Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-02-07 / 6. szám

10Я4 február 7. ■ГгоЬеа Földműves 7 Dolgozóink a múltról és a jelenről Magunktól, az életünkről írunk... Az, aki a múzeumban végiglapozza a régi. a felszabadulás előtti pártsa ;tc hasábiait, az olyan történetekre, ada tokra bukkan, amelyek híven vissza­tükrözik a kapitalista rendszer maga­tartását. kizsákmánvo'ási és csalási módját a dolgozó emberrel szemben ígv például a „Munkás” 1928 ianuar 27-ki számában a következő hírt ol­vashatjuk: „Vízvárv Dezső tűzoltó parancsnok nteg 1926-ban elhatározta, hogv földet teremt a nagvmegyeri földigénylők­nek örök áron. Gyorsan összeállítottík az igénylők listáját. 200 korona elő leget szedtek fel holdanként, llymó dón 40.000 korona gvült össze. Ebbő a tekintélyes összegből 20 000 koronát Vízvári Dezső. Torma Gvula és Sófcv Rudolf Bratislavába vittek, ahol vala milyen Schubert nevű úrnak adták át. mig a másik 20 000 koronát, a helvbih hitelszövetkezetben helyezték el. Pén­zét beleölte a szegény ember, de mát fé'éve is eltelt azóta, a földnek azon ban se híre, se hamva. Egyesek bizalmatlankodni kezdtek és visszakérték pénzüket. Amíg a hi tel szövetkezetben elhelyezett 20.000 koronából futotta, addig visszafizették az e'őleget teljes összegben. Bonyo­lultabb lett a dolog, amikor a pénz kifogyott, mert Schubert úrnál a 20 ezer koronának máig is nyoma veszett A megkárosított 20 ember pert indí­tott. hogv visszaszerezze pénzét. Vilá gos. hogy követelésük jogos, eddig azonban se a földnek, se a pénznes hirgt sem hallják Így tesznek csuífá szegénv embereket.” A történet tanúia és áldozata Eddig szól a csalás-história, s tér mészetesen érdekelt bennüket, mi lett ennek a csalásnak a vége. Vájjon, ho gvan oldották meg ezt a problémát, hogvan sikerült visszatéríteni a föld igénylődnek a nehezen összekuporga tott. vereitékes koronákat? Ezért utaztunk Nagvmegverre. hogy leg­­a'ább valakivel beszélhessünk, aki ál dozata. vagv tanúja volt ennek a szé gventeljes eseménynek. Nos nem kel lett sokáig kutatnunk, mert a hely nemzeti bizottság elnöke Buzgó Vin­ce elvtárs. aki ma 60 esztendős, nem­csak pontosan emlékezett az egész csa tási ügv lefolyására, hanem 6 maga ŕ a fö d'génvlCk közé tartozott, és 2.600 koronáig terjedő összeggel megkáro.u tották. becsapták. — Az úgy volt — mondja Buzgó elvtárs mosolyogva, és nyugodtan mo­solygott. mert most már úgy emtek­­sz:k vissza a kapitalisták idejére, mim valami rossz álomra, — hogv közvet lenül az első imperialista háború után a munkásság és a parasztság nyomó sára törvénybe iktatták, hogy földe! kell juttatni a földteleneknek, tehát a vagyontalan parasztoknak. Két-két hold földet kaphatott egv-egv főid nélkül, amiért évente 220 koronát kellett fizetnie. Hogy hánv évig kel lett fizetnie, arra már pontosan nem emlékszem, de azt határozottan tu­dom hogy ezeket a földeket később az agrárok kaparintották a kezükbe és. a sógor-koma elve alapján- osztották széjjel egymás között és nem a föld­­te'eneknek juttatták a földet, hanem a módosabb gazdáknak. De hogv igaz ságos legyek, azt is meg kell monda­nom hogv adtak azérf kommunisták r.nk is. de csak akkor, ha kiléptek a pártból és beléptek az agrárpártba. í«rv korteskedtek az agrárok. ígv akar­tak rést ütni a párt egységébe. Ám. hogv a csalás teljes legyen, azt is meg ke'l mondanom, hopv a parcellákat sorshúzás útján juttatták a7 új tulaj donosnknak Nos, mit gondolsz, ho­gvan jutottak a cinkosok ió here-par oo'iákhoz olvan parcellákhoz, melyek kuzveťen a község határa mentén fe küdtek. Hát úgv. hogv a jómadarak már a sorshúzás előtt megkapták з maguk számát, kabátjuk ujiába tet­tek és amikor sorsot húztak, egvs/e r "en megrázták kabátjuk ujját ét in“« vn't a szám Mindenütt ott volt a csalás-- Hat gv volt ez — folvtatia Buzgó elvtárs igen élénken, mintha csak egv Balzac-regénv történetét mondaná el. — bármihez is hozzá fogott a dolgozó ember, ott volt a csa lás mindenütt Lesben áľtak a raga­­d izék. a k'zsákmánvolók. Éppen azon nem szabad csodálkozni, hogv a fa'и némely dolgozója még mindig bizal matan — Mert ide figyeli. -- hangja itt egv fokkal emelkedett — az is érd” ke^. hogv keiü'tem én a földigén' 1 n bizottságába amelvet Vízvári ala­kított Hát az úgv volt. hogv a fiatu lók inrnt hazaiöttek a háborúból n"sü'm akartak családot alapítani e:­­knvetpln ke/dtünk az akkori nem zet' tanácstól háztelket Követe'tlink mert hiszen hozzánk is eljutott a Napv Októberi Forradalom hangra Ennek a követe'ésnek a nemzeti t.-i nács helyt adott, egv 10 tagú bizott­ságot alakítottunk és elmentünk C.s: csóra a Kálnokv grófhoz és kértük, hogv adja nekünk háztelekre birto­kának azt a részét amelv a mi közsé günkkel határos. Hát a gróf belement ebbe. nem is tehetett egyebet, mert olvan volt a hangulat... De ... és itt kezdődik az a de,....... amit az ember a kapitalistáknál mindenütt felfedez. Kálnokv gróf a megállapo­dást ahhoz a feltételhez kötötte, hogy mindenki, aki a 400 négyszögöles ház telket megkapta 1.100 koronáért, az köteles két éven belül tűzmentes, cse réptetős házat felépíteni, ellenkező esetben a telket úira visszakapta a gróf úr. Ez a feltétel sokakat vissza riasztott attól, hogv háztelket igé­nyel jenek, mert nem látták biztosítva azt. hogv ilven házat építhetnek a megjelölt határidőn belül Persze ez az aggodalom indokolt volt mert bi zonv sokakat, akik építettek a ban kok segítségével, azokat rövidesen el is árverezték. Megszimafolták a pénzt — Hát így volt ez elvtárs — mond ja ráncos homlokkal — én azonban nem féltem, megvettem a háztelket és amikor láttam, hogv nem tudok ép!­­teni rajta, megelőztem a bankárokat és eladtam a háztelket. Volt tehát pénzem a telek után. Nos, ezt a pénzt a hiénák úgv megszimatolták, mint a hullabűzt. Amikor pedig 1926-ban megalakult a földigénvlők bizottsága engem is. mint pénzes embert, tagnak választottak. Persze így könnyebb volt engem beugratni, s leszámoltam nekik szüleim nevében. 1400-at, ma­gamért pedig 1200 koronát, amit so­sem láttam viszont, mert Schubert úr, aki azt hiszem Bratislavában tűz­oltó főparancsnok volt. egymagában 20.000 koronát emésztett fel. így fosztottak ki bennünket, akár­csak valami utonállók. De nemcsak a pénzt nem kaptuk vissza, hanem arra rá is fizettünk, mert hiszen pert indí­tottunk ellenük. Az alma azonban nem esik messze a fájától: amilven a kormánv. olvan a bírósága. A kor­mány a munkaadókat, a kizsákmá nvolókat támogatta, tehát érthető hogv a bíróság a csalókat segítette, A tárgyaláson két keresztény-szocialista tanú Német Vince és Sókv Rudolf ar­ról tanúskodott, hogv mi földigénv lök. tudtuk, mert előzőleg közöltek velünk, hogy a 40Í000 koronából 21 ezer koronát megvesztegetésre hasz nálnak fel. Természetesen ez az érv elegendő volt arra. kogv a kapitalista bíróság elmarasztalja a földteleneket jogos követelésükben. Hogy mi tör­tént Schubert úrral, a csalás érteim szerzőiével, arról már nem szól a krónika, de nem is fontos. Schubert úr azoknak a védelme alatt állót’, akik hasonló eszközökkel másnak a rovására, másnak a kárára gyarapítot­ták vagyonukat. Összehasonlítva a múltat a jelennel Buzgó Vince elvtárs. miközben el­mondja ezt a csalási históriát, állan­dóan fogadja a feleket, meghallgatta panasza’kat és aláírja a nemzeti bi zottság hivatalos leveleit. Szóval vég­zi a nemzeti bizottság elnöki teen­dőit. Némi szünet után folytatja, — Tudod, most, hogv előkészítjük a nemzeti bizottság törvényjavaslatai­nak megvitatását, sokat gondolok a múltra és önkénvtelenül össze koril hasonlítanom a jelennel. Amíg régeb ben a nincstelen azért akart házat építeni, mert legalább egy talpalatnv földet akart a lába alatt, hogv vala hogv megállja a helyét a kapitalista viharban, amelv állandóan elsodrássa] fenyegette, addig ma. a dolgozó azért akar házat építeni, mert egyrészt szebb házat akar. másrészt, mert a megvásárolt, szép. elegáns bútort egv megfelelő házban akarja elhelvezni A kü'önbség a kapitalista rendszer és a népi demokratikus rendszer között itt mutatható ki. Régebben a dolgozó azért nem mert háztelket venni, mert nem látta biztosítva az előfeltételeket a házén tésre, addig ma, előre meg vásárolja a bútort, mert tudja, hogv pártunk és kormányunk biztosítja a feltételeket hogv háza legven. — A felszabadulás utáni óriási fej­lődést — fejezi be Buzgó elvtárs — a következő számadatokból kaphatod meg. A régi köztársaság két évtizede alatt közel 50 ház épült Nagvmegve fen és ezekből mindössze 4 háztula’ donos építette fe] házát bankkölcsön segítsége nélkül Név szerint a kö vetkezők a ki t Fekete-fivér, a lábból' nagykereskedők Angva1 gyógyszeré“/ és Neuhauser kereskedő A többiek valamennyien a súlyos kamatok ne ház terhe a'att nvögtek és naponta viaskodtak a végrehartó rémével. Ma az a helvzet hogv tisztán az 53 ai js/tendőben 78 an igényeltek há/te'­­ket amit meg is kaptak és az igénv őkbd! már 44-pp 'akhatási engedélvi kértek ami annvit jelent, hogv há­zukat felépíthették. Emellett monda­nom sem kell, hogy ezek ma nem nvögnek semmiféle kölcsön, vagy ka­mat terhének a súlya alatt, sőt biz­tos, hogy van néhány az új háztulaj­donosok között, akik már azon törik a fejüket, miként lehetne házukat für­dőszobával kibővíteni. A magam ré­széről meggyőződtem arról, hogy a fürdőszobakérdést is a nemzeti bi­zottság. szorosan együttműködve dol­gozóinkkal, van hivatva megoldani. Vita a törvényjavaslalokról Később kiderült, hogv -Buzgó Vinie elvtárs ezt a tipikus csalási ^történetet előadatta a törvényjavaslatok vita estéjén amelv viharos tetszésnyílvá nítást váltott ki a hallgatóságból, amelv zsúfolásig megtöltötte a mozi­termet Az előadó Száméi Pál elvtárs volt, aki igen meggyőző módon vont párhuzamot a jelen és múlt között. Suk János, az EFSz dolgozója vita­felszólalásában hangsúlyozta, hogv ö a törvényjavaslatokat elolvasta és né­zete szerint azoknak minden egyes szavából kisugárzott az a gondosság, amellvel népi demokráciánk körülveszi dolgozóit. Végül azt a vélemény“*, nyilvánította, hogv ezekhez a tör­vényjavaslatokhoz nem tud sem hoz­zátenni. sem elvenni. Nagy Mária, elvtársnő azt mondot­ta. hogv ha érvényre akarjuk juttatni ezeket a törvényjavaslatokat, akkor feltétlenül szükséges, hogv nemcsaK a nemzeti bizottságba, hanem a sző vetkezet vezetőségébe is megbízható dolgozókat válasszanak. — Elvtársak — mondotta -A- én mar 60 éves vagyok, tehát amikor ma fel szólalok, nem magamért teszem, ha nem azokért szólok, akik itt előttünk fejlődnek, nőnek. Nem szabad többé hogv a do’gozók gyermekei valaha is olyan sorsban részesüljenek, mint amilyenben mi részesü'tünk. amikor nemcsak a munkabér emeléséért har­coltunk, hanem azért is. hogv mun­kához jussunk. Nekünk akkor a ka­pitalista törvények elfen kellett har­colnunk. mert a kizsákmányolás szülte őket, de ma, a mi pártunk, a mi kor­mányunk javasolja azokat, tehát min­den erőnkkel össze kell fognunk, hogy legjobb dolgozóinkat ajándékozzuk meg bizalmunkkal. Pint Imre elvtárs. hivatkozva a kormányelnökség felhívására, amely nyomatékosan kiemeli a csehek-szlo-. vákok és a többi itt élő nemzetiségű do’gozók megbonthatatlan egységet azt a javas'atot tette, hogv a hivata­los átiratokat, amelvek olyan vegyes­lakosságú vidékekre érkeznek, ahol sz'o­­vákok és magvarok élnek, magvar nvelven is kü'djék el. mert ez nagy ban elősegítené, hogv a magyar dolgo­zók is eredményesebben hajtsák vég re a párt- és kormányhatározatokat Buzgó Kálmán, a HNB elnökének fivére többek között azt . javasolta hogy fordítson mindenki nagy gondot arra, hogv alkoholt élvező embereket ne válasszanak a nemzeti bizottságok­ba. mert a régi nemzeti bizottságoknak sok esetben éppen ez volt a rákfenéit Amikor Buzgó Vincét megkérdez zük. hogv mi a véleménye a törvény javaslatokról, némi habozás után azt válaszo'ta. hogv a felsőbb szervektö való függés nem megv a fejébe. És pedig azért nem. mert ki ismeri jobban az itteni körülmén”eket. mir1 ü maga aki életét itt töltötte. Amikor meg­magyarázzuk neki, hogv ez a kettős feleiősség csak a néo érdekeit szol gálja. mosolyogva azt vái-szolia. hog\ d is csak a nép érdekeit akarja szol gálni. Ahogv nézzük Buzgó Vince elvtár­sat, arra gondolunk, hogy ezekben a Buzgó-fivérekben van valami buzgó makacssáv ígv például Buzgó Kál mán még mindig magángazdálkodó Álláspontját azzal indokol’a. hog\ nincs megelégedve az EFSz munkájá­val. Nos. igaz. bog a nagvmegven EFSz sok kívánnivalót hagy még_ hát ra, de Buzgó Kálmán elvtárs állás pontja teljesen helytelen, mert mint öntudatos dolgozónak éppen azért kel­lene belépnie a szövetkezetbe, hogv segítse kiküszöbölni a hibákat. Am. hogv megvilágíts”!'' ki Buzgó Vince, hogv miiven következetesen igazságszerető, azt a következő eset példázza: a vonaton beszélgetve egv fekptekenď's asszo nyal. a követke­zőket mondotta: — Ez a Buzgó Vfö^e, a nemzeti bi zottság elnöke nagvon ross? ember Képzelie csak el. még salát bátyjának sem akart elengedni 10 kilogramm húst a beadáslril Hát mit szól hozzá' A saiát bátviának . .. Kell-e ■innéi nagvobb gonoszság? Mi nedig feltesszül a kérdést- Kell j ennél nagvobb bizonyíték hogi Buzgó elvtárs valóban a nép érdekeit Szomália7 Sz. B. December 15-én délután 2 órakor a bősi nemzeti iskolában néhány öreg diák az iskola padjaiban feszeng. Bizony nem mindegyikünknek megy ma olyan könnyen a tanulás, mini egykor. De azért mégis tanulók' let tünk, mégpedig a szövetkezeti mun­kaiskola tanulói, és úgy tűnik, mintha mindannyian ki akarnánk pótolni azt. amit gyerekkorunkban a kapitalista rendszerben elmulasztottunk. A szövetkezeti munkaiskolában he ténként egyszer van előadás, délután a növénytermelő csoport, este pedig az állatgondozók részére. Az előadót előtt többnyire rövid eszmecsere fo­lyik közöttünk és megvitatjuk sürgős problémáinkat. Most is. a beszélgetés­­ideje alatt, megvigasztalom Jandurc Gyula bácsit, apronómusunkat. hogy a kerületi nemzeti bizottságtól megkap­tuk az értesítést, miszerint rendet bútorokat kapunk és kényelmesen be­rendezhetjük tantermünket. Nem kell ezután a kis diákpadok között szoronganunk. Nyugodtan tanulha­tunk. nincsenek k&önösebb napi gond jaink, mert tanulással kapcsolatban mindenről gondoskodik a kerület nemzeti bizottság ide tartozó osztálya A tantervezet szerint pontosan meg küldi a szükséges tankönyveket és az egyéb szükséges segédeszközöket. A beszélgetés félbeszakad, mert kopog­nak az ajtón és belép Vasas Ferenc elvtárs. a kétéves gazdasági iskola la­nára, aki a mi tanfolyamunkon is elő­adó. — Na, hogy készültek az anyagból? — volt Vasas elvtárs első kérdése. Ekkor valamennyiünk mint igazi diákok kórusban zengjük heti el fog­laltságunk és hogy mennyire lekötött bennünket a munka. — Na, majdt meglátom — folytatta a tanár, már ekkor egy kissé kom > lyabban Majd hirtelen a legjobb ta­nulónál próbál érdeklődni a talaj szerkezet összetétele felől. Ifjabb Darnai Sándor bátran meg is válaszol a feltett kérdésre. Ezután még két hallgatónak tesz fel kérdéseket a ve tésforgóról, azok is helyesen válaszok­nak. Ekkor már félderül Vasas elv­társ arca és egymásután teszi fel a kérdéseket a hallgatóknak és azok bőt ran válaszolnak, llymódon tanárunk, Vasas elvtárs meggyőződik arról, hogv a sok panasz és mentegeť’dzés eile nére is jól készültünk az előadásra. Ez természetes is, hisz mindannyian a szívünkön viseljük a munkaiskola célkitűzését és az előírt anyag átta nulmányozását. Tisztában vagyunk az­zal, hogy tudásunkat a gyakorlatba kell átvinnünk, mert csak így vihet lük előbbre szövetkezeti gazdaságún kát. Ezenkívül, mi tagadás, olyan tisz­ta szírből tudunk örülni tanárunk megelégedésének, akárcsak gyerek­korunkban. , Az ajtón újra kopognak és belét Major János elvtárs, szövetkezetünk köztiszteletnek örvendő elnöke. Vasas elvtárs újra kérdezni kezdi a hallja tóit, hogv bebizonyítsa elnökünk előtt hogy szövetkezetünk nem hiába vu tarolja ránk bizalmát Ezúttal sikere sen vágja ki minden haVgatň a réz-a Maior elvtárson meglátszik, hogy elé­gedett a munkaiskola hallgatóinak elő­rehaladásával. Az óra végén az elnök szót kér. — Felszólalásában a hallgatók elnézését kérte, amiért eddig nem látogatta m°o őket az iskolában, de ebben betegsége megakadályozta Ezután rámutatott a munkaiskola tanfolyamának fontossá-Az élelmezési osztályon történt ez az eset. — Szeretnék megreggelizni — gon­dolja a vevő. Egv darabig nézegeti a finomabbnál finomabb élelmiszereket míg végül határoz. Paprikás szalonnát vesz reggelire, mert étvágyát az inge­relte fel a sok ió közül. — Kérek 15 dkg paprikás szalonnát — mondja az elárusítónőnek. — Igen, igen, azonnal — mondja a/ készséggel. Ezután papírra tesz egy ió darab szalonnát és ráteszi a mérlegre. — Lehet huszonöt? — kérdi gyor­san és már tenné is a vevő elé. ha a/ nem tiltakozna. — Nem lehet több, csak 15 — fe leli a vevő Kisebb darab szalonna kerül a mérlegre. — 18 dkg — állapítja meg a vevő a mérleg mutatóiára pillantva mire már hangzik az elárusítón'” hangja- — Lehet tizennyolc? — I . igen — hangzik a vála>? mert attól fél, a harmadik k'sérletrr csak 10 dkg lesz és élőből kezdh'1 az egészet. — Kérek a szalonnához kenyeret - mondja a vevő. gára, a kollektív nagyüzemi mezőgaz­daságban. Rámutatott a kisüzemi gaz­dálkodás tarthatatlanságára, aztán iQy folytatta: „Nem elég az, hogy szövetkezetei alapítottunk és pár tagtársat megbíz­tunk a vezetéssel, sokszor az illető akarata ellenére is. Nem is csoda, ha voltak közülünk egyesek, akik idegen­kedtek attól, hogy feladatot vállalja­nak. Nem szabad elfelejteni, hogy mindannyian egyszerű falusi emberek vagyunk. Amíg a magunk kis portá­ján gazdálkodtunk és valami nem si­került nekünk, akkor az asszony tett nekünk szemrehányást, hogy miért nem veszünk példát a szomszédtól, aki jobban gazdálkodik nálunk. Ezt a szemrehányást valahogy még elvisel­tük. Más a helyzet most a szövetkezeti termelésben. Nemcsak az asszonynak kell számot adrtunk, de a közösségnek, a szövetkezet összes tagjainak kell fe­lelnünk munkánkért és el kell visel­nünk a kritikát, ha valamit nem vég­zünk jól. A szövetkezeti munkaiskolá­nak éppen ezért az a feladata, hogy új vezetőket neveljen tagjaiból, akik tudással és erős akarattal., a hibákat kiküszöbölve irányítani tudiák a szö­vetkezeti gazdálkodást. Példaként előt­tünk állnak már a miénknél jobb szö­vetkezetek és állami gazdasóonk, ame­lyek bennünket megelőztek, mert már a legelején súlyt fektettek a szövetke­zeti tagok iskoláztatására, ezenkívül alkalmazták a szovjet módszereket. — Tehát — fejezte be Maior eír­­társ felszólalását — drága tagtársak fel a tanulásra! Hallgassátok figyelem­mel Vasas elvtárs előadásait, magya­rázatait. véssétek jól emlékezetekbe mindazt, amiről tanultok. Népi de­mokratikus rendszerünk megadta nek­tek a tanulási lehetőségeket, amiben a kapitalista rendszerben csak kiváltsá­gos egyének részesültek. Pártunk és kormányunk minden dolgozónak lehe­tőséget nyújt arra is, hogy tudását átvigye a gyakorlatba. A ti tudástok elősegíti könnyebb boldogulásunkat az életben, magasabb színvonalra viszitek ezáltal a termelést és jobban bizto­síthatjátok hozánk dolgozóinak ellátá­sát. A jó, példás munkával a tartós béke igazi harcosaivá váltok. Este hat órai kezdettel megtartottuk az állattenyésztők csoportjának zz iskoláztatását. Ezen az órán az elnök elvtárs szintén résztvett. Itt is iidvö­­m’te a csoport hallgatóit Velük is. az ;? tananyagukkal is behatóan fog­lalkozott. A tanulás, a tudás elsajátí­tása iránti hitének adott kifejezed. Mi meg a kérdésekre adott helyes fe­lelettel leptük meg elnökünket. Feje­ztünkből meglátta az elnök elv társ, hogy egyszerű állatgondozói a na ni munkájukon Jeívül meg akarják is­merni a rájuk bízott állatok belső szerveinek működését is. Látta, hogy igyekszünk elsajátítani, milyen táp­anyagokra van szükséqe a ránk bízott állatoknak és ezek a tápanyagok mi­lyen hatást váltanak ki azok további íeilődésében. Mi, a munkaiskola hallgatói tovább­ra is nagy érdeklődéssel várjuk elő­adónk, Vasas elvtárs egyre értékesebb előadásait. Szövetkezetünk fejlődése érdekében mindent elkövetünk, hogy Vasas elvtárs tanításait elsajátítsuk, aki az iskolán kívül gyakran látogat el munkahelyünkre és ott is ellát ben­nünket értékes tanácsaival. PECÁR BÉLA, állatgondozó Bős. — Kenyeret nem adok, de itt van zsemlye. — De én kenyeret kértem — sza­badkozik a vevő. — Nincs kenyerünk — mondja az elárusítónő. Igen ám, de a zsemlyék és kiflik kö­zött két darab szemet gyönyörködtető fehér kenyér fekszik. Mikor észreveszi az elárusítónő, hogy a vevő észre­vette, hogy van kenyér, gyorsan így szól: — Ezt a két kenyeret nem vágom fel, egészben akarom eladni. Nem gondol arra az elárusitónő, ha minden 15 dkg helvett 25-öt adna. mi tö.ténne? A tortaszelet helvett nem lehet pogácsát, a kenvér helvett pedig zsemlét adni. Ezeket a hibákat ki kell orvosolni minden elárusítónőnek, mert a végén oda jutnánk el. hogv ha va­­>aki 10 dkg árut akar venni, csak 5 dkg-ot mer kérni. Ügv véliük, hogv minden elárusító­nak tudatosítania kell, hogv szocialista kereskedelmünk csak úgv teljesítheti kitűzött feladatát, ha ezeke* a kis. de bosszantó hibákat is kiküszöbölik. —ságá— „LEHET HUSZONÖT?“

Next

/
Oldalképek
Tartalom