Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-10-17 / 42. szám

2 tSídműves 1954. október 17. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának felhívása a nemzetgyűlési választások alkalmából Az összes választókhoz! Csehszlovákia népe a széles demokra­tikus jogok alapján 1954. november 28-án megválasztja képviselőit a leg­felső törvényhozó szervbe — a Cseh­szlovák Köztársaság Nemzetgyűlésébe. Az 1948 győzelmes februárja után tartott legutóbb nemzetgyűlési vá­lasztásoktól bennünket elválasztó időt nép' demokráciánk további szilárduláse és sikeres fejlődése jellemzi. A köztársaság minden egyes, polgára építésünk sikerein meggyőződik ütünk helyességéről. Csehszlovákia Kommu­nista Pártja politikájának helyességé­ről. A dolgozó nép sizlárdan tömö-ü! a párt köré és kész felépíteni e szo­cializmust hazájában. Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak IX. kongresszusa, amely kitűzte о"-száriunk szocialista építésének fő irányvonalát, jelentős határkő volt a köztársaság fejlő.,Vében. Az ipar át­építésével, a nehézipar kiépítésével megteremtettük gazdaságunk további fejlődésének és lakosságunk jóléte fo­kozásának előfeltételeit, biztosítottuk országunk védelmi képességét. A szo­cialista szektor túlsúlyba került, a népgazdaság döntő fontosságú szekto­rává vált és a népi demokratikus rendszer alapja lett. Az ipari termelés térfogata az öté­ves tervben óbb mint kétszeresére nö­vekedett. Szlovákia az elmaradott ag­­rárországből fejlett ipari-agrárország­­gá fejlődött. A köztársaságban űj gyárak, kohók, bányák, acélművek, duzzasztógátak és villenyáramfejlesz­­tő-telepek épültek. Százezrek találtak alkalmazást ezekben az új üzemekben. Ezer meg ezer új jickás épült. A mezőgazdasági termelés globális térfogatát egyhetedével növeltük. A szövetkezeti gondolat szilárd gyöke­ret vert falvamkon. Többezer egységes földművesszövetkezet létesült. A fal­vakon kialakult e gép- és traktorállo­mások hálózata. Eltűnt a nyomor, el­tűntek a végrehajtások és a viskók, e kapitalista kizsákmányolás kísérője­lenségei a falvakon. A kfessákmányolókat, gyárosokat, bankárokat és földbirtokosokat meg­fosztottuk a hatalomtól. Népünk jobb és boldogabb életet él. A munkanél­küliségtől és nyomortői velő félelem a múlté. Szilárd, értékes pénznemmel rendelkezünk. Már háromszor csök­kentettük az árucikkek árát. Népünk fokozódó munkaaktívitásáva! egyidejű­leg emelkedik az életszínvonal is. Abban, amit népi demokratikus köz­társaságunkban elértünk, legnagyobb érdeme a kommunista párt vezette dicső munkásosztályunknak van. A munkássorok egységén megtörtek el­lenségeinknek a népi demokrácia ellen irányuló cselszövései. A munkássorok egysége ma is hatalmas erő a szocia­lizmus felépítéséért folyó küzdelem­ben. A munkásosztály fokozódó öntu­­datosságával, munka-lelkesedésével újabb sikerekre készteti a többi dol­gozókat a köztársaság építésében. Az tddigi fejlődés teljesen igazolja a testvéri munkások-parasztok szövet­sége állandó szilárdítása nolitikajánek helyességét. Csehszlovákia Kommu­nista Pártja fáradhatatlanul követte és követi ezt a politikát. A munkásuk és parasztok lakosságunk túlnyomó többségét képezik, ők teremtenek meg minden alapvető életszUkségletl cikket. A munkásosztály és a parasztság szö­vetségében, a vezetőszerep a munkás­osztályé. E szövetség politikájának eredményeképpen következetesen vég­rehajtottuk a földreformot, a földeket azoknak adtuk, akik megművelik. To­vábbi nagy szociális gazdasági válto­zásokat válósítoť unk mag országunk­ban. A munkás-peresztszövetség az a társ ideimi erő, amely a szocializmus felépítéséhez elengedhetetlenül szük­séges. A Nemzeti Arcvonal győzelme a nemzeti bízott* Iqokba tartott válasz­tásokban igazolté népi demokratikus rends .erünk szrlá.dságát. A választá­sok eredményei megmutatták az alko­tó munkájának eredményeire. álla­mára, kommunista pártjára — összes győzelmeinek I "-Asítőjére büszke nép politikai öntudatosságának növekedé­sét. A gazdaságunkban és rendszerünk szilái Jí lésében tért jelentős eredmé­nyeket azért értük el, mert hazánkat a Szovjet Hadsereg szabadította fel és mert életünk minden szakaszán testvéri segítséget kaptunk és állan­dóan kapunk a . -ovjet néptől, kor­mányától és a Szovjetunió Kommunis­ta Pártjától. Az ipar eddig ismeretlen arányú fellendülését é6 ezzel polgá­raink életszínvonalának emelkedését nagy mértékben elősegíti az Is. hogy szakmailag fejlett munkásosztályunk és műszaki értelmiségünk felhasznál­hatja e tökéletes szovjet technikát, amely ma a Szovjetunióban a kommu­nizmus építésében segédkezik. Köl­csönös gazdasáai kapcsolataink és együttműködésünk a népi Kínával és e többi népi demokratikus országok­kal, valamint a Német Demokratikus Köztársaságéul, országunk erejének és felviirág zásának további forrását képe­zik. A párt X. kongresszusa kitűzte a szocializmus további sikeres építésé­nek feladatait. A kongresszusnak az 1955. évi népgazdasági terv összeál­lítására vonatkozó irányelvei, vala­mint a mezőgazdasági termelés legkö­zelebbi két-három éven belül való lé­nyeges növelésére kitűzött rövidlejá­ratú terv azt bizonyítják* hogy pár­tunk állandóén gondoskodik a népgaz­daság fejlesztéséről, a dolgozók szük­ségleteinek é6 érdekeinek kielégítésé­ről. A nemzetgyűlési választásokat azok­nak az előkészületeknek kezdetén tartjuk, amelyek hazánk a dicső Szov­jet Hadsereg által való felszabadítása Ю évfordulójának nagyvonalú megün­neplésére folynak Népünk már most. a választások alkalmával! kiértékeli szabad munkájának biiszk* eredménye­it, melyeket azóta ért el, hogy hazá­jának urává lett. Dolgozóink az ünnep­ségekre készülve még szélesebbkörű -ocielista munkaversenyt indítanak, törekedni fognak az ipari termelés ter­vének egyenletes teljesítésére és túl­­teliesítésére, a mezőgazdasági terme­lés növelésére, még többet fognak ta­nulni a szovjet termelési újítóktól és a négy termések mestereitől, akik-pél­dát mutatnak építőfeladataink teljesí­tésében. Békés gazdaságunk felvirágzásának, a nép jólétének és az ország védelmi képességének alapja a nehézipar volt és lesz továbbra 1°. Egyedül e nehéz­ipar segítségével fejleszthetjük a töb­bi ipari ágakat, fokozhatjuk a mező­­n^zdesági gépgyártást és növelhetjük a fogyasztási cikkek termelését. Cél­kitűzéseink az életszínvonal emelé­sében állandóan további követelménye­ket támasztanak egész gazdaságunk­kal szemben. 1153-ban 20 millió 300 ezer tonna kőszenet és 32 millió 800 ezer tonna barnaszenet termeltünk ki, amit a bányászok a műszaki dolgozók áldo­zatkész munkájával, a fokozott gépe­sítéssel, valamint a széniparban *ett párt- és kormányintézkedésekkel ér­tünk el, még nem minden bánya fo­kozza azonban megfelelő gyorsasággal a gépesítést, bővíti a vájatfrontoket ét. a támenyiíási helyeket, csökkenti a munkamulasztások számát. A szén — termelésünk vére. A fej-' tési terv túlteljesítésével megteremt­jük gazdaságunk folyamatos meneté­nek előfeltételeit. A szénkészletek megteremtésével biz. útjuk e téli for­galmat, az ipar munkamenetét és a háztartások tüzelőanyagát. A szén­ipar további fejlődését e földtani ku­tatás és tervezés meggyorsításával biztosítjuk. 1953-ben már L2 milliárd 400 millió kilowatt villanyáramot termeltünk az 1937-ben fejlesztett 4 milliárd 100 millió kilowatthoz viszonyítva. Iparunk és háztartásaink viMenyáremfogyasztá­­sa azonban gyorsabban növekszik, mint amennyit fejleszteni tudunk. Az energetikai dolgozók törekedjenek ar­ra, hogy biztosítsák a zavartalan áramszoglStetást, megrövidítsék a fő és általános villenytelepi javítások ide­jét, hogy folyamatos áramszolgálta­tással biztosítsák az üzemek működé­sét és a lakosság fogyasztását. A vil­lanyáramot az elkövetkező években az energetikai n.úvek beruházási építésé­ben elérendő kellő előnnyel biztosH- iuk. A kohászati ipar is. nagy növekedést mutat fel. A nyersvastermelés az öt­éves tervben 69. az acéltermelés 67. hengerelt anyag termelése 73 száza­lékkal növekedett. Oj nagyolvasztókat. Siemens-Martin kohókat. hengermű­vi <«t helyeztünk üzembe. A fémszük­­séglet egyre növekszik Kohóink ée hengerműveink munkásainak és mű­szaki dolgozóinak biztosítaniok kell, hogy népgazdaságunkat folyamöiusan ellássák a qépavártás és a kivitei szükségleteinek megfelelő választékú hengerelt anveggal. Törekedniük kell a nagyolvasztók térfogatának még jobb kihasználására és a nemesacél gyártásának fokozására. Hazánk gaz­dag a nép javára felhasznált különfé­­'e értékes nyersanyagokban. A föld­tani kutatás meggyorsításával, az érc­­tejtés gépesítésével, ércelőkészítő üze­mek építésével kibővítjük kohászatunk nyensan yegalapját. A gépipari termelés, amely Iparunk vezető ága, 1948-hoz viszonyítva több mint háromszorosára növekedett. Az ipari termelés növekedésében nem kis része van szerkezete megváltozá­sának is. Ma újfajta gépeket, qyári be­rendezéseket és régebben nem gyár­tott különleges termékeket termelünk. A qépipar mezőqazdasáqi géoeket. traktoiokat és sokfajta fogyasztási árucikket termel. A külkereskede­lem fejlődésének fontos, alapja. A gép­ipar az ország védelméhez szükséges legkorszerűbb technikával látja el hadseregünket. A - kapitalisták uralma idején még csak nem is álmodhattunk gé-»iparunk ilyen hatalmas fellendüléséről. Büsz­kék vagyunk arra. amit munkásaink és műszaki dolgozóink kezük mun­kájával és szellemi tevékenységükkel építettek és építenek A lakosság egyre növekvő szükséglete a- gépipart is nagy feladatok elé állítja. Minde­nekelőtt a gépiparnak kell gyorsab­ban alkalmazkodnia l beruházási épít­kezés, a belkereskedelem és a kivitel szükségleteihez. A gépiparnak a ter­mékkivitellel hozzá kell járulnia az élelmiszerek és iparcikkek termelésé­hez szükséges nyersanyagok behoza­talának biztosításához, hogy lobban tudják kielégíteni a lakosság egyre növekvő igényeit. Gép- és traktoráilomáseinknak, egy­séges földmüvesszövetkezeteinknek, ál­lami birtokainknak és egyénileg gaz­dálkodó földműveseinknek további traktorokra, mezőgazdasági gépekre és egyéb kisebb mezőgazdasági szerszá­mokra van szükségük a mezőgazda­sági termelés fejlesztésére. Bányá­szaink új qépekre várnak a szén- és ércfejtés meggyorsítására, villenyüze­­, meink pedig belső berendezésekre. Ez megköveteli a gépipari termékek mi­nőségének fokozását és a termelési kapacitás legmagesebbfokú kihasználá­sát. A nehézipar fejlesztésével megte­remtettük a közszükségleti cikkek termelése gyorsabb menetének felté­teleit. Az ötéves terv ideién csupán a selyemszöveteknél 67 százalékkal, a készöltönyökné! háromszorosával, a fehérneműnél 2.5-szeresével, a fény­képezőgépeknél pedig 2.8-szorosával emeltük a termelést. A fogyasztók a munkások munkáját a termelt áru minősége szerint érté­kelik. Szükséges, hogy a gépipari és a közszükségleti árucikkeket termelő dolgozók célul tűzzék ki, hogy a ter­mékek minősége valóban a legmaga­sabb fokon álljon, hogy bővítsék az árufajtát, hogy új árufajtákat vezes­senek be. A rendelkezésünkre állő nyersanyagok leggazdaságosabb fel­­használásával, az ű1 belföldi nyersanya­gok további felhasználásával olcsób­ban és saját forrásainkból fogunk ter­melni. Az egész népgazdaság fejlődése, de különösen az ipari termelés és a kül­kereskedelem növekedése megköveteli a közlekedési dolgozóktól és az ösz-Mit kell tudnunk a Nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzet? Tanácsba való választásokról A választójog általános, egyenlő es közvetlen, a szavazás titkos. A válasz­tásokon minden, á választás napján 18. életévét betöltött csehszlovák polgár résztvehet — azoknak a személyek­nek kivételével, akiket elmezavar miatt megfosztottak önrendelkezési jo­guktól, valamint azoknak kivételével, akikét tiszteletbeli polgárjogaik el­vesztésére ítéltek — minden további korlátozás nélkül. Az egyenlő választójog elve azt ie­­leriti, hogy a választásokon minden választónak csak egv szavazata van és hogv minden választó szavazata egyenlő érvényű, hogv a szavazáson minden polgár egyenlő feltételek mel­lett vesz részt és választható meg s így tehát más választók előtt egyetlen polgárnak sincsenek semmiféle kivált­ságai. A közvetlen választójog azt jelenti, hogy a Nemzetgvíílés és a Sz'ovák Nemzeti Tanács képviselőit közvetle­nül maguk a választók választják. / A választók névjegyzékei A választók névjegyzékei közösek a nemzetgyűlési és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választásokra. A választók névjegyzékei a válasz­tások rendes előkészítésének és lefoly­tatásának első és legfontosabb segéd­eszközei, feltétlen alapját képezik a választóigazolván vök, igazolólapok és szavazó'apok kiadásának és a válasz­tások eredményei megállapításának. Már maga az a tény, hogy szavazóla­pokat csak az kaphat, akit bejegyez­tek a választók névjegyzékébe és hogy az gyakorolhatja választójogát, aki szavazólapokat kapott, elég indok ar­ra, hogy a választók névjegyzékei ösz­­ftizeállítására a legnagyobb gondot kell fordítani. Azokat a személyeket, akik a vá­lasztók névjegyzékeinek összeállítása után szerzik meg a választójogot, vagy vesztik el azt. utólag iegyzik be a választók névjegyzékébe, vagy utóla. gosan törlik abból; ezek azok a sze­mélyek. akik rpegszerezték. vagy el­vesztették a csehszlovák állampolgár­ságot, vagv elvesztették a tiszteletbeli polgárjogaikat, vagv akiknek visszaad­ták önrendelkezési jogukat, vagy el­mezavar miatt megfosztották attól. Azokat a személveket, akik a válasz­tók névjegyzékeinek összeállítása után változtatják meg lakhelyüket, új lak­helyükön utólagosan csak választó, igazolványuk felmutatása után jegyez­hetik be a választók névjegyzékébe, vagy ha felmutatják előző lakhelyük nemzeti bizottságának igazolását arról, hogy ott nem jegyezték be őket a vá­lasztók' névjegyzékébe. A helyi (városi, körzeti) nemzeti bi. zottság tanácsa legkésőbb 30 nappal a választások előtt közmegtekintésre ki­függeszti a választók névjegyzékeit hivatalos helyiségeiben és hirdetménv­­nvely vagy a helyben szokásos más módon értesíti erről a polgárokat. Az időt. amely alatt a polgárok megte­kinthetik a névjegyzékeket, a helyi viszonyok szerint úgy kell meghatá­rozni. hogv a névjegyzékek hozzáfér­hetők legyenek munkaidő után és munkaszünet napjain is. Azokban a községekben, amelyekben a választók névjegyzékeibe 5000-nél több választó van bejegyezve, biztosítani kell. hogy minden házban a ház minden lákója részére hozzáférhető helyen ki legyen függesztve a házban lakó választók névjegyzéke. Ezt meg lehet tenni vag\ úgy. hogv a választók névjegyzékét kifüggesztik a hirdetőtáblán, vagv úgy, hogy a ház gondnokánál, tulajdo. nosánál. vagy a házmegbizottnál teszik ki. Ebben az esetben azonban megfe­lelő módon figyelmeztetni kell a ház lakóit arra, hogv kinél van kitéve a választók névjegyzéke* esetleg, .hogy mikor tekinthető meg. A választók névjegyzékeinek kífüg­­gesztési ideje alatt ezekben a név. iegyzékekben a törvény 5. paragrafu­sának 2. bekezdésében feltüntetett ja. vitásokat, valamint azokat a javításo­kat hajtják végre, amelyek a felszó­­íamlási eljárásból, (8. paragrafus) kö, vetkeznek Választóigazolvány A választóigazolvány közös mind a nemzetgyűlés, mind a Szlovák Nemze. ti Tanácsba való választásokra. A választóigazolvánv feljogosítja a bizonyos választókor választói név­jegyzékébe bejegyzett választót, vagy más választókor választói névjegyzé­kébe jegyezzék be őt, amely választó, körbe költözik a választók névjegyzé­kének összeállítása után, vagy amely­ben a választások napján fog tartóz, kodni. A nemzeti bizottságokba való vá­lasztásokról szóló törvény szerinti vá­­iasztóigazolvánvtól eltérüleg a nem. zetgyűlési és a Szlovák Nemzeti Ta­nácsba való választásokról szóló tör­vény szerint kiadott választóigazol­vánv egvenesen arra jogosítja fel a választót, hogy más választói névjegy­zékbe jegyezzék be. Ezért azt a vá­lasztót. akinek választóigazolványt ad­tak ki. ki kell törölni a választók név­jegyzékéből, ahol eddig be volt le­gyezve és utóla" be kell jegyezni őt azonnal a választóigazolvánv felmuta­tása után a választók névjegyzékébe új lakóhelyén (tartózkodási helyén.) szeg szervektől, hogv állandóan töké­letesítsék a technikai eszközöket, hogy ezáltal megteremtsék a gyorsabb, meg­bízhatóbb és olcsóbb szállítás felté­teleit, A szocialista munkaverseny fej­lődésével és a szovjet vasutasok újí­­tőmódszereinek alkalmazásával lénye­gesen növekedett a vasút teljesítmé­nye. Jelentős mértékben kibővült az autóbuszhálőzet. Az aaj tób uszkö zlek e - dés a falvakon nagyon sokat javult. Közlekedésünkre, de főleg a vasútra most az őszi kampány idején hatal­mas feladatok várnak. A közlekedésre háruló igények megkövetelik a dolgo­zók minősítésének további fokozását a közlekedés minden egyes szakaszán és a vasúti kocsiparknak, de főleg a mozdonyparknak további gyors ütem­ben velő megjavítását. Népgazdaságunk fejlesztését és az életszínvonal emelését most is és to­vábbra is' saját forrásainkból aiósít­­juk meg. Ezért az ipar, mezőgazdaság, közlekedés, kereskedelem és ez álla­mi igazgatás összes szakaszain a leg­nagyobb figyelmei kell fordítanunk a gazdaságosság kérdésére. Mindenütt be kell tartanunk a szigorú pénzügyi fegyelmet. A tartalékok felhasználásá­val és feltárásával számos nehézségtől mentesítjük magunkat: jobban ki­használhatjuk a termelő berendezéseket, a munkaerőket és a nagy készleteket is. A technológiai és a munkafegyelem betartásával csökkentjük a termelés­ben a veszteséget és a selejtiképző­­dést. A szocializmus további építése és a dolgozók életszínvonalának további emelkedése megköveteli, hogy a mun­katermelékenység gyorsabban emelked­jék, mint a bérek. Meg kell lát­nunk az összefüggést fogyasztásunk és termelésünk között. Csak* akkor lesz a piacon több és olcsóbb termék, ha fejleszteni fogjuk a termelést, emelni fogjuk a munkatermelékenységet, csökkenteni fogjuk a termelési ön­költségeket és érvényesíteni fogjuk a gazdaságosság elvét. Köztársaság úrikban a munkások és dolgozók munkájának eredményeit az ő érdekükben használják fel és nem kerülnek a kapitalisták zsebébe, mint ahogyan ez a burzsoá köztársaság ide­jén volt. A múlt év szeptemberi kor­mánynyilatkozatban foglalt intézkedé­seket pártunk és kormányunk követ­kezetesen megvalósítja. Most a nem­zeti jövedelemből sokkal nagyobb részt fordítunk polgáraink személyi szükségleteire. Ennek következtében nagyobb a közszükségleti árucikkek fogyasztása is. Többet, jobbat és ol­csóbban keli termelnünk, mert más­kép nem tudjuk kielégíteni dolgozóink egyre növekvő igényeit. Már most igyekszünk megteremteni a feltételeket a jövő évi termelés fo­lyamatos biztosítására és a második ötéves terv megkezdésére. Az üze­mekben technikai, szervezési intézke­déseket valósítunk meg az 1955. évi terv biztosítására. Munkásaink és tech­nikusaink legsajátosabb érdeke, egész gazdaságunk érdeke, hogy tapasztala­taikkal és kezdeményezésükkel hozzá­járuljanak a termelés fokozását, minő­ségi megjavítását és olcsőbbátételét célzó konkrét intézkedésekhez. A kommunista párt mély meggyő­ződése, hogy munkásosztályunk ős technikai dolgozóink a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évforduló­jának tiszteletére ée köztársaságunk­nak a Szovjet Hadsereg által való felszabadításának 10. évfordulója tisz­teletére még szélesebb alapokra fek­tetik a X. pártkongresszuson kitűzött új, nagy feladatok megoldására, a mun­katermelékenység további fokozására, az önköltség csökkentésére, a termé­kek! minőségének megjavítására, ösz­­szes termelőeszközeink gazdaságosabb és észszerűbb kihasználására induló szocialista munkavereenyt. A mezőgazdaság fejlesztésé terén főleg a szocialista nagytermelésben értünk el sikereket. A bevált szovjet tapasztalatok és mezőgazdasági tudo­mányunk ismereteinek érvényesítésé­vel elsősorban a gabonaféléknél emel­tük a hektárhozamoket. Az állatte­nyésztési termelésben ez 1948. évhez viszonyítva a szervasmerhaállományt H százalékkal növeltük, a sertéseknél és a juhokná! pedig meghaladtuk a há­ború előtti állományokat. A gép- és tnaktorállomások a szövetkezeti ragok­nak és ez egyénileg gazdálkodó föld­műveseknek nélkülözhetetlen táma­szaivá váltak. A szövetkezeti mozga­lom szemléltetően mutatja a kis- és közé ppa reszteknek a mezőgazdisági termelés fellendülése útját, a falu anvagi és kultur'lis fellendülése útját. De mezőoazdáságu к eddigť feiíődésé­­vei s azzal, níiven mértékben <Srul hozzá a do'oozők eovre növekvé </ijk­(Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom