Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-06-27 / 26. szám

1954. .június 27. 9 Bindics János beváltotta ígéretét __AU /Ш/Ш11 $А\7/1Р/Ш\ШК 1Ш!11Р1Е1> KALLAY VLADIMÍR, mérnök: Tanuljunk a tavalyi kombáinaratás tapasztalataiból Az idei aratás nagy feladatokat ró reánk. A kombájnok száma a tavalyi évvel szemben megkétszereződött és a kombájnaratás terve háromszorosára emelkedett. A Szovjetunió és a mi kutatóállomá­saink a kombájnaretásban szerzet gya­korlati tapasztalatok alapján a követ­kező előnyöket állapították meg: Az aratás meggyorsítása és a betakarítás meggyorsulása folytán az időjárás sze­szélyeitől is jelentős mértékben füg­getlenítjük magunkat, ez pedig szem­­veszteségcsökkentés, az aratási költ­ségek és a munkaerők csökkentése, egyben pedig a szövetkezeti tagok be­vételének fokozása. A fenti sikerek ellenére, nem szabad a hibákat eltakarnunk, amelyek a múlt évben előadódtak. Erélyesen harcolni kel! minden fogyatékosság ellen, mert csak így tudunk eleget tenni a párt és kormány íratás- és cséplésről szóló felhívásának. Fokozzuk a kombájnok teljesí­tőképességét A kombájnokat a gabona aratásán kí­vül be kell fognunk más növénymagvak betakarításába is. Ezzel a gépeket job­ban kihasználjuk. Mindenekelőtt az összes megfelelő gabonaterületeket, ősziárpát és a tavaszi árpát — amelyek e többi gabonanemüek előtt érnek be — arassuk. A Szovjetunió már • ga­­bonaneműeken kívül más növények e­­ratásában is bő tapasztalatokkal ren­delkezik. Nálunk Konderlik elvtárs, ógyallai traktoros kezdeményezését kell értékelnünk, aki tavaly 535 hektár ga­bonát és 230 hektár napraforgót, va­lamint kisebb területű szóját, rizst, he­remagot, dohányt, cirkot és egyéb ta­karmányt learatott. Ebből látható, hogy a kombájnokat széles alapokon kihasz­nálhatjuk. A gépeket és a gépi eszközöket időben kell előkészíteni Tavaly a gépek és a gépi eszközök­ben. de főképpen az egyetemes gépe­sített aratásban jelentős fogyatékossá­gok mutatkoztak. A kombájnokat ugyan időben megjavították, de sok e­­setben nem jói futtatták be és úgy ál­lították össze, hogy kezdetben a gép teljes teljesítőképességét nem érhette el. Oskin elv társ, a kiváló szovjet kom­­bájnos 2 évvel ezelőtt azt tanácsolta nekünk, hogy a kombájnokat közvetlen az aratás megkezdése előtt, egy kisebb területen próbálják ki. így még a tu­lajdonképpeni aratás megkezdése előtt rájöhetünk a gép összes hibájára és azokat időben eltávolíthatjuk. A mozgómühelyeket csak hiányosan szerelték fel, aminek a következménye az volt, hogy « gépek megjavítása sok időt vett igénybe. Sok kombájn a föl­deken huzamosabb ideig állott csak az­ért, mert, habár csak kis hibáról volt szó, alkatrészhiány miatt ezt sem tud­ták eltávolítani. A kombájnokat a legszükségesebb szerszámokkal és pót­alkatrészekkel fel kell szerelni, de sza­porítani kell a mozgóműhelyek számát is (egy mozgómühely = 10 kombájn­nal). A nyári munkák megkezdésének leg­fontosabb előfeltétele, a tavaszi mun­kák második szakaszának, vagyis a sor­­közi megművelésnek és a takarmány begyűjtésének befejezése. A cukorrépa második megkapálását az eperjesi ke­rületben lévő gazdaságok még június 6-án befejezték. A kapálás után rá- 9yalével meglocsolták, hogy a cukorré­pa fejlődését jobban meggyorsítsák. Eredményesen folyik a burgonya m?g­­kapálása is. Az őrsfalusi és a szobránci állami gazdaságok dolgozói a burgonya első megtöltését 75 hektáron elvégez­ték. A rétifű kaszálásában, valamint a takarmány betakarításában a legjobb eredményt a Vyšné Revištia-i gazdaság érte el, amely a takarmány 95 száza­lékát szárítókon szárította meg. A kerület állami gazdaságainak dol­gozó. az idén.sokkel nagyobb mértékben veszik igénybe a megesteljeeítményü gépeket, mint * múlt évben. Csak a szobránci és a nagymíhályi járásban lé­vő gazdaságok öt combájnnal fognaK aratni, mintegy 400 hektárnyi terüle­ten. A gépállomások — amelyekkel szerződést kötöttek — megfelelő meny­­íviségú szalmaösszevonót készítettek amelyekkel lehetővé teszik a szalma azonnali összehárítását és asztagolását Az egyetemes, gépesített aratás szá­mára szükséges többi gépieszközt szin­tén be kell biztosítani és előkészíteni, főképpen hárítókról, szalmaösszehú­­zókról, gebonatisztító-gépcsoportokról és gépesített szárítóeszközökről van szó. A részletes terv a jó munka előfeltétele A kombájnaratást, de főképpen a gé­pesített egyetemes aratást a tavalyinál jobban kell megszervezni. A múlt év­ben a terveket csak alakilag készítették el. A napi tervet minden kombájnta egyformán szabták meg. nem vették fi­gyelembe a gabona állását, a várható hektárhozamot, a nehézségi osztályt és azt sem, hogy a gép mióta van már üzemben. A legjobb kombájnosok elő­irányzott munkatervének a nem bedol­gozott és kevésbbé tapasztalt kombái­­nosoknál nagyobbnak kell lennie. A gépállomások nem tervezték más nö­vények, mint például a napraforgó, szó­ja, rizs és fűmagvak aratását. A gép­állomások a kombájnaratás tervét hiá­nyosan. az EFSz-ek aratásával kapcsol­ták össze. A tervben nagyon keveset foglalkoztak a gabona egyetemes, gé­pesített aratásával. Nagyon sok terv­ben például nem számoltak a szalma összehárításável, a mezei cséplés meg­szervezésével és a szem leszállításává Ezeket a fogyatékosságokat még az a­­ratás közvetlen megkezdése előtt sem távolították el, még ekkor sem, ami­kor már • tervet rögzíteni és végleges formába kellett volna önteni. Igv tör­ténhetett meg. hogv a terv az aratás megkezdésével megbízhatatlannak bi­zonyult és sok helyen az ilyen tervet nem is vették figyelembe. A kombájno­­sokat tervszerű ti énül vetették be és a tervtől eltérően rosszabb dűlőkre irá­nyították. Az átcsoportosítást észsze­­rütlenül végezték és így nagy idővesz­teség keletkezett. A rossz munkaszer­vezés következtében az üzemköltségek is jelentékenyen növekedtek. Éppen ezért, ebben az évben az aratás előtt nem szabad megfeledkezni a gépek felkészültségének ellenőrzéséről, a tervrögzítésről és a felfedezett fogya­tékosságok izonnali kiküszöböléséről. A kombájnokat tömegesen vessük be Nagyobb területeken az egy kom­bájn bevetése nem vált be. A Szovjet­unióban és nálunk szerzett tapasztala­tok « kombájnok csoportos bevezeté­sének előnyét igazolják. Egy dűlőn több kombájn dolgozhatik, de mindegyik önállóan. Nagyon bevált a két S-4, és egy S 6-os kombájn csoportosítása. A kombájnosok így az előforduló javító soknál és műszaki karbantartásnál egy­mást kölcsönösen segíthetik, megszer­vezhetik ä párosversenyt és megköny­­nyíthetik л szem elszállítását. Sokkal könnyebben megy a szalma összehárí­tása. a tarlóhántás elvégzése, az üzem­anyagszállítás, valamint a kombájnosok élelemmel és vízzel való ellátása. Biztosítsuk be a szem elszállítását A szemnek a kombájnoktól való el­szállítása, amennyiben azt hiányosan szervezték meg — 20—30 százalékos időveszteséget is jelenthet, A kombáj­nok teljesítőképességét - magtár me­netközben! kiürítésével jelentős mér­és így késedelem nélkül nekifoghatnak a tarlóhántás elvégzésének. Több mint 1000 hektáron az aratást önkötözőgé­pekkel végzik. A megfelelő dűlőkön :z önkötöző-gépcsoportokat is használni fogják. Az önkötözőkke! végzett ratás után » tarlókat szintén megszántják és ezekbe silózásre alkalmas takarmányt vetnek. A gabona gyors elcséplése, valamint annak minél előbbi beadása érdekében a kerületben lévő összes gazdaságokban megszervezik a kétműszakos cséplést. Az állami gazdaságok dolgozói kerületi viszonylatban hektáronként szeretnének 3 métermázsával magasabb hektárho­­zemot elérni, ezért elhatározták, hogy minden szem gabonáért harcolni fog­nak. A gabonát időben learatják, hogy túl ne érjen és a szem ki ne peregjen. A kévéket a cséplőgéphez óvatosan fogják hordani és asztagolni.' A csáp­lésnél a cséplőgép műszaki karbantar­tásával. valamint annak állandó ellen­őrzésével meggátolják a szemnek a pelyvába, vagy e törekbe való keveredé­sét. Ha ezekkel az intézkedésekkel ke­rületi viszonylatban hektáronként csak 50 kg-ot takarítanak meg, akkor s végeredményben 7 vagon gabonára tesznek szert. tékben fokozni lehet. Evégből ajánla­tos a kiömlószaj meghosszabbítása, e­­setleg zsákolókészülék felszerelése, a­­mely a zsákolást és a zsákok menet­közben való földrecsúsztatását lehetővé teszi, abban az esetben, ha < szállító­kocsi időben meg nem érkezne. A szalma összehárítása A gépesített mezei aratás megoldása mellett egyik legfontosabb kérdés e szalma gazdaságos összehárítása és asz­­tagolása, amely tulajdonképpen a kom­­bájnaretás egyik legkomolyabb kérdé­se. Tavaly a gépállomások túlnyomó része nem volt tudatában annak a fe­lelősségnek, amely őket a szerződési­leg kötött időbeni és jó aratásért ter­heli, nem végezték el időben a szalma összehárítását és asztagolását és nem fektettek súlyt a tarlóhántásra sem. A szalma sokáig kint feküdt boglyákban a földeken és így sok értékes takarmány elrothedt, amiért a felelősség a gép­állomások és a szövetkezetek vezetőit terheli. Szene környékén például még késő ősszel is láthattuk a szalmabog­lyákat, amelyeket a földeken kint hagy­tak és nem asztegoltek. Ilyen módon természetesen lehetetlen a kombájn­aratást népszerűsíteni. Ha a gépállomás Vezetősége tökéletesebben felkészül a feladatok elvégzésére, megszűnnek azok az előítéletek és nehézségek, amelyek a kombájné ratás szerződésének megkö­tésénél előadódnak. Több keretes szat­­maösszevonót kell készíteni, amelyek sokkal jobban beváltak, mint a köteles összevonok. Be kell biztosítanunk kellő­­számú elevátort és helyhez kötött mo­tort. A vokovicei mezőgazdasági kutató­­intézet gépesítő osztálya az egyetemes gépesített gabonaaratást több helyen megszervezi. Kívánatos lenne a nálunk bevezetett szalma gépesített összevo­násán és asztagolásán kívül a Szovjet­unióban bevált gépesítési módszereket is átvenni. Főképpen a 9 és félméteres ezalmaösszevonóval érnek el szép sike­reket, amellyel egyszerre több boglyái összevonnak. A mezei cséplést jobban szervezzük meg A cséplési munkákat eddig felülete­sen szervezték és hiányosan gépesítet­ték és éppen ezért ez sok munkaerő1 igényel. Az eddig bevezetett szerve­zéssel egy munkaerőre 40—50 mázsa gabona tisztítása és szárítása esik. A gépek és a munkaerők tökéletesebb megszervezésével, kanalas felvonókkal, fúvókkal egy személy munkateljesítmé­nyét 120 métermázsára emelhetjük. A viílamosvezeték felszerelésével és az éji világítás megszervezésével két mű­szakot is foglalkoztathatunk. Az ratási munkák helyes megszervezésével csökkentjük a munkaerő-szükségletet és így a szövetkezeti tagok munkaegy­ségének értéke emelkedik. Jól halad az ipari növények ápolása A szlovákiai állami gazdaságok dol­gozói a cukorrépa kiszálalása után ne­kifogtak a további műveletek elvégzé­sének. Jelenleg a cukorrépa másodszo­ri megkapálásáre pontosítják minden figyelmüket, amelyet országos vi­szonylatban eddig 72,3 százalékban el­végeztek. Az eperjesi kerületben lévő gazdaságok feladataikat 100 százalék­ban, a nyitrakerületi gazdaságok pedig 80.4 százalékban teljesítették. A sor­közi megművelésen kívül a cukorrépát mészsalétrommal meghintették és trá­­qyalével megöntözték. A szlovákiai állami gazdaságok a bur­gonyaterületek első kapálását eddig 44.5 százalékra, a bratislavai kerüle pedig 71,8 százalékra elvégezte. A bra­tislavai és a nyitrai kerületben sokhe­lyütt már megkezdték a burgonya második kapálását. A duneszerdehelyi állam gazdaság dolgozói figyelemmel kísérték e X, kongresszus lefolyását, tudván azt, hogy dolgozóink jólétének további fo­kozása, a kiskereskedelmi árak csök­kentése politikájának rendszeres meg­valósítása a mezőgazdasági termelés lényeges növeléséhez van kötve. Ezért a mezőgazdasági termelés lényeges fo­kozása pártunk egyik jelenlegi kulcs­­fontosságú feladata. Emellett fontos, hogy 1957-ig legalább egyharmadával több húst, ebből legalább a felével több sertéshúst termeljünk, mind eddig és ehhez mérten biztosítsuk a takarmány­­termelést. A párthatározat eme részét figyelem­be vette Antal János is, a dunaszerda­­helyi igazgatósághoz tartozó várkonyi gazdaság sertéshízlalója, «ki 205 da­rab sertést etet, 155 kg-os átlagsűly­­ban. Mind a 205 darabnál bevezette a Surikov etetési módszert, amellyel napi 0.96 kg-os súlygyarapodást ér el. A Surikov-módszerhez szükséges takar­mánykenyeret a dunaszerdahelyi pék­ségben sütteti. A várkonyi gazdaságban megindult a harc a tej több kitermeléséért is. Bin­­dics János vállalta, hogy a hozzá be­osztott 14 tehéntől átlag 3.096 liter te-A besztercebányai kerületben lévő állami gazdaságok dolgozói a X. kong­resszusra tett vállalásaikat, — amelyek nagyban hozzájárultak * termelési terv teljesítéséhez — a napokban értékel­ték. Hála a jó! megszervezett szocia­lista munkaversenynek, a tornaijai gaz­daság 60 vagon téli keveréket siíózott. A rumincei gazdaságban az összes he­rét és lucernát asztegolták. A vállalá­sok eredményeképpen a cukorrépa szá­­lelását még a múlt héten befejezték. A tornaijai állami gazdaság a szerző­jét fej ki 1 hónap alatt. E vállalását nemcsak hogy elérte, de túl is tudie teljesíteni. Az elmúlt hónapban 3.886 liter tejet fejt. így elérte a 8.93 lite­res átlaghozamot. Bindics János állan­dóan alkalmazza Malinyine etetési és fejési módszerét. Kázmér János sem maradt el Bindics elvtárs mögött, ő 13 tehenet gondoz és 8.14 literes átlagot ér el. Járási méretben többszáz tehén­től 8.24 liter átlageredményt ér­tek el. E szép eredményt Mafinylna módszerének szélesebb alapokon való alkalmazásával még fokozzák. A ver­senytáblán a malomhelyi osztály van az első helyen, amely 75 darab tehéntől 9.94 literes átlagtejhozemot ért el. rt második helyre az albári dolgozók 9.43 literes átlagtejhozammal kerültek. A vásárútiek pedig átlag 8.49 literes átlagnál tartanak. A gazdaság dolgozói a szarvasmarha gyors hizlalása terén sem maradnak el. Az életszínvonal eme­lésének érdekében nagyon fontos az, hogy -jóminőségú kihízott állatokat ad­jon az állami gazdaság és ezzel tisz­tában van Sőkí Antal, várkonyi etető is, aki 25 darabnál átlag 0.75 kg-os súly­­gyarapodást ért el. Krajčovič Ferdinand Dunaszerdahely dés értelmében az állattenyésztésben bevezette a bevált Surikov módszerét is. Negyven szarvasmarhát gyorshízla­­iásra fogtak, a borjak levegős nevelé­sét 14 borjúnál vezették be. Hasonló­képpen cselekedtek a kerület többi ál­lami gazdaságai is. Az értékelés sze­rint 507 kg marhahússal, 496 kg bor­júhússal, 1.688 kg disznőhűssel, 1.345 kg gyapjúval és 15.435 darab tojással adtak be többet, mint ahogy azt ere­detileg tervezték. 850 mázsa burgonya hektáronként Nyikorgott a kiskapu, léptek zaja hallatszott az udvaron. A közepes ter­metű asszony kinézett az ablakon. Olga Sztarovojt, a falu postása köze­ledett a házhoz a kapu felől. — Mi az, Olenka, még egy levél ér­kezett? — Nem egy. hanem három. Marta Szavisnya, s mind messziről. A ház gazdája megnézte a boríté­kokat. Valamennyin ugyanaz a cím­zés: „Ukrán SzSzK, Zsitomir tarto­mány. Ragyomisűszkíj rajon, Veprin falu, „Május 1” kolhoz — „Marta Szavisnya Hudoli csoportvezetőnek”. Az egyik levél Bjelorussziából jött a másik Szibériából, a harmadik Dél- Szahalinból. ... Marta Szavisnya Hudoli, az is­mert burgonyatermesztőnő már a há­ború előtt világrekordot állított fel kivételes burgonyatermesztésével. — Évente 880 mázsa burgonyát, sőt néha még ennél is többet termeszt hektá­ronként. Nem csoda, hogy nagy hazá­jának legtávolabbi sarkaiból naponta érkeznek a levelek címére. Marta Hudoli szép bőrtáskában őrzi az utóbbi időben érkezett leveleket A táskán ez a felírás áll: „a zsitomíri OSZSZSZK és Szovjet Moldva, Bjelo­­russzia, Kazahsztán és más szövetségi köztársaságok burgonyatermesztői sze­­rencsekívánataikat küldik az elért sikerekért, érdeklődnek munkamód­szerei iránt, vetöburgonyát kérnek a I'egjobb fajtákból. Marta Hudoli szíve­vesen adja át gazdag tapasztalatait tá­voli barátjainak. Minden munkasikerét az emberek hozzáértése és munkaszeretete dönti el — ez Marta Hudoli jelszava. Tel­jes mértékben megerősíti ezt az igaz­ságot. mind saját, mind csoportjának hosszas mezőgazdasági tapasztalata. A ..Május 1” kolhoz, amelyben Marta Hudoli is dolgozik, kiterjedt homokos területekkel rendelkezik. Marta Hu­doli és csoportja ezekről évről-évre bőséges termést takarít be, nagyobbat mint más termékenyebb talajú kol­hozok. Marta Hudoli csoportja rendszerint olyan földeken ültet burgonyát, ame­lyeken azelőtt kalászosok nőttek. Ál­landóan figyeli a burgonyaültetésre kijelölt táblákat. A kolhozparasztok mindent elkövetnek, hogy idejében oe­­takarítsák az őszibúzát, azonnal elvég­zik a tarlóhántást, majd ősszel el’J- hántós ekével 25 cm mélyen felszánt­ják a földet. A talajt bőségesen meg­trágyázzák. Minden hektár burgonyatermesztési e szánt területet átlag 500—550 mázsa 'stállótrágyával, vagy istállótrágya és tőzeg keverékével, 200—300 kg káli­­sóval, 400 kg szuperfoszfáttal és 600— 700 kg hamuval trágyáznak. A hektárhozam fokozása szempont­jából igen fontos a vetőburgonya P minősén és a termesztett fajta helyes megválasztása. Ezért a „Május 1" kol­hozban csak nagy terméshozamot bis» tosító, kiváló burgonyafajtákat ter­mesztenek. Ilyenek a ,,Szejanec 419”, a „Szejanec 328”. a „Polessgkij” és mások. Vetésre rendszerint nagy, tiszta, át­lag 50—100 gramm súlyú burgonya­gumókat használnak fel. Csak jarovi­­zált burgonya kerül elültetésre, ame­lyet az ültetés napján azotogennal ke­zelnek. — 1951 óta négyzetesen el­helyezett fészekbe ültetik a burgonyát a kolhozban. Ez lehetővé teszi a nö­vényápolási munkák teljes gépesíté­sét és két irányban — hosszában és keresztben — való elvégzését. A bő­séges burgonyatermésért folytatott harcban ez igen fontos tényező. _ A burgonyaültetés Iső, nagyfontosságú művelete a telkek helyes sorjelzése. A sorjelzés traktor-, vagy lóvontatású sorjelzővel történik. A sorjelző két­szer — keresztben és hosszában — halad végig a táblákon és 80-szor 70 centiméteres oldalú, tökéletesen egy­forma négyszögeket jelöl ki. A 80 cen­timéteres vonalakra, a vonalak talál­kozási pontjától 5—5 centiméter tá­volságra. 10—15 cm níélységben he­lyezik el a két vetöburgonyát. A nö­vények közötti távolság így ténylege­sen 70—70 centiméter lesz. Minden fészekbe jól érett istállótrágya is Ke­rül a vetöburgonyávál együtt. Márta Hudoli csoportja már az új rendszer alkalmazásának első évében átlag 119 mázsa többlethozamot ért el hektá­ronként. A négyzetes fészekbe ültetés révén a növények nagy tenyészterülettel rendelkeznek, elegendő napfényt kap­nak. A jól trágyázott és többször ka­pált földben a burgonya szépen fej­lődik és nagy terméshozamot ad. A kapálás traktor- vagy lóvontatású ka­pálógéppel, esetleg kézi érővé, törté­nik. Június elején lóvontatású kulti­­vátorral végzik az első kapálást s ugyanakkor hektáronként mintegy 125 kg műtrágyát is adagolnak. Két héttel később következik a második kapálás, ezúttal 10—12 cm mélységben. A har­madik kapálást virágzás előtt végzik. A burgonyatöltögetésre lóvontatású töltögetőgépeket használnak. Az állan­dó, bőséges termést mindezeknek az agrotechnikai'intézkedéseknek az ösz­­szessége biztosítja. Marta Hudoli csoportja a „Szejanec 419” fajtával beültetett táblán tavaly 850 mázsa burgonyát termesztett hek­táronként, a „Szejanec 328” fajtával beültetett táblán pedig 883 mázsát. A burgonyatermesztő kolhozok és szovhozok egyre szélesebb körben al­kalmazzák Marta Hudoli tapasztalatait a Szovjetunió különböző részein. A számtalan levél, amely nap-nap után érkezik Marta Hudolinak, a bőséges termések mesterének címére, beszéde­sen bizonyítja, milyen nagy érdeklő­dést tanúsítanak a kolhozparasztok о mezőgazdaság fejlődése iránt. Hét vagon gabonát megtakarítanak А X. kongresszus tiszteletére tett vállalásaikat értékelték

Next

/
Oldalképek
Tartalom