Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-02-07 / 6. szám

ч ifi abc а ťéldmuves 1P54 fphriár 7 (Зга /г /о ró Horná sa i tik It A gépállomások körzeti agronómusai segítik a szövetkezeteket Olyan hldeghullám borította el az országot, amelyre már évek óta nin­csen példa. Az égen nyoma sincs a felhőknek A levegő tele van apró, csillogó kristályokkal s szinte pattog, serceg minden, mi ntha a levegő maga fagyott volna meg. Az úton emberek sietnek. Most mindenének sürgős az elintéznivalója, és sehol sem látni ké­nyelmes, ráérő embereket. A vasúti ál­lomás hangszórója a gyorsvonatok rész­beni beszüntetéséről ad hírt. A forgal­mat a nagy hidegek következtében át­menetileg csökkentik — és csak az utazzon — hangzik a felhívás — aki­nek halaszthatatlan ügye van. A buzieai traktorosbrigád dolgozói az udvarban gépet javítanak. A vasal­­kalrészek azonban olyan hidegek, hogy a traktorosoknak a gép mellett tüzet kellett rakniok, hogy dolgozhassanak, hogy a tervet teljesíthessék. — Igazi téli javítás — szólal meg Slovák elvtárs, a gépállomás fóagro­­nómusa — maid hozzáteszi Most pi­tik az úi gépállomást és jövőre nem lesz szükség arra, hogy szerelőink a szabad ég alatt, 20 fokos hidegben dol­gozzanak. Slovák agronómus körülbelül 36 éves. Arca frissen borotvált és így a fagyos szé! még jobban hozzáférkőzött. El­mondja, hogy eíeinte a tornaijai gépál­lomás traktorosa volt, később a füleki gépállomás agronómusává npvezték ki. A gépállomásnak rajta kívül még há­rom körzet' agronómova van, akikkel vállvetve segitik a szövetkezeteket a magasabb hektárhozam elérésében — Az a segítség, amit mi, agronó­­musok a szövetkezetnek nyújtunk, na­gyon sokoldalú — folytatja beszédét Slovák elvtárs. A vetéstől a termés be­takarításáig állandóan ott vagyunk a szövetkezeti tagok mellett és szak­tanárokkal látjuk el őket. Feladatunk még akkor sem ér véget, ha a szem már a raktárba kerül. Az őszi munkák bev&gezt vei, a szövetkezeti tagokkal egvütt, nekifogunk a termelési terv e'őkészítésébez. Itt főképpen a normák megállapításánál vár ránk felelősségtel­jes feladat. A helyes normamegállapí­­tás óriási fontossággal bír és ennél a munkánál tapasztalt agronómusokra van szükség. Ha a norma alacsony, ak­kor végeredményben a szövetkezetét károsítják meg, mert túlf'zetik azt a munkát, amelyet kevesebb pénzért is el lehetne végezn'. Ha pedig a normát magasra szabják, magát a szövetkeze­ti tagot károsítják meg azzal, hogy kevés pénzért sokat kell dolgoznia. Meg kell találnunk és meg kell állapítanunk a helyes irányszámot, hogy a szö­vetkezeti tagok, de maga a szövetke­zet is számítását megtalálja — mond­ja Slovák eivtárs, aki a szövetkezetek agronómiái Irányítását végzi. A füleki gépállomáshoz 6 trakioros­­brgád és 10 szövetkezet tartozik A tavaszi munkák mep'ndulásával egvidő­­ben megszervezik a hetedik brigádot is. Az aqronómiai teendőket Slovák főag­­ronómnssaí az élen 3 körzeti agronó­mus végzi. Czakó József körzeti agronómushoz a -alsai, kovácsi és az ipolynyitrai szö­vetkezetek tartoznak. Gondjaira 1600 h»ktár föld megművelését bízták. Vince Zoltán, körzeti agronómushoz a vár­­gedei, korlát! és a szidj szövetkezet tartozik, amely szövetkezetek összesen 1400 hektár földet birtokolnak. Vince Zoltán körzetében a szövetke­zeti tagok dohánytermeléssel is foglal­koznak és ezen a téren dlcséretremél­­tó eredményeket értek el. Hogy mi mindenben kell tanácsot nyújtani a szö­vetkezeti tagoknak, azt legjobban Vin­ce Zoltán tudja megmondani. A dohánytermelők munkájának' meg­­könnvítése végett a kormány segítsé­gével Várgedén dohányszárítót építet­tek. A szövetkezeti tagok azonban to­vábbra is a megtermett dohányukat maguk akarták szárítani azzal a kifo­gással, hogy ez a szövetkezetnek nem fizetődik ki. A körzeti agronómusra várt az a feladat, hogy a dohányter­melőket éppen az ellenkezőjéről győzze meg Hosszas számítások és meggyőző munka után a tagok maguk győződtek meg arról, hogy a szárítóban a dohány szakszerűbben és gyorsabban szárad illatosabbá vábk és így nagyobb az- ér­téke, mint annak a dohánynak, ame­lyet otthon szárítanak. Simon agronómus 1650 hektár föld megművelését irányítja Hozzátartozik a buzitai, sárolyi és a nagydaróci szö­vetkezet. Simon elvtárs alig húszéves. Rendkívüli szorgalmáért és rátermett­ségéért a körzet legjobb agronómusai közé sorozzák Elvégezte a íelsőszeme­­rédi kétéves mezőgazdasági iskolát Kisparaszti családból származik és mint ilyen, már odahaza is földműveléssel foglalkozott Ismeri a gvümölcsészet főbb iránvelveit Is és ezen a térpn is nagv segítséget nyújt a szövetkezet tag iáinak. Simon eivtárs m ndezeken kívül ió e'őadó Téli estéken, amikor j kevesehn a munka, szakelőadásokat tart és jnv gondoskodik a szövetkezeti tagok tudásának kibővítéséről. A körzeti agronómusokra óriási fe­ladat hárul a haladó munkamódszerek népszerűsítése terén. Sokszor a meg­győző munka is nehezen halad és ilyen­kor sok fáradságra és még több türe­lemre van szükség. — De ha egyszer valakit a haladó földművelés gondola­tának megnyerünk és saját maga győ­ződik meg annak előnyéről, nincs az az erő, amely aztán erről az útról le tudná téríteni. — jegyzi meg Slovák elvtárs, aki a meoavőző munkából a ré­szét alaposan kiveszi. Azokban a szövetkezetekben, ahol haladó földművesek dolgoznak, az ag • ronómusok munkája is könnyebb és a szövetkezet a termelés terén is nagyobb eredményeket ér el. A körzeti agronó­­rnosok igyekeznek a korszerű földmű­­veié gondolatának mindenkit meg­nyerni és a többtermelésért folyó harc­ban nem riadnak vissza semmi fárad­ságtól. Ahogy az agronómusok elmondták, földmuveteink eleinte a gépi munkát is kifogásolták. Sokan azt állították, hogy a gépek a földet összegyúrják és ott már nem terem semmi. Az agro­nómusokra itt is nagy feladat hárult, meggyőzni a fö'dmúveseket ennek az állítási ak helytelenségéről. Gyakorlati példákkal bizonyították be, hogy a ló végeredményben jobban meggyúrja a fö'det, m'nt a gép. Földműveseink ele­inte gyanakodva és kételkedve fogad­ták ezt az állítást, de az agronómusok számtani adatokkal bizonyították állí­tásuk helyességét. Tegyük fel — mon­dották az agronómusok — hogy egy ló súlya 400 kilogramm. Ez azt jelenti, hogy a ló minden egyes lábara 100 kg nyomás esik. Ez azonban csak üres já­ratra vonatkozik. Ha a lovat megter­helik, a láb nyomása nagyobb. Ezzel szemben vegyünk példának egy DT-54- es gépet, amelynek súlya 5.600 kg. A gép súlya azonban a szélesebb alapo­kon megoszlik és így 1 négyzetcenti­méter területre feleannyi nyomás sens esik, mint a lónál. Ugyanez vonatkozik a kerekes traktorokra is, amelyeknek súlya (Š-30) 1800 kg, de ez a teher négy kerékre osztva 75 százalékkal csökken. Az előbb említett példa számtani igazságon alapszik. A matematika pe­dig csalhatatlan. Ennek az állításnak az ellenőrzéséhez egyszerű négyzetszá­­mítással is meggyőződhetünk. Vannak azonban sokkal egyszerűbb dolgok is, amelyek beidegzödtek földműveseink elméjébe és csak nehezen szoknak le róluk. Ilyenek közé tartozik az istálló­trágya kihordása. A füleki gépállomáshoz tartozó szö­vetkezeteknél az volt a szokás, hogy a trágyát a földekre kupacokba hord­ták. A trágya mindaddig ottszáradt, amíg szántásra nem került sor. Mire pedig a széjjelterítésnek nekifogtak, rendesen kiszáradt és így került a földbe. A körzeti agronómusok itt is arra ügyelnek, hogy a trágyakibordás a korszerű földművelés igényeinek megfejtőén történjék. A trágyát most már n indenütt a szántás közvetlen megkezdése előtt hordják a földre és azt rögtön széjjelterítik. A leszántást pedig nyomban megkezdik. A körzeti agronómusok nagy segít­séget nyújtanak a hozamszerződések kidolgozásánál is. Az 1853-as gazdasági évben a szerződések benemtartása cí­mén a traktorosbrigádok 2560 koronát fizettek a szövetkezeteknek. Ebből a tanulság pi'dig az, hogy a gépállomás épp úgy felel a szerződés minden pont­jáért, mint maga a szövetkezet. Végül essék sző Slovák elvtársról magáról is. Ö a gépállomás főagronó­­musa. Agronómus társaival sem időt, sem fáradságot nem kímélve, járja a szövetkezeti falvakat, hogy földműve­seinket megnyerje a haladó szovjet ag­rotechnika gondolatának. Már 14 éves korában építkezési munkáknál segéd­kezett, hogy édesapja keresetével e­­gyütt hozzájárulhasson a család fenn­tartásához Hat testvére közül ő volt a legfiatalabb. A felszabadulás után a? állam: birtokoknál kapott alkalmazást. Itt sorsa jobbra fordult. Innen került a tornaijai gépállomáshoz, ahol trak­toros beosztást kapott. Egyévi ottléte után már a legelső traktorosok között emlegették. Kitartó szorgalmáért, va­­lam'nt lelkiismeretes munkájáért később a füleki gépállomás főagronómusává nevezték ki. Slovák elvtárs nemcsak jó szakember, de jó édesapa is. Annak ellenére, hogy csak 36 éves, nyolc gyermek édesapia. A legkisebb három­hónapos, a legidősebb 15 éves. Slovák elvtársnak most lakásgondra! vannak. Az a kis lakás, ahol eddig lakott, nem felel meg és éppen ezért a HNB-Iioz kérelemmel fordult, amelyben kétszo­bás laka, kiutalását kéri. A füleki HNB minden bizonnyal Slovák elvtárs kéré­sét elintézi, hiszen olyan agronómus édesapáról van szó, aki a szocialista haza mielőbbi felépítéséből minden té­ren kiveszi részét. -fy-A fűri traktorosbrigád sikerei A fűri traktorosbrigád a nyitrai kerü­let egyik legjobb brigádjai közé tar­tozik. A brigád dolgozói munkájuk el­ismeréseképpen már többízben dicsérő elismerésben és anyagi jutalmazásban részesültek. Jelenleg birtokosai a KNB „A kerület legjobb traktorosbrigádja’’ vándorzászlejának. A sikerek elérésé­ben nagy érdeme van Simunek János­nak, a brinád vezetőjének, aki jó mun­kaszervezéssel és a szövetkezettel való szoros együttműködéssel bebiztosította a gépek teljes kihasználását. Ráter­mettségével és elvtársi modorával rendkívüli jó munkaegyüttest szerve­zett, akik a nehézségek ellenére is з multévi termelési tervet 168 százalék­ra teljesítették és egyéni tervüket minden esetben túlhaladták. Pocs Jenő. a brigád legjobb traktorosa a tavalyi év folyamán Zetor 25-ös gépével 707 átlagos hektárteljesítményt ért el, az évi tervét pedig 220 százalékra teljesí­tette. Beniak Sándor DT-54-es hernyó­­talpasán az évi tervét majdnem két­szeresére emelte. Javorke János, Ba­­zsant Ferenc és mások is hasonló si­kereket értek el. A traktorosok tavalyi eredményei ösztönzésül szolgáltak az idei téli gép­javítások eredményes bevégzésére, va­lamint az idei mezőgazdasági munkák előkészítésére is. A fűri traktorosok már eddig megjavították összes trak­toraikat és vontatott berendezéseiket. A központ tanácsa már most ülésezik és megtárgyalják a tavaszi munkákra való előkészületek sorrendjét. A brigádközpont dolgozói lelkiismere­tes munkájukért megérdemelt jutalom­ban részesülnek. A traktorosok havi jövedelme 1.200—1.400 koronáig tér­ied. Mindezeken kívül termesz, tbi ni jutalmazást^/ is részesülnek. Az izzófejes motorok javítása Ha az izzófejes motorokat javítjuk, először is állapítsuk meg, nem égett-e ki az i?zófej, vagy a felfekvési felület nem deformálóďott-e el. Vizsgáljuk meg a hengerfejet, hogy nincs-e rajta repedés, e felfekvési területen elfor­­málódás, vagy horpadás. A hengerfejei tisztítsuk az iszaptól és vízkőtől, a tö­mítéseket újítsuk fel, vagy pótoljuk. A henger- és izzófej tőcsavarokat vizsgál­juk át, nem szakadtak-e meg a me­netek, vagy nem nyúlt-e meg a csa­var. A hajtórúdat vizsgáljuk át, a hajtórúd-csavarokat ellenőrizzük, hogy jók-e a meneteik, vizsgáljuk meg a dugattyúcsapot rögzítő csavart is és cseréljük ki a forgattyútengely tömí­tését, s a tengelybekapcsolónál a dörzs­­szalagot, ha ez kopott. Cseréljük ki a tüzelőanyag-szivattyú dugattyúját és bélését, ha csepeg, vagy a szelep íész­­k:i nagyon kiverődtek. Vizsgáljuk át a szívó-nyomó vezetékeket, s a porlasz­tót. Ha kell, pótoljuk újjal. A főjavítás után a traktorokat® já­rassuk be. Kövessük az élenjárók példáját A nyitrai kerületben tévő suleko­­voi gépállomás dolgozói szlovákiai viszonylatban január 29-én elsőként fejezték be a traktorok téli javítási tervét Ezt az eredményt a szovjet részleges módszerú gépjavítás be­vezetésével és a szocialista munka­verseny megszervezésével érték el. A kormány által kitűzött határidőt egy hónappal megrövidítették és ez­zel a szlovákiai gépállomások sorá­ban a legelső helyet elfoglalták. Ez a siker már azért is említést érdemel, mert a téli gépjavítások idején, 32 traktoron főjavítást végeztek. Az időelőtti tervteljesítésböl a gépállo­más minden egyes dolgozója kivette a részét. A javítók meghosszabbított műszakban és sokszor éjjel is dol­goztak. Az alkatrészeket felújították és újakat gyártottak. A részlegek közti munkaverseny megszervezésé­vel biztosították a javítási munkák folyamatosságát és annak idöelőtti befejezését. A nyolcadik részleg ve­zetői Holobrady István és Spacsek István — akik az előírt napi felada­taikat állandóan 180—180 százalékra teljesítették. A kiselejtezett alkatré­szek felújításával és az újmintájú Zetor vezérművek átvevésével je­lentős összeget megtakarítottak/ A hatodik részleg együttese Horvát Au­gusztin vezetésével a motorok javítá­sának napi tervét átlag 220 száza­lékra teljesítete. A gépek javításánál résztvettek a traktorosok is, akik megismerkedtek a gépek belső szer­kezetével és így kisebb javításokat ezentúl maguk is elvégezhetnek. A sulekovoi gépállomás együttese nem maradt el a vontatott eszközök javításával sem. A vontatott eszkö­zök javítási tervét január 29-ig 76,5, az arató- és cséplőgének javítását ped g 36 százalékra teljesítették. A homonnai gépállomás dolgozói szombaton január 30-án befejezték a traktorok javítását és ezzel szlo­vákiai viszonylatban a második hely­re küzdötték fel magukat. A homon­nai javítók Balázs M'hály vezetésé­vel a kormány által kitűzött javítási határidőt teljes egv hónappal és a dolgozók eredeti vállalását 15 nappal megrövidítették. A gépállomás dol­gozói ezt az eredményt jó munka­­szervezéssel és megszerve7.ett mun­­kaversennvel érték el, amelyet na­ponta értékeltek. A határidő előtti tervteljesítéshez nagyban hozzájá­rult az a körülmény Is, hogy a ho­­monnaiak az alkatrészhiányt a már kiselejtezett alkatrészek felújításával pótolták. Az irányító szolgálat jelentősége A szlovákiai gépállomások irányító­szolgálatát még távolról sem szervez­ték meg úgv. mint ,bogv ■ ■ kívána­tos volna. Mindenekelőtt még számos brigádközpontunk van. amelv a gép­állomástól távolra esik és távbeszélő vei sem rende!ker'k. Ilyen körülmé­nyek között az üz mközti együttmű­ködés még sok fogyatékossággal küsz­ködik. A hírek a központba későn ér­keznek Az elért eredményekről a gép­állomás irányítószerve csak későn sokszor nrfpok lulva értesül. Ha a brigád az állomással valamit el akar intézni, akkor sokszor napok telnek el. Legtöbbször ezen úgy segítenek, hogy egyszerűen traktort küldenek a gép­állomásra, amely az elintézéssel sok­szor félnapot, sőt egv napot is elvesz­tegel. A Szovjetunióban ezen a téren már sokkal messzebbre jutottak. A bri­gádközpontokat nemcsak távbeszélők­kel. de rövidhullámú adókkal is ellát­ták és a kolhozok bármely pil'anatban a gépállomásokkal érintkezhetnek. A gépállomások irányítószolgálatá­nak rendkívüli nam7 ie'entősége van. Ide futnak össze a gépállomás körze­tében miiködő brigádok jelentései, eze­ket a gépállomás irányítószerve össz­pontosítja és összegezi és azonnal to­vábbítja az illetékes hatóságoknak. Az irányító szolgálat különösen az ara­tási- és cséplési csúcsmunkák idején bír nagy jelentőséggel. A brigád a napi cséplési eredményt jelenti a gép­állomás irányító szervének, e ez azt felveszi. Ugyancsak felveszi az állo­más többi brigádjától is, amely je­lentéseket aztán nyilvántartja és ki­dolgozza. majd összegezi és a kerület­nek továbbítja. Másnap már a sajtó és a rádió is közli az egész kerület el­ért eredményeit. De nemcsak ez az irányítószolgáiat feladata. На я brigád valamelyik kom bájnja vágyj, traktora elromlik és ér­iül értesítik, azonnal gondoskodik ar­ról, hogy a mozgóm tíhely azonnal a színhelyre induljon. Ha több szere­lőre, gépre vagy szerszámra van vala­hol szükség, ezt az iránvítószerv azon­nal intézi. Ha anyagra, üzemanyagia. vagv más egvéb segítségre szorul a brigád vagv szövetkezet, ennek az el­intézése mind az. irányítószerven ke­resztül történik. Az iránvítószervnek mindenről tud­nia keU és mindenről értesülnie kell. A gépállomás életében gz iránvító­szerv tudta nélkül nem történhetik semmi. Az iránvitószolgálat nem más, mint egy h;rközoont. ahol a gépál'o­­mást érintő összes adatok összefut­nak, ahol azokat összpontosítják és intézik. Az iránvítószolgálatra óriási feladat vár a brigádok tervteljesítése terén is. A brigádok munkáját állandóan figyelemmel kíséri és a beérkezett je­lentéseket ellenőrzi. Ha a tervteljesí­tés terén valahol komolyabb lemara­dás mutatkozik, ezt azonnal jelenti a gépáľomás vezetőségének és megteszi a szükséges intézkedést a terv utoléré­sére. Az idén a gépállomásaink iránvítft­­szolgálata a fejlődés úiabb szakaszá­hoz érkezett. A szovjet gépállomások mintájára az irányítást tökéletesít 4- ték. Ennek alapján gépállomásaink egymásután az iránvítószolgálatukat tökéletesítették. Az iítá alapja egv térkép, ahol az állomás területéhez tartozó összes brigádok fel vannak tüntetve és ez pontosan mutatja azt is. hogy melyik gép hol dolgozik, sőt még azt is elárulja, hogy a traktor mezőgazdasági munkát végez-e. vagy pedig szállítást. A gépállomás irá­nyítója ezt a térképet a befutott je­lentések alan’án állandóan mňdosíťa. így a brigádok ellenőrzése, ezen tér­kép alapján, pár perc alatt megtör­ténik. Az irányítószolgálat megszervezése terén elért szép eredmények ellenére is még sok fogyatékosságot kell kikü­szöbölnünk. Ebben a munkában nagv segítséget nyújtanak nekünk á szovjet tapasztalatok. — fy— A téli gépjavítás jól halad A nyitrai kerületben a vágsellyei gép­állomás rendelkezik a legnagyobb gép­állománnyal, így hát döntő fontosságú a téli gépjavítások időben történő meg­kezdése. A vezetőség a javítások meg­indulásánál tudatában volt annak a nagy felelősségnek, amely ezzel kap­csolatban hárult rá. Az üzemi tanács az üzemi szervezetekkel karöltve a ja­vítások menetét pontosan kidolgozta és ennek alapján szervezték meg az üze­mek munkáját. A javítók kezdeménye­zése hatványozva az eddig leszűrt ta­pasztalatokkal, megteremtette azokat az előfeltételeket, amelyek végül is a téli gépjavítások határidejének meg­rövidítésében csúcsosodtak ki. A javító­­műhelyek együttesei arra kötelezték magukat, hogy a téli gépjavítások ter­vét 7 nappal hamarabb befejezik. A vágsellyei gépállomás eddig a fe­ladatát példásan teljesíti. A nyitrai ke­rület vándorzászlaja, amelyet csak az élenjáró gépjavítók birtokolhatnak, már négy hete tula 'donukban van Január 23-ig az időtervet mar 78 százalékra teljesítették. A javítási munkák gyors és jóminőségű befejezése érdekében a sulekovoi gépállomással versenyezik, amely a gépjavítások tervét eddig 57 százalékra teljesítette. Kesely elvtárs, a gépállomás vezető­je a javítások menetét élénk figyelem­mel kíséri és ott van mindenütt, ahol tanácsra vagy segítségre van szükség. — „Az őszi munkák tervét csak 85 százalékra tudtuk teljesíteni — mond­ja Kesely elvtárs, — majd hozzáteszi: Ennek oka a gépek üzemkeptelenségé­­ben keresendő, amely főképpen a her­nyótalpas traktoroknál elérte a 25 szá­zalékot. Hemyótalpasainkat a nyitra­­kerületi központi gépjavítómúhelybe küldtük javítás végett, de azok sokszor három hétig is ott vesztegeltek. Ez természetesen keresztezte az őszi terv sikeres elvégzését. Lemaradtunk a mélyszántás! ‘érvünkkel is. A tervezett 24.371 hektár mélyszántás helyett csak 20.561 hektárt szántottunk meg. Ezek azok a tapasztalatok, amelyek minket most a téli gépjavítások minél ered­ményesebb elvégzésére serkentenek.”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom