Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-07-11 / 28. szám
4 Fftídn&ügysőS » 1954. július 11. A CsKP X. kongresszusa határozatai teljesítésének biztosítása Szlovákiában (Folytatás a 3. oldalról) A baromfitenyésztéssel aránylag gyorsan növelhetjük a hústermelést. Igaz, hogy nagyon kevés baromfi kerül piacra és nagyon gyakran csak az egyénileg gazdálkodó parasztok árulják. Pedig az EFSz-eknek a ba. romfltenyésztésben is nagy lehetőségeik és kötelességeik vannak. Baromfifarmokkal és megfelelő mennyiségű tyúkkal kellene rendel, kezniök. Szlovákia déli részén és azokon a helyeken, ahol elegendő víz van, nagy liba-és kacsatenyésztelepek létesíthetők, amelyekből kiadósán és gyorsan elláthatnánk piacunkat és ezzel kacsa- vagy libahússal tehetnők változatosabbá dolgozóink asztalát. Gazdaságunk összes ágai közül legelhanyagoltabb a haltenyésztés. Sem a párt, sem a földművelésügyi megbízotti hivatal, senki sem törődött a haltenyésztéssel. Az volt a helyzet, hogy mindenki tagja lehetett a halászegyletnek, aki jelentkezett és megfizette a megfelelő illetéket. Sok olyan halászegyleti tag volt, akik nemcsak horgásztak, de hálóval is fogdostak halakat és halászatuknak semmi eredménye sem volt, vagy pedig sem. mit sem adtak közellátásra. Ezért a Duna mentén fekvő Bratislavában, ahol sok a ha. lász és ahol állami halászatunk is van, nem találunk friss halakat a piacon, azonban kéz alatt nagy összegért egyes halászoktól vásárolhatunk halat. Mi a teendő elvtársak? Fontos, hogy ennek a kérdésnek is nagy figyelmet szenteljünk, fontos, hogy a párt és a földművelésügyi megbízotti hivatal kellően figyelembe vegye ezt a termelési ágat is, hogy mindent megtegyenek annak érdekében, hogy rendszeresen szervezzék a haltenyésztést és halfogást. A halászegyletek szövetségének elnö ( ke biztosított bennünket arról, hogy a halá. j szók egységes szövetsége még az idén 200 mázsa halat tud beadni fogyasztásra. A le- j hetöségek tehát megvannak. A halászegylet ! mesterséges keltetőkben már ma 12 millió pisztrángikrát, más halfajták által kedvelt vizekben 15 millió egyéb halikrákat helyez ki. A kellő haltenyésztéshez azonban ez még nem elég. Az ez irányban fennálló lehetőségekre mutat rá az a tény, hogy az árvái duzzasztógát .tava, ahol az idén helyezték el a halikrá. kát, már 1957-ben kb. ezer mázsa piacra termelt halat szolgáltat. Ugyanilyen nagy duzzasztógát a dobsinai is, amely főleg kiváló Az elmúlt öt év alatt a szlovákiai falvakon is leraktuk a szocializmus építésének szilárd alapjait. Tavaly már bebizonyították, hogy a föld kollektiv megművelésének ügye egyre jobban szívügyévé válik a parasztoknak, hogy a paraszt kész az EFSz-ekben biztosított jövőjéért küzdeni is. Mit jelent elvtársak az EFSz-ek szilárdítása és további fejlesztése? Az EFSz ek szilárdításának előfeltétele a pártszervezet jő mun. kaja. A pártszervezet a legfontosabb eszköz az EFSz-tagok állandó meggyőzésére és politikai öntudatositására és ezzel a munkások és parasztok szövetségének szilárdítására. Az EFSz-ek szilárdításának további feltétele a jó gazdálkodás alapjainak megteremtése, a szövetkezeti dolgozók számára törvényt jelentő mintaszabályzat betartása- A mintaszabályzat magában foglalja a munkacsoportok munkája rendes megszervezésének kérdéseit, a végzett munkáért járó igazságos jutalmazás kérdését, ami jobb életet biztosít a parasztnak, mint a kapitalizmus. Mindez érdeklődést kelt a parasztban a szövetkezetben végzett munka iránt és érdekeltté teszi öt a szövetkezet jó gazdasági eredményeiben, arra serkenti, hogy ne spekuláljon, hanem úgy dolgozzon, hogy fő jövedelme a munkaegységekért járó díjazás legyen. Az EFSz-ek megszilárdításának további feltétele a szövetkezet vezetőségének jó káderekkel való ellátása. Sajnos még sok szövetkezetben nincsenek meg a jó gazdálkodás eléőfeltételei Gyakran hiányoznak a jó növénytermelési eredmények és a megfelelő állatállomány. Nem érjük el sem a tervezett állatállományt, sem a tervezett tejhozamot. A sertések súlygyarapodása sem felel meg a tervezettnek. Egyes EFSz-ek tapasztalatai azt mutatják, hogy nagy hozamokat érhetünk el a növénytermelésben és nagyfokú hasznosságot az állattenyésztési termelésben. A zavarj, nagyborsai EFSz ek például több mint 9 liter tejet értek el egy-egy istállóban tartott tehéntől. A nagysárói EFSz 8 liter te. jet, a szászai EFSz 8 liter tejet és hozzájuk hasonlóan más szövetkezeti dolgozók is ma. gas tejhozamot értek el, mert kellő mennyiségű takarmányt biztosítottak a téli időre. A szovjet tapasztalatok alkalmazásával, nevezetesen Surikova módszerével jó eredményeket értek el a sertéshízlalásban is. A hadovcei EFSz-ben pl. állatonként és naponként 80 dkg, a losonci EFSz-ben 120 dekáig menő súlygyarapodást értek el. Az EFSz_ek megszilárdulásának elöfeltéte> a föld agrotechnikai megművelése összes tavipisztrángok tenyésztésére felelne meg. Vannak azonban más duzzasztógátaink is, amelyekben tenyészthetnénk halakat, vannak hegyi tavaink is, mint a Csorba-tő, a Poprádi.tó és még sok más, amelyekben tavi pisztrángokat tenyészthetnénk. Sok helyen a hidrocentrálisok, vízvezető csatornáiban is tenyészthetnek halakat. Az egész dolgot csak meg kell szervezni ős rendesen irányitani. Az állami halgazdaság is ígéretet tett, hogy az idén. 1954-ben 97 bek tár területű halastóból 220 mázsa halat szolgáltat közellátási célokra. Elvtársak, ez kevés. Nyomban felül kell vizsgálni minden lehetőséget és meg kell kezdeni a rendesen szervezett dunai halászatot is, éspedig nemcsak a magán halászegyletek, hanem az állami halgazdaság és az EFSz-ek segítségével is. Nincsenek kezemügyében általános adatok azon vízterületekröl, ahol haltenyésztássel és halászattal foglalkozhatnánk. Nézzük csak a SUly és Bős közötti ágak területét. Itt összesen 290 hektárt kitevő öt területünk van. Bőstől Muzsláig a medvei ágak 75 hektár területet ölelnek fel. Az aranyosi ág 70 hektáron, a muzslai 24 hektáron terül el. Ezenkívül a Bős melletti gát mögött elterülő holtág eléggé mély, 4—5 kilométer hosszú és kb. 80 méter széles. Tehát óriási terület ez, amelynek minden vízállás esetén eiegendő vize van, el van szigetelve a Dunától és ezen a területen jelentős mennyiségű halat tenyészthetünk. A Duna és más szlovákiai f-'yók egyes holtágait gazdálk'^ás végett átadhatnák az EFSz-eknek, amely kijelölne kis munkacsoportokat, amelyek kötelezettséget vállalnának hogy háláltál juttatnak kereskedelmünknek és ilymódon jelentősen növelhetnék jövedelmüket. Az.állami halgazdaságnak a Duna egyes mellékágaiban, vagy magán a Dunán nyomban meg kellene kezdenie a nagyobbméretti szervezett halászatot és még az idén kb. ezer mázsa halat kellene beadnia a piacra. . Az 1955—1950--1957. években oly módon kell megszervezni a halászatot és haltenyésztést, hogy 1957 végén legalább 3.000 mázsa ha! kerüljön piacra. Azt hiszem, a Dunán szintén meg kell kezdeni a kormoránok lényeges részének kiirtását, melyekből ördög tudja hány ezer él itt és amelyek mindegyike naponta két-három kiló halat fogyaszt el. alapelveinek betartása, a legnagyobb hozamokat adó termények termesztése, megfelelő mennyiségű takarmány beszerzése, a marhaállomány kiegészítése, esetleg a szövetkezeti tagoktól vett üszők nevelésével. Tekintettel arra, hogy a marhák elhullása még elég gyakori, rendkívül nagy szakmai, állatorvosi és zootechnika1- segítséget kell nyújtani az EFSzeknek. A szövetkezeteknek az állam részérói való igazgatásában véget kell vetni a szövetkezetekhez való bürokratikus viszonynak, amely ezen a szakaszon sokkal ártalmasabb, mint munkánk bármely más szakaszán. Megértem, hogy a minisztériumnak vagy a megbízotti hivatalnak alapvető irányelveket kell adnia, amelyek biztosítanák az egységes eljárást az egész Csehszlovák Köztársaság területén létesítendő EFSz-ek területén. Azt hiszem azon. ban, hogy a földművelésügyi minisztérium és megbízotti hivatal sokkal több irányelvet, körlevelet és utasítást ad ki, mint amennyi feltétlenül szükséges. A megbízotti hivatalban dolgozó elvtársak gyakran bedülnek annak a téves nézetnek, hogy Szlovákia 1.400 EFSz-е egyetlen központból papír segítségével irányítható. Ez nagy tévedés. Ugyanilyen irányelveket küldenek a somorjai járásra, ahol a gazdaságok 96 százaléka az EFSzekbe tömörült és a myjavai járásba is, ahol csak nyolc szövetkezetünk van. Ugyanazokat az irányelveket küldik Árvába, mint a Csal. lókosbe. Rábízhatjuk a kerületekre és járásokra, hogy az alapvető irányelvek kitűzése után a kerület szükséglete és jellege szerint irányítsák az ügyeket. Hasonlóképpen a kerületekben is biztosítani kell az előadók személyes kapcsolatát a járásokkal. Itt még sok- - kai kevesebb irányelvet adhat ki a kerület és az irányelvekben megoldandó számos kérdést személyesen oldhatnak meg. Egyenesen bűntett, ha a járási nemzeti bizottság a leiratok tömkelegével akarja irányitani a szövetkezeteket. Az a járási nemzeti bizottság és a mezőgazdasági előadó, aki a járásról körlevelek segítségével szeretné irányitani a szövetkezetét, — rossz dolgozó. Nem ismeri járása problémáit és ezért gépiesen és bürokratikusán fog hozzá a kérdések megoldásához. Az államapparátusnak elegendő dolgozója van a járásban, hogy az EFSz minden fontos kérdését megtárgyalják, hogy tökéletesen ismerjék az összes EFSz.eket, politikai, gazdasági és káderproblémáikat, hogy az egyes helyek viszonyainak ismereteiből kiindulva, konkréten segíthessenek a problémák megoldásában. Hasonlóképpen úgy vélem; a pártban is szükséges, hogy minden járási párttitkár ismerje járása mezőgazdasági problémáit, hogy az alapszervezetek útján biztosítsa a pártutasítások teljesítését a városokon és a falvakon, hogy tökéletesen ismerjen minden szövetkezetei. A járási pártbizottság irodájának hetenként rendszeresen foglalkoznia kellene valamelyik fontos szövetkezettel és az EFSz felelős pártfunkcionáriusainak jelenlétében konkrét tanácsokat kellene adnia az elvtársaknak. Most, a párt X. kongresszusa után a járások minden párt. munkására vonatkozik: elméletileg sajátítsák el a falu szocialista építésének problématikáját, tanuljanak saját munkájuk hiányosságaiból, tanuljanak a jó és a rossz EFSz-ekben is növeljék szaktudásuk és nyújtsanak személyesen hathatós segítséget a falu szocialista építésében. Az EFSz-ek szilárdítása tagsági alapjuk kibővítését is jelenti. Kitartó, meggyőző munkával fokozatosan minden kis-A meglévő szövetkezetek szilárdításában és további fejlesztésében jelentős feladat hárul a gép- és traktorállomásokra. A gép- és traktorállomások jó munkája a mezőgazdasági nagyüzemi termelés előnyeinek egyik legmeggyőzőbb érve és egyúttal a munkásosztály, a kis. és középparasztok szövetsége megszilárdításának egyik leg. hatékonyabb eszköze. A gép- és traktorállomások dolgozóinak tudatositaniok kell, hogy az EFSz-eknek nyújtott fokozott segítség mellett az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok nagyobbméretü megsegítésére is fel kell használniok az egyre növekvő gépparkot. Ez a fokozott segítségük különösen az aratás jelenleg-; időszakában megmutatja ezeknek a parasztoknak, hogy a pártnak és a kormánynak a fárasztó munkák gépesí. tése formájában nyújtott nagy segítségét csak a hatalmas összesített földeken, azaz az EFSz-ek közös gazdaságában használhatják fel teljesen. Az EFSz-ek irányításánál az olyan alapvető dolgokat is meg keil fontolni, mint amilyen a különböző típusú traktorok alkalmazása a mezőgazdasági termelésben. A minisztériumnak és a megbízotti hivatalnak egy típust, a legmegfelelőbbet kellene kijelölnie a föld megművelésére és ezt kellene a legnagyobb mértékben alkalmazni. A következő években egészen 1957-ig, a tervezésben számolunk a gépesítés óriási növelésével. Azt hiszem, célszerű lenne ha kezdeményezéssel lépnének fel más gépek, a kukorica keresztsoros vetését végző gép, kukorica kultiváló és betakar!tógép beszerzése terén. A gépek számának ilyen hatalma,* növekedése mellett fontos, hogy a gép- és iraktorállomásokon alkalmazottaik számát is különféle szakem. berekkel: agronómunokkai, állatorvosokkal, röiakolai képzettségű zootechnikusokkal, gépésMúérn.íitóirks; ©gésaüsék ki, hogy öizto sítsák új kombájnosok, új traktorosok tanítását és tapasztalt géplakatosokat nyerjenek meg az üzemekből. E munkások toborzására természetesen biztosítani ken pártmunkásaink széleskörű segítségét. A gép, ás traktorállomásoknak a beruházások gazdaságos felhasználására is ügyelniük kell. Be kell tartamok a normális és tervezett karbantartást, javításokat, a traktorosokat arra ken serkente, niök, hogy a gépeket rendesen tisztítsák, kenjék és hogy hanyagságukkal vagy felületességükkel ne okozzanak gyakori gépzavart. Fontos küldetésük van a gép- és traktorállomások vezetői politikai helyetteseinek is. A traktorosok kimentek a falvakba az aratásra. Egyes brigadközpontokban szállásolták el őket, ahol különféle nehézségeik vannak az elhelyezéssel, az étkezéssel vagy más problémákkal. A gép- és traktorállomás igazgatóján és vezető dolgozóin kívül a politikai dolgozónak is el kell járnia e brigádközpontokba. Üjságot hoz a traktorosoknak, megbeszéli velük a legújabb eseményeket, biztosítja, hogy pihenő idejükben rádiót is hallgassanak és hogy kulturált ember módján töltsék szabadidejüket a párt szervei és szervezetei irányításával. Ez irányban nagy szerepet játszanak az ifjúsági szervezetek, különösen a parasztifjúság körében tevékenykedő dolgozók, akiknek nem a járási titkárságokon kell ülniök, hanem nap mint nap, legalább délután és este az egyes falvakon, brigádközpontokban kell tartózkodniok. Ott énekeljenek együtt a fiatal traktorosokkal, nevessenek velük együtt, tanítsák őket. Hisz a traktorosok nagy része fiatal ember és állandóan nevelni kell őket. Fontos, hogy a kulturális ügyek megbízotti hivatala, a rádió, a film és más kultúrintézmények is az aratás idején falvaink és traktorosaink szükségleteinek megfelelő műsort állítsanak össze. Az ifjú embereknek traktorosaink körében végzett jó politikai nevelése jó embereken kivül jó munkát is biztosíthat az EFSz-ben, biztosítás középparasztot meg kell nyerni az EFSzekbe való belépésre, agitációs és propagációs munkával szüntelenül küzdeni kell az EFSzekbe befurakodni igyekvő kulák elemek ellen, akik igyekszenek a szövetkezeteket fel. bomlasztani. A helyi viszonyok tökéletes ismerete és a helybeli párttagok véleményének meghallgatása után kezdjük meg az EFSz alapítását, akár a falusi pártszervezet tagjai, akár falvakon lakó üzemi munkások útján, akik tüzetesen Ismerik a falvak viszonyait. Tekintetbe kell venni az újonnan alapított szövetkezet összes gazdasági lehetőségeit, jelentést kell tenni a járási pártbizottság irodájának és ennek döntése után kell megalapítani a szövetkezetét. A szövetkezet megalapítása után az első naptól kezdve állandóan figyelni kell viszonyait, politikailag és szakmailag segítséget nyújtani neki. Ismerni kell a szövetkezet új tagjai közötti ingadozás fokát és segíteni kell ennek az ingadozásnak: kiküszöbölésében jó politikai munkával. hatja a gépek jó karbantartását. A gép- és traktorállomások jó munkája az egyénileg gazdálkodó parasztoknál jelentősen elősegítheti parasztjaink meggyőzését az EFSz-ek építésének célszerűségéről. Az állami gazdaságok is jelentős segítséget nyújtanak a falu szocialista építésében. Sokan szidják az állami gazdaságokat. Szemükre vetik hiányosságaikat, rossz gazdálkodásukat stb. Azt hiszem elvtársak, hogy itt sem szabad általánosítanunk. Ma már olyan dolgozók vannak az állami gazdaságokban, akik jobban dolgoznak, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok és EFSz-ek, akik az EFSz-ek és az egyénileg gazdálkodó parasztok előtt példaként álló mintagazdaságot irányítanak. Az állami gazdaságok 1953-ban átlagosan 27 mázsa búzát, több mint 25 mázsa árpát és több mint 20 mázsa zabot termeltek, ami jóval felülmúlja e terményekből más szektorokban elért átlaghozamokat. Vannak olyan birtokaink, mint pl. a nagyszombati, amelyet a X. kongresszuson Novotný elvtárs említett beszámolójában, vagy a nyárasdi, ahol 1953-ban 72 mázsa kukoricát, 504 mázsa cukorrépát és 600 mázsa szilázskukoricát termeltek egy hektáron. Vannak azonban olyan állami gazdasagok is, amelyeknek gazdálkodásával nem elégedhetünk meg, melyek nem mutatnak példát és gyakran elmaradnak az EFSz-ek, sőt az egyénileg gazdálkodó parasztok mögött is. Nagyon gyakori eset, hogy az áilami gazdaságokban hullanak az állatok. Az állatok elhullása ' nagy károkat okoz. Fontos, hogy az állami gazdaságok vezetősége törekedjen a veszteségek fokozatos csökkentésére, úgy gazdálkodjon, hogy semilyen tekintetben ne lépjék túl a költségvetést és törekedjen az állami gazdaság jövedelmezőségére. A mezőgazdasági termelésnek folyósított kölcsönöket, valamint a mezőgazdasági termelésben eszközölt beruházásokat úgy kell megadni és úgy kell velük bánni, hogy kizáróan a termelés növelését szolgálják, hogy az így kiadott értékek ismét az állam javára forduljanak. A kölcsönök és a beruházások kell, hogy a termelést szolgálják, önöknek, a Központi Bizottság tagjainak, mint jól gazdálkodóknak, ügyelniök kell arra, hogy ezek az eszközök megjavítsák a parasztok helyzetét úgy, hogy a paraszt jobban éljen, de ebből az államnak is haszna legyen. Az utolsó problematika, amellyel még a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban beszélni szeretnék, a tervezés kérdése. Már a jövő évi terv előkészítésében lényegesen javítani kell a tervezést. A gazdasági évnek október elsejével kell kezdődnie és minden egyes parasztnak október elsején már tudnia kell, milyen termelést követelnek tőle a következő évben. Természetesen, itt sem lehet bürokratikusán tervezni. Noha a terv alapelvei az idén nem változnak, mégis csak tekintetbe kell venni a parasztok ellenvetéseit és kezdeményezését. Azokat a célokat kell szem előtt tartanunk, amelyeket el akarunk érni és úgy kell tervezni a termelést, hogy biztosítsuk az állami beadásokat, hogy megjavítsuk népünk ellátását. összefoglalom elvtársak. A párt és az állami apparátus dolgozóinak kötelessége, hogy ismerjék a viszonyokat, hogy operatívan tudják megoldani a kérdéseket, hogy a párt X. kongresszusának határozatait teljesítve küzdelmet indítsanak minden egyes paraszt leikéért, a munkásosztály és a parasztság szövetségének megszilárdításáért, hogy lássuk a fő problémákat: a termelés növelését, és megadjuk a nemzetnek azt, amit népünk életszínvonalának emelkedése megkövetel. Tovább szilárdítsuk és fejlesszük az EFSz-ekeí Segítsük a mezőgazdaságot minden tekintetben
