Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-10-10 / 41. szám

1954. október 10. FSÍdmfives 7 Saját kárukon okulnak : Érdemes ipari növényeket termelni Az idén agrotechnikai határidőre elvetnek a pozsony-püspöki EFSz-ben Szokatlan időjárás volt a elmúlt héten. Az eső sűrű, nagy cseppek­­ben hullt a földre. Nem volt hiány a csípős északi szélből sem. Bizony ez, a jó meleg nyári napok után furcsa vendégnek tűnt. Többen máj zúgolódni is kedztek. Azt mondták, kellemetlen az időjárás, sok már az eső. Gábor József a pozsony­­püspöki EFSz agronómusa viszont az ellenkezőjét jegyezte meg. — Az eső mindig akkor jó, ami­kor esik. Nem bosszankodott egy csöppet sem Gábor József, hogy már 3—4 napja zuhog, mintha dézsából ön­tenék. Sőt örült. Megelégedését kifejezésre is juttatta. — Ezután öröm lesz a földdel dolgozni. Olyan vetöágyat készí­tünk. amilyent akarunk. A pozsonypüspökiek már ezidáig 100 hektár rozsot, 100 hektár őszi­árpát, 10 hektár repcét, 85 hektár ószike ve rőket és 35 hektár búzát vetettek el. Az összes vetésük 730 hektár lesz, amit mind szűk- és keresztsorosan tesznek a földbe. Kell tehát iparkodni, hogy le ne késsenek a vetéssel. — Arról már előre gondoskod­tunk —* mondja az agronómus — hogy az összes őszi vetésünket az agrotechnikai határidőben végez­zük el. Két DT 54-es és egy KD 32-es traktor végzi el a talajmű­velést és a vetést. Közben még a lovakkal is segítünk. Szorgalmasan végzik az őszi munkát a pozsonypüspöki EFSz­­ben mind a tagok, mind a trakto­rosok. Múcska József például na­ponta 12—14 hektáron készíti elő a vetőágyat DT 54-es traktorával. Vetés alá háromszor szántottak, tárcsáztak, hengereltek és boro­­náltak- Istállótrágyával 200 hektárt trágyáznak meg. Műtrágyát a talaj összetétele szerint alkaJmaznak. Különös figyelmet fordít a szövet­kezet a vetőmagparcellákra is. Ezt szintén tapasztalatból tudják, hogy sokkal előnyösebb, ha saját maguk termelik ki a vetőmagot. Erre a célra a legjobb hereföldet válasz­tották ki, műtrágyának pedig mésznitrogént vetnek. De miért is igyekezik annyira a vetéssel a szövetkezet? Erre a vá­­la'szt az agronómus adja meg. — Ha csak az idei termésünket vesszük, akkor is világosan látjuk, hogy a korai vetés nagyobb ter­mést ad, — mondja Gábor József. Az ősszel például nem tartottuk be a vetés pontos idejét. Az eredmény a termésnél mutatkozott meg. Pél­dául а В 2-es parcellán a búzát idejében vetettük el, itt 22 mázsás hektárhozamot értünk el. A többi ★ ★ + parcellán pedig, ahol későn vetet­tünk, alig 15 mázsás átlagtermé­sünk volt. Ez természetesen meg­látszik a munkaegységek értékén is-Érthető tehát a pozsonypüspö­kiek igyekezete. Tudják, hogy az idejében és jól végzett munka na­gyobb eredménnyel jár. Az viszom érdeke is minden szövetkezetnek hogy törekedjen a magasabb ered­mények elérésére, mert csak ezál­tal erősödik a szövetkezet és a tagok élete is ezen keresztül gaz­dagszik. Gábor József már 2 éve agronó­musa a pozsonypüspöki szövetke­zetnek. Szereti munkáját és igye­kezik is azt tökéletesen elvégezni- Bátran nyúl hozzá a kísérletezés­hez is. Most például tervbe vette hogy 300 hektáron, ami nagyon száraz, homokos terület, öntözési berendezést létesítenek. A kutakat már a tél folyamán kiássák. Így a több éven keresztül gyöngén ter­mő földeket termővé teszik. — Ezzel azt akarjuk bebizonyí­tani — mondja Gábor elvtárs. hogy a nagyüzemi gazdálkodás által sok­kal nagyobb eredményeket lehet elérni, mint a keskeny szalagpar­cellákon. Z. J. Jó munkaszervezés — gazdag eredmények Vékén A nagyüzemi szövetkezeti qazdálko_ dós eddigi eredményei és tapasztalatai járásunkban bebizonyították, hogy azokban a szövetkezetekben, ahol be­vezették az alapszabály szerinti gaz­dálkodást, állandóan nagyobb és na­gyobb eredményt érnek el a termelés­ben. Ezek közé a szövetkezetek közé tar­tozik a vékei EFSz is, ahol már 1952- ben, amikor a szövetkezet élére Ju­hász Istvánt, a jelenlegi elnököt vá­lasztották. megteremtették az állandó munkaesoportokat. Először is megválasztották a cso­portvezetőket. akikkel a vezetőségi gyűlésen megbeszélték a csoportok megalakítását. Azután'következett a gazdasági felszerelések, dűlők, mun­kaerők és termelési feladatok csopor­tokra való szétosztása. A tagsági gyű­lésen a hozzászólások után egyhangú­lag elfogadták a vezetőség javaslatát, s ettől az időtől kezdve a szövetke­zetben állandó munkacsoportok dol­goznak. Ma a szövetkezet minden egyes tagja csoportban dolgozik és nem is találni olyan tagot, aki másként akarná végezni feladatát. A csoportok a gazdasági év kezde­tétől tervszerűen dolgoznak. A csoport termelési terve a szövetkezet egészévi termelési tervéből indul ki. Termelési feladataik teljesítését rendszeresen el­lenőrzik. értékelik és tagsági gyűlésen jelentéseket adnak. Vekéti a szövetke­zet dolgozói érdekeltek a termelésben, aminek aztán meg is van az értelme. Ezekben , a csoportokban igazságosan és helyesen jutalmazzák a tagokat. A munka ilyen szervezése mellett a vé­kei szövetkezet nagyon . szép eredmé­nyeket ér el. Ez évben is első helyen álltak a beadások terén. Azonkívül a vékei EFSz a járásban elsőnek teljesí­tette a beadást, s még bőven maradt szabad eladásra is. amellett, hogy biz. tositották a tagokra eső járandóságot is. Nagy segítségükre van munkájuk­ban a szocialista munkaverseny, amely az egyes csoportok és csapatok között folyik. A tavaszi versenyben a szövetkezet a kistárkányi EFSz után a második helyet foglalta el. A tavaszi munkála. tokát 3 nappal a kitűzött idő előtt fejezték be. De ezzel az eredménnyel A gabona-, burgonya és más növényi termékek beadásának idején sem feled­keznek meg a begyűjtési üzem dolgo­zói az állattenyésztési termékek be­gyűjtéséről sem. A tejbeadás terén ez Üsti nad Labem-i dolgozók járnak élen. Az utolsó dekádokban 100 százalékban is túllépik 10-napos tervüket. Jó!. tel­jesítik tervüket a tejgazdaságok tó. Több járás ’ már teljesítette egészévi a szövetkezet szorgalmas tagjai nem elégedtek, meg. Jól megszervezett munkával a nyári munkák versenyé­ben az első helffre kerültek. Az ara­tást 9 nappal a tervezett határidő előtt fejezték be. Az állattenyésztési termékek beadá­sában is élen járnak. Az egész .évi sertéshusbeadást 106 százalékra, a marhahúst 133 százalékra, a tojást 205 százalékra, a tejet 261 százalékra tel­jesítették. А X. pártkongresszus tisz­teletére vállalt kötelezettséget is telje­sítették. amennyiben terven feiü1 3.000 liter tejet, 11.160 darab tojást. 1.375 kilogramm marhahúst és 1.362 kilogramm sertéshúst adtak be. KULIK GELLERT Királyhelmec húsbeadását. A szvidníki és mezőlabor­­ci járások már teljes egészében telje­sítették, sőt magasan túl is lépték fel­adatukat, A kadani és a Karlove Va­­ry-i járásban ugyancsak túllépték mind a növényi, mind az állati termékek kö­teles beadását. Továbbá eleget tettek a gottwa.dovi, brnói, perdubicei, zsolnai és osztrv.vai kerületek a hűs- és tojásbeadásuknak Állattenyésztési termékekből sem maradnak adósai államunknak Hajdúbácsiéknál, kukoricát osztáson Leszállt az est. Koromsötétség árasz­tott e! Torna környékét. Csupán Áj kö zség felé vezető, mészkőből kirakott országút mutatja az irányt a sötétben, Ahogy elhagytuk Torna magasba emelkedő várromjait, a láthatáron csillogó fények sokasága tűnik sze­münkbe. Nem csillagok, hanem Áj község takaros parasztházainak ablakai ragyognak. Kukoricafosztás van a faluban s ilyenkor mindenütt egy lámpával töb­bet gyújtanak meg. Ki van világítva Hajdúék portája is, ahonnan vidám nótaszó hallatszik............Szárnya, szár­nya, szárnya a madárnak, nincsen párja az áji kislánynak ...” Közösen a munka is jobban megy és a nóta is sokkal vidámabb. Öreg, fiatal mind együtt énekel. A nóta üteme mintha a kezek járá­sát is meggyorsítaná, szaporán foszto­gatják a beérett csöveket. Most■ újabb nóta csendül fel, de ezt már Ando Laci harmonikája is kíséri. Sztupak Marika és Kulcsár Szerényke kezdik el a nótát. Ügylátszik itt is vannak rszgmták. hiszen a nóta is erről be­szél ... Úgy belemelegedíünk a nótázásba, elnyújtottuk, akárcsak Bartók Gyula a koszorút. A többit azonban már rö­­videbbre szabta, de ebbe is belevitte a maga humorát. A lányok szalagját és kötőjét fonta a koszorúba.. Persze a lányok nem haragudtak meg, hanem nevetve összesúgtak. Ennek az össze_ súgásnak aztán meg is lett az ered­ménye. Csaknem minden legény orra alá fekete bajusz került, amit a lányok koromból festettek a fiatalok arcára. A nagy vigalom közepette úgy el­szállt az idő, alig vettük észre, hogy Hajdú bácsi kukoricája elfogyott. A kifosztott kukoricacsövek koszorúkban hevertek. Közben Hajdú bácsi fia, Sa­nyi boros üveget húzott elő ... Gizi, a lánya pedig süteménnyel kínálta a fosztókat. Az üveg tartalma, mintha jobban feloldotta volna az éneklők nyelvét nóta helyett vidám beszélgetésbe ele­gyedtek. Megered ám Hajdú bácsi nyelve is. — Két hektár földön gazdálkodtam — mondotta -r- s ehhez még négyet béreltem. Két éve, azonban szövetke­zeti tag vagyok. Azelőtt bizony sokat kellett gürcölni, hogy az ember bizto­sítsa családja megélhetését. Hajdú bácsi magángazdálkodása bi­zony több keserűséget hozott, mint örömet. A föld alig biztosította a min­dennapi kenyeret. Az idén viszont a szövetkezetben 350 munkaegységet szerzett, ami után csak gabonából И mázsa jár. nem számítva a pénzössze­get. amelyet a ledolgozott egységei fe­jében kapott. A kukoricafosztás a múltban is nagy élményt jelentett a falu földművesei és Hajdú-bácsi számára is. De a ku­korica nagy részét el kellett adnia, hogy a gyerekeknek ruhát és egyebe­ket vásárolhasson. Ma már azonban a kukorica termését nem ócsárolják a tornai zsíros gabonakereskedők és a mecenzéfi piacról sem kell visszahoz­ni. Hajdú-bácsi és sok-sok szövetke. zeti tag kukoricájától ma már nem az üzérkedők pénztárcája szélesedik, ha. nem a család és az ország részére ne­velt hízók gömbölyödnek. CSURILLA JÓZSEJ Dolgozó parasztságunk értékes ta­pasztalatokat szerzett már az elmúlt években is az ipari növények termesz­tése terén. Kormányunk nagyban támo­gatja parasztságunk törekvését és év­ről évre úja. - kedvezményekben része­síti azokat, akik ipari növényeket ter­melnek. Különösen előnyössé válik az ipari növények termesztése a jövő gaz­dasági évben. Mindenekelőtt ezek az előnyök abban vannak, hogy a jövő évre csak a főbb ári növények termesztését tervezik, mint például a cukorrépa, cikória, rost­­•en és kender, továbbá néhány új sző­­'őfajta termesztésit, amelyekre az el­­nult évben végzéssel határozták meg a '■eadási kö'elezettséget. A jövő gazda­ági évben ezekneK a növényeknek a ru.nelését csak az EFSz-ekre és a két lektáron felüli földművesekre tervezik be. A begyűjt szervek a múlt évhez hasonlítva az idén is termelési szerző­déseket kötnek a termelőkkel, ugyan­olyan előnyös feltételek mellett, mint tavaly. Ez annyit jelent, hogy ha a ter­melő teljesíti a szerződést, a beadott mennyiség 10 százalékáért külön dfiat kap, s ha túlteljesíti, minden mázsa ter­ven felül beadott terményért felárban részesül, továbbá lehetővé válik szá­mára, hogy viszonteladás útján cukor­• szerződést köt, ipari növények terme­lésére, kiesik a kötelező gabona-, bur­gonya-, hús-, tej- és tojásbeadási kö­telezettségek kivetésénél. A termelők emellett kedvezményesen nemesített vetőmag és mútrágyajuttatásban ré­szesülnek. Azok a termelők azonban, kik ugyan termelnek ipari növényeket, de termelési szerződést nem kötöttek, nem élvezhetik a fenti előnyöket A termelési szerződéseket minden egyes termelővel külön kötik meg. A jövő évtől kezdödőleg az EFSz-ek­­kei hároméves szerződéseket kötnek. Ez azért fontos, hogy az ipari növények termelésén keresztül elegendő nyers­anyagot biztosítsunk könnyű- és élel­miszeriparunk s-ámára. A szövetke­zetek, amelyek hároméves szerződést kötnek to\ább! előnyökben részesülnek. Vegyük például, hogy a szövetkezet s ‘rződésilog vállalja, hogy három éven keresztül 20 hektáron fog cukorrépát termelni. A szerződésben kötelezi ma­gát, hogy 20 hektárról bead 3.740 má­zsa cukorrépát. A húsz hektáron kiter­melhet 5.260 mázsát is. Ha ez így tör­ténik, és a szövetkezet ezt a mennyi­séget beadja, összesen 90.480 Kes-t kap. Ebből a prémium és a felár 27 360 korona. Emellett jogosult 1.176 kilo— nramm cukorra, 5.051 mázsa cukor­ul ilyen jutalomban részesül az a földműves, aki két hektár cukorrépára termelési szerződést köt. Szerzöaés - - A földműves kitermel I 526ej cukorrépa ára ©10% prémium * © A szerződés 10 %-os túlteljesítéséért 0 A.szerződés 10%-on felüli túlteljesítéséért Összesen 8,148 -© 81,5 kg cukrot vásárolhat 505'—Kcs kedvezménnyel © Cukorgyári szelet......... © Melasz.......... • • * #, hoz, margarinhoz, ruhaneműhöz, takar­mányhoz, stb. jusson, éppúgy, mint az elmúlt évben. Ezek szerint, -ha céklául egy föld­műves két hektáron termel cukorrépái s ezen a területen 526 mázsát termel ki, amiből Szerződéses beadása 424 má­zsa, a következő előnyökben részesül (lásd a rajzctf: 1. Az 526 mázsa cukorrépáért 6.312 korona árat .ap. 2. A 10 százalékos prémium 254,40 koronát tesz ki. 3. A szerződéses beadás 10 százalé­kos túlteljesítéséért 508,80 Kčs felár iar. 4. A szerződésnek több mint 10 szá­zaié os túlteljesítéséért további 1.072,80 koronát számítanak. Ezek szerint a termelő a beadott cukorrépáért 8.148 koronát kap, amiből 1.836 korona a prémium és a felár. Ez -ónban még nem minden, mert: 5. vásárolhat 81,5 kilogramm cukrot 505 koronás kedvezménnyel, 6. kap 305,08 mázsa cukonjyari sze­letet, 7. és 2,60 mázsa melaszban részesül. Sőt még mindezeken kívül cukor­gyári mésziszapot is kaphat a termelő. Hasonló előnyös feltételek állnak a többi ipari növények termelésénél is, amennyiben a termelő szerződést kö­tött. Az a terület, amelyre a földműves gyári szeletre, és 26,3 mázsa melaszra. Ha csak a cukrot vesszük, a kedvez­mény következtében a szövetkezet to­vábbi 7.292 koronát nyer. Mivel azon­ban a szerződés három évre szól, az első évben a prémium 673, a második évben 1.122, a harmadik évben pedig 2.244 koronával lesz magasabb. Három év alatt tehát a szövetkezet 2.244 ko­ronával többet kap, mintha a szerződést csak 1 évre kötötte volna. Emellet há­rom év alatt 52 kilogrammal több cuk­rot kap 522 koronás kedvezménnyel. Itt azonban még nem számoltunk azzal a termésnövekedéssel, amelynek három év alatt be kell következnie. Az első köztársaság idejében a ma­gasabb termés a földműves számára az ár csökkenését jelentette, mivel, ha több volt az áru, alacsonyabb lett a kereslet. A „cukorbárók”-nak az volt az érdeke, hogy minél nagyobb hasz­not vágjanak zsebre, s azzal egy csep­pet sem törődtek, ha a kistermelő fá­radságos munkájának nem mutatkozott meg az eredménye. Ma minden föld­műves nyugodt lehet afelől, hogy ki­termelt terményeit jó áron eladhatja. 11a többet termel, többet kap, felárak és prémiumok formájában. Ez újabb bizonyítéka annak, hogy pártunk és kormányunk a legmesszemenőbb támo­gatást nyújtja dolgozó parasztságunk­nak és tovább szilárdítja a munkás­­paraszt'szövetséget. (ZN)

Next

/
Oldalképek
Tartalom