Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-03 / 1. szám

Földműves ľ9t54. jarrtfár 3. A mezőgazdasági termékek begyűjtésének sikeres teljesítésére irányuló intézkedésekről megállapított körzetekben, a be­gyűjtési minisztérium által kihirde­tett maximális árakon. A piac élelmiszerellátását tekint­ve az életszínvonal emelkedésének legfőbb mutatóba és mércéje az ál­lati termékek fogyasztása. Az állati termékek fogyasztása terén az igé­nyek egyre növekednek. A kormány az állattenyésztés fejlesztésére rend­kívüli Igyekezetei fordít. A begyűjtés terén foganatosított intézkedéseinknek ugyancsak arra kell irányulniok, hogy fejlesszük az állattenyésztést. Ennek egy részét alkotják fizok az árrendezések, ame­lyeket a kormány, mint ismeretes, ez év szeptemberében hajtott végre. Különösen előnyös feltételeket nyúj­tunk a tejfelesleg felvásárlásánál, mivel a felemelt begyűjtési ár mel­lett a kötelezettségen felül beadott tej minden literéért előzetesen meg­kötött szerződés szerint takarmányt szállítunk a termelőnek kedvezmé­nyes áron. Az állati termékek kötelező be­adási normáinak leszállításáról szóló és a jelen ülés elé terjesztett javas­lat a takarmánybeadás leszállítá­sával együtt további segítséget je. lent a szövetkezeti tagok és egyé­nileg gazdálkodó parasztok számára és megteremti az állattenyésztés gyorsabb fejlődésének kedvező elő­feltételeit. Annak érdekében, hogy a begyűj­tés terén foganatosított intézkedé­sek az eddiginél még hatékonyab­ban járuljanak hozzá a még ta_ pasztaiható hiányok kiküszöbölésé­hez és elősegítsék az állattenyésztés fejlesztését, a kötelező beadások megállapítását a következő elvek szerint kell végrehajtani: A sertéshús, egyéb húsfajták és a tej beadási kötelezettségét szilárd beadási normákkal állapítják meg a mezőgazdasági termőterület nagy­sága alapján; az egyéb húsfajták beadásánál tekintetbe kell venni a beadott marha-, borjúhúst, barom­fit, házinyulat és birkahúst. Az egyéb húsfajták beadási köte­lezettségének keretében külön meg kell állapítani a baromfibeadás mennyiségét. Lehetőséget kell nyújtani arra, hogy a beadási kötelezettségen felül szállított sertéshúst előnyösen be­számítsák az egyéb húsfajták be­adásába. Előnyös kulcs alapján kell be­számítani a beadási kötelezettség teljesítésében az előírtnál nehezebb sertéseket. A beadási kötelezettségen felül beadott vágómarháért kifizetett pót­lékot a C minőségi osztályba sorolt vágómarhára is kiterjesztik. A tejbeadási kötelezettséget az EFSz-eknek, valamint a két hektár­nál nagyobb gazdasággal rendelkező egyénileg gazdálkodó parasztoknak szilárd norma alapján állapítják meg, a mezőgazdasági földterület nagysága szerint; a két hektárnál kisebb birtokon gazdálkodó parasz­tok beadási kötelezettségét a tehe­nek száma szerint szabják meg. A tojásbeadási kötelezettséget szi­lárd beadási norma formájában álla­pítják meg a termőterület nagysá­ga alapján. A 0.1 hektártól 0.5 hek­tárig terjedő gazdaságokkal rendel­kező parasztok, továbbá a földnél­küliek és 0.1 hektárnál kisebb bir­tokon gazdálkodók tojásbeadási kö­telezettségét egységesen száz tojás­ban állapítják meg, amenyiben az illető tíznél több tyúkot tart. A gyapjúbeadási kötelezettséget szilárd norma alapján állapítják meg minden birka után. A beadási kötelezettség alapja a durvagyapjú. A finomgyapjas juhok tenyésztésének támogatására a be­adott finomgyapjút előnyös kulcs alapján számítják át. Gazdaságpolitikánk terén a közel­jövő egyik fontos feladata, hogy biztosítsuk élelmiszer, és könnyű­iparunk számára az alapvető mező­­gazdasági nyersanyagokat. Az ipari növények beadását a termesztők és a begyűjtők között megkötött kétoldali szerződések útján biztosítjuk. Ezzel gondosko­dunk arról is, hogy a felvásárló vál­lalatok együttműködjenek a ter­melőkkel és a szükséges segítség, ben részesítsük őket, mivel a szer­ződések alapján az üzemek -kötele­zik magukat, hogy prémiumokat fi­zetnek ki, kedvezményes áron ipari termékeket szállítanak, esetleg ta­karmányt eladnak a termesztőknek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a termelési szerződések rend­szere az ipari növények terén álta­lában bevált. A kötelező beadási normák rendezéséhez hasonlóan azonban itt is gondoskodnunk kell arról, hogy biztosítsuk a szövetke­zeti tagok és egyénileg gazdálkodó parasztok még nagyobbfokú anyagi érdekeltségét az ipari növények ho­zamának fokozásában és minőségé­nek megjavításában. A termelési szerződések tervének felülvizsgálása után a CsKP KB elnöksége azt javasolja, hogy szál­lítsuk le valamennyi alapvető ipari növény termesztési szerződéseinek tervét. Eddig szerződésileg biztosí­tottuk a termelési tervhez szüksé ges egész mennyiséget, csupán mi­nimális anyagveszteséget leszámít­va, a jövö évre nézve azonban azt javasoljuk, hogy az ideinél általában kisebbre tervezett terményeredmé­nyekből országos átlagban egyes ipari növényekben ' a következő szá­zalékos mennyiséget biztosítsuk szerződésileg: A tervbevett termelés százaléka hektáronként EFSz-ek Egyénileg gazdálkodó parasztok Cukorrépa 74 85 Cikória 72.6 79.8 Komló 75.9 83.6 Lenrost közönséges parcellákról 54 72.8 Lenrost magtermö parcellákról 74.1 85.9 Kenderrost 60.2 71.7 Dohány 73.8 72.5 Sepröcirok, szalma 74.5 — Fűszerek: kömény 53.3 — majoránna 73.4 — ánizs 50.— — koriander 77.7 — kapormag 77.8 — Fűszerpaprika 83.8 89 Lenmag, magtermő parcellákról 31.8 31.8 Lenmag, közönséges parcellákról 22.9 22.9 Kendermag 46.6 — Seprüoirokmag 49.5 — A termelési szerződések tervének leszállítása önmagában nagy segít­séget jelent a szövetkezeti tagok­nak és az egyénileg gazdálkodó pa­rasztoknak, mert lehetővé teszi, hogy az ipari növények termeszté­sére fordított nagyobb gond révén lényegesen fokozzák jövedelmüket. A CsKP KB elnöksége annak érde­kében. hogy fokozzuk a szövetkezeti tagok anyagi érdekeltségét, azt ajánlja, hogy az ipari növények szerződési szállításáért fizetett fel­­vásárlási árakhoz pótlékokat fizes­senek ki a következő elvek szerint: Az első árpótlékot a szerződési­leg megállapított mennyiség 90—100 százalékáért fizetik ki, amennyiben a termelő eleget tett szerződésben vállalt kötelezettségének. A szerződésen felüli leszállított mennyiségért további árpótlékot fi­zetnek ki. Tekintettel a komlótermelés fon­tosságára és a takarmányalapoknak a termelőknél való emelése céljából, minden mázsa beadott komló után egyidejűleg a kötelező beadásba be kell számítani 0.50 mázsa gabona félét és 1 mázsa burgonyát. A felsorolt intézkedések, az ipari árucikkek viszonteladásának egész rendszerével együtt, a legkedvezőbb feltételeket teremtik meg az ipari növények termelői számára. Most az ipari üzemek, valamint begyüj. tési vállalatok még tevékenyebb se­gítségével el kell érni az ipari nö vények termelésének és begyűjtésé nek fokozását és ezáltal megterem­teni az alapvető előfeltételeit annak, hogy több mezőgazdasági nyers­anyagból készített élelmiszertermék és fogyasztási cikk kerüljön piacra. A kötelező beadások normáinak és a termelési szerződés tervének megállapításáná' már az idén te­kintetbe vettük azt a körülményt, hogy a falu szocialista átépítésének időszakában szükséges, hogy a be­gyűjtési intézkedések is elősegítsék a földek megművelését, amelyeket az EFSz-ek a kulákoktől, a nemze­ti bizottságoktól vettek át, vala­mint az eddig parlagon heverő föl­dek megművelését, főleg a határ­­menti járásokban. Azoknak az egy­séges földmüvesszövetkezeteknek, amelyek ezeket a földeket átveszik, rendszerint ki kell egészíteniük az állatállományt és végre kell haj­­taniok a talaj rekultiválását. Helyes lesz, ha az ezekben az esetekben nyújtott könnyítésekről szóló ren­delkezéseket lényegében továbbra is ugyanolyan mértékben meghagyják, mint az idén. A könnyítésekről és a kötelező be­adások alól való mentesítésekről szóló, érvényben lévő rendelkezé­seknek második része szociális jel­legű, mert a törpebirtokosok szá­mára engedélyezték őket, akiknek 0.5 hektárig terjedő földjük, sok gyerekük vagy idősebb családtag­jaik vannak stb. A Központi Bízott, säg elnöksége felülvizsgálta ezt a rendelkezést is és azt ajánlja, hogy az eddig érvényes intézkedések mellett a könnyítésekről szóló ren­delkezést a következő alapelvek szerint bővítsék ki: A hús, tej és tojás beadásának kötelezettsége alól mentesíteni kell az alapszabályzat szerinti nagyságú háztáji gazdálkodások tulajdonosai és a 0.5 hektáron aluli földtulajdo­nosokat, amennyiben háztartásuk­ban két munkaképtelen személy él, valamint az egyénileg gazdálkodó öreg földműveseket-Továbbá a gabonafélék és burgo­nyabeadás kötelezettsége alól men­tesíteni kell a hegyvidékeken a 2 hektáron aluli kisparasztokat, amennyiben nem használnak 0 4 hektárnyi területet meghaladó szán. tóföldet. És végül a kerületi meghatalma­zottakat fel kell jogosítani, hogy könnyítéseket engedélyezhetnek a gabonafélék-, burgonya., hús-, tej. és tojásbeadási kötelezettség terén az egyénileg gazdálkodó parasztok­nak, akiknek földje meghaladja a 0.5 Hektárt, mégpedig elsősorban olyan parasztoknak, .kiknek nagy­számú családjuk van, amelynek el­látása teljesen a gazdaság hozamá­ra van utalva. Ezek a további intézkedések kife. jezésre juttatják a pártnak és a kormánynak a legapróbb földtulaj­donosok szükségleteiről való gon­doskodását. lévsorait, amelyeket a nemzeti Ы- sottságok állítottak össze. A jegy­zékbe felírt kulákok beadási kötele­zettségeit további tíz százalékkal emelték. Az ilyen intézkedések a falusi kapitalista elemek korlátozá­sa és elnyomása politikájának pusz­tán adminisztratíy jelleget adnak, a kul'áfcgazdaságuk adminisztratív lik­vidálásának eszközévé válnak. Ha ehhez még hozzájárul az, hogy ko­moly hibákat követtek el a kulák­­listák összeállításában, amelyekbe némely esetben középparasztokat is beirtaJk, helyes lesz, ha a kuláklis­­ták összeállításáról és a kulákok beadási kötelezettségeinek tiz szá­zalékkal való emeléséről szóló ren­deletet töröljük. A kulákoknak az a kifogása, hogy a beadási kötelezettségek tel­jesíthetetlenek, azután egy esetben sem lesz helytálló. Ezért még na­gyobb éberséggel kell figyelni a ku­lákok beadásának teljesítését, le kell őket leplezni az összes polgárok előtt, ha nem teljesítik az állami beadásokat és habozás nélkül ke­mény és igazságos büntetéssel kell lesújtani rájuk, ha megkísérlik sza­botázzsal veszélyeztetni a nép élel­mezését. Elvi fontosságú a kötelező be. adási normák megállapítása szerve­zési alapelveink megváltoztatására tett javaslat. Az javasolják, hogy a kormány a jövőben az egyes kerü­letek számára hagyjon jóvá kerületi középnormákat és a kerületi szer­vek feladatává tegye, hogy e nor­mákat kidolgozzák az egyes járá­sokra. Ezzel az intézkedéssel emel. kedik a kerületi szervek jogköre és egyidejűleg felelőssége is a kötele­ző beadások helyes megszabásáért és a begyűjtési terv teljesitéséért. A kerületi szerveknek lehetőségük nyílik, hogy sokkal pontosabban fe­jezzék ki az egyes járások eltérő feltételeit. Ugyancsak biztosítják a termelési terv és a kötelező beadási normák közötti jobb összhangot. Hogy a járásokban a kötelező beadások megszabásánál ménegel ni lehessen az egyes EFSz ek és községek különösen eltérő termelé­si feltételeit, azt javasolják, hogy a járási szerveknek engedélyezzék a járási normák 30 százalékig terjedő emelését vagy csökkenését. Törődni kell azzal, hogy ezzel a jogukkal csupán indokolt esetekben éljenek, emellett érvényes az az elv, hogy a járásban a járási normát be kell tartani, éppúgy, mint a ke­­rü.eti szerveknek a kerületi közép­­normának a járások számára való kidolgozásánál be kell tartaniok a kormány által jóváhagyott kerüle­ti középnormát. A járási norma szétosztása külö­nösen felelősségteljes feladat. Az idei tapasztalatok azt mutatják, hogy a járási dolgozók elkövetik azt a hibát, hogy a termelési felté­teleket nem ítélik meg döntő ténye­zőként, amely meghatározza az egyes községek és EFSz-ek terme­lési lehetőségeit, hanem a normák felállítását a régi elv szerint vég­zik, amely szerint „arra, aki igyek­szik, többet rónak ki — annak, aki nem használja ki a termelési felté­telek nyújtotta lehetőségeket, köny nyitást adnak". , Hruscsov elvtárs az ilyen begyűj­­, tési gyakorlatról beszélve, az SzKP : KB ez év szeptember 7-i teljes ülé­sén azt mondotta: „A párt és a ! kormány elvül tűzte ki, hogy a kol- 1 hozok kötelező beadásait növényter­mesztésben és állattenyésztésben 3 egyaránt a szántóföld vagy meg - , müveit terület szerint állapítsák meg. Ez az elv felkeltette a kol­hozok érdekét arra nézve, hogy fej lesszék a társasgazdálkodás mindéi ágazatát, {tmely teljes mértékbei bevált. A beadás gyakorlatába azonban továbbra is tűrik ennek a elvnek a kiforgatását, mivel a j< dolgozó kolhozoknak, amelyek nag terméshozamokat és nagy hasznos ságot érnek el, rendszerint nagyol állami beadási kötelezettséget ims elő, mint a lemaradó, rosszul dóig zó kolhozoknak“, és Hruscsov e társ hozzáteszi: „Ez a helyteli gyakorlat nem ösztönöz a hárem növények hektárhozamának és г állattenyésztés hasznosságának - kozásáért, nem lelkesíti még j<b munkára az élenjáró kolhozokat.' így van ez nálunk is. Jóllehet :­­lünk tekintetbe kell venni azt, hy az egységes földmüvesszövetkez»­­ket még csak építjük, hogy széo san közülük még nem küzdöttéle a kezdeti nehézségeket, а1асду normák megállapításával nem let törvényesíteni a termelésben vő rendetlenségeket, a termelés ees ágazatainak fejlődéséről való g­­telen gondoskodást, a tehenek,tb. állománya kiegészítéséről való ég télén gondoskodást. Azzal, hogy a termelési terv ét­­írását egyidejűleg végzik a köezö beadási normák megállapításé, a minisztériumtól kezdve egész a községekig, megvan az előfftele annak, hogy a mezőgazdaságer­­mékek termelésének és hegyisé­nek tervezését kölcsönösenssz­­hangba hozzák azzal a céllaíogy biztosítsák a mezőgazdasági me­­lésben gazdaságunknak a tógaz­dasági termékek begyűjtési rvé­­ben kifejezésre jutott szíiksfteit. A kerületi középnormák slyes kidolgozása a járások szála és azoknak helyes elosztása, arüle. ti ée járási szervektől nai gon­doskodást és figyelmet igéi és nagy követelményeket táizt a begyűjtési apparátus dóiéinak politikai és szakképzésével szemben. Nem lesz elegenc&upán a személyes tapasztalat. Aerve. zésnek" olyan módja, amel még némelyik dolgozónál ta^zuok, komoly tévedésekhez vezetpelyek azután nagy politikai és dasági károkat okoznak. Csupán gazda­sági tények mélyreható ämzése alapján lehet helyes erenyeket elérni. A begyűjtés egyik fonfüldeté­­se, hogy segtséget nyuj a fa­­lusi tőkés elemek elnyorrés kor­látozása politikájának «hajtá­sában. A szocializmusítésének szovjetuniábeli tapasztó és ma már saját gazdag tapadtatok is arra tanítanak bennt. hogy ezt a politikát követke>en kell folytatni, hogy napontasolni kell a szocializmus megrí-t falusi ellenségei — a kuláköPn- á be gyűjtési és élelmezési t°n már nem egy harcot yívtipsztályel­­lenségeinkkel. A kapitalista elemesszaszori­­tása és korlátozása itikájával összhangban áll az, a kulá­­koknak magasabb kötele­zettségeik vannak, m1 kis- és középparasztoknak. Ezt a politikát gyűjtésben rendíthetetlenül és 'tkezetesen folytattuk és azt mctjuk, hogy ez jelentős mértékbezzájárult a falusi kapitalista eb gazdasági erejének és hatalmi lényeges meggyengítéséhez. Az idén a begyüjPndszer be­vezetésénél összeír^ kulákok Azok az intézkedések, amelyekkel leszállítják a mezőgazdasági alap­termékek kötelező beadási normáit és az ipari növények termelési szer­ződések tervét jövő év január 1-i érvénnyel, elkerülhetetlenül felvetik a kérdést, hogyan számolják el a szövetkezeti tagokkal és egyénileg gazdálkodó parasztokkal az ez évi beadások teljesítését. Már az ez év szeptember 15-i kor. mánynyii atkozat közzétételé alkal­mával, amely feladatul tűzte ki a köteiező beadási normának, főleg a gabonatakarmányok beadási nor­máinak felülvizsgálását, néhány pa­raszt, aki hitt az ellenséges propa­gandát terjesztő suttogóknak, kezd­te nem teljesíteni az állami beadási kötelezettségét. A szövetkezeti ta­gok és egyénileg gazdálkodó parasz­tok többsége azonban becsületesen igyekezett kiegyenlíteni számláját az állammal, és az égyes mezőgaz­dasági termékfajták kicserélésének segítségével, az év végéig teljesíte­ni beadási kötelezettségét. Sőt tu­catjával és százával vannak olyan EFSz-ek, valamint egyénileg gaz-, dálkodó kis. és középparasztok, akik már a november folyamán a gottwaldi ötéves terv feladatainak teljesítésében napról napra újabb ^győzelmet jelentő munkásaink mel­lett, egy hónappal az év vége előtt 100 százalékra teljesítették beadási kötelezettségüket. Ezzel magasfokú, valóban hazafias beadási erkölcsről tettek tanúságot, kifejezésre juttat­ták rendíthetetlen bizalmukat pár­tunk és kormányunk iránt és ezért egész dolgozó népünk: hálája ilíeti őket. A Központi Bizottság elnöksége megvizsgálta az állami beadások teljesítésének helyzetét az idei év­ben és azt ajánlja, hogy az idei évi beadások elszámolását a követ­kező elvek szerint végezzék: Az egységes földmüvesszövetke­zeteknek és egyénileg gazdálkodó parasztoknak, akik nem teljesítet­ték az 1953. évi állami beadásukat, tegyék lehetővé a be nem adott mezőgazdasági termékek fennmara­dó részének a következő három éven belül való beadását az 1954-es évtől kezdve az egyes esetek jelle­ge szerint. A beadásokat az EFSz-eknek és az egyénileg gazdálkodó parasztoknak a következő három évben a követ­kező sorrendben kell beszámítani: a) vetőmag és palánta kölcsönzé­se, b) az 1953. évi be nem adott rész, c) természetbeni fizetések és kö­telező beadások. A be nem adott cukorrépa^, cikó­ria., repce., kofnló és zöldségmeny. nyiséget leírni a begyűjtési minisz­térium által kihirdetett feltételek mellett. A kötelező beadási normák leazál. lításának végrehajtásával emelkedik a mezőgazdasági termékek maga. sabb árakon való állami feiváeáriá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom