Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-10-17 / 42. szám

12 1954. október 17. FTÍ«imüw A londoni határozatok tiltakozásra késztetnek minden békeszeretö embert Az egész francia nép elszántan sík­ra szállt Nyugat-Németország fel­fegyverzésének újabb terve és a bon­ni revansiszta hadigépezet helyreál­lítása ellen. Akárcsak az „európai védelmi kö­zösség” elleni harc idején, most is a különböző pártállású közéleti és po­litikai személyiségek, munkások, ér­telmiségiek, ifjak, leveleket, határo­zatokat és nyilatkozatokat juttatnak el a kormányhoz és a parlamenthez s elítélik Nyugat-Németország felfegy­verzésének bármilyen formáját. A FRANCE SOIR közölte Vincent Auriol volt köztársasági elnök cikkét, amely egyebek közt a következőket tartalmazza: „Ha egyszer felfegyve­rezik, miképpen járulhat majd hozzá Nyugat-Németország az ország egye­sítéséhez? Talán fegyveres erővel? A népünk által egyáltalán nem óhajtott háborús kalandok felé és a veszélyes nacionalizmus újjászületése felé hala­dunk.” ^ Bloch, volt szocialista miniszter a LÄ1SNE NOUVELLE című lapban kö­zölt cikkében foglalt állást az euró­pai kollektív szerződés megkötése mellett. „Általános leszerelés politi­kájára van szükségünk — írja. — Ezt a politikát azonban csak akkor lehet megvalósítani, ha megszűnik a kelet­európai országok elleni fenyegetés, s ha megszűnnek azok a kísérletek, a­­melyek célja megakadályozni a sza­badságra és békére vágyó népek tö­rekvéseinek valóraváltását. A Szov­jetunió javaslata a kollektív bizton­sági rendszer megszervezésére az egye­düli lehetséges út, amely újabb táv­latokat nyithat Európa valamennyi né­pe számára.” Hasonló' -ppen nyilatkozott Paul Alduy, a szocialista csoport elnöke, a Francia Unió gyűlésén. A LE MONDE- ban közölt cikkében Alduy azt írja, hogy „minden lehetőt el kel! követni a négy nagyhatalom megegyezése ér­dekében” s kéri, hogy kezdjenek tár­gyalásokat a Szovjetunióval az ösz- I szes európai kérdések békés rende- I zése végett. Számos kommunista és szocialista függetlenségi párti városi tanácsos nyilatkozatot tett. s kéri a parlamen­tét, hogy ne járuljon hozzá Nyugat- Németország felfegyverezéséhez Caraixban a városi tanács határo­zatot fogadott el, amelyben felhívja a nemzetgyűlést, ne ratifikáljon sem­miféle határozatot, amely a „náci hó­hérok felfegyverezéséhez” vezethet. Párizsban és- az ország többi részé­ben a dolgozók a parlamenti képvise­lőkhöz intézett levelekben ellenzik Nyugat-Németország felfegyverzését. A Renault-üzemben hatezer röpla­pot osztottak szét és ezekben harcra szólították a munkásokat Nyugat-Né­metország felfegyverzése ellen. A Boulogne-Billancourt-i gépkocsi­üzem munkásainak 90 százaléka alá­írta azt a miniszterelnökhöz intézett levelet, amelyben tudomására hozták, hogy ellenzik Nyugat-Németország felfegyverzését. Montreuilben a Clair Loggil-hajógyár munkásai egyórás sztrájkot tartottak tiltakozásul Nyu­gat-Németország felfegyverzésének if­jabb tervei ellen. Tiltakozó gyűléseket tartottak Au­­bervffleben, továbbá Oise, Marne, Mai­ne et Loire és más megyékben is. A vietnami néphadsereg bevonult Hanoiba Hanoi lakossága lelkes örömmel fo­gadta a vietnami néphadseregnek e városba bevonuló egységeit és tiszt­jeit. Minden házat hatalmes, etany­­csillagos vörös zászlókká! díszítettek fel. A Heroi utcáin összegyűlt tömeg ezernyi kis zászló lengetéséve! fejezte fci lelkesedését. A hatalom átadása e legnagyobb rendben és nyugelomhen ment végbe. Ziap tábornok, a vietnami néphad­sereg parancsnoka napiparancsot adott ki, amelyben felhívja a hadsereg tag­jait, tartsák fenn a rendet és a biz­tonságot a fővárosban, védelmezzék a népet és az idegen lakosságot. Előre nem látott kiadások Tátikává japán város egyik isko.á. .iában nemrég 'hangszórókat szereltek fel, hogy tompítsák az egyik amerikai támaíépont közelében .gyakorlatozó repplügépek lármáját. Ez £ lárma ugyanis akadályozta a tanítást az is­kolában. Tervek szerint október folya. mán az Egyesült Államok régi támasz, pontjai körül más iskolákban is sze­relnek fel hangfogókat. Az amerikai repülőgépek szakadatlan búgása miatt legalább hetven japán iskolában nem lehet'tanítani. Japán kr^Jtségvetése te. hát az amerikai imperialisták jóvoltá­ból újabb előre nem látott, de elég tekintélyes kiadási tétellel szaporo­dott. / Kis hírek a nagyvilágból A „Koreai Központi Távirati Iroda” közli, hogy Han Gan Ok és Pák Te Kvan, a ciélkoreai légierők két hadna. gya átrepült a Koreai Képi Demokra­tikus Köztársaságba. A két repülő el­mondotta. hogy felháborították őket a Li Szin Man.klikk népellenes provo. kációi. Elhatározták, hogy átrepülnek a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságba és következetesen harcolnak a haza békés egyesítéséért, * * « Szverdlovszkba érkezett a Szovjet, unióban tartózkodó angol parlamenti küldöttség egyik csoportja. A küldött­ség másik csoportja Tbiliszibe látoga­tott el. * * * Az utóbbi napokban a görög kor­mány újabb letartóztatásokba kezdett. A megtorló rendszabályok áldozatai a fasizmus elleni haré világszerte ismert hősei: Avra. Vlasszi. Kiriakosz, Oza. kirísz. Leonidasz, Ozerfronisz. Sztay­­risz, Karrasz. Grigorisz. Lioliosz. * * * Nyugati hírügynökségek ismertették a kairói brit nagykövetség közlemé­nyét arról, hogy felfüggesztették a Szuezi.csatorna övezete kiürítésének részleteiről folytatott angol-egyiptomi tárgyalásokat. * * * Október 5-én az afgán pénzügymi­nisztériumban egyezményt írtak alá, amelynek értelmében a Szovjetunió bitument, útépítógépeket, gépkocsikat és laboratóriumi felszerelést szállít In­tel be Afganisztánnak több mint két. millió dollár értékében. * * * Szombaton Moszkvából hazautazott az indiai diákok és egyetemi tanárok küldöttsége, amely Madan Mohan egyetemi tanár vezetésével egy hóna­pot töltött a Szovjetunióban. * * * A Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa 1954. szeptember 3- án az élelmiszerek, élvezeti cikkek és használati tárgyak árainak, továbbá a posta és á táviró díjszabásának újabb leszállítását rendelte el. Ennek követ­keztében a lakosság vásárlóereje ez év végéig körülbelül 609 millió márkával emelkedik. ' * * * Nyugat-Németország lakosságára a fegyverkezési adóterhek következtében annyi adósság nehezedik, hogy már 1952-ben Frankfurt város minden Ja. tójára 83.48 márka adósság jutott. Törlesztés helyett újabb adósság gyűlt a lakosság fejére: 1953-ban már min­den személy adóterhe 205.99 márkát tett ki. * * *. A Német, Demokratikus Köztársa­ságban 21 asszony a Nemzeti Díj vi­selője. 16 a Munka Hőse, 3 érdemi en. des feltaláló, 41 a nép érdemes taní­tója, 11 a nép érdemes orvosa. 50 a&z. szony viseli Clara Zetkin-érmet és 21 ezernél több asszonynak a „Kitűnő teljesítményért” kitüntetést adomá­nyozták DICSŐ öl ESZTENDŐ A német nép október hetedikén л nagy lelkesedéssel ülte meg nemzeti ünnepét — о Német Demok. ratikus Köztársaság kikiáltásának ötö­dik évfordulóját. A német néppel együtt ünnepelte ezt a nevezetes év­fordulót a Szovjetunió, a béke, a de, mokrácia és a szocializmus táborának valamennyi országa és az egész haladó emberiség. A népek jól tudják, hogy az euró­pai béke és a világbéke szempontjából milyen óriási történelmi jelentőségé volt a Német Demokratikus Köztársa, ság megalapítása. Ez az esemény for. dulóvontot jelentett Európa történeté­ben. A német nemzet fejlődése során először alakult meg igazán békeszere­tö, demokratikus német állam, amely, ben minden hatalom a népé. A Német Demokratikus Köztársa­ságban a társadalom legélenjáróbb osztálya játssza a döntő szerepet. A munkásosztály élcsapata Németország Szocialista Egységpártja, amely e megbonthatatlan nemzeti frontba iö. mörítette az NDK összes haladó erőit, az összes demokratikus pártokat. Ne. metorszáq Szocialista Egységpártjáňak legfontosabb eredménye a munkás­paraszt szövetség megteremtése és megszilárdítása. Ez a szövetség a köztársaság antifasiszta-demokratikus rendjének szilárd alapjává vált. Az ENSZEP harcra mozgósítja a német népet, a német egységnek békés és demokratikus alapon történő helyréid. Utasáért, a békéért és a nemzetközi biztonságért, olyan társadalom felépí­téséért, amelyben csak a munka fog uralkodni. U1 zalatt az öt. év alatt a Német Demokratikus Köztársaságban rohamos fejlődésnek indult a gazdaság és a kultúra s szakadatlanul növeke­dett a köztársaság lakosságának jóléte. Évről-évre növekszik a nemzeti jöve­delem. A dolgozók munkabére többször emelkedett, sokszoros árleszállítás tör­tént s így a dolgozótömeg anyagi helyzete számottevően javult. Szünte. lenül növekszik az iskolák és a főis­kolák száma, javul a lakosság orvosi ellátása, egyre több eszköz jut a tudo­mány és a kultúra fejlesztésére. Ezek a vitathatatlan eredmények a Német Demokratikus Köztársaságban megvalósult új rend hatalmas életere­jéről tanúskodnak. Azt mutatják ezek az ered . énvek milyen sikereket érhet el a német nép a békés, demokratikus fejlődés útján. A Német Demokratikus Köztársaság a békének és a német-nép demokrati, kus erőinek támasza, a német nép erős bástyája a Németország egységé­ért. vívott harcban. Ebben az igaz ügybejfi a német nép. nek -minden baráti támogatást megad a baráti Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok tábora. A Szov­jetunió ugyanolyan kapcsolatot létesí­tett a Német Demokratikus Köztársa, sággal. mint más szuverén államokkal. A Szovjetunió lankadatlanul küzd, hogy minden megszálló csapat hala. déktálanül egyezmény alapján vonul­jon ki Kelet, és Nyugat-Németország területéről. A Németország nyugati részén élő németek sorsa egészen máskép­pen alakult, mint az NDK lakosságáé. Nyugat-Németországban ismét hata­lomra kerültek azok a nemzetellenes támadó erők, amelyek gyűlölik a né­met népet, amelyek már többször nemzeti katasztrófába döntötték az országot. Az amerikai kormánykörök Adenauer bonni klikkével közösen próbálkoznak, hogy állandósítsák Né­metország kettészakítottságát, újjá_ szervezzék a Wehrmachtot s a harma­dik világháború tűzfészkévé változtas­sak Nyugat.Németországot. A kilenc állam külügyminiszterei­nek londoni tanácskozása az Egyesült Államok tanácskozására azért fogadta el a Nyugat-Németország újrafelfegy. verezéséröl szóló határozatokat, hogy ezekkel helyettesítse a népek által el­utasított .,európai védelmi közösségi” szerződést. E határozatok ellenkeznek a népek akaratával, veszélyeztetik va­lamennyi európai ország biztonságát, mert arról tanúskodnak, hogy az im. perialisták összeesküdtek a német nemzet érdekei ellen, valamennyi bé­­keszeretO nép érdekei ellen. JVt émetország demokratikus és ha, ' zafias erői erélyesen küzdenek a nyugati hatalmak és a bonni klikk támadó politikája ellen, a német újra. felfegyverezés ellen. Ezeknek az erők­nek kipróbált vezetőjük van: Német, ország Szocialista Egységpártja és Né. metorszáq Kommunista Pártja. A Német Demokratikus Köztársaság megalapításának ötödik évfordulója alkalmával a béke és a nemzetközi biztonság minden igazi harcosa újabb sikereket kíván kelet, és Nyugat.Né­metország haladó erőinek a békéért, a nemzeti egységért vívott igazságos harcában. HÉTHÓNAPOS TITKOS TÁRGYALÁ­SOK után, kedden, az Egyesült Álla­mok, Anglia, Olaszország és Jugoszlá­via képviselői Londonban kézjegyükkel látták el az egyezményt, amely szentesíti Trieszt Szabad Terület fel­osztását. A londoni egyezmény aláírása egy hosszú, immár 9 éve húzódó viszály­kodás újabb állomását jelzi. Trieszt helyzetét 1945-töl az olasz békeszer­ződés aláírásáig egy ideiglenes kato­nai megállapodás szabályozta. A meg­állapodás Trieszt városát és környé­két két övezetre: az angol-amerikai csapatok által megszállt úgynevezett A-övezetre és a jugoszláv megszállás alatt levő В-övezetre osztotta fel. A trieszti kikötőt az egyezmény szerint az amerikai-angol csapatok vették bir­tokukba. Az egyezmény azt is előírta, hogy Trieszt és környékének sorsáról a béketárgyalásoknak kell majd dön­­teniök. A béketárgyalásoktm sikerült is megtalálni azt az igazságos megoldást, amely rendezi az olasz-jugoszláv vi­tát Trieszt kérdésében. Ez a megol­dás az, hogy Triesztnek és környéké­nek független szabad területté kell válnia, amely nem tartozik sem Olasz­országhoz, sem Jugoszláviához. Ez a megoldás, amelyet belefoglaltak az Olaszországgal megkötött békeszerző­désbe, előírja a két övezet egyesíté­sét. A Biztonsági Tanácsnak ezután kormányzót kell kineveznie a Szabad Terület igazgatására. Ezt követően ki kell vonni az összes megszálló csa­patokat és meg kell tartani a sza­bad választásokat a terület alkotmá­­nyozó gyűlésének megválasztására. S végül az újonnan megválasztott al­kotmánygyűlésnek el kell fogadnia Trieszt Szabad Terület alkotmányát. A békeszerződés nyomatékosan ki­A TRIESZTI FEJLEMÉNYEK mondja: Trieszt Szabad Területnek le­­f egy vert-zettnek és semlegesnek kell lennie. Semmiféle fegyveres erőnek sem szabad Trieszt területén tartóz­kodnia, a terület határain belül sem­miféle katonai jellegű alakulatot, sem­miféle hadgyakorlatot sem szabad megtűrni. Ez a megoldás egyaránt megfelel a trieszti lakosság, ugyanakkor a jugoszláv és a* olasz nép érdekei­nek Is. De ez a megoldás felel meg legjobban valamennyi békeszerető em-\ beinek is, mert ez az egyetlen mód arra, hogy Trieszt ne váljék puska­poros hordóvá. A BÉKESZERZŐDÉS ELOÍRÄSAI azonban mind a mai napig nem va­lósultak meg. Az amerikai-angol kor­mánykörök éveken át szabotálták a Biztonsági Tanácsban a kormányzó ki­nevezését, ezzel Trieszt Szabad Terü­let megállapítását. A trieszti kérdés történetében újabb határkövet jelentett az 1948. évi an­­gol-amerikai-francia nyilatkozat, amely az olasz választások előestéjen — hogy támogassa a keresztény demo­krata párt választási hadjáratát — Olaszországnak Ígérte Trieszt egész területét. A választások után Washing­tonban, Londonban és Párizsban igye­keztek a feledés fátylát borítani a kortesígéretre, s egy időre maradt minden a régiben. Tavaly szeptember­ben azonban az Olaszországban akkor hatalmon lévő Pella-kormány, hogy megszilárdítsa ingatlan politikai hely­zetét, Washingtonhoz és Londonhoz fordult, s követelte az 1948-as ígé­ret végrehajtását. A nagyobb nyoma­ték kedvéért azzal is fenyegetőzött, hogy az ígéret nemteljesítése esetén Olaszország elszakad /az atlanti tábor­tól. Viszont felajánlotta, hogy ked­vező elintézés esetén az olasz kor­mány garantálja az „európai védelmi közösség” ratifikálását az olasz par­lamentben. Közben Olaszországon so­viniszta uszítás hulláma csapott végig, kiéleződött a helyzet az olasz-jugo­­szláv határon, az olasz kormány fel­vonultatta csapatait a Trieszttel szom­szédos területekre. Ebben a helyzet­ben született meg az új angol-ame­rikai határozat, hogy Trieszt Szabad Terület angol-amerikai megszállás a­­latti А-övezetét átadják az olasz köz­­igazgatásnak. EZ A DÖNTÉS AZONBAN MÉG CSAK FOKOZTA a szenvedélyeket. Az olasz-jugoszláv határon növekedett a feszültség. Triesztben tüntetések zaj­lottak le, amelyek során rendörsortü­­zek is eldördültek. A Szovjetunió ja­vaslatára a kérdés megvizsgálására összeült a Biztonsági Tanács is, hiszen a trieszti helyzet hovatovább a nem­zetközi békét veszélyeztette Az im­perialisták azonban megakadályozták, hogy a Biztonsági Tanács elősegítse a kérdés megoldásé-. Fihelyett angol­amerikai- jugoszláv-olasz titkos tanács­kozások kezdődtek. Hétnapos tárgya­lások után megszületett az egyez­mény, amely Jugoszlávia javára tör­ténő Jiisebb határkiigazításokkal Olasz­országnak ígérte oda az A-övezetet, Jugoszláviának pedig a В-övezetet. Ez vázlatosan a trieszti kérdés eddigi története. Hogy Trieszt felosztására éppen most került sor, annak több nyomós oka is van. Az Eisenhower-kormány külpolitikáját ebben az esztendőben sorozatosan súlyos vereségek érték. A köztársaságpárti kormányzatnak most „eredményekre” van szüksége, márcsak az őszi választási hadjáratra való tekintettel is. Mint az amerikai sajtóból kitűnik, az egyik ilyen „ered­ménynek” éppen a kilenc éve húzódó trieszti viszály „megoldását”, Olaszor­szág és Jugoszlávia „összebékítését” akarják kiállítani. Az angol-amerikai megszállók másfelől kénytelenek vol­tak számot vetni azzal a ténnyel, hogy nem lehet egy terület ideiglenes ka­tonai megszállását a végtelenségig el­nyújtani. Triesztben a megszálló ha­talmak népszerűtlensége tovább nö­vekedett, egyre nehezebben tudták ellátni az igazgatást. Végül szerepet játszik Trieszt* felosztásában az a terv, amely szerint a Görögországból, Tö­rökországból és Jugoszláviából álló balkáni szövetséget Olaszországgal a­­karják kibővíteni. Ennek a legfőbb a­­kadálya eddig Olaszország és Jugo­szlávia éles trieszti viszálykodása volt. Washington és London most Trieszt felosztásával közelebb akarja hozni egymáshoz az olasz és a jugoszláv ve­zető köröket, hogy ilymódon megnyíl­jék az út a balkáni katonai szövetség kiszélesítése felé. A NYUGATI SAJTÓ NAGY ÖRÖM­UJJONGÁSSAL foglalkozik a londoni szerződéssel; azt bizonygatja, hogy o­­lyan megállapodást írtak alá, amely végre-valahára mgszilárdítja a békét és a biztonságot a világ e kilenc éve nyugtalan részében. A valóságban ez a hadjárat el akarja terelni a világ közvéleményének figyelmét attól, hogy a trieszti kérdésben szerződésszegés történt. Amikor a nyugati hatalmak aláírták a londoni okmányt, tulajdon­képpen megtagadták azt a korábbi aláírásukat, amelyet az olasz béke­­szerződésre adtak. Trieszt lakosainak véleményét meg sem kérdezték ebben az elsősorban őket illető ügyben. Sokat beszélnek nyugaton arról, hogy a megszálló csapatok rövid ha­táridőn belül kivonulnak Triesztből. Trieszt tehát nem lesz többé támasz­pont. Ez sem igaz. Hiszen köztudomá­sú, hogy Olaszország, amelynek a trieszti kikötőt most rendelkezésére bocsátották, tagja az agresszív Atlan­ti Szövetségnek, sőt mi több: az At­lanti Szövetség déleurópai fegyveres erőinek parancsnoksága éppen Olasz­országban székel. Ezek olyan „bizto­sítékok”, amelyek miatt a megszállók könnyű szívvel beleegyezhetnek csa­pataik kivonásába Trieszt A-övezeté­­ből. HOGY A SZABAD TERÜLET FEL­OSZTÁSA egyáltalán nem Szünteti meg a további viszályok lehetőségét, az is mutatja, hogy egyik fél sincs telje­sen megelégedve az eredménnyel. A,, amerikai és angol kormánykörök kötik az ebet a karóhoz; azt állítják, hogy a londoni egyezményt „véglege­sen” rendezi a trieszti kérdést. Az an­gol és az amerikai külügyminisztérium ugyanis adott egy ilyen nyilatkoza­tot. A trieszti kérdés ennek ellenere nem kerül le a napirendről. A Trieszt felosztásáról szóló megállapodás a kö­zeljövőben a Biztonsági Tanács elé ke­rül. Nem vitás, hogy Trieszt népe is olyan rendezést követel, amely megfe­lel mind az olasz, mind a jugoszláv, mind pedig Trieszt érdekeinek, amely véglegesen ée valóban a világ békéje és biztonsága szempontjából megnyug­tató módon rendezi a trieszti kérdést. A. U Szabad Földműves, a Földművelésügy: Megbízotti Hivatal hetilapja. — Kiadóhivatal. Bratislava, Križková 7. — Tedefun 332 29 — Szerkesztőség, aratás!eve. Krfžková 7. — Tetető FäszerkesztÖ' Major Sándor. — Kiadja; az „Stdt. pÓdohosp nakladatefstvo’ n. p„ závod Bratislava Krlžková 7. — — Nyomja: Mericarttfiné tíačteme, n. p, zz„ Bratislava. UL Wk м fäjjvffB ровЫйтеЫ: Bratislava, 2. — Évi «rŔftretu KRs 20.80. félévre KRs 10.40 A lap '©hmondhatO minden év végén okt. »lseiéig. — Eng. szánt: PIO 560/52. IV. 2. 41 D-51621 i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom