Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-02-21 / 8. szám

1? •Tiabact Földműves 1954 február 21. Európa „egyesítése" Napóleontól Dullesig Az utóbbi időben alaposan csökkent az Európe szó értéke. Nyugaton ma már nemcsak a pénzügyekben van in­fláció, hanem az úgynevezett „európai” terveikben is. Beszélnek az „Európa: acél- és szénipari egyesülésről”, „Eu­rópai fizetési unióról". „Kis Európá­ról". s természetesen legtöbbet a „eu­rópai védelmi közösségről”, más szóval „az európai hadseregről." Nem telik el hónap, hogy valamilyen „európai’ szervezet ne ülésezne Párizsban, Ró­mában, Hágában. Amikor az első ter­vek napvilágot láttak, a dollárokkal megolajozott propagandagépezet óriási hűhót csapott az „új korszakról”. A tervek egyenes arányban szapo­rodtak a terhekkel. Valahányszor újabb katonai terhekkel akarták súlyosbítani a nyugeteurópai dolgozó tömegek vál­lára nehezedő, amúgy is elviselhetetlen adókat, valahányszor újabb merényle­teket készítettek az életszínvonal el­len, mindig feltűnt a politika színterén az új európai egységterv is. Az embe­reknek mindig azt mondották, hogy az egyesült és nemzeti ellentétektől meg­szabadított Európa óriási fejlődés táv­latait nyitja meg a kontinens lakos­sága előtt, elvezet a népek igazi ösz­­szefogásához, kiküszöböli a háború ré­mét és biztosítja a békét. Körmönfont hírverés folyt a nemzeti eszme lejára­tására, amelyen már túllépett a mo­dem . tjlődés, s amely megérett arra, hogy mint hasznavehetetlen és káros hagyomát a történelem szemétdombjá­ra vessék. Az idők folyamán kitűnt, hogy az „európai gondolat” történelmi­leg 'mindeddig haladásellenes, reakciós eszme volt, amely kizárólag a hódító törekvések leplezésére szolgált. Euró­pa egyesítésének eszméjét mindig az a hatalom vetette fel, amely a saját hatalma alá akarta keríteni a többi európai országot. A francia Európai Egyesült Államok Az első, világosan megfogalmazott törekvés Európa egyesítésére Napó­leontól származik. Hitler csupán foly­tatta a kontinensnek Franciaország ál­tal megkezdett egyesítését. Paul Noi­­rod, francia újságíró egy cikkében fog­lalkozott az eurórai egységtervek tör­ténelmi vonatkozásaival. A cikkében folytatólagosan megállapítja, hogy Na­poleon korában az uralomért folyó harcba i, amely szembeállította a szü­letó francia kapitalizmust a fiatal an­gol kapitalizmussal, az Európai Egye­sült Államok gondolata csak az Anglia elleni betörés kudarca után jelentke­zik. A gyarmatosítás francia vágyál­mát akkor szétoszlatta az angol ten­geri fölény. Napoleon a kontinens felé f ,rdult és hozzálátott érmék gyarma­tosításához. A kontinens blokádja egész Európa megnyitását eredményezte a francia iparéi..kék előtt. Hamburg ugyanolyan megyei székhely lett, mint Róma. Eb­ből a francia Európából, amelyet Na­poleon „egyetlen vezér — egyetlen császár alatt” képzelt el, kiakarta szo­rítani Oroszországot. „Szükség lesz — mondotta Napoleon — visszaszorítani az ото zoket Moszkváig, hogy azután létre lehessen hozni. Moszkvától Pári­zsig a valódi Európát”. A Szent Szövetség Európája A napóleoni birodalom összeomlása után az „európai gondolat”-ot — noha más formában — a Szent Szövetség folytatta^ Az európai „összefogás” eb­ben az Időben a forradalmi gondolat és a haladó eezmék ellen Irányult. A Szent Szövetségben egyesült hatalmak csapatai nyomták el véresen a spanyol, német, olasz hazafiak megmozdulásait. Ez volt a kormányok Szent Szövetsége a népek ellen. А XIX. század második felében az Egyesült Európa gondolata csak keve­set fejlődött. A század végén hatalmas ütemben emelkedett Németország kon­tinens hatalma, ezáltal hirdették a Pángermán szövetség szükségességét. Az imperializmus talaján kinőtt hírve­rők. azt javasolták, hogy Európát a német birodalom tulajdonává kell vál­toztatni. A Pángermánok röviden és velősen, poroszosán, őrmester módra k; is fejezték magukat. Jelszavuk így hangzott: „A király Poroszország élén, Poroszország Németország élén, Né­metország a világ élén!” Németország­nak tehát csírájában ezek voltak hó­dító törekvései. Erről beszéltek és ír­tak Németországban mér jóval Hitler előtt, amikor a porosz katonai klikk nagy gazdasági térre osztotta fel az egész világot. Ahogyan a németek az első világháború előtt felállították a „német évszázad” elméletét, éppen úgy. mint ahogy ma az Egyesült Ál­lamokban nagy buzgósággai reklámoz­zák a régi elkoptatott elméletet az „amerikai évszázad” beköszöntéséről. Pán-Európa jelszava Az első világháború után, amely megnyitotta a kap lalizmus áltaianos válságát, az „euróoaiság" új divatja született meg. A megvert német im­perializmus azért hivatkozott rá. hogy leplezze erőinek újjászervezését. A francia és angol imperializmus pedig azért, hogy igazolja versaillesi rend­szert. Mindennek a főcélja mindenesetre az volt, hogy azt a bizonyos „föderatív Európát" szembeállítsák a Szovjetunió­val. Ennek világos jele már megmutat­kozó t akkor, amikor a Szovjetuniót nem hívták meg a Pán-Európa meg­valósításában való közreműködésre. Azért ennek a gondolatnak el keüett bukr 'a, mert azon a reakciós elgon­doláson alapult, hogy Európa egvik ré­szét kijátsza Európa másik része ellen. A hitleri Európa Az első világháború után a német imperializmus hamarosan megtalálta ezt a pártot és ideológiát, amely mint egy roncsoló erő hat a meghódításra kiszemelt nemzetekre. Hogy mi történt — mindenki tudja. A német imperializmus kirabolta a cs’zmáje alá tiport országokat. A hit­lerista „új európai rend” nem jelentett egyebet, mint a német imperializmus hatalma alatt egyesített szovjetellenes Európát. Ezt a kieérletet a hitleri bi­rodalom összeomlásának romjai épp­úgy maguk alá temették, mint az „ezeréves Reich” gondolatát. Az amerikai gyártmányú európai egység A második világháborúból a Szov­jetunió — az amerikai és angol veze­­tökörök elképzelései ellenére — hatal­masan megerősödve került ki, tekinté­lye az egész világon rendkívül meg­növekedett, s a népek szeretettel és tisztelettel tekintettek a szovjet népre, amely emberfeletti hősiességgel szét­zúzta a fasizmust, s megmentette az európai civilizációt a náci barbároktól. Ilyen körülmények között az impe­rialisták igyekeztek minél előbb új szovjetellenes arcvonalat összeková­csolni mindenütt a világon, elsősorban Európában. Hozzájárult ehhez az is, hogy Anglia Németország leverése és Franciaország meggyengülése után, elérkezettnek látta az időt nyugat­európai vezető szerepe megteremtésé­re. A konzervatívok és a munkáspár­tiak egyaránt olyan európai szerveze­tet igyekeztek létrehozni, amelyneK éle a Szovjetunió ellen irányult volna. Ebben az időben kezdődött meg az „Egyesült Európa” és a nyugati kato­nai szövetség propaganda előkészítése. Amerikában azonban korán felismer­ték, hogy Európa egyesítésének jel­szava kitünően felhasználható az USA politikai céljainak megvalósítására Persze az amerikai imperialisták hal­lani sem akartak arról, hogy Nyugat- Európa esetleg« Anglia irányítása és vezetése alá kerüljön. Ezért széleskörű hadjáratot indítottak az amerikai po­litikai és gazdasági szervek terveik megvalósítására. Nagyon kilopott volna a ló'Ab azonban, ha az „európaziálási” tervek az óoeénontúlról indultak volna ki, és láthatóan magukon viselték vol­na a „Made in USA" jelzést. Ebből a szükségességből született meg az ekkori francia külügyminisz­terrel elnevezett Schuman-terv, vagyis a nyugateurópai országok acél- és széniparának egyesítése. Ezt a tervet, mint „védelmi” elképzelést igyekeztek elfogadtatni az európai közvélemény­nyel. A bárányból mögül azonban rö­videsen kibújtak a farkaskarmok Nem kellett különösebb matematikai tudás annak kiszámításához, hogy az acél- és széniper egyesülésben a Ruhr-vidéki bányabáróké, rajtuk keresztül termé­szetesen az amerikai nagy monopolis­táké lesz a vezérszólam. A Schuman­­terv ugyan hatályba lépett, de műkö­dése éppen ellenkező eredményekkel járt, vagyis nem küszöbölte ki, hanem határozottan elmélyítette s szóban for­gó országok gazdasági érdekellentéteit. Az „európai” tervek kudarca A francia nemzetgyűlés tagjai több mint egy év óta forgatják tanácsta­lanul azt a vaskos 400 oldalas kötetet, amely ezt a hivalkodó címet vieeli: .Az európai védelmi közösség megvalósítá­sáról szóló párizsi szerződés”. Ebben a kötetben mindössze arról volt szó, hogy a nyugatnémet „emberanyagot” 4gyu­töltelékként felhasználják az Egyesült Államok katonai terveiben. Tehát ma már világos, a párizsi szerződés a Nyu­gatnémet milterizmus hegemóniájának biztosítását célozta. Az amerikai vezető körök nem utolsó sorban éppen maga Dulles külünvminiszter mindent elkö­vetett, hogy az amerikai imperializmus célkitűzéseit érvényre juttassa. Ez a kezdeményezés azonban nem vezetett eredményre. A főterv ugyanis az volt. Rogy újjáélesszék a h'tleri, Wehrmacht hadsereget. De ez ellen olyan erők mozdultak meg európaszerte, amelyeket Washington és Bonn szoros együttmű­ködése sem tudott legyőzni. A közvé­lemény ellenállása kihatott a kormá­nyok — mindenek élőt* Franciaország kormányának — politikájára is. íme, röviden az „európai egységmoz­galmak" története. A legutóbbi ese­mények is azt mutatják, hogy a mo­nopolisták eme törekvései ma már leg­feljebb csak a közvélemény igen vé­kony rétegét tudják megtéveszteni. Nem kétséges tehát, hogy ez a reak­ciós szovjetellenes „európai” szervezke­dés kimúlt, mielőtt még megszületett volna. A Szovjetunió kormánya a berlini négyhatalmi tárgyalásokat megelőző jegyzék váltások során, sőt a tárgyalá­sok egész ideje alatt rámutatott arra, hogy semmi köze sincs Európa népei­nek érdekeihez a. olyan elképzelések­nek, amelyek Európa egy részét szem­be állítják Európa másik részével. Mo­lotov elvtárs, kijelentette, hogy az európai népek békés fejlődése csakis a közös érdekek alapján a népek össze­fogása és baráti együttműködés alap­ján, az agresszív, hódításra törekvő erők kiküszöbölése alapján érhető el. Hazánk, Csehszlovákia szempontjából egyáltalán nem közömbös az, hogy nap­jainkban „európai cégérrel" ugyanazt a német imperializmust akarják nyeregbe segíteni, amely a második világháború megkezdésével, de még történelmünk során a Hitlerek képében mindig e leg­nagyobb veszélyt jelentették független Köztársaságunkra. Szabad és független hazánk megvédésének ma még inkább sérthetetlen törvényé, hogy Európa né­peivel karöltve a Szovjetunió követke­zetes békepolitikája mellett közösen küzdjünk a megtévesztő és hazug jel­szavakkal leplezett új hódító törekvé­sek ellen a békés Európáért. TASZSŽ.“ Budapest felszabadulásának 9. évfordulójáról A Szovjet Hadsereg kilenc esztende­je szabadította fel Budapestet a fasisz­ta megszállók uralma alól. E kilenc esztendő alatt Magyarország fővárosá­ban nemcsak helyreállították a fasisz­ták által tönkretett ipart és közüze­meket, hanem új válalatokat, lakóház­tömböket, iskolákat, kórházakat, kul­­túrházakat, sporttelepeket építettek. A múlt évben fejezték be az ország leg­nagyobb sporttelepének, a nyolcvan­­ezer nézőt befogadó Népstadionnak épí­tését. Sok gyár és üzem, amelyet a Szov­jetunió segítségével korszerű technikai felszereléssel láttak el, egész sor új termék gyártását kezdte meg. Sike­resen fejlődik a lakosság szükségleteit ellátó ipar is. Évről évre mind jobban eltűnik a különbség a város belső terű etet és'a munkás lakta külsó kerületek Között. A külső kerületekbe sorra bevezetik a gázt, a villanyt. A mull évben Buda­pest 29 millió коц—' c re) tcbb gázt fogyasztott, mint 1952-ben, a gázcső­hálózat hossza pedig 38 kilométerrel növekedett. A villamosok és autóbu­szok most háromszorannyi utast szállí­tanak, mint 1958-ban Az idén még nagyobbarányú terveket valósítanak meg ez ipar és a közleke­dés fejlesztése érdekében. Jelenleg többezer lakást építenek, többszáz la­kóházat tataroznak, új áruházakat lé­tesítenek A városi közlekedés kocsi­parkját az idén 20C új autóbusszal és 100 trolibusszal növelik. Az NDK kormánya a berlini értekezlet eddigi tanácskozásaival kapcsolatban Dr. Lothar Bolz miniszterelnökhe­lyettes és külügyminiszter rádióbeszé­dében szögezte le a Neme* Demokrati­kus Köztársaság kormányának állás­pontját a négyhatalmi értekezlet eddi­gi tanácskozásaival kapcsolatban. Bök a többi között ezeket hangoztatta' Az Egyesült Államok, Nagy Britannia és Franciaország külügvminiszterei a berlini értekezleten eddig a német népnek ez élethez való jogát figyelem­re se méltatva megakadályoztak min­den megegyezést a német kérdés bé­kés és demokratikus megoldására. A nyugati hatalmak kitartanak eddigi po­litikájuk. a bonni ée párizsi háborús szerződések mellett. Ez lehetetlenné teszi Németország újraegyesítését. A nyugati külügyminiszterek azzal, hogy elutasítják Molotov szovjet külügymi­niszter konstruktív és megvalósítható javaslatait, elárulják, hogy nem kí­vánják a német probléma kielégítő, a német nép akaratának megfelelő ren­dezését. Ezt bizonyítja a nyugati hatalmak képviselőinek az a kísérlete is, hogy a berlini értekezleten megszüntessék a 'német kérdés további megtárgyalását, Dulles amerikai külügyminiszter ugyan­azon az ülésen, amelyen megtagadta a német nép képviselőinek meghallgatá­sát. durva és igazságtalan támadást ntézett a Német Demokratikus Köztár­saság ellen. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya kötelességének tartja, hogy a nyilvánosság előtt a leghatározottabban visszautasítsa azo­kat a rágalmakat, melyeket Dulles úr a németek képviselőinek távollétében a német népre és demokratikus államára szórt. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya megállapít^, hogy az ameri­kai külügyminiszter rágalmai az Ame­rikai F.gvesült Államok németellenes politikájának leleplezését szolgálják. E politika célja hazánk kettészakítottsá­gának állandósítása és Nyugat-Német­­ország bevonása az agresszív, úgyne­vezett európai védeim' közösségbe A Német Demokratikus Köztársaság kor­mánya valamennyi békeszerető német férfi é- nő nevében követeli, hogy a berlini értekezlet folytassa erőfeszíté­seit a német kérdés kielégítő megoldá­sa érdekében és azért, hogy Németor­szág végre megkapja a békeszerződést és egységes, békeszerető, demokratikus és független állammá váljék. A népek békéjének és biztonságának érdekében Iljicsov, a szovjet küldöttség szó­vivője a multheti péntek este meg­tartott sajtóértekezleten beszámolt a négyhatalmi értekezlet 18-ik ülé­séről, amelyen B'dault, francia kül­ügyminiszter elnökölt. Ezen az ülé­sen a négy hatalom megállapodása ér­telmében résztvett Ausztria küldött­sége is, amelynek vezetője Figl, kül­ügyminiszter részletesen ismertette a nagyhatalmak képviselőivel kor­mányának az osztrák államszerző­déssel kapcsolatos álláspontját Figl, az osztrák kormány és az osztráK nép nevében felkérte a nagyhalai - mák kormányait, hogy kössék meg mák kormányait. hogy kössék amely visszaadná Ausztr.a önállósá­gát és függetlenségét, egyben hoz­zájárulna az európai biztonság meg­szilárdításához. Figl a továbbiakban kijelentette, hogy az államszerződés 1949-ben kidolgozott tervezetének egyes pontjai elvesztették időszerű­ségüket és az osztrák kormány e pontok felülvizsgálatát, illetve meg­változtatását kívánja. Az osztrák külügym niszter ezzel kapcsolatban kérte a szerződéstervezet 35 cikke­lyének megváltoztatását, mégpedig olyan értelemben, hogy Ausztria ez eredeti megálapodástól eltérően kül­földi valuta helyett, áruszállításokkal róhassa le a Szovjetunióval szemben a német vagyon átadása révén kelet­kezett anyagi kötelezettségeit. Figl a 35. cikkely érvénytelenítését és teljes újjáfog alma zását kérte. Eden angol küliigminiszter javasolta, hogy a négy hatalom jelen­legi ŕ tekezletén erősítse meg az osztrák államszei -ödés tervezetének 47. cikkelyét, amelyben már előbb megegyezett és igyekezzék mege­gyezni a még hátralévő 5 cikkelyre vonatkozólag is. hogy a berlini négy­hatalmi értekezleten létrejöhessen az osztrák államszerződés. Utána Molotov, szovjet külüqymi­­nis7ter emelkedett szólásra és rá­mutatott, hogy a szovjet kormány nagy jelentőséget tulajdonít az oszt­rák kérdés megoldásának. A szovjet kormány — mondotta Molotov — nem tartja normális helyzetnek azt, hogy két évi tár­gyalás után nem sikerült megegyezni az osztrák államszerződés kérdésé­ben. Az erre vonatkozó előkészüle­tek befejezését a nyugati hatalmak késleltették. A Szovjetunió szüksé­gesnek tartja, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Anglia teljesít­se azokat a kötelezettségeket, ame­lyeket az olasz békeszerződésben a trieszti kérdés megoldásával vállalt, Az Amerikai Egyesült Államok és Anglia az idők folyamán Triesztet tényleges amerikai-angol katonai tá­maszponttá tették. A szovjet kormány megaketja akadályozni, hogy Ausz­triával ugyanaz történjék, ami Trieszttel történt. A szovjet kormány úgy véli, hogy meg van a lehetőség szabad és független Ausztria hely­reállítására, Ausztria négyhatalmi el­lenőrzésének és megszállásának meg­szüntetésére. Az utóbbi évek ese­ményei azt untatják, — mondotta a továbbiakban Molotov — hogy az államszerződés!: -n fokozott figyelmet kell szentelni Ausztria demokratikus és békés fejlődésének. Ezért az osz­trák államszerződésbe kiegészítő cik­kelyt kell felvenni, amely kimondja, hogy Ausztria nem vehet részt olyan katonai csoportulásokban. amelyek­nek ék a második világháborúban résztvett szövetségesek bármelyike ellen irányul és nem engedheti meg területén külföldi ketonéi támasz­pontok létesítését. Ausztria csak igy válhat Európa békéjének egyik fon­tos támaszpontjává. A Szovjetunió nem hagyhatja fi­gyelmen kívül, hogy a három nyuga­ti hatalom nem siet a német béke­szerződés megkötésével, amely le­hetővé tenné Németország békés és demokratikus fejlődését Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a német militarizmus az utóbbi évtizedek minden agressziója előkészítésének során igyekezett Ausztriát ilyen, vagy olyan formában a maga hadi­­szekerébe fogni és így Ausztria anyagi- és embertartalékei a német militarizmus céljait szolgálta. Ezért hatásos intézkedéseket kell biztosí­tani hogy Nyugat-Németonszág ne tehesse rá a kezét Ausztriára. Az államszerződés kötelezi Ausztriát, hogy együttműködjék a négyhata­lommal a.bhan, hogy Németország ne használhassa ki esetleges milita­rista céljaira Ausztria iparát. Molotov elvtárs ezután beterjesz­tette a szovjet küldöttség javaslatát e független és demokratikus Ausz­tria helyreállításáról szóló állam­szerződés megkötéséről. A szovjet javaslat beterjesztése után — amelyet egyébként a napi­lapok már közzétettek — DuMes, amerikai külügyminiszter tett nyi­latkozatot K;jelentette, hogy minde­nekelőtt alá kell írni az osztrák ál­lamszerződést, más „nagyobb dol­gok" csak azután következhetnek. Dulles majd Bidault francia külügy­miniszter felszólalásaikban nem é­­rintették a szovjet javaslatot, ha­nem azt mondották, hogy Eden Ja­vaslatéhoz csatlakoznak. Eden, an­gol külügyminiszter ajánlotta, hogy az osztrák kérdés megtárgyalása az osztrák küldöttség jelenlétében menjen végbe. Szükség esetén — mondotta — el lehet majd távolítani az osztrákokat. Molotov, szovjet külügyminiszter kijelentette, hogy a szovjet küldött­ség véleménye szerint az osztrák küldöttség jelen lehet kivétel nél­kül minden ülésen, amelyen az oszt­rák kérdésről tanácskoznak. Az el­nöklő Bidault mosolyogva jegyezte meg- „Ez az egyetértés jó előjel a? osztrák kérdés megvitatásának kez­detén". A négy külügyminiszter más­nap folytatta az osztrák kérdés tár­gyalását. Szabad Földműves, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja. - Kiadóhivatal, Bratislava Krtiková 7. - Telefon 332-29 - Szerkesztősét! Bretts!.«. krf*t, 4 7 ^szerkesztő- Major Sándor. - Kiadja : az „Štát pMohusp nakladateľov,,", to Kés A iap felmondható minden é - Cnjľ Л 7n r£,un„ 2 — Iránvítő postahivatal: Bratislava. 2. — Előfizetés env évre 20 Kés félévre n n d . t . . ... _ P- r.Z-. Bratislava, 1Л. Nár Pov 243-46 — Irányító postahivatal; Bratislava. 2. - Előfizetés egy évre 20 Kés. félévre a p., závod Bratislava, KrižkováT-v végin"o£t. РЮ^бб^Гг,'^2567°''**"“

Next

/
Oldalképek
Tartalom