Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-02-07 / 6. szám
10Я4 február 7. ■ГгоЬеа Földműves 7 Dolgozóink a múltról és a jelenről Magunktól, az életünkről írunk... Az, aki a múzeumban végiglapozza a régi. a felszabadulás előtti pártsa ;tc hasábiait, az olyan történetekre, ada tokra bukkan, amelyek híven visszatükrözik a kapitalista rendszer magatartását. kizsákmánvo'ási és csalási módját a dolgozó emberrel szemben ígv például a „Munkás” 1928 ianuar 27-ki számában a következő hírt olvashatjuk: „Vízvárv Dezső tűzoltó parancsnok nteg 1926-ban elhatározta, hogv földet teremt a nagvmegyeri földigénylőknek örök áron. Gyorsan összeállítottík az igénylők listáját. 200 korona elő leget szedtek fel holdanként, llymó dón 40.000 korona gvült össze. Ebbő a tekintélyes összegből 20 000 koronát Vízvári Dezső. Torma Gvula és Sófcv Rudolf Bratislavába vittek, ahol vala milyen Schubert nevű úrnak adták át. mig a másik 20 000 koronát, a helvbih hitelszövetkezetben helyezték el. Pénzét beleölte a szegény ember, de mát fé'éve is eltelt azóta, a földnek azon ban se híre, se hamva. Egyesek bizalmatlankodni kezdtek és visszakérték pénzüket. Amíg a hi tel szövetkezetben elhelyezett 20.000 koronából futotta, addig visszafizették az e'őleget teljes összegben. Bonyolultabb lett a dolog, amikor a pénz kifogyott, mert Schubert úrnál a 20 ezer koronának máig is nyoma veszett A megkárosított 20 ember pert indított. hogv visszaszerezze pénzét. Vilá gos. hogy követelésük jogos, eddig azonban se a földnek, se a pénznes hirgt sem hallják Így tesznek csuífá szegénv embereket.” A történet tanúia és áldozata Eddig szól a csalás-história, s tér mészetesen érdekelt bennüket, mi lett ennek a csalásnak a vége. Vájjon, ho gvan oldották meg ezt a problémát, hogvan sikerült visszatéríteni a föld igénylődnek a nehezen összekuporga tott. vereitékes koronákat? Ezért utaztunk Nagvmegverre. hogy lega'ább valakivel beszélhessünk, aki ál dozata. vagv tanúja volt ennek a szé gventeljes eseménynek. Nos nem kel lett sokáig kutatnunk, mert a hely nemzeti bizottság elnöke Buzgó Vince elvtárs. aki ma 60 esztendős, nemcsak pontosan emlékezett az egész csa tási ügv lefolyására, hanem 6 maga ŕ a fö d'génvlCk közé tartozott, és 2.600 koronáig terjedő összeggel megkáro.u tották. becsapták. — Az úgy volt — mondja Buzgó elvtárs mosolyogva, és nyugodtan mosolygott. mert most már úgy emteksz:k vissza a kapitalisták idejére, mim valami rossz álomra, — hogv közvet lenül az első imperialista háború után a munkásság és a parasztság nyomó sára törvénybe iktatták, hogy földe! kell juttatni a földteleneknek, tehát a vagyontalan parasztoknak. Két-két hold földet kaphatott egv-egv főid nélkül, amiért évente 220 koronát kellett fizetnie. Hogy hánv évig kel lett fizetnie, arra már pontosan nem emlékszem, de azt határozottan tudom hogy ezeket a földeket később az agrárok kaparintották a kezükbe és. a sógor-koma elve alapján- osztották széjjel egymás között és nem a földte'eneknek juttatták a földet, hanem a módosabb gazdáknak. De hogv igaz ságos legyek, azt is meg kell mondanom hogv adtak azérf kommunisták r.nk is. de csak akkor, ha kiléptek a pártból és beléptek az agrárpártba. í«rv korteskedtek az agrárok. ígv akartak rést ütni a párt egységébe. Ám. hogv a csalás teljes legyen, azt is meg ke'l mondanom, hopv a parcellákat sorshúzás útján juttatták a7 új tulaj donosnknak Nos, mit gondolsz, hogvan jutottak a cinkosok ió here-par oo'iákhoz olvan parcellákhoz, melyek kuzveťen a község határa mentén fe küdtek. Hát úgv. hogv a jómadarak már a sorshúzás előtt megkapták з maguk számát, kabátjuk ujiába tettek és amikor sorsot húztak, egvs/e r "en megrázták kabátjuk ujját ét in“« vn't a szám Mindenütt ott volt a csalás-- Hat gv volt ez — folvtatia Buzgó elvtárs igen élénken, mintha csak egv Balzac-regénv történetét mondaná el. — bármihez is hozzá fogott a dolgozó ember, ott volt a csa lás mindenütt Lesben áľtak a ragad izék. a k'zsákmánvolók. Éppen azon nem szabad csodálkozni, hogv a fa'и némely dolgozója még mindig bizal matan — Mert ide figyeli. -- hangja itt egv fokkal emelkedett — az is érd” ke^. hogv keiü'tem én a földigén' 1 n bizottságába amelvet Vízvári alakított Hát az úgv volt. hogv a fiatu lók inrnt hazaiöttek a háborúból n"sü'm akartak családot alapítani e:knvetpln ke/dtünk az akkori nem zet' tanácstól háztelket Követe'tlink mert hiszen hozzánk is eljutott a Napv Októberi Forradalom hangra Ennek a követe'ésnek a nemzeti t.-i nács helyt adott, egv 10 tagú bizottságot alakítottunk és elmentünk C.s: csóra a Kálnokv grófhoz és kértük, hogv adja nekünk háztelekre birtokának azt a részét amelv a mi közsé günkkel határos. Hát a gróf belement ebbe. nem is tehetett egyebet, mert olvan volt a hangulat... De ... és itt kezdődik az a de,....... amit az ember a kapitalistáknál mindenütt felfedez. Kálnokv gróf a megállapodást ahhoz a feltételhez kötötte, hogy mindenki, aki a 400 négyszögöles ház telket megkapta 1.100 koronáért, az köteles két éven belül tűzmentes, cse réptetős házat felépíteni, ellenkező esetben a telket úira visszakapta a gróf úr. Ez a feltétel sokakat vissza riasztott attól, hogv háztelket igényel jenek, mert nem látták biztosítva azt. hogv ilven házat építhetnek a megjelölt határidőn belül Persze ez az aggodalom indokolt volt mert bi zonv sokakat, akik építettek a ban kok segítségével, azokat rövidesen el is árverezték. Megszimafolták a pénzt — Hát így volt ez elvtárs — mond ja ráncos homlokkal — én azonban nem féltem, megvettem a háztelket és amikor láttam, hogv nem tudok ép!teni rajta, megelőztem a bankárokat és eladtam a háztelket. Volt tehát pénzem a telek után. Nos, ezt a pénzt a hiénák úgv megszimatolták, mint a hullabűzt. Amikor pedig 1926-ban megalakult a földigénvlők bizottsága engem is. mint pénzes embert, tagnak választottak. Persze így könnyebb volt engem beugratni, s leszámoltam nekik szüleim nevében. 1400-at, magamért pedig 1200 koronát, amit sosem láttam viszont, mert Schubert úr, aki azt hiszem Bratislavában tűzoltó főparancsnok volt. egymagában 20.000 koronát emésztett fel. így fosztottak ki bennünket, akárcsak valami utonállók. De nemcsak a pénzt nem kaptuk vissza, hanem arra rá is fizettünk, mert hiszen pert indítottunk ellenük. Az alma azonban nem esik messze a fájától: amilven a kormánv. olvan a bírósága. A kormány a munkaadókat, a kizsákmá nvolókat támogatta, tehát érthető hogv a bíróság a csalókat segítette, A tárgyaláson két keresztény-szocialista tanú Német Vince és Sókv Rudolf arról tanúskodott, hogv mi földigénv lök. tudtuk, mert előzőleg közöltek velünk, hogy a 40Í000 koronából 21 ezer koronát megvesztegetésre hasz nálnak fel. Természetesen ez az érv elegendő volt arra. kogv a kapitalista bíróság elmarasztalja a földteleneket jogos követelésükben. Hogy mi történt Schubert úrral, a csalás érteim szerzőiével, arról már nem szól a krónika, de nem is fontos. Schubert úr azoknak a védelme alatt állót’, akik hasonló eszközökkel másnak a rovására, másnak a kárára gyarapították vagyonukat. Összehasonlítva a múltat a jelennel Buzgó Vince elvtárs. miközben elmondja ezt a csalási históriát, állandóan fogadja a feleket, meghallgatta panasza’kat és aláírja a nemzeti bi zottság hivatalos leveleit. Szóval végzi a nemzeti bizottság elnöki teendőit. Némi szünet után folytatja, — Tudod, most, hogv előkészítjük a nemzeti bizottság törvényjavaslatainak megvitatását, sokat gondolok a múltra és önkénvtelenül össze koril hasonlítanom a jelennel. Amíg régeb ben a nincstelen azért akart házat építeni, mert legalább egy talpalatnv földet akart a lába alatt, hogv vala hogv megállja a helyét a kapitalista viharban, amelv állandóan elsodrássa] fenyegette, addig ma. a dolgozó azért akar házat építeni, mert egyrészt szebb házat akar. másrészt, mert a megvásárolt, szép. elegáns bútort egv megfelelő házban akarja elhelvezni A kü'önbség a kapitalista rendszer és a népi demokratikus rendszer között itt mutatható ki. Régebben a dolgozó azért nem mert háztelket venni, mert nem látta biztosítva az előfeltételeket a házén tésre, addig ma, előre meg vásárolja a bútort, mert tudja, hogv pártunk és kormányunk biztosítja a feltételeket hogv háza legven. — A felszabadulás utáni óriási fejlődést — fejezi be Buzgó elvtárs — a következő számadatokból kaphatod meg. A régi köztársaság két évtizede alatt közel 50 ház épült Nagvmegve fen és ezekből mindössze 4 háztula’ donos építette fe] házát bankkölcsön segítsége nélkül Név szerint a kö vetkezők a ki t Fekete-fivér, a lábból' nagykereskedők Angva1 gyógyszeré“/ és Neuhauser kereskedő A többiek valamennyien a súlyos kamatok ne ház terhe a'att nvögtek és naponta viaskodtak a végrehartó rémével. Ma az a helvzet hogv tisztán az 53 ai js/tendőben 78 an igényeltek há/te'ket amit meg is kaptak és az igénv őkbd! már 44-pp 'akhatási engedélvi kértek ami annvit jelent, hogv házukat felépíthették. Emellett mondanom sem kell, hogy ezek ma nem nvögnek semmiféle kölcsön, vagy kamat terhének a súlya alatt, sőt biztos, hogy van néhány az új háztulajdonosok között, akik már azon törik a fejüket, miként lehetne házukat fürdőszobával kibővíteni. A magam részéről meggyőződtem arról, hogy a fürdőszobakérdést is a nemzeti bizottság. szorosan együttműködve dolgozóinkkal, van hivatva megoldani. Vita a törvényjavaslalokról Később kiderült, hogv -Buzgó Vinie elvtárs ezt a tipikus csalási ^történetet előadatta a törvényjavaslatok vita estéjén amelv viharos tetszésnyílvá nítást váltott ki a hallgatóságból, amelv zsúfolásig megtöltötte a mozitermet Az előadó Száméi Pál elvtárs volt, aki igen meggyőző módon vont párhuzamot a jelen és múlt között. Suk János, az EFSz dolgozója vitafelszólalásában hangsúlyozta, hogv ö a törvényjavaslatokat elolvasta és nézete szerint azoknak minden egyes szavából kisugárzott az a gondosság, amellvel népi demokráciánk körülveszi dolgozóit. Végül azt a vélemény“*, nyilvánította, hogv ezekhez a törvényjavaslatokhoz nem tud sem hozzátenni. sem elvenni. Nagy Mária, elvtársnő azt mondotta. hogv ha érvényre akarjuk juttatni ezeket a törvényjavaslatokat, akkor feltétlenül szükséges, hogv nemcsaK a nemzeti bizottságba, hanem a sző vetkezet vezetőségébe is megbízható dolgozókat válasszanak. — Elvtársak — mondotta -A- én mar 60 éves vagyok, tehát amikor ma fel szólalok, nem magamért teszem, ha nem azokért szólok, akik itt előttünk fejlődnek, nőnek. Nem szabad többé hogv a do’gozók gyermekei valaha is olyan sorsban részesüljenek, mint amilyenben mi részesü'tünk. amikor nemcsak a munkabér emeléséért harcoltunk, hanem azért is. hogv munkához jussunk. Nekünk akkor a kapitalista törvények elfen kellett harcolnunk. mert a kizsákmányolás szülte őket, de ma, a mi pártunk, a mi kormányunk javasolja azokat, tehát minden erőnkkel össze kell fognunk, hogy legjobb dolgozóinkat ajándékozzuk meg bizalmunkkal. Pint Imre elvtárs. hivatkozva a kormányelnökség felhívására, amely nyomatékosan kiemeli a csehek-szlo-. vákok és a többi itt élő nemzetiségű do’gozók megbonthatatlan egységet azt a javas'atot tette, hogv a hivatalos átiratokat, amelvek olyan vegyeslakosságú vidékekre érkeznek, ahol sz'ovákok és magvarok élnek, magvar nvelven is kü'djék el. mert ez nagy ban elősegítené, hogv a magyar dolgozók is eredményesebben hajtsák vég re a párt- és kormányhatározatokat Buzgó Kálmán, a HNB elnökének fivére többek között azt . javasolta hogy fordítson mindenki nagy gondot arra, hogv alkoholt élvező embereket ne válasszanak a nemzeti bizottságokba. mert a régi nemzeti bizottságoknak sok esetben éppen ez volt a rákfenéit Amikor Buzgó Vincét megkérdez zük. hogv mi a véleménye a törvény javaslatokról, némi habozás után azt válaszo'ta. hogv a felsőbb szervektö való függés nem megv a fejébe. És pedig azért nem. mert ki ismeri jobban az itteni körülmén”eket. mir1 ü maga aki életét itt töltötte. Amikor megmagyarázzuk neki, hogv ez a kettős feleiősség csak a néo érdekeit szol gálja. mosolyogva azt vái-szolia. hog\ d is csak a nép érdekeit akarja szol gálni. Ahogv nézzük Buzgó Vince elvtársat, arra gondolunk, hogy ezekben a Buzgó-fivérekben van valami buzgó makacssáv ígv például Buzgó Kál mán még mindig magángazdálkodó Álláspontját azzal indokol’a. hog\ nincs megelégedve az EFSz munkájával. Nos. igaz. bog a nagvmegven EFSz sok kívánnivalót hagy még_ hát ra, de Buzgó Kálmán elvtárs állás pontja teljesen helytelen, mert mint öntudatos dolgozónak éppen azért kellene belépnie a szövetkezetbe, hogv segítse kiküszöbölni a hibákat. Am. hogv megvilágíts”!'' ki Buzgó Vince, hogv miiven következetesen igazságszerető, azt a következő eset példázza: a vonaton beszélgetve egv fekptekenď's asszo nyal. a következőket mondotta: — Ez a Buzgó Vfö^e, a nemzeti bi zottság elnöke nagvon ross? ember Képzelie csak el. még salát bátyjának sem akart elengedni 10 kilogramm húst a beadáslril Hát mit szól hozzá' A saiát bátviának . .. Kell-e ■innéi nagvobb gonoszság? Mi nedig feltesszül a kérdést- Kell j ennél nagvobb bizonyíték hogi Buzgó elvtárs valóban a nép érdekeit Szomália7 Sz. B. December 15-én délután 2 órakor a bősi nemzeti iskolában néhány öreg diák az iskola padjaiban feszeng. Bizony nem mindegyikünknek megy ma olyan könnyen a tanulás, mini egykor. De azért mégis tanulók' let tünk, mégpedig a szövetkezeti munkaiskola tanulói, és úgy tűnik, mintha mindannyian ki akarnánk pótolni azt. amit gyerekkorunkban a kapitalista rendszerben elmulasztottunk. A szövetkezeti munkaiskolában he ténként egyszer van előadás, délután a növénytermelő csoport, este pedig az állatgondozók részére. Az előadót előtt többnyire rövid eszmecsere folyik közöttünk és megvitatjuk sürgős problémáinkat. Most is. a beszélgetésideje alatt, megvigasztalom Jandurc Gyula bácsit, apronómusunkat. hogy a kerületi nemzeti bizottságtól megkaptuk az értesítést, miszerint rendet bútorokat kapunk és kényelmesen berendezhetjük tantermünket. Nem kell ezután a kis diákpadok között szoronganunk. Nyugodtan tanulhatunk. nincsenek k&önösebb napi gond jaink, mert tanulással kapcsolatban mindenről gondoskodik a kerület nemzeti bizottság ide tartozó osztálya A tantervezet szerint pontosan meg küldi a szükséges tankönyveket és az egyéb szükséges segédeszközöket. A beszélgetés félbeszakad, mert kopognak az ajtón és belép Vasas Ferenc elvtárs. a kétéves gazdasági iskola lanára, aki a mi tanfolyamunkon is előadó. — Na, hogy készültek az anyagból? — volt Vasas elvtárs első kérdése. Ekkor valamennyiünk mint igazi diákok kórusban zengjük heti el foglaltságunk és hogy mennyire lekötött bennünket a munka. — Na, majdt meglátom — folytatta a tanár, már ekkor egy kissé kom > lyabban Majd hirtelen a legjobb tanulónál próbál érdeklődni a talaj szerkezet összetétele felől. Ifjabb Darnai Sándor bátran meg is válaszol a feltett kérdésre. Ezután még két hallgatónak tesz fel kérdéseket a ve tésforgóról, azok is helyesen válaszoknak. Ekkor már félderül Vasas elvtárs arca és egymásután teszi fel a kérdéseket a hallgatóknak és azok bőt ran válaszolnak, llymódon tanárunk, Vasas elvtárs meggyőződik arról, hogv a sok panasz és mentegeť’dzés eile nére is jól készültünk az előadásra. Ez természetes is, hisz mindannyian a szívünkön viseljük a munkaiskola célkitűzését és az előírt anyag átta nulmányozását. Tisztában vagyunk azzal, hogy tudásunkat a gyakorlatba kell átvinnünk, mert csak így vihet lük előbbre szövetkezeti gazdaságún kát. Ezenkívül, mi tagadás, olyan tiszta szírből tudunk örülni tanárunk megelégedésének, akárcsak gyerekkorunkban. , Az ajtón újra kopognak és belét Major János elvtárs, szövetkezetünk köztiszteletnek örvendő elnöke. Vasas elvtárs újra kérdezni kezdi a hallja tóit, hogv bebizonyítsa elnökünk előtt hogy szövetkezetünk nem hiába vu tarolja ránk bizalmát Ezúttal sikere sen vágja ki minden haVgatň a réz-a Maior elvtárson meglátszik, hogy elégedett a munkaiskola hallgatóinak előrehaladásával. Az óra végén az elnök szót kér. — Felszólalásában a hallgatók elnézését kérte, amiért eddig nem látogatta m°o őket az iskolában, de ebben betegsége megakadályozta Ezután rámutatott a munkaiskola tanfolyamának fontossá-Az élelmezési osztályon történt ez az eset. — Szeretnék megreggelizni — gondolja a vevő. Egv darabig nézegeti a finomabbnál finomabb élelmiszereket míg végül határoz. Paprikás szalonnát vesz reggelire, mert étvágyát az ingerelte fel a sok ió közül. — Kérek 15 dkg paprikás szalonnát — mondja az elárusítónőnek. — Igen, igen, azonnal — mondja a/ készséggel. Ezután papírra tesz egy ió darab szalonnát és ráteszi a mérlegre. — Lehet huszonöt? — kérdi gyorsan és már tenné is a vevő elé. ha a/ nem tiltakozna. — Nem lehet több, csak 15 — fe leli a vevő Kisebb darab szalonna kerül a mérlegre. — 18 dkg — állapítja meg a vevő a mérleg mutatóiára pillantva mire már hangzik az elárusítón'” hangja- — Lehet tizennyolc? — I . igen — hangzik a vála>? mert attól fél, a harmadik k'sérletrr csak 10 dkg lesz és élőből kezdh'1 az egészet. — Kérek a szalonnához kenyeret - mondja a vevő. gára, a kollektív nagyüzemi mezőgazdaságban. Rámutatott a kisüzemi gazdálkodás tarthatatlanságára, aztán iQy folytatta: „Nem elég az, hogy szövetkezetei alapítottunk és pár tagtársat megbíztunk a vezetéssel, sokszor az illető akarata ellenére is. Nem is csoda, ha voltak közülünk egyesek, akik idegenkedtek attól, hogy feladatot vállaljanak. Nem szabad elfelejteni, hogy mindannyian egyszerű falusi emberek vagyunk. Amíg a magunk kis portáján gazdálkodtunk és valami nem sikerült nekünk, akkor az asszony tett nekünk szemrehányást, hogy miért nem veszünk példát a szomszédtól, aki jobban gazdálkodik nálunk. Ezt a szemrehányást valahogy még elviseltük. Más a helyzet most a szövetkezeti termelésben. Nemcsak az asszonynak kell számot adrtunk, de a közösségnek, a szövetkezet összes tagjainak kell felelnünk munkánkért és el kell viselnünk a kritikát, ha valamit nem végzünk jól. A szövetkezeti munkaiskolának éppen ezért az a feladata, hogy új vezetőket neveljen tagjaiból, akik tudással és erős akarattal., a hibákat kiküszöbölve irányítani tudiák a szövetkezeti gazdálkodást. Példaként előttünk állnak már a miénknél jobb szövetkezetek és állami gazdasóonk, amelyek bennünket megelőztek, mert már a legelején súlyt fektettek a szövetkezeti tagok iskoláztatására, ezenkívül alkalmazták a szovjet módszereket. — Tehát — fejezte be Maior eírtárs felszólalását — drága tagtársak fel a tanulásra! Hallgassátok figyelemmel Vasas elvtárs előadásait, magyarázatait. véssétek jól emlékezetekbe mindazt, amiről tanultok. Népi demokratikus rendszerünk megadta nektek a tanulási lehetőségeket, amiben a kapitalista rendszerben csak kiváltságos egyének részesültek. Pártunk és kormányunk minden dolgozónak lehetőséget nyújt arra is, hogy tudását átvigye a gyakorlatba. A ti tudástok elősegíti könnyebb boldogulásunkat az életben, magasabb színvonalra viszitek ezáltal a termelést és jobban biztosíthatjátok hozánk dolgozóinak ellátását. A jó, példás munkával a tartós béke igazi harcosaivá váltok. Este hat órai kezdettel megtartottuk az állattenyésztők csoportjának zz iskoláztatását. Ezen az órán az elnök elvtárs szintén résztvett. Itt is iidvöm’te a csoport hallgatóit Velük is. az ;? tananyagukkal is behatóan foglalkozott. A tanulás, a tudás elsajátítása iránti hitének adott kifejezed. Mi meg a kérdésekre adott helyes felelettel leptük meg elnökünket. Fejeztünkből meglátta az elnök elv társ, hogy egyszerű állatgondozói a na ni munkájukon Jeívül meg akarják ismerni a rájuk bízott állatok belső szerveinek működését is. Látta, hogy igyekszünk elsajátítani, milyen tápanyagokra van szükséqe a ránk bízott állatoknak és ezek a tápanyagok milyen hatást váltanak ki azok további íeilődésében. Mi, a munkaiskola hallgatói továbbra is nagy érdeklődéssel várjuk előadónk, Vasas elvtárs egyre értékesebb előadásait. Szövetkezetünk fejlődése érdekében mindent elkövetünk, hogy Vasas elvtárs tanításait elsajátítsuk, aki az iskolán kívül gyakran látogat el munkahelyünkre és ott is ellát bennünket értékes tanácsaival. PECÁR BÉLA, állatgondozó Bős. — Kenyeret nem adok, de itt van zsemlye. — De én kenyeret kértem — szabadkozik a vevő. — Nincs kenyerünk — mondja az elárusítónő. Igen ám, de a zsemlyék és kiflik között két darab szemet gyönyörködtető fehér kenyér fekszik. Mikor észreveszi az elárusítónő, hogy a vevő észrevette, hogy van kenyér, gyorsan így szól: — Ezt a két kenyeret nem vágom fel, egészben akarom eladni. Nem gondol arra az elárusitónő, ha minden 15 dkg helvett 25-öt adna. mi tö.ténne? A tortaszelet helvett nem lehet pogácsát, a kenvér helvett pedig zsemlét adni. Ezeket a hibákat ki kell orvosolni minden elárusítónőnek, mert a végén oda jutnánk el. hogv ha va>aki 10 dkg árut akar venni, csak 5 dkg-ot mer kérni. Ügv véliük, hogv minden elárusítónak tudatosítania kell, hogv szocialista kereskedelmünk csak úgv teljesítheti kitűzött feladatát, ha ezeke* a kis. de bosszantó hibákat is kiküszöbölik. —ságá— „LEHET HUSZONÖT?“
