros nyolc és fél hektár területi t arattak le egyénenként. Ez a kezdet és a további gabonaaratást is ugyanilyen lendülettel folytatják. Ha már a csenkeiek lelkes munkájáról van szó, érdemes említést tenni arról, ami tulajdonképpen ilyen és hasonló eredmények elérésére serkenti и gazdaság dolgozóit. Ez pedig semmi más, mint az a tény, hogy versenyben állnak a szomszédos karvai állami gazdaság dolgozóival, akik, bár kevesebb területet kell learatniok, mégis igen nehéz ,,ellenfélnek" mutatkoztak. Kurván ugyanis négy nappal előbb fogtak hozzá az aratáshoz, mint Csenkén. Ez pedig igen nagy előny, különösen, ha tudjuk, hogy a csenkeiek földterülete magasan túlszárnyalja szomszéduk határát. Radics elvtárs, a csenkei gazdaság dolgozói nevében bátran kijelenti: ebben a versenyben igazolni fogják azt. hogy eddigi eredményeik nem véletlen folytán, hanem a tervszerű és kiszámított gazdálkodás eredményeként jöttek létre. Mindebben egy pillanatra sem lehet kételkedni, mivel e hét csütörtökén a gazdaság mindkét, aratócsoportja egy S-4 jelzésű kombájn és mintegy h önkötözil aratógép segítségével, teljes gőzzel hozzáfogott az aratáshoz, igyekezetüket emeli az a tény hogy az aratás megkezdése előtt betakarították takarmányukat és minden növényé vitással végeztek. Az aratással egyidöb"n pedig folytatják a tarlóhántást, sőt " másodnövények vetését is nagyba-i szorgalmazzák. Az esők után igen ked ■ vezú most az idő a takarmánykeverékek vetésére. Ezt pedig kihasználják a csenkei gazdaság dolgozói takarmányalapúk kibővítésére. Ügy van az. ha az ember valahol jó eredményekre talál, keresi annak gyökereit, szálait, ahonnan ezek elindultak. No, a csenkei gazdaságban nem nehéz az ehhez vezető utat megtalálni, pedig még további három farm tartozik megmunkálásuk és vezetésük alá. De a szentgyörgyhalmi. a bácsi puszta és a Pöros-major sem keltik azt a benyomást, mintha itt egy pillanatra is szüntetne a munka iram.: A csenkeiek versenye egyben mindegyik farm és puszta szívügye is. így hát nem is lehet csodálkozni azon, amit Radics elvtárs oly bátran kijelentett, hogy a karvai és az ő gazdaságuk közt folyó munkaverseny a nyári munka elvégzésére csak alátámasztja majd azokat az eredményeiket. amelyeket okos gazdálkodás mellett ezideig biztosítani tudtak.- Egyebek között a gazdaság tervében ez áll július 14-ig elvégezzük a gabom aratását, a csépíést augusztus 24-re befejezzük. ami pontosan 24 napnak fele! meg. Sokhelyütt — saját magunk tapasztaltuk ezt — valószínűtlennek tartják ezeket a célkitűzéseket. — Különösen olyan helyeken, ahol sok tennivaló '.enne még a munkaszervezés kőül. Csenkén azonban a terv nem csupán forma, az egyes munkafolyamatok papirranetése, hanem jól átgondolt és a dolgozók lelkesedésével átfűtött egyöntetű felsőrákosáé a kenyér és közellátásunk mezőgazdasági termékekkel való megjavításának biztosítására Ahhoz, hogy több húst és egyéb állati •érmékét termelhessünk, takarmányra van szükségünk. Csenkén ennek a vetésterülete, csupán az aratás után felszántott területek mennyiségét véve alapul kilencven nektárnál is többe• tesz ki. Nos, hát !ehet-e csodálkozni azon. ha a< előbb említettek C- terv alapján valósággá változnál- igen. ez ■gy is van. mert a termelési ken ezen a gazdaságon a dolgozók szorgalma vápára sül. Csenkén tervszerű munka folyik ■" ez adott alapot többek között ahhoz is. hogy az eljövendő gazdag termésük biztosítására gondoljanak. Ez pedig a mélyszántás elvégzése, amit közvetlen az aratás-cséplés befejezese után augusztus. Ю-én szándékoznak megkezdeni A mélyszántáshoz gőzekéket alkalmaznak, amelyeket ugyan csak gondosan megjavítottak n gazdaság gépészei és kovácsai. A munkák idejében való elvégzésére tehát megteremtették az előfeltételeket. Most az a fontos, hogy a karvai gazdasággal megkezdett m.unkaversenyt ápolják úgy, hogy az mindkét részről sikerrel járjon, több búzát, gazdagabb jutalmat stb. eredményezzen a dolgozók javára. Pillanatnyilag a verseny kérdése még nyílt. Az elsőséget az idei aratás, a nyári munkák eredményei fogják csak eldönteni . SZÓMBATH Л.----------------------------- + + + -----------------------------A kombájnnak egy percig sem szabad állni A mezőgazdasági dolgozók Ruzsiru dolban aratási értekezletet tartottak, amelyen felszólalt Necsasz elvtárs, a vojnicei EFSz elnöke is és többek között ezeket mondotta: Olyan szövetkezetnek az elnöke vagyok, amely 3.400 hektár földdel rendelkezik. Ezen a területen 530 állandó szövetkezeti tag dolgozik, akikből 168 nő. A takarmányt 340 hektárról már betakarítottuk és 8 nagy kazlat raktunk. Az aratásra felkészültünk A kombájnaratással még tavaly, sőt az előbbi években megismerkedtünk. A kombájn kitűnő gép. Tavaly nálunk S-6-os és S-4-es kombájnok dolgoztak. Mindkettő nagyon jól bevált. — Többet csépeltek e! mint az összes cséplőgépeink egvüttvéve. Cséplőgépünk csúcsteljesítménye 206 mázsa volt. míg az S-6-os kombájnnal egv nap alatt 220 mázsát arattunk és csépeltünk el. A kombájnnak köszönhetjük. hogv az aratást 6 nappal hamarább befejezhettük. Ha azt számítjuk, hogy a kombájnokkal mennyi munkáéi őt megtakarítottunk, akkor végeredményben arra a megállapításra jutunk, hogy az aratási- és cséplési munkákat 14 nappal megrövidítettük A járásban a mi szövetkezetünk a legnagyobb és mégis beadási kötelezettségünknek elsőkként tettünk eleget. A kombájnaratást úgy szervezzük meg. hogy két kombájnhoz mindig két trak■rt is osztunk be. Az egyik állandó -zültségben van, hogy a kicsépeit •net átvehesse, mert a kombájnnak egy percig sem szabad állnia. Ezenkívül a lehetőség szerint a kombájnhoz közel egv cséplőgépet is helyezünk, amely a szemet tisztítja és így a két traktor elegendő a két kombájnhoz és az egy cséplőgéphez. A gabona szárítását eséplőtéren végezzük. Némely szövetkezetnek a cséplőtér elkészítése nagy gondot okoz. Mi a gabonánkat a községünkben lévő malom udvarára öntjük, amelyet kibetonoztak, vagypedig a tarlót leforgatjuk, megöntözzük és erősen lehengereljük. Az alul fekvő gabonát etetésre használjuk, vagy esetleg újból tisztítjuk. Meg kell említenem azonban néhány fogyatékosságot is. A kombájn olyan gép, amely felülmúlja az eddigi bármely aratógépet. Kisebb módosítások után erre a gépre nagy jövő vár. Azonban olyan kombájn készítéséről is ajánlatos volna gondoskodni, amely hegyes-völgyes földek aratására is megfelelne. Az is igaz, hogy a kombájnok is követnek el hibákat, de sohasem olyanokat, amelyeket nem lehetne helyrehozni. Ha az elevátornál lévő ajtócskát nvitvafelejtjük. a szem máris a pelyvába kerül. Ha azonban a kombájnos a gépéről lelkiismeretesen gondosko 'ik, a szövetkezeti tagok elégedettek és az aratás úgy megy, mint a karikacsapás. Szövetkezetünkben Is dolgozott néhány lelkiismeretlen kombájnos. Mi kombájntól kombájnig jártunk és ellenőriztük munkájukat és addig zaklattuk őket, amíg a géoet teljesen rendbehozták. Nem értek azonban egyet azokkal, akik azt állítják. hogy a szalmát a kombájnok után nem lehet sajto'ni. A kombájnaratásnak éppen ebben van az óriási előnye. Hiszen a kombájnok csak száraz gabonát aratnak és így a szalma nem penészesedhetik meg. Számunkra nagyon nagy segítséget jelentene, ha a gépállor ások a kombájnaratássai egyidejűleg szalmasajtoiókat is használnának. A sajtolt szalmának az eltakarítása és tárolása sokkal könnyebb, mint a kombájn után maradt szalmaboglyáké. A cséplés meggyorsítása érdekében több helyhezkötött motorra volna szükségünk. A cséplőgép meghajtására gyakran traktorokat alkalmazunk, amelyeknek máskülönben « tarlóhántást kellene végezniök. A traktorok máskülönben sem válnak be a cséplésnél, mert sebességüket szabályozni nem lehet és éppen ez a nagy hátrányuk a helyhezkötött motorokkal szemben. Az üzemi konyhák megszervezése terén nagyon jó tapasztalatokra tettünk szert. Az üzemi konyhák főképpen az aratás idején tesznek nagy szolgálatot. Az aratás- és cséplésben résztvevő dolgozóink élelmezéséről gondoskodunk és a határban dolgozók is megkapják élelmüket, aminek az az előnye, hogy nem kell a távolfekvő faluba menni ebédelni. Az élelmezést majdnem ingyen kapják. A tagsági gyűlés elhatározta, hogy a szövetkezeti tagok élelmezésének gondoskodá. savai elősegíti az aratás és cséplss gyors befejezését. Képek Bajosról Az országban a bajcsi állami gazdaságban érett be leghamarabb a gabona. A bajcsiak nem késlelkedtek egy percig sem, hanem azonnal nekifogtak a gabona aratásának. A learatott dűlőkor, nyomban megjelennek a traktorok és elvégzik a tarlóhántást. A folyamatos gépesített aratás előnye MART AUS JÓZSEF, mérnök, a Mezőgazdasági Kutató Intézet gazdaságtant osztályának dolgozója Szlovákia déli részében megkezdődött az aratás. Ebben az időszakban a mezőgazdasági' dolgozókra hárul a gabona gyors és szemveszteségnélküii betakarítása. A tagosított szövetkezeti földek fáradságos aratásában a gépállomások, kombájnjainak és önkötőzőgépeinek százai segítenek. A gépek hathatós segítségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a szlovákiai szövetkezetek az 1953-as gazdasávi évben a termés 83.97 százalékát önkötözőgépekkei és kombájnokkal aratták le és csak 16.03 százalékát kaszálták kézzel, vagy lófogatú aratógépekkel. Az aratásban azok a kombájnok nyújtják a legnagyobb segítséget, amelyeket a Szovjetunióból évről-évre egyre nagyobb számban kapunk. A kombájnaratás előnye az önkötözögéppel szemben főképpen abban nyilvánul meg, hogy a szemveszteséget a lehető legkisebb mértékre csökkenti, az aratás idejét megrövidíti és csökkenti annak költségeit. A kombájnaratás lényeges munkaerőmegtakarítást jelent főképpen azáltal, hogy a kombájn jóval nagyobb termelékenységgel dolgozik s ami a legfontosabb munkájában több munkafolyamatot egyesít, úgyhogy egész sor munkálat fölöslegessé válik, amelyet eddig kézzel, tehát emberi erővel Kellett elvégezni. Egy hektár gabona learatására és kicséplésére 8 órai munkaidőnél kéziaratásnál 17 dolgozó szükséges, közönséges aratógépes aratásnál, 14 dolgozó szükséges. kévekötő aratógépes aratásnál. 10 dolgozó szükséges, és kombájnaratásnál 5 dolgozó szükséges. Egy hektár kombjnaratás költsége, beleértve a gabona szárítását, tisztítását, 338.56 koronát tesz ki. Az önkötözőgéppel való aratás, amelybe beleszámítódik a kévék összehordása, a gabona behordása és cséplése, 404.92 koronába kerül. A kombájnaratás tehát hektáronként 65.46 koronával kevesebb. mint az önkötözőgépekkel való betakarítás. Hogy a gabona begyűjtése minél hamarább és olcsóbban elvégződjön, az aratásra gondosan fel kell készülni es a munkát jól megszervezni. A legeredményesebb gabonabetakarítás, a folyamatos kombájnaratás. Azért nevezik folyamatosnak, mert az aratás egyes műveletei szervezetten es folyamatosan mennek végbe. A folyamatos aratás a következő műveletekből áll: 1) A gabona kombájnnal történő learatása. 2) A kicsépelt szem elszállítása a cséplőtérre, 3) A "abona tisztítása és szárítása, 4) A kitisztított és szárított gabona raktárba való szállítása, 5) A szalma összehárítása és asztagolása, 6) A tarlóhántás elvégzése. A múltévá aratási tapasztalatok azt mutatják, hogv főképpen a gabona elszállításában mutatkozik fennakadás. A kombájn magtára sok esetben megtelt, az autó késett és addig a gépnek várakoznia kellett, amíg a teherkocsi meg nem érkezett. Az ideiglenes cséplőteret úgy készítjük el. hogy azt a területet, amelyet erre a célra akarunk felhasználni, 10—15 cm mélységben megszántjuk, pelyvával- meghintjük és a víz egyidejű locsolásával keményre hengereljük. A cséplőtér felületét úgy készítjük el. hogy annak némi esése legyen, körülárkoljuk, hogy az esetleges csapadék könnyen elfolyhasson. Mindezen kívül gondoskodnunk kell ponyvákról is, hogy esős idő esetén a termést megvédhessek. A folya—-fos aratás egyik legfontosabb íészét a cséplőtéren végzett tisztítás és szárítás képezi. Ennél a műveletnél öregebb, megjavított cséplőgépeket is használhatunk. A szemnek a cséplőgépből való beöntésénél vagy a pótkocsiba való • kakasánál megszer-'—’hetjük a gépesített szállítást (fúvók, szalagos szállítók). A termény tisztítását és szárítását ilyen módon jelentősen meggyorsítjuk. Kedvezőtlen időjárás esetén használjunk szovjet szárítókat, amelyeket koksszal, vagy szénnel fütenek. A kombájnaratásnál nagy figyelmet kell szer1' "' a szalma összehárításanak, és asztagolásának. A kombájn által kicsépelt szalmát traktorokkal vontatjuk össze és keretes, köteles vagy villaszerű összevonókat alkalmazunk. A kombájnaratás tervében nem szabad megfeledkeznünk az asztagoláshoz szükséges munkaerőkről sem. Az asztagolást jelentősen megkönvnyebbíti az elevátor használata. Az elevátort helyhezkötött motorral hajtatjuk.
