Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-02-07 / 6. szám

1954. február 7. 3 Tíz korona osztalékot kapnak munkaegységenként Az okanyikfalvai szövetkezeti ta­gok az elmúlt évben jól gazdálkod­tak. Olyan eredményeket értek el, melyeknek alapján az egészévi ver­seny kiértékelésénél a bratislavni kerületben, az első helyre kerül­tek. A szovjet tapasztalatok alkal­mazásé vď és jó munkaszervezéssel túlteljesítették az árpa, búza, ku­korica és a cukorrépa tervezett hek­­tárhozamait, Ennek következtében gabonabeadási kötelezettségüket az elmúlt évben 68 százalékkal túltel­jesítették. Az állattenyésztési ter­mékek beadásában is jó eredménye­ket értek el. Tejbeadási kötelezett­ségüket példáid 35 százalékkal túl­teljesítették. Egyidejűleg biztosí­tották az 1954-es év első negyedére a sertés- és marhahúsbeadási kö­telezettségük teljesítését. Az évvégi mérleg megmutatta, hogy a munkaegység értékét emel­ni lehet, mégpedig 19 koronára. így az évvégi taggyűlésen munkaegy­ségenként még mindenki 10 korona osztalékot kap. Az élenjáró szövet­kezeti tagok, akik az egész éven át szorgalmasan dolgoztak a szö­vetkezetben, must valóban gazdag jövedelemben részesülnek. Kólánk Lajos például a növénytermelésben 540 munkaegységet ledolgozott. — Így a végelszámolásnál 5490 korona osztalékot kap. Felesége a szövet­kezet sertéstenyésztésében dolgozik. Anyánként átlagosan 13 malacot választott el. Összesen 608 mun­kaegyseget dolgozott le az elmúlt évben. Az évvégi elszámolásnál te­hát 6082 koronát kap a természet­­beniek mellett Branyeckiék család­ja pedig valóban rendkívüli magas osztalékot kap. Előzetes számítások szerint 17.600 koronával gyarapo­dik a család jövedelme. „Ennyi pénzem egyszerre soha az életben nem volt — mondotta Branyecki elvtárs — habár 7.3 hektáron gaz­dálkodtam Egész életemben dolgoz­tam mint egy állat, de pénzem mégsem volt. Ennyi pénzt csak azoknál láttam azelőtt, akik a mi verejtékünkből éltek." Példás termelési tervet készítettek Sajógömörön A szövetkezeti tagok iskolázása - a sikeres szövetkezeti gazdálkodás előfeltétele Szövetkezeteinkben most rakják le az 1954. évi sikeres gazdálkodás alap­jait az egészévi termelési tervek ki­dolgozásával. A sajógömöri szövetkeze­ti tagok figyelmének a központjában is most az egészévi termelési terv kidol­gozása áll. Először is a multévi gazdálkodásuk eredményeit értékelték. Hogy jói gaz­dálkodtak, arról mi sem tanúskodik jobban, mint az, hogy a tervbevett 53 ezer munkaegységből 600-at megtaka­rítottak. Egy munkaegység tervezett értéke 20 korona volt. Eredményeik azonban lehetővé tették, hogy augusz­tusban ezt 24 koronára emeljék. Ne­hogy azt higyjük azonban, hogy ez a beadási, kötelezettség rovására ment. Ellenkezőleg. Miután a beadási kötele­zettségnek rendesen eleget tettek, biz­tosították az összes szövetkezeti ala­pot is és azután emelték csak fel a munkaegység értékét. Az idei termelési terv kidolgozásánál az állami tervet veszik alapul. Először azonban a normák átvizsgálását végez­ték el. A legjob dolgozókat vonták be ebbe a munkába, majd a taggyűlés elé terjesztették a normák felülvizsgálá­sának ügyét. Megtárgyalták az egyes munkák elvégzésének módját is, mert az év folyamán a termelési terv sze­rint akarnak dolgozni, márpedig a túl alacsony, vagy túl magas normák eb­ben akadályoznák a tagságot. Ezért például a zöldségkapálás normáját csök­kentették, de ugyanakkor megszilárdí­tották az istállótrágya kihordásának normáját, mégpedig 110 mázsáról 115 mázsára. Az új tervek szerint a lehe­tő legjobban kihasználják a szövetke­zet lófogatait, mert ez is megtakarítást jelent a szövetkezet számára. Ezután pontosan összeállították a szö­vetkezet ingó és ingatlan vagyonának leltárát. Átvizsgálták a felszerelést, s amelyiken valamilyen rongálódást ész­leltek, javításba adták. Ezután kiosz­tották az egyes csoportoknak a föld­területet és a szükséges felszerelést. Amelyik munkacsoport gyengébb volt, azt feltöltötték. Az idén négy munka­­csoportot szerveztek. A termelési terv kidolgozásánál nagy A tapasztalatcsere, a legjobb dol­gozók tapasztalatainak elsajátítása rendkívül nagy szerepet játszik az állattenyésztési termelés fokozásá­ban. A bratislavai kerületben ezért számos EFSz elküldi zootechnikusát az< kba a szövetkezetekbe, ahol a szovjet tapasztalatok alkalmazásával magas tejhozamot, súlygyarapodást, röviden mondva, jó eredményeket ér­nek el. A közelmutban a nagylégi, bősi, vistuki és zelenveei szövetkezet zoo­­technikusai meglátogatták a palóci szövetkezetét, hogy elbeszélgessenek a sertésetetőkkel, fejőkkel, hogy ki­cseréljék tapasztalataikat, amelyeket a szovjet módszer alkalmazásával szereztek. Különösen nagy érdeklő­déssel tanulmányozták a takarmány ízesítését és a borjak szellös nevelé­sét. Német Ferenc, a pálóci szövet­gondot fordítottak a vetésforgók és a vetési eljárások helyes tervezésére. Az agrotechnikai határidőket úgy állapí­tották meg, hogy az egyes munkák szé­pen sorjában következzenek egymás után. Pontosan megállapították, hogy mely murákat fogja a traktorállomás végezni 4s mely munkákat valósítják meg maguk a szövetkezeti tagok így nem fog előfordulni az. ami az elmúlt évben, hogy a traktoráliomás feladatait " ak formálisan tervezték s aztán azt követelték, hogy a traktoráliomás még szántson fel nekik 50 hektár földet. A gömöri szövetkezet gazdálkodásá­nak legfontosabb része az állattenyész­tés. Ezért az egészévi termelési terv kidolgozásánál különös figyelmet for­dítanak az állattenyésztés kérdéseinek Mindenekelőtt a helyes takarmányozás bevezetésére üg ’élnék. Azokat a tehe­neket, amelyek kevés tejet adnak, egy éven belül kisorolják a tenyésztésből és beadják közellátásra. A takarmány­adagokat úgy állapítják meg, hogy az ál'atok hasznosságának fokozása az egész év folyamán biztosítva legyen. Megállapították, ’ 'gv mennyi takar­mányra van szükség és eszerinf állítot­ták fel a takarmánytermelés tervét. Az építkezési munkákat úgy tervez­ték, hogy az építkezési csoport a leg­fontosabb növénytermelési munkák alatt is dolgozhasson. Ebhe a csoport­ba olyan tagokat osztottak be, akik már edd g is beváltak, így Molnár An­drást, Márton Andrást, Kis Istvánt stb. Ezek az elvtársak valóban szívükön vi­selik, hogy a szövetkezet épületei jók legyenek és idejében elkészüljenek. Az egészévi termelési terv oszthatat­lan része a pénzügyi terv. Ezt úgy ál­lították fel a gömöri szövetkezeti ta­gok, hogy biztosítsák a szövetkezeti termelést, a szövetkezeti tagok mege­légedettségét, emellett természetesen betartva a takarékosság elveit. A szövetkezet tagjai tudják, hogy a terv kidolgozása még nem minden, hanem csak a munka kezdetét jelenti, Most szorgalmas és önfeláldozó mun­kára van szükség, s akkor a gömöri EFSz további nagy lépésekkel halad e­­lőre a felvirágzás útján. Haas V., Besztercebánya kezeiben az egyik legjob anyaser­­tésgondozó, örömmel átadta tapasz­talatait a vendégeknek. Hasonlókép­pen Kamenický Gyula és Macsali Ferenc fejők is szívesen elmondot­ták, hogyan dolgoznak, hogyan la­­karmányoznak és fejnek. Német Fe­renc szemléltetően beszámolt arról, milyen tisztaságot tart a fiaztató­­ban. Naponta rendesen kitisztítja és hetente egyszer mésszel fertőtleníti a fiaztatót. Pontos kimutatást vezet az egyes anyadisznók pároztatásáról és malacoztatásáról. Az összes anya­disznót, még a legnagyobb télben is, a kifutóban eteti, meleg takarmány­nyal. A vendégek előtt így tisztán állt, mi annak a titka, hogy Német elvtárs egy-egy anyától átlagosan 14 malacot választ el évente. A fejők meg arról beszéltek, ho­fkabcef Földműves Járási szövetkezeti konferencia Nagymihályon Január 31-én tartották meg Nagymi­hályon a járási szövetkezeti konferen­ciát, amelyen több mint 250 szövetke­zeti tag vett részt. Az EFSz-ek küldöt­tei mellett résztvett a konferencián Štefan Gažik, földművelésügyi megbí­zott és az eperjesi kerületi pártbizott­ság, valamint a kerületi nemzeti bi­zottság küldöttei is. Való János elvtárs, a járási nemzeti bizottság elnöke beszámolt a szövet­kezeti mozgalom fejlődéséről. Rámuta­tott arra, hogy azoknak a szövetkeze­teknek a tagjai, amelyek jól gazdálkod­tak, meggyőződtek már arról, hogy szá­mukra az egyedüli helyes út a közös munka, a közös gazdálkodás. A pozdi­­sovcei szövetkezeti tagok az elmúlt évben 671 mázsa húst adtak a közellá­tásnak. Ugyanakkor az Oresszká és Szuché községek, amelyek ötször ak­kora földterjedelemmel rendelkeznek, csak 672 mázsa húst bocsájtottak köz­ellátásunk rendelkezésére Egy másik példa: a veľké zsaluzicei és megyovoi S7övetkezetesek 170.000 liter tejet ad­tak be Ugyanakkor Szlámkovce, Bud­­kovce, Topolany, Suché, Orezsszké és Lezsné községek együttvéve adtak be ugyanannyi tejet, habár ötször annyi tehenük van, mint a fentemlített két szövetkezetnek. Ez természetesen meg­mutatkozik a szövetkezeti tagok jutal­mazásában is. A veiké zaluzsicei szö­vetkezetben felemelték a munkaegység értékét. Markuska Mihály etető ledol­gozott munkaegysége1 után a termé­­szetbeniek mellett 16.000 koronát ka­pott. Megyovón Kübler András család­ja 1872 munkaegységet dolgozott ie, amiért 34.000 koronát és 10.000 koro­na értékű természetbeni jutalmat kap­tak. VUágosan látszik tehát, hogy ahol a tagok rendesen dolgoznak, a szövet­kezet jól működik, a tagság életszín­vonala is emelkedik. A vta során a szövetkezetek küldöt­tei számos hiányosságot feltártak. Be­széltek a haladó munkamódszerek be­vezetéséről is. Halasz Mária, a veiké zaluzsicei szö­vetkezet fejőnője a következőket mon­dotta : „Eleinte magrm is kételkedtem a Ma­­linyinova-módszer alkalmazásának si­kerében. Amikor azonban 3 literrel si­került fotemelnem a tp'b:izamní. töb­bi fejötársaim is követték példámat”. Egy példás állatorvos Nem is olyan regen a balázsjii EFSz-ben kényszervágásra Ítéltek egy fejőstehenet, mert nem tudott leb'V- jazrii. Az utolsó percekben közbelépett dr. Molnár Gyula a dunaszerdahelyi járási állatorvos. így szólt a balázs-ai szövetkezeti tagokhoz: „Kár ezért a szép tehénért, várjatok csak elv társak, hátha segíthetünk rajta." A tehenet szabályszerűen lefektet­ték. és megkezdték a komoly műtétet, a császárvágást Egynéhány perc múl­va Molnár elvtárs társaival együtt ki­emelte a kis borjút. A tehénnél a se­bek hamarosan begyógyultak. A szö­vetkezetnek megmentettek egy tehe­net, mely az operáció után 9 liter tejet adott. Ilyen műtétet még Kisudvarnokon is végeztek. A császárvágás itt is si­került és a tehén tovább használ a közösségnek. Mindezeken kívül Molnár elvtárs kísérletezésképpen a várkonyi EFSz­­ben egy tehénnek a gyomrából fben­­dOjéből) a szeget operálta ki. Molnár elvtárs legutóbbi operációját január első hetében végezte. A solaryi kí­sérletező állómásról késő esti órákban egy juhot hoztak be, mely nem tudott megelleni. Molnár elvtárs nekilátott a munkának és egy kevés idő múlva császárvágással kivette a kis birkát így küzd a példás állatorvos a du­naszerdahelyi járásban minden ál'nt megmentéséért. Krajcsovics N. gyan állítják össze a tehenek takar­mányadagját, amely naponta 44.5 ki­logramm szemes- és gyomortöltő ta­karmányból áll. A pálóci fejők na­ponta háromszor fejnek, mégpedig minden etetés előtt. Pontos kimuta­tást vezetnek a tejhozamról és min­den tehénnél külön megjegyzik, ha valamilyen változás áll be tejhoza­mában. Ez lehetővé teszi számukra, hogy azonnal közbelépjenek, ha va­lamilyen rendellenességet tapasztal­nak. A zootechnikusok tehát értékes ta­pasztalatokkal és azzal az elhatáro­zással tértek vissza szövetkezetük­be, hogy a palóciakhoz hasonlóan, még következetesebben fogják alkal­mazni a szovjet tapasztalatokat, hogy ezáltal ők is magasab hasznos­ságot érjenek el állattenyésztésük­ben. Mezőgazdaságunk nagy feladat előtt áll. Fel kell emelnünk a me­zőgazdasági termelést egész nem­zetgazdaságunk színvonalára. En­nek pedig a legfontosabb előfelté­tele az egységes földművesszövet­kezetek politikai, szervezési és gazdasági megszilárditása. Ez a fel­adat szorosan összefügg a CsKp KB-а múlt év decemberi ülésének határozatával, amely kihangsúlyoz­za, hogy „az EFSz-ek gazdasági, szervezési és politikai megszilár­dítása a párt egyik legfontosabb feladata, melynek teljesítése egész dolgozó népünk ügye”. A CsKP KB-а egyidejűleg meg­mutatta az utat is, hogyan bizto­síthatjuk az EFSz-ek politikai, szervezési és gazdasági megszilár­dítását- Megszilárdítani a szövet­kezeteket annyit jelent, mint be­tartani az EFSz-ek alapszabalyza­­tait, az egészévi termelési terv szerint dolgozni és gazdálkodni Megszervezni a munkát állandó munkacsoportokban és anyagilag érdekeltté tenni minden szövetke­zeti tagot a termelés fokozásában, még pedig azáltal, hogy a szövet­kezeti tagok az elvégzett munka mennyisége és minősége szerint kapják jutalmukat. Ha azt akar­juk, hogy szövetkezeteink szilár­dak legyenek, ahhoz a fentieken kívül szükséges, hogy pontos könyvelést vezessenek, hogy ’-end­­szeresen ellenőrizzék a gazdálko­dás menetét és hogy építsék a szövetkezet anyagtechnikai alap­ját, vagyis istállókat és más gaz­dasági épületeket. A munkaszer­vezésben gor.dolni kell a szocia­lista munkaverseny kiszélesítéséről Végül, de nem utolsó sorban, fon­tos előfeltétele a sikeres szövetke­zeti gazdálkodásnak az, hogy a ta­gok szak- és politikai képzettsé­gét állandóan növeljük. Soha a múltban nem volt kis- és középföldműveseinknek olyan alkalmuk, hogy díjtalanúl és ilyen előnyös feltételek mellett, sajá' érdekükben fokozzák tudásukat, mint most. Ellenkezőleg! A kapi­talisták olyan feltételeket terem­tettek, hogy a kis- és középföld­műves r tanulásra mégcsak nen is gondolhatott. Ezt azért tették, mert a kizsákmányoló osztálynak a réme a művelt földműves, a mű­velt munkás volt. Ma 800-nél te bb alapiskolánk és csaknem 200 há­roméves szövetkezeti munkaisko­lánk van. Emellett a küönbőzó tan­folyamok százai várják a mező­gazdasági dolgozókat. Van már számos szövekezetünk melyeknek tagjai teljes mértékbei; felismerték, mennyire fontos szaK- és politikai képzettségük fokozása Ezért tömegesen vesznek részt az iskoláztatásokon, figyelmesen hall­gatják az előadók szavait és fel­jegyzéseket készítenek, hogy a legfontosabb dolgok emlékezetük­ben maradjanak. Örömmel járnak például a szövetkezeti munkaisko­lába a bártfai, a zólyomszlatinai. a cseklészi, az ipolyviski, a szebeni, és még más szövetkezetek tagjai Meggyőződtek már arról, hogy a szövetkezeti munkaiskola új és új ismeretekkel és tapasztalatokkal gazdagítja tudásukat. Belátták azt, hogy érdemes az űj módszerek szerint gazdálkodni, mert ezek első­sorban saját, de egész dolgozó né­pünk javát is szolgálják. A lakszakálasi szövetkezeti ta­gok is sokat merítenek a szövet­kezeti munkaiskolán. A szakelő­adások alapján elemzik eddigi munkájukat, feltárják, hol követ­tek el eddig hibát és az új isme­retek alapján kiküszöbölik azokat A szövetkezeti tagok örömmel be­szélnek munkaiskolájukról. Sajnos azonban nem mindenüti értelmezik helyesen, hogy milyen előnyöket jelent számukra a szö­vetkezeti munkaiskola és a mező­gazdasági tanfolyamok. Mareeíhá­­zán például előfordult, hogy az előadón kívül alig. voltak keti.-n­­hárman az előadáson. Az ógyallai szövetkezetből lmelyre kellett át­helyezni az iskolát, mert az ógyal­­lai szövetkezeti tagoknál nem mu­tatkozott kellő érdeklődés. Sajnos, számos ilyen példát lehetne fel­hozni. Természetesen ez rossz Ы- zonyítvány a szövetkezeti tagol; számára. De még rosszabb b zc­­nyítvány ez bizonyos járások és községek népi igazgatása dolgozói számára. Nekik kellene behatób­ban hozzányulniok ehhez a kér­déshez és meggyőző munkával odahatniok, hogy a szöveti-ezeii munkaiskolák állandóan telve le­gyenek, hogy a tagok tanuljanak. Helytelenül jár el például az eper­jesi kerületi nemzeti bizottság, amely a szövetkezeti munkaiski - Iákra nem fordított kelló figyel­met. A galgóci és bánovcei járási nemzeti bizottságok dolgozói nem teljesítették ezen a téren kellő­képpen feladatukat. Fontos tehát, hogy a nemzeti bizottságok a CsKP-KB - határozatának alap­ján lényegesen megjavítsák mun­kájukat. A szövetkezeti munkaiskolák sikere természetesen nagy mér­tékben függ az előadóktól is. Ha az előadó jól felkészül és az elmé­leti részt kiegészíti gyakorlati pél­dákkal, például talaj-, vetőmag-, műtrágyamintákat hoz, ha előadását filmmel színesíti, akkor a szövetkezeti tagok érdeklődéssel fognak figyelni és minden alka­lommal megjelennek a munkais­kolán. Példás előadásokat tartott Vicék elvtárs, a bratislavai járási nemzeti bizottságból a cseklészi szövetkezetben. Nagy érdeklődés­sel kisérték Klimko elvtárs elő­adását a bártfai munkaiskolán. Ez­zel szemben a szebeni munkaisko­lán Szabol elvtárs felkészületlenül adott elő, aminek az lett a követ­kezménye, hogy a tagok nem fi­gyeltek és távolmaradtak az elő­adásokról. Az előadóknak tehát becsületbeli kötelességük, hogy minden előadásra a lehető legjob­ban felkészüljenek. Erről magá­nak a járási nemzeti bizottságnak is kell gondoskodnia. Ellenőriznie kell az előadókat és ha hibát ész­lel, intézkedéseket kell hozni a hiányosságok kiküszöbölésére. A szövetkezeti tagok iskolázása a mezőgazdasági tanfolyamokon és a szövetkezeti munkaiskolában olyan feladat, amelyet erős kézben kell tartanunk. Nem egy esetben előfordul az, hogy ha a szövetke­zetben a gazdasági eredmények nem kielégítőek, arra hivatkoznak az elvtársak, hogy „nincs szakem­ber, nem tudtuk a munkát jól megszervezni, nem megfelelő mű­trágyát választottunk, a vetésfor­gót helytelenül terveztük, az álla­tokat hiába etetjük, mégsem ad­nak több tejet”. Annak érdekében, hogy az ilyen jelenségek egyszer és mindenkorra eltűnjenek, szak­embereket kell nevelnünk, kihasz­nálva adott körülményeinket, a szövetkezeti munkaiskolákat, a me­­zőgazdsági tanfolyamokat. Csakis, ha elég szakemberrel rendelke­zünk, akkor tudjuk fellendítem mezőgazdaságunkat 'egész nem­zetgazdaságunk színvonalára. El­kerülhetetlen ezért, hogy az év­végi taggyűléseken és a szövetke­zetek járási konferenciáin beha­tóan foglalkozzanak a szövetkezeti tagok iskoláztatásának kérdésével. Mélyebbre kell nyúlnunk a haladó tudomány ismereteinek kincstárá­ba, szélesebb mértékben kell is­koláztatnunk szövetkezeti tagjain­kat. Biztos út ez mezőgazdaságunk felvirágoztatásához, falvaink bol­dog életének fellendítéséhez. Értékes tapasztalatcsere Pálócon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom