Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-02-28 / 9. szám

I 1Я54 fpbmár 28. ТгоЬ-ad Földműves з Az ipolyviski EkSz közgyűlése, a szövetkezeti gazdálkodás eredményeinek szemléje At 'polyviski EFSz évzáró közgyű lésen megjelent minden szövetkezeti tag Hogyisne leteniek volna meg amikor elérkezett az a nagy nap ame­lyen sor került arra, hogy szeiiel­­osszak a tagok között а munkaegg seg értekének a másik 50 százalékot Most lehetett csak látni, hogy milyen boldogok az ipolyviski szövetkezeti tagok. Hogyisne volnának boldogok, amikr a reakció minden igyekezete ч kertel enné vált es látják azt. hogy kommunista partunk es kormányunk minden téren segítséget nyúlt szöoet­­kezetemknek. Banal elvtárs az EFSz elnöke be­­sz-molóiában rámutatott arra hogy az 1953-as évben I szép eredményeket ér­tek el. amely lehetővé tette, hogy a munkaegységek után táró összegei, vagyis a tervezett 22 koronát telies egeszeben kiegyenlítsek. Szép ered­ményeket értek el az ipolyviski szövet kezeiben, de még szebbeket lehetett volna elérni, ha minden szövetkezeti tag bekapcsolódott volna úgy a mun­kába. ahogy kellett volna. Bartal elv­­társ rámutatott arra. hogy az asszo­nyok rendkívüli dicséretei érdemel­nek. mert fáradságot nem ismerve ál­landóan részt vettek a munkában. A legiobb eredményeket a sertések­nél érte el a szövetkezet. Itt a sertés gondozók becsületes munkát végez­tek Ez azon is meglátszik, hogy a szövetkezet tel jesitette 256 mázsás beadását, s ezenfelül még 150 mázsát terven felül adtak be. Eladtak 300 darab választott malacot és 70 darab törzskönuvezetet A sertésállományt az 1952-es évvel szemben 120 darabbal szaporították. A sertéseknél tehát a tervet maqa­­san ‘úHeliesitették. Az 1953-as érben 566 000 koronát kaptak a sertésekén, s ha. «»-q számításba vennénk a 120 derart szaoorulatot is. akkor ez meg­­fe'elne 600 000 koronának, mely az egészévi bevétel 28 százalékát jelenti Ezek az eredmények lehetővé tették azt hogy az évzáró közgyűlés alkal­mára1 a tagok között 560.000 korona os-ldlékot tudtok széHelasztnni, nmi munkaegységenként 11 koronás oszta­léknak telel meg. -, Hézzük csak meg. hogy egyes szö­vetkezeti tagok, becsületes munká­jukéit milyen jutalmat kaptak a szö­vetkezetben. Csata István elvtárs, sertésgondozd aki az 1953-as évben 603 munkaegy­séget dolqozott le. természetben 1819 kg búzát. 422 kg árvát és 482 kg ku­koricát. pénzbeli előlegben 6633 ko­ronát és végül az osztaléknál szintén 6633 koronát, összesen tehát 13.226 kormát kapott. Tóth József, traktorista 575 mun­kaegysége után természetben 1725 ka búzát. 402 kg árpát és 406 kg ku­koricát — pénzben vedig előlegként 6325 koronát es az évvégi osztaléknál ugyancsak 6325 koronát vagyis ösz­­szesen 12 650 koronát kapott. A nők közül legjobban kitűnt Nyus­­tin Erzsébet, aki büszkén ment el az évzáró közgyűlésről. Ugyanis 263 mun­kaegység» pl én természetben 789 kO búzát, 184 kg árpát es 210 kg kuko­ricát, pénzben pedig 2893 korona elő­leget és 2893 korona osztalékot ku pott. így lehetne felsorolni még a többi szövetkezeti tagokat is. Igen meg van­nak elégedve a szövetkezettel, kere­setükkel. Hogy az 1954-es évben még nagybbb gondöt tudianak tordítani a tagság jó­létére, 80.000 koronát teiveztek szo­ciális alapra amely összeget a követ­kezőkre fordítják: a) minden gyermekre 14 éves korig 50 koronát fizetnek havonta; bI minden EFSz tagnak betegség eseten a szövetkezet tedezi az orvosi költségeket. Ez ten -szetesen csak abban az esetben lehet nui/d biztosítani, ha minden tag becsületesen togia mun­káját végezni, és a szövetkezet tehesi­­ti egészévi termelési és pénzügyi ter­vét. De nem is kétséges, ez teljesítve esz. Ebből kitolyólug egyes csoportok kötelezettségvállalásokat tettek pár­tunk X. kongresszusának tiszteletére. A sertéskezelők. akik már az 1953- as évben is kitűntek, most ismét kö telezettségvá!tolásokat tettek: Az 1. számú sertésistálló sertésgon­­dozói Tóth János és Balázs Kálmán elvtársik kötelezettséget vállaltak hogy a tervezett 280 mázsa súlygya­rapodásom- felül még 30 mázsát ter­melnek mivel az EFSz jövedelmét kí­vánják emelni és egyben vedig hozzá­járulnak dolgozóink zsír- és húsáru­­szükségleteinek biztosításához. ■ A 2 számú sertésistálló gondozói Csitári lózsei és társa Jakus Sándo> elvtársak kötelezték magukat, hogy A bácskai EFSz-ben alkalmazták uz ízesítést, amelv nagv jelentőséggel bír az állattenyésztés szempontjából A szövetkezeti tagok sok nehézségen mentek keresztül, de igyekeztek mm dig meptalálni annak a módszernek alkalmazását, mely a legolcsóbb és legkiadósabb. Medgyesi Bertalan, az EFSz elnöke nagyon a szívén hordozza a szövetke­zet üCTveit és nagyon sokat fárad an­nak érdekében, hogy a szövetkezet gazdasága rendes ütemben haladjon Takarmánvkiegészítés szempontjá­ból, a gyorssPózást vették -alapul amely biztosítja a takarmányozás ren­des menetét. A szarvasmarhák és a többi állatok is igen szívesen fogyaszt­ják ezt a takarmányt melynek elő állítása a kivetkezőképpen történik. A szalmát jól összevágjuk szecská­nak, amely közé kis mennyiségben szénát, maid répaszeletet adagolunk. Ezt négy napig állni hagyjuk és az­után etetjük Mindenekelőtt készíte­­nSnk kell kideszkázott gödröt. Ennek a füllesztíi gödörnek a mélysége 1.8 m, szélessége 2.75 m, ami pedig a hosszát illeti, az a napi szükséglettől függ. A vödör 1 m2-ben 90 kg szalma­еду anyasertés után átlagban 14 ma­lacot nevelnek fel, a malacokat 9 heti szoptatás utgn 15 kilogrammos súllyal választják el. Az elvtársak kötelezettségvállalá­saikkal példát mutatnak a többi EFSz­­ek sertésgondozóinak is. A 3. számú ’sertéststálló gondozói Csula U'ván és Kádasi István elvtár­sak kötelezettséget vállaltak, hogy a törzskönyvezett anyasertés-állományt 20 darabról 25 darabra emelik- To­vábbién yészlésre 100 darab sü’dő ma­lacot nevelnek, melyeket a tenyész­állatvásáron fognak eladni. Ezek a te­nyészállatok 55 darab kanból és 45 darab korából állnak. Végül mindannyian kötelezték ma­gukat. hogy a rátuk bízott sertésállo­mányt odaadóan kezelik, mindent el­követnek az állatok egészségi állapn. tárak meovédésére, mert tudatában vannak annak, hogy sertésállomá­nyuk az EFSz szilárd pillére. E* t ' "neszek sem akarnak lema­radni a sertésgondozók mögött cs vártunk és kormám/unk nagy segít­ségét, melyet az EFSz-re vonatkozó határozatával hozott, teljes egészben igénybe veszik. Kádasi István és Dölenszky Józse.i elvtárs. tehenészek, kötelezettségül vállaltak, hogy a CsKP kongresszusá­nak tiszteletére május 1-tOl bevezetik a tehenek háromszori etetését és fe­jesét, vagyis Malinyínova elvtársnü módszerét. Látjuk azt. hogy az ipolyviski EFSz tagmi magukévá tették a szövetkezeti nagytermelés gondolatát, és-azt, hogy így tudjál emelni dolgozóik életszín­vonalát és boldogabbá tenni életüket. SZEBELLAY JÁNOS szecska fér el. Olyan esetekben, ami­kor erre megfelelő deszka nem áll rendelkezésünkre, téglát vagy köve­ket is alkalmazhatunk. ‘ A szecska^ 30 cm-es réteaben rakják a gödörbe és 25—30 CO-os sós vízzel megöntözzük. 100 kg szecskára 7—8 veder vizet számosunk. Az ízesítés és a hatéko­nyabb erjedés érdekében célszerű ke­vés korpát vagy gabonadarát szórni a szecskára, s ezután jól ledöngöljük Ledöngötés után a gödi öt lefödjük és a tetejére nehéz súlyt helyezünk. Ke­mény fagyban tanácsos a gödröt be­­szatmázó A szecska hőmérsékletét legjobb 35—40 C°-on tartani. Ha a szecskába szúrt kazalhőmérő i ennek hiányában alkalmazhatunk vasrudat) félóra után a 40 C° fölé melegedne, akkor a gödröt meg kell nyitni. Amikor, a negyedig, gödör be­rakására kerül a sor. az elsőben mái etetésre alkalmas a takarmány. Az üres gödröket, mielőtt megtöltenénk, gondosan meszeljük ki. Ezt a módszert bátran alkalmazhat­ok mindenütt, mert ezzel nemcsak biztosítani tudjuk állatállományunk napi takarmánvadagját, hanem elő­segítjük népgazdaságunk fejlődését is. KALAPOS JÓZSEF I/esítsük állataink takarmányát Jólétben élnek a nyényei EFSz tagjai Nyénye községben 1952 év őszén alakult meg az egységes földműves­­szövetkezet. Kezdetben természete­sen sok nehézséggel kellett megküz­denie a tagságnak. Kevés volt pél­dául a szövetkezet állatállománya. Pártunk és kormányunk segítségével azonban az öntudatos tagok fokoza­tosan legyűrték az akadályokat. Nagyon sokat segített az, hogy a tagok alkalmazták a szovjet mód­szereket. Az elmúlt évben is azért tudta a szövetkezet 180 százalékra teljesíteni gabonabeadási kötelezett­ségét, meet a gabonaféléket; kereszt- és szűkszoros módszerrel vetették el. Amellett, hogv az EFSz a beadási kötelezettségének példásan eleget tett, jutott bőven gabona a tagoknak is a ledolgozott munkaegységek után. Van tehát bőven kenvér, de kenyér­hez valóban sincs hiány. Alin akad olyan a tagok között, aki ne dicse­kedhetne azzal, bogv „olyan disznót öltem, amelynek 75 liter zsírja lett”. Fonódi András 3,50 hektár földdé! lépett a szövetkezetbe, körülbelül egy évvel ezelőtt. Szorgalmas mun­kája után azonban olyan gazdag ju­talomban részesült, hogy most nem csak, hogy mmder.e megvan, hanem még új családi házat is építhet. Azelőtt ^onódi András al:g tudott megélni földjéből, fénytelen volt sorra.iámi a környék kulákjait, hogy valahogy annyi pénzt keressen, ami­ből megélhet. A sok gyötrelmes ne­héz munkának pedig nem volt más eredménye, mint az, hogv '-pppn. hogv csaknem koplalt és éppenhogy csak ruhát vett magára. Ez tehát a különbség a földműves azelőtti és mai élete, munkája kö­zött. Elmondhatjuk, hogy a közös gazdálkodás a nyényei dolgozók ‘lé­tébe döntő változást hozott. Jólét költözött a kis falusi házak lakói közé, jólét, amelyet népi demokra­tikus hazánknak köszönhetnek. Zatykó József, Dacsókeszi 12 Hubay Sándornak is megérte, hogy belépett az EFSz-be A falu dolgozóinak életszínvonalának emelése csakis a szövetkezeti gaz­dálkodáson keresztül lehetséges. Vegyünk csak pél#téul egy földművest. nr~ gvan élt. amikor még egvénileg gazdálkodott, és hogyan él ma, amikor az egységes földművósszövetkezetben dolgozik. Hubav Sándor 9,78 hektárral lépett a zsitvamártonfalvi egységes fö!d­­művesszövetke/etbe A szövetkezetbe való belépése előtt annak ellenére, hogv mindig szorgalmasan dolgozott, mégis nagyon nehéz helyzetben volt. Egyedül nem tudott annyit kitermelni. 9,78 hektár földjén, hogy abból a beadást is teljesítse, hogy vetőmag is maradjon, no meg, hogy meglegyen családiának egészévi kenvere. Ma Hubay Sándor szorgalmasan dolgozik a szövetkezetben. Az elmúlt évben másodmagával ledolgozott 746,71 munkaegységet. A ledolgozott mun­kaegységekre 17,43 a búzát, 2,90 q árpát. 2,75 q zabot és pénzben előleg­ként 4.480 koronát kapott. Mindez tehát csak előleg, ami azonban lényege­sen felemelkedik az évvégi osztalék kiosztásánál. Ebből a keresetből a Hubav-csa'ád nagyon szépen megél s kerül neki olyanra is a pénzből, amit egvénileg gazdálkodó korukban nem engedhettek meg maguknak. Szemlé'tetC példa ez arra. hogy mit jelent a közös munka még az olyun szövetkezetben is, amelv még mindig nehézségekkel küzd. Hubay Sándor aze'őtt 9,78 hektárján nyomorgott, ma a szövetkezetben boldogan építi ■ a szebb jövöt. — Tizenhat malac anyánként Az éperjesi kerületben lévü hanyis­­kai égységes 'földművesszövetkezet ar­ról ismeretes, hogy nagyon szép ered­ményeket ér el a malacnevelésben. — Fins Dömötör anyasertés-gondozó pél­dául az .elmúlt évben anyánként át­lagosan 16 malacot választott el. Az elválasztott malacok súlya átlagpsan 16—18 kilogramm. Firis elvtárs a ma­lacokat először az anyjuknál hagyja, maid a második héttOi kezdve foko­zatosan kiegészíti a malacok táplálé­kát. Nyáron azonban, amikor az anya­disznók elég zöldtakarmányban része­sülhetnek, hosszabb ideig hagyja a malacokat az anyák fnellett. Az el­múlt évben gondos munkája következ­tében Firis elvtárs a eondiaira bízott 12 anyadisznótól összesen 193 malacot választott el. Firis Dömötör már ez év első hó­napjaiban is megmutatta, hogy az idén is hasonló jó eredményeket fog el­érni a malacnevelésben. Most is a leg­nagyobb körültekintéssel végzi mun­káját. A januári malacozásokból 32 kismalacot nevel. Eredményeink tiUa abban van, hogy mind az anyákról, mind az újszülött kismalacokról úgy gondoskodik, akár a kisgyerekről. Az ólban mindig példás tisztaság uralko­dik. Firis elvtárs arra is ügyel, hogy a legmegfelelőbb hőfok és szárazság legyen az ólakban. A gondjaira bízott állatok így egészségesek és gyorsan fejlődnek. fe&cuáű taM Hat eve annak, hogy dolgozó né­pünk Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével megsemmisítette a bur­zsoázia kísérletét, hogy visszaállítsa nálunk a gyűlölt kapitalizmus államha­­tali át, hogv a gyárak és a földbirto­kok a munkások és a parasztok ki­zsákmányolása céljából újra vissza kerüljenek az urak, a kapitalisták ke­zébe. 1948 februárjában tehát nem keve­sebbről volt szó. minthogy választa­nunk kellett, milyen úton haladjunk tovább. Vissza a kapüalizmushoz, vagv a szocial'zmushoz# Milyen államhatal­mat értsünk? Olyat-e, mely egy ma­roknyi kisebbség érdekében elnyomja a munkások és parasztok többségét, vagy pedig-: tanulva a Szovjetunió példájá­ból a szovjet ú*n haladva, olyan ál­lamhatalmat, amely megszüntet min­denféle kizsákmányolást, a maroknyi kisebbség uralmát a többség felett. Terméizetes, hogy pártunk és mun­kásosztályunk Gottwald elvtárs veze­tésével z utóbbi mellett döntött. A győztes februárban tehát pártunk, mozgósít va hazánk dolgozóit, győze­lemre vitte a munkások és parasztok ügvet, átvette teljesen a hatalmat és ezzel véglegesen eldőlt, hogy államunk fejlődése feltartózhatatlanul a szocia­lizmus f-lé halad. A reakciós burzsoá ellenséget dolgo­zó népűnk kiűzte a nemzeti front kor­mom ahól, megvetette pilléreit a népi demokratikus államnak, a demokrácia men-.zilárjulásának, a nemzeti bizott­­sáook, saját hatalmi szervei fejlődésé­nek. A győztes február volt az, amely megteremtette az alapját annak, hogv a nemzeti bizottságok, mint népünk halaim szervei, a szovjetek példája nyomán, a népp<1 való legszorosabb I együttműködésben és annak ellenőrzé- I sével győzelemre -ágyék a szocializmus építésének ügyét. Az előttünk álló legdemokratikusabb alapokra fektetett választás megadja az előfeltételeket arra, hogy valóban olyan nemzeti bizottságok létesüljenek, amelyek a szovjetek példája szerint fognak dolgozni hazánkban. Nemzeti bizottságaink eddig is szép munkát végeztek, hogy előbbre vigyék hazánk építését a város és a falu szo­ciális szükségleteinek kielégítését. Ezt igazolja február óta a szerekben és győzelmekben gazdag hat esztendő Ha mt gnézzük az ipar és a mezőgaz­daság eiedményeit a felszabadulás óta, akkor hatalmas fejlődést látunk. Široký elvtárs erről 1953 szeptember 15-ki kormánynyilatkozatában ezeket mond­ja: „A szocialista építés és átépítés legfőbb eredménye az első ötéves terv­ben az, hogy Csehszlovákia népgazda­sága, különösen pedig az ipari terme­lés ma a Csehszlovák Köztársaság ön­állóságának és függetlenségének, álla­munk gazdasági erejének és védelmi képességének b’ztos és rendíthetetlen alapját alkotja. A mezőgazdasági ter­melés is fontos lépést tett előre, hogy megvessük a szocialista falu építésének alapjait. A termőterületek jelentős ré­szét ma már a szocialista szektor (ál­lami gazdaságok és EFSz-ek) művelik meg A kis- és a közénparasztok je­lentős része áttért a szövetkezeti ter­melésre és ez, valamint a fokozódó qppesii.es jelentősen növelte a mező­gazdasági munka termelékenységét”. Érth fő ezért, hogy nálunk is egyre jobban érvényesül a szocialista gazda­ság sztálini alaptörvénye: „Az egész | társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása”. E törvény hatásának, az életszínvo­nal állandó növekedésének lépten nyo­mon tanúi vagyunk hazánkban. Nézzük meg bármely város, vagy falu képét. Hasonlítsuk össze az üze­mek, az EFSz-ek, a népi jóléti intéze­tek mai helyzetét, a régi felszabadulás előtti helyzetével, akkor könnyen meg­állapíthatjuk a nemzeti bizottságok ed­dig végzett munkájának eredményeit. Marcelházán a régi köztársaságban több mint 100 kis- és középgazdán hajtották végre az árverést, mert nem tudták megfizetni a magas adót és kamatot, a családi házak építése után. Ma, 1953-ban közel 100 házat építettek ugyanebben a községben, amelyek va­lóságos új utcákat alkotnak. Biztosak lehetünk afelől, hogy ezeket az új ház­tulajdonosokat nem fenyegeti többé végrehajtó mert államunk, a munká­sok és parasztok állama, a nemzeti bizottságok utján őrt áll, hogy egyet­len becsületes dolgozónak ne történ­hessen bántodása. Az a község, amely ezelőtt sötétségben sínylődött a ki­zsákmányolok igáia alatt, ma villanv­­nyal rendelkezik és 450 rádióval. Eze­lőtt mindössze ketten jártak folső'sko­­lába, ezek is a falusi gazdagok fiai voltak. Ma, közel 30 diák állami tá­mogatásban és díjtalan iskoláztatásban részesül. Ezelőtt mindössze 20-an kap­tak rokkantsági és özvegyi segélyt, ezt a segélyt ma 382 polgár élvezi. Természetes voltak hiányosságai is a nemzeti bizottságoknak, amelyeknek gyökere ott található, hogy kinevezett szervek voltak és így nem álltak szo­ros kapcsolatban a legszélesebb töme­gekkel. Ezért nem is tudták mozgósí­tani megfelelő mértékben a dolgozókat építő feladataik teljesítésére. Hiányos­ság volt az is, hogy a tömegek nem éltek kellően a kritika és az önkritika jogával és nem ellenőrizhették a nem­zeti bizottságok munkáját. Hogyan fogják ezeket a hiányossá­gokat kiküszöbölni az új nemzeti bi­zottságok? A legnagyobb biztosíték az új nemzeti bizottságok tagjainak a legdemokratikusabb alapon folyó vár lasztása, rímkor a nép valóban azokat fogja választani, akiket a legjobbnak ^tart, akikben feltétlenül megbízik és akikről meggyőződött, hogy hűek a dolgozók ügyéhez. Ezeknél a választásoknál bebizonyít­hatja minden dolgozó, hogy a proletár­internacionalizmus szellemét magáévá tette, attól áthatva adja le szavazatát, nemzetiségre való tekintet nélkül, arra, aki munkájával bebizonyította, hogy érdemes erre a kitüntetésre. Szavaza­tával ilymődon trenden dolgozó tanú­ságát teszi, hogy közös hazánk építője ás híve a szocializmusnak, amelyet feltartóztathatatlanul győzelemre visz hazánk dolgozó népe, a cseh, szlovák, magva és ukrán dolgozók közös erő­feszítésével. A nemzeti bizottságokról szóló leg­demokratikusabb törvények, amelyeket pártunk és kormárvunk a néppel meg­vitatott. megteremtette a sztálini nem­zetiségi politika megvalósulásának fel­tételeit. Biztos, hogy nvnden dolgozó a sztálini nemzetiségi elvből fogja vizsgálni a jelölteket és ez elősegíti szocialista hazánk felvirágoztatását, pártunk és kormányunk célkitűzését, az emberről való fokozottabb gondos­kodást. Mindezek tudatában szem előtt kell tartani azt is, hogy a reakció a válasz­tások alkalmával megkísérli, hogy éket verjen a különböző nemzetiségek közé, hogy a nacionalista csökevényeket fel­élessze. Azonban ez a törekvése a reakciónak, mint minden eddigi kísér­letezése, dolgozó népünk öntudatán, szocialista hazafiasságán hajótörést ?og szenvedni. Minden becsületes polgár tudni fogja, hogy hazafias kötelessége a legjobb dolgozókat, munkásokat, pa­rasztokat és értelmiségieket jelölni, s azok megválasztását sikerrel keresztül vinni. A nemzeti bizottságok válasz­tásának sikere a legnagyobb vereségét jelenti a külső és a belső reakciónak és erős védőpajzsa lesz a világbékének. Dolgozó parasztságunk kell, hogy tudatosítsa magában ezeket a tényeket és a legszélesebb tömegek bizalmából megválasztott új nemzeti bizottságok, a falu dolgozóinak segítségével meg fogják valósítani pártunknak és kormá­nyunknak a mezőgazdaság fellendíté­sére irányuló határozatait. Földműveseink, szövetkezeti tagjaink és magángazdálkodóink jól tudják, hogy a felszabadulással és pártunk veze­tésével a nagy februári győzelem for­rasztotta össze hazánkban a cseh és szlovák dügozók egységét, amely elő­feltétele volt annak, hogy biztosítsa hazánk valamennyi dolgozója életszín­vonalának állandó emelkedését. Előfel­tétele volt annak, hogy a sztálini szel­lemben, nemzetiségre való tekintet nélkül, egységes, megbonthatatlan tömbbé tömörítse hazánk minden be­csületes dolgozóját. MAJOR SÁNDOR f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom