Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-10-03 / 40. szám
8 1954. október 3. F&ídmfives Nagv érdeklődés előzte тем a kapásnövények betakarításának gépest, tett bemutatóját. melvet a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal f. hó 21-én Mezőkeszin rendezett meg. Az értekezleten megjelentek az agronómusok. gépészek, előadók és újságírók az ország különböző részéríil. Az össze, jövetel célja az volt. hogy a szovjet répaszedökombájnt és a burgonya betakarításához szükséges gépeket üzemközben bemutassák. Ezt a tervet a kiadós eső részben keresztülhúzta. Délelőtt. míg az est) zuhogott előadáson ismerkedtünk meg az új gépekkel, a cukorrépa és a burgonya korszerű termesztésével. A szakértők megállapítása szerint 20—40 százalékkal emelkedne az egész ország burgonyatermésének átlaga a helyes vetőmag-cserével. Néhol 50—100 százalékkal is növekedhet a hozam, ha az elkoresosodott burgonya helvett fai tiszta vetőburgonyát ültetünk, — mondja Hlavács mérnökelvtárs. A burgonya nedves, hűvösebb éghajlatot kedvel. Hazánkban több a száraz esztendő, mint a nedves. Külö nősen a nvár száraz ég forró. Ezért terem iól egyes vidékeken a korai rózsa és a késOi. őszi burgonya. A ió. zsa tavaszkor fejlődik, virágzik és köt A kapasnövények betakarításának gépesített bemutatója Mezőkeszin Az előadás után értékes eszmecsere következett. A jányokl EFSz elnöke, Strompf József azt kérdezte, hogy milyen műtrágyát használjanak, ami az 0 határukra a legjobban megfelel. — A kísérleti parcellák azt a legjobban megmutatják. — válaszolta Hlavács mérnök elvtárs. Többek köpött azt is ajánlotta, hogv az új szovjet módszereket, mint a nvári ül tété,sű vetőburgonva termesztését is, először csak kisebb kísérleti parcellákon vezessük be Nagy jelentőséget tulajdonítanak a burgonya osztályozásnak. A kicsinye, két. közepeseket, nagyokat és a sérülteket külön keli tárolni, alkalmasságuk szerint felhasználni. A téli tárolásnál a szeleinkre fordítsuk a legnagyobb gondot, mert a melegtől a csíraszemcsék könnyén megfulladnak. A cukorrépa termeléséről Matesz mérnökelvtárs. a nyitrai mezőgazdasági főiskola tanára beszélt. A vetésiül a következőket mondta: — A hatsoros vetőgépet úgy állítjuk be. hogy az a szovjet háromsoros komműködéséhez szükséges. (Lásd a mellékelt rajzon.) Hegedűs János elvtárs a zselízí állami gazdaság küldöttje а mélyszántásról vetette fel a kővetkező kérdést: — Miért csak 30 cm mélyen szántunk a cukorrépa alá, miért nem szánthatunk 40—50 cm mélyen mmt a Szovjetunióban? — A negyven-ötven centiméteres mélyszántás csak ott jó, ahol fekete mélyréteg!! humusztalaj van — válaszolta Matesz mérnök elvtárs, ahol az eke nem hozza fel a vad, terméketlen földet Az elüadáson sok új és régi munkamódszert vitattak meg a szakemberek Kár azonban, hogy erről a pontos előadásról hiányoztak a kétéves mezőgaz, dasági iskolát végzett fiatal agronóma, sok. Az elvtársnOk közül még senki sem volt képviselve ezen a hasznos értekezleten. Délutánra a jólvégzett eszmecsere után kisütött a nap. Az Ű.i-Major cukorrépa földjén megnéztük, az elméletben megismert gépek működését.. Legjobban a szovjet répaszedő-kombájn nyerte meg a szakemberek tetszését. A kombájnt hernvótalpással vontatják, a meghajtás pedig a meghosszabbított kardánnal történik. A gép kezeléséhez 2 ember szükséges. Egy traktoros és egy kombájnos. Az emberi munkáért) kevés, de a teljesítmény nagy. Egyszerre három répasort szánt ki a gép. A rúgós karmok a földet le. dörzsölik a répáról, egy másik szerkezet levágja a leveleket, kis répaszelet, tel úgy. ahogy azt az emberek is szokták csinálni. A kombájn a leveleket külön, a répát is külön rakásokra rak. 1a. Az újfajta gép sokban megkönnyíti a mezőgazdasági dolgozók munkáját. A szovjet kombájnnal egy műszakban két és fél, három hektárról lehet a cukorrépát úgy felszedni, hogy az mindjárt a mezőről a cukorgyárba való szállításra alkalmas. A részvevők megelégedetten távoztak a bemutatóról. Ez a kis összejövetel bizonyára meghozza a maga gyümölcsét. Dolgozóink újabb szovjet, tapasztalatokat sajátítottak el, amelyeket rövidesen alkalmazni fognak szövetkezeteinkben és állami gazdaságainkban. Csurilla József A szovjet répakombájn üzem közben. A szövetkezetek, állami gazdaságok és a gépállomások küldöttei nagy figyelemmel kísérik a gép munkáját. ' A kép a cukorrépakombájn menetirányát mutatja A gép a karikával Jelölt helyről indul végighalad az I. számú táblán, majd a 111 táblán folytatja útját. Ha az 1. és а III. számú parcellán elvégezte munkáját, bekanyarodik а II. számú parcellába és vgéighaladva folytatja útját а IV. parcellán. így állandóan betartja a 15 méteres forgási területet, amelv a gép megfordulásához okvetlen szükséges. bá.in sorközi méretéhez megfeleljen. A kombájnosnak is tervet kell készítenie. Az egész répaföldet négyszer harminchat-soros parcellákra osztjuk. — A kombájnos elindult az elsőszámú parcella első 3 során és visszajön a harmadikon.A forgás balról jobbra történik. Ha a két parcellán elvégezte a munkát, a kombájnos átmegy a második számú parcelláié és a negyediken lön vissza. De ezt az utat már ellenkező irányban folytatja, jobbról balra forog. így állandóan megvan a 15 méteres forgási terület, ami a kombájn A szeredi gép. és traktorállomáson serényen dolgoznak a szerelők. Cséplőgépeket alakítanak át kukoricakórózúzókká. _________ Legfontosabb feladatunk: ______ Minél több silótakarmányt készíteni Péter-Pálra, nyár elejére már az egész ten vészideje befejeződik. Az őszi fajták gumói meg akkor fejlődnek javában. mikor az őszi esőzések beköszön. tenek. Tehát a korai és a késői fajták, tói várhatjuk a legjobb eredményeket. — A keresztezéssel újabb 80 százalékkal magasabb termést érhetünk eh Például a lomnici kísérleti állomás keresztezés útján kitermelt fajtájából1 a malackai sörgyár ez éven 415 mázsás hektárhozamot ért el- Ebben a fajtában elég gyakori a félkilós burgonya. A kísérleti állomáson értékes megfigyeléseket jegyeztek fel a szántásról is. A 12—18 cm mélységű szántásnál a gyökerek 80 százaléka 15—18 centiméter mélyen ágazik el. A 20—25 cm mélységűnél pedig a gyökerek 80 százaléka 22—25 centiméter mélységben helyezkednek el. Az új megállapítás szerint a trágyát ősszel kell leszántani 30 cm mélyre. Tavaszkor a földet egy párszor meg kell boronálni, tárcsázni, vagy kultivátorozni. így a téli nedves, ségböl sok visszamarad a burgonya keléséhez és fejlődéséhez. Ha figyelemmel kísérjük a silózás tervének egyesítését, akkor azt látjuk, hogy a számsorok igen lassan növekednek. Szlovákiai méretben ezt a feladatot csupán egyharmadrészben teljesítette. Van mit tehát behoznunk, hogy a silózás menetét meggyorsíthatjuk. Gép- és traktorállomásaink igen nagy segítséget nyújtanak mezőgazdaságunknak a siló elkészítésénél is. A traktorok, önkötözőgépek, kombájnok, amelyek jól beváltak a gabona aratásánál, jó szolgálatot tesznek a kukoricatörésnél és a kóró betakarításánál. Ma már Szencen, Dunaszerdahelyen, Vágsellyén, Zselízen és Köbölkúton S-6-os kombájnokból olyan gépeket szerkesztettek, amelyek vígan elvégzik a kukoricabetakarítás munkáit. Traktorállomásaink műszaki dolgozói azonban nem elégedtek meg a kombájnok átalakításával, hanem száz és száz arató-önkötözógépet alakítottak át a kóró kivágására. A kóró kaszálását ezideig a komáromi, a szenei és a dunaszerdahelyi gépállomásokon szervezték meg. Az önkötözök átalakítása a kóró kaszálására nem igényel nagyobb erőfeszítést, csupán a kaszát kell még jobban rögzíteni, hogy jó, feszes legyen és a kasza mozgását is gyorsítani kell. Ezenkívül a kaszáknak jó éleseknek kell lenniök, A helyi viszonyoknak megfelelően azonban kis módosításokkal többféle szerkesztést alkalmazhatunk. Például a dunaszerdahelyi traktorállomáson az S-6-os kombájnt minden átalakítás nélkül bevetették a munkába. Nagyszombatban és Pöstyénben pedig cséplőgépeket alakítanak át a kóró zúzására. Nem kis segítséget nyújtanak a nehéz talajművelő gépállomások sem, amelyek főleg a sllógödrök elkészítésénél szorgoskodnak. Az említett gépállomások buldózerei és egyéb nehéz gépei eddig is már több tízezer köbméter űrtartalmú silógödröt készítettek el. A nehéz talajművelő gépek jó munkáját dicséri az a tény, hogy a dolgozók 17.000 köbméter ürtartalmú silógödör elkészítésére vállaltak kötelezettséget. Ebből a mennyiségből szeptember 15-lg több mint 114.000 köbmétert teljesítettek. Traktorállomásainkon a sor, hogy az elkövetkezendő hetekben még nagyobb Igyekezetei tanúsítsanak a silózás meggyorsítása érdekében. így biztosíthatjuk csak a párt és a megbízottak testületének felhívását: Több lédús takarmányt állatállományunknak. Szilárdítsuk továbbra is a sajtó és a nép kapcsolatát A Csehszlovák Újságírók Szövetségének szlovákiai bizottsága Bratislavá.' ban a Sajtónap alkalmából taggyűlést tartott. Mikuláš Surina, a bizottság elnöke ,.A néppel való legszorosabb kapcsolatban a szocialista építés további sikereiért” címmel tartott elő. adást. Kifejtette, hogy a sajtónap nem csupán ünnepi jellegű nap, hanem alkalmat nyújt arra, hogy az újságírók összejöjjenek és munkaértekezleten beszéljék meg tapasztalataikat, kölcsönösen tanítva egymást és irányelveket tűzzenek ki a további munkára vonat, kozólag. A szlovákiai újságírók egyre többet tanulnak a világ leghaladottabb sajtójától, a szovjet sajtótól. A vita keretében a gyűlés részvevői tapasztalataikról beszéltek. A szovjet ipar mezőgazdasági gépei a budapesti mezőgazdasági kiállításon Csaknem félmillió ember tekintette meg eddig a budapesti mezőgazdasági kiállítást. A kiállítás nemcsak látványosság, hanem vásár is — mégpedig e legjavából, л legjobb vásárt talán az értékes állatok te..vésztői csinálták. Kupi József, somogyszilí dolgozó paraszt bizonyára maga sem remélte, hogy tizenhatezer koronát kap tenyészbikájáért. Sokak számára bizonyára hihetetlen, hogy Nagy László, hatholdas mezőberényi dolgozóparaszt három tenyész-kan — és három tenyészkoca süldőjéért 40.000 forintot kapott. A látogatóközönség zöme azonban a gépkiállítás anyagára kíváncsi. Amint belép az ember a mezőgazdasági kiállítás főkapuján, elindul a gépek felé és azonnal meqekad tekintete egy gyönyörű vörös selyemzászlón. A zászló magasan suhog, lengeti, forgatja a-szél, időnként megvillan rajta az aranyszínű sarló-kalapács, Mindenki tudja, hogy a kommunizmust építő Szovjetunió zászlaja ez. Alatta szebbnél szebb gépek sorakoznék. Ekeóriások Hatvan darab nagy és kicsi, új és újabb, ismert és Ismeretlen szovjet mezőgazdasági gép sorakozik itt. Némelyik óriási, magasan kiemelkedik a többi közül, vaskos alkatrészei törhetetlennek látszanak. Közelebb megyünk a géphez és látjuk hogy alapjában véve egy eke. De micsoda eke — két darab lánctalpas traktor vontatja és nem barázdát hasít, hanem egy méter mély árkot ás, Óránként kétszáz köbméter földet fordít ki a helyéről. Az árok használható mindenre: öntözésre, vízelvezetésre, mocsarak lecsapolására. EZ a gép hallatlanul sok munkát végez el az ember helyett. És csak kettőt kell lépni, mögötte árokásó exkavátor áll. Ezzel ukármily mély árkot ki lehet ásni, óránként ötven köbméter földet emelnek ki a markolókanalak. Az ember elgondolkozik. Hasznosíthatók ezek a gépek a magyar földön? S свек ez Alföldre, az aszályos, szikes vidékekre gondolunk, máris azt válaszoljuk, hogy igen. Az árokásógépek mellett még két hatalmas testű masina áll. Ezek új gépek, a szovjet nép, a szovjet ifjúság nagy munkája, segítik: feltörik a szűzterületeket, kiirtják a Cserjét, a bokrokat, kitépik még e vastag fagyökereket is. Az egyik cserjeirtógép ekéje, több mint három méter széles, lánctalpas óriástraktor tolja maga előtt, ahol elhalad, nincs tovább bozót, sima, termővé tört föld — a jövő búzamezője — marad mögöte. r»ép, amely betakarítja a kukoricát A kiállítás másik csodált darabja a kukorícebetakarító-kombájn. Ez nem is gép, hanem valóságos kombinát. Oldalról vontatja a traktor. A gép letöri a kukoricacsöveket, lefosztja róluk a levelet, a tiszta, szép sárga csöveket külön tartályba gyűjti. Levágja a kukorica szárát is. De nemcsak levágja, hanem azonnal össze is zúzza — előkészíti a silózásra. Számokkal ki sem lehet fejezni, mennyi hasznot hoz ez a gép — ha majd nálunk is dolgozik a magyar parasztságnak. Az a sok kukoricakóró, amit eddig eltüzeltünk, ezután takarmánnyá válik.., Nem beszélve arról, hogy meggyorsítja a kukoricebetakarítást, hiszen egy óra alatt epy katesztráüs hold területről takarítja be a termést, s mehet utána az eke, tiszta földet hagy maga után. Л füsilózó és a mozgatható gépi íejögép A végtelen kolhoztáblákon nagyszerűen bevált szovjet gépek új és űj meglepetéssel várják a látogatókat. Ven itt egy másik gépkombinát is, az űgyne- i vezet silózókombájn. Ennek a gépnek legfontosabb alkatrésze a kasza. Ezzel vágja le a füvet, egy elevátorszerű szerkezet felöleli a levágott füvet és viszi a silózógépbe. A lábon álló fűből így készül percek alatt igen jóminőségű takarmány. A silózott fű a fejőstehenek ínyenc eledele, csak ügy .ontják tőle e tejet. — He nekünk néhányszáz ilyen gépünk volna, a fejünk se fájna — mondja Flesch elvtárs, az FM gépészeti szakembere. — Az ország jórészéről letakarítaná a termést. No, nem baj, majd lesz idővel nekünk is. A szovjet ipar büszkesége a mozgó gépi fejőberendezés is. A fejőgépet ki lehet vinni a legelőre. Négy és fél lóerejű motor hajtja. Nem kell a csordát hazahajtani. A gép megfeji a teheneket, a tejet hűti, szeparálja, s egy külön tároiőedényben összegyűjti a tejet. A kombájnok birodalma A kiállításon három burgonyebetakarltókombájnt is láthatunk. Ezek majdnem egyformák, de mégsem ... Az első, a koK/2-es típusú még nem anynyire tö életes, mint a második. A harmadik a legjobb. Külön szárvágfoép halad előtte, s utána a szedőszerkezet. Három sor burqonyát fordít ki egyszerre. A burgonya földestől kerül be a gépbe. De - 're a termés a tartályba kerül — föld már nincs közte, de még a krumpli haján se, Ez a gép azért is jobb a másik kettőnél, mert *n kosárba, hanem külön kocsiba gyűjti a burgonyát. Óránként csaknem egy höld földből szedi fel a termést. Tizenkét ember egynapi munkája ez. Kombájn és kombájn ... itt a legtöbb gépnek kombájn a neve: lenkombájn, kenderkombájn, gvapotkombájn, posztebegvű1' ' ’bájn, répikombájn, g oonakombájn — és a legtöbb még ismeretlen a magyar ember e'őtt. Itt van az óriás gab .nakombájn is - a magyar kombájnok őse. A szovjet dolgozók ezt I is tökéletesítették. Kerekei mellé küllőkön forgó talpakat szereltek, hogy a gép puha talajon se süllyedjen... Kombájn és lánctalpas traktor. Ezekből van a legtöbb. „Gondolkodó kultivátor” fcsodálkozva áll ik meg egy kis tábla előtt. Rajta írás: „Gondolkodó kultivátor”. Mi az. a gép gondolkodni is tud? Hát ez a gép tud. Gyümölcsösökben használják. Halad a traktor Után és sertől sorig kapálja a földet. Amikor a kultivátork a közeledik a fához, egy kis rúd nekiütődik a fa törzsének, s ettől a kepá kl,"'rtllík a fát, azután visszatérnek a Helyükre. Csodálatos alkotások a cs^meteültető- és a csemetekiszedőoépek is, a - bonaszárítok is. De a sürüsoros vetőgén mellett ismét sokáig elidőzik az ember. Ez aztán a gép. Huszonnégy csoroszlyával negyvennyolc sort vet egyszerre, 7 és fél centiméter sortávolságra. Ez a vetés tökéletesen helyettesíti a keresztsoros vetést. A sorok sürűek, s Így a növény értékesíteni tudja a talaj minden táperejét és nedvességét... Hatvan dar-ob gép — hatvan darab csoda, s köztük a nagyszerű traktorok. Ilyenek még nincsenek nálunk. De lesz,r~\! A szovjet elvtársak azt mondják, azért hozták el ezeket a gépeket, hogy ismerkedjünk m-~ velük, nézzük meg, melyiket tudi ' használni, ők szívesen átadják ered”' eiket. Az igazi barát önzetlen segítsége ez is. Ezt érzi az ember. amikO- íp a gépkertbő1 és visszatekint a magasan suhogó, gyönyörű vörös -'vemzászlóra.
