Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-02-07 / 6. szám

1954. február 7. 6 Л abac! Földműm virágzó jó léi ú ijátt Nemcsak elkészíteni, de teljesíteni is kell a tervet A hulló hópelyhek lassan beborítot­ták az utca göröngyeit, fehérbe von­ták a háztetőket, köztük a szövetkezet székházát is. Ez az épület úgy kiemel­kedik a utcasorból, mint a nagyobbnö­­vésű ifjú pajtásai közül. A székház környéke csendes, néptelen. Az arra járó azt gondolhatná, hogy nem tar­tóz'; Kük ott senki. Ennek azonban az ellenkezőjéről győződtünk meg. Az épületbe lépve lázas készülődés köze­pette úgy fiatalokat, mint idősebbeket ta'á unk, akik az egyik legnagyobb he­lység díszítésével vannak elfoglalva. Banda Magda, Jaskó Erzsi fiatal lányok. Psenyica elvtárs növénytermelési cso­portvezető és a többiek lelkesen szor­goskodnak. hogy széppé, csinossá te­gyék a termet a szövetkezet évzáró tagoyűlésére. Piros szalagokból keretet készítenek Lenin. Sztálin és Zápotocký elvtársak képeire. A terem homlokza­tára helyezik el a járási vándorzászlót is, mely már hosszabb idő óta birto­kukban van. De boldogok és büszkék is a szövetkezet tagjai jó munkájuk elismerésének jelképére. Majd röviddel a képek elhelyezése és egyéb díszíté­sek befejezése után az egyik szembe­tűnő helyre jelszó kerül a következő szöveggel. „A mintaszabályzat következetes be­tartásával a még sikeresebb szövetke­zeti gazdálkodásért'” E jelszó minden egyes betűjét a szö­vetkezet minden tagjának mélyen em­lékezetébe kell vésnie s ennek alapján kell dolgozna. Ezen a téren még van tennivaló a kissallói szövetkezetben is. AZ ÉVZÁRÓ TAGGYŰLÉS Ez a vasárnap sokkal jelen tőségtel­­jesebb és ünnepibb, mint a többi. A szövetkezet tagjai az évi zárszámadás­ra készülődnek, csoportosulnak, majd megindulnak az EFSz székháza felé. Az állatgondozók is — miután megetették az állatokat — ünneplőbe öltöztek, s szapora léptekkel siettek, hogy el ne késsenek erről a döntően fontos gyű­lésről ... Az idő már délután kettőre jár. A szépen feldíszített helységben sűrű sörökben zsúfolódnék össze a szövet­kezet tagjai. Itt szorong a kis falu apraja-nagyja. Nagy izgalom és kíván­csiság fűti a szövetkezet dolgozóit, hogy mennyi lesz e munkaegységen­ként! osztalék. Akadnék azonban olyan tagok is, akik hitetlenkedve érkeztek a gyűlésre, mert nem hisznek abban, hogy e digi szép keresetükön kívül még külön osztalékot is kapjanak. A tagság zöme azonban tudja, hogy ez a taggyűlés hívatva van arra is, hogy áttekintsék az 1953-as évben végzett munkájukat; visszapillantsanak elért eredményeikre és a kritika, önkritika tükrében megvizsgálják a munkájuk során elkövetett hibákat. Fél három. A szövetkezeti tagok aj­káról felcsendül a Munka dala. Majd Molnár elvtárs. t szövetkezet elnöke a rögtönzött emelvényre lép és a gyű­lést megnyitja. Elsőnek a kultúrműsor következik. A napközi-otthon kis „ta­nulói”, majd a helybeli fiatalok és a nagysallói 8 osztályos közép skola ta­nulói énekszámokkal, szavalatokkal és rövid jelenetekkel élénkítik az évzáró gyűlés ünnepélyességét. Ügy a fiata­lok, mint az idősebbek nagy figyelem­mel nézik és hallgatják az egyes kul­­túrszámokat. Ilyen gazdag kultúrmű­sort még nem látott Kissallő, lakossá­ga. A szövetkezet fiatalejai első ízben szerepeltek müsorszámaikkal a nyilvá­nosság előtt. Fellépésük sikere, kell, ★ hogy arra ösztönözze őket — és a többi fiatalokat is — hogy. minél na­gyobb számban bekapcsolódjanak a falu kulturális életének fellendítésébe. Kö­vessék a fiatalok Jaskó Erzsi, Banda Magda és a t4bbi tettrekész fiatal szövetkezeti tag jó példáját, akik nem­csak a mindennapi munkában, hanem a kultúrmunka területén is megállják a helyüket. A HIBÁK kiküszöbölése A kultúrműsor után a szövetkezet elnöke a termelésben elért eredmé­nyekről és a szövetkezet gazdálkodá­sában mutatkozó h ányossságokró! szá­molt be. Többek között ismertette a gabonatermelés terén elért magas hek­­tárhozamokat. Gabonafélékből az átla­gos Uektárhozam 26.60 métermázsa volt Nem mondható el ugyanez a ka­­pásnóvények terméshozamáról. Igys pél­dául a kukoricából hektáronként 25 mázsát terveztek, de csak 23 mázsát tudtak elérni. Nem kielégítő az ered­mény a hüvelyesek termesztésénél, de a dohánynál sem. A kapásnövényeket ugyan felosztották, de nem aszerint takarították be így ez olyan szövet­kezeti tagok vallották kárát a hiányos munkaszervezésneK, akik becsületesen dolgoztak, jó növényápo'ási munkát végeztek, ugyanakkor egyenlő munka­­jutelmazásban részesültek szókkal, akik nem végeztek megfelelő munkát A szövetkezet vezetőségének mindebből le kell vonnia a szükséges tapasztala­tokat. Nagyobb súlyt kell helyezn'ök a munka ellenőrzésére, a még tökéle­tesebb munkaszervezésre. Ugyanez vo­natkozik az állattenyésztésre is, ahol még mindig nem vezették be a szov­jet módszereket. Koncz elvtárs zoo­­technikusnak az eddiginél még fele­lősségteljesebben kell ellátnia feladat­körét. „Beismerem, hogy hibás vol­tam” — vallotta be önkritikaűag az évzáró közgyűlésen Koncz elvtárs. Munkája iránti hűségből sokszor zsá­kol és egyéb olyan munkát végez, ami nem az ő feladata. Éppen ezért szük­séges, hogy Koncz elvtárs e munka elvégzése helyett saját munkáját töké­letesítse. Az iskolában szerzett tudását sokkal jobban kell a gyakorlatban al­kalmaznia. Helyesen jegyezte meg a szövetkezet elnöke, amikor azt mon­dotta : — Ha Koncz elvtárs jól ellátja fela­datát. akkor a szövetkezeti tagok és a vezetőség meg lesz munkájával elé­gedve. Az állattenyésztésben már tettek olyan intézkedéseket, hogy az állat­­gondozókra csupán anpyi állatot bíz­nak, amennyit képesek jó! ellátni. Ezt további intézkedéseknek kell követni. A sertéshizlalás teljén vezessék be a Suríkov-féle gyorshizlalási módszert, mert ennek alkalmazása több oldalról gazdaságos, jobban kifizetődik. A szövetkezet évzáró taggyűlésfn Molnár elvtárs azon bejelentése, hogy 265.600 koronát osztanak szét a ledol­gozott munkaegységek arányában, amelyből egy munkaegységre 8 korona jut, a tagokból a legnagyobb elége­dettséget és határtalan örömet váltott ki. Ez a bejelentés véget vetett az egyes tagok kételkedésének. Erre ugyanis az 1952-es évvégi zárszámadás adott okot. Akkor arról beszéltek, hogy 84.000 korona kerül szétosztásra. Igen ám, de a szövetkezet állatállomá­nyát csaknem mind állami kölcsönből vásárolták. így tehát a bankban tör­leszteni kellett az adósságot. De hiszen + éppen ez kellett a helyi reakciónak. Suttogó propagandájában felhasználta a szövetkezet egységének megbontásá­ra, de minden kísérlete kudarcot val­lott. Az elmúlt év termelési eredmé­nyek mindennél fényesebben bizonyít­ják, hogy a közösen végzett jó munka meghozza a maga gyümölcsét. PÉLDÁS MUNKA — GAZDAG JUTALOM Kohút Elekék házatáje sem olyan most, mint régen. Elek báosi csaknem 20 éven keresztül a papi birtokra ' rt napszámos munkára. Felesége pedig mosni, tapasztani járt a faluba a mó­dosabb gazdákhoz, hogy a mindennapi kenyeret biztosítani tudják. Ma egé­szén más a helyzet Kohútéknál Annak ellenére, hogy Elek bácsi felett már eljárt az idő. — túl van a hetvenen — nem kell kétségbe esnie. Felesége, a szövetkezet Őrzse nénije még jó erő­ben van. Csak azt sajnálja, hogy már ő is 62 éves. Szeretne legalább 20 év­vel fiatalabb lenni. Minden oka meg­van rá Örzse néninek, hiszen a múlt évben egymaga 529 munkaegységet dolgozott le. Ugyanis ő a baromfitelep vezetőié. Ezt a munkáját példásan látja el. Az említett munkaegységre 21 mázsa gabonát kapott természetbeni járandóságként. Pénzbeli előlegként 6,348 koronát kapott, évvégi osztalék­ként pedig 4,232 korona üti a markát. Mindez együttvéve 10 ezer 580 koro­nát tesz ki. Az évzáró taggyűlésen jó munkája elismeréseképpen a kultúr­műsor egyik énekszámát kapta. Vég­telenül boldog, hogy megbecsülik szö­vetkezetben végzett munkáját. A kö­zös munka nyugodt, örömteli életet biztosít öreg korukra, örzse néninek csak egy kérése van: a szövetkezet vezetősége az edd ginéi nagyobb gon­dot fordítson a baromfiállományra olyan értelemben, hogy ne legyen „Csáki szalmája”, vagyie rmelőbb 'e­­gyen a baromfitelep bekerítve és egy kút elkészítésére is szükség van. Tetemes összeget kap osztalék fejé­ben a Csonka-család is. Hárman 1154 munkaegységet dolgoztak le. Becsüle­tes munkájuk után megérdemelt juta­lomban részesültek. A gabona pótjuta­lommal együtt a családfő félvagon ga­bonát vitt haza az udvarába. Előleg­ként 13 ezer 848 koronát, évvégi osz­talékként 9 ezer 232 koronát kaptak. Ez ped'g több, mint 23 ezer koronára rúg. Mikor volt ekkora jövedelme egy év alatt? Soha! Ilyen életet csak szö­vetkezeti gazdálkodás tud biztosítani tagjainak. A Csonka-család 3—5 hektár föld­del lépett a szövetkezetbe. Ma nem cserélne 10 hektáros középparaszitei. A Csonka-család és a többi szövet­kezeti tag nagy jövedelme azt bizo­nyítja, hogy érdemes i családtagok bevonásával a szövetkezetben jól dol­gozni. A szövetkezeti tagok gazdag pénzbeli és természetbeni jutalmazása, szép jövedelme láttán a községből ezelőtt eltávozott dolgozók is visszaki­­vánkoznek. Vannak már olyanok is, akik visszajövetelük óta bekapcsolód­tak e szövetkezet munkájába, hogy elősegítsék életszínvonaluk emelését és a szövetkezet további fejlődését. összegezve az évzáró gyűlés ered­ményeit, nyugodtan elmondhatjuk, hogy a volt napszámosok és földhöz kötött kis- és középföldművesek a szövetke­zeti gazdálkodás útját járva jutottak el ahhoz a virágzó jóléthez, amelyben élnek. i Kovács István ★ A bátorkeszi szövetkezet tatjai nagy/ napra ébredtek. Aznap kapták meg az évvégi osztalékukat, mely kiegészí­tette egészévi keresetüket. A kora reggeli órákban már gyülekeztek a tagúk és lassan megtelik a tágas iro­dahelyiség vidámarcú lányokkal, asz­­szonyokkal, férfiakkal. Bár már min­denki tudja, hogy pontosan mennyit kap, mégis kíváncsian újra és újra megszámlálják az eléjük rakott ősz­­szeget. Itt-ott az öregebb dolgozók kö­zött elégedetlenség is felfedezhető. — Mi nem 3.60 -ra számítottunk — sut­togják egymás kozott — hisz az nem 50 százaléka az előlegnek. Ebből kitűnik, hogy a tagok a S korona előleg kifizetéséhez meg 8 -at vártak az elszámolásnál. Persze ez így is lett volna, hu végrehajtja a tagság az 1053-ra elkészített gazdasági ter­vet, amiáltal elérte volna a szövetke­zet teljes egészében a betervezett pénzösszeget — Vitathatatlan — mondja Bruder Dezső, a szövetkezet második agronó­­musa — fejlődtünk az elmúlt évben hisz beadásainkat egyes terményekből túlteljesítettünk. Mégsem értünk el olyan bevételt, amilyent beterveztünk Ez úgy történt, hogy a munkacsopor­tok nem végezték el fe'adatukat úgy, ahogy kellett volna. Ez a kapásokra vonatkozik, mert a baj onnan ered. Nem bírtunk a kapálni valóval. Elga­zosodott a kukoricánk, a cukorrépánk. A pénzügyi tervet helyesen kidolgoz­tuk, de a munkaszervezést elhanya­goltuk. itt meg kell mondanunk, hogy eb­ben hibás a vezetőség és a tagság v A vezetőség azéit, meit a cukorrépán kívül nem osztották szét egyes tagúk­ra a kapásnövenyeket A vezetőségnek oda ke lett volna hatni, h- g a cso­portvezetők saját terültükön a cso­port minden tagjára egyenlően szét­­mé.jék a kapusokat- így felelős lett volna minden tag su it része meg­munkálásáért. A tagok nem használ­ták ki-ke.lően a ó időket, a kukorica elgazosodott, azután joersze nem szí­vesen mentek kapáim, mert ott nem lehetett nagyon keresni. Betei veztiik a pótjutalmazást — Ezekből a hibákból tanultunk — mondja Péntek Károly, az első ugro­­nómus — ezt úgy fogjuk kiküszöböl­ni, hogy most már szétosztjuk a terü­letet az egyes tagoknak, mindenki fe­lel saját területéért az első kapálás­tól kezdve a betakarításig. Ezenkívü1, hogy érdekeltté tegyük a tagságot a föld jó megmunkálásában, bevezetjük a vöt jutalmazást s aki eredményesen dolgozik, az a terven felüli termés 25 százalékát megkapja. Kukoricánál például Kovács Károly csoportja 44 mázsát betakarított hek­táronként, a tervezett 30 mázsával szemben. Jól megszervezte a munkát és a csoport tagjai a kukoricát időben megkapálták és betakarították. A cu­korrépánál azonban csak 82 mázsát értek el hektáronként a tervezett 150 mázsa helyett. A második csoport vi­szont 180 mázsát ért el hektáronként cukorrépából. Ebből láthatjuk, hogyha minden csoport magáévá tette volna a munka idejében való elvégzését, a ter-< més gazdag lett volna. Ezekután nem. sikerülhetett a szövetkezet pénzügui terve és ez volt az oka annak, hogy csak 3.60-at és nem 8 koronát kaptak az elszámolásnál. Ebből tanulhat a tagság is. A pénzügyi terv szorosan összefügg a jó munkaszervezéssel a betervezett termék növelésével. Fon­tos, hogy a pénzügyi és a termelési tervek kidolgozásánál figyelembe ve­gyünk minden apróságot is, ami ösz­­szefügg a munka elvégzésével. — Most, a terv kidolgozásánál és a norma megállapításánál mindenre gon­doltunk — folytatta beszédét az aq­­ronómus. — A kukoricára háromszori kapálást, a cukorrépára ugyancsak háromszori kapálást és négyszeri *a­­mbolást terveztünk. Nem feledkeztünk meg a trágyáiéról sem, amivel gyen­gébben fejlődő növényeinket fogjuk feljavítani. Fontos volt a munkanormák megáUapilasa Domonkos Lajos, a szőlészeti cso­port vezetője is felfedezett hibákat ч múltévi normákban és ezeket közölte a normamegállapító bizottsággal — A szőlő első kötözésének normá­ja laza volt — mondta. — A 400 tőke első kötözését felemelhetjük 500-ra. 4 szénkénegezés normáját is szilárdít­hatjuk. A második kötözés normáién azonban lazítani kell, mert ezzel nem lehet sietni, ha minőségi munkát aka­runk végezni. Nem szabad megtör­ténnie, hogy a gyors munka a termes kárára legyen. A dohánymunkák normájánál is vol­tak hasonló változásuk. Az állatállo­mánynál is többféle normát szilárdí­tottak A mezei csoport mrrmáinál is akadt elég javítanivaló. Tehát, ha­­'oszthatatlanul fontos volt a normák alapos megtárgyalása és a hih-jj laza normák megszilárdítása, mert a nor­mák helyes megállapítása hozzájárul az igazságos jutalmazáshoz, az egyen­­ősdi kiküszöböléséhez. Zatykó István, a szövetkezet alel­­nöke, egyúttal a második csoport ve­zetője, a jó munkaszervezésen töri a ‘éjét. Egész magatartása, értelmes, ön­tudatos dolgozóra vall. Az ö csoportja volt a legjobb a hat mezei csoport kö­zül, ezért a kerülettől dicsérő okleve­­'et kapott. — Nagyon szeretném — mondja — ha nem ismétlődne meg ebben az év­ben az, ami tavaly történt, hogy le­maradtunk a munkákban. Valamilyen normában ki kell szélesítenünk a mun­­kaversenyt. El kell érnünk, hogy a csoport tagjai érdekeltek legyenek a 'öbbtermelés elérésében. Ezért nagyon tontos volt. hoqy beterveztük a pót­jutalmazás bevezetését. A csoportok közötti verseny a leg­eredményesebben úgy alakulhat ki, l.a megvan annak a reális alapja és fel­tétele, amit meg kell teremteniük. Л egyvennégy új tag lépett a szövetkezetbe A szövetkezet fogyatékosságai elle­nére is biztosította tagjainak jólétét és gazdálkodása biza mat váltott ki a ‘alu dolgozóiból, arrtit az is bizony,t, hogy taglétszáma napról-napra nő. — visszatérnek az iparból munkások, kis­­földmüvesekc is egyaránt. Oravek Antal, az erdőgazdaság óól lőtt vissza január 1-én a szövetkezet­be. Most, a téli napokban, a daráló mellett szorgoskodik, hordja a bükkö­ny ős árpát a gép garatjába. Közép­korú, erőteljes ember. Megkérdezzük tőle, miért lépett be a szövetkezetbe. — Az erdőgazdaságban dolgoztain — mondja — munkahelyemmel ott is meg voltam elégedve, de úgy gon­dol tűm. hogy a szövetkezeti gazdálko­dásban többet elérhetek, nagyobb da­rab kenyér kerül asztalunkra. A bátorkeszi szövetkezetnek min­den előfeltétele megvan adva, hogy a jövőben több bevételhez jusson. Pár­tunk és kormányunk intézkedései után az idei beadási normájukat csökken­tették. A pénzügyi tervet a munka­tervvel összehangolva elkészítették és a mültévi hibáktól megszabadulva, tettrekészen várják a tarosai jrwnkák megkezdését. Sándor Gábor Van mit és miből vásárolnunk Televíziós vevőkészülékek a falvakon A széles főutcán nagy a forgalom. Megy, siet a nép a nagy áruház felé, mintha ott ingyen osztogatnának vala­mit. Kiderül,. hogy szép pénzösszeghez jutottak a szövetkezeti tagok, mert aznap kezdődött az évvégi osztalék ki­fizetése a bátorkeszi szövetkezetben. Az áruház mind a nyolc osztálya e­­lőtt nagy a tolongás. Nagy a tömeg, egymás hangját túlkiabélják az asszo­nyok. Van itt minden, amire csak szük­sége lehet egy embernek. A polcok tömve vannak árukkal, mintha aznap nyitották volna meg az áruházat. — December 16-án nyílt meg ez áru­ház — mondja kísérőnk, Zatykó Já­nos, brigád vezető. — Ezt a nép meg sem tudja hálálni pártunknak és kormá­nyunknak. Ekkora faluból, mint Bátor­­keszi, mennyi népnek kellett naponta a városba utaznia, napokat eltöltenie, ha vásárolni akart valamit. Most min­dent vehet, amit osak akar. Az áruház zsivaját a rádió hangja +úl­­harsogja, vidám nótával szórakoztatja a vevőközönséget. Közelebb érve lát­juk, egy bácsika figyeli, nézegeti a rá­diót, mellette pedig egy iskolásfiú áll. — Csomagolja be a rádiót — mondja az öreg az elárusítónőnek.. — Ügy hallom jól szól, ugye Pista ? Pista, Rusznyák András szövetkezeti tag unokája, nem is tud szólni az ö­­römtöl. Azért jött a nagyapjával, hogy segítsen neki a rádiót hazavinni. —Miért vásárol rádiót — kérdezzük Ruszuiyák elvtárstól. — Hát, hogy csak legyen — mondja örömmel. — No, no, másért nem? — De igen — feleli. — Szeretem a zenét, kíváncsi vagyok a hírekre is. — No, ha szereti a zenét, miért nem vásárolt már vagy öt éve rádiót? — Nem volt még akkor rádió — mondja gyorsan godolkozás nélkül. Nevetés hallatszik a hátunk mögött. Persze senki sem hiszi el Rusznyák elv­társnak. hogy öt évvel ezelőtt még nem volt rádió. — inkább rávaló nem volt — mond­ja, mikor észreveszi, hogy felelete ki­csit elhamarkodott volt. — ,Mu kaptam meg a szövetkezetben az évvégi oszta­lékot, gondoltam, veszek rádiót, elszó­rakozom az unokáimmal öreg napjaim­ban. Tűzhelyet is sokan vásárolnak. Most Mikte Imre nézegeti az egyiket jobb­­ról-baltröl, hol közelebbről, hol mesz­­szebbről. Ogy látszik, nem tud dönteni, mert neki támaszkodva az asztalnak fél­­szemmel a tűzhelyet kémleli és gon­dolkozik. Gondolataiból Tóth Gyula üz­letvezető riasztja fel, aki segíteni akar neki dönteni. — Képzeljék el — mondta — 8 dprab rádiót, 5 darab tűzhelyet, 5 darab Klub­kályhát, 2 villanymosógépet vásárolt ma a szövetkezeti tagság. De mi lesz itt délután és holnap!? Jó lesz, ha ki­tart a készletünk. Tárnok Dezső, szövetkezeti tag sem gondolt 10 évvel ezelőtt mosógépre. Most megvásárolhatta és így megsza­badította feleségét a nehéz testi mun­kától s attól sem kell félnie, hogy megfázik a nagymosás alatt. Az áruházhan megvehetik az érdek­lődők az építkezéshez szükséges téglát cemente* és meszet is. Ezekből a példákból világosan kitű nik, mit adott az ötéves terv, pártunk és kormányunk dolgozó parasztjaink­nak. S. G. Moszkva, Kiev és számos más tarto­mány kolhozaiban megjelentek a tele­víziós vevőkészülékek, melyeket a klu­bokban, „Vörös sarkokban” és egyéb kulturális intézményekben helyezték el. Néhány kolhozparasztnak is van már saját televíziós vevőkészüléke. Aki például Mailje Mitiscsi faluba (Moszkva tartomány) érkezik, azonnal észreveszi a házak tetejére szerelt „T” alaíkű antennákat — a televíziós vevő­­készülékek antennáit. Minden hónap­ban egyre több ilyen tantenne jelenik meg az épületeken. Az utóbbi időben televíziós vevőké­szüléket vásárolt Siskova kolhozpa­­rasztasszony, Kovaljev tanító, Danilin nyugdíjas, Zsebrun erdőkerülő. Malije Mitiscsi faluban már 15 televíziós ve­vőkészülék van. A csehszlovák-szovjet barátság műhelye A nyitrai kerületben megkezdődtek a Csehszlovák-Szovjet Barátsági Szövet­ség évzáró közgyűlései, mind az üze­mi, mind az egyes helyi csoportokban Az idei évzáró gyűlések jelszava „A Csehszlovák-Szovjet Barátsági Szö­vetség a Csehszlovák Kommunista Párt első számú támasza” A ovitrei kerüle­te gépállomáson is megtartották a szö­vetség évzáró taggyűlését, melynek so­rán a javítóműhely dolgozói elhatá­rozták, hogy a két nép barátsága je­léül „A 2. számú munkahelyet a CsSzB műhelyévé” nevezik el. A műhely élén I Chem Vendel elvtárs áll, aki együtte­­j sével áz ötéves tervet már tavaly, no­vember 7-én teljesítette s az idei ter­vet már most is 115 százalékra telje­síti. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom